Skip to main content

Full text of "Magyarország családai : czimerekkel és nemzékrendi táblákkal"

See other formats


• THE LIBRARM ^ 

RIGHAM YOUNG UNIVERStTY 
jpí: PROVO, Vrmt 




H * 



2 V 



MAGYARORSZÁG CSALÁDA1 



GgGMigRBIUI&iL, 



ES 



NEMZEKRENDI TÁBLÁKKAL. 



-~>~4(£%i$>y- 



IRTA 



-**Hfe®^- 






KIADJA R Á T H MÓR. 



THE LIBRARY 

BRIGHAM YOUIMG UNIVERSITY 
PROVO, UTAH 



PEST, 1860. NYOMATOTT BEIMEL J. ÉS KOZMA YAZUUÍÁI,. 



li. 

Láb család. Mosón várraegye nemes osaládai közé soroz- 
tatik. 

Labancz család. Egyik Nagy nevezetű családnak szokás- 
ból rajta maradt mellékneve. (L. ezt.) 

Lábas család. Zemplin vármegye czimerleveles családainak 
egyike í ). 

Iiábathlani család. (Lábathlani +.) Komárom megyében 
fekszik Lábatlan magysrr falu , melyről e kihalt család nevét vette. 
A család ftfltünése a XV. század közepére a Mátyás király korára esik, 
midőn Lábathlani Mihály már Csongrád várraegye főispánja volt. 
Ennek fiai János, László, Gergely és Miklós 1458-ban 
zálogcziraen nyerik Mátyás királytól Kecskemét városát ötezer arany 
forintért , azonban e birtok tőiök Í486bán Feero Özvegye Margit és 
ennek fia által vissza váltatott a ). Mihálynak fiai közül Gergely 1444- 
ben esett el Várnánál 3 ), hot unokaöcscse JI. G ar g e 1 y fogságba került, 
de később megszabadulván, 1458-ban már Világos vár egyik kapitánya 
volt, midőn Szilágyi Mihály ott őriztetett. 1460-ban esett el Posasin- 
nál *) 

János 1495-ben székelyek ispánjául iratik. 

László nak a már emiitett II. Gergelyen kivüi gyermekei még : 
Miklós, András, Dorottya, Borbála, Katalin, Or- 
solya, Hedvig és Veronika. 

a ) Szirmay C. Zemplin not. top. p. 114. 

2 ) Kecskemét városát előbb Peero János főkincstárnok birta , azonban 
száinadásílag adós maradt még Mátyás király atyjának Hunyadi Jánosnak , ez 
okon jutott Kecskemét Mátyás király kezére , ki oly kikötéssel adá a Lábatlan 
családnak, hogy azt akár ő , akár Peero özvegye vagy annak fiai Miklós ég Ger- 
gely visszaválthassák. 

*) Gr. Teleki J. Hunyadiak kora I. 4Ö0. 

*) Petliö G. krónikája B2. lap szerint 1466-baa. 

1 * 



Labodás — Lábody. 



Ezek közül András, ki Baranya megyei Kis-Harsány és Szent- 
Tamásról irta előnevét J ) , 1483-ban Sáros és Sztropkó várak kapi- 
tánya 2 ) és Zempiin vármegye főispánja volt 3 ). Á. leányok mily csa- 
ládokba mentek férjhez, a táblázat mutatja. 

A család nemzékrende 4 ) következő : 



Lábathlani Mihály 
csongrádi főispán. 



László Gergely Miklós János 

1465. fl444. f 1459. 

j trenoséni főispán. 



Gergely Miklós András Dóra Bora Kata Orsolya Hedvig Verona 

világosi sárosi kap. (Majtliény (gasafői (Becheri (Bajony 

kapit. 1483. Zsigm.) Vakarcsin Péter) Miklós) 
t 1460. Péter) 

A család utolsó férfi ivadéka volt Gy örgy , ("kinek a fia? nem 
tudjuk). Ennek és a Verbőczyeknek magvaszakadtán í 558-ban nyerték 
Lábathlan falut IstváníFy Miklós , Rácz máskép Ratkovich Pál , kik a 
királyi adomány folytán nevezett birtokba be is iktattak 5 ). 

JLaböíIás családi. Ilynevü nemes család 1688-ban Trencsin 
megyében Csoklóczon lakott, azóta ott semmi nyoma 6 ) 

Lábody család. 1688-ban e család Trencsin megyében Nagy- 
Csernán lakozott , azonban innen Hont vármegye származott , való- 
szinüleg Lábody Pál személyében , kit Lábody István és M átyás- 
sal és másokkal 1727-ben Be losovics Boldizsár és mások idéztet- 
nek 7 ) 1751-ben leszenyei Nagy Francziskától született Sárváry Far- 
kas és érdektársai Lábody Pálnak neje leszenyei Nagy Julianna stb. 
ellen tiltakoznak a végett , hogy ezek Trencsin megyei alsó- és felső- 
csocholnai jószágukat elidegeníteni akarák 8 ). 

Az 1727-ben élő Lábody Pálnak ivadéka Hont vármegyében né- 
hány izén igy sarjadzott le : 



') Lehoczky A, Stemmat. II. 223. — Budai Fer. Polg. Lex. II. köt. 504- 
lapján, ki Andrást II. Gergelynek fiául (mily alapon) irja , nem tudjuk , miután 
az itt közlött nemzékrend szerint Lászlónak fia volt. 

*) Wagner C. Diplom. C. Sáros 189. 190. - Gr. Teleki J. Hunyadiak kora 
XII. 256. láp. 

3 ) Szirmay C Zempiin not. top. 247. 249. not. kist. 40. 41. 

*) Geneal. Authent. tom. I. 

s ) Fényes E. Komárom várm + 182. lap. 

•) Szontagh Dán. közléséből. 

') Szentbenedeki Convent Fasc. 136. Nro. ő- 

8 ) Ugyanott Protocol. DD, p. 179. 



Lakossá — Lacsay. 



Lábody Pál 
(Szegesdy Mária) 



István Judit 

(Buday Zsuzaa) (Bakalár János) 



i n — — i 

József István 

Hont megyében a család tagjai a legutóbbi időkig kisebb megyei 
hivatalokat viseltek. így Lábody Gábor 1839-ben alszolgabiró volt, 
született 1796-ban, meghalt 1856. jul. 4-én , kora 66. évében Sirakon. 
Imre 1842-ben alügyész 

Tán ugyan e család ivadéka volt , habár neve Írásában egy betű 
különbség van: Lábady Ádám 1760-ban Csongrád vármegye alis- 
pánja. 

Lábossá család. Gömör vármegye czimerleveles családai 
között említtetik ? ) 

Labostyán család. Szintén Gömör vármegye czimerleveles 
nemes családai közé soroztatik 2 ). 

L»absánszky család. Iratik néhol neve Lapsánszkynak is. 
E nemes családdal 1688 — 1689-ig Árva megyében találkozunk , a hol 
is Labsánszky János Árva uradalmi igazgató volt; 1705-ben pedig 
Árva megye részéről Prileszky Pállal együtt követ Bercsényihez. 
1707-ben pedig mint Rákóczy Ferencznek biztosa tisztújítást tartott 
Árva megyében. 

1690 ben már Trencsin vármegyében is Beczkón említtetik a 
Labsánszky család , és ugyan ezen megyében 1721-ben T a m ás nevét 
leljük a nemesi összeírásban 3 ). 

ljachinayer család. Lachmayer Mátyás 1797-ben I. Fe- 
rencz királytól nyerte czimeres nemes levelét. Czimere : a paizs arany 
udvarában fehér lovon vörös nyeregtakarón ülő kék magyar ruhás 
vitéz, jobb kezével kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronáján 
zöld zászló leng; és két oldalról két fekete sas- szárny arany lábakkal 
látható. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös k ). 

l^acsny család. (Folkusí'alvi.) Mintelőneve is sejteti, Turócz 
vármegyei nemes család , elterjedve Zemplin vármegyébe is, hol e szá- 
zad elején Máczán , Hegyiben és Füzesséren a közbirtokosok sorában 
áll *). ' 

*) Bartliolomaeides <>. Gömör p, 145. 

2 ) Ugyanott. 

8 ) Szontagh Dan. közlése. 

*) Adanii Scuta geníil. tom VI. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 371. 3. 6. 



# Laczay — Laczkfi. 

Ismertebb tagjai az utóbbi időkben Lacsny Miklós táblabiró, 
ki Pozsony megyében Vistukon született 1776. dec. 7-én; — és 

Lacsny Lajos h. ügyvéd szül. Nyitra megyében Verbón 1787. 
nov. 3-án. 

Laczay család. (KisHindi.) Már 1552-ben Laczay János 
nevét Eger várának védői sorában találjuk *). Az utóbbi időkben Nó- 
grád megyékben a csontoroki pusztán birt Laczay Károly, ki 1857. 
december 22 én kora 47-dik évében halt halt meg. Nővéré Laczay N. 
Beké Gábor hitvese. 

Laczay család. (Láczai f .) Zemplin megyének kihalt esa- 
láda, mely hajdan azon megyei L á c z a helységet bírta. 

Laczko család. Nógrád megyei czimerleveles nemes család, 
közbirtokos azon megyei Becske helységben. A czimeres nemes levelet 
1693 ban nyerte a család I. Leopold királytól , melyet Nógrád megyé- 
ben az 1726-ki nemesi vizsgálatkor Laczkó István és András 
mutatott fel. Jelenleg éinek Becskén Laczkó József stb. atyafiai. 

1727-ben Laczkó Pálnak hitvese Siraky Kata volt, kit többek- 
kel Belosovics Boldizsár idéztetett 2 ). 

Laezkfi család. A Laczk, Laczkííi, Laczkóíi nevezetű kihalt 
történelmi családnak , melyből Erdélynek vajdái voltak , igy állana 
Benkö szerint leszármazása : 

Apor László 



Laczk László 
vajda 1307—1313 



István András 

vajda 134Ő-1347. vajda 1362-1357. 



Dénes 
vajda 1360 -J366. 



István *) 
vajda 1383. 



Jakab 

1405-1408. 



A *) csillaggal jegyzett Istvánt Benkő József irja Dénes fiá- 
nak , ellenlren Budai szerint annak testvére volt , és ez István az , kit 
1398-ban Zsigmond király Horvátországban a kőrös-udvarhelyi gyű- 
lésen lefejeztetett. 



*) Forgáoh Comment. 87. 

2 ) SzenObenedeki Convent. Fasc. 136. Nr. 5. 

8 ) Benkö Transylv. geneal. I. 176. 



Laczkovics - Laczo. 7 

Ellenben egy 1405-ki okmányban 1 ) Jakab nevét, ki akkor 
Thamasy Jánossal erdélyi vajda és szolnoki főispán volt, igy olvassuk: 
y Jacobus filius Lachk de Zanthow^; honnan ha több nem , annyi kivilág- 
lik, hogy a Lachk, vagy Laohkii családnak elŐneve „Szántói" volt. 

LíiCfckovícs család Pest és Temes vármegye nemes esa- 
láda. Fest megyében Laczkovics Tmre 1757-ben másod-, 1768-tól 
1784-ig első alispán. Nejétől kazsui Sughó Annától leánya Mag- 
dolna idősb Sziávy György hitvese volt Imrének testvérbátyja 
László 1746— 52-ben Bihar vármegye alispánja, volt: Nejétől Tren- 
csényi Máriától leánya Julianna Vay Istvánné. 

Ugyan e család ivadéka volt Laczkovics János kapitány, ki a 
Martinovics-féle összeesküvésnek lévén részese, 1795-ben Budán le- 
fejeztetett. 

Ugyan e családból származott L. György, Pest megyének 
1787-ben másod-, 1798— 18 í O-ig első alispánja, utóbb udvari tanácsos. 
Meghalt 1826. június 13-án, kora 77-ik évében. Eltemettetett Szent- 
LŐrinczkátán. Qzvegyen hagyott nejétől gr. Buttler Francziskától 
maradtak gyermekei J ó z s e f nádor huszárkapitány, Miklós a ná- 
dornál hivataltiszt. 

Laczkovics János volt Temes megyei követ és váltótörvény- 
széki ülnök, született Ó-Aradon 1804. január 15-én. 

Végre ugyancsak e család ivadékát mutatja föl a következő tö- 
redék nemzékrend : 

Laczkovics László 

| 1 I M II M .l II '—* .1 I I IIC ■ I ■, 

Johanna János 

(Csiba Mihály) (Beniczky Teréz) 



Anna Janka 

(Rakovszky Ferencz) (Csák József) 

1790. táján. 

Laczkovics család hir Zemplin vármegyében is Nagy- és Kis- 
Czigándon % ). 

L*aczo máskép JLadisSaides család. E nemes családdal 
már 1666-ban találkozunk Trenesin megyében Okrut helységben , hol 
mai nap isazOkruczky családnak egyik ága Ladislaides néven 
ismeretes. Ezen Ladislaides nevezet azért igényelt külön fölemii- 
test, minthogy Ladislaides néven (mint alább láthatjuk) egy ettől 
különböző ezimeres nemes család is ismeretes. 



*) Zylvasi Ivánnak a Noptsa család egyik ősének részére kelt adomány- 
levéíten 

?) Szirraay C, Zempün not top. 330. 



8 Laczy — Láday. 

Iiüczy család. Laczy János 1719-ben IIL Károly király 
által nemesiítetett meg 1 ). 

Czimere a paizs kék udvara egy vizirányos szelemen által, melyen 
három piros rózsafej van, kétfelé oszlik, az alsó osztályban a jobb oldal 
felé egy futó szarvas látszik. A paizs fölötti sisak koronájából két ki- 
terjesztett fekete sas-szárny között arany királypálcza áll. Foszladék 
jobbról ezüst vörös, balról arany-kék. 

Ladányi család. Ladányi Gergely 1802-ben I. Ferencz 
királytól nyerte ozimeres nemes levelét. Czimere négyfelé osztott paizs, 
az első és negyedik osztály fekete udvarában egyfarkú arany oroszlán 
ágaskodik, első jobb lábával kormány pálczát tartva j a második és har- 
madik osztály kék udvarának alján fehér folyam fölött fehér galamb 
repül, piros csőrében zöld gallyat tartva. A paizs fölötti sisak koronájá- 
ból kékruhás magyar vitéz emelkedik ki, fejét prémes vörös kalpag 
fódi, vállán mentéje panyókásan függ le, jobb kezében kivont kardot 
tart ; két oldalról két kiterjesztett sas-szárny keríti , a szárnyak közül 
a jobb-oldali vizirányosan arany- fekete, balról kékezüst. Foszladék 
jobbról arany-fekete, balról ezüst-kék a ). 

L a d á n y nevű család Gömör és Szabolcs megye nemessége so- 
rában emlittetik Fényes E. Geographiájában ; azonban az is megjegy- 
zendő, hogy Ladányi névvel hibásan gyakran a kőrös-nadányi N a- 
d á n y i család tagjai is neveztettek történeti könyveinkben. 

Ladányi Albert Tarczalon reform, lelkész volt , de e hivatalá- 
tól 1690-ben megfosztatott 3 ). 

Ladányi család. (Tompaházi.) Ezek közül József 1815- 
ben Doboka vármegyében pénztárnok. Tán szintén e osaládbeli L. 
György is , ki Sólyomkői birtokosul iratik. 

La dáry család. Ladáry Imre 1746-ban Mária Terézia ki- 
rályasszonytól nyerte czimeres nemes levelét 4 ). 

Czimere : a paizs kék udvarában zöld téren egyik lábán álló daru, 
másik lábában kövecset tartva, A paizs fölötti sisak koronájából két 
kiterjesztett sas-szárny nyúlik ki , a jobboldali fehér , a baloldali kék. 
Foszladék mindkét oldalról ezüst-kék. 

Láday család. Közülök Láday József Krassó megyei zsidó- 



r ) Coilect;. herald. Nro 401. 

2 ) Adami Scuta gentil. tom. VI. 

3 ) Szirmay C. Zemplin. not. top. 152. 
*) Coilect. herald. 



Ladislaides - Ladivér. 9 

vári jegyző , 1840. május 2-án Alsó-Fejér megyétől nyert nemesi bizo- 
nyítványát Krassó megyében azon évi július 22-én hirdetteté ki *}. 

Ladislaides család. Trencsin és Grömör megyei nemes csa- 
lád. Czimeres nemes levele Trencsin megyében legelőször kihirdette- 
tett 1727-ben Motesiczky István volt előbbi földesura szabadelbocsátó 
levele (manumissionalis) mellett. 1744-ben Ladislaides Kerestély 
ujolag czimeres nemes levelet nyert Mária Terézia királyasszonytól 2 ), 
mely még azon évben Trencsin megyében kihirdettetett. E czimeres 
levél szerint a család czimere egy balról lefelé jobbra rézsútosan két- 
felé futó vonal által ezüst és kék udvarra osztott paizs ; a paizs alján 
zöld téren egy pej lovon sárga nyeregtakarón ülő vörös ruhás magyar 
vitéz száguld, lábain sárga csizma, fején prémes vörös kalpag van, jobb 
kezében kivont kardja hegyén levágott vérző törökfejet tart. A paizs 
fölötti sisak koronájából szintén vörös mezű magyar vitéz nyúlik fel, 
oldalán fekete kard jobbjában három búzakalászt mutat. Fo3zladék jobb- 
ról ezüst-kék, balról arany- vörös. 

Nevezett Ladislaides Kerestély (Christianus) még 1748-ban 
a Trencsin megyei nemesi összeírás szerint sz. kir. Trencsin városában 
székelt. 1768-ban ismét Kerestély, és már fiai Pál és János 
Trencsinben , Ágoston Turnán lakósokúl említetnek 3 ). Később e 
megyében nyomaik nem lelhetők, 

Ladivér család. (Vagy Lativér.) Trencsin megyei czimeres 
nemes család 4 ). Közülök leginkább Illés ösmeretes , ki mint zolnai 
evang. lelkész 1 647-ben czimeres nemességre emeltetett , és ekkor 
Trencsin megyében czimeres nemes levelét kihirdetteté. Ennek Zolnán 
született fia szintén Illés eperjesi hires evang. tanár volt,- ki az ágos- 
tai vallású magyarországi oskolákba Comenus rendszerét behozta. Két- 
szer száműzetve az eperjesi Collegiumból 3 időközben a teplai , később 
a tiszóczi egyházközségekben lelkészkedett, sőt Schasburgban is tanár- 
kodott, rnig végre 1686. april 2-án Eperjesen mint tanár halt meg, 
és igy CaraíFa bosznját kikerülte. Tőle több rendJbeli tudományos, főleg 
vallási értekezések maradtak fenn. Ugy látszik , hogy ezen család 
azonos azon Ladivérekkel , kik czimeres nemes levelüket 1658-ban 
Trencsin megyében kihirdettetvén , azt a megye levéltárába megőrzés 
végett letették. 

3 ) Krassó megyei levéltárból. 

2 ) Colleot. herald. Nro 123. 

3 ) Szontagh Dániel közléséből. 

4 ) Ugyanattól. 



10 



Ladmóczy — Ládoayi* 



Iwddinóezy család. (Ladmóczi f.) A Ladmóczy vagy 
Ladamóczy család Zemplin megyében birta hajdan Ladmóoz 
(vagy Lagmócz) helységet, már a XV. században említtetik közülök 
Ladmóczy Miklós a Semsey család beiktatásánál mint királyi em- 
ber 1 ). Utóbb a család kihalt. 

Ladó család. (Siketfalvi.) Székely törzsökös család , melyből 
siketfalvi Ladó Mátyás említtetik Báthori Kristófnak 1579 ben kelt 
itélo levelében a ). 

iLadóczy család. Zemplin vármegye kihalt nemes családai- 
nak egyike 3 ). 

l/adományi család. Gömör vármegye czimerleveles nemes 
családai közé számíttatik 5 ). 

Ladomérszky család. (Ladoméri.) Nevét és eredetét — . 
ugy látszik — a Sáros megyében fekvő Ladoraér helységtől vette. 
Czimere : a paizs udvarában egy férfiú, mely ölében egy kormánybotot 
tart. Ugyanezen alak látszik a paizs fölötti sisak koronáján is. A család 
ismertebb tagjai L á s z I ó , ki 1720 ban élt, János 1760-ban a Tiszán 
inneni kerületi táblán szegények ügyvéde. István ugyanazon táblá- 
nak 1787-ben ülnöke volt. A legutóbbi időkben H844.) ím re tábla- 
bíró, és a kir. táblánál szegények ügyvéde, 

Ládonyi család. (Nemes-Ládonyi f.) Mint előneve mutatja, 
Sopron megyei eredetű ; azon megyében fekszik Nemes-Ládony helység. 

Ismeretes törzse , kitől a családfa#egy időszakig , tán a család ki- 
halásáig terjed, Ládony István deák (litteratus) , máskép Nagy- Cse- 
metéi István volt. A családfa következő 5 ) : 



István 



Pál 



Zsófia Mihály 
(Hollósy Fer.) 



Anna 

(1. tömördi 

Thulok György. 

2. petrinyei 

Horváth Fer.) 



Kata 

(Séöbör 

Sebestyén) 



Józsa 
(Pernaszy Fruzsina) 



István 
(1. Radetzy Ilona. 
2. fiejczy Dóra) 



Lásd folyt a hot. lapon. 



') Szirmay 0. Zemplin. not. top. 87. 283. 

*) A n. székely nemzetnek constitutiojí. 272. 1. 

•) Szirmay C. Zemplin not top. 84. 

*) Barfcholomaeides C. Gömör p. 145. 

*j Geneal. authent. II. 



Laffert — Laleh. 11 



István ki a túlsó lapon, 
(1. Radetzy ilona. 
2. Bejczy Dóra 



Bora Magdolna István János Kata Orsolya JózBa 2-tól 

(l. Bottka prépost, f (Batthyány (1. EördÖgh (Ányos György 

Ferencz. f Farkas) Lajos. Zsófia) 

2 EördÖgh 2. Joó í — -*- — i 

György) • László) Pál 

Laffert család. (Báró,) Eredetét Németországból veszi , hol 
Hannoverában és Mecklenburgban most is három vonalon él a csa- 
Iád ')• A magyarországi LaíFert családot Laffert Antal alapitá, kit 
az 1729-ki országgyűlés 48-ik törvényczikke vett be a honosított csa? 
ládok sorába. Ezen Antaltól néhány ízen & leszármazás igy kezdett 

folyni : 

Laffert Antal 
(Dessewffy Róza) 

Ignácz 



Adél ina Mária 

(gr. Berényi Miklós) f 1821. mari. 21. kora 26. 

(Scala Ferdin. cs. k. kapit.) 

1730-ban leljük báró Laffert Ferdinándot mint karaarai tanácsost. 

1808-ban báró Laffert Vincze a Ludoviceára 2000 forintot ád 
azon évi 7. tőrv. czikk szerint. Ez tán fia volt Ignácznak, és Vinczének 
tán fia a következő 

Antal, ki az 1844. országgyűlésen a felső táblánál vett részt. 

Iiaicb család. Laieh J á n o s-Gr y ö r g y sz. kir. Pozsony vá- 
rosa vámosa, kinek — mint a czimeres nemes levél mondja — már 
eldődei nemesek voltak , de erről leveleik az idők viszontagságai közt 
elvesztek, — ujolag 1717. mart. 8-án Bécsben kelt czimeres levélben 
III, Károly király által a magyarországi nemesek sorába emeltetett 2 ). 

Czimere : a paizs kék udvarában zöld dombon fészkén ülő, fejével 
balfelé néző , és három fiát melle vérével tápláló pellikán. A paizs fö- 
lötti sisak koronájából egy balra forduló pánczélos, sisakos vitéz nyúlik 
ki , jobb kezében oldalánál ijjat , bal kezében ptedig hegyeikkel fölfelé 
három nyilat tart. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Az emiitett czimeres levél, melyet Laich J á n o's-G y ö r gy gróf 
Pálffy Miklós és gr. Kollonitz Ádám ajánlatára nyert, 1717 jun. 28-án 
Pozsony megyének Nagyszombathban tartott közgyűlésen hirdette- 
tett ki. 

") Gothaisch. gerw Taschenbuch der Freih. H. 1859. 399. 
2 ) Az eredeti oklevél szerint. V. ö. Collect, herald. Nro 569. 



M Laüner -- Lakatos. 

A följebb említett Laieh János-György Pozsony városának 
utóbb nemcsak vámszedő pénztárnoka , de tanácsnoka és kapitánya is 
volt, de 1751-ben már nem élt midőn fiát Laich Ignáczot, ki előbb 
a Ghillányi ezredben mint Önkénytes katonáskodott , különösen a hadi 
dolgokban mutatott jártasságért b. Horeczky Miksa , és báró Haller 
Sámuel egyik fŐherczegnek ajánlották ')• Ezen Ignácz 1755. october 
24-én Stuttgartban Marienburgi Károly berezeg, s főparancsnoktól 
kapja a katonaságtóli elbocsátó levelét 2 ), melyszerint az ennek pa- 
rancsnoksága alatt állott buszároknál negyvenkét hónapig mint őr- 
mester szolgált. Ugy látszik, benne e család kihalt. 

Laitner család. (Vecseházi> Laitner József és János 
1809. mart. 31-én Krassó megyei Vecseháza helységre nyert ki- 
rályi adománylevélnél fogva nemesitettek meg, és nemességük nevezett 
megyében 1810-ki october 22-én hirdettetett ki. Az adományszerzőnek 
fia József Krassó megyében szolgabíró volt, és szintén vannak gyer- 
mekei. 

íja jcsák család. Ismeretes közülök Lajcsák Ferencz, ki 
1825-ben rosnyói, innen 1827-ben nagyváradi latin sz. kath. püspök. 
Meghalt 1843. május 5-én. 

Czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs , a jobboldali vörös 
udvarban két galamb repked , a baloldali kék udvarban két zöld kígyó 
látszik függő irányt an. A paizs fölötti sisak koronáján három strucz- 
fcoll leng. 

ILajos család. (Baróthi) Maros-széki székely család, melyből 
Lajos Imre 1815-ben azon székben dulló, János 1848>ban ugyanaz 
ugyanott. 

I^ajos család. (Szatsvai.) Háromszéki székely család, melyből 
János ezredes, és az 179 y .^ -ki erdélyi országgyűlésen kir. hivatalos 
volt j Elek ugyanazon, valamint az 1792- és 1810-ki országgyűlésen 
szintén kir. hivatalos. 

I^akacs család. Gomör vármegye "czimerleveles nemes csa- 
ládai sorában áll 3 ). 

1^ a kalit család. (Zokoli ) Kihalt régi család nevezete 4 ). 

JLakaíos család. (Csik-Szeatsimoni.) Csikszéki székely ere- 
detű család ; ősi lakhelye Csik-Szentsimon , honnan egy ágazat Bihar 



*) és 2 ) szintén az eredeti okmányok után. 
3 ) Bartholomaeides C Gomör p. 1-15. 
*) Kaprinai Dipl. II. 447. 



Lakits — Lackner. 13 

vármegyébe telepedett , és ott találjuk Ferencz, Alajos és Be- 
nedek testvéreket, Krasznában pedig Jánost. 

Ezek közül Benedek (lak. Szalontán) birtokos Sarkadkereszt- 
úron. Ferencz Biharban szolgabíró volt; fiai Imre, Ferencz, 
János, László, időnként szintén ott szolgabi róságot s egyéb me- 
gyei hivatalt viseltek. Jánosnak (lak. N. -Várad) nejétől Ferdényi 
Tinitől fia A n t a 1 és leányai vannak , és birtokos Kabaláspatakon, Czi- 
gány falván és Ugrán. 

Alajosnak szintén vannak gyermekei. 

Benedeknek fia Károly Békés megyében hivataloskodott , és 
leányai vannak : Lestyán Károlyné, és Toperczer Sándorné. 

A Szilágyságban lévő ágból János megyei törvényszéki ülnök, 
és 181% -ki erdélyi országgyűlésen Kraszna vármegye követe volt, fia 
Alajos főszolgabíró volt ; nejétől Dobai Veronától utódai C 1 a u d i a 
és Etelka maradtak. 

Lakatos nevű család Zemplin megyében is a nemesség sorában 
áll ')• 

Laki Is család- Ilynevü családot Somogy vármegye nemes- 
sége sorában találunk ; és — mint az itt közlött adatok mutatják — 
két vagy több ilynevü nemes család is létezik. 

Az egyik alsószatai Lakits család , melynek alapítója La- 
kits Pál 1723-ban nyert kir. consensust. 

A másik nemes-szakácsi Lakits család, melynek alapi- 
tója Lakits Gryörgy-Zsigmond előbb jogtanár, utóbb királyi 
tanácsos és Leopold-rend vitéze, ki Lakits Ádámmal oldalágoni rokona 
Lakits Ferencz részére Nemes- Szakácsiban birtokrészre nyert királyi 
adományt, és egyszersmind czimeres nemes levelet 1794-ben 2 ). 

Czimere : a paizs kék udvarában kettŐsfarká arany oroszlán , első 
jobb lábával buzogányt tart. A paizs fölötti sisak koronájából szintén 
oroszlán emelkedik ki , kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst- vörös 3 ). 

liackner család. Bajorországból szakadt Sopronba , és azon 
első tagjában, ki magyar nemességet nyert , ki is halt. A család törté- 
nete ez: Titraaringi Sebestyén bajor polgár és aranyműves volt, 
ennek Anna nevű nejétől fia Ádám Sopron sz. kir. város polgára és 
tanácsnoka, és szintén aranyműves volt, nejétől az Aspongeni családból 



') Szirmay C. Zemplin. not. top. 114. 

*) Beküldetett 

8 ) Adami Scuta gentil. tom. VL 



14 Lakóezi — Laky. 

eredt SchifFer Borbálától fia Kristóf született Sopronyban 1571-ki 
nov. 18-án. Tanult Csepreghen , utóbb Paduaban , hol 1591-ben jog- 
tudorrá avattatott. 1599-ben lett Sopronyban tanácsnok, 1603-ban biró, 
1604-ben pedig polgármester. A Bocskai-féle mozgalmak alatt Soprony- 
nak az ellenében védője. 1600-ban Rudolf király által czimeres levél 
által megnemesitetett ; de két neje közül egyiktől sem maradván fia, 
benne e család kihalt. Meghalt 1631. dec. 29-én, kora 60-ik évében J ). 

Más L a k n e r család jelenleg is létezik , ezek közül István 
Pesten táblai ügyvéd, első neje Modrovich Anna meghalt 1819-ki dec. 
13-án. Második nejétől fia Sándor született Pesten 1822-ben. A vá- 
rosnál igtatói hivatalt viselt , és az irodalmi pályán is működött, meg- 
halt ifjú korában 1847-ben. 

ILtakóczi csal áll. Ugocsa megye nemessége sorában leijük 
Lakóezi Istvánt, ki e század elején Dabolczon közbirtokos *). 

ILaJkos család. (Báró.) Ismeretes e családból Lakos János 
a Mária Terézia-rend lovagja , alezredes , ki a sopronyi nemes magyar 
társaság egyik alapitója volt. (1792.) Erdemeiért báróságot nyert, 
és 1829-ben a lö-ik számú II. székely gyalog ezrednél ezredes lett Az 
irodalmi téren ismeretes neve az általa írt „Nápolyi levelekről" 
(az 1823. Hébében.) 

I^aky család ílynevü nemes családot Komárom, Vas és Bihar 
megyében lelünk ; sőt már a XV. században Somogy vármegyében is, 
hol 1458-ban Laki Miklós Somogy vármegye alispánja volt 3 ). 

Az ondódi Laky család egy ágának töredékben leszármazási 
táblája *) ez : 

Laky Sándor v 

r — • — A — ; — 7 1 

Imre Boldizsár György László Krisztina 

barát, (Návay Péter) 




Gáb 



Ferencz Mihály István Dávid 

apátiír. 



Ferencz 



József 
1836. 



Előnevökről (Ondódról) ítélve, e család N)itra megyei. 



*) L. Christopkori Lackneri vitae curriculum. Jtatisbonae 1714. 4-rét 

2 ) Szirmay C. Ugocsa p. 168. 

3 ) Kaprinai Dipl. II. 183. 

*) Perbeli geasalogia szerint. 



Lalach. 15 

Komárom megyében fekszik Lak helysége , melyben Laky ne- 
vezetű család már a XVII. században birtokos volt. 1613-ban Laky 
János egy udvartelek harmadrészét Lakon Nagy Györgynek adta 
élete fogytáig 1 J. 

1642-ben Laky János Örökösei közt Lak, Vöste Komárom me- 
gyei, továbbá Hideghét Pozsony megyei helységekben birt részjószá- 
gokra nézve kölcsönös csere történik 2 ). 

1750ben Laky István és Ferencz és Pázmán János Lak 
helységbeli birtok iránt Röth Sándor ellen erőtlenitő pert kezdenek. 
Továbbá 

1635-ben Laky István Morócz Istvánnal Pajor János kihalásán 
Páth helységben és Tagyos pusztai birtokba királyi adomány mellett 
beiktattatik 3 ) 

Ezen Komárom megyei Laky családnak nemzékrendét mutatja 
a következő táblázat ; 

Laky Gergely 

(Ölös Erzse) 
, — * „„^ 

Ádám Erzse 

| (Jankó János) 

i *- ' — : 1 

László János 



Bálint Zsigmond Ádám Ferenci 

I 

i * 1 

Sándor László József 

r~ — : n : 1 

András Gábor Dániel Sámuel 

Vas megyei Laky család-ágazatból Laky Pál táblabíró , Laky 
Antal pedig főszolgabíró volt 1832-ben. 

Ezeken fölül találunk alistáli előnévvel Laky családot is, 
melyből alistali Laky yincze 1844-ben m. kir. udv. kanczelláriai fo- 
galmazó volt. 

A kihalt grebechy Laky családból pedig Laky Gr á s p á r a XVII. 
században GyŐr vármegye alispánja volt 4 ). 

Iialucli család. Laluch István 1685-ben I. Leopold király* 
tói nyerte czimere3 nemes levelét 5 ). 



*) Fényes E. Komárom várm. 107. 

z ) Ugyanott. 

*) Ugyanott 132. 195. 

*) Oklevél. 

*) Collect. herald. Nr. 787. 



16 Lamacska — Lamberg, 

Czimere : a paizs kék udvarában zöld gyepen félig fekvő helyzet- 
ben egy vörös ruhás , sárga csizmás , kalpagos magyar vitéz látszik, 
mellette jobbról egy kettősfarkú oroszlán rohanja meg , egyik lábát a 
vitéz lábára helyezve, a vitéz pedig bal kezével a földről félig felemel- 
kedve , jobb kezével az oroszlán első bal lábát ragadja meg. A paizs 
fölötti sisak koronáján vorö3 mezű kar könyököl , aranymarkolatu kar- 
dot villogtatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüsí-vörös, 

Ijamacska család . 1 658-ban találkozunk e családdal Tren- 
csin megyében Podhragyén, 1666-ban Hrabovkán, és 172 í -ben János 
és Gr y ö r g y családtagokkal Orechón Lamacska önálló nevezet 
alatt, és igy« vétettek föl a nemesi lajstromba is. Későbben a nemesi 
összeírásokból kiderül , hogy hrabovkai székhelyén a Hrabovszky csa- 
ládnak egyik ágazata is Lamacska nevezettel él. 

Ijamberg család. Németországból eredt család, melyből a 
múlt század másodfelében ketten nyertek hazánkban honfiusitást , ne- 
vezetesen 1764-ben (47, törv. ez.) gróf Lamberg Ferencz-Antal , 
és 1 79 l-ben (73. törv. ez.) gróf Lamberg Fülöp-József. Amaz 
előbbi ága kihalván, minket itt csak az utóbbinak ága érdekel. 

A Lamberg család, mely jelenleg is három fővonalon Bajor-, 
Osztrák-, Morva- és Magyarországban bir és virágzik, osztrák eredetű, 
és magát egy 1177. táján elhalt Lamberg Vollradtól eredezteti. Sza- 
kadatlan leszármazását az 1322-ben Bajorországban Mühldorfnál har- 
czolt I. Vilmostól hozza le, mi mellőzvén az oldalas leágazásokat, I. Vil- 
mostól csupán nálunk indigenált ágazatot mutatjuk fel , mint követ- 
kezik : 

I. Vilmos 1322. 

II. Vilmos 

Krainba vonul. 

(Podweini Dierauth) 



Boldizsár G-yörgy Jakab 

1414. 



(Apíalter Maruscli) 



stb. stb. 



György András 

szüL 1400. f 1498. 



— i János Gergely 

József Gáspár bárók 1524-ben. 

ez ág kihalt Osteneggi ág. -j- -j- 

1795-ben. 1524. báró. 

(2. Langin Margit) 

Zsigmond f 1619. 

(1. b. Fugger Siguna Eleon. 

2. Meggau A.-M.) 



Lásd folyt, a höv, lapon. 



ftamberti. 



IV 



Zsigmond f 1619. ki a túlsó lapon. 
(1. b. Fugger Siguna Eleon. 
2. Meggau A.-M) 



12 fiu, első nejétől Öt, 
másodiktól hét. 



Raimimd 
1 stbT^ 




János-Albert 

(2. b. Küenburg Kata. 

3. Schiffer Erzse) 



János- Ferencz 
ez dg kihalt. 



8-tól János-Albert 
t 1682. 
(b. Oppel Janka Bora) 

i 7~ " A ~ ■ > 

Ádám- Ferencz 

cs. kir. kam. 

szül. 1678. f 1731. 

(b Hochburg A.-Mária) 

i A » 

Ferencz-József 

cs. kir. kam. 

szül. 1708 1 1791. 

(gr. Hoyos M. -Teréz) 



Fülöp-József 

cs. kir. kam. indigena. 

szül. 1749. f 1807. 

(b. Lusinszky Bora) 



Ferencz-FülÖp 

altábornagy 

szül. 1791. f 1848. 

sept. 28. 

(gr. Hoyos Carolina) 



Teréz 
szül. 1793. 



Rudolf cs. kam. 

szül. 1802. 

alezredes. 

(gr. Hoyos Teréz) 



Anna 
szül. 1837. 



Ernestina Karolina 

szül. 1829. szül. 1830. 

(gr Szécsen cs. udv. h. 
Antal) 



Ferencz-Imre Teréz Fülöp-Károly Henrik 

szül. 1832. sz. 1836. szül. 1838. szül. 1841. 
cs. kir. kam. cs. k. kat. t. 

cs k. őrnagy. 



Ezen ágon látjuk gr. Lamberg F ü 1 Ö p-J ó z s e f e t , ki 1791-ben 
nyerte a magyarországi indigenatust ; neje báró Lusinszky Borbála 
volt. EttŐl fia gr. F e r e n c z-F ü 1 Ö p cs. kir. kamarás és altábornagy, 
és Alsó-Ausztriában az Ottensteini és Gilgenburgi uradalmak ura , ha- 
zánkban pedig a moori uradalom egyik birtokosa , ki 1848. sept. 28-án 
a föllázadt népdüh áldozata lőn. Gyermekeit a táblázat mutatja. 

Czimere a családnak négyfelé osztott paizs , az első és negyedik 
osztály rézsútosan négy ezüst és vörös mezőkre oszlik; a második és 
harmadik osztály arany udvarában fekete vizsla arany Örvvel. A közép- 
paizs kék udvarában két egymás ellenében álló arany és ezüst pöttös 
vadász- eb szintén arany örvvel látható. 

liauiberti család. Élt a XVII. században Veszprém várme- 

2 



18 Lainberti — • Lánczy. 

gyében ilynevÜ család , melyből Lambeiti István 1608— 1618-ban 
szolgabíró volt 1 ). 

Lamlserfti csaiátl. Larnberti Camiíl gróf az í 7 924d or- 
szággyűlésen nyerte magyarországi honfiusitását 2 ). 

liamuos család, (Lipóczi.) Turócz megyei törzsökös nemes 
család, mely L ipovszk y-nak is íratott. Ismeretes belőle azon ág, 
mely o század elején Árva megyébe költözött, névszerint Lamos Jó- 
zsef az árvái uradalomban kerületi ispán és nagyfalvai birtokos, kinek 
négy fia mint honvéd küzdött az 1848-ki forradalomban ; névszerint 
Ede előbb Árva megyei jegyző , jelenleg Bihar megyében Derecskén 
jegyző, Vendel Rozsnyón szolgabírói segéd, Antal Alsó-Kubinban 
törvényszéki járulnok, és A 1 a j o s , és ezek ifjabb testvérei Ádám és 
J e n # , az utóbbi három a kereskedői pályán A család' jelenleg is birja 
Turócz megyében & lipóczi curiát 3 ). 

Trcncsin megyében 1728-ban és 1 748-ban Kocsóczon találkozunk 
e családdal , az utóbbi évben Kocsóczon Lamos András neveztetik* 

Grümör megye is nemessége sorába irta a Lamos családot *). 

JLampert család. Lampert János 1727. július 4-én Győr 
vármegyétől nyert nemességéről bizonyítványt , melynek alapján ro- 
kona Lampert István Fejér vármegyében is nemesül elismertetett 
1754-ben a midőn is Czeczén lakozott 5 ). 

I77ö-ik évi sept. 10-én pedig Lampert Perencz kapott Győr 
vármegyétől nemesi bizonyítványt 6 ). 

ILánczos család. Gömör vármegye czimerleveles nemes csa- 
ládai közé számíttatik T ). E század elején 1810-ben Lánczos Gáspár 
és György kincstári erdőszhivatainokok voltak. — 1844. György 
és L a j o s hasonló hivatalban állottak, 

Xtánczy család. (Lánczi.) Abauj vármegyének egyik régiebb 
családa. Családi közlés hiányában róla csak annyit tudunk , hogy már 
1477-ben Hunyadi Mátyás alatt élt Lánczy János ). 

A XVI. században élt Lánczy Sebestyén, kinek (1586) fia 



a ) 1608. 15. — 1613 : 8. és 1618 . 49. tórv. ez. 

»)I792: 22. tör v. ez. 

3) Szontagh Dániel közlése. 

*) Bartliolomaeides C. Gömftr 145. 

5 ) Protoooll. ö. Álba -Regálémig. 

6 ) Hivatalos Értesítő 1860. 104. szám. 
*) Barth.olomaeid.es C. GomÖr J45« 

«) Gr. Teleki Hunyadiak kora XII. 44 



Lanczkrftner — Landerer. Í9 

Lánozy János, ki í 593-ban Abauj megye szolgabirája volt *), és ki- 
nek feleségétől Uza Zsófiától fia György 1614-ben élt, 1630-ban 
pedig Abauj vármegye követe és alispánja volt 3 > 

E század első felében Ferencz és József kir. táblai ülnökök. 
Nevezetesen az utóbb említett József Lánczon született 1763. mart. 
30-án ; mint kir. tanácsos 1809-ben lett királyi táblai ülnök , utóbb 
hétszemélyes táblai bíró , sz. István király rend középkeresztese , és 
Békés vármegye főispánja. 

Jelenleg székhelyén Lánozon él Lánczy Jakab, kinek nejétől 
Mariásy Mária-Szidoniától gyermekei :Gabriella,Emilia,Béla, 
Mária és József. 

Iiasiczkröner család. Lanczkröner Dániel 1702-ben 
I. Leopold király által nemesitetett meg. Czimere vizirányban kétfelé 
osztott paizs , a felső kék udvarban fehér egyszarvú látszik futó hely- 
zetben , szarván zöld koszorú díszlik. Az alsó vörös udvar arany ros- 
téllyal van födve. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett sas- 
szárny között, melyek közül a jobboldali vizirányosan félig vörös, félig 
ezü3t , a másik oldali félig arany félig fekete. Foszladék jobbról ezüst- 
vörös, balról arany-fekete 3 ). 

ILasada család. Landa Zsigmond, György és Eras- 
mus az 1603-ki országgyűlésen iktattattak a magyarországi honfiu- 
sitott nemesek közé *)♦ 

leandere? család. (Füskúti.) Landerer János-Mihály 
pozsonyi nyomdász 1797-ben szerzett nemességet , és Temes megyei 
Füskút helységre kir. adományt. Fia L aj os pesti volt nyomdász Po- 
zsonyban született 1800. május 1-én 

Czimere . a paizs közepéről jobbra és balra domború — rézsúto- 
san levonuló két vonal által három udvarra osztott vért , a jobboldali 
arany udvarban egyfejü fekete sas kiterjesztett szárnyakkal látható j a 
baloldali ezüst udvarban vörös oroszlán ágaskodik, első jobb lábával 
nyitott könyvet tartva. A középső kék udvar alján zöld téren egy fehér 
folyam hullámzik , fölötte három arany csillag ragyog. A paizs fölötti 
sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny kőzött a leirt vörös 
oroszlán, körmei közt nyitott könyvvel látható. Foszladék jobbról arany- 
fekete, balról ezüst-vörös *). 

') Protocol. Oott. Abauj. 

*) Ugyanott, 

*) Coífect. Herald. Nro 172. 

4 ) 1603 ki 15. törv. ez. 

s ) Adami Seuta gentil. tom. VI. 



20 



Lándor. 



í.áíidor család. Nemes család jelenleg Bereg , Árva, Arad 
megyéfeben, a Bánságban stb. Törzse Lándor Sándor, ki 1464-ben 
kapja a^czimeres nemes levelet Mátyás királytól, s tőle a család követ- 
kezőleg sarjadzik le J ) : 

Lándor Sándor 
1464. 



Lajos 
1479-ben. 



György 



Pál 



Zsuzsanna 



Miklós 

posthumu8. 

(Ormos Julianna) 



Albert 1522. 



András 



Lőrincz 

* , 

Mátyás 
1580. 



Katalin Erzse Ág 



nes 



Sándor 

v. Sandrin. 

1607. 

— A 



N leány 
(Tyopák Istvánná) 



János 

népnevezettel Tyopák. 

1613. 



János 1640. 

vulgo Tyopák. 

(1. Lovas Magdolna. 

2. Hódos Zsuzsa) 



András 

secus Tyopák. 

1650. 



Julianna 



Kata Ferenez Mihály 

1699. 1680-1709. 

f 1767. Árvában 

kora 93. 
(Tyopák Zsófia) 



1 ) «W 



András 
szül, Dlhán 1709. 

f 1751. 
(Tyopák Zsófia) 



János 



Folyt, köveik, lapon. 



József 
Pest vagy 
Soroksáron. 



András 

Dlhán. 

(Kondrák Kata) 



András ' János József Zsuzsa Kata 

(Selinga Kata) Váczon. (Kiszely Zsófia) (Danko Mih.) (Bleszkay Pál) 



János József Mária Zsuzsa 
(János-Jakab) 



Teréz 



Teréz András 

(Murin Tamás) (Murin Kata) 



János 
B -Gyarmaton. 

< ■ ' " ■'* ■ " i 
Béla 



József 
(Bohleda Mária) 

i " 1 

József 



*) Szontagh Dániel közléséből. 



Landor. 



ti 



András ki az, eUbbi lapon. 
szül. Dlhán 1709. 

f 1751. 
(Tyopák ZsóEa) 



András 

Árva urad. ispán. 

f 1797. 



And 



ras 



Mátyás 
Dlhán. 
(Pustek Mária) 



József 

Pesten 

cur. ügyvéd. 



Pál 

1804. 



András Zsuzsa Anna György Kata Pál József 

Dlhán. ^Kozsjenka (Babották Dlhán. (Zsizsman (Jányik Aradon. 

(Kurczin János) János) (Korenka András) Mária) (Kalincsák 

Kata) Kata) I Mária) 



András 
(Kalinka 
Mária) 

i * 1 

János 



Pál György 
katona. 



Mária 

(Havjár 

József) 



O m*S\ 11 - 



Zsuzsa 



János József 



Zsuzsi András 

(Konrád Mária 

Strbavi) 

i «^~ .ii 

N. N. 



Ferencz 
(Bohleda Kata) 



több. 



György 
(Brecska Anna) 

több. 



János 
(Larida Dorottya) 



K. 
a Bánságban 
uradalmi tiszt. 



Mária János József András 

(Zvostyák) (Bohleda f (Sztanko 

Mária) Zsuzsi) 
r 



Pál 
(Hobka Anna) 



Tamás Zsuzsa 
a Bán- (Sztanko 
ságban. András) 



Mária Anna 



András N. 



A törzs Lándor Sándornak Lajos nevű fia Borsodi Csabán és 
Felborcsán eladja birtokát Heleneus Benedeknek 1479-ben. 

Miklósnak fia Albert Borsod-Csabai és Hevesludasi birtokát 
1522-ben eladja Thiba Menyhértnek. Albertnek unokája Mátyás 
Felbori földjét eladja Balogh Mihálynak 1580-ban; unokája János 
csabai birtokrészét elzálogitja 1613-ban Thorda Istvánnak. E János 
nagynénjének férjéről Tyopák nak is neveztetett, és e családból gyakran 
házasodtak még az unokák is, és Tyopák névvel utóbb is gyakran illet- 
tettek. János unokájának Andrásnak fia Ferencz Ludasi birtokrészét 
1699-ben haszonbérbe adja. Testvére Mihály Árva megyébe költö- 
zött, és ott halt meg 1767-ben kora 93. évében. Utódai két figyermeks 



%% ^átülte - Lányi. 

után két ágra szakadván , az egyik ág főleg Pest megyében települt 
meg, a másik ág Árva megyében és a Bánságban él. 

Ijandis vagy Landler család. E családból György czi* 
meres nemes ieveíét Trencsin megyében 1679-ben hirdetteté ki; és a 
család tagjai Beczkón székeltek 

Láng család. Láng István 171 8-ban kapott czimeres nemes 
levelet III. Károly királytól , és ebben következő czimert: a paizs kék 
udvarában zöld téren jobbról zöld erdő áll , mellette egy zöld öltözetű, 
sárga csizmás és öves magyar vitéz áll, jobb kezével tartott vadász- 
kürtjét fújva. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete 
3as-szárny között sárga tulipán emelkedik ki. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst- vörös *). 

A család eredetét és nemzékrendét nem ismerve, azt sem tudjuk, 
e családból volt-e azon Láng Ádám, kinek nejétől Fehér Borbálától 
leánya Borbála Bathay Istvánné volt. 

Langfet család. Báró Langlet Fülöp 1715-ben nyert ma- 
gyar honfiusitást azon évi országgyűlés 135. törv. czik szerint. 

Lángon család. Lángon János 1734-ben nyerte czimeres 
nemes levelét a ). Czimere : a paizs felső részéből jobbra és balra levo- 
nuló két rézsútosan domboruló vonal által háromfelé osztott vért, a két 
felső szögleti kék udvarban egy-egy ezüst csillag ragyog , az alsó kúp 
alakú osztály ezüst udvarában egy piros sziv áll , és abból jobbról kék, 
balról vörös zászló leng. A paizs fölötti sisak koronájából kettösfarkú 
koronás arany oroszlán emelkedik ki , első jobb lábával kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról arany- kék 

Lantos család, Zemplin vármegye czimerleveles nemes csa- 
ládainak egyike 3 ). Trencsin megyében pedig a Hidvéghy nemes család 
egyik vonaláaak saját vezetékneve 4 ). 

Lányi család. (Kis-szántói.) Ismeretes közülök József ud- 
vari tanácsos és kanczelláriai referens , a sz. István-rend vitéze ; neje 
Szent-Iványi Anna. kivel következő családot alkotott : 



% ) Colleci. herald Nro 509, 

*) Colleci herald. Nro 299. 

3 ) Szirmay C. Zemplin. not. top. JLiő. 

*) Szontagh Dániel közlése. 



Lány. 



33 



Lányi József 
(Szent-Iványi Anna) 

ii i- <* i » «n A. i n . ■ [ 

Imre 

Ungh v. főisp. 

volt aeptemvir. 

f 1858. 

(1, Boronkay Kata. 

2. gr. Caáky Mária) 



István 
(Klobusiezky Ida) 



Gizella 
(b. Perényi Gábor) 



Oktavia 
(Motesiozky László) 



A táblán álló Imre 1822-ben Bihar megyei alispán, utóbb cs. k. 
kamarás , hétszemélyes tábla ülnöke , szent István-rend kis-keresztes 
vitéze , Ung vármegye alispánja , 1850. után a pesti kerületi cs. kir. 
fótörvényszék osztályának elnöke ; meghalt Budán 1858. június 23-án, 
kora 83-ik évében, és ott a várbeli sírboltba eltemettetett *). 

Lány család (máskép Jacoby.) Szepes megyei eredetű 
czimerleveles nemes család, Jacoby máskép Lány Márton és neje 
Ulmützerin Efzse, és gyermekei 1666. dec. 17-én Bécsben kelt czime- 
res nemes levélben előbbi polgári állásukból (e statu ignobili seu civiii) 
I. Leopold király által nemesi rangra emeltettek , és nemes levelük 
Szepes vármegyének Lőcsén 1667. február 10-én tartott közgyűlésen 
hirdettetett ki. 

Czlimerük: apaizs 
kék udvarában zöld hal- 
mon piros lábú és csőrű 
fehér galamb áll föl- 
emelt szárnyakkal, lábai 
alól három búzakalász 
emelkedik fői , melyek 
közül a legfelsőből enni 
látszik. Éhez egészen 
hasonló alak ismétlődik 
a paizs fölötti sisak ko- 
ronáján. Foszladék jobb- 
ról arany-kék , balról 
ezüst. Az egész czimert 
itt a metszvény is fol- 
tünteti. 




') Pesti Napló 1858. június 2o-ki szám. 



24 



Lány 



A család emiitett törzsétől Lány Mártontól kezdve , habár 
nem teljes, de egy ágon máig leterjedő családfa következő : 



Lány Márton 

1666. 

(Ulmützer Erzse) 



Kristóf 
1666. 



Urbán 
1687. 



Márton 



János 
Káposztafalvárói 
Greniczre, onnan 
Poprádra költöz. 



Antal 

Antal 
1723. 



Kristóf 
.-■■■*- 

I. Jakab 

(Rozina) 



Márton 

— «-W .... 



János 
(n. Dorottya) 



Márton 
(n. Kata) 



Pál 



Márton Jakab Sámuel András 

szül. 1722. szül. 1723. szül. 1728. szül. 1728. 

ns. biz. 1773. 



Mária II. Jakab János 

szül. 1724. szül. 1729. szül. 1734. 

Poprádon lak. 1773. 
(Czizer Erzse) 



György 
szül. 1742. 



IH. Jakab 

szül. 1752. 

(TJian Kata) 



Sámuel 
szül. 1757. 



IV. Jakab 

szül. 1773. febr. 11. 

(Koxer Teréz) 






V. Jakab-Ferdinánd 

szül. Poprádon 1803 

Jegyző Leibiczon 1845. 



Károly-Lajos 

szül. Poprádon 1812. 

(Adriuny Emilia) 



I 



György 
t 



Márton l*ai György 

szül. 1724. szül. 1730. szül. 1733. 
ns. bizony. 1773. 



Henrik-Rudolf 
szül. 1844. 



Tivadar- Victor 
szül 1846 



Arthur- Lajos 
szül. 1849. 



A családfán a harmadik nemzedékbeli János Kaposztafal várói 
Greniczre, és onnan Poprádra (mely máig is ez ág lakhelye) költözött, 
mint Mészáros (latinul L a n i o) , s tán innen a L á n i név. Két fiától 
unokái II. Jakab, Sámuel és Márton Szepes vármegyétől 1773 
mart 11-én nyertek nemesi bizonyítványt II. Jakab 1 750-ben 



Lány. 2S 

vette nőül Czizer Erzsébetet. Ennek egyik fia III. Jakab 1 /72-ben 
nősült Than Katával. III. Jakab 1796-ban Roxer Terézzel. Ennek 
fia J a k a b-F erdinand és Káról y-L a j o s mindketten Poprádon 
születtek , amaz Leibiczi lakos , ez (t. i. Károly-Lajos) Poprádon lakik, 
és 1836-ban nősült Adriány Emiliával, kitől gyermekei a táblázaton 
láthatók; mindketten 1845-ben Szepes vármegyétől nyertek nemesi 
bizonyítványt. 

Szepes megyében a másik ágból, mely Tótfalván székel, Fe- 
renc z 1838 — 1845-ben al- , utóbb főszolgabíró volt. 

Egy másik ág SzepesbŐl Liptó megyébe Szén t-M iklósra és 
fíibbére telepedett ; ezekből István és József cs. kir. kapitányok, 
id. Sámuel Liptó megyei esküdt, ifj. Sámuel hites ügyvéd Szent- 
Miklóson , mind a négyen élők. 

Ugyan e családból származott azon Lány G y 6* r g y , kinek Ma- 
kovinyi Máriától fiai György és Tóbiás. 

Előnevéről Ítélve, mely K e s m á r k rói iratik , — szintén e csa- 
lád sarjadékául látszik lenni késmárki Lányi Sámuel, Erdélyben 
FelsŐ-Fejér megyében árvaszéki biró 1843-ban; Károly Háromszé- 
kenmérnök, Sándor ugyanott adóbiztos , Elek irnok az 1848-dik 
előtti években. 

Lány család. (Máskép Teörök.) Lány máskép Teörök Illés 
és testvére Dániel 1609. nov. 22-én II. Mátyás királytól Pozsony- 
ban kelt czimeres nemes levél által nemesitettek meg *) , és czimeres 
levelük 1614-ben Turócz megyében hirdettetett ki. 

A család czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobboldali 
osztály vörös udvarában hármas halmon fölemelt egyik lábában kö- 
vecset tartó daru áll , a baloldali osztály kék udvarának alján fehér 
folyam hullámzik ; fölötte egyik fölemelt lábával kövecset tartó daru 
áll. Foszladék jobbról arany- kék, balról ezüst-vörös 

A följebb emiitett Láni (vagy latinul L a n i u s) Illés (vagy 
Elias) a XVI. század elején evang. superintendens volt 

Gyermekei: a) Isák 1614-ben járt Wittenbergben 2 ). b) Za- 
c h a r i a s szintén superintendens volt, fia Zacharias Trencsinben 
született, és 1659-ben járt Jenában 3 ). e) Gergely szintén Wittem- 
bergben tanult, innen bitsei pap, majd 1620-ban Árva vári prédikátor , 



J ) Az eredeti Armalis Nógrád várm. levéltárában. 

2 ) Bartholc üacides Memória Ungarorum 118. Klein II. 323. 

8 ) Haan hud Jena Hang. 17. 



Z6 Lányi — LapUpataky. 

innen rajevi, zólyomi 1634-ben , s végre breznói lelkész 1651-ben 1 ). 
d) D á n i e 1 hajeczi leikész, fia D á n i e 1 Wittembergben tanult, s leg- 
utóbb Beszterczén volt lelkész, raeghaft 1665-ben 2 ). Ezeknek szárma- 
zási fájuk igy áll : 

Láni Illés 
superintendens. 



Isák Zacliariás Gergely Dániel 

1614. superintendens. 1651. hajeczi pap. 

i — 'Z~~7 A ~'T~ — ' Breznói pap. r— ** •*-** ' — i 

Zacliariás II. Dániel 

1659. Beszterczei lelkész 

f 1665. 

II. Daniéinak tán fia György , ki 1667-ben járt Wittemberg- 
ben 3 ). 

Lani Miklós 1 604-ben járt Wittembergben, és 1607-ben lett 
pappá *). 

Lani Pál Késmárkról váló, és igy valószínűleg a fó'lebbi ezimer- 
leveles szepesi Lány-ak sarjadéka 174S-ben járt Jenában, és ott az 
orvosi tudományokat tanulta. Meghalt 1766-ban *). 

Tán szintén ezen Lány család ivadéka volt azon Lány Pál, 
ki 1695-ben Grömör vármegye jegyzője, és 171 í — 1713-ban alispánja 
volt, szorgalmas történetbuvár és jeles jogtudós 6 ). 

&ányi család. Lányi Urbán , Jakab és Antal testvérek III. 
Károly királytól 1715-ben kaptak czímeres nemes levelet, mely Gömör 
vármegyében 1716. január 2-án hirdettetett ki ,? ). 

I^apispataky család. Egyik ága a Lapispataki Zsegnyei 
(vagy Segnyei) régi kihalt családnak. Közös törzsük Comes Bodon, 
máskép Vejtih, Vejteh, vagy Voychich , kitől a származásrende 8 ) kö- 
vetkező : 



*) Barfcholomaeides ló,, h. 122 

*) Ugyanott 130. 

«) Ugyanott 168. 

*; Ugyanott 107. 

s )Haan L id. Ja 64. 

8 ) Bartholomaeides C. Gömör. 408 419. 760. 

7 ) E családból igyekvék magát származtatni e század harmadik tized ti- 
zedében Lányi Ádám és György, kiknek atyjok Ádám, nagyatyjok pedig Lányi 
János Nógrád megyében Szécsényben 1728-ban csizmadia-mester , utóbb a 
vágó-szek bérlője volt, honnan n mészáros u -nak is neveztetett. 

8 ) Wagner Caroli Tab Geneal. tab. HL 



hapíisek — Láposi. 



VI 



C. Bodon 



Miklós 

de Zsegnye 

1346. 

r "* " ' 

JLá*<2 Zsegnyei 

család. 



Desen Kata 

(Máté zendröi 

kapitány nem 

nemes neje) 



István 

* i 



László 



N. 
(Wárkonyné) 



- «Am» 



Fülöp 1351. 

de La pis patak, 



.A-- 



Loránd 
1375. 

de Zsegnye. 

* , 

Folyt. Zsegnyei 
családnál. 



Péter 

de Lapispatak 

1375. 



Márton 
1406. 



János 



Miklós 

Lap ispa laki 
máskép Bogdány 

László 



-- A— 



Simon Zsigmond János 

1413. 1435. (neje Anna) 

pozsonyi várnagy. 



Tamás 
1435. 



Sebestyén Miklós Kata Borbála 

1494. (Budamér György) 

(Sebesi Julianna) 



György 



Zsófia 



Erzse 

(Berthold GyÖrgyné) 

1581. 



A törzs egyik fiától Miklóstól, valamint Dezsőnek fiától Lo- 
rándtól aZaegnyey család leszármazása jő le , melyet maga helyén 
találunk. 

A Lapispataki családból megemlítendő itt Miklós a Sebesi 
Juítanna férje , ki két izben pártolván cl Ulászló királytól testvéréhez 
Albert herczeghez, első hűtlenségeért kegyelmet nyert, de a második- 
ért minden jószágát , s nevezetesen Sáros megyében Sebes várát is 
elveszte 1491-ben, és azt Ulászló király Kassa városának ajándekozá *). 

liapiisek. család. A czimeres nemes levelet Lapitsek János 
nyerte, és azt 1624-ben Trencsín megyében hirdetteté ki 3 ). 

Lapos család. Borsod megyében Lapos János 1612-ben 
szolgabiró volt 8 ). 

Trencsin megyében Lapos András 1650-ben Trencsin megye 
fölkelési vezére volt Thuróezy Ferenczczei együtt, és mindketten török 
fogságba estek *). 

Lapost család. Bihar vármegye birtokos nemes r családai so- 
rában állt már a XV században, nevezetesen Láposi Tamás (Thomas 

') Wagner Dipl. C Sáros p. 75, 
*) Szontagh Dániel közlése. 
») Okmány 
*) Szontagh Dániel közlése. 



3$ Lapos révy — Laszkár. 

Ue Lapus) Bödi Lászlótól Bibatelek nevű pusztát vévé zálegba , mely 
1483-ban már Tamásnak fia Láposi Péter kezén volt 1 ). 

L-aposrévy család. Szintén kihalt család , melyből Lapos- 
révy Mátyás birtokos volt Nógrád megyében Terbeléden. Második 
(nevére nézve ismeretlen) neje meghalt 1580-ban. Tőle a leszármazás 
valószínűleg a család kihalásáig okmányok alapján következő : 

Laposrévy Mátyás 

Ilona Menyhért Kata 

(Baloghy János) i * » 1581. 

1531 János András 

1581. 1581. 

Lápy család. Hajdan Ugocsa megyében élt, és birta a hason- 
nevű pusztát; 1416 ban Laápi Loránd fiát Miklóst a yerbőcziek 
zárták el 2 ). 

Lapsánszky család. Lásd L a b s á n s z k y cs. 

I^ascan család. Lascan Márton 1542-ben nyert magyar 
honfiusitást az 50. törv. czik szerint. Azóta hazánkban hire sincs. 

IíO skay család. (Zilahi.) Szilágysági család, közülök Sá- 
muel 1790/1 -ki erdélyi országgyűlésen Közép-Szolnok követe volt; 
királyi tanácsos és alispán 1815. körül. 

Károly udvari kanczelláriai lajstromzó 1848-ban , Sámuel 
pénztárnok 1 848-ban, Lajos alispán 1847-ben Közép-Szolnok vár- 
megyében. 

Másik L a s k a y család előnevét N.-S zalontáról irja , ebből 
József Erdélyben Alsó-Fejér vármegyében aljegyző, később alispán 
volt. 

Laszgalner család. Laszgalner Mihály 1754-ben Mária 
Terézia királyasszony által emeltetett nemességre. 

Czimere : négy részre osztott paizs , az első és negyedik osztály 
zöld udvarában fehér grif ágaskodik , első jobb lábával kivont kardot 
tartva. A második és harmadik osztály ezüst mezejében fekete hajó- 
horgony áll. A paizs fölötti sizak koronáján a paizs fölötti sisak koro- 
nájából, fehér grif emelkedik ki, kivont karddal. Foszladék mindkét 
oldalról ezüst-zöld 3 J. 

Ijaszkár család. Trencsin megyei birtokos nemes családok 
sorában áll. Az 1748-ki Trencsin megyei nemesi Összeiráskor Zsig- 

») Gr. Teleki Hunyadiak kora XII. 248. 
2 ) Szirmay C. Ugocsa. p. 79. 176. 
8 ) Collect. Herald. Nro 268. 
') Szontagh Dániel közlése. 



Laszkáry. 29 

mond fordul elő a Hegyen túli járásban ; Draskóczon pedig Gáspár; 
1768 ban ismét Draskóczon a most nevezett Gáspárnak fiai László 
és E 1 e k. — 1803-ban Lázár és három fiai József, István és 
János, és Elek egyedül, kik mind Draskóczon székeltek. Végre 
1837-ben Lázárnak utódai József két fiával Istvánnal és 
Jánossal; — valamint id. István fiaival Istvánnal és Mi- 
hály 1 y a 1 , nemkülönben János maga laktak a draskóczi birtok- 
ban, és ez utóbbi katonáskodott. 

Mi Összeköttetésben áll e család névhasonlatosságnál fogva a kö- 
vetkező családdal? — nem tudjuk. 

Laszkáry család. (Laszkári.) Hont vármegye nemesi csa- 
láda. Tagjai megyei hivatalokat viseltek. Czimere : a paizs kék udva- 
rában fiait melle vérével tápláló pellikán. 

Laszkár nevű helység Turócz és Nyitra megyében fekszik, 
ezek egyikéről vette a család nevét és előnevét ; és több megyébe ki- 
terjedt. Nem birván a család leszármazási fáját , csupán a kezünknél 
lévő adatokra szorítkozván, a következő adatokat közölhetjük : 

1650-ben élt Laszkáry János, a midőn Heves és Külső-Szolnok 
vármegyének *), 1648-ban pedig Hont vármegye jegyzője volt 2 ). 

1731-ben Laszkáry János odahagyván lakhelyét és elaggott 
szüleit , az egész Rákóczy- forradalom alatt a király iránti hűségben 
maradva, gr. Koháry István utóbb országbíró mellett működött , mely 
érdemeiért Nógrád megyei Safiháza és Laz pusztáknak, melyeket 
még nagyatyja János Koromzay Jánossal nyert adományban, — 
1731. január 10-én azon felét is, mely a Koromzay családnak hűtlen- 
ségi bélyegén a királyi fiscusra szállott , Pálífy Miklós nádortól ado- 
mányba nyerte , és abba a Garan szentbenedeki Convent által be is ik- 
tattatott. Nejétől Darvas Erzsébettől ivadéka igy származott : 

János 

1730. 

(Darvas Erzse) 



Pál Ilona 

(Egry Erzse) (ócsai Balogh József) 

r ■-* 1 

István 
(Sz.-Iványi N.) 



1701-ben Laszkáry Miklós a leleszi Convent jegyzője volt. 
Az ujabb időkben Hont vármegyében Laszkáry Miklós (1839.) 



') Eredeti okm. 

*) Lehoczky Steramat. I. 196. 



30 Lastky. 

alszolgabiró, Lajos pedig ugyanakkor megyei főbiztos volt, ez utóbbi- 
nak Sembery Petronellától fia Gyula. 

Laszkáry Emília Kubinyi Vilmosnak özvegye. 

Laszky család (vagy Laski.) Lengyel eredetű nemzetség, 
melyből Laski Jeromos Lengyelországban sirádi palatinus Szapotyai 
János korában nagy szerepet vitt hazánkban, főleg 1527*ki török s 
egyéb követségei által. 1531-ben erdélyi vajdává neveztetett. Utóbb 
kegyet vesztve, fogságban is volt, melyből 1535-ben szabadult meg: 
Szapolyaitól nyerte Késmárkot , melynek bírásában utóbb öt I. Ferdi- 
nánd is , kinek hűségére áttért , szintén meghagyta ; 03 ezután I, Fer- 
dinánd részén állott. Meghalt Jeromos 1541-ben Lengyelországban, 
némelyek szerint a török által beadott méreg folytán. Nejétől Kon 
zenki Annától egyik fia 

Albert atyjáról Késmárk és Dunavécz várát örökölte. Első 
nejével Businczki Katalinnal Serédi György özvegyével száz ezer fo- 
rintot kapott , de ezt mind elpazarlá egyebekkel együtt. Miután Len'- 
gyelországból ismét bejött, Miksa király hive volt, és ez által 1576 ban 
honíiusitást nyert. A háromszori nősülés és rósz gazdálkodás — irja 
Budai — arra kényszeriték Őt , hogy Késmárkot és Savnikot el^bb 
Ruber Jánosnak , utóbb Tököly Sebestyénnek sok ezerbe elzálogositá, 
mely zálogitás ellen 1579-ben gyermekei a szepesi káptalan előtt til- 
takoztak *)■ Hogy jószágait visszaválthassa , Angolországba ment , és 
ott az alehymiara adta magát , és onnan néhány angol alchymtstával 
visszajővén , addig űzték e hálátlan mesterkedést , mig azáltal egyéb 
pénze is felemésztetett. 

A család leszármazása következő r 

Jeromos 

erdélyi vajda. 

f 1641. 

(Korodzen ki Anna) 



Albert Lénárd Borbála 

siradi palatiu. 1576. (Chorno&zay Gábor) 

(1. Busíntzky Anna. 
2. Koszieleczky Beáta. 
3. Sene Sabina) 

János Albert Diana Mária Izabella 
1579. 

Albertnek első neje Businczki Anna 1561-ben halt meg. Unokái- 
ban pedig — ugy látszik — a család is kihalt , — legalább Magyar- 
országból kifogyott. 

*) Wagner AnaJecta Seepcv I. 78. '/9. 185. aib. 



László. 31 

IvAs/Jó család. (Padányi.) A László nevű nemes családok 
legrégiebbike, mely a Csallóközben Padányban birtokos, és a XIII. szá- 
zadban élő Z e 1 e g e Mihály de Padány nevű törzstől veszi ere- 
detét, a Bodó, Kosár, Máttyus és Szakái családokkal egye- 
temben. 

Nevezett törzsnek Zelege Mihálynak fia volt az 1236-ban élő 
9 a l a m o n de Besenye. ét Padány, ennek fia P á 1 1270-ben él ; ennek 
fia Mi ki és, ennek fia János de Nagy-Padány, ennek László ? 
ennek fia Bálás, ki atyja nevéről László vezetéknevet vett föl, és 
igy lett nevet adó második törzse a most is élő családnak. Ezen Balás- 
nak fia volt Ágoston, ennek András, ennek János, ennek 
G-ergely, ennek M á r t o n y *). ki 1725-ben élt, s kitől az Alistálban 
és Padányban lakó László nemzetségnek máig is élő tagjai származ- 
nak , kiknek azonban izénkén ti leszármazásaikról már adataink nin- 
csenek. 

Legutoljára említett László Márton alistáli lakos 1725-ben a 
Pozsony megyei nemesség vizsgálószék előtt a XIII. századbeli eredeti 
adománylevelet is fölmutatva , szintén nemcsak a fenirt módon folyó 
szakadatlan leszármazását, de egyszersmind György testvérével 
együtt kétségtelen nemességét is kimutatá 2 ). -—^ 

László család. László István és neje Lázár Borbála, ettől 
gyermekei : János, András.. Péter, Anna és Borbála, to- 
vábbá testvérei Gáspár és János II. Ferdinánd királytól Bécsben 

*) Lásd e genealógiát a volt kir. Curia levéltárában 2859. sz. a. nyugvó 
Siephani László contra Biró perben sub O. „ex provocato in Causa 
Stepíiani László contra Szabó, Biró, et Bartalos super Padány 1 ' 5865. szára alatt 
megerősítve. 

*) A Pozsony vármegyei 1725. Jegyzőkönyv szavai ezek : „Anno 1725. 
ad mentem gratiosi Exe. Consilii Locuratenentialis Regii Decreti in Deputatione 
Icotíuti Posoniejisis eaienus ordináta inXrascripti Dotnini nobiles ad conformitatem 
transmiéisae ideae nobilitatem suam sufficienter edoeuerunt modo sequenti : 

Alisialy. Georgíus Bodó, Stephanus senior et junior, Georgíus, Joannes, 
Franciscns et Paulus Kosár, iiomine etiam haeredum alíerius Joamiis Kosár, 
Georgina et Martinas László, Stephanus, Martinus et Francisotis M á 1 1 y u s, 
Míchael Szakái producunt literas priviiegiales Belae, ■ ^fcepliani et Ladislai 
Regimi per Andreám Regem in anno Domini 1299. coníirmatas pro Saul et Paulo 
filio Salamonis, Petro filio Petri, Sándor GHo Sauli, Barlabas filio Lectus, Bartsal 
fratre ejusdem, Tek ÍUio Sud , Bodó filio Benedicti , Benedicto filio Ping, Abra- 
öamo filio Husvéth de Villa Padány elargrtaé , e quorum numero heet quidem 
praeter Familiam Bodo nemo Suprascriptorum oognomer. ;mum retine; et , quia 
verő sufficientibus documentis eondescensionem sexu3 maseulini ét antiquissimam 
possessionem collatorum bonomra edocuissent, ideo rati h&herr. 



«fö László. 

1629. febr. 15-én kelt czimeres nemes levélben nemesítettek meg, és e 
czimeres nemes levél 1629. sept. 17-én Gömör vármegyének Gömör 
mezővárosában tartott közgyűlésén hirdettetett ki ')• 

1726-ban a Gömör megyei nemesi vizsgálatkor még a nemes le- 
vélben megemlített Péternek fia István, é3 Gáspárnak unokája 
György éltek, és ezen czimeres levél alapján nemességüket igazolák 2 ). 

Emiitett Gáspárnak fia György a néptől Hegedűsnek nevez- 
tetett, és e név ráragadt fiára is, az 1726-ban producált Györgyre. 

Ezen korig a családfa igy áll 

László N. 

I ■! I ■ I i i i n ii ..^> ii ii ■ I > 



István Gáspár János 

nemességszerző 1629. 1629. 1629. 

(Lázár Bora) r~~~ *«' t 

i * 1 György 

János András Péter Anna Bora i ~ — A • 

1629. 1629. 1629. „ ft/ ? yörg 7 , 

, * , 1726. producál. 

István 

1726. 

László család. Gömör megyében egy másik László csa- 
ládot is ért a nemesítés. Ugyanis Boros Simon és fiai András, Péter, 
Mátyás és Gergely, továbbá Szűk János, nemkülönben László Ja- 
kab és Mihály testvér-atyafiak II. Ferdinánd királytól 1636. május 
18-án Bécsben kelt czimeres nemes levélben emeltettek nemességre, 
és nemes levelük 1636. Gömör vármegyében hirdettetett ki 3 ). 

E családból igyekvék leszármazását 1840-ben kimutatni László 
Silvester ilyen leszármazással , atyja volt János (1760.), ennek 
atyja Mihály (1739.) , ennek atyja József (1732.), ennek atyja 
Tamás, ennek atyja L ő r i n c z. 

liászló család. Ez is Gömör megyei eredetű, törzse László 
Péter, ki nejével Ilonával, ettől gyermekeivel Jánossal és Istvánnal, 
továbbá Korody Mihály és Móré Simon és Jánossal II. Ferdinánd ki- 
rálytól Bécsben 1633. sept. 2á-én kelt czimeres nemes levél által emel- 
tettek a kiváltságosak sorába ; és czimeres levelük Gömör és Kis-Hont 
vármegyék gyűlésén 1636-ban hirdettetett ki 4 ). 

A család leszármazása a múlt század végéig következő : 



') Gömör várm. Protoc. 126. lap. 
*) Ugyanott 106. lap. 
a ) Protocol. Cottus Gömör p. 287. 
') Ugyanott 279. lap. 



László. 33 



László-Péter 

1633. nemességszerző 

(Ilona) 



János István 

1633. 1633. 

Gergely 



f ■ ■ ■ — * ~— ~ ■- -- ^ 

Márton András Péter 



János András János István Mihály 

Parasznyán lak. 1779. 1779. 

1779. 

A táblázaton áiló Mártonnak fia János Gömör megyei Pa* 
rasznyán lakos, unokatestvéreivel együtt 1779. június 18-án Gömör 
vármegyétől PelsŐczÖn tartott közgyűlésből nemességi bizonyítványt 
nyert. 

László család. (Gegési.) Erdélyi család. A ozimeres nemes 
levelet 1761-ben Mária Terézia királyasszonytól kapta, 

Czimere először vizirányosan kétfelé oszlik, az alsó kék udvar* 
ban egy szántó-vas és iró-toll keresztbe helyezve láthatók. A felső osz* 
tály függőlegesen ismét kétfelé oszlik , a jobboldali vörös udvarban 
pánczélos kar könyököl , kivont kardot tartva ; a baloldali ezüst mező- 
ben zöld ágon alma függ. A paizs fölötti sisak koronájából két kar nyú- 
lik ki , a jobboldali pánczélba öltözve , kivoift karddal , a másik vörös 
mezű fehér haj tokával, az emiitett gyümölcsös galyat tartva. Foszladék 
jobbról ezüst-kék, balról ezüst- őrös ')♦ 

A gegési L á s z 1 ó család Marosszékben székel, hol közülök László 
István 1815-ben dulló volt. 

liászló család. (Magyar-Sárosi.) Erdélyben magyar-sárosi 
László Sámuelnak neje Veress Anna volt 1793-ban 2 ). 

liászló család. (Csik- Szent -Imrei.) Székely eredetű. Közülök 
Tamás deák (litteratus) 1698-ban Al-Csikszék alkapitánya 3 ). Elek 
az 1 7 92-ki erdélyi országgyűlésen Csikszék követe volt. Lajos adó* 
iró-biztos 1840. körül. Sándor jegyző Csikszékben 1848-ban. János 
Alsó-Fejér megyében pénztárnok ; örökösei leánya Anna Műhelyesiné 
és unokaöcscse A n t a L 

liászló család. (Kászon-Jakabfalvi.) Székely család, melyből 
F e r e n c z főkormányszék melletti ügyvéd volt 1846-ig. — Józsefa 
vajda-hunyadi kincstári uradalomban vas-öntődei és kohónagy, Elek 



') Adami Scttta gentil. tom. VI. 

*) Ns. székely nemzet Constiturioji 211. lap. 

8 ) Benkő Károly : Csik, Gyergyó, Kászon. 53. lap. 



34 László — Laszlovszky. 

ügyvéd Alsó-Fejér vármegyében. János mérnök Doboka vármegyé- 
ben, mind hárman 1848-ig ; s valószínűleg szinte ebből volt L. József 
háromszéki mérnök is 1840. körül. 

liászló család. (Kászon-Uj falvi.) Talán csak egyik ága a 
fölebbi k. -jakabfalvi László családnak ; közülök András csikszéki 
ülnök veit 1840. körül 

László csalid. (Mádefalvi.) Közülök Lajos csikszéki adó- 
egyenlitő biztos 1846-ban. 

Itászló család. (Kibédi.) Ebből Lajos Alsó-Fejér megyei 
irnok 1846. körül 

L*ászlo család. (Jánosfalvi.) Ferenc z udvarhely széki le- 
véltárnok 1846-ban. István Alsó-Fejér vármegyében ügyvéd, Enyed 
pusztításakor az oláhok által meggyilkoltatott 1849. jan. 8-án; gyer- 
mekei árván maradtak. 

László család. (Ikafalvi.) István Alsó-Fejér vármegyében 
adóegyenlitő biztos, 1848-ban Zalathna dulásakor az oláhok által meg- 
öletett , nővére Veres Mihályné , családa Enyeden hasonló szomorú 
sorsban részesült 1849-ben. 

Iiászló család. (Gyepesi.) János Udvarhely szék ben árva- 
széki ülnök 1843-ban. 

László Család. (Ál torjai.) Közülök Sámuel irnok Közép- 
S-sclnok megyében 1840. körül. 

Közép-Szolnok vármegyében több László találtatik, valószínű- 
leg ugyan e család ivadékai (?) igy Imre ott aljegyző 1845. József 
kir. tizedbér-tárnok, 1840-ben pedig szolgabíró Kraszna vármegyében. 

László nevezetű család Magyarországban is az elészámláltakon 
kivül Szabolcs, Szathmár, Somogy és Sopron megyékben is a nemesség 
sorában áll 

Szintén egyik László nevű nemes család ivadék áu! igényié 
magát L á s 1 1 ó-G y Ö r g y jogtudor, hites ügyvéd, és a pesti kir. egye* 
tem tanács jegyzője , ki 1858. nov. 5-én kora 51-ik évében halt meg* 
Nejétől Schneider Borbálától egy fia Zsigmond maradt. 

luászlcffy család. Hajdan ilynevü család a Dunántúl virág- 
zott, de kihalt. Másik LászlófFy nevű család 1615-ben Trencsín me- 
gyében hirdette té ki czimeres nemes levelét 3 ). 

Lászlóffy család Ung vármegye nemessége sorában áll 

Laszlovszky család. Megnemesitetett czimeres nemes levél 
által 1790-ben Laszlovszky József személyében. 

') Szontagh Dániel közlése. 



Lasztaméry. 



35 



Czimere következő : a paizs balról jobbra rézsútos vonal által 
vörös és fekete udvarra osztatik, a paizs alján zöld téren hátulsó lábain 
arany oroszlán áll , első jobb lábával kivont kardot , a balban egy kék 
csillagot tartva. A paizs fölötti sisak koronáján szétterjesztett szár- 
nyakkal fekete sas ül, sárga csőrében irótollat tartva. Foszladék jobbról 
arany-vörös, balról arany-fekete *). 

A nemesség-szerző József riek hasonnevű fia J ó z s e f született 
Budán 1773. febr. 21-én, 181Ö-ben fiscalis director, 1825-ben a királyi 
táblán érseki ref. ülnök. 

Lasztaméry család. (Lasztaméri f.) A Lasztaméry 
vagy Lasztoméry, vagy Leszteméry család, (a mint t. i. ok- 
levelekben ily változásokkal találtatik neve irva), Zemplin vármegyei 
Lasztomér helységből nyeré nevét , és törzse azon a XIII. században 
élő Leszteméry I v á n volt, kitől Eurdeugh, Iván, Matyús, 
Ungh, Danch és Zeleméry család -ágazatok eredtek 2 ). 

Emiitett Ivántól a származás következőleg folyt 3 ) : 

Iván 

de Lasztemér. 



Domokos 

Folyt, a 
köp. lapon. 



Albert 
de Jeuke 
1302—10. 



Gergely 

i * « 

Miklós 

1300. 

János 
1377. 



Ivánka 

Urbán 

Boldizsár 



Benedek Péter László 
1298. 
véletlen 
megöletett. 



Pető 
1358-65. 



János László 1414. 
Pető nevezettel. 



Klára 
(botfalvi és hrabolczi 
Both István) 



Matyús 



István György Péter 
1414. (Bajonházi 1414, 
Dorottya) 



László András János Klára István 

(Káldi Domokos) ördög de 
Leszteraér 

r 




Miklós Julianna 

1492. (Figed máskép 
Banóczy Tóbiás) 



Dóra 

(Hencseilőczy 

Sebestyén) 



Kata 

(Kozmafalvi 

Sebestyén) 



Jusztina 

1498. 

(Csebi Istv.) 



*) Adami Scuta gentil. tom. VI. 
2 ) Szirmay C. Zemplin. not. top. 8Q. 
*) Wagner Car. Mss. tom. LXX. p. 186. 



3* 



36 Lasztin — Lasztóczy. 

Domokos ki az előbbi lapon. 



Miklós László Daucli 

1355. de Jenke. 



Bereczk Pál Benedek 

1364. 

Mátyás 



f—~ 1 

1364. János Anna. Klára 

(Kamonyai László)' (Lucskai N.) 



Imre László Márton 

1414. 1414. 



A Zeleméry ág igy kezdi származását ; Leszteméri Zelemérnek 
fiai Z adur de Zadorhaza et Nagymező, és Miklós 1290-ben. 
A leszteméri U n g h ágazat pedig származik : 

Ungh István 
de Lesztemér. 
(Kéry Klára) 



Ilona Jakab Matyus 

(Matyóczi mester) 
r 



Mátyás Bálás Pál László Habacuc Apollónia 

A család történetére vagy birtokviszonyaira térve, 1300. évről 
szól egy oklevél, mely szerint Zelemérnek fia Aba kihágásai által Lesz- 
teméri földjét vesztvén, az birói kezekbe, utóbb zálogképen Job mester 
kezébe került, végre az irt 1300-ban Leszteméri Ivánnak Gergely fiá- 
tól származott Miklós fia által megváltatott. — 1302-ben Ivánnak fiai 
Domokos és Albert a Leszteméri birtokot megosztják, a határok 
megjelölése mellett. 

1413-ban János udvarnok fia Leszteméri Imre a kir. udvar 
kedvencze uj adománylevelet nyert *,)• 

Említendők még a családból a következők , kik a nemzékrenden 
nem lelhetők : 1354-ben György Leszteméri Jánosnak fia , továbbá 
Péter és János, Leszteméri Mihálynak fiai. 

Lasztin család. (Vagy Lasztyin.) E nevezetű nemes család 
Trencsin vármegyében 1660 — 1666-ban Dezséren székelt, és mint 
odavaló lakos vétetett föl a nemesi lajstromba 2 ). 

Lasztóczy család. (Lasztóczi.) Zemplin vármegyében L a s z- 
tócz nevű helységet birta hajdan. Már 1339-ből előfordul a család 
emlékezete, midőn Lasztóczy Mártonnak fia Lukács, Ivanchnak fia 
János, és Péter fiának Domokosnak fiai Mihály, Lóránt, Ist- 



*) Szirmay C. Zemplin not. top. 86. 376. 377. 
*) Szontagh Dániel közlése 



Lasztókay. 



37 



ván, SzaniszlóésDienes Dmget Vilmos nádori parancsa meN 
lett osztoztattak meg 1 ). 

1466-ban élt Lasztóczy Simon, ki Zemplin vármegye alispánja 
volt 2 ) 

1525-ben Lasztóczy Boldizsár Tokaj vár várnagya volt, és 1527- 
ben Szapolyay Jánostól Zemplin megyei Mihályi helységet nyerte ado- 
mányban 3 ). 

Szirmay szerint ezen Lasztóczy család kihalt Lasztóczy Fereucz- 
ben 1707-ben 4 ), de ugyan ezen irónk a múlt század végén is Zemplin 
megyében Szedlicskén b ) birtokosnak ir Lasztóczy nevezetű családot, 
és ugyan e nevet azon megyének élő czimerleveles családai sorában °) 
is emliti, melynél fogva ez utóbbi vagy különböző család , vagy aman- 
nak egyik ága lehet. 

Lasztókay család. (Daneezi.) Ezen család magyar nemes- 
ségre emeltetett II. Ferdinánd király által 1629-ben Lasztókay Sza- 
n i s z 1 ó volt királyi udvarbíró , és ennek fiai F e r e n c z és János 
személyében 7 ). 

Ezen eredetileg Dáneczi 
de Danecz családnak később 
egyik ága Lasztók nevű puszta 
birtokától Lasztókay- 
nak is neveztetett , és a me- 
gyei jegyzőkönyvekben hol 
egyik , hol másik , hol pedig 
mind a két nevezet alatt for- 
dul elő , jelesül először 1630- 
ban a Szepes megyei, azóta 
pedig többször hol ezen , hol 
a szomszéd Sáros, Zemplin, 
Ung, Heves, Pest, Marmaros 
s több megye levéltárában. 

A család egyik ágának 
a múlt század elejétóli leszár- 
mazása a következő : 




J ) Szirmay C. Zemplin not. top. 84. 
*) Ugyanott not. hist. 38. 
*) Ugyanott not. top. 140. not. hist. 268. 
•) Ugyanott not. top. 269. 
*) Ugyanott not. top. 344. 
•) Ugyanott 114. 
■) Családi közlés szerint. 



38 



Latínovics. 



Ferenez 



Pál 
(Rády Zsófia) 



István 

1745- 

(1. Müller Borbála. 

2. Jánosy Anna) 



1-től Mária f 
(Blázsovics Ignácznő) 



Imre 2-tól János nep. 

7 cs. k. fö sz.-biró 1859. 

Técsón Marmarosban. 
(Ottlik Mária) 



László 



Béla 



Gizella 



Dezső 
f 



Emma 
(Szvoboda József) 

A család czimere — mint följebb a metszvény ábrázolja — ka- 
tonai álló paizs vörös mezővel , melynek alját hármas hegycsúcs fog- 
lalja el , és ennek széleitől háromszegü kék udvar emelkedik egész a 
paizs közepéig, melyben arany csillag villog; a paizs két oldalán jobb- 
íelől sárga oroszlán, balfelől pedig fehér grif egymással szemközt föl- 
felé lépdelve, egymást érintő első lábaikkal hármas kalászt szorítva 
tartani látszanak. A paizs fölötti sisak koronájából két — egyfelől kék, 
másfelől vörös , a közepén arany fénylő csillaggal ellátott sas-szárny 
között oroszlán emelkedik fel, első jobb lábával meztelen kardot, bal- 
jával az alsókhoz hasonló három kalászt tartva. Foszladék jobbfelől 
sárga-kék, balfelől pedig fehér-vörös ékesíti a paizst. 

liaéinovics család. (Borsodi.) Eredetileg neve Latano- 

v i c z , bir és székel nagy rész- 
ben Bács Bodrog vármegyé- 
ben. Törzse a Dalmátparti vi- 
dékről (Cattaro) az Adria part- 
jain volt sűrű mozgalmak és 
török beütések miatt a XVII. 
század vége felé Magyaror- 
szágba menekülvén, István 
és Dániel testvérek atyjuk- 
kal Tádéval együtt Bács 
vármegyébe Baján telepedtek 
meg , s azontúl vagyonukkal 
Baja közelében nagyobbszerű 
bérletekbe bocsátkozván , a 
haza és fejedelem szolgálatá- 
ban szerzett érdemeik folytán 




Latinovtes. 



39 



1719-ben magyar nemességre emeltettek; 1725— 26-ban pedig Ham- 
merschmidt Ferencz Bács megyei alispántól Borsod és Legyen 
pusztákat közösen megvásárlották , mely szerzeményre utódaik 1747- 
ben királyi adománylevelet és Borsodi elŐnévre külön kiváltságot 
nyertek. 

Daniéinak fia Péter 1751-ben Madarász akkori pusztát, most 
(Madaras) népes helységet ugyancsak Bács vármegyében a kir. kincs- 
tár birtokából maga s utódai számára királyi adományképen szerezte. 
Továbbá ezen Péternek négy fia közül János és József 1800- 
ban szintén Bács vármegyében fekvő Kattymár helységet s vele 
együtt maguk s utódaik részére kattymári elcnevet kir. adomány 
és kiváltság mellett nyerték. 

E szerint a család , mely István és Dániel testvérekben 
eleintén mindjárt két ágra oszlott , jelenleg kiváltságos birtoka tekin- 
tetéből három , eloneve szerint pedig két osztály alá sorozható. Mind- 
két ág számos polgári és katonai tisztviselőket képes felmutatni > mint 
a következő családfán szemlélhető ; 



I. t á b 1 a*. 



T*>m 



István 
1719. 



Jakab 



I. György 



Folyt, a II. táblán. 



Lőrincz 
Lőrincz 



I. Antal 



Dániel 
1719. 



Folyt. IV, táblán. 



Folyt. III. táblán. 



Alajos 
cs. k. fohadn. 



Fülöp 
megyei adószedő. 
r 



Károly 
f 



Miklós 

főszolgabíró , 

1786. biztos Zomborbaa 

1790. országgyül. követ 



Adalbert 

t 



Péter 



Jakab 

t 



Benjámin 

Bács várm. főjegyző. 

i *7 • — j 

Móricz 

megyei szolgabíró. 



Dávid 
cs. k. hus zár- 
kapitány. 



Gedeon 

tiszti ügyész. 



Sámuel 
cs. kir. huszár- 
főhadnagy. 



Dezső 

t 

T 



László 



György 
Mihály' 



Lázár 
cs. kir. huszár- 
főhadnagy. 



Sándor Bél* 



40 



Latinovics. 



II. tábla. 



I. György 



Taddé 

áos várni, 
alispán. 

r * » 

Szaniszló 



Antal 

Bács várm. 

sz.-biró. 



Simon 



János 



István 

József Mátyás György Lajos 

fő-sz.-biró r— "* — T> f ' "f 

■j. Sámuel 



Máté László István 



János I m re Ferencz 

tiszti ügyész al- adószedő esküdt. 

f f i * 1 

Gyula 



Zsigmond László Vincze Elek 

főszolgabíró cs. kir. hnszár- f 

f főhadnagy 



III. tábla. 



I. Antal 



István 



Máté 
t 



Péter Tamás 

megyei esküdt. f 

István 
megyei jegyző. 



Mihály 



Bertalan 



Péter 

— -A 



János 
I 



Taddé 



Bertalan Alajos Károly 

várm. jegyző. Bács v. követ 
és alispán 1845. 
r 



Antal 



Fábián József Gáspár 

'"Dániel 



Leo 



Jenő 
cs. kir. huszár- 
hadnagy. 



György 
m. biztos. 

A ,. 

Miksa 
szolgabíró. 



Gábor 

vas kúti 

plébános. 



János 



Latkőczy. 
IV. tábla. 



41 



Dániel 
1719. 



Péter f 1779. 
Bács várm. aJisp. 

kir. tanácsos. 
(1. Rötth Teréz. 
2. b. Bernyákovits Anna) 



Anna 
t 



1-től István 2-tól János József 

szül. 1740. f 1789. alispán, követ, Bács v. alisp. 

(Rehm Anna-Mária) helytart. tanács, kir. tanácsos. 

rr: ~* — ~ .T" 7 «z- István-rend (Rúysz Erzse) Teréz) 

Katalin vitéze, ' • * — 

t f 1823. febr. 21. 
kora 77. 

I 



Péter Anna 

(csalmai (bonyhádi 
Jankovics Kliegl Sánd.) 



József 

szül. 1769. 

fl809. 

(Pacséri Odry 

Antónia) 



Krisztina 

(Gencsy László, 

borsodi alisp.) 



Anna 

(sz.-györgyi 

Horváth János, 

cs. kir. kam.) 



Karolina Sándor Mária 

(Swiha, főszolgabíró (De Pauli) 
cs. kir. kapit.) (b. Geramb 
Etelka) 



Lajos 
szül. 1805. 
orsz.-gyül. követ 

1847-ben. 

(Sárdi Somsich 

Mária) 



Jozefa 

(Ferisanczai 

Mihalovits Mih. 

cs. kir. főhadn.) 



János 

(Pilaszanovits 

Flóra) 



János 



Fridrik 



Illés 
CS. kir. huszár- 
főhadnagy. 
(Latinovits 
Judit) 



Eugénia Emészt Pál 



Ödön Ilona 

cs. kir. kam. -f* 

dzsidás ezredes, 
(gr. Attems Mária) 



Albin Irma 



Czimerük — mint följebb a metsz vény ábrázolja — ■ fenálló hadi 
paizs , melynek kékszín udvarában alul zöld dombon , hátulsó lábain 
álló kettősfarkú oroszlán nyitott torokkal s kioltott nyelvvel látható j 
első lábaival a zöld dombocskán eleibe szegezett s feje fölött hátra lo- 
bogó vörós zászlót tartva. A paizs fölötti nyílt sisak koronájából pán- 
czélos vitéz emelkedik ki kék-vörös tollas sisakkal, jobbjában kivont 
kard^ egy általszúrt törökfővel. Foszladék innen vörös ezüst., onnan 
kék-arany. 

Ijaíkóozy család. (Latkóczi.) Trencsin, Gömör, Nyitra me- 
gyékben honos nemes család. Régi eredetéig visszahatolni nem lehet, 
mert régi adománylevele , — - mint azt létező uj adománylevele egye- 
nesen említi — a török háborúk alatt elveszett. Egyes fenmaradt ok- 
levelei mégis mutatják hogy törzsében teljesen magyar. Az érintett 



4fc 



Latkóczy. 




királyi uj adománylevél — mely egész La fkócz helységre szól, — 1557- 
ben kelt *), 

Székhelye a családnak 
mindég a Trencsin megyei 
Latkócz helysége volt , és ez 
régenten Lathk, az uj ado- 
mányban Latkóvcz-nak íra- 
tott, jelenleg Latkócznak ira- 
tik. 

Mit a család eleiről az 
1557. uj adomány kelte előtti 
időkről tudni lehet, a követ- 
kező. 1440-ben Lathki Bálint 
(Valentinus deLathk) V. Lász- 
ló király igtató parancslevelé- 
ben királyi ember (homo re- 
gi us) azon igtatásnál , mely- 
szerint Szent-Miklóssy más- 
kén Ugróczy János az ugróczi 
vár és uradalomba általa s a nyitrai káptalan által bevezettetik Ez 
igtatásnál a Latkóczy családból jelen volt Lathki Mátyás is. 

1449-ben Lathki Pál (Paulus de Lathk) szintén László király 
embere , midőn az ugróczi vár és uradalomba Dobozi Damfy (máskép 
Vicsapy) Andrást bevezeté. 

1519-ben szintén Lathki Pál (Paulus de Lathk) az ugróczi vár- 
nak kapitánya volt. 

1545-ben Latkóczy András (Andreas de Latkóvcz) emlittetik 
Szilágyi Péternek az ugróczi vár és uradalomba történt bevezetésénél 
az esztergami káptalan jelentésében, a jeienvoltak sorában. 

1547-ben szintén az esztergami káptalan által Szilágyi nejének 
részére történt beigtatásnál jelenvoltak gyanánt említetnek, Latkóvozy 
János és Benedek. 

1556-ban Márton, Mátyás, Lukács, András és Eu- 
stach de eadem Latkóvcz jelenlétükkel kisérték az esztergami 
káptalan jelentésének tanúsága szerint Zay Ferencznek az ugróczi vár 
és uradalomba való bevezetését. 

1658 — 166(M)an Trencsin vármegyének nemesi lajstromai sze- 



*) Szontagh. Dániel közi. 



Latkóczy. 48 

rint e család egyes tagjai Lesztách (Leszták) néven írattak össze , va- 
lamennyien a följebb előforduló Eustáchnak utódai. 

1748-ban a nemesi összeírások szerint Latkóczon székeltek 
György, János, András, Mihály, ifj. János és József 
valamennyien Latkóczy vagy B e r n á t h nevezettel élvén. Itt 
nevezett János és András pedig Scaszni (tót szó = boldog, felix) 
névvel neveztettek. 

1768-ban P ál és ennek fia M i h ál y , azonkívül János De- 
zséren laktak. — Latkóczon székelt idősb József három fiával Ber- 
náttal, Pállal és Imrével; továbbá András és ennek három 
fia András, István és József, és ezen Józsefnek fia György; 
majd ismét András maga és György, kinek fiai Sándor, Ist- 
ván, Mihály, János és G y ö r g y ; végre Mihály fiával J á- 
nossal. 

1803 ban Latkóczon említtetik Pál, és három fia A n t a 1, B e r- 
nát és Perenczj továbbá Imre maga , József s ennek négy fia : 
Pál, György, Imre és József; ismét István, fiával Már- 
tonnal, és unokájával Jánossal. — Mihály egyedül, István és 
ennek fiai Lajos és Péter; -*- ismét ií j. Mihály és Öt fia , u. ra. 
Timót, Zsigmond, Sándor, Perencz és Károly, majd 
György egyedül ; és végre János fiával Jánossal, kik GömÖr 
megyei Csetnekre költöztek. 

1837-ben ifj. Mihálynak fia Timót Halácson székel. — Pat- 
kóczon laknak Pálnak örökösei :Ferencz és Rezső, Imre egye- 
dül ; — G y ö r g y fiával Jánossal; Józsefnek fia Antal. Nyitra 
megyében Vicsapon Józsefnek fia Pál, ennek fia István, és ennek 
fiai Márton és János. — Zay-Ugróczon id, Mihály, István 
fiával Lajossal (ki Morvaországban lelkész) és Péterrel Ifjabb 
Mihálynak Örökösei , u. m. Zsigmond fiával Mórral, Sándor 
fiaival : Ferdinánd, Sándor és Kálmánnal, Károly, ki 
Vág-Uj helyen székelt,— Jánosnak fia J á n o s Csetneken, és György 
ifj. Mihálynak testvére. 

Ez utóbbiak közül id. Sándor Trencsin megyei szolgabíró volt 
1848. előtt, fia Sándor jelenleg hites ügyvéd Trencsinben. 

Ezekhez kell még adnunk » hogy a család Halácson lakott ágá- 
nak néhány izén nemzékrende *) következő : 



*) Geneal. aaihent. II. família Geszthi Spáczay. 



44 Lator — Lauko. 



Latkóczy László 
(Halácsy Anna) 



László 



Mihály 
(Szluha Dorottya) 



Anna Kata 

(Ujfalussy Pál) (Tergenyi János) 

Végre megjegyzendő még: hogy Latkóczy Péter 1814. april 
18-án Trencsin vármegyétől nyert nemesi bizonyítványát 1814. sept. 
14-én Krassó vármegyében hirdetteté ki *), és egy ideig azon megye 
lakosa volt. 

A család czimere — mint a metszvény följebb ábrázolja — négy- 
felé osztott paizs ; az első és negyedik osztály vörös udvarában kiter- 
jesztett fekete sas-szárny, a második és harmadik osztály kék udvará- 
ban pedig arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisakból két kiterjesz- 
tett sas-szárny között arany csillag ragyog. Foszladék jobbról arany- 
vörös, balról ezüst-kék. 

Lator család. Ugocsa vármegyében e század elején Péterfalva 
közbirtokosai sorában állnak Lator András, Ferencz, Pál, Ti- 
vadarfaiván pedig Lator Gáspár és János 2 ). 

Latrán család. (Kémeri.) Kémeri Latrán Boldizsár a 
XVII. században az erdélyi fejedelemuek harminczadosa volt, és ennek 
ajánlotta Csipkés Komári (vagy Komáromi) György 1655-ben Utrecht- 
ben nyomott ,, Hungária illustrata u czimü könyvét. 

I.atz család. (Csekefalvi.) István 1644-ben Al-Csikszékben 
alkirálybiró 3 ). 

JLaízók család. Székely eredetű. Mihály 1506-ban jelen 
volt orbai székből az agyagfalvi gyűlésen & ). 

Lauko család. E családból ismeretes felső-kubini Lauko 
Mihály Árva megyében, ki is Kubinyi Kristóf és Zmeskal Venczeszló 
között folyt nyolczados törvényszéki perben a 1558. és 1579-ki királyi 
vallató parancsban és a tanuvaliományban is mint tanú és szomszéd- 
birtokos említetik. Több nyoma e családnak Árva megye levéltárában 
nem található ; alkalmasint visszaolvadt e név a Meskó családba , a 
honnan a többi Mattyasovszky, Polgár , Stephanovics , Balasovicz, Mi- 



') Krassó várm. jegyzőkönyvéből. 
*) Szirmay C. Ugoesa p. 125. 126 
8 ) Kállay Székely nemzet. 264. 
*) Ugyanott 



Laarenty. 45 

chalovicz , Gaíkovics , s Bendovicz rokon -ágakkal együtt egy ideig 
külön elnevezéssel elszakadt. 

Laurenty család. Pozsony és Nyitra megyei nemes család. 
Eredetét szent-györgyi Szentgyörgyi Jánostól veszi, ki gróf Czobornái 
volt gazdasági tiszt , és ki állítólag Mátyás királytól nyerte megneme- 
sitetését. E leszármazás tán csak leány-ágon történt? vagy később a 
nemesség feledésbe ment ? nem tudjuk ; — annyi bizonyos , hogy a 
család törzse L ő r i n c z , kinek nevéből a család Laurenty neve 
származott, még nem volt nemes, és fiai Laurenty András és Már- 
tó n is csupán a g i 1 i s-eknek írattak , mig végre ezen nevezett Lau- 
renty máskép Szentgyörgyi András szintén gróf Czobornái 
gazdatiszt, és neje Kies Katalin, továbbá testvére Laurenty Márton 
1625. october 10-én Sopron városban kelt czimeres nemes levélben 
II. Ferdinánd király által az ország nemesei közé emeltettek, és czime- 
res nemes levelük 1626-ban Nyitrán hirdettetett ki *). 

Czimerük : a paizs piros udvarában három rézsútosan álló ezüst 
rózsa. A paizs fölötti sisak koronáján fehér galamb áll , csőrében zöld 
galyat tartva. Foszladék minden oldalról ezüst-piros. 

A család származási táblázata imez : 



Lórincz 
nem nemes. 



András Márton 

gazdatiszt. 1625. köz-szerző. 

1625. nemes. 

(Kies Kata) 

( * ' ~ 1 

András Mária Zsuzsa Erzse 

(Laczkovits N.) (Adamovich János) (Dubovszki Ján.) (Kriszudovszki 

i Kreis-Hauptmann) 

I * ' - ' ■■ ' -■, ' " 1 

György János Mária Kata Eva Erzse 

szül. 1670. (Horváth N.) (Fodor Bálint) (Vörös (Korontháli 

(Czonkai Krisztina) János) Gáspár) 



András Pál János Mária 

sz. 1717. oct. (Hromkovits Éva) sz. 1720. sept. 21. (1. Hanzlicsek, 

(Bedli Kata) csasztai plébános. 2. Stvrteczky János) 



r 



Lásd folyt. r 

a köp, lapon 



József János Anna Pál Erzse András 

pap I * 1 alföldre 

József koltöz. 

Nyitra- 
Vicsapon. 



1 ) Ipolyi Arnold közi 



46 



Lfturovics. 



András ki az előbbi lapon. 
szül. 1717. oct. 
(Bedli Kata) 



István 
szül. Í76& dec. 12. 

f 1825. oct. 2. 
Pozsony v. sz.-biró. 

(1. Dóka Anna. 
2. Laukovits Júlia) 



Katalin 



Erzse 
•f- kora 18. évében. 



János 

szül. 1798. apri) 15. 

f 1855. aug. 7. 

Pozsony várm. esküdt, 

árvák atyja. 

(Kulás Veronika) 



Ferencz 

szül. 1804. sept. 20. 

N.-senkviczI közbirt. 

(Röth Mária) 



Anna 
szül. és 
f 1828. 



Francziska Verőnk a 
szül. 1829. sz.1830. 
+ 1830. (Novotliny 
János) 



János 
sz. 1831. 
cs. k. tiszt 
(Gröger .fgga g,8 j 5 °* 

Mária) ^§í; H --■- 



■j 



*"*-S?S{';3 






00 

SS 



ö ^^ 



O 



'^45 öJa^s £-- pSts .SP^ 

•5J r-i •>-' # R "^ !p iS* w> «S 

a'J +•« ~» no » N m 



Tivadar János Mária 

szül. 1855. szül. 1856. szül 18Ő8. 
1 1857. f 1859. 



Anna 


Zsófia 


Vincze 


Ferencz Pál 


Adolf 


Paulina 


József 


Beatrix 


t 


t 


sz. 1841. 


f t 


sz. 1845. 


t 




sz. 1858. 
f 1859. 



lidMrovies család. (Medveczei) A nemes Medveczky csa- 
ládnak egyik vonala ezen saját vezetéknév alatt ismeretes, jelesül azon 
ágazat, mely az 1370-ben Medveczky Orbán átruházó levele erejénél 
Opilio nevű eldődjük után a medveczei curia egyik részének birtokába 
jutott *). 

1756-ban ismeretes volt ezen Laurovicsok közül Mátyás, id. 
és ifj. András, János, Miklós és György mint medveczei 
közbirtoko3ok ; és akkor felvállalták ezek is a Medveczky anya-nevet. 
A följetibi Opilio utáni vérségbŐl származtak továbbá Zatyovicz, 
Tomovicz, Koftanik és ílosztek nevezetű ágazatok, és ezek 
is 1750. tájban a Medveczky nevet ismét fölvevék; különben mindezen 
családok a régiebb irományokban csak az emiitett saját ágbeli elneve- 
zések szerint ismeretesek. 



') Szontagh D. közi. 



Lavotha — Lazansky. 47 

Leszármazásuk táblázata a Medveczky családnév alatt lesz elő- 
adva. 

Lavotha család. (Izsepfalvi.) Liptó vármegyei régi curialis 
nemes család, melynek neve L a v o 1 1 a-nak is iratik. Egyik ága Árva 
vármegyébe is átköltözött , névszerint az úgynevezett Janoviczky 
vonal ivadéka. Árvában a medzi-hradnei, alsó- és felső-kubini, és árva- 
várallyai helyekre telepedtek ; ezekről már Janoviozky név alatt 
tétetett említés. 

Mátyás utódai Zemplin vármegyében élnek. A Liptó várme- 
gyeiek közül legismeretesebb János a Rózsahegyen lakó ügyvéd. 
Egy másik tagja a családnak az igazságügyi miniszteri iroda felügye- 
lője. 

A család székhelye és birtoka ma is főleg Izsepfalván van í ). 

Ugyan e családból volt izsepfalvi Lavotta János 1760 — 1770- 
ben a m. k. udv. kanczelláriánál irnok és hites jegyző. 

A család legismertebb tagja Lavotta János, a hires magyar 
zeneműszerző, ki 1 764. július 5-én Pozsony megyei Puszta-Födémesen 
született, és 1820. aug. 10-én kora 56 ik évében halt meg Zemplin vár- 
megyében Tallyán, hol sírját magyar föliratú sírkő jelöli 2 ). 

Lazansky család. (Bukovai.) Csehországi eredetű grófi csa- 
lád , melyből gr. Lazansky (vagy törvénykönyvünk irása szerint La- 
schanszky) Károly-Miksa már az 1681 -ki országgyűlésen a 82-ik 
törv. czikk szerint magyar honfiusjtást nyert, és ez okból , bár a család 
kevésbé lakozik honunkban, és inkább cseh és morva földön birtokos, 
a jogi alapnál fogva e család leszármazását e gyűjteménybe is beiktat- 
nunk kell. 

Eredetét a családnak a góthai Hist. herald. Handbuch (502. lap) 
egy 965-ben élt Lazansky Györgyben keresi 3 ), mi elhagyva az ős kor 
homályait , a család ősei között biztosan csak azon XVI. század végén 



*) Szontagh D. közi. 

2 ) L. Bernát Gásp. Lavotta János élete; — és Vasárnapi újság 1858-ki 
35. szám. 

8 ) E család leírásánál a német tudósság alaposságának ismét egy példáját 
látjuk. Ugyanis a Gothai Hist. Heraldisches Handbuch 502. lapján az 1552-ben 
Temesvárt védő törzsgyökeres magyar Losonczy Istvánt Lazanszky-nak keres/, 
telve . e Lazansky család egjnk őséül találjuk irva* A Handbuch szavai ezek 
„Stephan Lazansky, kais. General und Coraraandant von Temesvár , übergab im 
Jahre 1552 nach der tapfersten Vertheidigung diese Festung den Türkén, wurde 
aber treuloserweise von demselben auf das Gnrusamsté ermordet." A jó német 
tudós valószínűleg a magyar neveket elrontó valamely német krónikában L o- 
s o*n c z y nevét Loaanczki vagy éhez hasonló alakban találta , és azonnal 
csinált belőle Lazansky t. Pedig nálunk a kis gyermek is tudja , hogy 1552- 
ben Temesvárt Losonczy István védelmezte. 



48 



Lazansky. 



élt Lazansky Udalrikot említhetjük meg , ki nejétől Staupna Borbála- 
Cordulától a mostanig szakadatlanul lefolyó családfa törzse lőn. 
A származás táblája ! ) következő : 

I. tábla. 

Lazansky Udalrik 
(Staupna Borb. Cordula) 



Sebestyén 

cseh kir. tanácsos. 

(drahobiczi Nebikrwsky Zsuzsa) 

Ferdinánd-Rudolf 
alezredes, 1637. jan. 16. gróf lett. 
(Mitroviczi Wratislaw Margit) 



Károly-Miksa ± 1694. 

1681-ben magyar indigena. 

Cb. Spantkau Anna-Erzse f 1709.) 



Venczel -József 
Pilseni Kreishauptmann. 

(cliudenitzi gr. Czernin M.-Gabriela) 

i ~* : — i 

Miksa- József 
(gr. Lissnu Teréz) 



I. Prokop 

cseh kanczell. f JL804. 

(gr. Krakovezky Koloirrat 

Walburga f 1799.) 



II. Prokop 
cs. k. k. 

cseh kancz. 
f 1824. 



Folyt, a 
11, táblán. 



János 

szül. 1774. 

1 1830. 

cs. kir. v. 

titk. tan. 

csehorsz. 

főtart. biró. 

(gr.PálffyErzse) 

i * 1 

Folyt, a III. táblán. 



Miksa 

tl809. 

cs. k. alezredes. 

(gr. Trautmanns- 

dorf Antónia) 

i * 1 

József 

szül. 1808. 

cs. kir. kapit. 

(Marcovics 

Antónia) 



József I. Antal Henrietté 

f 1816. szül. 1784. szül 1786. 

cs. k. k. f 1S47. (gr. Huyn 

és kapit. cs. k. kam. Károly) 

(b. Perényi (gr. Traut- 

Filippina) mansdorf 



József 
szül. 1817. 
cs. k. kap. 



Josefin) 



Emma-Róza 
szül. 1835. 



Jaroszlav 
szül. 1836. 
cs. k. hadn. 



Eglantin 
szül. 1839. 



Alfréd 
sz 1841. 



II. Antal •) 
szül. 1815. 
cs. kir. kam. 
(Mayer Janka) 

i * 1 

Antal 
szül. 1848. 



*) II. Antalnak még 11 nővére van, a következők : 1. Mária, 
szül. 1817. gr. Lazansky János-Károlyné. — 2. Teréz, szül. 1819. — 
3. Walburga, szül 1820. — 4. Anna, szül. 1821. gr. Folliot- 
Crenneville Károlyné. — Ö.Karolina, szül. 1823. — Ö.Vilma, 
szül. 1826. — 7. Henriette, szül. 1827.— 8. Erzse,sz. 1830.— 
9. Ernesztina,szül. 1831. — 10. Bora, sz. 1834. — 11. Adél- 
heid, szül. 1836. 



*) Hist. Herald. Handbuch, és Goth Taschenbuch der grSfL H&user 1859. 
478. Schönfeld Adels-Schemat. II. 209. 



Lázár. 



49 



II. tábla. 



III. Prokop 
sz. 1798. 
k. k. 



C8. 



II. Prokop ki az I. táblán. 
cs. k. k. esek kanczell. 

f 1824. 



Ludmilla 

szül. 1800. 

csill. k. h. 

(gr. Csaky Istv.) 



Adalbert 

szül. 1802. 

1 1839. 

őrnagy. * 

(gr. Ksterliázy 

Angelika) 

i * » 

Sándor 

szül 1835. 



Leopold Mária 

szül. 1808. sz. 1809. 

cs. k. tit. t. 
Morvaorsz. t. r. elnök. 
(Mack Rozina) 



Leopold-Prokop 
szül. 1854. 



Vladimír 
sz. 1857. 



III. tábla. 



János 

szül. 1774. f 1830. 

cs. kir. v. titk. tan. 

Csehorsz ffttart. bíró. 

(gr. Pálfly Erzse) 



János-Károly 

szül. 1806. 

(gr. Lazansky Mária) 



IV. Prokop 

szül. 1809. 

cs. k. k. 

máltai vitéz. 

(gr. Hoyos Sidonia) 



Eriiesztin a 
szül. 1810. 
csill. k. 1). 



Venczel 

sz. 1818. f 1855. 

(Gniewocz Mária) 



M. Teréz 
szül. 1856. 



M. János 
szül. 1857. 



A család czimere vörös udvarban ezüst kerék-darab két küllővel. 

Lázár család. (Szárhegyi, gróf.) Erdély legrégibb főcsaládai- 
nak egyike , mely magát eredetére nézve tős gyökeres székely család- 
nak tartja. A család történeteit s leszármazását tekintve, már a legbő- 
vebb és legilletékesb forrás áll előttünk , t. i. azon elfogulatlan részre- 
hajlatlansággal irt nemzéktani munka , melyet gr. Lázár Miklós 
családja számára irt „A gróf Lázár családról", s mely Kolos- 
várt 1858-ban összekapcsolva gr. Kemény Józsefnek a nevezett család- 
ról kéziratba hátramaradt munkájával és számos jegyzetével kinyo- 
matott. 

A C3alád ősi fészke Csík és Gyergyó székek r nevezetesen az 
utóbbiban Szárhegy, hol a családnak őskastélya áll. 

Elhagyva a család eldődei közül azokat , kikről már hiteles tör- 
ténelmi adatok hiányzanak, — milyenek Lázár Columbus,ki 
állítólag K. u. 700. évben élt , — Lázár I. B a 1 á s , ki sz, István korá- 
ban mondatik a csik-somlyói zárda alapitójának, majd Lázár I. Egyed, 



50 



Lásár. 



kit a grófi diploma 1345-ben csíki kapitányul emlit, s végre Lázár 
I. Perenczet, ki 1400-ban máltai lovagnak iratik ; — azokról kell 
főleg megemlékeznünk, kikről már hiteles történelmi adatok tanús- 
kodnak. 

Főleg keresztnév után elnevezett családaink történetében gya- 
kori példát látva , valószínűleg aLázár családnak első alapító törzse 
szintén Lázár volt, és ennek nevétől eredt a család vezetékneve. 

A Lázár családból az első;, kinek hiteles oklevélben fenmaradt 
emlékezete : Lázár I. B e r n á r d ; ugyanis Csik- Jenőfalván az ottani 
közlakosok közt egy bizonyos egyezés ment végbe , melynél Balaskó 
Ferenczczel (egregius Dominus) Lázár Bernárd is jelen volt *). Ugy 
látszik már e Bernárd korában vagy még előbb származtak a Lázárok 
Csikszékbe , hol utánna I. Bálintot a Nag y-L á z á r t a ) találjuk 
Csik-szent-Tamási előnévvel, megemlítve Kászonszéknek Csíktól elvá- 
lásáról készült régi leírásában 8 ). 

Nevezett I. Bálint, a Nag y-L á z á r, csakugyan többek állítása 
szerint már Csikszékből a szent-Tamási Sylvester családból házasodott, 
s tőle már szakadatlanul folyik mai napig a család leszármazása követ- 
kezőleg : 

I. tábla. 

Nagy-Lázár I. Bálint 
(Sylvester 1.) 

II. Bálint 1462. ^ 
de Csik-Szent-Tamás. 



I. András 

de Szárhegy. 

Gyalákuli vonal, 

I * \ 

Folyt, köveik. 

lapon. 



II. Bálás 1496. 

1506. az agyagfalvi gyűl. 

Csicsói vonal. 



Xiőrinoz 



I. Imre 
(Ugrón 1.) 



1. Pét<jr 
(Dámok os Margit) 

i — r*r-# \ 



Bora 
1573-1603. 
(1 Daczó György. 
2. Aror András) 



III. János 

1557. 

(üersi Bora) 



11, András 



-i 



II. Egyed 
1602. 



'Erzse 
(Petki Farkas) 



') Benkő Károly, Gsik, G-yergyó* és Kászon leírása. 37- lap* 

2 ) Azt hivő vagyok , hogy e N a g y-L á z á r (I. Bálint) volt egyik fft 

megalapítója a családnak és innen nyerte családától a nagy melléknevet mint 

erre a székely családoknál is több példái tudok. 

■) Szilágyi Fer. „Hon es Külföld 11 l«45-kí foly. 62. <ss. 



Lázár. 



St 



f. András ki a lulsó lapon. 
de Szárhegy. 
Gyalakuti vonal. 



II. Bemard 

1553 
(Jáuosyd) 
C$ik-$%ent- tamási ág. 



11 Ferencz 1. Utván I. János Kata 
(Bikly Kata) de sz. Anna (Becz 

1549. Imre) 
(Apaffy Klára) 



1. Mihály Anna 
(Mikó (Sándor 
Anna) Menyhért) 



Farkas 111. Imre 

csiki főkir.-biró elesett 
1597. 159D. 

(Bernáld Klára) 



111. Bálint 



VI. János Judit 

f 1622. tájban. 1639. 

( BaniTy Zsuzsa) (Damokos István) 



.JL 



István III. Ferencz II. János II. Imre Orsolya 11. Mihály II. István 



Marosszék 
fő kir.-biró 1575. 
(Zsuki Klára) 



Marosszék (Petki 
fő kir.-biró. János) 
(Gyalakuti Bora) 
Gyalakuti ág. 



(Bógátlúl.) 
Szárhegyi ág. 



Folyt. ti. táblán. 



I. György Kata 

(Sük Ösd János) 



IV. János 

1 1607. 

(Bethlen Zsófia) 



V. János 

f 1626. előtt. 

(Bercsényi Bora) 



II. György 
itéiőmester, 

megöletett 1660. 

(1. Apaffy Erzse. 
2. Nemes Ilona 1600) 



IV. Ferencz 
f 1653. 



■ 

IV. Imre 

Marosszéki fő-kir.-biró 

1680. 

(Kémes Klára) 

i — ~ * — - 1 

III. György 

Marosszéki fo-kir.-biró. 
(gr. Bethlen Judit) 



r— 



Mária Anna 

1716. f 1735 

(gr. Bethlen Sámuel) (b. Korda László) 



VII. János 

b. titkv tan , orsz. elnök, 

báró és gróf. 

1 1772. 

(gr. Teleki Kata) 



Bora V. Imre 

szül. 1743. i 1761 



Anna 

szül. 1746. 

(gr. Kende/J'y Elek) 



VIII. János 
sitii. 1755. f 1800. 

kir. hivatalos, 
fgr, Kornis Anna) 



IX. János IV. György Anna 

t T sz 1787 f 1831. 

(gr, Batthyán József) 



VIII István 
cs. k. kani. 

sz.1779. 

t 1831 



III József 

sz I783.fl841. 

(b. Inc&édi Zsuzsa) 



ftft 



Lázár. 



II. tábla. 



II. István 
1549-1579. 
(Bogáthy 1.) 



ki ax, I. táblán. 



Druzsina 

1590. 

(ikt, Bethlen Farkas) 



III. András 
1593-1597. 

Csíki fő-kir.-biró. 

(Sombori Erzse) 



III. István 

elesett 1596. 

(Komis Kata) 



Anna 
(Kemény Boldizsár) 



Anna 
(Spáczai Gáspár) 



IV. István 1615. 

Csíki fő-kir.-biró. 

(1. Székely Ilona. 

2. Kovachóczy Zsuzsa) 



Erzsébet 
(1. T. Túry István. 
2. k. Jancsó Jakab) 



V. látván 

szül. 1626. f 1679. 

főkir.-biró. 

(1. Petki Kata. 

2. Keresztúri Krisztina) 



1-iöl VI. István 
1659. 



Erzse 
(gr. Káinoki 
Sámuel) 



2-tél VI Ferencz 

szül. 1675. f 1742. 

Csiki fő-kir.-biró és gróf. 

(1. gr. Kornis Margit. 

2. gr. Csáky Zsuzsa. 

3. bérivói Boér Zsófia) 



Zsuzsa 
1679. 



I. Antal 
1679. 



1-tól 

II. Antal 

szül. 1698. 

t 1719. 

jesuita. 



2-tól 
Druzsina 

f 1744. 
(b. Henter 

Dávid) 



1. László 

szül. 1707. 

(gr. Kornis 

Zsuzsa) 

íll. Antal 
f 1783. 

cs. k. kara. 

(Torma 

Éva) 



Ádám 
szül. 1712. 

f 1779. 
1 1. Dániel 

Anna. 
2. Böjthe 

Teréz) 
i n 

Anna 

1780. 

(b. Bálinti th 

György) 



3-tól 
Gábor 
f 1775. 

(Kún 
Klára) 

Folyt. 
III. táblán. 



o g 

SS c * 




>7é 

N 

oo 



H 5 



II. László 
(b. Henter Bora) 

i r* 1 

Eva 

(petrich.Horváth 

Dániel) 



I. József f 1819. 

cs. kir. kam. 

(1. Bornemisza Róza. 

2. gr. Bethlen Mária) 



Eleonóra 
szül. 1771. f 1799. 
(b. Jósika Miklós) 



1 tói II. József 

szül. 1782. 

es. kir. kapitány. 

(Péchy Eszter) 



I. Albert 

»a. 1813. febr. 7. 

volt katona 

ét honvéd. 



I. Vincze 
sz. 1815. jau. 4. 
f 1831. 



I. Dénes 

sz. 1816. febr. 27. 

volt katona, 

lak. Pesten. 

(Simény Ivánka) 



Mór 
sz. 1817. mart. 20. 
volt honvéd. 
(Barcsai Póli) 



. , 

Eszter 

sz. 1825. 
(Bernáld 

Diénes) 



II. Vincze 
szül. 1841. 



Olga 
szül. 1843. 



JenŐ 
szül. 1845. 



Corinna 
szül. 1851. 



Lázár. 



53 



III, tábla. 

Gábor ki a II. táblán. 
f 1775. 
(Kún Klára) 



Zsuzsa VII. István 
sz. 1735. sz 1736. 
(b.Perény f 1819. 
Elek), volt katona, 
(gr. Haller 
Erzse) 



VIII. Ferenez 

f 1810. 

május 3. 

(b. Perény 

Anna) 



Folyl. IV. táblán. 



Zsigmond 
sz. 1740. 
f 1820. 

kam. 
kapit. 



IV. Antal 

kir. hiv. 

f 1811, 



C3. 



(1. Damjanovics 1. 
2. Klein Anna) 



Anna Róza 
f 1804. f 1816. 
(k.Szé- (b. Jósika 

kély István) 
Dávid) 



Sándor Jozefa 
sz. 1800. sz. 1803. 
f 1832. t 1838. 
(b. Bálintith 
Lajos) 



V. György 

sz. 1807. 

nyűg. kapit. 

(Moga 

Eleonóra) 



Antónia 
sz. 1817. 
(Sperker Fer. 
lov. kapit.) 



VII. Imre 

szül. 1836. 

cs. k. hadnagy. 



Olivér 
szül. 1837. 



Aladár 
szül. 1843. 



Károly 
f 1810. 
(b. Bálin- 
tith Anna) 

'"Klára"' 
Cl. b. Bá- 
lintith 
Elek. 
2. los. Her- 
czeg Ján.) 



Lajos VI. Imre 
őrnagy 
sz. 1772. 
f 1846. 
(Balogh 
Antónia) 



nőtlen. 

f 1809. 

körül. 



Jozefa Anna Kata 

sz.1776. fl842. sz.1783. 

f (1. gr. Tol- fl836. 

dalagi Gy. (lev. 

2. Betléni Molnár 

János) György) 



Karolina 

f 1835. 

(Kozma Istv.) 



»o a 

S «- 
t-a -cí 



9 



A >> 

•r-t a 



IV. tábla. 



VÍI. István (ásd III. táblán. 
(gr. Haller Erzse) 



Rozália 

szül. 1767. 

f 1S00. k. 

(Cserei 

Miklós) 



II. Ignácz 
sz. 1768. 
éles. 1799. 
cs. k. kap. 



Cecilia 

(franczia 

grófné) 



Klára 

sz. 1776. 

t 1814. 

(Cserei 

Miklós) 



Pál 

cs. k. kam. 

és tan. 

sz. 1778. 

f 1820. 

(gr. Bethlen 

Teréz) 



Hl. László 

sz. 1780. 
cs. k. titkos 
és állam- 
tanácsos, 
(gr. Bánffy 
Erzse) 



II. Albert 
szül. 1816. 



Gergely 
szül. 1818. 

f 1843. 
volt katona. 



Miklós , 

szül. 1819. 

május 26 

családja leírója. 

(b. Spiényi Mária) 
{ — « , 

Mária 

szül. 1845. sept. 25. 



Benedek 

szül. 1783. 

t 1837. 

A.-Fejéri 

főispán, 

cs.k. kapit. 

(gr. Bethlen 

Mária) 



Kálmán 
szül. 1826. 
volt honvéd- 
kapitány 
és iró. 
(Sinaény Amália) 



Janka 
szül. 1820. 



Btrta 
szül. 1853. 



Gizella 
szül. 1857. 



54 lázár. 

Eddig e családfa. Es most <-* a mennyire e könyv korlátoltsága 
engedi — emlitsük még föl az egyes tagokról a nevezetesebb adatokat. 

I. Lázár Bálintnak, ki Csik-Szent-Tamáson lakott, fia II. Bá- 
lint, kit a Kászonszék privilégiumának 1462-beni kieszközlése tett 
nevezetessé , és KászonszéktŐl sok szép jószágot is kapott. JVIeghalt 
1470. előtt. Fiai közül 

II. Bálás Csik részéről 1506-ban az agyagfalvi gyűlésen mint 
követ jelent meg ')• Róla iratik, hogy a csik-somlyói zárdának azon ré- 
szét , mely a kápolna felől van, építette. Ennek fia I. I m r e Lázárfal- 
ván is birt, valamint a szárhegyi ág is 4 de Csicsón lakott, és innen irá 
előnevét. 1532-ben Csikszék küldé őt János királyhoz Budára, midőn 
Grltti adót rótt a székelyekre 3 ). Neje csík-szentgyörgyi Ugrón Domo- 
kosnak leánya Margit volt, kitől származott unokáiban ez ág kihalt. 
Azonban meg kell emlitenünk , hogy III. János 1557-ben Perényi 
Férencz mellett Telekesi Imre ellen harczolt Nagyszőlősnél. Élt még 
1583-ban, midőn egy egyezkedésnél mint tanú szerepelt. Fia III. 
Egyed 1602-ben unokanővérével Lázár Borbála Apor Andrásáéval 
egyezésre lép , hogy megosztja a csiki jószágokat , de a kővetkező év- 
ben megsemmisíti a kötött egyezményt , és abba kővetkező helységek 
nevei fordulnak elő : Csicsó , Somlyó , Lázárfalva , Csomortány , Pál- 
ialva, Delne és Borsóvá. Ugy látszik, hogy 1 603-ban Székely Mózessel 
veszett el. Nagybátyja II. A n d r á s Csik- Vacsárcson lakott, és vacsárcsi 
előnevet használt, élt 1579 — 1602. közti években. 

II. Bálintnak fia még L András is, ki felváltva viselte Raszon- 
székben a király biróságofc és hadnagyságot az első, ki az oklevelek- 
ben „gvergyói 03 szárhegyi" előnévvel fordul elő. Róla állít- 
ják, hogy 1492. mart. 28-án a szár hegyi templom számára bullát és 
száz napos búcsút nyert. 1506-ban az agyagfa'vi gyűlés elnöke volt, 
és annak végzéseit mint gyergyói Lázár András irta alá. 
1507 -ben megvette Marosszékben esztergomi Székely FerencztŐl a 
kisfaludi birtokot és három lófő-Örökséget , melyekbe Í508 ban iktat- 
tatott. A benefalvi székely lakosokat tette szabadokká, és száműzte 
szentgyörgyi Tóth Miklós főurat egy 1519-ki oklevél tanúsága szerint. 
Ügy látszik e Lázárt irja hibásan a székely krónika udvarhely- 
szék b e 1 i-nek , lehet, hogy egy ideig e székben tartózkodott, de kü- 
lönben fiai is csak csiki, gyergyói és marosszéki birtokaikban említet- 
nek. Neje — ugy látszik — Gyalakuti Borbála , vagy Kemény József 

*) A ns. székely nemzet Const. 37 
2 ) Kulcsár István, M. Krónika. 



Lazán 56 

szerint szent-annai Gyu lakút i volt; ed tán innen a Lázárok né* 
melyikének a szent-annai előneve. Gyermekei közül 

TI. B e r n á r d 1553-ban a Csíkba beütött moldvaiak által hur- 
ozoltatott foglyul *) , honnan utóbb kiszabadult. Madarassi Jánossy 
leánytól fia Farkas 1597-ben neveztetett ki Csikszék fókirálybiró- 
jává ; és e tisztét viselte , mig 1599-ben az Ördög Bálás által fölizga- 
tott csiki néptől megöletett. Neje mezŐmadarassi Bernáld Klára volt. 
Egy fia, egy leánya maradt. De fiában VI. Jánosban 1622. táján ága 
kihalt. 

II. Imre 1599-ben a seüenbergi ütközetben esett el Naskalátnál 
a csiki havasok közt 2 ). 

I. Andrásnak fial. János Szent- Annáról irta nevét, és itteni 
birtokát valószínűleg Gyulakuti családbelt anyja után öröklé. 1534-ben 
mint országos követ szerepelt ; 1549-bén tett végrendeletet, melyben 
öt fia közt úgy rendezte el az osztályt, hogy II. István és Mihály 
kapta a gyergyói jószágot, Kászont, Lázárfaltfát és Szent-Tamást, 
minden éhez tartozó örökségekkel. II. Imre, III. Perenez és Ii. 
János pedig kapták a szent-annai. ufodalmat és a kisfaludi malmot 
és örökséget, De e rész kisebb lévén az előbbinél, hozzá lőn csatolva a 
szent-annai háznál maradt minden iogó vagyon. Ezenfölül ájtatos ha- 
gyományokat is tett. Neje ApafFi Klára volt. 

III. Ferencz az 1551. kolosvári országgyűlés 16. törv, czikke 
szerint a könnyű gyalogság vezényletére rendeltetett. 1570-ben mart. 
29-én Imre testvérével mint János Zsigmond hive, ettől nyerte Maros- 
székben az andrásfalvi jószágot. 1571 —1575-ben marosszéki székbiró 
volt. Neje Suki Kata volt. 

II. János szent-annai birtokos, 1562-ben részese a székely láza- 
dásnak. 

Gy alakú ti ág. 
II. Imre 1556-ban kezdett szerepelni, midőn a szamosujvári 
országgyűlésen az Izabella királyné elébe küldött követek közé válasz- 
tatott. 1558-ban a gy.-fejérvári gyűlésen a székelyek részéről az adó 
számba vételére rendeltetett ki a 7. törv. czikk szerint , hol maró s- 
széki előnévvel neveztetik. 1560-ban az ország rendéi által az úr- 
vacsora fölötti vallási vita hallgatására kiküldött főurak közé sorozta- 
tett. 1571-ben testvérével együtt marosszéki királybíró volt. 1579-ben 

») Wolph. Bethlen Hist. I. Ö£0. 
') Ugyanott IV. 454. . 



50 Lá&ár. 

már nem élt. Neje Gyalakuti Borbálától született gyermekei által törzse 
lett a gyalakuti ágnak. 

I. György Székely Mózs^s pártján 1603-ban Apáczánál esett 
el. Nővére Kata 1597-ben már nagy-teremi Sükösd János neje volt 

IV. János szén t-annai és gyalakuti predicatummal is 
élt. Kath. vallását a reformálttal cserélé föl, és 1607. előtt már meg- 
halt. Neje Bethlen Zsófiától egy fia maradt 

V. János, kinek nejétői Bercsényi Borbálától fia 

II. György, ki először Apaífy Erzsébetet vévén nőül, kiházasi- 
tásul ezzel a szász-szalathnai , továbbá a szováthi és havadtői részeket 
kapta, a melyekből az első birtokáért ApafiTy István és Boldizsár 1642- 
től sokáig pereltek vele. E nőtől két fia lőn. Másodszor Nemes Iloná- 
val lépett liázasságra. 1653-ban már mint itélőmester irja alá az „Ap- 
probata Constitutiokat." 1659-ben Barcsai Ákostól kapta Szolnok me- 
gyei t ő k é s i birtokot , a következő évben pedig Búny t és Körtvély- 
kaput. 1660-ban Barcsai Ákosnak Nagy- Váradra kivonultak or Barcsai 
Gáspárral fejedelmi helytartó lőn ; és ez idő alatt ügyes áll amférfiunak 
bizonyult be *). Megöletett a Kemény János pártja által 1660. nov. 
29-én, és hullája a gyalakuti ref. templomba temettetett. Második 
nejétől gyermekei nem maradtak. 

IV. Imre (II. Györgynek fia) 1668-ban Szebenben tanult, és 
már ekkor mátkás Bethlen Zsófiával , a kanczellár B. Miklós leányá- 
val, ki azonban az egybekelés előtt meghalván, később 1673-ban nőül 
vette hídvégi Nemes Klárát , és ezzel a drassói és vingárdi jószágokat 
kapta. 1674-ben egyike azon hazafiaknak , kik a fejérvári diaetán kelt 
Ligát aláirtak. — 1680 — 1690-ben Marosszék fŐkirálybirája volt, egy- 
szersmind a fejedelmi tábla ülnöke , és az enyedi Collegium fő-cura- 
tora. Fia 

III. György szintén marosszéki fŐkirálybiró, és a halála fölött 
mondott gyászbeszéd szerint „nagytudományú és eloquentiáju" fér- 
fiú 2 }. Részt vett az 1699-ki és 1703-ki országgyűléseken 3 ), és mind- 
kettőből részint a lustra , részint az adó és közteher megvizsgálására 
volt kiküld ve. 1708-ban Marosszék főkirálybirájává választatott, és e 
tisztét 1716-ig viselé, mely év ötödik havában lemondását már fia adá 
be a főkormányszékhez , mivel előbb két évvel oly súlyos szélhűdés 
érte, hogy azóta tisztán beszélni sem tudott. Gróf Bethlen Judittól két 
leánya és egy fia maradt. 

a ) Ioan. Bethlen : Rerum Transylv, Hbri qu.ator. 209. 
*) Borosnyai János ref. püspök beszéde. 
8 ) 1699 : 6-ik, és 1703 : 17-ik törv. ez. 



Lázár. 51 

VII. János ez ág legnagyobb férfiainak egyike , méltóság és 
hivatal szerint cs. kir. belső titkos állam- és főkormányszéki tanácsos, 
erdélyi országos elnök , úgy szintén a reform, consistorium és a mű- 
vészeti s gazdasági egylet elnöke és kir. fővadász-mester. Szül. Seges- 
várt 1703 ban. Tanult Enyeden, s utóbb Marburgban, és közben 1719- 
ben az erdélyi főkormányszékhez esküdött föl. 

Már 1733-ban báróságot nyert, . 1736-ban pedig az erdélyi kir. 
tábla ülnökévé neveztetett ki. 1737-ben vette nőül gr. Teleki Katát, 
1738-ban pedig Rákóczy Józseffeli egyetértés gyanújából fogságba 
esett, melyben kilencz havig szenvedett ; kiszabadulása után a királyi 
táblai ülnökséget nyeré vissza, és azt folytatá 1742-ig, amíg az erdélyi 
országos rendek mint követjöket küldték föl Bécsbe. Innen lejőve, 
B.-Szolnok vármegye főispánja lett , és 3 évig kormányzá e megyét. 
1746-ban kir. tábla elnökének és főkormányszéki tanácsosnak lőn ki- 
nevezve, s alkalmasint egy évvel ezelőtt nyerte a grófságot is, 
mert ez időtől mind a bárói mind a grófi czímmel látjuk nevét egybe- 
kötve. 1749-ben az országgyűlés újra felküldte követnek Bécsbe a 
császárhoz , ezúttal a székely nemzet részéről az adó tárgyában. Es 
még ez évben választá meg őt a három nemzet országos elnöknek ; a 
rendek általi beiktatás azonban csak 1751-ben történt. 1 750-ben a 
szamosujvári Örményektől az ezen uradalomhoz tartozó kerlési és ken- 
telki birtokokra biztosítást nyert , hogy 90 évig nem háborgatják. Az 
országos rendek bizalma folytán a főkormányzóságra legtöbb szava- 
zattal választatott el, azonban e hivatal más vállaira tétetett. 1758-ban 
nejét ragadá el a halál. 1764-ben pedig amadéfalvi eseményekre nézve 
tagja volt a bizottságnak. „E nagyravágyó — mint a család leirója 
jellemzi , — eszes és munkás államférfiú , jeles költő . tudor , iró, és az 
ausztriai ház buzgó hivey meghalt 1772. ncv. 26-án." Több magyar és 
latin nyelven irt munkája versei jelentek meg, és maradtak kéziratban 
is. Fiai közül 

V. Imre született 1743. oct. 29-én, atyja nyomait követve, latin 
nyelven szintén a költői téren tett kísérletet. Meghalt 1761. jan, 18, 
Drassón Eltemettetett Gyalakután. 

Anna (VIL Jánosnak leánya) született 1746-ban. 1761-ben ment 
nőül gr. KendeíFy Elekhez. 

VIII. János született 1755-ben. Húsz éves korában már az 
erdélyi kir. tábla tagjának neveztetett ki. 1780-ban lett ugyanott ül- 
nökké. Azonban úgy látszik . már 1786-ban e hivatalról lemond és jó- 
szágaira telepedik. Nőül gróf Kornis Annát vette, (gr, Kornis Ferencz 



58 Lázár. 

és Geréb Zsuzsa leányát) , és e nőért raegváltoztatá vallását , noha a 
XVII. század elein elhalt gyalakuti IV. Lázár János átokkal fenye^ 
gette oly maradékát, aki más vallásra térne át. Hogy azonban őse átka 
ne nyugtalanítsa , levette a gyalakuti reform, templom faláról az átkot 
szóró kőtáblát , melyet említett [V.János tétetett, és szétrontatta. 
Mondják , hogy a római pápa, mivel e gróf Lázár Jánost mint hivét 
megnyerhette, a gróf Kornis Anna előbbi mátkáját, jegyeséről lemon- 
dásaért a sarkantyú- rendjellel díszítette föl. Megváltoztatván igy 
VIII János vallását y vele a gyalakuti ág régi vallására tért , és igy 
ez ág is kihalásáig a kath. hit mellett maradt. — 1790 és 1792-beli 
országgyűlésen kir. hivatalos volt. Meghalt 1800-ban, és Szászsebesen 
a Ferenczes barátok sírboltjába temettetett. Fiai közül IX. János éa 
IV. György férfikort nem éltek. 

Anna csillagkeresztes hölgy, született 1787-ben. Férjhez raent 
1807-ben gr. Batthyány Józsefhez. Meghalt Élesden 1831, juh 24-én. 
Tetemei Sólyomkőn Bihar megyében nyugszanak. 

VIII. István Qs. k. kamarás szül- 1779. aug. 6-án. Gyalakuton 
lakott magányos és különczködo életet folytatva, mely közben gyakran 
magyar, német, franczia versek írásával is foglalkozott. Meghalt nőt- 
lenül 1831 nov. 18-án torokgyékban. Halála után hat nappal a mik- 
házi barátok sírboltjába temettetett. 

III. József szül. 1783. dee, 29-én. 1813-ban nőül vette bárd 
Inczédi Zsuzsannát. Mig testvére István élt, addig Drassón lakott, és 
rendesen drassai Lázár Józsefnek neveztetett, hogy megkülönböztes- 
sék a családnak szárhegyi ágán élő Józseftől, a kit meg medgyesfalvi 
L. Józsefnek szoktak nevezni. A gyalakuti ágnak ez utolsó ivadéka 
testes , pohos , és nagyon sok eredetiséggel biró egyén volt *). volt 
utolsó Erdélyben, a ki liber bárói és grófi czimet egyesülten használta, 
A zenének is kedvelője volt. Meghalt 1841 július 12-én szélhüdésben. 
Eltemettetett Mikakázán a barátoknál. Özvegye 1849-ki január í 1-én 
elhalván, a gyalakuti Lázár ág birtokára a tudós gróf Lázár János két 
nővére : gr. L.Mária, gr. Bethlen Sámuelnő, és Anna báró Korda 
Lászlóné maradéki tették kezöket. Es igy a gyalakuti, szent-annaj* 
baczai. és drassai urodalmak s több más jószágnak egyik fele a gróf 
Lázár Mária, a másik gr. Lázár Anna örököseire szállott. 



') Kővári L. Erdély nev. csal. 171. lap. ezt írja ez ágról : „Ez ágat bizo- 
nyos ábrándosság jellemezte, mely ámult században élt Jánosban (gyalakuti 
Vil. János) még költészetben nyilatkozóit , de a család két végső sarjában elme- 
gyengeséggel határog kulönciségben végződött. 



Lázár* 



r>9 




Orsolya I. Jánosnak Apafíy Klárától leánya . gr. Kemény Jó- 
zsef szerint pálosi Petki id. Jánosnak , mások szerint egy Bercsényi- 
nek volt felesége. 

Szárhegyi ág. 

I. István (I. András- 
nak fia vagy testvére) 1530- 
ban Csik, Gyergyó és Kászon 
fŐkirálybirájának tartatik ; és 
— mint irják — ennek részére 
épiték a székbeli székelyek a 
sárhegyi kastélyt. 

Kata valószinüleg azon 
csik-szentmártoni Becz Imré- 
nek neje, ki az 1506-ki agyag- 
falví gyűlésen Csikszék részé- 
ről jelent meg. 

Anna 1530*ban Sándor 
Menyhértné. 

I. Mihály 1560. táján 
élt , és Mikó Annától leánya 
Kata Héjasfalvi Miklósné 

volt. Ezen Mihály (Miko Sándor gyűjteménye szerint) Sárdi Lázár, 
és igy más családbeli volt* 

IA. Ferencz 1515. v. 1516. körül Kászonszék tisztségeit vi- 
selte , felváltva hol királybirája , hol hadnagya volt. De nemcsak Ká- 
szonszékben, hanem Gyergyóban is tartózkodott, és oklevelekben gy e r- 
gyói és szárhegyi előnévvel fordul elő. 1525-ben kieszközlé a 
szárhegyi templom részére nyert bulla újbóli megerősítését. A mohácsi 
vész után Szapolyai pártján állt, s ettől mind Erdélyben mind Magyar- 
országon sok szép jószágot nyert. Erdélyben a vécsi kastélyt s való-* 
szinülega Kolos megyei Szász-Erkedet is, minthogy ez utóbbit 1526— 
1529. közt birta. Magyarországban Komárom megyei Bikal nevű jó- 
szágot. De 1528-ban már I. Ferdinánd hive volt, miért 1529-ben János 
király vajdája Báthori István által elfogatott, és nótán veszté Vécset, 
mely az Arthándi testvéreknek adatott. 1536-ban ismét Majláth István 
fogatta el , és Szász-Régenben fejét vétette. Neje szászftilpösi Bykli 
Jánosnak, harinnai Farkas Margittól i leánya Katalin volt Gyermekei- 
ről semmit sem tudhatni. 

II, Mihály magtalanul halt el, és Öröksége II Istvánra szállott. 



€0 Lázár. 

II István 1562-ben testvérével II. Jánossal együtt részese a 
székely lázadásnak. Négy évi rabsága után hazatelepedett Szárhegyre, 
és csak. az 1577-ki pestiskor lakott Kászonban. 1583-ban már nem élt. 
Neje a Bogáthy családból származott. 

III. István Miksa főherczeg alatt harczolt Mezőkeresztesnél a 
török ellen , és ott esett el 1596. octob. 24-én *). Nejéül Kornis Kata 
iratik. 

D r u z s i n a iktari Bethlen Farkasnak neje , s tőle származott 
1580 ban Bethlen Gábor Erdély legjelesb fejedelme. Férje 1590-ben 
halt meg 2 ). 

Anna Kemény Boldizsár neje , és anyja Kemény János erdélyi 
fejedelemnek. 

III. András 1576-ban tagja a fényes kiséretnek, mely Báthorit 
a lengyel trónra kiséri. 1583-ban ezen Andrástól vette el Báthori 
Zsigmond ama kászonszéki 13 jobbágytelket és 3 primipilaris örök- 
séget , melyeket az atyja II. István foglalt el az adomány szavai sze- 
rint 3 ). nevelteté Bethlen Gábort. Felesége Sombory Erzsébet, Som- 
bory Lászlónak, Báthori Zsigmond főgondnokának és egyszersmind az 
ország egyik igazgatójának leánya volt már 1589-ben. III. András az 
egyetlen a szárhegyi ágból , a ki vallását elhagyta és protestáns *), 
majd ismét kath. lett. A Báthoriak hive lévén , B. Zsigmondtól ado- 
mányképen nyerte GyergyóSz.-Miklóst 3500 tallérba , mely adomány 
ereje azonban a székely szabadság visszaállításával megszűnt. Előbb 
Kászonszéknek, utóbb Csík, Gyergyó és Kászonszéknek is királybírója 
volt 1593 — 1597-ig, mely évben harczban esett el, és meghalt szent 
Gergely pápa nap után való péníeken 5 ). 

Anna (III, Andrásnak leánya) a Magyarországból Erdélybe 
szakadt nagy-dobai Spáczay Gáspár neje volt ; és anyjáról Sombory 
Erzsébetről következő helységekbe örökölt: Bolyén, Mindszenten, Tó- 
háton, Kokon, Egerbegyen és Gyéresen, a melyeket később egyik fia 
Spáczay Mihály Toroczkai Zsigmondnak zálogosított el. 

*) IstvánfFy Históriámra libro XXX. p. 432. 

2 ) Hormayr Mednyánszky Tasclienbuch. IV. évfolyam 461. lap. 

a ) Böjtin Gáspár ezen Lázár Andrást durva, vad, miveletlen embernek 
festi; ellenben a vele egyidejű esik-szent királyi Bors János (Erdélyország tör- 
ténetei tára I. 160.) ama nagy emlékezetű királyát és hazáját szerető Lázár An- 
drásnak irja. 

*) Szeredai Notitia Capit Eecl. Albensis p. 235. 

5 ) Gr. Kemény J. és Kovács D. Erdélyország történetei tára I. köt. Bors 
János krónikájában. 



Lázár. 61 

IV. István 1607-ben a szárhegyi ág nevében perbe idézte a 
gyalakuti ágon álló V. Jánost , hogy a Sz.- Annán magtalanul elhalt 
III. Ferencz jószágaiból részt adjon, azonban miután bebizonyult, hogy 
a peresek nagyatyjainak Gyergyóban lakott szárhegyi II. Mihály nevű 
testvére elhalásával sem adtak részt a szent-annai (később gyalakuti) 
ágnak , a per elenyésztetett. E IV. István Báthori Gábornak majd 
minden harczában részt vett , ott volt Szeben ostrománál is, midőn az- 
után Báthorit Oláhországba kisérve , Raduly vajda ellen harczolt. Bá- 
thoritól az elvesztett Gyergyó-Sz.- Miklós helyébe , ama 3500 tallér 
kártérítéséül, melyeket atyja adott B.Zsigmondnak, agyergyói vámot 
kapta adományba. Neje Székely Ilona, csik-somlyói Székely Miklós fő- 
lovászmester és csiki főkapitány leánya volt, kinek anyja Rhaba (vagy 
Rhabianka) Dorottya lengyel főcsaládból származott. Már 1615-ben 
csikszéki főkirálybiró volt, és e tiszthez jogát tartá a Lázár család. 1621- 
ben nejével együtt vette Szász-Erked és Oláh-Solymos fele részét , a 
másik felét pedig Bethlen Gábor adományából kapta 1624. jul. 27-én, 
midőn Bethlen Gábor udvarnokának is (aulae familiáris) neveztetik. 
És igy Szász-Erked, a melyet 1529. előtt egy kevés ideig szárhegyi 
Lázár Ferencz birt, ismét a Lázár család birtokába jutott. E jószágok 
előbb mindkét ágra voltak adományozva , de később csak férfi-ágra 
szabályozva. 1630. mart. 9-én Brandeburgi Kata által kineveztetett 
fejedelmi biztosnak. 1631-ben a szárhegyi kastélynak uj alakot adott, 
s ahoz még egy bástyát épittetett ; a következő évben pedig az egész 
kastélyt kija vitatta. Miután neje Székely Ilona , kitől egy fia született, 
1629-ben meghalt, másodszor nőül vette Kovachóczi Zsuzsannát, a 
kanczellár nővérét, kinek később 1638-ban Szász-Erkedet és Seriinget 
2000 tallérig kötötte le ; és e falukat neje utóbb mint özvegy is birta 
egész 1663-ig. I. Rákóczy Györgynek szintén kedves embere, s csa- 
táinak harczosa volt , de egy ízben kegyelmét veszté. Ugyanennek 
1644-ki magyarországi hadjáratában vévén részt , meghalt Putnokhoz 
közel Gömör megyében, 1644. május 9-én gutaütés következtében. 
Egyike volt a család legbuzgóbb kath. tagjainak , és a jesuiták szám- 
kivetésének is ellene szegült. Szárhegyre pedig szerzetes barátokat 
telepitett. özvegye Beszterczén halt meg 1663-ban. 

Erzsébet IV, Istvánnak Székely Ilonától leánya, előbb tamás- 
falvi Túri Istvánnak , ki Alfaluban birt és lakott ; utóbb pedig (már 
1667-ben) kantafalvi Jancsó Jakabnak neje volt, midőn testvérét V. 
Istvánt osztályra szólitá fel , részt kívánván a Kolos megyei Szász- 
Erked és Sólymosból , minthogy azok egy részét atyjok pénzen vette 



«« Lázár. 

továbbá Tanos és Dédrád helységbeii birtokokból , melyek Bogáthi 
jogon szálltak a családra , végre a Torda megyei Póka-Keresztúr és 
Kapus, és Kolos megyei Mező Szent-Márton helységbeii birtokok feíét 
követelvén, melyek részint anyjáról , részint anyja testvéréről Székely 
Istvánról maradtak. E követelésekre nézve 1669-ben egyezségre lép- 
vén , (Kászonban) Gyergyó-Alfalun és Csomafalván az egész Tancsi 
részt, és dedrádi birtok felét nyerte, de úgy, hogy azt testvére V. Ist* 
ván hire nélkül se eladni se elzálogitani nem szabad. De 1671 -bén 
már — a midőn férjével Kantafalván lakott , — tékozlani kezdte bir- 
tokai egy részét, melyekből — úgy látszik — valamit V. István vál- 
tott később magához , a kászoni rész kiváltását pedig V. István gróf 
Káinoki Sámuelnak engedte. 

V. István született 1626-ban. Atyja halála után mostohájával 
Kovachóczi Zsuzsával hosszas ideig volt kénytelen perlekedni lefog- 
lalt családi levelekért és jószágokért. Ez István volt a Lázár család 
egyik legkitűnőbb tagja. Szerepe történetét hosszasan S körülményesen 
közbeszőve oklevelekkel, leirja a család történetirója *) ; rövidebben és 
igy e korlátolt terjedelmű munkába beiileszthetőbben emlékezik róla 
Kővári László következőleg : „II. Rákóczyvai egy oláhországi s a len- 
gyel hadjáratban -részt vett. 1660-ban Csík fŐkirálybirája. Mint a trón- 
vesztett Rákóczy hivét Barcsay fejedelem elfogatta s Görgénybe zá- 
ratá, honnan kiszökött, mire Barcsay ellen forradalmat idéze fel. Csata 
dönté el az ügyet , melyet L. István elveszte. Erre Barcsay ellenében 
Kemény János trónra jutásának lőn egyik pártvezére. Kemény elesté- 
vel ApatFihoz nyilatkozott. Azonban később Béldi Pállal Apafii ellen 
agitált, miért 1678-ban Fogara s várába záratott," hol 1679-ki april 
24-én kilencz hónapi erős fogsága után a börtön falai közt halt meg 
kora 53-ik évében. Tetemei Szárhegyen temettettek el. Két neje volt, 
az első Petki Kata , királyhalmi Petki István csíki főkapitánynak , Ií. 
Rákóczy György főudvarmesterének, tanácsosának és jeles hadvezéré- 
nek leánya, kitől két, — második nejétől Keresztúri Krisztinától pedig 
három gyermeke maradt. Utóbbi neje — mint özvegy — Béldi Pál 
fiához ment nőül. Gyermekei közül VI. István, kiről egy 1659-beli 
adat tesz említést, i(ju korában halt el. Erzsébet gróf Káinoki Sá- 
muel Erdély legelső udvari kanozellára és háromszéki főkapitány neje 
lőn. Zsuzsa hajadonúl, í. Antal pedig nőtlenül haltak el, ez utóbbi 
1680-ban. 



') A gróf Lázár család. Irta gr. Lázár Miklós. Kolosvár 1Ő58. 155—202 1. 



I/ázéf, f>3 

VI. Peren ez született iSzárhegyen 1675-ben. Első említés van 
róla Apaffy fejedelemnek az amnestiáról és a Lázár István politikai 
bűneiért elkobzott javaknak reá, testvéreire és anyjára nézve vissza- 
adatásáról szóló 1679- és 1680-heli oklevelekben. I. Leopold alatt egy 
ideig csiki főkapitány volt. Miután első neje Kornis Margit (Komis 
Gáspárnak gr. Caáky Máriától született leánya) 16 98 -ki júniusban 
szülés alkalmával elhalt, egy fiút hagyva hátra, kiből később a jesuita- 
rend egy jeles tagja vált; — VI. F erén ez 1700-ban újra nősült, 
elvévén gr. Csáky Zsuzsannát, a gr. Csáky Gábor és Gyulaffy Zsófia 
leányát. , kivel ekkor ugyan a kiházasitáson kivül semmi birtokot nem 
kapott, de később ennek jogán reá és főleg örököseire igen szép jószá- 
gok szállottak Kolos , Doboka , Küküllő és Szolnok megyékben és Ud- 
varhelyszékben, E házasság ellen 1700. dee. 22-én ráthoti GyulaíFy 
László özvegye GyerőíFy Borbála a maga s gyermekei nevében tilta- 
kozott , mivel közte és Csáky Zsuzsanna közt harmadizen atyafiságos 
sogorság létezett Az 1698-ki és 1699-ki fejérvári, valamint az 1701. 
és 1702-ki országgyűléseken kir, hivatalos volt. 1702-ki mart. 9-én 
kelt oklevélben I. Loopoid király által gróffá neveztetett , s általa első 
nejétől származott fia I. Antal, valamint a másodiktól született 
leánya Druzsina grófi ezimet nyertek. Bele keveredvén a Rákóczy 
forradalmába, mely alatt mint csiki főkapitány szerepeit, ezért 1707-ben 
Rábutin császári tábornok Acton által szárhegyi kastélyát leégetteté 3 )> 
és hogy J 711 ben daczára, hogy az amnestiából ki volt rekesztve, — 
mégis bántalom nélkül térhetett haza , csak családi összeköttetéseinek 
köszönhető. M oldó vába léte alatt elkobzott javait, a szent-domokosit 
(Csikszékben) , a mézŐbándit (Marosszékben) . a topliczait és Lőrincz- 
telket (Torda várm.) , továbbá Szász-Erked , Oláh-Solymos és Bafát- 
faívá nevű falukat fKolos várm.) és ugyanazon megyei dedrádi éá 
tanesi .részeket gr. Steinville főhadi kormányzó rendelete következté- 
ben 1711. jul. visszakapta. Ugyan ekkor visszakapta a piricskei szoros 
után járó vámot ic , a melyet még ősei nyertek az erdélyi fejedelmek- 
től, de utóbb felsőbb rendeleteknél fogva ismét elvesztette azt , s úgy 
látszik kárpótlást sem nyert érette. Megkegyelmeztetése után Kórodra 
első nejétőli fia jószágán lakott két évig, és e visszavonultságában már 
1712-ben meghívót kapott a szebeni országgyűlésre. Az 1713-dik évi 
diaetán pedig az ország rendéi által az Udvarhelyszékre kirendelt bi- 
zottság tagjai közé választatott. 1 7 15-ben meghalt második neje. 1716- 
ban harmadszor nősül, elvévén berivói Boér Józsefnek leányát v Zsófiát 

"•VCserei Mih, Históriája 23& 250. 289, 



64 Lázár. 

És e házasság ideje táján kezdé a főkormányszék irányába ismét a 
gróíTczimet használni, úgy látszik az általa tett lépések folytán ; miután 
a forradalomba vegyülése miatt eddig annak használata megszüntetett. 
1720— 1723-ban Moldvában járt kormánybiztosul. 1721. mart. 23. kir. 
táblai ülnökké neveztetett. 1722-ben Csikszék fŐkirálybi rajává válasz- 
tatott , de helyébe gróf Haller János neveztetett, és C3ak 1736-ban 
nyerte el azt. Egy pár munkát is ajánlottak neki. Meghalt Szárhegyen 
1742-ben, kora 67-ik évében, és július 3-án ugyanott a családi sírboltba 
temettetett, hová neje őt 1773. június 12-én követé. Végrendelete val- 
lásos kenetü. 

II. Antal született Szárhegyen 1698. június 10-én. Serdülő 
korában jesuita lett, mi által atyjának sok gondot szerzé, főleg örök- 
sége végett. Meghalt 1719. aug. 5-én. 

Druzsina VI. Ferencznek gróf Csáky Zsuzsannától leánya, 
1724. tájban férjhez ment báró Henter Dávidhoz, és 1744-ben meg- 
halt. Eltemettetett Sepsi-Szent-Iványon a Henter család sírboltjában. 

I. László született 1707-ben. — 1730. aug. 7-én Medgyesfal- 
ván nőül vette erdélyi főkormányzó gr. Kornis Zsigmondnak Bálintith 
Zsuzsannától született leányát Zsuzsannát. Meghalt 1732. május 7-én 
petécsben, és Medgyesfalván temettetett. Maradt egy fia III. Antal, 
kinek ágát „medgyesfalvi Lázár u ágnak nevezik. 

III. Antal cs. kir. kamarás, nőül csicsó-keresztúri Torma Miklós 
és báró Száva Judit leányát Torma Évát vette. Meghalt Szász-Erkeden 
1783. július 14-én. Gyermeke három maradt, mint következnek. 

II. László Jobbágyfalván lakott, és 1779. tájban halt meg. 
Nejétől csiki főkirálybiró báró Henter Ádám és Petki Nagy Borbára 
leányától b. Henter Borától leánya Éva Petrichevich Horváth Dá- 
nielhez ment férjhez. Meghalt mint Özvegy 1857. mart. 24-én v kora 
77-ik évében. Eltemettetett Jobbágyfalván. 

I. József cs. kir. kamarás , és az erdélyi felkelő nemességnél 
Őrnagy. Kétszer nősült , első neje b. Bornemisza Rozália (b. Borne- 
misza Pál és gr. Mikes Anna leánya) 1783. sept. 14. halt meg Szász- 
Erkeden , kitől egy íiú maradt. Második neje gróf Bethlen Mária gróf 
Földvári Ferencz özvegye, ki 1817-ben halt meg, és saját jószágán 
Maros-Gezsén temettetett. I. József 1790— 1811-ig, kivévén 1792-et, 
mindég jelen volt az országgyűlésen. váltotta ki az elzálogitott ser- 
lingi jószágot. Meghalt Szász-Erkeden 1819. oct. 16-án, temettetett 
Medgyesfalván. Egyetlen fia 

II. J ó z s e f született Szász-Erkeden 1782. mart. 19-én. 1802-ben 



Lázár. €5 

k&tooai pályára lép, és az 1806 -18094Ú csatákban vett részt, az 
auszterliezi ütközetben mint gróf Kolo wrat altábornagy egyik nyargoii- 
cza(galopin) részesült 2812-ben a hadi pályáról lelépve, nősült Péehy 
Eazterrél. Atyja halála után Medgyesfalvi jóazágára Költözött, és poii- 
tikai pályán az ellenzékhez tartozott ; és e párton nyilatkozott az 1834. 
országgyűlésen is , hol mint k ír. hivatalos vett részt. 1848-ban résíU 
vett az agyagfalvi gyűlésen ; utóbb Maros vásárhelytt a váro3 részéről 
inint kezes Gedeon császári tábornok kezébe > és innen Szebenbe fog- 
ságba került, honnan Szeben megvételekor 1849. mart. 11-én szaba- 
dult meg. Majd Magyarországban mint menekült Szathmár megyében 
1 850-ben tévedésből ismét elfogatott, és Nagyváradon, majd Kolos- 
várott letartóztatása után július 7-én szabadult meg. Jelenleg Maros- 
vásárhelyen székel. Fiai közűi Albert (szül. 1813 febr. 7. Bécsben) 
bon véd őrnagy volt, jelenleg Medgyesfalván él. Vincze (született 
Szarbegyen 1815 január 4.) meghalt 1831. dec. 16-án. Dénes (szül 
Szárhegyen 1816. febr. 27.) Szintén katona volt, és 1849-ben honvéd- 
alezredes. Ázzon évben július 10-én vette nőül sárdi Simény Ivánkát, 
(S. György és b. Rauber Róza leányát), ki azonban 1849. aug. 11-én 
oholerdban halt meg. A forradalom után Pestre tévé lakását, és 1858- 
ban eladta szász erkedi jószágát a kis-serlingi birtokrésszel együtt gr. 
Lázár Miklósnak. 1858. febr. 22-én vette feleségül gróf R i n d s m a u 1 
Btelkát — Mór (szül. Szárhegyen 1817. mart. 20-án), 1839 — 
1843-ig Marosszék tiszteletbeli jegyzője. 1841. fenn 1, nősül Baresay 
Pólival. A forradalomban szintén a székely tábornál mint tiszt vesz 
részt 1849-ben darab ideig Urbán császári ezredes foglya Kolosvárott 
Jelenleg Doboka megyében Bi lakon gazdaságával* főleg ménes-tenyész- 
téssel foglalkozik T és néhány hírlapi czikket is irt. Négy gyermeke a 
táblázaton látható. — E s z t e r, Bernáld Dénesné (szül. 1826. mart. 19.) 
jelenleg Várhegyen lakik 

Eleonóra II. József leánya, szül. 1771-ben. 1789-tŐl b. Jósika 
Miklósné. Meghalt 1799-ben. 

VIt Ferencz, szül. 170g-han. Ifjan halt meg 1732. elfltt 

Ádám 1712. táján Kórodon született Első nejétől vargyasi 
Dániel Annától született leánya, Anna, ki 1780-ban neje volt b. Bá» 
lintith Györgynek. Második neje Böjtbe Teréz volt, ki 1802-ben halt 
meg, miután férje Lázár Ádám már előbb 1779-ben meghalt vala 

Gábor tisztséget soha nem viselt, hanem az 1755— 1759-ki 
diaetákon részt vett. Nősült Kis- Kenden 1734-ben, csapói Kun Zsig- 
mond ttélőmester leányával, K, Klárával, kitől hét gyermeke született. 

5 



06 Láger 

Meghalt laktahely én Szász Erkeden Í775. febr. 17-éö. Végrendeleté* 
ben a szerzetesekről és erkedi parochiárol is megemlékezett 

Zsuzsanna született Kis- Kenden 1735. oct. 10-én. Ugy lát- 
szik 1768, sept, 30-án ment férjhez báró Perényi Elekhez N.-SzőiŐsre 
Ugocsa megyében. 1775-ben már Özvegy volt Javaiban akkor osztoz- 
nak testvérei, midőn 181 í -ben elhalt Antal nevű testvére javai fölött 
folyt az osztály. 

VII. István szül. 1736, dee. 2l-én. Mint katona részt vett a 
porosz háborúban, és 1762-ben fogságba is került, honnan 1763-ban 
június 10-én szabadult meg. Az ezredtől búosut vévén, nőül vette gróf 
Halier Erzsébetet, és részint György falván neje jószágán, részint 
Szász- Erkeden lakott. 1784-ben a Hóra lázadáskor . a fölkelt székely 
seregnél alezredes volt. A korabeli országgyűléseken, kivéve az 1809-it, 
mindég kir hivatalos. Meghalt í 81 9 június 3-án Szász-Erkeden , és 
ott temetteteti;, Utolsó éveiben szeme világát veszté, de ekkor is sokat 
adott a esinosságra , s mindég magyar öltözetet viselt csákóval. Hét 
gyermeke maradt. , 

Rozália szül. 1767. sept. 13-án. Neje volt nagy-ajtai C&réy 
Miklósnak. Meghalt 1800. tájt 

11 Ignáez szül Kolosvárt 1768. sept 14-én, mint kapitány 
esett el a franezia háborúban 1799. nov> 4-én. 

Czeozilia, anyai nagyanyja gr. Forgách Rozália egyik test- 
vérénél nevekedett Magyarországon , és ott egy franezia gróffal lett 
eljegyzése után halt meg. 

Klárit szül. Ugrán 1776. aug. 29-én. 1801-ben férjhez ment 
kihalt Rozália rióvérének férjéhez Cserey Miklóshoz , kitől Mihály fia 
született. Meghalt 1814. apríi 18-án, és Sepsi-Szent-Iványon temette- 
tett Henter Dávidné, Lázár Druzsiamia mellé, 

P ál szül. Marmaros Szigeten 1778. július 15-én. Selmeczbányán 
a bányászatot tanulta, és innen hazatérve 1808-ig a zalathnai bányász* 
törvényszéknél mint titkár, 1812-ig Kőrösbányán mint bánya- nagy 
hivataloskodott , végre 1813-ban kincstári titkár lett. 1815 ben kelt 
egybe gr. Bethlen Terézzel , kitől három gyermeke maradt. Vidor ke- 
délyű életének tüdőgyuladás vetett véget 1820, febr. 29-én. Eltemet- 
tetett Szebenben a Ferenczes barátok sírboltjába. Özvegye 1825-ben 
Szebenbol Székesfejérvárra költözvén, ott halt még 1830-ban, és anyja 
bodajki jószágán a templom kriptájába temettetett. 

II Albert szül. Szebenben 181 6. 'dee.- 20 án. Gyenge testalko- 
tása miatt Kolosvárt gyámja mellett lakik. 



UEár. 69 

Gergely szili. Szebenben 1618. febr. 8-án. Székesfejérvárt nö- 
vekedett. Katonai növelést nyerve 1837-ben lett hadnagy, e!6bba 
gyalogságnál , utóbb 1841-től a József főherczeg huszároknál. Korán 
elhalt 1843. novemb. ?-én inláshan Uj -Pécsen ; és ott a köztemetőben 
nyugszik. 

Miklósa család törtenetének írója, született Szebenben 1819. 
május 26-án. 1838- tói 1848-ig a főkormányszék nél hivataloskodott. 
1848-ban egy ideig a kolosvári nemzetőröknél főhadnagy volt. 1856- 
ban az erdélyi országos nemzeti szinház bizottsági tagjául , 1867-ben 
az erdélyi első gazdasági és iparkiállitási rendező bizottság elnökévé 
neveztetett. 1844. óta neje b. Splényi Mária, kitől egy leánya, Mária 
Kolosvárt született Í846, sept 21 -én. 

HL Lás zl ó (Vlf. Istvánnak fia) szül 1780. mart. 5-én. 1799 ki 
aug, 22-én kormányszéki hivatalt kezdett. 1806 tói számfölötti ülnök 
az erdélyi kir. táblán. 1809-ben a nemesi fölkelésnél kapitány. 1818- 
ban főkormányszéki titkár. 1823-ban házasságra lép b. BánOy Erzsé- 
bettel. 1824-ben a kir. lyceum igazgatója, mely hivatalt 40 évig viselé. 
1825-ben főkormányszéki tanácsos. 1828-ban országos főkanczellárrá 
kinevezve, és erre 1837-ben az országos rendek áltat is megválasztva; 
ugyanez évben egy ideig helyettes országos elnök. 1838-ban sz. István 
kis -keresztese lett. 1844-ben fizetése nagyobbitását nyeri személyére 
nézve. 1848-ban beadott kérelme folytán 1850-ben mint cs. kir. titkos 
és ás / a m tan ácsos egész fizetéssel nyugalmaztatott , és rendes fizetésén 
felül hosszas hű szolgálata jutalmául a személyére 1844-ben pótlólag 
rendelt nagyobbított öszveg élvezetében is meghagyatott. Majd fél- 
százados hivataloskodása ideje alatt többféle politikai és közügyi dol- 
gokban mint bizottsági tag járt el. Több megyében kormánybiztosi, 
másutt mint igtató királyi biztos működött. Legvégül mint kormány* 
biztos 1848-ban a csik-somlyói székely népgyűlésen elnökölt. A nem- 
zeti szinház jegyzőkönyvei nevét szmtéu £ mint ez ügy egyik gyámolór 
jáét hirdeti. Nem kevesebb érdeme van a Borszéki ásványos fürdő 
körül tett intézkedései által Neje b BáníFy Erzsébet 1831. sept 8-án 
gyermekszülésben halt el; azóta és e közben 1854 ben szeme világát 
vesztbe, Kolos várott unokaöcscsei körében éli napjait. 

Benedek született 1783. nov. 21-én. 1800-ban katonai pályára 
lépett, mit elég dicsőén megfutva, és sebeket is nyerve, 1813. august. 
20-án kapitányi rangja megtartásával hagyott oda. 1812 ben nőül 
vette gr. Bethlen Máriát. 1827-ben Fejér megyének alispánja, utóbb 
fŐkirálybirája. majd administratora, cs Ipr. kamarás, és 1835-től pedig 

5* 



6$ Lázár* 

valóságos főispánja leit. Meghalt 1837. april 7-én Nagy-Enyeden , és 
Benczenczen eltemettetett Több gyermeke közül csak Janka és 
Kálmán maradtak élettan. 

Janka született 1820-ban, és anyjával lakik Benczenczen. 

Kálmán született 1 826-ban. A magyar irodalom jelesebb 
novella- íróinak egyike. 1848-ban Kolosvárt végezve iskoláit, májusban 
a Zrínyi csapatba honvédül állott. Hadnagy ságböl a 34-dik honvéd- 
zászlóaljnál főhadnagy, 1849. elején pedig a 43 ik honvéd-zászlóaljnál 
százados lett, és a táborkarnál a fővezéri jegyzőkönyvet is vitte. Utóbb 
kimenekülvén, Viddinből tért Magyarországba r és Temesvárott kiállt 
vizsgálat után haza. 1850 ben irta „M agyar mének vők Török- 
től d ö ni* czímú munkáját , melyért sajtó-per folytán négy heti fogsá- 
got ült. 185£-ki oct. 19-én nőül Vette Simény Györgynek b. Rauber 
Rózától született leányát Amáliát, kitől leányai : Berta szül 1853. 
július 31 ~én Kelementelken, és G izei a szül. Benczenozen 1857 -ki 
nov. 18-án. 

VÍIT. Ferencz (Gábornak Kun Klárától fia) atyjáról öröklött 
bezdédí jószágában lakott többnyire visszavonultan. Nejétői b. Ferény 
Annától kilencz gyermeke született. Meghalt 1810-ki május 3-án, kora 
60-ik évében, temettetett Szász- Erkeden. özvegye utánna költözött 
18 í l-ben, és Dézsen a barátok sírboltjában takaritatott el. 

Károly Bezdéden született, és Jedden halt meg 1810. october 
7-én. Nejétől b. Bálinti th Annától egy leánya Klára maradt, ki 1817. 
július 5-én lett neje b. Bálintith Eleknek , és ennek halálával losádi 
Kerczeg Jánosnak, kitől 1857-ben maradt özvegyen. 

Lajos született Bezdéden 1772. april 20-án. 1791-ben a székely 
huszár-ezrednél a franczia háborúk alatt kapitányságig vitte; bátor, 
jó lovas, és harczi sebekkel terhelt szép termetű katona volt 1809-ben 
hagyá oda a hadi pályát, és nőül vette Balogh Ignácznak báró Wal- 
terskirchen Judittól születeti leányát Antóniát. Mint Őrnagya az 
erdélyi lovas bsurgens seregnek , e sereggel Moldván keresztül Len- 
gyelországba is tett hadjáratot. 1811 -ben Jobbágy falván, utóbb Szász- 
Erkeden lakott, hol kisebb ménest alakított. Meghalt 1846. april 7-én. 
Leánya Karolina szentlélek i Kozma Istvánné , 1835. martius 1 3-án 
férjjbezmenetele harmadik évében skarlátban halt el, és C3Ícsó-Ke- 
reszturban temettetett 

¥1. Imre szül. Bezdéden ; nőtlen életet folytatott , a várhegyi 
és oláhritádosi jószágot birta. Meghalt 1809. táján* 

Jozefa született Száss-Erkeden 1776-ki január 15-én. Vár* 



liáitfr. $% 

hegyen lakott még mint hajadon 18i8~ban is. Nővérei közül legelőbb 
balt eL 

Anna elsőbben nagy -i klód i Tholdalaghi Györgynek neje, 1822- 
tol özvegye, és két leánynak anyja* Azután főkormányszéki titkár 
Betleni János neje, és 1836. január 28-tól ennek is özvegye, ettől 
gyermeke nem maradt, özvegységében Kolosvárt lakott Meghalt 
1 842. ocí, 27-én, kora 64-ik évében. 

Kata született Bezdéden 1783 ban. Férjhez ment Mag yaror- 
szágra leveleki Molnár Györgyhez , kitől négy gyermek anyjává lett. 
37 évi Özvegység után meghalt végelgyengülésben 1856. nov. 1&, Le- 
veleken, és ott temettetett. 

Janka neje jábrodi Jabróczky Antalnak, Erdélyben e család 
utolsó férfi-ivadékának, ki 1823-ban halt meg. Mint Özvegy, Zsuzsanna 
leányával hol Dézsen, hol Kaczkón élt. Meghalt 1853. nov. 21. tüdő- 
gyuladásban, és Dézsen a Ferenozes barátok kriptájába temetteteti 

Erzsébet jelenleg mint bagosi Bagossy Jánosrak özvegye él 
Magyarországon 

Karolina 1817-ben már b. Bánffy Mihályné Férjével Dobó- 
kában Székulá jon, utóbb KüküllŐben Királyfalván, végre Holtmaroson 
lakott, hol 1841-ben halt meg, férje pedig 1843. sept. 29-én. 

Zsigmond cs. kir kamarás és lovas kapitány , született 1740. 
június 8-án Disznajon. anyja egyik jószágán. 1758. tájt apród gróf 
Batthyányi József érseknél. 1761. körül a gr. Batthyány Ádám nevű 
ezredbe lépett egy' év vei utóbb egy vasas ezredbe vett hadnagyi ran- 
got Később a Czartorinszky vasas ezredbe ment, és ezzé! 1788—89. 
Belgrád ostrománál az úgynevezett Hadszigeten bokájába golyót ka- 
pott melyet haláláig viselt. Ugyanazon lábán még a háború alatt még 
egy sebét szintén golyó által kapván, 1792-ben kénytelen volt mint 
kapitány nyugalomba lépni. 17.87 -.ben Zo/nborban Damjanovics család' 
beii leányt vett nőül, kivel hat évig élt, ekkor neje meghalt , egyszer- 
smind ettől született gyermeke is. 1791 -ben az akkori diaetán a család 
nevében kérte az orsz. rendéit, hogy visszaadását eszközöljék a család- 
nak régóta birtokában volt Gazrez és Kapra nevezetű havasoknak , a 
melyek miután a moldvai határszéleken a határoknak IL József csász* 
rendeletéré beljebb mozdításával a revindicált havasok közé számitat- 
tak, az els6 székely ezrednek voltak ajándékozva. £ kérelmét az 18 11, 
diaetán is megujHá, és az ország rendéi is pártolák kérelmét. — 1792* 
ben az országgyűlésen kir< hivatalos volt. 1 796-ban nőül vette Klem 
József altábornagy leányát Klein Annát. Meghalt 1 820-ban Sz í rhegyen, 



70 Lázár, 

es ott temettetett. Özvegye megh&lt 1856-ki május 2 án tüdfivészben, 
kora 76- ik évében férje szent demeteri jószágán , és Szárhegyen téte- 
tett örök nyugalomra. JBttÖl négy gyermeke maradt 

Sándor született Szárhegyen 1800 april JO én. Meghalt 1832, 
april 6>án Körtvélyfáján, és Szárhegyen a családi sírboltba tétetett. 

Jozefa szül. Szarbegyen 1803 ban. 1828 ban báró Bálintith 
Lajos neje 16c Meghalt 18.38. sept. 7 én hirtelen sorvasztó asz kór ban. 
Hullája Szárhegyen a családi sírboltban feksrilc 

Antónia szül. 1817. május 7-én Szárhegyen. Sperker Ferencz 
c& kir. lovas kapitány neje lett, és Szent-Demeteren lakik, hol az apai 
birtok részi be jutott, anyjának 1856-ban elhalása után. 

V. Ö y 8 r g y nyűg. cs, kir. kapitány, szül. Szárhegyen 1807-ben. 
Már 18 1Ö- ben az első székely gyalog ezrednél kezde katonji szolgá- 
latát, 1825-bén hadnagy, 1829-ben a b. Bakonyi 33-ík számú magyar 
gyalog ezredhez átlépve , 1831-ben főb;idnagy, 1839. april 1-én kapi- 
tány lett, 1848. jattitís 1-én Őrnagy az első honvéd-zászlóaljnál; sep- 
temberben alearedes, october l$-én ezredes ; november 1-én tábornok. 
1849-ki január 3-án lemond , és jan. 7-én á császári sereg fővezérénél 
berezeg Windisohgr&tznél jelenti magát igazolása végett. Febr. 5»én 
a> hadi törvényszék halálra "átéli , de ez tiz évi fogságra változtatik. A 
kufsteini várban töltött másfélévi fogság után 1850- aug. 9-én szabadon 
bocsáttatik. Utóbb a kapitányi nyugdijt is megnyert. Még mint kapi- 
tány vévé nőül Móga János altábornagynak , és a magyar hadseregnél 
l$4§-han volt egyik fővezérnek leányát Móga Eleonórát; és 1850. 
titán neje, ipa s egyik fía körében Körtvély fáján gazdasággal foglal- 
kozik, utóbb Szász-Erkedre tévé lakását. Fiai ezek: Vlí. Imre szül. 
Komáromban 1836. január 28-án, 1854-ben lett hadnagy. Olivér 
szül. 18 $7. májas 7 -én , 1852-ben katonai pályát kezde, de gyengélke- 
dése végett abbahagy va, gazdaságra adá magát. Aladár szül. 1843. 
január 24-én. 

IV. Antal (Gábornak Ha Kun Klárától) 1771-1775. szám- 
fölötti fogalmazó az erdélyi kincstárnál. 1790 — 18! l-»g országgyűlési 
kir, hivatalos. Meghalt 1811. decemb. 20-án Szász Erkeden nőtlenül. 
Nővérei még : 

Anna 1768 ban ki lény i Székely Dávid később erdélyi főkor*- 
wáuy széki tanácsos és tartományi kanczellár neje lett. 1771-ben de- 
drádí részét a gr. Lázár István oláh^sesztveí csekély birtokával cse- 
rélte Ibi. 1800-ban lett özvsgygyé. Meghalt 1804. mart 8-án Maros- 
Vásárhelyt, hol a barátok kriptájába temettetett. 



Lázár. 71 

Rozália már 1 776-ban b. Jóslka István neje. 1816-ban mára* 
dék nélkül halván el , busái és ahoz tartozó birtokaiban testvérei oaz» 
toztak. 

Még VI. Ferencznek négy leány-gyermekéről kell említést 
tennünk. Ezek következők : 

Krisztina előbb Cserey Farkas arája , de ez eljegyzés meg- 
semmisülvén, 1749 ben h Toroezkai János neje lőn,ésPanádcm lakott. 
Még 1773-ban mint dzvcgy élt 

Klára 1768, körül csicsó-kereszturi Torma Imrené, maradék 
nélkül balt el. 

Borbála 1746-ban *páeza«zárdáha készül ; majd e szándokkal 
felhagy, és anyjával egyenetlenségbe esve , Pápán meg Nagyváradon 
tartózkodik , ez utóbbi helyen kisded leány-gyermekeket tanit anyja 
haláláig, 177B-ban hazatér. 1779— 1781 -bon a főkormányszék útján 
testvéreitől á hajadoni tartására szánt Öszveg-nag yobbitását sürgető. 

Kata 1765-ben el volt jegyezve gr. Ktmigs&cker Leopold cs. k. 
kapitány nyal További életéről adat nincs. Meghalt 1770. előtt 

A Lázár család cziraere — mint följebb a metsz vény ábrázolja — 
a paizs kék udvarában egy koronából kiemelkedő dámvad , derékon 
nyíllal átlőve; szarvai közt ezüst csillag, jobbról feje fölött félhold 
ragyog. Az Ősi cziraer — úgy látszik — az volt , melyet V. István pe- 
csétén láthatni, eszerint a dámvad első lábaival egy gyökestol kitépett 
élőfát tart, derékon szintén nyíllal van átlőve , és jobboldali szarván & 
nap, a baloldallá csillag és félhold ragyog. Már II György pecsétén ' 
az élőfát nem látjuk , és a nap jobbról a dámvad feje felé , a hold feje 
ibiött, a csillag a nyílvesszőnek átellenében ragyog. 

&ásár család. (Szászfalvi.) Az előbbitől különböző' család, a 
mi onnan is következtethető , hogy Báthori István lengyel király és 
erdélyi fejedelem Lázár Istvánt e család ivadékát akkor nemesíti 
meg, midőn az előbb tárgyalt Lázár család négy ágából többen mint 
főtisztek, vagy mint nem csekély birtokú és tekintetű főnemesek sze- 
repeltek. Ezen emiitett Lázár István Í579- és 1580-ban Poloczkov 
ós Vieikoluka alatt hősileg harczolt , ). Báthori Zsigmond alatt a gyalog 
testőrök vagy kék drabantok kapitánya volt; és mint ilyen 1588 ban 
kapta adományba a kézdi-széki szászfalvi birtokot, melyről clőneve 
van. Ugyanez évben két hónappal később kap újra armatíat, melyben 
fel van hozva, hogy már Báthori Istvántót nyert nemes levéllel van 

*) Gyulai Pil : Commentviu* rerum a Stepb&ao rege adverena M&gnum 
Moaooviae DucF-m geft-irum an.u«i 158Q. 



12 Lázár. 

rregnemesítve *). 1594-ben bár eJŐbb ellene volt, í volt a liét Kend/ 
elfogatására kirendelve ; í 598-ban ő foga el Jósika István kanozeilárt 
i$ 2 y Báthori András alatt a kapitányságtól megfosztatott, de 1599* 
ben a sellenbergi ütközetben már a jobb oldalt vczényléj bol vitézül, 
sok kardcsapás közt hullott el £ ). Utódairól mii sem tudunk. Gróf Ke- 
mény József szerint neve, több okmányban Lazari (ce Lazary) fordul 
elő, honnan Őt olssz eredetűnek vé tel meri *) 

M*b&hr család. (Csik-taptoczai.) Csikszéki régi birtokos szé 
helyeseled E század elején testvérek voltak: ioaa kadicsfalvr Török 
Fereocz udvarhely széki ai- királybíró neje,* János ós Ferenc z csik- 
széki al-kiralybiró, mindkettő magtalanul halt el., testvérük volt még 
Pál, kinek fiai Antal 1834-ben csikszéki követ, s később főjegyző, 
esik- martonfalvi postamester ; Fái, Farkas és Imre. 

Pál 1815. iörü} Hunyad vármegyei szolgabíró, azután tábla*- 
biró* meghalt £8&$-ban ; gyermekei ; L i p ó t , Pa i E 1 e k, és J a n k a 
Barcsai Miklósné. 

Farkas kapitány volt. Fiai Lajos és Farkas. 

Imre az erdélyi udvari kanczellárián volt titkár 1848-ban. Fia 
ím re Bihar megyei aljegyző, 1849-ken innen főszolgabíró. Több 
leány-testvérei is vannak. 

E családnak meg égy ágazatát Torda vármegyében találjuk, hol 
Istvánnak leánya Anna csík-szentkirályi Bors Mihályné volt ; és 
Lázár Antal szolgabíró, ennek fiai J á n o s és F e r e n c z. 

ftr&zá-r .CMlául. (Csik-vacsárcsi.) E család ivadéka Lázár Já- 
nos Maros- Vásárhely város-íohirája 1848-ban, közelebbről cs, k. tör- 
vényszéki ülnök. Ádám s több fiai hivatalnokok. 

la&Kár esal&il (Dalnoki } Háromszéki székely család é mely- 
ből L. D á v i d 1 848 ban ai-k irály biró volt ; fia M i h á 1 y ugyanakkor 
az erdélyi udvari kanczelláriánál fogalmazó. 

'&•££&!* fcsaládL (N. -Ajtai.) Háromszéki család , melyből Lázár 
Mihálynak Posgh? Annától űa István született 1742-ben. Kül- 
földi Akadémiákról hazajővén, előbb tanár, 1788-ban unitárius püspök 
lett Meghalt ISI l-ben. Gyermekei :Anna, ésSámuel főkormánv . 
széki titkár, ennek fiai I stván és Antal magtalanul haltak eL Hi- 
hetőleg e esaládbeli L Bálás is, ki 1840ben Háromszékben árva- 
széki biró volt. 

■> Gr, Lázár család 42. lap. 

*) Bethlen Wolph História HL 471. IV. 6*. 

*} ügyant-tt l V 393. 

*} Gr. Lázár csal Ad 42-46. 



Lázir i- Lazeus. 93 

Más Lázár csatádbeliek is találtatnak még Erdélyien , kiknek 
előr.eveiket nem ismerjük így L. János több évigKraszna vármegye 
fŐ-ügyésxe, 1648 ban első alispánja. 

L.Sándor, Kristóf, Károly magurai cs bikalaki birto- 
kosokul iratnak Torda vármegyében. 

L C y Örgy Topánfalván kamarai ispán 1843-ban. 

I^axar c»al4d. LJrá Ifoítööa es. 

&a;rar caalád. E néven Trencsin vármegyében a nemes Ki* 
lián családnak egyik ága ismeretes , mely régiebb okmányokban az 
anya- név mellőzésével fordul elő. Tagjai Hricsón székelnek. 

A Lázár név Torontál megyében is a nemesség sorában ta* 
látható. 

Lanrevlte család. (Kis- éa Nagy-Szredistyei.) Temj»a vár- 
megyei ujabbkori adományos nemes család, mely nemességét a m. kir. 
kincstártól megszerzett Kis* és Nagy-Szredistye helységre kir ado- 
mány nyal nyerte; és a nevezett helységet jelenleg is L. Vazul bírja. 

Czimere : a paizs felső részének közepéről kél (jobbra és balra) 
kidomborodva lefelé búzott vonal által bárom udvarra osztott paizs. 
A jobboldali felső arany udvarban arany mezőben egyfejü fekete sas, 
a baloldali felső vörös udvarban könyöklő kivont karddal látható. Az 
alsó kék udvar alján arany koronából két sas szárny között fehér egy- 
szarvú emelkedik ki. A paizs fölötti sisak koronáján galamb álU csőré- 
ben bárom szál rózsát tartva. A paizsot két oldalról foszladék környezi. 

Lazaridcsz család. Trencsin vármegyei nemes család, mely- 
nek czimeres nemes levele a nevezett megyében 1 $5S~ban hirdettetett 
ki. Székhelye volt Sztrecsen. Jelenleg azon megyében már isme- 
retlén '). 

Lazarovícs család. Lazarovics Milán 1751 ben M. Terézia 
királyasszonytól nyerte czimeres nemes levelét Czimere vizirányosan 
kétfelé osztott paizs , a felső keskenyebb vörös udvarban egy arany- 
markolatú kivont kard fekszik ; az alsó kék udvarban arany csillag 
ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából két fekete sas-szárny emel- 
kedik ki , mindegyiken egy-egy arany csillag ragyog. Foszladék jobb- 
ról arany- kék, balról ezüst- vörffs *). 

Lazeus család (Vagy Lazaeus.) Lazaeus György 1722- 
ben III. Károly királytól nyerte czimeres tevelét *)* Czimere a paizs 
kék udvarában aold téren hátulsó lábain álló kettősfarkú koronás 

•) Szontagh DAmel közi. 

*) Adaim Souta gentil tom. Ti, 

*) Coliba Herald Nro 36S 



n 



bazícites ~ 1j«dnlccky. 



eroszlán, eh& jobb lábával kivont kardot tartva. Ugyan ilyen oroszlán 
női ki a paizs fölötti sídak koronájából Foszíadék jobbról arany-kék, 
bairól ezüst-vörös- 

Iiaxiezli&« család. Trencsin várraegye curialis osaládainak 
egyike 1658 ban találkozunk vele Dezaéren, és ugyan itt székelt 1748- 
ban Pál és István a nemesi összeírás szerint. Ugyanott 1768-ban 
István egyedül , és még ugyanezen István Íratott ugyanott össze 
1803 ban János fiával. Végre 1837-ben Dezséren találjuk nevezett 
litvánnak örököseit, úgymint fiát Jánost , é r i ennek fiait Józsefet 
és J á n o s t • f ovábbá egy másik Józsefet, és ennek fiait Jánost 
és I s t v á n t ; ez utóbbinak pedig ismét fiait Mihályt, Istvánt, 
Fáit és G-y&rgyöt 1 ). 

IL&monyí család. '(L&gttnyi t*) Zemplin megyében bírta haj- 
dan Lazonyt, azonban nem aoká virágzott, mért 1324 ben nevezett 
birtok a Monoky családnak adományoztatott :í ). 
Ijebentoacli család. Lásd lüevenkúty. 
'E»édeea&.f család. Trenosin vármegye nemesi összeírásában 
1622- ben előfordul Lédsczy János. 

IL&derer család. Báró Lederer I g n i c z, egykor 1848 ig 
magyarországi főhadi kormányzó, született Bécsben 1768. sept 22-én ; 
és 1840-ben a 46. törv. czik folytan magyar honfíusitást nyert. 

ILcdntczlcy család* Trencsin vármegyei nemed család , szék- 
helye Le dnicz. Állítólag már 1389- 
ben Zsigmond királytól nyert Led- 
niczky István adománylevelet. 
1661-ben I. Leopold királytól Led- 
niczky Dániel,. Miklós ás 
György czimeres levelet eszkö- 
zöltek , mely czimerrel él az egész 
család ,* és e czimer — mint a metsz- 
vény ábrázolja — a paizs kék ud- 
varában zöld téren hátulsó lábain 
álló, kettósfarkú oroszlán, első jobb 
Libával kivont kardot tartva, Ugyan 
iiy oroszlán emelkedik ki a paíza- 



j^firm. 




r ) Szoatagh Dániel kitel. 

*) Sziriaay C. Zempliiu noi top. 8& 370. 



Leeb. 75 

foiötti sisak koronájából is. Foszladck jobbról arany-kék, balról ezftat- 
vörös. 

Ugyancsak I. Leopold királytól Ledniozky Mihály és Dániel 
1696. febr. 5-én uj adományt nyertek fi-ágra, és ennek kihaltával a 
nő-ágra. Ez adományban van hivatkozás az 1389- ki adományra, és 
ugyanott a család k i s-l e d n i e z i elflnévvel ozimeztetik *)• 

Trencsm vármegye levéltárából meritvék e családról a következe 
adatok 3 ), melyeknél fogva az említettektől egy másik ágon állónak 
kellett lenni azon Ledniczy János- és A n d r á s-nak , kik czimeres 
nemes levelüket, melyet impetráltak, 1656-ban hirdettetek kíTrencsin 
vármegyében. Az 1748-ki nemesi összeírás Leduiczen iá. és iíj. Györ- 
gyöt, azután Jánost és Ádámot említi. 

Az 1768-ki nemesi összeírásban szintéi:* Ledniczen következők 
vétettek fbl: György, és fiái János és András, — János, 
ennek fiai Andris és János; — György 8 fia János;— -Pál 
s három fia András, György, Pál; — Ádám s ennek fia 
György; — János s két fia József s Imre; — György 
máskép G a 1 k ó s ennek négy fia: György, Miklós, János s 
András; — János és ennek két fia János s Miklós; — Mik- 
lós s fia József; — ifj. G y ö r g y s két fia János és György; 
- — J á n o s egyedül ; — végre András és két fia János és Mik- 
lós. — Ezeken kivül pedig Pohánka vezetéknév alatt tiz, és Obeslo 
melléknév alatt tizennyolc* személy íratott össze e családból. Az 1&Q3- 
ban fölvett nemesi Összeírásban pedig részint az anya- vezetéknév Led- 
niozky , részint a némely ágakra tapadt Galkó , Pohánka és Obeslo 
melléknév £.iatt már e családból 194 szavazatképes személy jegyezte- 
tett föl csupán Ledniczen, és ezenkívül Nagy-Cser nán János és fiai 
János és György. 

Az 1837-ki nemesi Összeírásban már Ledniczen 162 íéi a- ivadék, 
kik közül két szerzetes, s többen mint Gyöngyösre költözöttek jegyez- 
tettek föl ; ugyanekkor JNagy-Csernán Galko János Örökösei János 
és György írattak ös?ze. 

E család ősi fészkéből Trcncsm megy<'bŐl több megyébe is kiter- 
jedt; s közülök Ledniozky Mihály Pesten az ügyvédi kar egyik 
tagja. 

Leeb család* (Felső-Őri.) Egyike azon Vas megyei családok- 



') Családi íbzieméay. 
l ) S/.otttagli Dániel köxl. 



TO Leér — hésréűy* 

nak , mely eV Felsó-őr helységre ! 582- ben oj adományt nyerlek. LJsrf 

l^fter esal&d. Trenesin, vármegyében az I647-ki nemesi össze- 
írásban található Leér M i hál y neve. 

l*egátli család. Legáth Mihály 1741 oct.2S án M.Terézia 
királyasszony által nemesi te tett meg**)- 

Czimere jobbról balra rézsútosan menő vonal által kétfelé osztott 
paizs, a jobboldalt osztály kék udvarában fehér galamb repül , piros 
csőrében zöld olajfa ágat tart, a baloldali vörös udvarban szintén olyan 
repülő galamb pálma- galyat taft. A paizsíoldtti sisak- koronájából arany 
oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kivont pallóst tartva Foszla- 
dék jobbról ezüst-kék , balról ezüst- v#rÖ3; 

JLegéaáÍF €«alád. (Legéndi.) Nógrád vármegyének a XV. 
században kihalt családa , bírta azon megyében L e g é n d helységet, 

1 396-ban élt L e g é n d y Andrá s-nak Ha , és Bodonyi Csuday 
Lászlóval Osztozott. 

Ugy létszik a család végső nemzedékéből voltak azon Ledéndy 
Pál és I s t v á n , kik 1518-ban Heves megyei Detrefalvi bh*tokrészü« 
ket Verbőszy Istvánra ruházták. 

l^e^éoyey család* (Legényéi +.) Zemplin vármegye kihalt 
nemes családáinak egyike *) , és ott Legénye helységet birta 1526-ig. 

Jbégva&n esalád. Zala vármegyében élt a XV L század ele- 
jén, a midőn Legmán János azon megye azolgabirája volt 3 ). 

l^égirády eftdlácL Pozsony és utóbb Krassó vármegyében 
találjuk e nemes családot Légrády György deákot 1665 ben Szelep 
ehény a kalocsai érseki javak gondviselőjévé nevezte ki. 

Legrády másik György 1704-ben Pozsony megyei Binyóozoa 
lakó Balasovicz Márton szabadosnak és atyaOaitiak nyugtát ád * hogy 
a Pozsony megyei sereghez állítandó katonát kiáliíták *). 

Légrády Imre 34 évjg esküdtje volt Krassó vármegyének, hoyá 
Nyitra vármegyéből költözött, és ezen megyétől 1803 nov. 13-án kelt 
nemesi bizonyítványát Krs^só megyében 1810. oct. 25* én hirdetteté 
ki Fia? ebek. 

Legriáy Sándor 1808-ban a Ludovieeára 100 frtot. adott. 

*) Collecfc. herald. Nro 190. 

*) Sairraay C. Zemplin noi. top 86. 267. 

•) 1602: 14. és 1604; 8. förv. c». 

*) Prav Mss 4om 53. pag 150 as egyetemi könyvtárban- 



l<«h - kehúteky. 



re 



l&Jfe esaládL Zemplin várhegye «zimerteveles nemes családéi 
közé számíttatik *). 

l*efei&i«sky család* Szintén Zemplin vármegye ezimeres 
családai közé soroztatik *). 

JLefaátzfoy család. (Lehotkai, máskép kis-rákói és bisztrics- 
kai.) Turőcz várraegye legrégibb törzsökös családainak egyike , elszár- 
mazva Ős fészkéből az ország több 
megyéjébe. Törzs-eiődei — mint a 
család egyik néhai tudós tagja irá 
— Zmo váránál tett őrködési szol- 
gálatai folytán IV. Béla király által 
nemesítettek meg , és czimerül az 
éberség jelvényét az egy lábon álló 
darut nyertek , melyhez utóbb Le- 
hotka máskép K i s-R á k ó helység 
nevére czéízóíag még egy rák ada- 
tott. Nevezett Kis-Rákón valamint 
Bísztricskán a család elei Beké, 
Cs ernik és Lork már 1286-ban 
és 1324-ben birtokoltak 8 ). Bekének 
fia volt János. 

A XVI század elejéig nem lévén a család szakadatlan leszárma- 
zásáról adataink , csak annyit állithatunk, hogy a XVI. század közepén 
a család már több ágra oszlott,, Ez . időtől a család leszármazásának 
táblázatát a következőkben közölhetjük, megjegyezve, mégis, hogy né- 
mely ágazat nem a jelenig , hanem csupán a múlt század végéig ter- 
jed le : 




*) Sairmay C Zeaiplin not, iop. 114. 
*) Ugyanott. 

•) Lehoozky Aadr. Steinmat. IL 226 Engel: Moimmenta ITngrioa. 
Bd M. Notitía nova II. 331. 3S4. 



?8 



Lehoessky. 



I. tábla. 



I. György. 
1512. 1520 



Máté. 
1522. 

I 



Lftrinez 
r--— - A - — t 

Marion 



Márton. 



J. Imre, 



Fofyt. Ili táblán. 



Lliászló. 
Dániel. 



Kristóf. 



Lorincz. 

f 



111. György 
1575. 



H-. fi xfagy * 



István. 
Dávid 



Mihály. 
Mátyás 



V, GyÖrgry. Ferencz. 



VI. György. László Dániel 

f_ J[ 1638 osztoz. 



j László. Ferenc/. 

' f f Márton András 

f iulJl~ n~x «~. ' tábornok nyitraí 

Mirton^Gyorgy. báró + 1713. kaíonok. 

György • 



(Jókai Zsuzsa) 



N. M. Teréz. 

(Spielenberg) b) Mt trovazky) 

Gáspár György. Márton. András Jóasef 



János 
N'yitrá-b* 
s Pestbe 

fcoitóz, 

í 



Miklós 




József 
lak Sáriban 
1766. 



Imre 
ezredes 
Szabóiban. 



Pál. 



György 
Szereden 



Dávid. András. György 
Leitotán. Szereden t 



János. József. István. Mihály. Mária. Kata. Anna. Veronika. 
Tejérben 
R Almáson 

(Hravoszky Ense) 

, .* , 

János. József. 

sz. 1764 jun 5. szül. Keczelen 

Sáriban. 1767. mart 20. 

Lak. R. Almás. (Gersich Klára) 



Mihály 1860. 

R. Almáson birtok. 

(Babics Ense) 



Bir R. j j máso m. 



János 1860. 

(Danezer 

Bora) 



Apollónia. Dániel. Ilka. Teréz. 



László. Erzse. Hermina. Júlia. István. Bora. Ida. Károly 



Leitotzky, 



70 



II. tábla. 



II. György ki «* J. táblán, 
1860. sz.-biró. 



II. László. 



János. 



I. M«t*«. 






László 

1670. 

Borsodba köliöz. 



Ferencz. János. Dávid. András. IV 



5áaiel Máté 

t 




Miklós 



t 



János 
Dunántúl 



András 




András. Imre. 



Mihály. István. 




András. híiátyas. László. 



I 



I 
-A— 



András 
1735. 

Nógrádban. 

.A,, i . — . 



Gáspár. 
1826. 



Ferenc z. _Gár pár. 

János. Ferencx. 

1826. 1826. 



László 

1735. 

Nógi faiban, 

Györgv 
szül 1 736. 

Antal 
Sitii 1758. 



Ferencz 1835. 
lak. Szcoeényben. 



Ferenoz. 
1835. 



Imre. József. Lajos. 



András. 

r i i - ^ 

Dániel. 
L. ujvári 
t bradeki 
kamarai 
inspector. 



Imre. 



László. 



Gábor. Márton. 



Miklós. 



Pál. 

í 



Sámuel 
Szebenben. 



Mátyás. 



— i 



I 



Sándor. Imre. Farkas. 



Miklós. János. 
Pál. 



György. Mátyás. 
Nyitralvánkán. 



Dániel 

f 1779. ügyvéd 

s 1751 Békési 

követ 

(Mikos N.) 

i ' * 



András 1797. Pál. Ka&. 

táblai ügyvéd (Justk 

Stemmatogra- András ügyvéd) 

pbia irója. 
(Mazsáry N) 
t 



69 



Lehotzky. 



János 
czimer ujjitást 
kap I. Ferdi- 
nándtól 



ni tábla. 

I. Imre, h i a* «í$6 t4hlá*. 



Benedek Hyob 

I + 

Hyob Mátyás. 
András. 



Lénárd Ferencz. 

czimér njjífást kap. 



Rafael. 
János. 



György. 



r— ■ 



Ferencz. György. 



Jáno s. László. György, András, 
Ferencz. * 



György. János. 



Tamás. 



János. 

Gyöngyösön. 



Ferencz 
Kecskeméten 
1780. 



György. 
Treruséni ágntat. 



Gábor Márton 

Vadicson lak. Moyson lak. 



Imre. 

r~ — * 1 

Miklós. 

f * ■ 



István- 



János. 



Gáspár. Imre. 



Márk. Zsigmod György 
t f t 



Imre. László József. Sándor, 



Andr ás. Is tvá n Gá spár. 

Gáspár. fá!._ Gábor.' 

Pál 
hadnagy 
1780. taj. 



Gábor. 

— — » * — 

József. 



ím re. 



György. 
István. 



f;"" , . * 1 

Zsigmond. Sándor Imre. 

i ' - ***' — i 

Mátyás. Imre. György. 



István. Sándor. Ádám. Gábor. György. 



Imre. 



I 



Mátyás. György. István. Illés. 



András. 
1595. 

Mátyás. 



IV. tábla. 
András. 



Máté. 



Ferenci. 



János. 

t 



György. And rás. 

Ádám. János Gábor. 



JMaté. 

Láazsló. 



Ferencz. János. 



Sándor. 
Imre. 
-i Sándor. 



Mátyás. 



ídám. 



Zsigmond 
Gsabajdon. 



Lehotsiiy* 81 

Eddig a családfa, múy hogy nem teljes, s nem minden ágon van 
mostanig lehoiva ) egy tekintetre meglátszik. Több családtagot nem 
találjunk rajta, másokat mint hivatalt viselőkéi nem lehet biztosan az 
évszámok hiánya miatt a táblázaton kijelölni. 

furócz megyében már a X VI. században a fobfo megyei hivata- 
lokban látjuk a család tagjait. így Lehótzky Bálin t (ki a táblázaton 
nincs) Í660-ban alispán volt, ') Lehótzky íiyörgy 1698 -- ) 698-ban, 
ismét Gryörgy 1705 -ben ültek az alispáni székben % ). 

Az I táblán I. Máté fiának I. Lászlónak ágazatát látjuk- Ez 
ágon áll Marton, ki mint katona, íoteg Buda, Esztergom, Szeged és 
egyéb erősségeknél, ugy a francziák elleni háborúban is vitézségét ki- 
tüntetvén, tábornokságig emelkedett, é9 1 710-ben L József király által 
báróságra emelkedett s ). Meghait 1712-ben. Nejétől báró pogroocezí 
Jókay Zsuzsannától csak leányai maradtak, egyik leánya M. Terézia 
b. Mitrowszky Erneszt Mátyás neje lön. — Márton tábornok a bá- 
róság nyerésekor czimerbövitést is nyert* s az Ó bárói czimere ez lett : 
négyfelé osztott paizs ; az 1. és 4-ik osztály kékmezőoen a rák hátán 
egy lábon álló, másik lábával kövecset tartó daru látszik ; fa* Ösi czi- 
mer) a 2. osztály vörös udvarában hármas zöld halmon kettősfarkú 
oroszlán ágaskodik, eisŐ jobblábával arany napot^ a ballal arany csiia* 
got tartva ; a 3. osztály vörös udvarában arany koronából fekete sas- 
szárny emelkedik ki, és előtte kettős fehér kereszt. A paiz3t bárói ko- 
rona fedi, azon két koronás sisak alL, a jobb oldaliból pánczélos vitéz 
emelkedik ki, mindkét kezével egy egy félholdas lófarkú tőrök zászlót 
tartva, a bel oldali sisak koronájából pánczélos kar nyúlik fel, kivont 
kardját vizirányosan vágásra készen tartva. Fosziadék jobbról ar.ar.y- 
kék. balról ezüst- vörös 

Ez ágon áll Dánielnek fia Jauos, ki Túrócz megyéből Nyitra 
vármegyébe Ersek-Uj várra, és innen Fest megyébe Sáriba költözött 
Fia József Sárii lakos, Túrócz vármegyéről 1766 jan. 23 án vett ki 
nemesi bizonyítványt, és azt Pest vármegyében azon évi mart. 12-en 
hirdetteté ki. Több gyermekei közül István utóbb Fejér várme- 
gyébe Rácz- Almásra költözött. Hrabovszky Erzsébettől két fia maradt: 
János, ki Sáriban szül. 1764. jun. 5-én és Rácz-Almáson volt birtokos, 

*)Bel.not. nova. 11.34 
l ) Ugyanott 313. 

•)ColIect herald, pag. 118- ádaroi Mss. Mus. 4 -rét latin. 182. sz. s. ~ 
Adami Senla gentib. lom VI 

'*} Sckönfeld adels Schemat. 1 213. 

6 



$3 Lehetek?. 

és j óz e C ki Keczelen szül, 1767, mart. 20-án, hintón Rácz-Almáson 
birtokos, mindketten Pest vármegyéről 1802. dec. 9-éa nyert nemesi 
bizonyítványukat 1803. május 4-én Fejér vármegyében hirdettetek ki. 
Az utóbbinak ti. Józsefnek Gersieh Klárától két fia él Mihály 
és János, kik közül Mihály Rácz- Almáson lakos, Fejér várme- 
gyében 1828- Jul. 28-án nemességét szintén kihirdetteté Mindkettő- 
nek gyermekeit a táblázat mutatja. 

A II táblán L Györgynek fia János ágán látjuk ennek fiát 
Lászlót ki, 167ö-ben elzálogosítja Turócz megyei Bisztriczkai ösi 
birtokrészét és Sorsod megyébe Vámosfalvára költözött, űs László 
volt, kinek fiai András és László Turócz megyétől 1735. febr. 
18-án nemesi bizonyítványt vévén ki ? azt laktok helyén Nógrád me- 
gy ébea m&fi 17-én kihirdettetek, András kis-unokái Gáspár, Já- 
nos, Fereaes Nógrád megyében Nagy-Géozben lakozók 1826. nov, 
15~éu hirdettetek ki nemességüket; — Lászlónak kis unokája pe- 
dig F ere nos Szecsényben lakozó, fiai neveire is Nógrád megyétől 
1835, jan* 19-én vett ki nemesi bizonyítványt '). 

Ugyancsak a II. táblás I. György ágán áll II Dániel is, kinek 
egyik fiától származott ivadéka a múlt század végén Nyílra megyében 
Ivánkán éli; másik fiának Andrásnak fia III. Dániel Liptó várme- 
gyében a L. újvári 03 hradeki kincstári uradalmak ínspectora volt, 
azonban a bocsi aranybányászat által javaiban tetemesen elszegénye- 
dett. Fia IV. D á n i e 1 az ügyvédi pályára lépett, és elÖbb Pozsonyban, 
majd Nagyszombatban kerületi táblai ügyvéd volt, majd Pestre tette 
át lakását. Mint tehetséges, és híres jogtudós több nevezetes család 
jogpereiben sikeresen működött, és nem egy családnak alapitá meg 
vagyoni állását, többi közt Ő vivé azon pert is, mely szerint Tisza La- 
jos, jószágainak a modenai herczeg kezeiből visszaszerzése által tehetős 
birtokossá véli 175 l-ben Békés megyének követe volt. Az ügyvédség- 
ről lemondott 1764-ben. Meghalt 1779. mart 25-én kora 77. évében. 
Neje Mikos Mihály pozsonyi tanácsosnak leánya volt. Ettől három 
gyermeke maradt, ezek közű! András előbb Pesten^ utóbb Nagy- 
szombatban ügyvéd, a magyar családtannak latin nyelven első úttö- 
rője, mennyiben 1796-ban „8temmatographia"-ját ki&ÚL Neje Ma- 
zsáry leány volt. Meghalt magnélkül. 

Ezen két — az I. és II. táblán álló — vonalakon állanak való- 
színűleg azon Lehotzkyak is, kik jelenleg is ösi fészkökben TurÖcz vár- 



s ) Nőgrfcd várra, jegyzőkönyv. 



Lehotzky. 63 

megyében laknak, és kik közül, (leszármazásukat nem birván) névszé- 
ríni megemlitendök Lehotzky Imre cs. kir. tanácsos, és 1849. előtt Tu- 
rocz vármegye alispánja, 1852-ben a Turócz megyei cs. kir. törvény- 
szék elnöke; — továbbá Lehotzky János 1360-ban a b. gyarmati cs. 
kir. megyei törvényszék tanácsosa. 

A III. táblán I. Jánosnak György fíátóli ivadéka Trencsin várme- 
gyébe telepedett, nevezetesen Gábor Vadicson, Márton Moyson 
vett lakást magának. Ezen ágazathoz a táblán állókhoz, kiknek végső 
nemzedéke 1748-táján él; adhatjuk a Trencsin vármegyei nemesi 
lajstromok szerint még a következő 3 ) hiteles adatokat : 

1748-ban a nemesi összeírás FelsÖ -Vadicson említi Gr á bori, i£j 
és id Győr gj Öt. — (Ezen Gábor ugylátszik — egy azon Gábor- 
ral, ki a IH. táblán Istvánnak fiául áll, és testvérei ott még 
István. Sándor, Ádám és György, ki valószínűleg az idősb 
György, Az ifj. György pedig alkalmasint ogy személy azon 
Györgygyei, ki a táblán Györgynek fiául áll, és testvérei Mátyás, 
István és 1 1 J. é s) 

1768-ban a Trencsin vármegyei nemesi összeírásban Vadicson 
székeltek Gábor fiával Ádámmal, — György fiával Jánossal 
és I a t v á n n a l ; és egy másik György maga ; továbbá Illés és 
I g n á e z ; — ismét M á t y á s és ennek hat fia : I m r e^ Pál, József, 
András, János és Mihály. 

1803-ban Vadicson laknak Györgynek örökösei, névszerint Már- 
ton és ennek fia J á n o s ? azután Ádám, ifj. György; József, 
Mátyás, István és id, J á n o s és ez utóbbinak fia : Imre. Végre 
Mátyás s ennek fia György. Moyson pedig id. Jánosnak örökö- 
sei u m fia J á n o s, és ennek fia J á n o s laktak. 

Az 1837-ik összeírás szerint Vadicson laktak id. Györgynek az 
örökösei u. m. Ádám és id. György, és ezen utóbbinak három fia, 
György, János és Ádám, továbbá Mátyás, István, János 
és egy másik Mátyás fiával Györgygyei. Moyson székelt Já- 
nos fiával Jánossal mint iegidŐsb Jánosnak örökösei. 

A IV. táblán álló ágazatról legutóbbi nemzedékét nem ismerjük, 
valamint hogy melyik ágból való Lehotzky I gnácz, ki 1766-ban Tu- 
rócz megyében szolgabíró volt, és B.-Gyarmaton most is élő Lehotzky 
Dániel (kinek neje Plathy Teréz) ; — Adatok hiányában megmondani 
nem tudjuk 

*} Szontagh Dán. közléséből. 

6* 



34 Lehotzky. 

Van raég Lehoczky nevű családunk % mely magát a Liptó me- 
gyei K i r á I y-L eh o tarol és Rásztokáról irja , — ágazata-e az 
előbb tárgyalt családnak, vagy külön család ? — nem mondhatjuk, E 
család birtokos most is Király-Lehetán, és tagjai leginkább Liptó és 
innen átszármazva Árva vármegyében székelnek. Ez ágból főleg isme* 
rétesek L. Károly, 1849-ig Liptó vármegye alispánja, János akkor 
azon megyei szolgabíró, jelenleg Boldizsár és Péter mindkettő 
ügyvéd. 

E család egyik ága Árva vármegyében is virágzik. Első volt Já- 
fios 1 784 ben Árva vármegyei, Esküdt a ki A.-Kubinban telepedett 
meg. Fiai közül Elek Árva vármegyének 1840. előtt jeles liti főbiz- 
tosa; testvére János katona volt. Eleknek fiai Antal Árva ura- 
dalmi tiszttartó, E 1 e k es, kir. őrnagy, Károly Árva megye volt szol- 
gabirája, jelenleg ügyvéd, és Péter cs, kir. úti felügyelő. E vonal 
leszármazási kimutatása emez : 

János 1784. 
(Ambrózv «.) 



Elek János 
£6 úti-biztos katona 
(Kubisy^J alia) "' f 

Antal. Elek Kéroiy Zsófi, Péter, 

őrnagy volt struirá (Démian. 
(Palngray Boldizsár 

Kornéliái £5 orvos). 

, — ~ ■ * i 

Miklós. Gyula. Irén. 

A múlt században Árva megyeben, nevezetesen Nemes-Dedinán 
még egy külöo ág létezett e családból, mely azáltal tűnt fel, hogy el- 
hagyván családi ősnevét, Dedínazky nevet vett fel, és viselt rain- 
addig, mig 1720-ban a Dedinszky család tiltakozása folytán végre 
mindakét család nevet egybeforrasztva vette használatba, és 1769-ben 
vissza költözött Király-Lehotára. Ezen ágazatnak leszármazási táblá- 
zata 1 769 ig következő : 

Jakab. 



Jakab. 



^L&gzló. Já nos. Gábor, 

^y^y gy- János. György 

György 1769. Miaáiy. János. lTi6> 

nsi, bizonyítványt 1732. eladja 

kap Árvától. dedicai 

_ biétokút 

Szontagh Dán közléséből 



Lenottay - Leid!. Sá 

A király lebotai Lehotzkyak ktfzüi volt azon L. András, ki 
1774 ben Jenában tanult, és előbb nyíregyházi reetor, utóbb Morva- 
országban tett evang. pap 1782-ben *) Továbbá Dá ni el, ki 1759-ben 
Beszterczén született, 1782^ben járt Jenában, 1784-ben lett Zólyom 
megyében Micsinyén lelkész z ) 

E század elején Lehoczky család Zemplin vármegyében is Lasz- 
tóczon és Bánóozon közbirtokosai iratik 3 ). 

A család nagyobbára ágosl. evang. vallású. 

M*eUattfrj család. (Markép Obeszlo) Lehottay máskép 
(vulgo) Obeszló János 1642-ben Ili. Ferdinánd királytól kapta czime- 
res nemes levelét, mely Trencsin vármegyében ugyan azon évben kiher- 
dettetett *) Trencsin vármegyében az 1748-ki nerneai összeírás sze- 
rint e családból András Deeséren lakott *} ; s azóta Trencsin me- 
gyében a családnak semmi nyoma. Valószínűleg kihalt, mit onnan is kö- 
vetkeztethetni, minthogy az eredeti czimeres nemes levél Fejér vár- 
megye levéltárába kerülvén, mint gazdátlan 181 S* april. 15-éíi a rn. kir. 
helytartóság utján hirleltetett. 

Eteibnteater coalaii. Leibniczer János 1793-ban I. Ferencz 
király által emeltetett ozimerleveles mmességre. Czimere négyfelé osz- 
tott paizs, az 1. és 4 osztály három függőleges vonal által két arany 
és kit ezüst szelement mutat, és az előtérben (a gr. Csáky czimerbő! 
kölcsönzött) vörös fbregű iatár*fej, vérs& nyakkal látö „tó. A 2. és 3. 
osztály kék udvarának &lyj át, és jobboldalát fehér szikla foglalja el, 
mely egy bánya nyílást mutat^ elétte vörös nadrágos, fehér íelöltős, 
zöld föveges bányász áll, derékon bör kötény nyel, fbiemelt kezeiben, a 
jobban kalapácsot, a balban vésőt tartva, s fölette jobbról balról egy 
egy arán} csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából két fekete 
sas-szárny között, melyek közül a jobboldalin arany nap, a baloldalin 
ezüst félhold ragyog, — oroszlán emelkedik ki meztelen kardot villog- 
tatva. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék •). 

JLeidl család. Leid! András 1719-ben III. Károly királytél 
kapta czimeres nemes levelét T ). 



') Haan Jena Hong. 81. 

*) Ugyanott. 91. 

•) Sairmay a Zemplin nol top. 269. 3C9 

*) A Ccnsil. Carrent. 1813. 5428. szbm alatt. 

*) Siontagh Dán. közléséből. 

•) Adami Scuta geniit tom. VI. 

*) Colleot. herald, nro. 385. 



Czitnere a pahs kék udvarában zöld terep álló magyar embzr. 
y#?$s nadrágban, és dolmányban, lábán sárga czizm&, fején prémes 
kalpag vörös lefityegő tetővel; jobb kesében egy kéve búzát tart, 
bal kezével egy bosszú főidre támasztott arany* gombos pálczát tart, A 
Möiti sisak koronájából, egy fa- törzsök nyúlik föl, és abkcl egy zólá 
%&\y hajlik ki, a törzs tetején egy vör£s» lábú esesőrű galamb. ál L Fosz- 
ladék jobbról ezüst- vörös, balról arany-kék. 

l^eifman család, Német eredetű, kozulök ehmíéidi Leitoum 
Mátyás és Jakab í 708- ba n I. József király által magyar nemes- 
seggel ruháztatott fel ')* Ekkor nyert eziüüere tojásdad alakú paizs, 
rendszerint négyfelé osztva; az 1, ós 4-ik osztály vörös udvarában vk- 
ben gém áll, jobbra foi dúlva, és csőrével a vizbea halászva t a 2 és 3. 
osztály kék udvarában vizirányos vonalban bárom arany esiiiag ragyog. 
A paizs fölötti sisak koronájáé szintén gém áll. Fo*zladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst-vörös. 

Leitaer csatád. Leitner János Gfo.dof rid 1736-ban III. 
Károly király által jutott nemeseink sorába 3 >. Czimere következő, a 
paizs kék udvarában alul zöld téren egf meztelen kard fekszik, rajta 
két szemközt álló, ket&ósfarká oroszlán ill> & jobb oldali a kard ara&y 
markolatán, a baloldali oroszlán a kard begyén tartva egyik lábát ; a 
két oroszlán közt egy fekete hüvelyű* arany markolatú kard áli t melyet 
a két oroszlán két első lábaikkal megragadva tart. A paizs fölötti sisak 
koronáján jobbra fordulva, egyik felemelt lábával *rany~golyót tartó 
dara áll. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Lei tner család 1790-ben Erdélyben is az országgyűlés által 
bor fiúsítást nyert. 

&eke»<& csatád. (Fancsikaí f ), Hajdan Ugocsa vármegyében 
ezen család birta 1508-ban a Dobi pusztát s ). 

l^elovltft csatád- Vas és Zemplin várajegye nemes o*sládai 
közbtt említetik. Közülük Lelovits Godofrád a gyflri kamarai igaz* 
gatóságnál írnok 1792. juL 31-én Pozsony vármegyétől nyeft ne« 
m®si bizonzitványt, melyet 1792. nov. 12-én Krassó vármegyében ki- 
hirdettetett Jelenleg Krassó megyében e család nem létezik. 

Eieinifcéiiyt család. Erdélyi család, melyből liesnbényi M á- 
tyásnak fia Gergely 1426-ban Bereczk város követe volt Zsig 
mond kírályboz k > 

'} i7gy*BOtt nro. 749. 
2 ) Collect. Herald aro. 305. 
s ) Ssirmay C. Ugocaa p. 120. 
*) Kslby Székely nemzet 265, 



%,®T*%ény család. (Lemén yí ) Birtokos család, eredetileg K& 
vár vidéki, közülük János huzamos ideig Er dilyben fogára^ gosög 
szertartású kaib püspök, lakoU BaiásfalvsOj ho! a székes egyházat és 

Íüspöki lakot, (mely hajdan ApaíFy Mihály fejedelemé volt> fényesen 
ijavittatta, minden jövedelmét szegények, árvák, és tanintézeteknek 
gyámolitására szokta fordítana és mint ilyen s jő hazán Erdei* ftuoden 
rendű, ajkú s vallású polgárainak tiszteletét bírta, óiig 1849- bee szé- 
kéről lemondani kécyteleniteíett, 9 azóta Béciben nyugalomban él *). 
E család más ágálta nevéhez mig egy F. betűt ia téve, igy Le- 
menyi P. Ferenc* 1848-ig Doboka vármegye helyettes főjegy- 
zője volt 

Isftmiitczlcy család. Czimerieveies nemes családi Azarmalis- 
levelet Lemc ticzky László, János és György szerezték, és azt 
Zágráb megyében hirdettetek ki. E ezimeres nemes levél eredetije 
Strázsa? János ügyvéd hátrahagyott irományai kőzött találtatván, 
Trencsin vármegye levéltárába tétetett* és a nevezett vármegye által 
mint gazdátlan okmány 1840-ben országszerte hirleltetett % % 

Lement család. E családról említést tesz Bel. Mátyás No- 
ti ti a nova Hang. tom. IV. p. 206. 

l*énárt csalátt Gömőr vármegye nemes csuláda. Egyik ága* 
zatnak, melyből Lenárt János Pajor Evét vette uóul Komárom me- 
gyébŐi, következő töredék nemzékrendét ismerjük : 

Lenárt János. 
(Pajor Éva.). 



r 



János. Mibaiy. 

János. Zsigmond. 



Lajo#. Károly. József. Mihály. 

Tán e család ivadéka, ámbár neve végén d betűvel írva, Lénárd 
Márton is, ki 1808-ban a Ludoviceara 3.000 irtot adakozott *) 

JLenartfiffy család, Ugocsa vármegye kihalt nemes esaláda. 
melyből Lenárihiív Tamás 1652-ben azon megyeazolgabirója voH *). 

Ibeucses csatád, Szabolcs és Szatntár vármegye nemes csa~ 
láda, ez utóbbi megyében e század elején Lencsés Miklós özvegye Vit- 
kán birtokos 5 ). 



*) Török Anlkozl. 

*) $£onfagk Dániel közi. 

•) 1808-ik 7 törv, ez. 

•) Sxirmay C. Ugocsa pag. {&. 

*) Szirma v Szafcmár várm. lí 96. 



$8 Lendvay. 

Lenehés Gábor \ 602-ben az országgyűlés által & nemesi suhs* 
áinmok pénztáfnokáva neveztetett *}. 

ILctidvay CMl&d* Jelenleg Körős vármegye nemes családái 
közé tartozik. 

Minthogy többféle Lendvay család van, és rólok biztos adataink 

-nincsenek, e fejezet alá sorozzuk minden ismert adatainkat. 

Legelőször is Trésééin vármegyében találunk ily nevű családra, 
hol & nemesi összeírások szerint aa 1658. 1690-ki években L e nd va y 
^agy Lyndvay család — mint Be cseren curi&lis birtokos említe- 
tik *) Es ezen időtől időnként -találunk & családról az említeti nemesi 
ftssseirásban adatokat; igy 1748-ban Dezséren lakott Lendvay János, 
1 7 68^ban ugyanott . J á n o s már fiával Istvánnal említetik. 1803-ban 
nevezeti István hasonnevű Savai Istvánnal fordul -elő, í 8$7-ben 
pedig ifj. István fiaival Jánossal és Pállal írattak be a nemesi 
lajstromba; s ezek szerint leszármazásiak következő. 

János 
1748.68, 

István 
1768.J8Q3 . 

István. 



János. Pál. 

1887. )8&7. 

Tán a családból származott azon Lendvay János is, ki 172$ fcen 
Nógrád megyében nemesnek elismertetett, de mint azon megyében 
birtok talán a raxafctsták soráöe íratott. Ugyancsak Nógrád megyében 
még e század elején is élt Lendvay nevű család, névszerint Lendvay 
János, kinek neje Frideczky Franoziska *-olt. 

Bgy Lendvay családnak törzse Lendvay máskép S z & pá c-s 
B»lázs, kt 17lB^ban llí. Károly királyid! nyerte czimeres nemesle- 
velét *), ily cz-hnerrel, paizs kék udvarában zöld tér fölött vörös-csőrü 
és lábú fahéY galamb repül, csőrében zöld olaj 'ágat tarírva, A paizs 
fölötti sia&k koronáján szintén fehér galamb áll, zöld olaj-ágat tartva. 
Foszladék mindkét oldalról ar&ny- vörös 

Másik Lendvay család az, melynek alapitója Lendvay Dániel 
1714-ben szintén IÍT. Károly király által nemesítetett meg *) ily czi- 

*) 1«Q2-ki S. iorv. ez. 
8 ) Sxontagh Dániel közi. 
*) Oollect Heréld nro. 658. 
*i Ugyanott nro. 648. 



Lénával - Lengyel. W 

merrel , a paizs vizirányosan kétfelé oszfcatik, felső osztály vörö3 udva- 
rában hármas zöld halmon fehér galamb áll, zöld galyat tartva ; az áldó 
osztály kék udvarában zöld téren aranyos ruhában öltözött magyar 
hadi férfiú áll, jobb kezében három lándzsát tartva, k' paizs fölötti sv 
s»ak koronájából oroszlán női ki, kivont kardot tartva. Foszladék jobb* 
ról ezüst- vörös, balról arany-kék. 

Ismét más L e n d v a y család az ? mely Lendvay Miklós sze- 
mélyében nemesitetett meg 1720 aug 24-én Cbeh Ádám és Szentgott- 
hárdi Jánossal egyetemben *)» Gztmere ugyan az; mi & Cseh és Szent- 
gothárdi családnak, a mint ez e munka ül köt 122* lapján leírva és 
ábrázolva is látható. 

Erdélyben szintén él Le ndvay család, eltfnevét Alsó-Lend vá- 
rói irv& Ennek Erdélyben megalapítója Lendváí Perencz, ki mint 
kapitány e század elején megy erdélybe, ott Balog János Zarándi főis- 
pán kányát nőül vévén, családát e házassággal megalapitá. Nejének 
Anyja Lugasy Judit volt, s kihalván Lugasi Zsigmondban a Lugasi 
család Sága. annak javat leányágra oszlottak, mi által L F erén ez 
szintén tetemes birtokot kapott s gyermekeinek osztály utján szép jó- 
szág-részek jutottak. Fiai következők maradtak; U István, ki 
1849 ben esett el, neje Czóhel Teréz volt, 2. L á s z 1 o, 3. K á r o 1 y, 4. 
B. udolf előbb testőr, 184 % -ben kapitány , neje báró Bánfíy Zsu- 
zsanna ; 5. J ó z s ef, neje Czóbel Róza ; — leányai maradtak 6. Anna 
éa 7 K aroli a a 

JLeiidwal éMl&d. (Bordosi) Udvarhelyszéki család, közulöl 
lar« azon széknél árvaszéki biró 1643 ban. 

Ideiig y el család (Sárvári) Ugocsa vármegyében a kihalt 
Sásváry családnak egyik ága vagy egyik tagja élt Lengyel nevezettel, 
nevezetesen Sásvári Lengyel Jakab 1442-ben nevezett vármegyének 
alispánja volt *). — Egyébiránt Ugocsa vármegyében e század elején 
is a birtokos nemesek között áll Lengyel nevű ssalád, névszerint Len- 
gyei László Hetényben, Mihály, János és Péter pedig Gö- 
dényházán közbirtokosul iratik *). 

Zemplin várnegyében szintén a nemesség sorában áll Lengyel 
nevű család *>. 



*) Colleet. Herald, arc. 441. 

*) Szirmay C. Ugocsa p. 51 

*) Ugyanott 861. 151. 

*) Szirmay (X Zemplin C. Zemplia nol top 114 



90 kengyel. 

I#««m jr**t e**f&S4<S. (Lengyei-Tóthi nemes és báró f). Egy 
családfa *) szerint & család törzsei?! Emeokei Dezső állitatik, kitől 
& XIV. század végéig az érdeklett családfán következőleg tűnik elő a 
származtatás í 

Emeök gi Peató. 
Mihály. 

Miklós 1200-1213. 

a raedgyesi 

erdélyi vajda. 



MőRfiz de Tóthi István 

1249. fópohára x?56. 



12SSÍ, omz. bird. 



Simon 1340. Mikié*, 

banas de 
lloroezfcídft. 

János mester 
de Szigliget. 

Ha e családfa hiteles , ekkor még — mint látjuk — a család 
Lengyel nevezete nem volt használatban, és a család tagjai — mint 
átaiéb&n szokásban volt •.— egyesként a izenként is külön külön bir- 
tokaikról trák neveiket. E táblázatról látjuk azt is, hogy a család ős 
fészke a Somogy megyében fekvő L. Tóthi helység is már a SIR. szá- 
zadban IV Béla király korában a család birtoka volt Éhez járult a 
XIV. .szazadban Szigliget várostól ; melyet már János a morócxhidai 
bán birtokolt E János utén hézag áll be a család nemzékrendén ; ég 
csak I444»ben tűnik föl ismét egyik tagja Já-nos, kit mar Leszencze* 
Tomaj Zala megyei helység birtokában Jelünk, s ki már tomaji L e n- 
g y e í nek irá magát Neje Kata (Lászlónak leánya) volt ; és ettél szár* 
mázott szigligeti és tóthi Lengyel László, ki 1488-ban élt, és 1500-ben 
a rakosí országgyűlésre Somogy vármegyének egyik követe z ) 1507 
ben pedig a kir. tábla -bírája volt 3 ). Tőle a család származása a múlt 
század végéig következőleg folyt : 

*) Szontagh Dáa. köz'L 

*) Jásaay Pát. Á m. nem?, napjai & mohácsi vész után 1.57* 

*} Budai Fer, Hitt lexic. II 575. 

*) Greneal authent lom. 1. és SKoaí&jrh Dán. koal. 



Lengyel. 



n 



ÍAsúó 

1505. 

Somogyi kövti. 




l&tV&tL) 



I. János Zsófia Gáspár Orsolya Julianna I. Boldizsár Borrbála 
1527. (ihuri TT/uTT 5 <osiiopá»í (Véssey 1543. (ráthóti 

íri>. asztala. Száuthoy Aaa % rM - Zöld Péter.) László. (FaitzKata), Gyulaffy 

Magolna Jáno:f > 
(Batthyány 
Mihály) 

János 

kapitány 

(Juravick 



János. 



Zenzsa.) 



| i i i m ■■»<aii»» y* 
Ifttvátt 

ícn. 

(Barthalnry 
Zsdfta.) 



».»» 1KW A| 



Bertalan. Brigitta. 






Zsó6a. 



Xtftván 
1630. 



János 



Anna 1813. 
(Kozma 

János ) 



Jáno» Miklós 16 13 Fruzsina II. Boldizsár 
1630. f<Mf Mária.) (Sárkány 1648. 
(Ghyszy j Mihály) 

ZstlZfJ'd. j _ . f[rr l .■ in . im ,-,....„,_„^._ r ^. r 

Jáaos Éva. Gáspár Tűire Zsigniod Kata 
1661. (1. Horvátit 1662, 1662. 1662. 1662. 
Sperger {Kisfaludy 

Mihály. Kata.) 

t.Töj.kéatty r 15Iktófííü:' , 



r«A 



Lá szló. Ráta 161& 

(Körtvélyoasy A*"*** 
Mairdoína. 



János 

tism 



PáL) 



(Márionfalva y 
Magdolna.} 



r. 



Lajos Krisztina Magdolna Julianna 

(Náoasdy (IMeezky (Fáy (Vrantsite 

Teréz.) Károly) Lászlé.) István) 

Imre. 



Bora 1741. 
(Nagy Mihály 
Baranyai Imre.) 



4. Maria 

( Uj/áluasy 

István.) 



Krisztina 

(Balassa 

Ssigmoöd) 



&afc* Erzie Zzófia Judit 

(1. Pongrác* (Mllésházy {Dessew&y (Or&ódy 

István. István. Fereacz.) László.) 

$. Balassa 2. Balassa 

Sándor.) Gábor.) 



£ ?£&iádfft élén álló Lászlónak gyermekei kikül I. János 1527 
ben jelen volt I. Ferdinánd koronázásán és ekkor lett kir. asztalnok. 
1531-ben — ugy látszik — János király felé hajlóit, mert ez évben Pe« 
rény Imrével s másokkal részt vett a Babocsán tartott tanácskozásban, 

Szigliget, és Fonód várát elfoglalván a családtól Magyar Bálint 
e végett a Lengyel Család az országgyűléshez folyamodott, és az or- 
szág 1563-ban az 55- ik törv. czíkkben kotelezé Magyar Bálintot, hogy 
a nevezett várakat a esaládaak visszaadja. 

L Boldjz&ároak fia I s t ván ki nővérével I5í7-ben a győri káp- 
talan elótt lépett egyességre, Hathalmy Györgynek némái Kolosi Er- 



92 Lengyel, 

zsebeitől született leányát Haíhalmy Zsófiit vette feleségül ; és ezzel 
hozományul nyert birtokot Komarom vármegyében is Kolos-Némán és 
Ácson, mely két birtokban, nevezetesen egész K, Némát és Ács egy 
részét 1662-ben osztották mtg unokái u, m. Lengyel Zsigmond, 
Gáspár, Imre, Katalin és Éva Tőrkénesy Pálné, a kir. itéló mes- 
ter Rabbi István előtt f ). 

II. Boldizsárnak Balassa Ferencz ellen volt pénz követelési 
pere, melyet 1647-ben a 147. törv. czikben az országgyűlés semmisí- 
tett meg. 

Az 1613 1618. és 1822-iki országgyűlésen a Lengyel család 
saját várához Szigligetihez maga tartozott ingyen munkával járulni, 
valamint 1680-ban Szaiavárhoz is. 

Lengyel Eva előbb Tőr kénosy Fálnéj utóbb nemzetes Sperger 
Horváth Mihályné 1664. táján az Adorján családot Vas megyei Tőrös- 
tyénfalva máskép Gyakfalvai zálog birtok iránt kifizetett 4ÖÖ m. (t 
Összegről megnyugtatja *}. 

A család — mely Sopron és Zala vármegyeinek jelenleg is 
nemessége sorában említetik — ugy látszik Zsigmondnak Miklós fíá- 
tól hozá le mostanig származását Nevezett Miklósnak egyik fia G á s* 
pár 1723-ban Nagyszombatb&n tanult. 

Egyik ága a családnak, mely az ujabb időben halt ki, 1779 ben 
báróságot nyert 8 ), Utolsó leány ivadéka báró Lengyel Julianna báró 
Pászthory Menyhért ezredes neje volt, kivel egy részben a tőthi báró 
Lengyel család birtokainak a báró P&szthory család lön örököse. 

l*eWf?y«i CSlfcS&d Czimeres nemes levelét Lengyei Mihály 
kapta 16C9-faer» I. Leopolá királytol *). Czimere a paias kék udvará- 
ban zöld téren ágaskodó fehér egyszarvú. A paizs fölötti sisak koroná- 
jából oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával meztelen kardot villog- 
tatva. Foszladék jobbról arany-kék ; balról ezüst- vörös. 

&etigyel család. fSzakálbsfalvai) E családból János 
1844-ben & tiszántúli ker, táblánál jegyző, és szegények ügyésze. 

iLsaiagye! csalás! (Stmai +} Békés vármegyében virágzott a 
XV, században, közűlök 1461-ben Simái Lengyei László élt *). 

ILeragyel család (Pzremiszleí.) Erdélyi nemes család, mely- 

» r i i i r. < l, * .IIM I UMI I l ■ n ii 

Fényes Komárom varm. 105 142. 
*) Ráth Károly által köslött oki 
•) Lehsesky Síemmatogr. I. 169. 
4 ) Colíeet. herald nro. 
*) Tclaki, Hunyadit kora XI. í& 



lengyel — Ijenkey. 98 

bői 1 8 1 v á d a kolozsvári ref. főtanodában bölcsészeti tanár, meghalt 
1836-ban ; felesége n. baozoni Ineze Krisztina, kitől fia Dániel orvos. 

A családnak valószínűleg egyik ágazata az, melynek az erdélyi 
tiszti névtárban előnevét , JP r i m i s z 1 o i"-nak találjuk ; ez ágazatból 
György ügy véd volt , Özvegye Bessenyey Rozália, fia Gábor 
1849-ben Alsó Fejér megyében esküdt vala, másik fia Albert 1849- 
ben Enyed dúlásakor az oláhok által megöletett. Gábornak első fele- 
sége Zudor Anna volt, kitől gyermekei : Gábor, Károly és Ág- 
nes; második felesége baráíosi Mirtse Róza, kitol leánya Ilona. 

Lengyel család. (Tordai) Szintén Erdély családa, közülök 
Bl á r t o n tordavárosi szolgabíró 1815-ben; István ugy i nőtt írnok 
1 848-ban; Ádám aljegyző 1848-ban 

Ezenkívül is találunk még Erdélyben Lengyel nevűeket, de 
kiket — sem előneveiket sem származásaikat nem ismerve — család 
jaik szerint föl nem hozhatunk. így L. István kir. dézmatárnok 
Besztercze vidékén 1815-ben, ugyan akkor L. István vajda-hunyadi 
bányászati főnök. — L. László 1886-ban kir, főkormányszéki igtató 
1836,ban. — L. G y ö r g y, id. és ifj. János Vízaknán városi hivatal- 
nokok 1843— 1846-ban, 

Mindezeken fölül meg kell még említenünk, hogy Lengyei János 
az 1659-ki magyar orgzagyülésen honfiusitást nyert *). 

JLeng-yeifölwf család Udvarkelyszéki székely osaiád^ mely- 
ből Lengyelfalvi Boldizsár 1505-ben azon székben szék bíró volt 3 ) 

lienkey család. (Lenkei és Gádorfalvi.") Borsod és Gömör 
vármegyei nemes család ; sőt a múlt században Bars megyében is élt 
e család, név szerint Lenkey Imre 1732 ben Qaran-Ujfaluban ; czi- 
mere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali osztályban két 
vizirányosan egymás fölött fekvő csikolat látszik, a baloldali osztályban 
hátulsó lábain oroszlán ágaskodik, első jobblábával kivont kardot tartva, 
Ugyan ilyen oroszlán emelkedik ki a paizs fölölti sisak koronájából is. 
A paizst két oldalról íoszladék veszi körül. 

Néhány ízen a család származási fája *> következő 

s ) 1659 i3S. tör*\ ez. 

*) Kállay, Székely semt 285, 

8 ) Deméndy-Tbeszéryfék per. 



94 



Lenkovite - Leutvoray. 






Lenkey Zsigmond. 
(Náprágyí Zsuzsa) 



Sándor 
1701. 
(Luby Anna.) 
i 



György 
(Nagy Kata.) 

Fer encz . Sándor, 

Judit 
(Csorba 
István) 



Kata 

(1. Iiovassy 

András. 

2. Orczy Mihály.) 



István. 

r*™ -**'** ', ■' ' | 

Kata 
(Polgár 
Gáspár.) 



Imro 
1732. 



Sándor. 






Klára Zsuzsa. 
(K«y iczky 

Mátyás ) 

E család ivadéka Lenkey János is, előbb 03. kir, huszár kapi- 
tány., utóbb forradalmi tábornok 1848-ban, 

Lenkei Lenkey család Zemplin vármegyében is találtatik 3 j 
fjenkovlts család Horvátországi kihalt család, Lenkovlcs 
Gáspártól kezdve a családfa 2 ) következőleg folyik : 



Gáspár. 



Miklós 
bán f 1647. 



Katalin 
(Zrínyi Péter). 



Kristóf 

Károly vári kapit 

t 1652 

(Haller Kata.) 



György 

(jForgách 

Zsófia.-) 



Gáspár 

(Forgách 

Eva.) 



E családfán nem látjuk azon Györgyöt, ki 1596-ban mint 
karlóczi tábornok Klissa segélyere monvén, rnegveré a törököt 3 ) T azon- 
ban 1598-ban a törökök öt verek meg. 

Még előbb élt Lenkovics János, ki lóőí-ben mint tótországi 
tábornok Szent-Ilonái verte meg & törököt *). 

A család czimere a paizsban sárkány, a paizs fölötti sisakon is 
ugyan ass *). 

lientvorai 7 család. Kihalt nemes család, melyből Lentvoray 
Pál 159őben tett végrendeletet, és fiának Györgynek gyámjául 



a )S2Írroay C Zemplin aot top. 103. 114- 

*) Kbevenhiiler Arnales. 

*) Vttó Gergely krónikája 141. 

*) Petó gergsly krónikája 118. 

*) Walwasor Henogtbum Crain III. 106. 



Legényt - Lépes. 95 

Dwbraviezky Benedeket nevezé *}. Nevezett György 159G*baa anyjá- 
nak Dtibraviczky Annának másodszor Jelsith Szabó Miklós feleségének 
Nógrád megyei Busán két házhelyét és malom részét zálogitá el *). 

lepényi «j$&l£d. Lepényi János 1729-ben ellent mond 
Prónay Mihály beiktatásának A. Terbelédre és családra nézve •). 

Lépes család. (Váras-keszi f .) Erdély kihalt család íj, mely 
Zsigmond király korában tűnik fel Közűlök Lépes G-y örgy 1404 — 
1427. erdélyi n. prépost, 1427-től erdélyi püspök. 1442. mart. 18-án esik 
el&szent-imrei csatában, mint sírköve a gyula-fej érvári egyházban mu- 
tatja. 1425-ben Zsigmond királytól jószágot csere-adományban kap *). 
Testvére Tamás 1406 ban élt 4 ). 

Lépes Loránd 1427-ben Erdély al-vajdája ö ); ennek leánya 
Potentiana Saáry Gellérthez ment férjhez, és férje igy kapta hozo- 
mányba a Trenosén megy ji jószágokat. 

Lépes B e r n á t az 1505-ki rákosi országgyűlésre Zaránd várme- 
gye követe ■*,). 

Lépes István 1596. előtt Nógrád vármegye jegyzője *) : és va- 
lószínűleg ezzel egy személy azon Lépes István, kit 1596-ban GyÓ* 
vármegyének jegyzőjéül olvasunk 9 ). 

A XVI. században legnevezetesebb embere volt a családnak Lé- 
pes Bálint (tán fia a följebb! Istvánnak) 1608 — 161 9-ig nyitrai püs» 
pök, udvari kanczellár, 1619-től kalocsai érsek 1623-ig, mely évben 
meghalt. Munkái által mint magyar irő is a hittani irodalomban kitűnő 
helyet foglal el. 

Ezenkívül iamerjük még.e családból Lépes Jánost, kinek neje 
Várday Anna Várday Pelbárinak leánya volt. 

A család czimere L. Bálintnak pecsété szerint négyfelé osztott 
paizs, egy közép paizszsaf, melynek az elmállott pecséten tartalmát 
már biztosan ki nem lehet venni j ugy látszik valami madár volt. A 

'} Sz. benedeki Coment Frot C. pag. 171. 

f ) Ugyanott Prot. G. pag. 541. 

*) Ugyanott Capsa H. Fasc. 1. nro. 16. 

•) Kaprinai M«. C tom. XV. p. 329, 

*) Fejér Ood. Dipl tom. XI. 482. 

•) Ugyanott tom. X. vol. V1L p 84, Benkö Transylv. generál. 1. 197. 

"*) Jászai, A m. nemz. tört a mohácsi vfsz után 158. 

*) Protocol. 0. Neograd onni 1597. p. 16. hol már „nobilis o o n d a m 
Stop h. Lépé s 4 * zrattk. 

•) Guta Sebestyén ezitneres oemes levelén Győr megyében történt kihir- 
detését aláírása alatt bizonyítja. 



96 Leporis — Lesstyáaszky. 

paizs 1. és 4-ik osztályában jobbról balra rézsútosan csikolat vonul át, 
alatta és fölötte vár-torony látszik; és a 2. és 3-ik osztályban egyszarvú 
ágaskodik. 

I/eports család. ALeporis család V i e t o r í s nevű csa- 
láddal egy czimeres levelet nyert Czimerük egyenlő, és következő : a 
paizs kék udvarában jobbról balra rézsútosan levonuló aranyszegélyű 
vörös csikolat vonul le j az előtérben pedig a paizs alján elterülő zöld 
földről fehér liliom bokor emelkedik föl. A paizs fölötti sisak koronáján 
daru áll, egyik fölemelt lábával goivót tartva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst-vörös *). 

Leporis család jelenleg Gömör vármegye nemessége sorában áll ; 
és egy (tán ugyan ezen) Leporis család máskép Zajacz nevet is 
visel. 

I^eposa cm* iád Győr vármegye nemessége sorába említetik, 
Fényes E. Geographiájában 

SLesS család. Gömör varmegyei czimer-leveies nemes család s )< 

&esfálc J család. Szintén Gömör vármegye nemes családa *}. 

l^estár esaiád. Hont vármegyében a XVI. században élt Les- 
tár Mátyás, kinek Bori Erzsébettől fia Benedek 1562-ben é't. 

Lestár János 1652-ben Vezekénynéi esett el, neje Zámory 
Anna volt. 

Hont megyében jelenleg is él ily nevű család, valamint egyik ága- 
zata él Kecskeméten. 

E*esse»icsf cgftlád* Trencsin vármegyei regié bb nemes csa 
Iád, ismeretes belőle Mihály 1618-ban Trencsin megyei alispán 

IjesÉyáii esftlád, (Csík-Szentkirályi.) Csikszéki székely csa- 
lád, melyből M ó z 3 es a muít század közepén jesuita, és több egyházi 
munka szerzője *), P é t e r Csikszéki irnok l$36-ban. Egyik ágazatá- 
ból Káraly Bihar megyenen esküdt voit 1848. előtt 

Lestyán Bertalan gróf Csáky-ak tiszttartója Bihar megyeben 
1802. aug. 5-én, Temes megyében 1803. mart. 3-án, és a Krassó 
vármegyében június 7-én hirdettetett ki *). 

Lesstyáoszky család. (Máskép Urbényi.) Lesstyánszky 
máskép Urbányi G y ö r g y 1678-ban hi detteté ki Trenesin várme- 



1 ) Adatni Scuta gentil. tom. VI. 

2 ) Bartholomaeides C Gömör p. 145. 
•; Ugyanott 

8 ) Magyar Irdk. Éleftrajt Gyűjt. XI. 177, 

*) K"rassó varmegyei jegyzőkönyv, 



Lesza — Lészay. 9Y 

gyében nemes levelét Utóbb e csalid Trencsin megyében elé nem 
fordul *). 

Lesza család. Gömör vármegye czimerleveles nemes csa- 
láda *). 

Lészay család. (Szentraártoni, vagy lészai.) A család fészke 

Fogarasfblde, — Kóváry szerint — feje aLiterati melléknéknévvel 

érintett Lészai Ferenez, ki fogarasvári szolgálatáért János-Zsig- 

moudtól nyert czimeres levelét 1 587. febr. 8-án megujíttatá , ekkor 

nyert czimere a paizs arany udvarában hármas halmon álló daru, egyik 

felemelt lábával tekét tartva. Ferencztől kezdve a család leszármazási 

fája a ) ez : 

Ferenez 
1587, 



Gáspár 

1Ö07. 

t ,,Ai " ' » 

II. Ferenez. 

r— — ~* 1 

I II. Ferene z. 

István. 

IV. Fereroz f,l8l3. István. An drás. György.' 

(Somlyay Eva.) r^ > TózseF liétüú^ 



Antal Dániel dr. 

(Adorján (Klicsovai Zsuzsa.) 

&,lzsa > Lá^IF János.' 

IV. Fe renez Tordáról Szászvárosra telepedett, fia A n tal kir. 
pénztárnok s 1837. 41. és 48-ban országgyűlési követ; másik fia D á- 
ni el szül. 1798. jan. 1. orvostudor s hires fogorvos, 1841-ben a terve- 
zett eidélyi múzeumra ezer darab régi pénzt ajánlt fel; 1848-ban Pes- 
ten képviselő. E családnak egy másik fő ágazata f o g a r a s i vagy sár- 
vári előnevet használ, és eredetét szintén Fogarasból veszi. Kővári 
szerint ez ág kiváltságossá 1583. apriL 25-én lehete mert ezen időből 

látjuk, hogy Literáti Ferenez Lészán Bóéri részjószágokat kap 
Báthori Istvántól, 

L Györgytől kezdve leszármazási táblázata következő 4 ) ; 

~— »— .— 

*) Szontagh Dániel közlése. 

•) Bortholomaetdes C. Gömör 145. 

*) KÓváry Erdély nev. családai 173. 

*)Hodor Károly közlése szerint egy 1770-ben folyt perben felmutatott ge- 
nealógia szerint ; és innen van hogy a táblázat a Kőváriétól külömbözik. I>ü meg 
kell említenünk azt is, hogy Miké Sándor gyűjteményében AlmádiAgnesL. 
Györgynek, s nem L. Istvánnak feleségéül iratik, valamint szinte Almádi Ágnes 
L. Gáspárnak ia nejéül és az oroszfái Mikó Miklós unokájául iratik. 

7 



90 



L&say. 



I. György, 
(Détáry 3ára») 



l István 1837. 
(Almádi Ágnes ) 






Gáspár. 



Anna II. latrán 1. József Kata Sára 

(b» Inezády (Keczelt Sára.) (Nemes (1. Gruzda Józs. 

Sánm) György.) 2. Ördög Iatv.) 



II. György 
(Véglai Horváth 



I. Milós. 



Zsuzsa.) 



I. Lőríacz 
(íncsédy 
Anna.) 



Anna. 



I. András. 
(1 Fosztó Mária 
% Sombory l) 

II. József. 



Bora 

(Déesey 1.) 



»A— 



I. Sándor Sára 

(Harsányi (Nagy Péter.) 

Sár a ^ ^ 

Két leánya és Sámuel. 
fl8S0. 
(1. Sikó Klára 
2. Szathma ry Bora.) 



Ilona 
(Kabos György) 



László 

(Simon 

Ber ta.) 

Mária. 



Eoza. 



Béla. 



Kálmán. 






Lajos 

fok orra. tan. 

(Kabos Anna.) 



II. Ferencz 
(gr. Teleki \ ) 



Julianna f 
(üjfalvy 
Sándor.) 



Anna 

(Szentiványi 
Dániel.) 



Kata 

f 1857, 

(Eadüotfaj 

Samu. 



Ferenez 

(Kosma 

Ilka.) 



Lajos 

(Inczédy 

Anna.) 



Anna. 



Gyula 
föhado. 



Júlia 
f 1880. 



A családfán álló I. György 1677—1678. Doboka várm. fójegy- 
íojej u&óbb főbíró, nőül vévén Detáry Sárát, neje után Sár vártt Doboka 
vármegyében első birtokos. Fia I. István, felesége Almádi Ágnes 
jogán az A. Esktíllői kiriokba lép. 

II. István Doboka vármegyében 1709— 17 S0. alispán, 1715— 
1 745. főbirö, 1722-ben azon megye országgyűlési követe, Még 1759. 
élt és bírt Devecseren J ). 

Gáspár 1712-1718. főjegyző, 1735—1739. alispán Doboká- 
ban. Fiai közül II. György 1771-ben számfölötti ülnök, í 773— 1780. 
Doboka vármegyei alispán. I. Andrásnak második neje Sombory 
leány, még 1814-ben élt, és Esküllőn mennyiségre második közbir- 
tokos. 



*) Eodor l)oboka várm. és külön kítelése. 



Leszkóczy — Lesztek. W 

Miklósnak fia Sándor meghalt 1814. táján. 

I. L 6 r i n c z Doboka megyében 1782— 1784-ig aljegyző, 1791* 
ben a Torda megyei subdelegált comissio elndke. A kolosvári reform, 
eklézsia főgondnoka 1826-ig, midőn lemondott; mint £őkorm.-s&éM tit- 
kár kír. és főkorm.-széki tanácsosi ranggal nyugalmaztatoti 1791-ben 
június 6-án vette nőül Inczédy Annát. 

I. Lajos erdélyi főkorm.-széki tanácsos és az erdélyi ev. ret 
Consistorium alelnöke, meghalt 1857-ben, neje Kabos Anna meghalt 
1860. aprit. 24-én. Nővérei közül Julianna Ujfalviné meghalt 
1857-ben, Katalin Radnóthfainé meghalt Pesten sziitén 1857-ben, 
Ferencz Doboka várm. ülnöke, s levéltárnoka 1800 — 1813. 

II. L Ő r i n c z 1832. maj. 1. óta Doboka vármegyei jegyző, uíéhh 
főbiró ; 1846-ban orsz. gyűlési követ, forradalom után os. kir. törvény* 
széki tanácsos. 

L Lajosnak fiai közül II, L a j o s n a k neje Inczédi Anna mm* 
tén 1860-ban halt mng. 

A család történetéhez megemlithetjük még, hogy Lész&i F & r 
kas lÖOS-b&n Székely Mózses alatt harczolván, Básta kezébe került, 
és ez Őt Fogarason megölette *). L. Dániel szintén 1605-ben élt* és 
nála estelizett Grlancz fogarási parancsnok akkor, mikor visszamenté- 
ben Bocskaihoz szitó katonái meglövék 3 ). 

Lé3zay Zsuzsanna férjének Tőtösy Mihálynak tett bevallá- 
sára királyi beegyezést eszközlött 3 ). 

!Leszkóczy család. Szirmay szerint *) Ugocsa vármegyében 

Leszkóc2y András 1679—1681. azon vármegye jegyzője, és 1681-ben 
országgyűlési követe. Ugy látszik azonban hogy itt & név hibásan, van 
írva Lieszkovszky helyett, 8 lehető, hogy nevezett Andris ezen 
családnak volt egyik tagja. 

tészták család, (vagy Lesztách.) A Trencsin vármegyei ne- 
mesi lajstromokban előjön 1658- és 1666-ban mint Latkdczon székelt 
nemes család ; — azonban úgy látszik — az odavaló Latkóczy család- 
nak csak azon ágához (s nem. 'külön családhoz) tartoznak, mely ágnak 
egyik eldŐde Euaztáck volt fc ). Lásd Latkéczy c$. 



*) Wolpfau Bethlen Hist. V. 498. 

*) ügya»ott IV. 288. 

8 ) M. nemzeti múz, kézirat 2340. sz. a. föl. lat 

*) Szirmay C. Ugocsa. p. 56. 61. 

5 ) Szontagh Dániel közi. 

7* 



fOS> Létay - Lévai Chehu 

liétay család. Ugocsa vármegyében e század elején Létay 
Ferencznek özvegye Fertő-Almáson közbirtokos a ). 

JLeteney rsalád. Leteney P e r e n c z s általa neje Lábody 
Anna, űaík Pá!, Mihály, Ferenc z, (yyörgyés András 1657. 
oct. 28-an L Léopold kiraiytól nyert czimeres nemes levélben nemesi- 
tettek irfeg. Az eredeti czimeres levél az I£29^ben elhalt Leteney Kata 
Vidáné irományai közül leánya Vida Anna Andit s Tádé kir. ügyész 
neje által beadatott Turóez vármegye levéltárába *). 

Xetenyey család. Letenyey Tamás 1712-ben III, Károly 
királytól kapta ozimeres nemes levelét •) 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló grif, első jobb lá- 
bával három levelű pálma-ágat, ballábával arany koronát tart .A paizs 
fblötti sisak koronájából a leírthoz hasonló grif emelkedik két szary 
között, melyek közül a jobboldali vizirányosan félig vörös, félig kék, 
a másik félig arany, félig kék. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról 
arany-kék: 

A család jelenleg Fehér megyében székel, hol Letenyey István 
a vármegyénél szolgabíró voli Nejétől a budai polgári születésű Hor- 
váth Annától fia Láj os szül Felosúthon 1822. febr. 6-án 4 ). Birtokos 
születése helyén. Neje 1850461 Kegl irma, fiával Tamással együtt 
korán elhalt. 

M,ewachicSi család. Levachich Káról y-Gr y ö r g y nyerte 
a czimeres nemes levelet. Czimere a paizs kék udvarában két egymás 
fölött hullámzó fehér-folyam , a paizs felső jobboldali szögletében 
arany-csillag, a balban ezüst- félhold ragyog, a paizs alyján hármas zöld 
dombon arany koronából vörös mezű kar nyúlik ki, meztelen kardot 
tartva Ugyan ily kar nyúlik föl a paizs fölötti sisak koronájából is, két 
kiterjesztett fekete szárny között, melyeken vgy-Qgy alrany író-toll lát- 
szik. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *>. 

£»évat Cheh család Itt a Lévai névnél elég volna csak 
a C h e h névre utalnunk, melynek ismertetése e munka III köt. 16,— 
19. lapjain közöltetik, ha amaz ismertetés az azóta felmerült kutatások 
folytán teljesen megállhatna, azonban ama közlés ideje óta egy érde- 



*) Szirmay C. Ugocsa p. 174. 

•) M. k. helytartósági 1820. évi 4987. az hirfeivéify. 

s ) Collect herald nro. 690. 

*) Életét és irodalmi működését L N é p u j sá g 1860. 12, szám. 

& ) Adami Scata gentiL tom. VL 



lévai Cfcefe. 101 

mes tudós hazánkfia J ) a Lévai Cheh család nemzékrendét nem csak 
hiteles alapossággal íölderité, de sőt annak tős magyar eredetét is min* 
deckétségen túl igazolá. És én örömmel ragadom mtg az alkalmat az 
idézett utba-igazitás nyomán ezen kihalt történelmi csa Iádról szóló is- 
mertetésemnek módosítására, és hiányainak a hiteles kútfők utján ki- 
igazithatására. 

A Lévai Cheh család, daczára a reá tapadt Cheh nevezetnek 
tősgyökeres magyar eredetű, annálfogva is, mert az „oly családról, 
melyeknek létét még a tatárfutás előtti időkre felvihetjük, ha ősi bir- 
tokkal és számos sarjadékkal ellátvák, alaposan feltehető a magyar 
tősgyökeresség" stb. Ez állítmány pedig teljesen alkalmazható a Lé- 
va i-ak őseire, Ugyan is — hogy a tiszt, tudós szavait idézzem — „négy 
évvel a (tatár) gonosz ellenség eltakarodása után, ugy mint 1246- 
mart. 19-én a nagy katastrophát túl élt egy számos tagú nemzetség- 
nek három rokon ága. ugy mint G u g e Péternek fia, László Adrián- 
nak fia, és Egyed Rugaasnak fia, a váczi káptalan előtt megjelenvén, 
Bars és Hont vármegyében fekvő közös ősi jószágaikban ily rendet és 
atyafiságos osztályt tettek magok között: hogy Sárót és Bálvánt 
(mindkettő Harsban) Guge és László két aga, Ságot pedig (Hontban) 
Egyed ága veszi osztályrészébe. Es mivel ezen osztozó három ág a kö- 
zös törzszsel nem kötötte egymást össze, való, hogy régen szakadtak 
el a törzstől, a honfoglalás első századaiban. Számos egyvérű sarjak 
maradtak fel minden ágon a tatár öldöklés után is, mit nem osak vilá- 
gosan bizonyít az, hogy Rugaasnak fia Egyed 1254-ben és 1258-ban, 
tehát csak nem nyomban az iménti uj osztály keltével, a Sági, más- 
kép S a a g^ s í d o w nevű birtokot több rokonokkal osztotta nieg, ha- 
nem az is. hogy a más két ágnak jutott Sáróban, az 1300. év közel tá- 
ján, fölös egyjogu birtokosokat találunk. Már a Béta király-kori osz- 
tozkodások alkalmával, Egyed vagyonosabb és kitűnőbb volt a töb- 
binél, mert 63 hold földet engedett hadi szolgálat fejében elszegénye- 
dett atyjafiainak, és arról is emlités történt hogy atyjának Rugaasnak 
Deodatas kanonok 55 hold földet külön hagyományozott *)". 

Nevezett R u g a a s volt a Lévai Cbeh családnak II. András ki- 
rály korában élő bizonyos törzse, kitől a család magbanszakadtáig sza- 
kadatlan fokozatban jönek le az utódok. 



*) Botka Tivadar Csaladtani Adalékok csira alatt as Uj Magyar 
Múzeum 1860. VIII. fii*. 116. és kör. lapjain. 

*) L. Fejér Ood. Dipl. Tom. ÍV. vol. 1. 878. Vol. 2. 259. 473. 



Mm Lévai dieh. 

Rugaasnak fia E g y e d, ennek fia B e d e és onokája I. P é t e r, 
az Ím osztályos birtok és lakás után Ság i-aknak írattak. Utóbb Bedé 
az osztályos Sároi atyafiaágnak birtok részleteit megszerezvéo, fia I. 
Péter pedig lakását oda által tévén, ez a Sároi előnevet is kezdé 
használni. Ezzel éltek a következő utódok is.; I Péternek fia I. László 
és ennek fia II. P é t e r, még a Léva-vár adományozása után is egy 
d&raHg. Az adományozott I. L ás z 1 ó-nak fia II. Péter Léva várába 
költözvén, idő folytával a Sárói előnevet elhagyva, a Lévai nevet ál- 
landóul vette fel ')♦ 

Bedé (Beáew, Bedey, máskép ,,d i c t u s r u f f u s" azaz Vtírtts 
Boé®} még rabló lovag volt, s ámbár Tamás esztergomi érsekkel bizal- 
mai viszonyban állott, de részt vett Trencséni Csák Máté harczaiban 
is. Utóbb Róbert Károly király őt Hrussó vára hadnagyává tette, Már 
Bedének unokája Sároy László vagyon és hivatalok során főnemesi 
rangra jutott. A királyi udvarba lépve, kiráiyi főajtónállóságig és te- 
inesi főispánságig hágott. Zsigmond király Léva, Revistye, Újvár. vá- 
rakat uradalmaikkal adományozta neki és családjának. Innen a Sárói 
név helyett néha már Ő is Lévainak „de Léva" íratott, és e két váltva 
használt nevezet alatt csak egy és nem két személy értendő *). 

II. Péter erdélyi vajda volt az első, a kire a Cheh név elő- 
ssdr tapadott. Még ö is váltva hol Sárói hol Lévai előnévvel fordul 
elő, £3&k 1399-ben találjuk nevéhez a Cheh nevet ragasztva: igy 
„Mftgister Petrus Cheh dictus filius Ladislai, filii Petri 
á& S & a r o l{ 5 ). és ugy látszik — e névnek gyakorlatba hozatalára 
leginkább a kis kanczellária által fogalmazott iratok folytak be, mint- 
hogy főleg ezekben találjuk a Cheh névnek husználatát. E név 
adására' okot alkalmasint az szolgáltatott, mivel Lévai Péter még 1399- 
be.sa a Csehországba küldött királyi sereghez csatlakozott *) ; és mert a 
királyi vagy is cseh pártnak mindenkor egyik fötámasza volt *). II. 
Péter nem csak a kir; udvar közelében keresett fényt és vagyont, ha- 
nem házassági összeköttetések által is. A magbaszakadáshoz közel álló 
im és tekintélyes Nevnai Trötől (Treteul, Treutul) nemzettség sarját 

Fejér C. Dipl. Tom. VIII. vol. 1. 176, 178, 234.; vol. 2. 286.; vol. 3. 496, 
.; vol. 4. 393. Tom. IX. voi. 1. 153* 

*) Fejér. Cod. Dipl. Tom. IX vol. 4. 830., vol Ő. 276, 430., Com. X. vol. 1. 
, 468., vol 2. 44, 96. 99. 735., Tom. X. vol. 8. 339. 343. 373. 

*) Teleki Hunyadiak kora XII. 370. 

*} Fejér, Cod Dipl. Tora. X. voL 2. 736. 

s } Ugyanott Tora. X. voL 4. 137. «tb. 



Lévai CJieh. 



103 



Miklós tárnok mester leányát Katalint vette nőül ; és ennek jogán ju- 
tott az ország alsó szélein feküdt jószágokhoz. Meghalt mint erdélyi 
vajda 1439-ben. Unokája 

Zsigmond Bars megye főispánja, első neje Haraszti Katalin í ) 
halála után Surakiini Petrovioa Annát, P. Péter erdélyi kormányzó és 
királyfi gyára nővérét vette nőül. Mind kettőtől gyermekeit a táblázat 
mutatja 

És ezek ntán a Lévai Cheh család kiegészített, s részben 
kiigazított nemzékrende *) kővetkező : 



Rngaas. 

r » 

Egyed 1245 -58. 



»*iAi* ■ ■■ ■ n 



Vörös Bedé hrussói Váraagy 

Sági előnévvel 

1302-1343- 



I. Péter 

hol Sdgt hol bórái előnévvel 

1343-1359. 

-A i , i 



]. László iemesi foisp. 

Lévát kapta adományban , 

Sárüi és utóbb Lévai előnévvel 

élt, 1370-1396. 

Sároi v Lévai 11. P é t e r 

erdélyi vajda f 1439. 

1389-től Lévai Cheh 

(nevnai Trötöl H&ta ) 



I. Jánoe. 



II. László (Lévai Cheh v. Vajdán) 
Barsi fóiíp. 1439 

I* * ' II ' l«~T ■ I I III 

II. János 1476-1489. 
(1. Hedvig. 2. Ország Magd. 
3. Paksi Anna) 



Margit 
Thallóozi Matkó 
bÁn és belgrádi kap. 



Zsigmond 1506—1530. 

Barsi fŐisp. 

(1. Haraszti Kata. 

2. Petrovics Anna). 



r»I Zaóaa 
{Forgách 
Fereucx) 
1531. 



Gábor f \U2 
Thurzó 
Anna.) 

I ■ " *■■■■ ;- ■> 

János 

f 1553. 

Béosben. 



Pruzsina 

(Russói 

Jánosué 

1539. 



Kata 

(Pafcaó«rp 

Miklós.) 



Bora 

(Hagymjissy 

Kristóf.) 

1560l 



Ane* 

1539, 



') Haraszti Katalin, Haraszti Ferenczaek, ki 2 or Lérai II. Jánosnak Ös* 
vegyét Paksi Annát vetK nótil, leánya, — hanem első feleségétől Dóoxi Saófiáiól 
*) Botha Tivad. azltLh. 



20& Lévny htrwlus. 

I*év&jr család. Jelenleg Bihar, Szabolcs és Zemplin várme- 
gye nemessége sorában említetik, 

Á mait század végén Háromszékből Krassó vármegyébe szakadt 
Lévay Antal Krassó megyei esküdt és Lévay László megyei biztos, 
kik Háromszéktől 1794. jan 1 1-én kelt nemesi bizonyítványukat Krassó 
megyében 179$. jan. 5-én hirdettetek ki. A család utóda postamester 
fCossován (Krassóban), fia János volt várnagy, Aleppóba menekült s 
ott korcsmáros. 

f*6v$y csalid, Zemplin vármegye ez imerleveles nemes csala- 
daínak sorában áll *). 

HL&vM® €slá.d. (Máskép K i s) L e v k o máskép K i s Benedek, 
Gergely és Tamás 1692.dec. 27-én I Leopoli királytól nyerték ezime- 
ffes nemes levelüket, mely Nógrád vármegyében 1693-ban hirdettetett 
ki , és ezt 1720. és 1734-ben szintén produkálták *). 

Talán ez azon L e v k o család, melynek czimere a paizs kék ud- 
varsban zöld térről három zöld ágon három kinyílt piros rózsa emelke- 
dik ki ; a paizs fölötti sisak koronáján arany pellikán ül , mely melle 
vérével három fiát táplálja. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- 
vőrög *). 

Levko család Görnor megye nemes csa ládái között említetik *). 

liewius család, (máskép L éwj.) Czimerleveles nemes csa- 
lád Árva megyében, melynek ievéiíárában levő tanuvallományok sze- 
rint 1 737-ben nemességét igazolá, és mint protestáns vallású, a vallási 
i zgalmak korában Árva, Trencsin , s Liptó vármegyében bolyongott. 
Több tagja evang. lelkész s tanító volt. Jelenleg a esalád Csetneken, 
Pozsonyban, és Modorban székel. Gömör vármegye előtt lefolyt ne- 
messég igazoló perükben következő leszármazásuk áll b ) : 



*) Szirm&y C. Zemplin not. top. 114. 
*) Protoc. C. Neográd. 
3 ) Adanii scuta g-entil. tom. VI. 
*) B&rtboloraaeides C. Görnör 145. 
s ) Szontagh Dániel közi. 



Lezár — IJberehey, 



i05 



Lewius v. Lévy 

János 

n ám esz t ói s egéd pap. 



Márton. 



Illés. 



István. 



János 

Rózsahegyen s 

Sa.- Andráson tanító. 



i t~"~ — 

András. 

r ' , A ' > 

András. Ezechioh 



Ezechiel 
Gomörben nségét 
igazol á. 



Mátyás 
Csetneken. 



János 

Krajnán 

ev. lelkész. 



Márton. 



Sámuel. 



Dániel. 



Sámuel. Sándor. János. József. 



Sámuel. 
1691. 
Krajnán és 
Beczkón. 



György. 
1719. 

|i*n« i. Ai ■■»■■■■ 

János 
1745, 



Jdxsef. János. 



István. 



András. Márton 

1723. 1722. Lokczán 

(1 Horepzky isk. tanító. 
Mária 

2. Jagermaier 
Anna.) 



János Sámuel 1881. 

1769. (1. Bira Anna. 

CHajnócay R.) 2. Brandel 
Erzse.) 



János 1791 
(1. ZöllerKriszt. 
2. Zöller Bora. 
3. Zechmajer Joz.) 

suzsi. János. Károly. Fridrik. Ferdinánd. Rozina. Kriska. 



r 



Dániel Sámuel. Márton. Pál. 

i 

Károly. Sándor. Anna. 



I*ezár család. Trenesin vármegye nemesi lajstromában talál- 
ható e család, és székelt Trenesin sz» kir. városban 1 ). 

Iilányi család. Zemplin vármegye ezimerleveles nemes esa- 
ládai között áll *). 

SLibak család. (Radovsitzi.) Ismeretes e családból Libák M á- 
ty áa, ki Trenesin megyében az oroszlánk6i vár kapitánya volt 1460- 
ban, és mint ilyen jelen volt az ohntitzi békét anácskozásban b 3 ). 

liibercliey család. (Kis-Libercsei f.) A Liberchey család, 
mely Nógrád vármegyei ösi birtokáról Kis-Li béreséről vette nevezetét, 
ezen megye legrégibb törzsökös kibalt családainak egyike. Eredetéről 

és a régiebb századokban élt őseiről, — miután az ezekről szóló ok- 

«— — ~» iii i 

') Szontagn Dániel közi. 

*) Szirmay C. Zemplin. not top. 118. 

•) Budai Hist. lexic. II, 579. 



106 Liberokey. 

levelek valószínűleg még a tŐlök leányágon származott családok ma- 
gánleveles ládáikban lappangnak, — eddigelé nincs tudomásunk. És 
igy a család nyomait csak a XV. századig követbetjük, a midőn mar 
1473-ban Libercsey Lász lót a Nógrád megyei alispáni székben ta- 
láljuk *). őt szintén az alispánságban L. Péter követé 1550*ben *). 
Ügyen ez utóbbi évben élt L Jakab, ki tudományosságáról Lite- 
rátus nevet vívott ki magának s ). Ekkor vagy még előbb élt L. F e- 
r e n c z, kinek leánya Anna Terchy Mihálynak, 1552-ben Bussa vár 
kapitányának neje volt. Következett Pál, kinek hitvesétől Madách 
Juliannától származott ivadékát már szakadatlan lépcsŐzetben mutatja 
itt alább a nemzékrendi táblázat. 

F á l lal egykorúak s tán nővérei voltak L. Borbála Dubra- 
viczky Mibilyné, ki 1597-ben Kis-Libercsén egy telket 50 írtban zá- 
logife el Lentvoray Pálnak *). Élt még 160 i-ben is. Szintén e korban 
fordul elő L. Fruzsina is, Bettik Gergely bitvese, ki már 1653-ban 
a holtak között említetik. 

A család cr.imcre, mint pecsét nyomatokról észlelhető, a paizs ud- 
varában egy gyökből nyílt három ágú liliom, melynek középsőjén valami 
madár (tán galamb) áll ; hasonló e czimer a most is élő Sréter család 
ozimeréheft. 

Páltól kez ive a család leszármazása kővetkező: 

Pál. 

( Madách jfn lianna .) 

Tkihály 1599-ieoÜ 
1613— 1685 sz-biró\ f 1657. 

(Darvas Zsuzsa.) 



Erese ti. Mihály Anna Judit Julianna Ferencz 

I684.fl70l.k. 1659-1668. (1. t*edey (Loaonczi (Szilassy 1652-1668. 

(I. Ráday And alispán. Mátyás Gyürky András Heves és Hont 

2.NéiöetliyPál (Földváry hunti alisp. István sz.-biró\) várni, jegyzője, 
alispán.) Zsófia.) 2. Székely sz.-biró) 
| István. 



r 






Zsuzsa Anna Rozina Magdolna 1707. 

1670-1689. f 1713. (Ráday (Dacsó István.) 

(hajniki Besegh (Dobay Ján. Gáspár 

György, jegyző.) alispán.) pesti alisp. 



*) Bel, Motii nova Hung. IV. 45. 

*) Ugyanott 

8 ) Mocsáry A. Nógrád várni. Esméri ÍV. 26. 

*) Sz.-Benedeki Convcui. Protoo. G. p. 443. 

5 ) Protoe. C. Neograd. aimi 165& 



Liberehey. ÍXXt 

L Mihályt ! 599—1 602-ig '), majd ismét 1613— 1635-ig *) 
Nógrád megye szolgabirájául találjuk, 1647-ben mint táblabíró emlí- 
tetik. Meghalt 1657-ban január 23-án, eltemettetett a Kis-Liberesével 
szomszédos Alsó-Sztregován az evang. egyházban , hol neje Darvas 
Zsuzsanna áltat a szószék mellett a falba ily emlékirat helyeztetett : 

„Fieriouravit moestissimaSusanna Darvas, una 
<>um filiis, et filiabus, in obitu pie döf. viri et Ma- 
riti SuiNobilisquondamMichaelisLiberesey Anno 
1657. d ie 23a Januarii A. C. Sanote oommenda vit deco- 
r c ni e t memória m a 3 ). 

I. Mihálynak négy leányán kivüj két fia maradt: II. Mi- 
hály és Ferencz. 

II. Mihály 1663— 1666-ig *) a megyei levéltári irományok 
szerint mit Nógrád vármegye alispánja a legzivatarosabb időkben kor- 
mányzá a megyét, és mint királyának híve a legkeserűbb bántalmazá- 
soknak volt kitéve, főleg a megyében garázdálkodó Balassa Imre ré- 
széről. 1664— 1666-ig egyszersmind (rács-vára várnagyságát is viselé. 
Nejétői Földváry Zsófiától csak leányai maradtak, kikben — miután 
Ferenoznek szintén nem maradt fia, — a család sirba szállt 

II. F ere oz 1652-ben mint ügyvéd említetik, 1654-ben Hont-, 
1659-ben Heves vármegyének is jegyzőjéül olvassuk 4 ) és ez utóbbi- 
uak 1659-ben országgyűlési követe ie volt és ezen országgyűlésről nap- 
lót is vezetett •). 1660-ban testvérével II. Mihálylyal együtt Ris- 
L ibér csen 3 curiába, nem különben Parócza és Tót-Hartyán helységek 
birtokába, és pedig az előbbiben csupán ü-ágra az utóbbiakban pedig 
leány -ágra is adomány utján beiktattattak r/ ) Ellent mondtak Madách 
János és mások 

A Libercsey család legutolsó tagja volt L. Anna, Dobay Jánosné, 
ki 1713. febr. 19-én a család közel hatszázados nevét sirba vitte. JBlte* 
mettetett az alsó-sztregovai ev. templomban, hol ily sir-irat jelöli mu- 
landó porait : 

„Generosa Domina Anna Libercsey, Perillustris ac Grenerosi con- 



») Proioool C. Neográd, 

*) Levéltári okmányok, éa a Törvénykönyv. 

•) Mocsáry A. id h I. köt. 96 

*) Lehoczky Stemmat. I. 200. szerint már 1659-ben is alispán. 

*) Okmányon aiáirva, és Lehoczky id. h. 194 196. 

8 ) L. Kovachich Scriptores minor. L app. 64. 

*) Síi-benedeki Couve&t Capsa B. Fasc. 2. nro. R 



108 Libertlny, 

dam Dornini Joannis Dobay de eadem, V. Comitis Comitatus Neogra- 
diensis reiicta vidua, ultima, ouac nomen fato Libercsensium clausit, 
Anna in hac Sacra condita dormit humo. Discite non ullum terris est 
Stemma pereimé, in coelis Christi Strips sola raanet. Obüt in Kis-Li- 
bérese, aet&tis Suae 67. Rec verő Salutis Anno 1713. 19. Februarii". 

Ufeertiiay család. Libertmy Dániel és általa fiái Sá- 
muel és Pál és maradékaik I. Leopoid királytól 1690. mart. 11-én 
kelt ozimeres nemes levélben mero esi tieitek meg ; 8 czimeres nemes le- 
velük 1690, június Nyitra megyében hirdettetett ki. 

Nyitra megyéből a család Nógrád megyébe költözött, hol az 
1755-ki sept. 15-én tartott nemesség vizsgáló-törvényszék előtt Liber- 
tiny János, Tamás, Sámuel, István és Dániel előmutat- 
ván az 1690-ben nyert Armalist, melyben nagyatyjok Sámuel meg 
van nevezve, továbbá köztudomásból kimutatván, hogy átyjok János, 
ama Sámuelnak s nemesség közszerzőjének fia volt légyen, nemességük 
elismertetett *). 

Nevezett öt testvérek közül János magnóikul halt el, Sámuel 
mint ügyvéd Hont megyében telepedett, a többinek maradéka Nógrád 
megyében Csengerháza pusztán közbirtokosként jelenleg is él. 

S á m u e 1, ki e néven a családban XI-ik, és Hontban telepedett 
le. Miután Cseriben volt birtokát í 769-ben megcserélte Csery Já- 
nossal, ki neki Domanikon egy curialis telk** adott, 315 for. be- 
öntési összeggel, lekötvén egyszersmind szavatossága meg nem tart* 
hatása esetében Nógrád megyei Kis -Pataki, vagy ennek elégtelen- 
sége esetében Színó-bányai bírtok részét is Libertini Sámuelrészére *) 
Költői tehetségéről tanúskodik egy 1774-ben Jesienák Jánosnak 
50 éves ügyvédségi ünnepére szerzett, és kinyomott latin költemé- 
nye, kéziratban maradt tőle a zólyomi főispánok ismertetése oklevelek- 
kel. Élt még 1774-ben. Meghalt Domanikon. Nejétől Vainltk Ju- 
liannától egy leánya és egy fía maradt. Fia Ádám szüL 1772-ben) Zó- 
lyom vármegyébe költözött át, mint insurgens nemes részt vett a fran- 
czia háborúban; utóbb Zólyom vármegye táblabírája volt. Meghalt 
1845-ben. Feleségétől Plachy Juliannától gyermekei következők; 

1. Károly szül. 1808-ban; Zólyom vármegye szolgabirája, 
utóbb Levéltárnok. Neje Haan Antóniától fiai: Kálmán fszül 1831.) 
volt honvéd tiszt, most cs. k. hadnagy, és József (szül. 1833.) 



*) Nógrád várisi, jegyző könyv. 

*) Si.-benedeki Convent. Prot. HH. p. 2iő. 



Llblyól — liiefatensiein. 



109 



2. Lajos szül. 1810-ben; Korpona város tanácsnoka és polgár- 
mestere; meghalt 1853-ban. Gyermekeit a táblázat mutatja. 

8. Sámuel szül. 18 1 2-ben Zólyom vármegyében szolgabíró a 
forradalom után Trencsin várában fogoly voltw Gyermekei a tábláza- 
ton állanak. 

4. Rudolf szül. 1817-ben, jelenlég ügyvéd. Fiai a táblázaton. 

A családfa *) következői 

Dámét 

1690. cs. 
(Veletovszky Judit ) 



I. Sámuel 

169Ö. 

i *- 1 

János 

(Lithoiuericzky 

Kata.) 



Pál. 



János 
1765* 

t 



Tamás 
1755. 



Sámue 1 
1755. 1774. 

ügyvéd. 

(Vaintik 
Julianna.) 



István 
1755. 



Dániel 
1755 



Julianna 
(Váczy János.) 



Zsuzsa és Éva 

mindkettő 

'Trajtler Gáborné.) 



Ádám 

az. 1772. 

f 1845. 

(Plachy Zsuzsa ) 



Károly 

sz. 1808. 

sz.-biró. 

(Haán A otonia.) 
f — * 

Kálmán 
az. 1831. 
ca. hadn. 



József 
sz. 1833. 



Lajos 
sz. 1810-f 1853. 
korponai polgm. 
(Rasztóczky 
Mária.) r 



Sámuel 

sz. 1812. 

Zólyomi sz.-biró. 

(Dienes Anna ) 



Gyula Ida 
n. 1855. sz. 1858. 



Rudolf 
sz. 1817. 
ügyvéd. 
(Lichardus Teréz.) 

Sándor 



sz. 1847. 



Rudolf, 
sz. 1849. 



Gusztáv 
íz. 1839. 



Lajos 
ez. 1844. 



Antal 
sz 1844. 



A család czimere a paizs kék udvariban zöld téren álló daru, 
egyik felemelt lábával golyót tart. A paizs fölötti sisak koronáján fe- 
hér galamb áll, csőrében zöld-ágat tartva. Foszladék jcbbról arany- 
kék, balról ezüst- vörös 

U folyói család. Ismeretes közűlök azon Liblyói Miklós, 
kiről az 1403-ki 9. törv. ez. rendeli, hogy az elfoglalt várakat adja 
vissza. 

l»f cSitenstein család. Németországi kissebb fejedelmi ház, 
melynek tagjai közül időszakonként többen a magyar országgyűlésen 



') Csery József közL s egyéb, adatoki 



110 



Lefatensten. 



honfíusitást nyertek, névszerint 1608-ban herczeg L. Károly és 
Miksa 1 ); 1687-ben mdigenáltattak Ádám, Miksa, Antal, Fü- 
löp és Harttnan 2 ). E beczikkelyezés hibás levén 1715-ben újra 
következőleg iktattattak törvény czikbe úgymint: Antal-Florian 
fiaival Józseffel és Károlyiyal; továbbá Harttnan, József, 
Venczel, Emmanuel, Jáno s- A n t a l herczegek B ). 

A XVII. szádadtól kezdve a családfa következőleg terjedt le : 



L tábla, 

Gnndaker hzg. 
(Tescheni Erzse bzgoó,) 



h. Hartlnan, 1687. idigeaa. 
( gr. Saím-Reifferflcheid Sidonia.) 

Fülöp-Rázináa se. 1664. f 1720. 

altábornagy. 
(gr. Löwenstein Wertoeim K riszt.) 



Eramánuei sz. 1700. f 1771. 
v. b. tik. tan. Császárnő fŐudv. tnest. 
(gr. Dietrichstein M. Antónia.) 



József Véne*, sz. 1896 f 1772. 
altábornagy, párisi követ. 

(h. LicUtenstein M. Anna.) 

i ' ,,A — " ' " i 

Fülöp Antal 

«z. i7i9. tms. 



Ferencz Károly Fülöp Jáa. M. An- M. Te- M. Fany M.Kriáh M.Te- 
József sz. 1730 sz. 1731. József tonia réz sz. 1739. tina réz 
ez. 1726 1-1789. f 1757. sz. 1734 sz, 1737. sz. 1738. f 1801. sz. 1741. sz.l 741. 
f 1781. altáborn. ezredes, f 178L f 1801. f 1775. (De Lig- f 1806. f 1766. 
cs.k.tan. (Oettin- altábn. (h. Fhe- (gr.Wald* ne hzg.) (gr, (gr. 

(gr.Stern- gen M. venhüüei stein Rinsky Páiffy 

berg Eleo- Fridr.) Emm.) Fer.) Jero- 
Leopol- jK>ra.) mos.) 

dina). 



M. Jozefa Károly 
Folyt. 11. sz. 1763. sz. 1765. 
táblán, (gr Harrack f 1795. 
János.) (gr. Khe- 
venhüller* 

Metsch 
M. Anna.) 



Józcef- Móricz Ferencz Al. 
Vencz. sz. 1775. «z. 1776. 
sz. 1767. f 18Í9. eleseit 
tábora, altáborn. 1794. 
(hzg, Ester- 
házy 
Leopoldina.) 



Alajos 
az, 1780. 
altábornagy. 



Károlv 
sz. J790 f 
(gr. Wrbna 
Franczisca ) 



Leoi>old 
sz 1792. 
t 



BnAwfO* 



M. Anna 
sz. 1820. 



M. Teréz 
az. 1822. 



Károly 
«z. 1827„ 
6rnagy. 



*) 1608-ki 27. törv. ez. 
*) 168? : 27. törv. ez. 
*)17í6:129 törv. oz. 



Miklós Mária Eleonóra Leopoldina 

1 1808. sz. 1808. sz. 1812. sz. 1814. 

(hz» Lob- (hz. Schvar- (kz. Lob- 

kovioz zenberg kovísz 

Férd.) János.) Alajos.) 

" '" " ' ' " ' •■ ' ■■ * - " • " " ■ — -— » 

Ense Francisca Mária Rudolf 
sz. 1S32. sz. 1833. sz. 1835. sz. 1838. 

\h* Kinsky 
Férd.) 



LIebenherg — Meszkovszky. 



Itt 



II. tábla. 



Fer, József. M. Leo- 

•f poldina 

sz. 1754. 

(Hessen- 

Rheinfels 

Landgraf.) 



Ferencz József, ki a* L táblán, 
sz. 1726. f 178Í. 
(gr. Sternberg 
jjeopoldina.) , 



M. Antónia Alajos J. János- Józs. 

tl821, sz. 1759. sz. 1760. 

1 1805. aitaborn* 

arany f 1836. 
gyapj. (Fürstenberg 

(gr. Man- Jozefa) 
derscheid 
Carotin.) 



Fülöp 

sz. 1762. 

ezredes 

f 1802. 



M. Jozefa 
sz. 1768. 

(h. Ester- 
házy 
Miklós.) 



Alajos M Zsófia Ferencz 

sz. 1796. sz. 1798. sz. 1802. 

(R r - ($ r < Ba- aitaborn. 

KÍnsky terházy (gr- Po- 

Fány.) Vinoze.) tooka 

Júlia.) 



Károly Henri- 
sz 1803. ette 
ezredes sz. l60ő. 

(&«•• Í8 r - Hu- 
Grtinne nyady 
Ró za.) József.) 

Károlv 
sz. 1837. 
hadaagy. 



Fridrik Eduárd 
sz. 1807. sz. 1809. 
aitaborn. altáborn. 
(Löwe (gr. Cho 
Zsófia.) loniewska 

Hönoria.) 

f 



Agust Ida 
sz. 1810. sz. 
őrn. 1801. 
(h.Fa- 
ar Ká- 
roly.) 



Alajos 
sz. 1840. 



Melánia. 
SZ..184& 



Alfréd 
sz. 1842. 



Alajos 
sz. 1843. 



Henrik 
sz. 1853. 



Mária Karolina Zsóffft Alojziá Ida János Fány Henrietté Anna Teréz 
sz. sz. J836. sz. az. 1838. sz. sz- sz. sz. 1843- sz. sz, 
1.834. (gr.Schön- 1837. 1839. 1840. 1841. 1846. 1850. 

burg 
Sándor ) 

A család egyenes ágán a legidősb testvér mindig az uralkodó 
herczeg, és annak ezime Fürst, % többi testvérek és oldal ágbeliek 
P r I n c z czimet viselnek. 

IJebenberg; CMl&d. Szintén honíiuaitott család. Báró Lte~ 
benberg Károly az 1715-ki országgyűlésen a 135. törv. czíknéi 
fogva lioníhisitatott; és 1827-ben a a 45-ik törv. czikben ismét E ma- 
tt u e 1, K á r o ly, es L e o p o 1 d nyertek magyarországi honfiusitást 

Ue«%korzy család Trencsin vármegyei iem©s család; 
1768-ban Csütörtök helységben székelt György fiával Jánossal, 
és M á r t o n e g f o d ű l 1 ). (Ez tán osaíc ágazata az alább következe 
Líeszkovszky csaiádnek?) 

Ueazkovvzky család. (Lieszkói.) Trenosin vármegyei cu- 



1 ) Szontagh Dániel közi. 



m 



Lieszkovszky. 



rialis nemes család, mely ere- 
detét, I. Lajos, sőt Róbert 
Károly király koráig felvihetL 
Erről tanúskodik Gara Miklós 
nádornak 1381 (feria sexta 
prox. ante festum S. Jacobi 
apostoli) Trencsén és Nyitra 
vármegyéknek Nyitra város 
közelében tartott gyűlésén ki- 
adott tanu-vallatási oklevele, 
mely Lieszkói Miklós /iának 
Lórincznek adatott. 

1579 mart. 25-én Po- 
zsonyban a család ujjitó ado- 
mány levelet kap Lieszkói bir- 
tokáról a kir. helytartó Rade- 
tius István egri püspök és Heves megyei főispántól l ) ; ez oklevélben 
a lieszkói birtokban megér Ősi ttetvén, a család ágazatai így soroltatnak 
elő ; G á s p á r vonalán, ennek fiaGábor, és másik fiának György- 
nek fia János; — Lász 1 ó vonalán említetik Márton, fia János- 
nak és egy másik János fia Miklósnak, ki Lászlónak iia volt; továbbá 
a vonalon álltak még ismét egy harmadik János és ennek testvérei 
Pálés Miklós, mint Gáspár fiai, ezen Gáspár pedig Lászlónak fia 
volt ; — továbbá György fia M ó z s e s nek, ki J á no s nak. ki neve- 
zett Lászlónak, végre György fia,Gábornak, ez Jánosnak, ez Följebbi 
Lászlónak. E szerint 1579-ben a család következő két ágon állott: 




1-ör. 
Gáspár. 



Gáspár 
1579. 



György. 

János 
1579. 



') Szontaglx Dán- közlése, mely szerint az oklevélnek ide vágó szavai ezek • 
,,Nos Nicolaus de Gara .... erga instauíiaro Laurenrii fítii Nicolai de 
Leszkow .... eKtradanras testimoninm quod Vice Comes, Judices nobilium et 
Jurati assessores . . .-. tacto vivifieae crucis signo nobis praesíitas unaoimi et con- 
cordi testifíeatione mediante totaliter affirmaruni,qnod predicta possessioLeszkow 
vocata prefati Laurenoii et suorum progenitonim ftűsset, et eandeni suis proge- 
nitoribu5 idem Dominus Carolus Kex mediantibus literis suis privilegialibus 
psrpetuo tradidisset .... etc — 



üesftkoyszky. tiU 



2-or 

László 



Jaoos. Miklós. Gáspár. 



Márton Mőtses &abor. Jáuos János. Pál. Miklós. 

1679 •TTJCZT r <^w 1*79. 1579. 

György vrVorgy 

1579. 1579. 

Jelenleg e keresztnév utáni elnevezése az ágaknak — kivévén 
Miklós ágazatát, már megszűnt, és helyébe jöttek a S p á n i c h, Ko* 
zik, Bélán szky, Hl obák, Pohánka, és Kudlik vexeték- ne- 
vek, és e neveken fordulnak elé a családnak tagjai az anya- név roellé- 
zésével a Trencsén megyei nemesi Összeírásokban 

Nem birván a család leszármazási-fáját, e helyett a nevezett me- 
gyei összeírások adatait közöljük, melyek szerint: 

174$-ban Feiső-Lieszkoezon összeirafctak S páni eh melléknév 
alatt Is Iván. Miklós, Ádám, GyÖgy. Mihály, Mátyás és 
János; — Kőzik néven idősb Mihály és J á n o s, közép János 
és ifj, J á n o s, M i k 1 ó s, á n d r á S; Ferenc* és István; -Be- 
-lánszky elnevezés alatt Mihály, György, András és ifj, 
György; — Miklosich néven Mihály, 3 á n o s és András; 
H 1 o b i k néven Ferenc? és Andrásnak fiai János és András; 
— Kudlik vezeték név alatt Já no s, András, ifj. János, Ist- 
ván és ifj A n d r á s ; és ekkor még Csütörtök helységben is székelt a 
család egy tagja Márton, Kőzik név alatt. 

Az 1768-kí összeíráskor már F.-Lieszkón 72 férfi ivadék Íratott 
egybe, ezek közül Belánszky Györgynek fia P á 1 Budán, — Kőzik 
János Komáromban, Kőzik Miklós Pesten, — Kudlik András 
mint tisztartó Drjenovén, és Pohánka János Gyöngyösön telepedtek 
roeg„ Ugyan ekkor Nemes Závadán András három (Iával Andrással, 
Ádámmal és Jánossal mint Mik) o s i eh nevezetűek ; — P á i pedig 
fiával ígnáczczal mint Pohánka utódok. 

1 803-ban eléfbrdui Ns. Za vadán PáJ ; fiával IgnáozczAl és uno- 
kájával Andrással. -- F.-Lieszkón pedig már 95 szavazatképes személy 
volt a családból, ezek közül János, Györgynek fia Jász Berény ben, 
János Ledóczen uradalmi tiszt, István Váczon. András Egerben, 
Tamás katona, s ifj. András Zólyom vármegyében mint kiköltö- 
zöttek jegyeztettek fel. Ugyanakkor Csütörtökön említetik János es 
Márton négy fiával Mihályival, Jánossal, Mártonnal és Istvánnal. 

Végre 1837-ben mint legutóbb történt nemesi összeíráskor Nemes 
Zá vadán találtattak: Pál fiával Józseffel, és unokájával Andrással ; 



m 



LtesEkoysEky. 



—* F.-Lieszkón már ekkor 115 férfi tagja a családnak jött a nemesi 
lajstromba, ezek bál Fe rencz (kinek ágazatát alább láfcandjnk) Nóg- 
rád megyében uradalmi tiszt; Jánosa bán ya-városokban, György 
Gyöngyösön, és Simon Nyitra megyében laktak. Ugyanez évben 
liasza*Podhr agyon István, János, A* dám és F e r e n e z és ennek 
három fia: István, József és Ferencz írattak öazze. Kis-Kola- 
csínban a Miklós ágazatából eredt András, József és Károly, 
ez utóbbi Trencsin vármegyei volt szolgabirója, fia István pedig je- 
lenleg (Í86Ö.) Trenc9in járásbeli cs. kir. szolgabiró. — Pruzsinán ía» 
találjuk 1837-ben Jánost, Csütörtökön Györgynek fiát Jánost, 
azután Mártonnak Örököseit u, m. Mihályt és ennek fiait Istvánt, 
Andrást és Jánost j — továbbá egy másik J á n o s t és ennek fiait : Já- 
nost, Istvánt és Ádámot * y azután idÓsb Istvánt és ennek fiait Ká- 
rolyt, Lajost, és Józsefet ; — Végre Trenesin sz.-kir. városban Istvánt 
és ennek fiát találjuk. 

A följebb emiitett Károly volt szolgabiró ágazata néhány nem 
zedéken következőleg jött le : 



György. < Józsefe 

Miklosovsch. 

András 



f í 

Károly } Uirán ( Arlur. 
Trencsén cs. kir, 
várm.sz.-biró járásbiró L 
1848. [ 1860. 
József 
katona. 

A följebb emiitett Fe rencz ne k, ki Nógrád megyébe telepe- 
dett, ága következőleg származott le : 

Jaooff. 



József L máskép 
Kőzik. Nógridba 

telepedett 
(Rédeky Klára.) 



Fereacz 

szül. 1790. 

Kar.-Beréuyben 

kasznár 1834. 

(Divích. Mária.) 



Gáspár 

F.-Lieszkón 

maradt. 



Bálint 
F.-Lieszkón. 



József f 

H ógTád várm. 

esküdt 1842. 



István. 



E családfán álló Jánosnak fia József, ki máskép Kőzik nak 
neveztetett, Trencsin vármegyéből F.-Lieszkóról költözött egyik fiával 
Ferenozczel együtt Nógrád vármegyébe, hol Karancs-Berényben groí 



Ugándy - Lilién. US 

Berényi ispánja volt Pia az emiitett Ferencz szzintén K.-Berényben 
volt kasznár, még bírt F.-Lieszkón, és Trencsin vármegyétől 1834, 
april 7-én nyert nemesi bizonyítványát ugyan azon évi aprÜ. 23-án 
Nógrád vármegyében hirdetteté ki. Nejétói Dirién Máriától két Ha 
maradt, ezek közül József, ki már meghalt, 1842-ben Nógrád me- 
gyénél rendszerint* esküdt volt Fcrencznek két tettvére (r ás pár 
és Bálint F.-Lieszkón maradtak. 

A család cziraere, — - mint följebb a raetszvény ábrázolja — a 
paizs kék udvarában zöld téren fehér ménen vágtató vörös öltözetű 
magyar vitéz, kivont kardot villogtatva; a paizs. fölötti sisak korouá- 
jából szintén vörös niezű magyar vitéz emelkedik ki v jobbkezével ki- 
vont kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany- kék, balról ezüst- 
vörös. 

Ugandy család. Jelenleg e név család-névtárunkban isme- 
retien, hanem a XVI. században még Győr vármegyében virágzott, 
midőn 1505-ben a rákosi országgyűlésre Ligándy Bálás nevezett me- 
gye egyik követe volt '), 

Liko család. Ily nevű nemes családdal találkozunk Trenestn 
vármegyében 1666-ban Prileszen, J7Í9 ben pedig Kis-Kolacsinhan, 
hol is a nemesi összeírásba fölvétettek '*). 

Xjillen család. Báró Lilién József 1805 ben országgyülé- 
sileg honfiúsitatott 3 ). 

E család westfaliai eredetű, forrásunk szerint *} nemességében 
1432 ben és 1708-ban I. József császár által megér ősi te tett, 1756-ki 
dec. 24-ón pedig német birodalmi báróságra emeltetett. 

Jelenleg öt ágon él. ezekből azonban a minket érdeklő (nálunk 
honfiusitott ág) fiágon már kihalt. A bizonyos törzs, kitől a leszárma- 
zás okadatol ható, Lilién János volt, ki 1580-ban halt meg. Ennek 
fia II. János (mh. 1608.) kinek Papén Annától fia Diedrich, ki- 
nek két nejétől két üa maradt ; tőle hogyan ágazott le az öt vonal, és 
hogy jő le kihalásáig az indigenált ág, a kővetkező családfa mutatja : 

*) Jiszay A M. -Nemzet napjai a mohácsi vész után 157 

') Szontagh Dáaiel kőzi. 

*>1805: 7. törv. ez 

*) Gtneal. Tafcheubuch d. freyfc. H. 1853. es 1855. évi foly. 364. ét 344 1. 



tW Ulfenberg — tifnkner. 



Lilién Diedrich 

(1, Kleinsorger Mária. 

2. Brandís Kata.) 



1-tól Hí János 8-től Hermán Fer.""* 

(Benditten Erise ) 



Eit&l a bajor tanát 
Gerhard Fer. két ágon. 

az. 1662. 
(Arensberg Janka ) 



Gáspár Herm. Ferencz Mih. Flór. Jánus Flór. 

ssl 1691. + t772. az. 1696. sz 1698. 

r A , ( /ti ^ fimmK / », ,,. , 

E'«5* «« o/éer- Sándor. Et tM « üoraí 

<*,*** * Sándw KÁro]y j 6M£ -Ti ,tf. ^. 

bajor feir. kam. f sz. 1753. f 1328. 

(1. gr. Linevíile Klára «t. indigena 

2 6 Spetíx L) (gr. Szapáry Julianna.) 

J— ** *— ~- — • ■■ i t iitiéhiiii ■ ii ni A — ii . m i wm i>i Hí 



Károly Vilin. és 4 leány, Antónia Anna f 1858. 

sz. 17SÖ. f 1846. (b. Lilién Karohr.) (j>. Eötvös 

(ö Lien Antónia.) Ignácz,) 

á család czimere ezüst mezőben három fekste liliom stb. 

JLilienberg- e&aládL Közülök gróf Lilienberg Val&fréd 

az i&40-ki országgyűlésen országgyűlési üíési és ifóavazati jognéikül 
honfmsitatotft l ). 

Osöp család. Lirap Márton 1713-ban nyerte ozímeres ne- 
mes" levelét IT1. Károly királytól *). 

Czimere a p&ks vörös udvarában zöld téren fészkén ülő fehér pul- 
iikén, melle véréve! három fiát táplálva. A paizs fölötti sisak koroná- 
jából két kiterjesztett fekete sas-szárny között párducz emelkedik ki, 
első jobblábával bárom nyilat, a balban három rózsát tart. Foszladék 
jobbról arany-kék balról esüst-vörös. 

liiifcdway család. Ismeretes belőle János, kinek gyerme- 
kei Zsigmond és Borbála Szúnyog Q-yörgyné,. 1 650 táján. — E 
család szintén kihsU.. 

Mialfcift€T csal&d. ( Udvarhelyi.) Előneve wtán Ítélve a szé- 
kelyföldről származhatott, azonban egy forrásunk szerint 8 ) Linkner 
Mihály 1732. sept. ll-én Ili Károly királytól kapott czimeres ne- 
mes levelet, es igy azt, hogy már előbb a kiváltságosak közé tartozva, 
ekkor csak megerősitetett-e nemességében? •—- vagy hogy -e czimeres 
levél által először jutott-e e rangra? -- nem tudhatjuk. 



*) 1840; 51 törv. ez. 

*) Collett. heraM nro. 689. 

*> GoUect. herald, nro. 317 



Lípcsey, itt 

Az 1732 ben nyert czímer négryfelé osztott paizs, az 1. és 4. osz- 
tály kék udvarában zöld téren fehér gólya áll, csőrében kígyót tartva ; 
a 2. és 3. osztály vörös udvarában zöld téren kettősfarkú oroszlán ágas* 
kodik, első jobbiábával báromszál arany búzakálászt tartva, A paizs 
fölötti sisak koronáján vörös mezu kar könyököl, arany-markolatu 
kardja hegyen kék-tarbános levágott s vérző törők-fejet tartva. Fősz* 
ladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös. 

Ezen nevezett Linkner Mihályt, udvarhelyi előnévvel, 1746» 
ban Szairnár vármegye másod alispánjául találjuk J ). 

E század elején pedig Linkner Mihály Szatmár megyei Esztró 
helységben iratik birtokosul a ). 

Linkner család., D&róczi előnévvel, KeczeU csaliba hazasodás 
utján birtokossá v&jt Doboka vármegyében is, és birt ott két nemzedé- 
ken át az egrégyí és pánczélcsehi járásban. ö ) 1837-ben egyik Linkner 
leány Hatfaludyné. 

UpG*#f €«al4d. (Bílkei.) Beregh vármegye egyik legré- 
giebb neme» osaiáda, mely a 8 i 1 k e i, Gorzó, 11 o s v a y *) stb. esa- 

*) Szfrrmj Szatmár várm* I. láfö. 

*) Ugyanott IX '40. 

*) Bodor, Doboka várm. 165. 

*) áz llosv&y családnak torzáéul (e munka W kot. 230. lapon.) „T a i a- 
raeriüs V 1 a e k i de 1 1 o a v a" iratik ; miután e család is L i p c a e y. B i 1* 
k e i sat. családdal agy törzsből ered, ezen Tatamerias vagy még K a* 
rachon elfitfc élt, és ennek előde volt, vagy pedig utóda, — miről adataink 
nincsenek. Hogy » Lípcsey család törzse Karácson volt, és ettől származott 
a vele osztályos Bilkey család is, azt Mátyás királynak 1476 ban kelt és a !ele- 
m káptalanhoz intézett osztoztató parancsa i* tanúsítja, és ebből öi ízen a» 
alábbi táblázat is kiderül ; az oklevél idevágó szavai ezek : E x p o n i t u r n o- 
fcisi&personis M i e h a e-H a et Lázári, filiortim Stepkani, 
fii i i Zerecken, fiiii Karachon Byikey de Lipche, quomodo 
ipsi cúm Stephano Illés de Byike, ac Joanue et Georgio fíliis ejnsdem, Andrea 
iilío Ioannis, Michaele et Stephano Rakolczy filiis Pelri Bolond ; Stephano, Petro 
et Andrea ftlií? Ioannis Gorzó, et Georgio ftlio quondara Níoolai deeadem Bilke, 
in possessionibus Bilke predicta, et duahua molendims ibidem habitis, et Dobro- 
ka, neonon trifeus p&rtibus possessionís Rakoloz ono molendino ibidem habito, 
nee non MyzthycUe et Lukova et predií Romár vocatorum, cunctisqne earun- 
dem utilitatilrtw omsiao in Comitatn de Bereg existentibus, ipsos eommuttiter 
conceri.entibns rectam et aequalem habere vellent divisjonem etc ,'. ; Innen az 
i* eejthetö, hogy az llosvay, Komlósy, Dolnay családok már a törzs Karachon 
kora előtt szakadhattak ki e családból ; mert ekkor (1476-ban) már csak a Líp- 
csey, Bilkey. Gorzó és Rakolczy családok voltak osztályosok, és pedig úgy, hogy 
származások Karáfchen ban öszpontosult. 



UH 



Lipcse?. 



iáddal egy közös törzsből eredt. Oklevél szerint ismert első törzse Lip- 
ótéi Bilkei Karácson volt, ki 1260. táján élt. Ettől kezdve a XVI. század 
közepéig következőleg terjedt le a családfa : 



r— - — - 
János. 

1464. 



Mihály. 



Zerechen. 

r— — * » 

Ján os. 

Gergely. 
Lif chey. 

István 

Simon 
1464. 



Karácson 
nm. táj. 

Miklós 



Bálint. 




Sandrin 
1464. 



János 
1548/ 



György 
1476-91. 



Anna 

(Liposey 

Elek) 

1548. 



László. 




Pál. 



Gyöfty 
1619. 



Gábor 
1619. 



id. János. 

'Miklós? 

1648- 
i * i 

László. 



E családfán állók közül Gergelynek 
fia István, úgy szintén az osztályos Bil- 
key, Gorzó családbeliek 1467-ben Mára- 
roaros megyei ökörmező, Ripina, Kelé- 
cseny, Vizköz helységek felét Dolhay 
Ambrusnak és fiának vallják be a Leleszi 
Convent előtt, 1476-ban pedig — mint 
az alul látható jegyzék előadja, — István- 
nak fiai a vérrokon és osztályos BÜkey, 
Gorzó és Rakolczy ágakkal osztoznak a Be* 
reg megyei Dobrcka, Rakolcz, Miszticze, 
helységbeli és Komár pusztai birtokon- 
ugyan e családfán áll Lázárnak unokája János, ki „de U j h e i y" 
irta magát, és György leányának Annának férjét Lipcsey Eleket ak- 
kori Bereg megyei főispán és munkácsi várkapitány Büdy Mihály ál- 
tal hatalmasul elzáratta, s bárha ártatlanságai kimutatta, míg 35 ara- 
nyat le nem fizetett, ki nem ereszté : mely hatalmaskodás végett I. Fer- 
dinánd király Büdy Mihály halála után annak fiát idézteté, valamint 
Lipcsey Jánost, és társait *). 

Szükség még megem'^tenünk, hogy a család eldődei már a Bilkei 
és Lipcsei uradalmakat magában foglaló alpesi tractusokra I. Lajos ki- 
rálytól úgy annak nejétói Erzsébettől, utóbb Mária királyasszonytól is 

s ) Leleszi Convent okmánya. 




Lipetey. 



lü 



új adomány levelet kaptak, és ebben 2412-ben Zsigmond király által 
is megerősítettek. 

k föijebbi táblázat megszakadása és a következő családfa közötti 
hézagot a család levéltárában Őrzött iratok, nevezetesen a Leleszi Con- 
ventböl kiadott okmánylajstromnak nem közlése miatt nem tudhatván 
kitölteni, kénytelenek vagyunk a családfát a XVII. századtól ott kezdeni, 
hol az már teljes hitelességgel a jelenkorig következőleg terjed le: 

íí. tábla 

Mihály 1633. 

(Bükey Kata.) 



Péter 1652. 
(Dolhay Fruzsina.) 



Zsuzsa 1692. 
(Uray Zsuzsa.) 



Mihály Ambrus. Mária Judit Értse latrán. 

(Pankotay f (Hodossyné.) (Fúló (Diafahry r f^ f 



Enae) 



Gábor 1717. 
Bükéről Bara- 
básba költöd 
(Morgay Judit,) 



János). András.) r— <^ 



id.Fer. 
Miszti- 
ezen lak. 



r- 



János. 



ifj. Ferenci 
lak. Bükén. 



Antal 

Misztiezen 

ó hitű lelkész. 



Sándor 
esküdt. 




(Gorzó 
Simon ) 



Imre 1742. 
a. Zatler Kata 

2. JVfiklós Erzse.) 

f - •• * ■ ' "" > 

Folyt, Ili. táblán. 



Ádám 
(Farkas Erzse.) 

Folyt. IV. táblán. 



György 

T.- Füredre költ 

(Génét? 

Krisztsaa.) 



Bora Eva Sámuel József 1788. 

(Bathó (Nagy (1 Széki Klára. Bereg várm. föj. 
Mihály.) Mihály.) 2. Pot&rayay Lidia ) (Somossi Z suzsi.) 



Károly. Zsigmond. Gedeon 



Lajos 



Mária Teréz Péter. 



(Liposey Antónia.) K.-Ujszái- (Liposey (Lipcsey 

T7^ > láson Gábor.) (Sarau.) 

József Julianna n**™ 7...,.; t 

(Liposey Mária.) (Komjáthy Imre. ^f? #* ntíii > 



Tamás. Ilona, Mór. 



Hí. 



Zsuzsi. 

tábla. 

Imre,tt«JI.;441<fe». 



1742. 

(I. Zathler Kata. 

2. Miklós Erzse.) 



Gábor. Imrs Júlia. Pái 
i katona. katona, f 



Eva József Ferenoz Antal Erzsze 
(Pásztor (Szabó (Péehy (Móricz (Bakó 
JánosO^Sára^ Sára.) Veronika.) László.) r ^ Jtorf 

Lidii ) laktak Barabásban. 

(Gerő 



f " , " * ■ 



u-a, ; ©ara 
IF er.) j 



Ferencz. Gábor Imre 
(Lii>c«ey (Jáan 
Máriai Ludo* 

(Lipcsei Jóaaef.) vüt ^ 



Antónia 

(Lipesey 

Gedeont 



Verona 
(Pogány 
Albert) 



Miklós. 



(Pelsko Z^ft.) 
András-. Kat* 



1*0 Uposey. 



IV tábla. 



Ádám, A* a II. táblán. 
(Farkas Erzse.) 



Mihály Imre. József Eva 1859 Anna Julianna Kata 

(apáthi f (Szakoly) (Vass György) (Egyedfy.) (Lövey (Szegedy.) 
Kopóozy Cryuögy) 



Zsuzsi.) 



Mihály, Imr*í. József 

t " f (Bessenyey Zsófia. 



Gryör Flóra András Sámuel Dénes 

(Komjáthi (Szatlimáry (Pápay (Lipcsey (Vajda 

Florentin) Gábor) Zsófia.) Teréz.) £*zter.) 

Mihály, 

A II. táblázaton-álló Mihály Bereg megye esküdtjévé vá- 
lasztatott 1634-ben, Gyermekei Péter, nővérével, Zsuzsannával 
Uray Miklósnév&l 1652-ben osztozott. Nevezett Péter 1663-ban 
szintén esküdtté lŐn, Péternek gyermekeinél két ágra szakadt a csa- 
lád, azonban az egyik ág, az István ága, melyből Antal Míszt-i- 
ezeö ó hitű lelkész volt, — már kihalt; a másik ág Mihály tói 
JŐ le, ki nőül Pankofcay Györgynek, alpári Szemere Annától való 
leányát Erzsébetet vette nőül, ettől született Gábor, ki Bilkérőt 
Barabásba költözött, és 1717-ben Bereg megyében nemességét ki- 
hirdettette, Morgay Gábornak leányát Juditot vévén nőíil, három 
fi* Imre, Ádám , és György által három most is élő ágazaton 
terjeszté le ivadékát. Ezek közül a legutóbbi György, Tisza -Fü- 
redre költözött, és ivadékának ezentúl T Füred lett főfészke, 1792 hen 
Htreg vármegyétől nemesi bizonyítványt vett ki. Gerzaényí Zsigmond- 
ira I; leányától Krisztinától származott ivadékait a íí táblán láthatjuk ; 
és a most élők kózűl többen léptek a hivatalos pályára; Imre 1845- 
han, Péter pedig 1848-ben Heves megye első alügyésze volt és a 
forradalomban mindkettő tevőleges részt vévén, fogságot is szenved- 
tek. Imre ágá a III, ; Ádámnak ágát pedig & ÍV. táblázaton láthat- 
juk ; és I m r e ága szintéo nagyobb részben T^Füreden székel. 

A család tagjai a legrégiebb időktől kezdve folytonosan viseltek 
Bereg vármegyénél hivatalokat Voltak közulök ügyész, esküdt, jegyző, 
szolgabíró, biztos, alispán stb. Es ámbár 1570—1614461 bírjuk a me- 
gyei hivatalokat viselt család tagok névsorát, de mivel azok nagyobb 
része itt közlött hézagos táblázatainkon elő nem fordul, osupán a főbb 
megyei hivatalt viselőket kell megemlítenünk. így Líposey Gergely 
1638 b&o tesz jelentést a vármegye előtt mint egyik volt országgyűlési 



Lfpesey. i%% 

köves, Ogyan Ő már előbb löBft-ban, valamint 1638-ban is alispánul 
helyettesi te tett. ügy látszik — e Gergely volt, kinek neje Szuhay 
Anna, előbb Becsky László özvegye, 1838-ban Szatmár megyei Danyá- 
dön Penyigón és Nagy -Szekeresnek fele részébe kir. adomány mellett 
beiktattatott *). 

Lipcsey id. György 1688-ban Bereg vármegyei szcig&biróvá 
választatott, és 1639. és 1640-ben is megerősitetett. 

L. Sándor 1651-ben alispánul jelöltetett ki. 

L. Péter 1667-ben táblabíróvá esküdtetett föl. L. Ferón ez 
1677-ben szolgabíró volt. 

L. József 1784-ben alügyész, 1785-ben aljegyző, 1793 ban 
főjegyző, 1798-ban alispánul is kijelölve, 1802-ben törvényszéki ügyek- 
ben helyettesi tett alispán, miután az elválasztott követségi állomásról 
lemondott, 1707-ben csakugyan mint követ képviselte megyéjét az or- 
szággyűlésen. 1809-ben a helv. hitv. tractuális fő CurátorA volt. 

L. Jánosnak fia Zsigmond kapitány voit á franczía háborúban 
1798-ban, 

A Lipc8ey 'család jelenleg Bereg, Heves, Szabolcs, Szatmár, 
Ugocsa vármegyékben, és Nagy -Kunságban székel, és nagyobb rész- 
ben reform, vallású Szatmár megyében e azázad elején József 
Banyádon. N. és Kis-Hódoson, Gacaályon, Milótán és Paládon birt l ). 

A család ezímere — mint följebb a metsz vény ábrázolja, — azo- 
nos az Ilosvay, Komlósy, Gorzó családokéval; t. i. a négyfelé osztott 
paizs t. osztályának vörös udvarában arany korona j a 2~ik osztály kék 
udvarában könyöklő kar kivont kardot villogtatva ; a B-ik osztály vörös 
udvarában két magas zöld élőfa, a 4-dik osztály kék udvarában két 
egymás alatt és egymással ellenkezőleg úszó bal látszik. 

Upcsey család. (Nagy-Lucsei f.) A Nagy-Lúcsei Lipcsey 
családról, mely már kihalt, — mint a Nagy-Lucsei Dóczy családnak 
egyik ágáról már tétetett emlitcs e munka HL köt. 335. stb. lap- 
ján; még is ez ágról szükséges, hogy itt is megemlékezzünk , miután 
ez ág a Lipcsey nevet határozottan viseíé. Eredete következő : a Nagy- 
Lúosei családból Ferencz, ki Dóczy nevet vett föl, unoka test véré- 
ve, Dömj énnel (Damianus) megosztozván, kétfelé oszták a Zólyom me- 
gyei Lipcse virát, honnan Dömjéo ága a Lipcsey nevet vévé fel 



*) Szyrmay Szatmár virm. II. 222. 233 24£. 
') Ugyanott. 



m 



Lipcsey. 



Nevezett Dóczy Ferenezaek fiai : Miklós, Gábor, 1550-ben 
azért tiltakoznak még ekkor felváltva hol Dóczy hol Lipcsey né- 
ven nevezett Jánosnak fiai III. Orbán és László ellen, hogy ezek felé- 
nél többet birnak Lipcse várából a följebbi osztály daczára, holott Döm- 
jénnek fiai J á n o s és II. Orbán gondatlansága miatt Lipcse vára 
elveszett vala J }> és ennélfogva nevezett tiltakozók — bár hogyan 
egyezett anyj ok Lipcsey Jánossal és III. Orbánnal, — ezeket megülte- 
tek és megidézek 2 ). 

Ámbár ? család nemzedék rendé az idézett helyen együtt közölve 
van, még is kell hogy a Dóczyak Lipcsey nevű ágazata itt álljon na- 
gyobb világosság okáért, a mint következik: 



Fülöp. 



István 

Ferencz 
1515. 



I. Orbán 
Dóczy 

kir. helyt. 

egri püsp. 
f 1492. 



Dóczy Gábor. 
1550. 

•ib. 



Benedek. 

Dóczy 
Ferencz. 
(Forgáck 
Marg it.) 

Dóczi Miklós. 
_1550. 

stb. 



Bálás 

(Fiíep ) 

-»'» ,i i i 

László 
f 1520. 



János 
Filep nevezetű 



Daini&ii. Gerfg&\f. 
Lipcsei/. 15^5. 

(Macedóniai Margit.; 



II. Orbán* Tamás. Kelemen. 



János 
1527 - 1550. 



Mihály. 



Gáspár. 
1545. 



11. Orbán 
1560. 



János 

(IstvánjEfy 

Orsolya.) 



László 
(Tardy 

Magdolna.) 

-** 



Ilona. 



Anna 
(Ocskay 
János.) 



Miklós 

1617-1624. 

(Knbinyi 

Magdolna.) 

t 



Erzse 

(Malakóczy 

Miklós.) 



Anna 

(Majthény 

Imre,) 

j * " ■ i 

innen leány- 
ágon a Kál- 
nay-ak stb 



*) T. i. Tum Kristóf idegen hűtlen kapitány foglalta el , mint az 1542 * 
10-ik, 1M2 : 6 : beszterczei, és 1545 : 2%. törv. czik. is mutatja ; és igy az érintett 
oklevélben már csak a várhoz tartozó javak birtoklása értetik. 

3 ) Sz.-beuedekt Convent Fasc. 144. nro, 32. Az oklevél kivonata ez: n Ad- 
monitoriae evooationiae pro Nicolao et Gábrielé fitiis Francisci Dóc2y de Nagy 
Luohe, tuper eo, qnod licet castrum Lipcse in Oottn Zoliensí divisionetenus in- 
terdlctum Fimnciscum patrem eornudem ac Damianum Lipcsey in duas aequales 



Mpesey. i&3 

1545-ben Lipcsey János és Gáspár, valamint Dóczy László 
és G á b o r kir. parancsot szereznek Turry János és Antal ellen, azon 
családi levelek kiadása végett, melyek Lipcse várának Turri Kristóf 
által történt elfoglalásakor nálok maradtak 1 ). 

1550-ben Liposey János,Gráspárés Orbán tiltakoznak azon 
egyességi szerződés ellen, melyet anyjok Maczedoniay Margit, nébai 
Lipcsey Dömjén özvegye, Forgách Margittal Dóczy Miklós és Gábor 
nnyjával kötött *). Ugyan ez évben nagy-lucsei Lipcsey János til- 
takozik nevezett özvegy anyja Maczedoniay Margit ellen azon szerző- 
dós ellen, melyet Forgách Margittal ítevistyei és Saskói javak iránt 
kötött 3 ). 

1560-ban nagy*lúcsei Lipcsey Orbán tiltakozik Dóczy Miklós 
és G á b o r juhainak elhajtása végett k ). 

Lipcse várát többé a család vissza nem kaphatá, noha az 1599. 
országgyűlés 31. törv. czikkébeu kimondá, hogy az, idegeneknek tör* 
vénytelenül adoraányoztatott, és noha az 1608-ki k. e. országgyűlés 
23. törv. czikkébcn határozá, hogy az nem lévén végvár, belőle a kül- 
földi Órség kivonassék, és a németektói megváltassék. Már 1622-ben 
a Liposeivár uradalmával együtt rimaszéchi Széchy Györgynek ado- 
roányoztatott de a beigtatásnak ellent mondtak Dóczy Menyhért és 
Mihály, és az utolsó Lipcsey Miklós *). 

Nevezett Miklós, a Lipcsey család utolsó férfi sarjadékát 
1C24 — 1626. között elhalván, özvegye Kubinyi Magdolna a Sask6i 
uradalomra nézve 1626-ban Dóczy Istvánnal, Mihályi yal és a Lip- 
csey család leány ágon álló utódaival egyességre lép 6 )j de ez évben 
tiltakozik is ellenök, hogy az egyességet felbontani akarják '). 
Azonban 1628-ban már teljesen átengedi nevezetteknek a saskÓi várat 
és uradalmat *). 



partos seqtteafcratmn fuerit, tamen postqnam per íncuríaro Joacnis et Úrban i ŰJt 
orom síusdem Damiani Lipcsey, diotam caatrum amiamim fuerit, nt ni cu/n aua 
matre eatenua eventam fit, ninilomiuus exponens infra suahi ratara poaaidsreí, 
cootra Urbanum et Ladislaum áHuro Jcannis Lipcaey". 

1 ) Sz.-b«nedeki Oonveat. Fascic. 125. nro. 23. 

2 ) Ugyanott, Faac. 22. nro. 16. 
*) Ugyanott, Faac. 29. nro. 17. 

\) Sz.-henedeki Convent Faac. 144. nro. 33. 
4 ) Ugyanott Faac. 7. nro. 35. 
•) Ugyanott Protocol. L. p. 15. 
*) Ugyanott Prot L. p. 6. 
8 J Ugyanott Faac. '46. nro. 20 



*** lilpesey — Lfpoviifesky. 

liípcsey család. (Fejét vári.) A* előbbi családoktól ismét 
egészen küiömböző Fejérvárj Lipcsey család, mely Erdélyben élt, és 
melyből Lipcsey György, ki rat.ionista volt ApafFy Mihály fejedelem 
alatt, s kitol a fejedelem négyezer forintot csikart ki *) ; nejétől Bene- 
deky Katától leánya Katalin, kit Inczédy Mihály 1679. febr. 25-én 
jegyzett el feleségül 2 > 

Ijipe&eto. esafád Gömör vármegye ezimerleveles nemes css- 
ládai között áll 3 ). 

Upirli család. Gy6r és Vas megye nemes családai sorában 
áll : közűlök Lippich B o I d i z s á r 1740-ben Vas várm. alispánja. 

Lípkay család. Lipkai Dávid 1755-ben Sí. Teréz király- 
asszony által czimeres nemes levélbea nemesítefcett meg *). 

Czimere először vizirányosan kétfelé oszlik, és a fölső v&tós ud- 
varban arany-oroszlán lépegeit, első fölemelt jobb lábával kivont kar- 
dot tartva ; a paizs alsó része ismét függőlegesen kétfelé oszlik , jobb- 
oldali kék udvarában egy ezüst, vörösszinü diadémből három fehér 
strucztol! emelkedik ki, a baloldali fehér udvarban pedig természetes 
szinü rák látszik, melyen fekete holló áll, a rák ollóját csipkedve, A 
paizs fölötti sisak koronájából fehér talárban szárnyas angyal emelke- 
dik ki, kinyújtott jobb kezében a szenvedés arany-keresztjét tartva. 
Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös. 

Mply&ntas család. A czimeres nemességet Líplyanics Pe« 
renaz nyerte J 793 ban I. Ferenez királytól. — Czimere először viz.- 
irányosan kétfelé os^tott paizs, az igy képzett jobboldali arany udvar- 
ban a baloldalból kétfejű fekete sasnak fél testrésze látszik, körmeivel 
egy kettős keresztet tartva ; a baloldali vörös udvarban egymás fölött 
két ezüst kék szi el koczkázott szelemen látszik. Az alsó ezüst udvar- 
ban egy íelfoulitott V betű alakú szelemen áll, körüle három kinyílt 
rozsa pirosuk. A paizs fölötti sisak koronáján szétterjesztett testtel egy- 
fejű fekete sas áll. Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst* vörös. 

Lipovnlczky család. (Lipovnoki.) Egyike iegrégiehb ne- 
mes családainkuak, mely a kihalt H e 1 b é n y i és kórosi 'Koöoaek, 
és élő kórosi K ó r os s y és rajcsányi Rajcsány családdal egy törzs- 
ből ered, és pedig azon Bókon tói, kinek életkora Szent-ístván es 1. 



*) Bethlei) Miklós önéletírása. Kiadta Szalay h, 461. 
r ) Lásd ínci.édy Pál naplója 5. lap, 
*) Bartholoxneeides C Gömör 145. 
*) Oollect herald nro. 265 . 
s ) A'dárai Scuta génül tom. VI. 



Líp-ovntaaky. 



t$5 



András királyon; idejére esik, Mint ágaznak szét ezen Bakon tói 
a Lipovmezky családdal együtt a nevezett családok *),azt már »Ko n- 
esek csalinál e manka VI. köt. 330. lapján, valamint a Kórossy csa- 
ládnál 373 lapon kimutattuk; és még bővebben elé lesz az terjesztve 
a Raj csányi csalódnál, bol egyszersmind a törzs-apákról is a tör- 
ténelmi adatok kijeleltetnek : miért is az olvasó e végett a Ra j c s á~ 
n y i névhez ut&sitatik 

A Lipovnlczky családnak a közös törzstől kezdve eredeztetése 
következő : 

I. tábla. 



Bókon. 

— - - ^v ■» ... 



Boros 
Zalai föisp- 
nyitrai v&r-kapit. 



Betiekem (Gomes) 
1244. 

üragk 

a Raj esd 
nyi mk 
íirr*$e. 



Ecka 
de Koros . 

Móricz 
<t K6rro%y-ah 

ÍÖY**f. 



Paska 
de Koros. 



Karácson 
de K oros. 

Gál 

H Konesek cs, 

torzsé. 



Renold v. Gerold 
de Heibény 

János Pál 

mfus 1347. 

iiterat. 

■-*- 

Erzse 



Raj nold 

de Beiben y 

1347. 



András 
(Ipulnuki János). l aBtM , 



nyi*k 
t értse. 



Jerobeus. 

Miklós 
de F. Helbén y 

Salamon 
literátus 

d« IpnWiok. 

f- " —* " " A — •—•• — i 
János 

de Ipulnok. 
(Erzse, Rnfus 
János leánya.) 

Péter de Ipulnok 

1412. beÍHatt. 

Lipovjiokori. 



László 1424. 
de Lipovnok. 



Miklós 1424. 



János 
1424. 



Benedek 1477. 

de Lipovnok 

nyitrai alispán 1492. 

(Uj falusi Ilona.) 



Gáspár 1483. 
nyitrai kanonok 
trencséni főesp. 



Zsófia 
(Appony 
Zsigrrnond. 



Ját\o9 
(nejét Sajgó Katát 
megöli.) 
nótái kap 1512. 

Folyt. II táblán 



Borbála 

(Bossány 

János ) 



Katalin ö*v. 1521. 

(Szelezsényi 

Mihály.) 



s ) Á Helbény i c»alád ismertetése és nemzékrende kimaradt illetíí kelyéröl, 
majd kotsridja aze a P ollékkólet. 



IS$ 



Lfpovntoxky, 



II. tábla 

János, hi at 7. tábbin. 
(nejét Salgő Katát 
megöli) 
nó tát ka p 1512. 




Mihály 1677. 
nyitra várm. tiszt. 



Imre 
(Závodszky Julianna.) 



Ferencz János. 

(Ghyezy Erzse.) 



György. 



István 

(1. Horváth Krisztina 

2. Tóth Kata.) 



Mihály 
(Baráth Julianna) 



János. 

egri ka- 
nonok 

1844-tól. 



József 

kir. hely- 
tartósági 
hivatalnok. 



István. 



Imre 

Bars v. £Ösz.-biró 

(Szabadhegyi 

Nepomucena.) 



Antónia Vilmos József István 

(Rudnyánszky sz. 1802. Bars v. f6sz.-biró sz.-bene- 

Péter.) barsi alisp. 1839. deki apát. 

legfőbb torvszéki öln. 



Teiéz 
(Mészáros 
Károly.) 



Imre. Vilmos. 



Mária + Nepomu jzena Júlia. 
(Platthy (Jaross 
Lajos.) Móricz.) 



A táblázaton — mint látjuk — Puskának fia Jerobeus az, 
kitől a Lipovniczky család eredett. A Nyitra megyei L i p o v n o k 
helységet Bethlenem kapta több birtokkal együtt 1244-ben, az osztá- 
lyok által — ugy lát3zik — hogy Lipovnok a Renold, vagy Gerold 
fiának János, ki rufusnak és literatu3nak is neveztetett, jutott ; azon* 
ban ezen Jánosnak leányát feleségül vévén Jerobeusnak unokája Sala- 
mon literátus de Ipulnok,igy jöhetett ez ágra Lipovnok helysége; any- 
nyi bizonyos , hogy Salamonnak János fiátóti unokája Péter már de 
Lipovnok Íratott, és 1412-ben Lipovnokon be is iktattatott. Péternek 
egyik fia volt László, kinek gyermekei kfczűl Benedek 149 1 -ben 
Nyitra vármegye alispánja volt, testvérepedig Gáspár mester 1498- 
ban trencséni föesperes és nyitrai kanonok volt. Azonban Benedek ü&- 



Lfpovszky — Lippay. 127 

ban János ban a Lipovniozky családot nagy csapás érte, ugyan is 
ez, emiitett feleségét Salgó Katalint éjjel meg fojtván, ezen szörnyű 
tette által hűtlenség! bélyeggel sújtatott, és Kóroson, Kis-Dovoránban, 
Lipovnokon fekvő birtokait TŐkés-Ujfalussy Mátyás kérte föl és nyerte 
adományban, azonban a beiktatásnál ellentmondtak a más ágon álló 
osztályos atyafiakon kivűl Jánosnak nővérei is, és egyességre lépvén, 
a Lipovnokí részt Zsófia Apponyi Zsigmondnénak, és János nő- 
vérének Borbálának (Bossányiné) és Katalinnak (Szelezsényiné) örökö- 
sei nyerték meg 15 12-ben. 

E szomorú csapást a Lipovniozky család több mint egy száza- 
dig sinylé meg, úgy hogy ez időtől századon túl emlékét is alig találni, 
és innen a bézag a táblázaton is, míg végre 1677-ben Lipovnoki Li- 
povniczky Mihályt ismét Nyitra vármegye tisztviselői sorában talál- 
juk. E Miháíytól jő le a mostani nemzedék, mint azt már a táblázat 
mutatja, Mihálynak utódai közül Imre már Bars vármegyében lakott 
és ott főszolgabíró volt. Csallóköz megyeresi Szabadhegyi Nepomuce- 
nától fiai közöl József szintén barsí főszolgabíró volt 1839-ben, meg- 
halt 1860. oct 3-án Csöröghön Vácz mellett. Testvére Vilmos 1802. 
roaj. 20. szül. Á. Maróthon, szintén megyei hivatalra szánván magát, 
főszolgabíró. 1839-ben alispán és országgyűlési követ, utóbb a hét- 
személyes tábla ülnöke, s udvari tanácsos lőn, a forradalom után asop- 
ronyi főtörvényszék elnöke, jelenleg (1860.) csl kir. kam. és a cs. kir. 
legfőbb és semmisítő törvényszék elnöke. Gyermekeit a táblázat mu- 
tatja. Testvére István a forradalom előtt alesperes és komáromi plé- 
bános, most az Esztergám érsekmegye könyvtárnoka, s apátúr. 

Iilpovszky család. A nemes Laraos család egyik vezeték • 
neve, mely önállólag is használtatott. Lásd hámot család. 

Lippay család. (Zombori.) Talán e család őseinek egyike 
volt azon Lippay János deák (azaz litteratus), ki 1526-ban Tomori 
Pál érsek alatt katonáskodott, és ki Budáról a mohácsi ütközet előtt 
Pétervárad oltalmára szállíttatott 1 ). 

Egy század múlva a királyi személynöki méltóságban találjuk 
Lippay Jánost, ki 1604-ben május előtt lőn Personalis 2 ), meghalt 
1616-ban. Nejétől Landovicz Serényi Máriától s ) egyik fia Gáspár 
előbb mint országbírói itélő mester 4 ), 1649-ben már kincstári el- 

s ) Engel Momuneuta Ungrioa. 201. 

») 1604 : 15. 1608 : 12. törv. cztk. 1606-ban aláirt a béow békekötéit ii. 

*) Ijehoczky Stemmat. II. 227. 

*) 1636-ki 33. Sí. €0. 72: törv. cxik. 



128 Mppay 

nök *) bó alkalmat nyeri vagyonosodiiaíni, és birtokait szaporíthatni 
e tekintetben föleg Bars vármegyében terje3zíé ki igyekezete, mar 
1 644 ben birta a Dócziaktól megszerzett Giblét és arra kii\ megegye - 
test vitt *) 1647-ben Dóczy Menyhérttől és Lászlótól kiváltási jogot 
szerzett s ) a Bars megyei Radna, Ihras, Keleesény es kopaniezai bir- 
tok kiváltására és azokat 300 arany forinton magéhoz válta *) 1648- 
ban egyességre lép Dóczy Menyhérttel Saskővár iránt is *). és abba 
meg ez évben be is iktattatott, de ellent mondott Dóczy László 6 ); 
ugyan ezen évben Dóczy Menyhért visszahúzza a R^visnye vár iránt 
vele kötött csere szerződést is 7 ) 1649-ben a Bóczyakkal együtt ellent 
mond Zólyom megyei Lipcse várába Szécfry Katalin özvegy Ltszíhy 
Jáaosné és gyermekei beiktatásának •}. 1652-ben Vizkelethy Máriá- 
tól Dóczy Mibálynétól zálogba vesz Kopaniczán két telkei ') 26-54' 
ben Kayser Fruzsina Özvegy Dóczy Zsigmoodné Saskővárát és tarto- 
zékait vallja be Lippay Gáspárnak 700 arany forintban 1G ) 1645-ben 
Lippay Láspár a bárók sorába emeltetett *'). Ügy látszik Í6ö4-ben 
halt meg, mert az 1656 ki országgyűlésen a 99. törv.czikben már örö- 
kösei anyjok számadásától felmentetnek. 

Gáspárnak testvére Gy örgy papi pályára lépvén, veszprémi 
püspök, innen 1 647-ben egri püspök és kanczellár, 1642-ben pedig 
esztergami érsek íőn O alapi tá az egyetemnél a joglani kart Meg* 
halt 1666. jan 3-án u ). Végrendeletében testvére gyermekeiről Im- 
réről, Jánosról és Györgyről is megemiéke ett *'). 

A családfa következő : 



*) 1649- ki 74. tönr az. 
*) Si.-benedeki Convent faso, 117. aro. 38 
*) Ugyanott Protoc. N". pag. 68. 
*) Ugyanott Proton N. Pag. 71. 
s ) Ss.-benedekfConvent Frot, N. p. 12\. 
6 ) Ugyanott Profc N p. 157. 
') Ugyanott Prot & p. 181. 
*) Ugyanott Faso. 33. aro. 14 
*) Ugyanott Prot.Op. 47, 
l0 ) Ugyanott Prot 0- p» H3 
**) Uhoeaky Stémmat 1.169. 

ir ) L. Quinque Lustra Líppaians Tyraav. 1723. Schmith, Archi Episcopi 
Sirígoa. H 378-393. - Katona Hist Crítíc. X&2CIII. 649 etc 
"} Lásd végrendeletét Kaprinai Mss. A. tom. XLI p. 162. 



Jftuos 
pörsonalis f 1616. 

Gáspár György 

kinostin elnök eszterg. érsek 
fl654. f!666. 

(Laudóczy Mária.} 

Imre. János. György. 

Gáspárnak fiai György és János 1659 ben az országgyűlés* 
bez folyamodtak Selyniecz város polgárai ellen 5 kik kis-iblyei curiájo- 
kat erőszakosan megtámadták ; mely ügynek elintézésével az ország 
nádora bízatott meg azon évi 111. törv. ez? k ben. 

A család 1680-ban kihalt 3 ). 

Czimere — mint az érsek több pecsétén látható — a paizs kék 
udvarában zöld téren két szemközt álló koronás oroszlán, közöttök egy 
oszlop áll, tetején koronával, melyet az oroszlások lábaikkal tartanak. 

JLipp&y esalád. Trencsin vármegyében előfordul a nemesi 
lajstromban 1690*ben Lippay M i klós, a kaszai uradalomban.. 

Eippay dft&i&d. Lippay P erén ez 1792-ben I.Ferenoz király 
koronázásakor nemegitetett meg 

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felső osztály arany, 
az alsó ezüst udvart mutat, a paizs alyján zöld dombon grif ágaskodik, 
szájában iró tollat, első jobb lábában pedig egy vörös nyilat tartva. 
A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete sasszárny között 
vörös mezű kar könyököl, ki vont kardot villogtatva, kardja éle előtt kéK 
alatta pedig egy arany csillag ragyog. Foszladék jobbról arany-vörös, 
balról ezüst-vörös a ). 

Upthay család. (Risfaludi báró és nemes/) Törzsökös ma- 
gyar család, melynek eredetét biztosan a XIIL században a tatárjárás 
utáni időszakig, mintegy 126S ig fölvihetni Eredetét Liptó vérmegyei 
Lubclle helységből veszi 8 ). A család első tudható törzse Myloth 
Liptó megyében Likva helységet bírta, éa azt bírták fiai, és unokái is, 
míg Mylothnak fiai Z a a d és ennek testvérei Likva helységért csere 
adományban 1341-ben Róbert Károly királytól Lubelle helységet 
nyerték *) ; és ez időtől a család tagjai magukat 143&ig „d e L u- 

*) LcKoűzky Stemmai II* 

*) Cbltat Herald p. Í3X. és Adami Seuia gentíf, tom. VL 

*) L. Lnlbellei és Kisfaludi L i p t h a y család nemzékrende és oklevelei 
f. győri Nagy Iván által. Kyomt. Pest 1868. Ez okadafcoit munkára iáJp.aizkod- 
váa. a sftrfi idézések ezen ismertetésnél nélkülözhetők, 

*> L. „Liptói R * g e s t r u m" A magyar ta& Akadémia Magyar 
történelmi tara. IV kötet, 3 - 4& lap. 



130 Uptfcay. 

be lle" névérték, és írták. Nevezett Zaadnak fia, Fülöp, hogy a kör- 
nyék nevezetesebb egyénei közé tartozott, onnan kitetszik, mivel 1 355 
ben a Kubinyi család egyik ősének adományos igiató kir. parancsában 
királyi emberül neveztetett. És nevéről F ü } ő p r o 1 (Pbilippus^ utó- 
tlai egy Ideig Pb í 1 p c s áe Lubelíe néven voltak ismeretesek *). 

Fülöpnek fia J Miklós (Phíipes de Líbelle) 1391-ben élt, mi- 
dőn Bebek Imre országbíró Liptó vármegye nemességének birtokjogát 
vizsgáló törvényszéket ísriott, hol nevezett Miklósa foljebbi adato- 
kat íartelmazó kiváltság leveleit szinten főlmutatá. Fia I Bálint 
már „Philpes Lipíhay de Libelle" névvel íratott, és 1435. 
év előtt halt meg \ Ennek fcYa II, Miklós és I Péter Zsigmond 
királynak hadi szolgálatokat tőnek, érdemeikért 1435-ben Borsod me- 
gyei Szemere helységet és Heves megyei Audornok pasztát nyerték 
adományban. Ezenkívül a két testvér töbh birtokot U szerze, igy többi 
között bírák Nógrád megyében h G* e r e g e és Kisfalud helységet 
is, mely előbbi helység I. Pétét ágának jutott, es azt bírta kifogyá- 
sáig, és ez ágazat elónevűl ger egeinek irta magát, Gerege hely- 
sége pedig a cs&íád nevéről Lip U-G-e reg ének neveztetett és 
neveztetik máig. 

Ií Miklós osztályban Kisfaludot nyerte, és tbte eredt a család 
azon ivadéka mely máig is több ágazaton él E két testvér tehát i. í. 
í. P é t e r és XT Miklós kiszakadván Liptó megyéből, joggal Lipthay- 
aknak neveztettek , a minthogy is nálok látjuk e nevezetet először 
használatba léptetni. 

Mint származott le & család az ehá tudható Myioth nevezetűi 
törzstől, a következő táblázatokon láthatjuk 

L tábla 

Mítoth 

1263 1238. 

Ltkvát bírt*. 



Zaad Péter. P«iuch. 



~t 



—/w 



György, Máté, j 134f 1Mh 
1341. 1341, p—a , 



ii&ck, Miklós Peler. 



Fülöp Marion György, l3 l ' 

(PSiilphesd* IS4L 1341. 

Libtlle.) 



ifoiyt, akőv. lapon, 



'} Ettdl egészen kulömb5z& a sraimórmegyei Hthafl P í 1 pe s s y család. 



Lipthay. 



131 



Fülöp, ki a% rUbbi fopon. 
(Fhi)pea de 
Líbeüe) 
1336/ 

.11 «nhv»» - v % m »imm^mtm^mmm^mi'^ 



I. Miklós (Philphes de Libelle 
1381 r 1391 

I. Bálint 

Philpes Lipthay 

de Libella 1435. eióit. 



H. Miklós 

Lipthay 

1435 adocpányt. 



L Tétet 1435—1470. 

Lipthay de 

Geregfc. 



«^-. 



II. Bálint 
Lipthay df» 
Kisfalud. 
1466-1469. 
palocsai vár- 
kapitány 



I. István. 
1470. f 1493 



I. János 

1482—1494 

£■— - *— — i 
Gáspár. 

t 



I, GvÖrgy 
1482-1494, 
(vialágí Baroch 
Dóra,) 



rrr- 



fMihály. LLássló 111,155361. 
t flMO. 14821525 
(sírkő ve 
Gergén.) 



Hl. Péter. 4. HL János, f 



í. JGsígmond 

151& 

{1 ■ 11 ^íi 1 ■•* 



HAL 

bály. 



!. Bernit. FI János. Ambrus. 
1518. fim. flől9. 



LFarkts. LKris- 
f tói. 1 



Ltorottya 
1180. 

(1 BaitkyFer. 
2. Gyöpös Imre.) 



IL György 1494. 
(Endréd y Bora 



IV. Miklós II. Péter 

1494. f 1539. 1494. 

iiélő znesier. f 

(Suss&lyih Horváth 
Kata.) 



Tamás 
14*4. 



Anna 1560. 
(Pasztorovicn 
SáJfár János.) 



1. András 

1676. 

(MoE ey A Ilon a.) 

Áona 

(bágyoni Balogh 

Mihály.) 



I. Imre f 1633. 
barsi, honfi alispán 
törokorsz. követ. 
(1 KálnayZzóűa. 
2 Pély-Nagy Kata. 
3. Majthény 
Mária.} 

Folyt. II. táblán. 



Uh György 

orsz rovásoló 

Lévai várkapit. 

1557-1584. 

(1. Szeleseoyi 

Érsek Dóra. 

2. Geezy Kata. 

3. Eordftg Bora.) 

, A, : 



IL Bálint 
1557. f 



V. Miklós 

1584. 

it élÖTfl ester 

Zsófia. 
(Szobonya 
Józseiné.) 



Erzsébet 

16Í9. 

(Pestvsrme* 

gyei 

György.) 



Judit 

1618. 
(Baloghy 
Sebestyén.) 



IV. János 
1610. 



1. Kerenoz 
1584. T618 



m 



IJptfoay* 



WW W i HT»1 



V. György 

1649, lévai 

várkapitány 

fl857. 

(1. tátassy Zsuzsa. 

%, Dalumdy ZsóSa. 

3. gal. Balogh Anna.) 

í tői SMmws 
1854-X6S7. 



H tábla- 

I. Imre f 1633. ** a* L téblén. 
barna, Hanti alispán 
törökországi követ, 
ti, Kálony Zsófia. 

2. Pélv Nagy H>ta. 

3. Majtafo yMára.) 

II. András. 11. István Katalin 
f szécsényi (Verébé- 



várkapit. 

t 1660. 

(Bory Judit.) 



lyi 



V. János. 
fl85t. 



3-tót III. András 
1649. f 1714. 



82 



(Garay Srsae.) (1. Szúdi Dúló Anna 
2. Bucsy Erise.) 



in. 



f 1728 



Imre. 
elfiti 
(CzétoBwa.) 

IV. Imre. 

1757, f 



L Sándor 
sz. 1650. 
CGörgey 
Zsófia-) 



111 István 

n. 1854 f. 1692 
í 1. Farkas Éva. 
2. Saszlaviozay 

Anna.) 

r "" " " "~~^"^— •" — i 
F«%#. III. íá6íát*. 



VI János 

szfct. Í65S. 

kanonok 

1715. 



,.— ..-*..~ 



Ad&m 1690. 

t 1707. 

íösató Á. Mária.) 



Ilona. 



t 



1-tŐSILUszíó 

1703 kapitány 

f 1714 eldtt 

(nádori Ben* 

JalsajUiaJ 



Y. Imre. ZsóŰa 1737 . 
f (Nagy Istvánné.) 



11!. László, 
t 



Bora 1768. 
(1. Buócz N. 
2. Biróozy 
Idám,) 



IV. András 
Í?i4-)7Ö9. 

(Jánoky Anna 

í 

f 



TI. Sándor 

1714— I7fi& 

(Tapolosányí 

Teréz.) 
i 



Téré*. 



JcálSánna. 

(Liptliay 
LászMné) 



V. Zsigmond 1813. 
(Kondé inna.) 

Srsse. 



III. Mifeály 



ira 
(Salix 
Antal.) 



, Bora 
(AfankiniQr 
JózseC. 






Adalbert 

1774, pá?. 



H. Pál 1774. 
pap. 



I. Antal 
1704. f 1800. 
altábornagy 

é« báré. 
(Öfeeli inna.) 

U-I II »»—»■-— ^% | >J| aWW I 



Terét. 



Fn$ryes báró 

os. fc. kamarás 

és kapitány. 

fCsekonics 
Karol j na - ) 



Anna 
e»US. k, 
(b, Rndnyéi* iz^y 
S&sdor) 



Ernesztíns 

(B- ZedHt* 

J6zk£ 



Antal Béla. 

(fa» Örcov István.) (Alany Gizella 

1880-tfl.) 



Lton* 

(Csekonics János.) 



Liptfiay* 



Í3$ 



III. t í b I a. 



III. István, kin II iiMén* 
szol. 1654. f 169?. 
(1. högrei Farka* Éva. 
2. Raszfaviczay Anna.) 



IL Ferencz 

sz. 1677* f 1742 utáD* 

(í. Vidovictí Kata. 

% Somogyi Bora. 

3,Pez*gayEr*2e. 

IT. Zsigmond 1737. 
(Szomeray Polexka.) 



IL Antal 
Ü6Z: 

'IX. Ján 



01. Zsigmond 
az. 1760. faján. 



VII János 

sa. 1670. táffa»íi 

f.1736. előtt 



Jnlianna.> 



1794. 



Anna 

(Jankó 

Vincze.) 



VL Zffigm. 



V. György 

f 1796 előtt. 

^Korváth 

Mária.) 



II f. Ferenc* Bora 
1757-1777. (óieskex 
Kovács 
Ignácé) 



111. Sándor I. József. 
17Í7-175« t 
(Baross Róza.) 



LPál 

1762, 
(beládi 
Gyárfás 

Ann».) 

IV. Sándor 

ss. 1707. f 1828. 

hanti alispán 

kir. tanácsos. 

(Fogiár Anü&) 



IV. László 

1771. 
(Lipthay 
Julianna.) 



Gáspár Éva HL János 

1738-1757. (garanszegai stflh l'TJMX 1 1782. 

(Kórossy Anna.) Gcccy László) G. Újfaluban, 

i CBiróvszky Bora.) 



Mám 

(Podaorazky 
János.) 



Johanna. 
GVfejÍAth 

Ferencz.) 



Fahji. IV. t tálén. 



Anolionia Sándor Lajos 
si. I7á*. s*. 1703. sz. 1795. 
f 1839. iak. Magíud. cs. k. 
(Gyurcsányi kapit, 

Gábor A és ka mar. 



Mária Antal 
s*. 1801 as. 180t 
{gr, For- doími 
gách Pál.) püspök 
és kanon. 



György 
ss. 1807. 

cs. k. kam. 

és őrnagy. 



Irore 1" 
sz- 1814. 
fer. K4- 

dasdy 
Ágnes.) 



IV. T á b I a. 



VHL János, ki a HL mién. 

sx. 1678. 

1 173& előtt. 

(Biróvszky -Bora .) 



wjJ^m 



I. Károly Josefa Veronika 

s». 1756, (1. Tajnay PáL (Muszka. 

(Tnrcsányi 2. Megft Dávid.) Ferenc*.) 

A. Róza.) 

t * t 

Fa(yf. « fcdu. /űjjcíi. 



Anna. 

+ 



134 



LtpJliay. 



I Károly, «i a IV. táhlán, 
s*. 1756. 
(Tüfííányi A. IWz* ) 



^a»i » m i «. | — | 



IV, Mihály V. kukás Gábor 

az. 1794. s* 1796 uovja ez 1798 

(1. Saxnbery Mária. esztergomi aug. 14. 

2. Fekeie Jaliamm.) kaaoaiok. (Horv&thy 

i Teréz.) 

Viktor-Moriei. 



Ncpomuczena 

ez. 1801. 
(Gzeitleraé.) 



Karofínt. 
« 1805- 
(Zámory 
Sándor.) - 



Leoxitin&, 



sz. Mlg. f 1843. 



,....*_ 



Gyula 

szül 1827. 

c*. ic. tőrv.- 

széki Ülnök. 

(Tsrczalovite 

Adél) 

Mária. 



Augusxt Kornél 

az. Í830. az. 1831. 

CfUrianghy ca. k. törvsz 

Hermina) segéd. 

Eűdre M&rgit »z. 1858. 
ez. 18&& 



ieivan 
s*'J*34. 



~"~! 



Anna 
ut 1840. 



Ag első kétfelé ágazása a családnak — mint a táblázaton is 
látjuk j — í Bálint két fiánál ÍL Miklósnál és I. Péternél tör- 
tént Ez utóbbinak, ki á görö- 
géi ág alapítója volt, ágazata 
a XVI. században kihalt és 
után mik Geregén a Mocsá- 
riak Örökösödtek. 1540-ben. 
Péternek egyik unokája Lász- 
ló Geregen temettetett el, bal 
a templomban latin felirata 
sír irata raosi is látható. 

ÍL Miklós testvérével 
I. Péterre! együtt Zsigmond 
király alatt lett hadi érdemeik 
tekintetéből Borsod meg vei Zeniére helységet, és Borsod és Heves 
megyében fekvő Andornok pusztát nyerték a Bikedi nemzetség magva* 
szakadtán. II. Miklós meghalt 1470. előtt fiai kőzul I. István ága har- 
mad ízen enyészett el. Másik fia II. Bálin t nyeré Nógrád megyében 
Kisfaludat, honnan n család efénevét írja. í 482-ben Paíocsa vár- 
kapitánya volt. Meghalt 1519-diI év előtt. Négy fia maradj ezek kö- 
zál II György leányában halt ki, a másik kettó szintén kihalt 
A negyedik iiu IV. Miklós 1519-ben már a királyi kbsdbb kanczel- 
Iá Ha itélő mestere voit Mint János király híve, ettől 1539-ben atya- 
fiával Bernáttal Apcz Detrefalva és Szántó helységre nyert ki 
rályi adománya azonban Verbőczy István és Szánthoy Péter ellent- 




Upthay. r-íi-. 

mondtak a beiktatásnak, ezekkei egy ességre lépvén, őket Széntón egy, 
Detrefalván pedig kot telekkel kielegltó és így ellentmondásukat vísz- 
szavonák. 1540-bea már csak özvegye Sussalith Horváth Katalin em~ 
litetik az oklevelekben. Nevezett özvegy 157Ö~ben ogv magyar osztály 
levél szerint osztozik két fiával L. Andrással és Györgygyel Andornok, 
(Heves) Sóa-Hartyán, Csalér, Gralabocs, Megyer, Sőjpuszta, (Nógrád) 
és G.-Ujfalu (Bars) helységben. í. András ) leányában Annában 
kibalt. Testvére 

III. György 1582-ben Léva várnak gondviselője (Provisor) és 
Bars vármegyének országos Rovásoíója (Dicators) volt 1572- ben. 
1560-ban Nógrád megyei Kazárt és Kar tán j pusztákra királyi bele- 
egyező adományt vitt 2 ) ; 1574-ben pedig Moosáry Gergely és György 
elfen tiltakozik a végett, hogy ezek a Líptó megyei Lubeiíe helységet 
minden jog nélkül Rudolf királytói fölkérvén, abba magukat a Gipthay 
család sérelmére beiktattaták. Meghalt Ifi. György 1592. táján. Neje 
három volt : J . Szelezaényi és kis-tferényi Érsek Dorottya, a 2-ík Géczy 
Katalin, (G Ferenoznek leánya) és a 3-ik Eördögh Borbála, kivé! 
157 Lelőtt fogott kezet; és ki Öt túlélvén, 1593 deo. 3l-én válasz- 
tott bíróság előtt osztozott még néhai férjének előbbi nejeitől született 
gyermekeível ; kik közül í. Imre Érsek Dorottyától, a többi pedig 
Géezy Katalintól született. Ezek közül emk a nevezett I. Imre lett a 
osalád tovább terjesztője, és egyszersmind á család ujjabb megala- 
pítója. 

I. Imre volt a család legjelesebb és legnevezetesebb tagja, nera 
csak azért, mert mint szerző a család birtokait nagyban megszaporitá, 
de főleg azért is, mert ész tehetsége s képzettsége miatt korának egyik 
jelesebb féríia volt Már fiatal korában (1607-ben) Hout és Bars vár- 
megye alispánja^ 1603-ben pedig Hont és Pilis megye országos Hová* 
solója volt. Az 1619-ki országgyűlésen mint Bars megye követe vett 
részt, (s ekkor még alispán is) & midőn az országos rendek őt szemei- 
tek ki éa kííldék jun. 8-án kelt utasítás mellett Törökországba kivetül 
a Portára 3 ) ; honnan visszajövet uti költségeit is megtérité az ország % ).. 
1623-ban Bethlen Gáborhoz szegődött, és ennek részére Léva vár, és 

*) Még ez András birtokos voH JLíptó megyében Lubelién is, mert 
1536 ban saját és rokon*? nevében w tiltakozik e birtoknak erőszakos hatalmas 
kodás általi elfoglalása ellen a szepesi káplaian előtt. 

*) Kuríanyt 15S2 ben a Motaáriak kérték föl 

*) M. Akad Történelmi tár. 1. köt 195- a K. Kazy Kist. Kbro. Ili 174 atb 

•) 1622-ki 46. türv. «z. 



135 liiptbay. 

uradalom kamarai igazgatója volt. 3 > 1631-ben a budai vezér basához 
járt köveiül lí, Ferdinánd király részéről *). Mi tömérdek zálog szer- 
zeményeit illeti, azok £6\&g Bars. Hont, Nyitra, Nógrád és Zólyom vár* 
megyére terjedtek ki, melyek között főleg megemlítendő, hogy Zólyom 
és Dobronyiva várak felét is megszerzé, és a másik fele is már részére 
lett volna bevallandó, azonban közbejött halála miatt ezek fiat kezeik* 
bői visszaestek az Esterházyak kezeikbe. Birtokain felül még készpénz- 
ben 800Ö0 ftoi hagya Iáinak. Meghalt í6$3-ik év elején; és azon évi 
febr. 23-án végrehajtásba vett végrendelete folytán Léván temettetett. 
Neje három volt: 1. Eároay Zsófía, %. Fély-Nagy Kata (!62ő-tŐl); éa 
S Majthény Mária, Első nejétől három fia és egy leánya ; harmadik 
nejétői pedig egy íla János maradt, ki korán elhalt 1652-ben, Fiai 
közül : 

IJL István 1652 ben már Széesény vára alkapitánya volt, és a 
szerzésben atyja nyomdokait követvén, az előbb irt évben Báos várme- 
gyében Sári és Militics helységet kapta királyi adományba, melynek 
azonban a török háborgások miatt birtokába soha nem juthatott 
1859-ben súlyos betegségbe esvén, valódi keresztény szellemű végren- 
deletet tett, mely roppant szerzeményeinek is tanúságául szolgál. Meg- 
halt 1660-ban, és Léván eltemethetett. Gyermekei nem maradtak, öz- 
vegyen hagyá hitves társát boriéi Bory Juditot, kit utóbb Balassa 
Ádám vezetett oltárhoz. Testvérei is magsaikul haltak eí t kivévén 

IV. Györgyöd, ki Léva alkapitánya voifc, melyről 1649-ben 
mondott le. Birtok részét már Pozsony, sőt Mosony megyére is kitér- 
jeszté. Neje szintén hárem volt : í . Litassy Zsuzsanna, kitől II. Imre 
született j 2. neje Dalmadj Zsófia, kitől HL András, és I. Sándor 
vevék származásukat, végre 3-szor 1652-ben nősült Balogh Annával, 
ki II. Zsigmond, III, András, és IV. János nevű fiainak lön any- 
jává Ezek k9zűi csak III. András és III. István terjeszté ivadé- 
kát a jelenkorig, a többi vagy magában már, vagy néhány izem túl 
magbaszakadt. 

III. András ága képezi a mai bárói vonalat, azonban e vonalon 
jő le a Pozsony megyei egyik ágazat is. Ugyan is IIL Andrásinak első 
nejétől szúdiDúió Annától született fia II Lás*ló, ki 1703-ban ka- 
pitány volt, (megh. 1714.) nejétől nándori Bene Juliannától nemzé 
IT. Andrást kinek legutóbbi nemzedéke a táblázatról hiányzik, — 

* ) Bethlen eredeti levele, kiadva az idézett „L i p í h % y Család" eiimű 
munkában. 

*) KovaehieH M. G. Seriptores Minoras. L 45. in app. 



Liptay. 117 

és II. Sándor t, a ki Tapolésányi Terézzel szülő-atyja két pap fián 
Mvűi I. Auláin ak is. Ex katonai pályára lépvén, 1774-ben a Pálffy 
huszár ezredben már kapitány volt, és jeles tettei s vitézsége által fo- 
konként emelkedve, 1791. előtt ezredessé, a M, Terézia katonai rend 
lovagjává és végre ahábornagygyá és báróvá lón. Főleg kitünteté ma- 
gát a törők háborúban KSadovánái, honnan a már három napig ost- 
romló török-öt visszaverte, Negodinnái szintén vitézül diadalmaskodott, 
és Olaszországban is fényes érdemeket vivott ki ; Elesett Padua mel- 
lett 1800-ban, és Chiesa Nuovában temettetett «I, 179L apriL 4-éa 
kapta Torontál megyei Gottlob és Lovrin helységet. Nejétől Öbell 
Annától két kánya és egy fia Fridrik es. k. kamarás és kapivány 
maradt, kinek ismét két leánya AugestaA. Orozy István özvegye, 
és L e ón a O&ekonies Jánosné, és fiai AntalésBéla születtek. 

A másik vonal XiJL I s t v á n nál veszi kezdetét, és III. Istvánnak 
két fia II. P e r e a o z és VII. János által ismét két ágra szakad. An- 
nának ága — úgy látszik — szintén Pozsony vidékén terjedt el ; míg 
VII. Jánosnak négy fia által csak két ágazata, a honti és barsi ág 
nyúlt le a jelenkorig. 

A honti ág III Sándorial veszi kezdetét, és unokájának IV. Sán- 
dornak (sz. 1767* f ISSS.) Hont megye egykoron hosszú ideig jeles 
alispánjának, utóbb kir* tanácsos és kit, udvamoknak fiaiban él, kik kö- 
zül Sándor bölcsészeti tudor maglódi birtokos, Lajos es, k. kama- 
rás s kapitány, Antal volt hétszemélyes táblai ülnök, esztergám! kano- 
nok, és dulmi czimzett püspök, G-y Ör gy cs. kir. kara. és Őrnagy élnek. 

A barsi ágazat VIII. Jánostól terjed le ; és unokái közül V. A n d- 
r á s esztergarai sz. -egyházi főesp. és kanonok, 1860. dee. óta oz. püspök, 
és helytart tanácsos stb. és testvére Gábor él, kinek gyermekeit a 
táblázat mutatja. 

A család czímere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobboldali 
osztály vörös udvarában zöld téren balra fordalva hátulsó lábain egy 
medve ül, első ballábával három fehér rózsát tart ; a jobboldali osztály 
kék udvarában zöld téren egy vörös ruhás magyar vitéz áll, könyök- 
ben elvágott jobbkezével egy zászlót szorítva magához, balkezében pe- 
dig kivont kardot tartva. A paizs fölött sisak és azon korona van, hon- 
nan a foszladék hullámzik le, jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös. 

I*ptay család. (Keresztes-komlósi és Pósaosécsi f .) A foí- 
jebbi Lipthay családon kivűl, még egy másik hasonnevű család virág- 
zott ttkg Sáros vármegyében, birtokai pedig e megyén kivöl kiterjed- 
tek Zemplin, Abauj, Zólyom söt Szatmár megyékbe is. Eredetét bár 



138 Lfptny, 

bizonyossággal meg nem határozhatjuk de neve igazolja szintén Liptó 
megyéből! származását) sŐi mintán Lípto megyében két Lubelle vagy 
Libelle helység van, és már az 1391 ki liptói regestrum 1 ) szerint is a 
két helység birtokosai külön külön igazolák jogaikat, nem lehetlen,hogy 
azon Keresztáré Miklósnak fia János, ki a Libelle földre vonatkozó bir- 
tokjogait László és Róbert Károly király levelei elémutatásával iga- 
zoláj ezen később Sárosba szakadt k.-keresztúri Liptay család őse volt, 
azonban elhagyván a bizonytalan tért, soroljuk elé azon Liptay-akat, 
kiknek neveikkel okmányok ismer tétnek meg. 

Már a XIV század végén említetik Liptay Gergely, kinek 
Ai-Gscbi Mártától született leánya Ilona, 14 18-ban rokonának szin- 
tén az Al-Csebi családból eredt Annának Bethlen János nejének leány 
negyed és nászajándék és hozományképen Örökösen átadja Zemplin 
megyében fekvő Al-Cseb , Gathal , Vendéghi és Porgor-aliya helység- 
béli birtokrészeket a ). 

1479-ben és J 482-ben Sáros megye alispáni székében találjuk 
kefesztes-komlósiLiptay Benedeket 3 ), ki ellen 1478-ban 
Serasei László és János tiltakoznak a k. komlósi erdejükben emberükön 
elkövetett hatalmaskodás miatt-*), és a miatt is, hogy Medgyesen kert- 
jüket fölégetteté & ) Benedek 1518-ban már nem élt, midőn özvegye 
Agóezy Advigától született leánya, Liptay Anna Zemplin megyei ho- 
moki és lukai részbirtokait, úgy néhai anyjának atyja Agóezy György 
után leáoy-negyedűl jutott agh-esernőij kis-vísnyói baeskói, szécsi, és 
agóezi bírtok részeit a Pálos szerzet kolostorának adományozta 6 ). Má- 
sik leánya Hedvig volt, ki í 536-ban néhai Liptay Leonard után 
Liptó és Zólyom vármegyében őt leány negyed- képen illető javtkbóli 
kielégítéséről bevallást tesz *). Úgy látszik, hogy nevezett Leonard 
nagy atyja volt. 

Benedeknek • — ógy látszik — testvére volt ker -komlósi Lip- 
tai Miklós, ki 1508-ban Nagy-Míhályí György deáktól 200 arány- 



'*) Tbrléneimi-tár IV. köt. 18. 
*) Leleszi Coovest Actorum nro> 42. 

*) C&talogua m&nuscríptoram Biblioth. Síécheny-tano Kegnioolarís I. ?♦ 
i>*hoczky Stemmat. I. 

*) Leleszy Convent Fasc nro 17, 

*) Ugyanott Fas, aro 18 

*) Ugyanott, áctorain jnro 222. 

r ) Szepesi káptalan Protoc. 1&Z2. Iád, 2. fol. 111. 



Uptey. 189 

forintért Sáros megyei egész nempthi, k.- komlós i részbirtokot zálog- 
képen megszerzetté ') 1510-ben pedig hasonló jogon Zemplin megyében 
A bonban curiát s részbirtokot vett 400 arany forintért nemes Aboni Pé- 
tertől *). Neje Charnawoday Katalin 3 ), Í54l-ben már özvegy volt; et- 
től Oa L e o n á r d, ki 1517-ben Liptó megyei Kvac3án, Sáros megyei 
K.- Komlós, Karáosonymezó, Vaspatak, Páskics, Gyralt, Horgonya, és 
Zólyom megyei Zaazfalva, Németfalva, Zennicza. Kremntcska, Persan, 
Matyakov helyí»égbeli birtokrészekre adománylevelet vitt, és azokba 
beiktattatott ') ; 1542-ben Zólyom megyei Szent-Jakab, Tasfalva, Né- 
metfalva stb. helységbeit birtokrészeit ttesztercze-Béava városának 
vallja be ; *) 1543-ban Katalint, Liptay Gábor özvegyét Szatmár me- 
gyei Kazár helységbeli eladásától tiltja •) ; továbbá Erzsébettel néhai 
Liptay Miklós özvegyével együtt, Liptay Erzsébetet, Zrítthei Gábor 
hitvesét a Szatmár megyei Kazár, és Ugocsa megyei Halmi, Hunstvár- 
allya, Turoz, Bábon helység és Rasfc pusztabeli birtok eladásától tilt- 
ja *}. Ugyanezen évben nejével Charnawoday Erzsébettel együtt any- 
nymor nevezett Szatmár megyei Kazár Helységbeli birtokuk iránt 
óvást tesz 8 ). Meghalván nem sokára neje Charnawoday Erzsébet, 
másodszor nőül vette Raszlaviezay Benedek leányát Katalint , és , 
ezen viszonynál fogva, 1547-ben nejének testvérei Raszlaviezay Fe* 
rencz és Leonard között, és Liptay Leonard neje Raszlaviezay Kata 
között birtokaik iránt barátságos szerződés köttetett *). Leonard 1559* 
ben már nem élt, midőn Özvegye Raszlaviezay Kata, Pesthi Ferenc* 
deák (liUer&tus) ellen tiltakozik, mivel ez néhai férjének L. Leonard- 
nak javait névszerint a kvacsáni, keresztes-komlósi, vas- pataki, kará- 
cson -mezei, francz- vágási (Sárosban), továbbá kremniczi, makehoi (Zó- 
lyomban) stb, helységbeli részbirtokait maga részére fölkérte l0 J. 



«) latesú Conv. nro 42. anni 160$ 
»> Ugyanott nfo. 102. anní lőlO. 

') CiianaawodAv Egyednek leánya és előbb Artaody Tamás özvegye. 
*>Szepeíi káptalan Sc;?a. 7 Faso. I. Mi&cellaneorum cü^er&omm Comsta- 
fanmFaso. i nro, 17. 

*) Ugyanott Prot 1622 ind. 2. fol 36. 

•) Ugyanott — JJK2 íaá.t fol. 44. 

'} Ugyanott — I5S2. Ind- 2. fol 43. 63. 

•) Ugyanott - Ind. 3. fol. 72. 

*) Ugyanott — Ind. 4. fol. 126*. item. »ub 7 nro, IS 

*> Ugyanott - Ind. 4 fol. 70. - Kaazlavicatay Kata késóbb <* birfrirré* 
txeket Kejidy Tamásnak adta sí, 1582-ben pedig Rakor&tky Jánosnak vallotta »*t 
szintén a t««peai káptalan előtt. 



141* Liptay. 

Leonárdnak testvére volt. Katalin, Zritíhei Gábornak nitvese, kiről 
feljebb voli említés. 

Ugyan ez időszakból Pösa«séc$i előnévvel élő Liptay csalá- 
dot is ítemerünkj ugyan is 1 505 ben Orsolya asszony néhai Posaeséesi 
Lipthay Györgycek neje, fiaival Lípthay Albert,- Lászlóval, és 
Benedekkelés leányával Annával Znthay Lászlónéval Zemplin me- 
gyei Posacséos és Kurta- Pósacsács helységbeli birtokrészekbe beiktat- 
tatott ')• Ugyanezen évben nevezett pósaesécsi Lipthay Albert, 
László, és Benedek Zemplin megyei Hoporgy helység felerészébe 
iktattatott be *). 

A Szapolyaiak korában Erdélyben is éltek Liptay-ak, (elcnevük 
ismeretlen) — névszerint Dobóka megyében Liptay G y ö r g y és Mik- 
lós testvérek említetnek, miot a Menyhárt, Rosszutelk;, Budaházi, 
Tótöry és Kecsethy családokkal osztályos vérségek* Nevezett György- 
nek a ) Szalaházy Magdolnától k ) három leánya maradt t 1. Zsófia 
Kozárviry György neje, 2. Anna előbb Hosszútelky Fereneznek, utóbb 
Budaházy Jánosnak felesége, és 3. Magdolna Sólyomkövi Meny- 
hárt Gáspárnak felesége. Bizonyítja ezeket Szapolyai Zsigmond János- 
nak beiktató levele, mely szerint 1568. aug. 17-én kornyáti Békés Gás- 
pár Fogarasvár birtokába béiktattatik. Maga az adomány levél Szala- 
házy László űának Yamásnak a veszprémi püspöknek I. Ferdinánd ál- 
tal adatott, és innen szállott Békés Gáspárra. Az igtatást Miksa király 
is megerősité *). 

Ismét egy, szintén Liptó megyéből származott Liptay családot 
ismerünk fel azon L. J á n o s b a n, ki magát kis-palugyai Liptai-nak 
irá; ily előnévvel nevezett János és neje Veronica 1474-ben Reeghi 
Ciiama Gergely és testvére István és Dorottya, nevezett Gergelynek 
felesége ellen, nem különben Palásthi András ellen , megbecstelenités 
és Nyitra megyei Mezőkezi és nemesi helységben történt többféle ha- 
talmaskodás miatt tanuvallatást kér 8 ), Ellenban Chama Gergely a vé- 
gett emelt panaszt Liptay János ellen, hogy javait elfoglalá T ). E J á~ 

') Leiesó Coavent nro. 54. anni 1506 ; és Faws. Sta-tut. 2. rab lit L» 
nro, 54* 

*) Ugyanott nro. 55. anni 1505. 

•) Bgy Liptay Györgynek Zólyomi leány volt 1558-ban felesége. L. Bar- 
iholomaeides B. Gomör. p« 193. 

*) Mint alább látandjuk Szalaházy veszprémi püspöknek bizony o*an ro- 
kona> — talán épen nővére. 

*) Bodor Károly, Doboka várm. 165. 

* ) Sz-benedeki Cor. vént. Fase. 82. nro. 7. 

') Ugyanott Faap. 19. nro. 4. 



Ltptay. 141 

nos 1496-ban már nem élt, minthogy essen évben Báabi László tanu- 
vallatást eszközöltet többi között palugyai Liptay Jánosnak fia, János 
ellen is, Báabi helységben* birtokrészének elfoglalása miatt y ). 1Ö13 ban 
kis-palugyai J á n o 3 éa leánya Krisztina Nyitra megyében Nemec i- 
keí és Vezekényi birtokrészét elzálogosítja Szokorudy Istvánnak *). 

Ufiíay Cft&l&d. Czímerleveles nemes család. A czimeres leve- 
let Possgay István és testvérétől származót t fia Liptai János kapták 
I Lecpold királytól 1655-ben, mely nemeslevél 1655-ki jul. 26 án 
Nógrád megyében hirdettetett ki d ). 

Uptoy esal&d. 1 660-ban Szintén megnemesítetett egy Liptay 
család az Öndrejkovies családdal együtt egy czimeres nemes levélben *) 
Mfróa? család. Liptay Márton 1684-ben nyert I. Le op old 
királytól czimeres nemes levelet 5 ). 

JLtptay család. Liptay L ő r i n c z és Mihály 1722. dec. 
5 én Ili. Károly királytól kapták czimeres nemes levelüket *). Czíme- 
rük függőlegesen kétfelé hasított paizs, a jobboldali udvar kék, a bal 
vörös, a paizs alján zöld téren egy tigrissel kétfarkú oroszlán viaskodik ; 
a tigris már sebeitől vérzik, és a reá lábaival lépő oroszlán felé for- 
dítva fejét, azt állánál fogva harapja A paizs fölötti sisak koronájából 
szintén kettősfarkú oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával olajfa 
gallyat, bal lábával pedig arany koszorút tartva. Foszladék jobbról 
ezüst -vörös, balról arany-kék. 

liptay család. Liptay Márton M. Terézia király-asszony 
által nemesíttetett meg 1760-ban •). 

Czímere függőlegesen kétfelé arany és esüst udvarra oszlik, a 
paizs közepén vörös mezü könyöklő kar egy kék karót tart, mely köriül 
szőlő venyige tekerödzik, és arról két fürt piros szőlő és két zöld levél 
csüng le. A paizs íblötti sisak koronájából szintén két szőlő venyige 
nyúlik fel, kört alakítva, és arról zöld levelek között két piros szőlőfürt a 
körbe csüng alá. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörüs. 

Az eddig elé adott Liptay családok közül melyikhez tartoznak 
a következők ? — nem tudhatjuk ; — ugy mint : 

*} Ugyanott Fasc. 04. nro. 40. 

*) Ugyanott Faso. 55. nro. 4. 

*) Prof. C. Neográd. anni 1655. 

*) Ssepeai káptalan. Frotoo. 1816 fol. 157. 

*') Siepasí káptalan. Protoo. 1(575. föl. 504, 

•) Gollaet HaVald nro. $?2. 

*)Ugyfcaosi 



14* Líp síéin - hl^zky. 

Liptay család közbirtokos e század elején Zemplin megyében Ba- 
rancs 5 Miglész> Cseles, Szacsúrés Sókút helységben ! ). 

Liptay Antal kamarai ügyvédi gyakornok volt Krassó megyé- 
ben, hol Fejér megyétől 1783. sept 2-án nyert nemesi bizonyítványát 
1735, nov. 24-én hirdetteté ki. Jelenleg Krassó megyében ismeretlen 2 ). 

Trencsín vármegye nemesi Összeírásában szintén találunk Liptay 
családbeiieket. Nevezetesen 1666, és 1688-ban a trencsíni várban, utóbb 
Trencsín sz.-kir.-városa lett a család székhelye, hol 1748-ban Páh 
1768-ban Pálnak Örökösei Sámuel, János, Fái és István, és 
más részről Mihály írattak a nemesi lajstromba. 1803-ban ugyanott 
Pálnak fia András, végre 1 837-ben ifjabb Pálnak örökösei Alajos, 
Fridrik és Pál jegyeztettek a kiváltságos rend lajstromába S J. 

liipsteln család. Zemplin vármegye czímeres nemes csalá- 
dai között említetik fe ). 

IJ pSKky család- (Szedlicsnai.) Eredetét állítólag Lengyelor- 
szágból vévé, és eleik mint a protestáns vallás hívei üldöztetéseik mi- 
att léptek Magyarországba. Lipszky Dániel volt az első, ki magyar 
nemességet nyerfc ? és nemes levelét 1649-ben Trencsín vármegyében 
kibírdetteté Nem sokára Íekv6 birtokra is szert tevén, mir 1688-ban 
a család SzedÜcsán mint birtokos íratott a nemesi lajstromba. Utóbb a 
család Nozdrokóczon és Szoblahón (Trencsín megyében) és Praznóozon 
(Nyitra megyében) adomány levél mellett szerze birtokot. 

kz- 1748-ki nemesi összeírásban Imrét találjuk, ki 1768-ban 
már Szedlicsnán említetik Ugyan ekkor Trencsín városában János Örö- 
kösével Pállal, és ennek János, Péter és József fiával talál- 
kozunk. 

1 803-han szedlicsnai birtokán székelt I m r e és ennek fiai János, 
F e r e n c z és L á a z 1 ó. Végre 1837-ben már Imre örököseiuek egyike 
t. i. János volt azon érdemes nevű cs. kir ezredes, ki Magyaror- 
szág földrajzát egy még eddig nem pótolt hely-névtárral, és íti\á abro- 
szokkal kiadá Meghalt ez Szedlicsnán, és egykori kertjében álló sír 
emléke hirdeti munkás életének és családjának kimúl tát *). 

A család czímere a paizs udvarában egy vastag, derékon eltört 
élőfa, melynek mindkét oldalán egy-egy fris hajtású ágacska zöldellik 

•j Srirroay C. Zemplin not. top. 236. 271. 280. 334. 336. 

*) Krassó v£rm. jegyzőkönyv. 

*) Szoníagh Dániel közi. 

*> Szirmay C. Zemplin. not. top. 114. 

*) Szón tag h Din. kőzi 



Kfezovényi - Lisakay. 148 

A fa fölött jobbról arany nap, balról ezüst félhold ragyognak. A paizs- 
fölötti sisak koronájából kétfarkú oroszlán emelkedik ki. első jobb lá- 
bával zöld Ágacskát tartva Foszladék jobbról arany kék, balról ezüst- 
vörös. 

U ssovén yi csal Ad. Lbtó vármegyei nemes család. Lisso- 
vényi vagy Lischoviny András, öyörgy és Sámuel 1712-ben 
Ili. Károly király által nemesítettek meg 1 ) 

Czímere a paizs kék udvarának alján hullámzó tenger, a jobb ol- 
dalról egy sziklán szétzúzott hajó, melynek egyik orrán egy madár 
fészkel, a hajónak árbocza letörve, a hullámok között látható, és arra 
egy nagyfejű hal tefcerődzik, a hajó fölött jobbról arany nap, és fél 
hold ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából egy árbocz kifeszített vi- 
torlával emelkedik Yi. Fosztádéjc jobbról arany-kék., balról ezüst-vörös, 

Líptó megyében Lubelíén székelt János, ki (848. előtt nevezett 
megye szolgabirója volt 

Egy másik lagja a családnak Lissovényi László Pesten ügy 
véd volt 1830-bnn 

Ussovszky cealád Trencsín vármegyében az 1688 ki ne- 
mesi lajstromban fordul elé neve a ). 

Liszkay család Heves vármegyei nemes család. A czímeres 
nemes levelet Líszkay Miklós kaptft 1659. aug. 28-án. és azt Nógrád 
megyében 16 60- ki jan. j-én Losonczon tartott közgyűlésben hirdetteté 
ki, 1728-ban Liszkay István Nógrád megyében ígszolá nemességét , 
úgy szintén Í734*bett is, a föntebbi armatis fölmutatása mellett — Az 
1755-kí Nógrád megyei nemesség lajstromában a czímerJeveles nemes 
családok sorában Liszkay iá. és íQ. Istvánt *) találjuk. 

Utóbb a család átszármazott Heves vármegyébe, hol Liszkay 
Miklós 1773. megyei főjegyző. Ennek egyik leány utóda Nagy Fe- 
renozué, férfi utóda pedig nyugaim kapitány, birt Csányon nejétői 
Csernovits leánytól gyermekei : Pál fiatalkorban halt meg, Mária 
Paulinyinő volt, szintén meghalt , s benne a csatád név sírba szállt 

A régibb századokban is találunk Liszkay család névre, így 
Liszkay Ádám egri megyei pap, és közjegyző 1488-ban élt *); — és 
Zempltn vármegyében már 1403-ban előfordulnak Liszkay Benedeknek 
fiai Miklós, PéterésBenedek *X 

*) Colteot; fcer&ld uro. 391. 

*) Siontagh Baniei kirak 

8 ) Pjrotood. a Ntogr&d aani 1597. p. 1734 

•) Telaky, Hunyadi ak kora XII. 393, 

s ) Síirm*y C. Zeroplin. aot top. 37& 



Ift& Uszityay — Lisati. 

E század elején Zemplín megyében szintén birtokosai íratik a 
család Magyar-Isípen, és Málczán *). 

Msznyai család, Lásd igaz nevén Dámé c$. 

ILtezBiyml Kovács eoaiád. Székely család Lisznyóról; {be- 
lőle származott Lisznyay K. Pál, ki a külföldi akadémiákról 1667-bsn 
haza-jövén, tanárkodótt, és több könyvet, és ezek közCtt egy krónikát 
is irt és adott ki magyar nyelven *). 

Umt család. Liszt András 1719-ben III. Károly királytól 
ezifneres nemes levelet kapott •). 

Czimere a paizs kék udvarában repülő feliér galamb , lábai és 
csőre pirosak, ©sőrében zŐld galyat tartva. A paizs fölötti sisak koroná- 
jából két kiterjesztett fekete sas-szárny között egy vadember (faunus) 
emelkedik-ki, derekán és fején zöld borostyán koszorúval övedzve, jobb 
kezével három nyilat tart, balját csípőire helyezi. Fo9zladék jobbról 
ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Iif sztf Cft&ládL (Köpcsényi báró f.) íratik a család neve 
főleg latin történelmi könyveinkben Listi Listius és Listbius 
alakban. Legelső ismert törzse JJszti Kristóf, Erdélyben Szeben 
város tanácsnoka ; és Oláh Miklós magyarországi prímás rokona, kinek 
segélye által emelkedett a család. Kristóftól kezdve a család követke- 
zőleg 4 ) sarjadzott le : 

_____ Kristóf szebeai szenátor. 



András Sebestyén I. János f 1578. 

f 1561. m. kir. kaneaell. m. kaxiczell&rián 

jegyző 1 1880. titoknok. 



(ÖláJb Lncretia) 
utóbb püspök, báró. 



István 1609. 1625. IL János sz. 1556. Ágnes. 

(CsoVod Anna.) (b. N&uiums (1. Smnyogh János 



'irzse li István Ján"o71w^ ^.J^L 5^!ÍM5?i»£!!Í) 

(Dőozy nőtat kap (Síé- szamo«» Anna Rcziaa IIL János Kristóf 

Wnvez.) (lindvai chy wjvári kapit (1. Tbinrzá Szanisz. {Pocbeim 

Banffy Kata.) (Gynlaffy 2. Pogrányi Istv.) Apollónia.) 

Zsófia) Zsuzsa.) j 

— «» 



TamáSu IV. János j Ásna Erese M. Bora Zsigmond. Ferenc*, 

f f 1876. körül, j v.Jan-(Paiu- 1670. f f 

(Bsrényi Bora.) ka. f gyay (Maj* 



m/U 



Gábor.) thény 
László" György András.) 

lefejezi. előbb LáeiUfty, 
ím, fogadott üú. f 1679. 



f ) ugyanott, 247. 371 és 114. 
s ) Magyar Ir5k, életrajz gyüji í. 299. 
*) Colleet herald* nro. 394. 

*) Wagner Calleot. geaneral. kist. deo. Ifi. p. 66. — Gr, Kemény Jótzrí az 
Uj Magyar Múzeum 1854-ki év foly. 4 ffizeiében. 



Lisjsti 14* 

Kristófnak három fia volt, ezek közül András meghalt mag- 
nélkül 1661. oct. 9-én eltemettetett Nagy-Szebenben a fő templomban. 

Sebestyén a magyar kir udv kanozel). áriánál jegyző. Oláh 
Miklós prímás 1650-ben megszerzé neki a győri keresztvivŐséget ; 
1551-ben pedig részére Mülej helységben nemesi kúriát kért föl a ki- 
rálytól. SebeBtyén meghalt 1560. jul. 24 én. 

I. János udv. kanczelláriai titkár. 1554-ben testvéreivel együtt 
nemességet nyert 1555. jul. 14-én vette nöűl Oláh Miklós prímás test- 
vérének Máténak Tamás fiától való unokáját Oláh Lucretiál ') — 
1560-ban adományt nyert Viozmándy Mátyással és Zay Ferenczczel 
Heves vármegyében Hegyesbor, Püspöki s több helységre; Nógrád 
megyében Györgye, Bikithó és Poith *) helységre, Csongrád megyé- 
ben Csongrád, Vásárhely, Szentes, Derek egyháza, mind akétBekény, 
Mama, S2elevény és Martonyos helységekre, Csanádban Rarros és 
Koppanta birtokra, melyek martonosi Veszny János és András magva- 
szakadton jutottak a kincstárra. 1563-ban jelen volt Miksai kir. koroná- 
zásán, és azt leirta <*). Meghalván neje, 1568-ban pappá lón, és csak 
hamar veszprémi püspökségre és alkanczellárságra lépett, 1573-ban 
pedig főkanczellár és még azon évben gyÓri püspök. — 1586-ban kapta 
a köpcsényi uradalmat firól fira szóló adományban, és előnév haszná- 
lati joggal. Író és költő is volt, és magyar költő is. Meghalt Prágába 
utazása közben 1578-ban. Három gyermeke maradt: Ágnes, II. Já- 
n o s és 1. 1 s t v á n. 

Ágnes először jeszeniezei Szunyogh Jánosnak, másodszor idősb 
Orlík Jánosnak hitvese. 

II. János szül. 1556. jun. 18-án. 1587-ben a nyolczadoj tör- 
vényszék bírája lett. Neje Rueting Stadtkircheni és Senftenbergi báró 
Nauhaus Anna, Zinzendorf János Kristóf özvegye. Ettől két gyermeke 
volt: Anna Rozina 1-ör bethlenfalvi Thurzó Szaniszló nádornak, 
2-or nemeskürthi Pogrányi Istvánnak hites társa j — és iaszthi Ili. 
János kinek nejétől Pucheim Apollóniától három leánya és két fia 
született, kik közül azonban a fiúk korán ós magnóikul elhaltak. 

István (I. Jánosnak fia) 1609., 1618., 1622. és 1625-ben a 
nyolczados törvényszék bírájává választatott; és „nagyságos" czín> 
mel tiszteltetett. Neje devecseri Csoron Anna volt. Ettől gyermekei 



*) Wagner id. h. 

f ) Györgye (ti Tapio Györgye) Peat megyében van, Bikithó-t sem is« 
snari Nógrád megye, Polth ot sem, 
*) Kiadta Bel János. 

10 



Erz sebei, ki 1608-ban lőn nejévé nagyhídiéi Dóczy Lflrincraek; 
II. i st ván, kinek neje alsó-lmdvai Bánffy Zsófia volt, és ki mint ha- 
mis pénícveaő, hűtlenség bűnébe esvén, ez általa birt köpcsény fele ré- 
szét elveszte 5 gyermekei korán elkaltafc ; — in. János, és Ferenez 
kikről sorban emlékezzünk, 

II f. János neje volt rima-szécsi Széchy Katalin, kinek jogán a 
Lisztek Zólyom megyei Lipcse várát kapák ; e vár birtokába Széosy 
Katalin nevezett fiával együtt 1649-ben jutott s iktattatott be, de el- 
lent mondtak a Déozy családbeliek és Lippay Gáspár *). III. Jánosnak 
emiitett két fia közül Tamás kor&a elimJt, V János pedig noha 
megnősült, feleségfii vévén karanes-berényi Berényi Borbáláidé mag- 
talan lévén, 16?0-ben engedélyt nyert a királytól, hogy Köpcsénynek 
fele részéről, melyet bírt, szabadon rendelkezhessék, melynek következ- 
tében azt Eszterházy Pálra ruházta át. Élt még 1676-ban. 

Peren ez Erdélybe szakadt, ott Bethlen Gábor pártoltja lévén, 
szasics-ujvári kapitánynak tétetett *). Neje ráthotí Gyulaffy Zsuzsanna 
túl éhén íérjét és szerencsétlen fiát Lászlót is, kir. engedély foly- 
tán a Liszti család kihalásának gátlására fiául fogadta Lászlófy 
Győrgyöt, és végrendeletében ennek hagyta Pozsonyban iekvó házát; 
erdélyi birtokait pedig Vesselényi Pálra írta át oly föltétellel ; hogy 
ez tartozzék 3000 ftot a szilágyi, csik-somlyói, fejérvári és monostori 
egyházak helyre állítására fordítani. Pia 

L á s z 1 ó, ki ellen és társa Balassa Ferencz ellen súlyos vádak 
emeltettek, elfogatott és Bécsben 1609-ben lefejeztetett. 1659-ben az 
országgyűlési 112. törv. czik szerint a kirrfiscus kívánatára azon vádak 
megvizsgálására Wesselény Ferencz a nádor küldetett ki, hogy a vá- 
dak bevalósulása esetében őt megidéztesse, és a kh. tábla az ügyet el- 
ítélje De mert nem így történt, 1662-ben az özvegy Gyulaffy Zsu- 
zsanna kérelme folytán az országgyűlést panaszt emelt a király előtt, 
hogy Liszti László Bécsben fogatott el, ott ítéltetett el, és bűntette- 
tett meg a magyar törvények sérelmére, sőt anyja jogainak sérelmére 
akirv físous áital birtokai is elkoboztattak, s mivel törvényesen az ide- 
gen bírák reá a hűtlenségben marasztaló ítéletet ki iem is mondhaták, 
könyörögtek az ország rendéi, hogy Köpcsény és a többi elkobzott 
javak a másik ágon álló Isisiü V. Jánosnak vissza adassanak, Gyu- 
laffy Zsuzsannának pedig azok iránti igényei a nádor által megvizs- 
gáltassanak 

») Sz,-benedeki Conv. anní 1649. Fasc* 29. nro. H. és Fasc. 33. nr. 14. 
*) Kemény János önéletírása* Kiadta Szatay JL 162—163 lap 



Lttassy. 



14* 



Ferencinek fogadott fia LaszlófTy Gy örgy, ki Liszti Ferenci- 
nek nemes Lászlód Annától született természetes fia volt, az adoptio 
és László lefejeztetése után Liszti László nevet vett föl ; éa mint 
egy a mohácsi veszedelemről írt „M agyar Mars" czímű hös költe- 
mény szerzójo a magyar irodalom történetben maradandó nevet vívott 
ki '). Utóbb ellene szintén borzasztó vádak emeltetvén, (hatalmasko- 
dás, rablás, alpénzverés, erőszaktétel, gyilkosság) úgy látszik — 1679- 
ben börtönben hait meg *}. 

A báróságot Liszty István nyerte, Lehoczky B ) szerint pedig 
László í 655- ben, V. János pedig 1 064-ben grófságra emeltettek. 
A család czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4-ik osztály ud- 
varában egyszarvú, a 2- és 3-ik osztály udvarában pedig vízi rányos sze- 
lemen látszik. A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett sas- 
szárny között szintén egyszarvú emelkedik ki *). 

tiltás*? család. (Dereszlényi.) Hont és Bars vármegye ós 
régi családa. Nevét Hont megyében 
fekvő Litas pusztáról, előnevét 
pedig a Bars megyében fekvő De- 
reszlény helységtől vévé. 

Már a XIV. század közepén 
Litas birtokában találjuk a család 
Őseit, névszerint Litasi Miklós- 
nak fiát Istvánt, Zádurnak fiát 
Szintén Istvánt, midőn 1342-ben 
az eaztergami keresztesek Convent- 
jének levele szerint L i t a s és N á- 
d a s d között határjárás tartatott 5 ). 

1464-ben Litassy János kirá- 
lyi ember (homo regius) a Dalmadiak beiktatásánál. 




«) Kinyomatott először Bécsben 1663-ban. - Újabban 1852-ban a Nemzeti 
Könyvtárban adatott ki. 

*) Itt — agy látszik — tévedés van a két testvér között, ti. a törvényes 
atttletéaü Lis2ti László között, kit följebb 1659-ben Bécsben lefejezettnek ir- 
tunk, és ezen LaszlófFy György, vagy adoptio szerint Liszti László között. 
V. össze : Gr. Kemény József Űj M, Mozenm 1854. L köt 489. s köv. l*p. és Toidy 
Ferenez M. Irodalmi Kézikönyv. I. 245. lap. 

•) Lehotzky Stemmat 1 169. 

•) Wagner C. Oolleet. ganeai. hist dec. Hí a táblán. 

*) Fejér, Cod. Dipl. tom. IX. vol. I. p. 7fc 

10* 



148 LNassy. 

I523-b*n dereszlényi Litassy Albertnak fiai János és Ist- 
ván, László és Péter atyafiakkal (fratres) és 1 1 o n a és Anna nő- 
véreikkel Bars megyében Szénásfalván négy és fél, Vthnyén pedig két 
ülést 550. ftban örökösen bevallnak nagy-lucsei Dóczy Perenczuek, ne- 
jének és gyermekeinek *). 

1537-ben Litassy Tamásnak leánya Erzsébet, Dalmady Kelemen- 
nek hitvese a fbljebbí bevallási oklevélnek kerestető parancs mellett 
hiteles másolatát kéri a sz.-benedeki Conventtól *). 1550-ben pedig > ne- 
vezett Litassy Erzsébet, már mint Dalmady Kelemen özvegye ar- 
ról tétetett tanúvallatást, váljon Litassy István, László és Já 
nos a szénásfalvi és vihnyei részt örökösen eladták-e Dóczy Miklósnak, 
és megvették a kis-sarlói birtokrészt Érsek Lászlótól 3 ). 

155#-ban Endrédy Imre Bars megyei Kis-Endréden egy ülégt 
Örökösen bevall dereszlényi Litassy Istvánnak és nejének Dubraviozky 
Katalinnak *). 

1568-ban Dubraviczky Kata, Litassy István bitvese, nyugtatja 
57 Y 2 forintról a Sági prétostot, melyet annak a tizedek kibérlése fe- 
jében fizetett s ). 

1598-ban Litassy Pál tanuvallatást tétetett a Dubraviczkyak le- 
ágazása iránt, és arról hogr * Dubraviczky családon kivűl senki sem 
birta egészen Egyházas-Nyényét, és hogy e családnak birtok része volt 
Kőkesziben, Sirakon, Gyürkiben , Nyéken , Ipoly-Keszin, Leklinczen 
(Hont megyében) Bakófalván (Nógrád várra.) Györgyén, Szelén, Fel- 
egyházán § ) (Pest várm.) 1601-ben Dubraviczky Márk, fia Jánosnak, 
unokája Márknak kifizetvén testvére Dubraviczky Perencz Özvegyéuek 
Símonyi Magdolnának már Bogdány? Gáspár hitvesének a jegybért 70 
ftban, bevallá testvére Dubraviczky Mihály leányától Dubraviczky Ka- 
talintól Litasy Istvánnak nejétői született Litassy Pálnak, Györgynek 
és Istvánnak ') 

1601-ben Gyürky János, és Gyürky Mihály leányának Katalin- 
nak Szabó I s t v á n t ó 1 nemzett leánya Anna, Mazúr Tamás hitvese 



*) Sz.*benedeki Convent 1523. Proi B. pag. 37. 

a ) Ugyanott Fasc. 64. nro. 4. 

*) Ugyanott Fasc. 131. nro. 24, 

4 ) Ugyanott Profoc. D. pag. 91. 

*) Ugyanott Faac. 35. nro. 1& 

ö ) Ugyanott Prct H. p. 125. 

*) Ugyanott Proi J. p. 186* 



Litass>. 



149 



Sirakon fokvó birtokát ICO Írtban hevailá Litassy Istvánnak, Pálnak 
és Györgynek f ). 

1601-ben Almássy máskép Pomothy Mihály, Gyürky Miklósnak 
és leányának Zsófiának nevében tiltakozik Gyürky János ellen, ki Si- 
rakon, Simon Palojtán, és Gyürkiben fekvő részbirtokát eladta és be- 
vallotta Litassy Istvánnak, Pálnak, és Györgynek *). 

1622-ben Pilinyi Benedek Pest megyei szelei, györgyei, és fél- 
egyházi javait, melyeket Dubraviczky Istvántól zálogképen birt, 600 
ftban szerződésileg átadja Litassy Istvánnak 8 ). 

1646-ban Litassy István megidézteti Asgúthy Györgyöt Dub- 
raviczky Mihály után anyai jogon őt illető oklevelek miatt *). 

A család leszármazási fája *) dereszlényi Litassy Alberttól kezdve 
következőleg folyik : 



Albert 

isoa 



Tamás. 

fi» zse 1536. 

(Dalrnady 

Kelemen.) 



János 
1523. 



István László 
1023. 152a. 

(Endrédy 
Bora.) 



Péter 
1523. 



Ilona 



Anna. 
1523. 






István 1558. 
(Dubraviczky Kata 1568.) 



György 
1601. 
(Apponyi 

Zsuzsa.) 
r™— A ~— -i 

Erzse 

(Bogáthv 

András.) 



István 

16Ö1. 1622. 

(1. Bogdán 

nyi Erzse. 

2. Vitéz 

Judit) 

i 



Bora 
(Mo- 
csáry 
Bálás.) 



Zsófia 

(Egresdy 
László) 



Pál 
Bars várm. 
szakíró 1584 
(Borsy Anna.) 



Zsuzsa 
(Lipthay 
György.) 



Erzsébet 

(Ujfalussy 

István.) 



Éva 

(Filter György.) 



Anna 
(Sido* Ferencz.) 



György 
(Eötvös Kata.) 



Mihály 



István 
1649. 



Mária 
**w. (Marsóvszky 
(Rezek^nft.) < A PP<>*yi) Zsi^ond.) 



-A... 



Folyt u köt, lapon. 



*) Sz.-benedeki Convent, Prol J. p. 125. 

*) Ugyanott Prot J. p. 126. 

a ) Ugyanott Fasc. 8. nro. 24. 

*) Ugyanott Fasc. 130. nro 1%. 

*) Wagner Mss. LXX. p 177. és Teszóry-Deméndyféle pet ; stb. 



*3« 



bénysy — Litereié* 



György, ki o* tUbbmi lapon. 
f Eötv'ds Kata.) 



Imre Gyosgy Erzse Mária Bora Pál 

(Gáfor (MartonfalThi (Gál János.) (Paxy (Litho- (2 ik Geduly 
Erzse) Nagy Mihály.) mericzky.) Mária,) 

Bora!) 

— i 



Sándor. 



László 

1729. 

(Horváth 

Zsuzsa.) 



Anna. 



József; 
(Bajasy 
Anna.) 



Mihály 
(Halapai 



László Lázár ftebska. 

Veres 25suíssa. (Nagy fflárla .) 

Gábor Budolf 

180! . Bars v. esküdt 

1839. 



Károly. Bálint Teréz. 
(Petrovios 
Hona.) 



MpA# 



Gáspár. 



Julianna 
(Gombos) 



Kata Klára 

(Kűrthy (Goszíoayi 
]mreJ7ea> Mshály.) 



Zsuzsa 

(Balogh. 



Bora* 



András 

i " '* ' . 
Tádé 

1794. Bars ▼. 
fösx.-bir<5 
(Ordódy 

Mária*) 

y '■ A - — n 

Péter. Gáspár Is&váa. 

f lak. Nagy Sarló. f- 

Á család czimere — mint följebb a melfszvéay ábrázolja — a 
paizs kék udvarában álló magyar vitéz, zászlót tartva. A paizs fölötti 
sisak koronáján férfi kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

lAtevaíi család. L Sesmdrky c* 

lilterati család. A régiebb századokban a literátus (és 
innen literati) név gyakran tapadt az Írástudásban , főleg latin nyelv- 
ben jártas egyének neveikhez ismertető melléknévül , és ezt a ma- 
gyar átalában „deák" nevezettel adá vissza, innen János-deák, 
András-deák stb. mvezQtek ; — és így a Literati név legalább 
önálló vezetéknévül nem igen szolgált, még nagyobb tévedés volna pe- 
dig minden Literati nevűeket egy család tagjaiul tartanunk Mind a 
mellett az még is megtörténhetett, hogy e név néhány nemzedéken foly- 
tonosan állandó mellékneve maradt valamely Literatusnak nevezett ős- 
től származott családnak. 

Úgy látszik — Erdély későbbi időkig tárté fen a szokást a L i- 
ter a ti név osztogatásában, és ott a XVI. és XV Ff, szazadban még 
sok ily nevűeket találunk. Hodor Károly Doboka vármegye ismerteté- 
sében a nevezett megyében Öt ily nevű birtokost emíit. nagyobbára a 
XVI századból, ugy mint Nagyfalvi Literati Péter tj ki 



litsek - LMeraty. 1*1 

1540— -1566. Doboka vármegyének jegyzője volt, 1606— 1639-ig szin- 
tén Nagyfalvi (vagy -Sajói) Literatia jegyző, — ~ 1560 — 1585 L i t- 
terátiGyörgy, 1588— 1606-íg Literáti Sámuei íratik jegyzőül, 
1545-ben él Kidéi Literáti Demjén. 1627-ben L Bálás. Úgy 
látszik, itt főleg a jegyzők érdemlék ki a literátus nevet *) 

A székely földön szintén több ily nevűekre találunk ; L i le r a t i 
Péter (de Szent Mihály falva; 1566-ban fori inspeetornak rendeltetik 
az országgyűlés által. 

Literáti Gáspár (de Nagy-Bölőn) 1610-ben Miklósvárszék 
követe. 

Literáti Pál (de Kínos) 1668—1660. uőrűl üdvarheiyszéki a!- 
királybíró. 

Liteivd János (de Chokfalva) 157 f ben Marosszékben assessor. 

Literáti Jóban Zoltán (de Gidófalva) 1586-ban az Egyed 
mezei perben homo regius 2 ) 

És ha a hivatalos tiszti névtárt tekintjük, Erdélyben ma is van- 
nak családok, melyek a Literáti nevet annyira családnevűi fogadák, 
hogy a mellette hasznait nevet inkább csak elő* vagy melléknevűi te- 
kinthetni. Ily családok a következők : 

L i 1 1 e r a t i-B á n y a i cs. (felső-bányai), melybői M óz a e s Dézs 
városi tanácsos 1848. körűi. Márton birtokos. 

Litteratics. (hévízi) melyből János 1815-ben főkormány- 
széki irnok. István aljegyző Abrudbánya városnál 1840-ben. 

L i 1 1 e r a t i máskép M a r k u s-D e á k cs. (Sepsi Szent-Iványi) 
háromszéki család; ebből József ott jegyző a széknél 18 15- ben. 

Előnévnéikül, tehát pusztán Literáti néven találjuk Istvánt, 
ki 1815-ben Háromszék levéltárnoka volt. 

Iittoek család. (Macsovai.) Veszprém és Krassó megyei 
nemes család. Ez utóbbi megyébe származott Litsek Antal, ki Vesz- 
prém vármeg vétől 1828-ki oct, 6-án kiadott nemesi bizonyítványát 
Krassó vármegyében 1829 ben aug. 5-én hirdetteté ki. Fia Zsigmond 
Krassó megyei szolgabíró volt } és bírja Macsova helységet. Fiai 

vannak. 

Macsovai Litsek Jozefa, Pap János neje meghalt Közép-lszká- 

szon 1857. april 18-án kora 43. korában. 

Utteráty család. (Máskép P r u s z k a y.) Trenesín várme- 
gyei czímeres nemes család. A ezímeres nemes levelet Benedek 

') flodor K Doboka várm 166. lap. 
') Kallay Székely Némtet. 265. lap. 



f$t Lrvír.aí — L6czv. 

szerezte és azt 1659-ben Trencsín vármegyében k shírdeí tété. E csa- 
lád úgy látszik — már kihalt, mert azon kivtíl hogy Trencsín várme- 
gyében férfi ivadéka már nem él, az eredeti ezímeres levél is 1842-ben 
Nagy-Enyed levéltárába mint gazdátlan tétetett be *). 

lávínaí család. (Livinai f ) Nyitra vármegve kihalt nemes 
esaláda, mely hajdan azon megyében a hason nevű helységek birta. 

1418-ban élnek Livinai Lászlónak őaiBereczk és János, kik 
Livinai Klárát, Vdiehei Claudins özvegyét* jegybér és nász-ajándokra, 
Livinai Oorotryát pedig a leány-negyedre nézve ki elégítek. Nevezett 
két nő, Livinai Móricz fiának Tamásnak volt leánya. 

1514-ben Praznóczi Benedek, Assakürfchi Jánosnak fia Gáspárt 
Bössány Jánosnak fia Lázár Livinán, Csizichen, és Komámon beiktat* 
latnak, azonban az iktatásnak ellene mond Somogy Márton neje 
Friska, elÖbb Livinai Pál özvegye, Ádám fia nevében; Czi- 
ziehre nézve pedig Tőkésujfaiussy Miklós saját és Tőkésujfaiussy Já- 
nos és Mátyás neveikben tiltakozott* És úgy látszik nevezett Livinai 
Pál vég sarja volté családnak 1527-ben Piskey Mihály Treaoséni 
várnagy Livinán, Cziziohen és Komarnón fekvő birtokrészeit 400 ftban 
elzálogítja Mutnyánszky Györgynek *). 

fjObostyán család Arad vármegyében Lobostyán Gáspár 
és fiai I s t v á a és Gáspár ISS&ban hirdettetek ki nemességüket *). 
B család valószínűleg egy a Barfchoiomaeides nyomán már előbb emlí- 
tett Labostyán családdal 

li&ehev család. Loeher Károly és Ádám az 1715-ki 
OTSzággyűlésen nyertek magyar henMsitást *). 

ILécx család. Békés vármegyében 1826-ban hirdetteté ki ne- 
mességét 

HÓcmf család. Lóozy Mihály 1718-bsn III. Károly király- 
tól kapta ezímeres nemes levelét *). 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren arany koronán, és azon 
álló fehér galamb, csőrében olajfa galyat tartva. A paizs fölötti sisak 
koronájából fekete egyszarvú emelkedik ki Foszladék jobbról ezüst- 
vörös, balról arany-kék, 

■ m ■ ■»— «»awi 

*} Szontagh Dániel közi. 

*} Oklevél kivonatok Batthyányi Férd. úr saívea közléséből. 

*) Arad vármegyei jegyzőkönyv 1820. évi 1445. czám. 

*)m§íX8&. ®>™ ez. 

*} CeUect. herald, arc. 521. 



Lodány — Lótta*. tftd 

Arad vármegyében Lóczy A n t ft 1, és A I a j o a 1824-ben, Lóczy 
János pedig 183 l-ben hirdetteté ki nemességét >)• E"k közül Antal 
Ití 29-ben Arad vármegye számvevője volt. 

Ktoákwtj család. A revisnyei Lodány vagy Lédán az 
Árva megyei tős családok egyike *) D i e n e s, Lodánnak a fia 1 355 ben 
I. Lajos királytól Hotccsin és Javatrak patak* között hat ekényi földet 
szerze kir. adományban; később 1391-ben Hotocsronak, a mai Nemes- 
Dedinának is egy másik részét is megszerzi Miklóssal, Domokos fiával 
Wodnr unokájával közösen. Wodur és Lodány ivadéka a revisnyei és 
dedinai birtokrészeken megosztozván, a Wcduriak a nemes-dedinai, a 
a Lodányiak pedig a revisnyei euriát ált váltották , és a két rokon s 
osztályos vérségból két egészen külömbözö család keletkezett. A Lo- 
danyék ivadéka Mat ej ecz és Mathaeidesz vezetéknév alatta 
revisnyei nemes telken, Wodurék ivadéka pedig Nemes-Dedinán 
Z auf fa név alatt ismeretes és áll fel jelenleg is. 

Lodány ivadékának néhány ízen leszármazása következő : 

Lodány János 
máskép Dobra. 



Örhin máskép Diene* 

Lonáányi. 1355. 




Bálint 
1391. 



Mátyás. 

i — -* ■ • ■■ ■ > 

Mátyás 

vulgo Matqjeci 

később Mathaeides* 

Dienes fiától Bálinttól jő le á következő a XVI. század elején élő 
nemzedék : 

N. Benedek. László. 

5— * i i ^ " > t ' * ' " » 

ános. Mátyás. András. János. Mátyás László 

15Í7. 1517. 

Iidffay család, Liptó vármegye nemes családainak egyike, 
székhelye főleg Kelemenfalva* 

A család egyik aga Békés vármegyébe is leszármazott , és ezen 
megyében 1794-ben hirdetteté ki nemességét. 

*) Arad várni, jegyzőkönyv 1824. évi 218. és 1S3L évi 1187. szám, 
*) Srontagh Dániel közi. 




IM Legény — Lek®dy. 

IiOgany család Nyitra vármegyei czímerleveles nemes csa- 
lád. Jakab volt a nemesség szerzője Rudolf király alatt 1578-ban. A 
esalád alkalmasint kihalt, miután az eredeti armalis 1817-ben gazdát- 
lanul Szakolcza sz. kir. város levéltárába tétetett le *). 

ftfógődl csa24d. fi családból csak Lógód y Simont ismer- 
jük, ki Piüsen született és 1521-ben Szabács vára kapitánya volt, és a 
rá bízott s utolsó esepvérig hősíleg ótalmazott vár védelmében dicsőén 
húlt el 2 ). 

liOliodt család. Székely eredetű. Belőle Lohodi Péter 1505* 
ben Udvarhely szék ülnöke volt 8 )* 

liGfcesáüSzky család. Árva vármegyei armalista nemes 
esalád A czímeres nemes levelet Lokcsánszky György, Jánoaés 
István, Klinovszky Jánossal és Mátéval együtt kapta I. Leopold ki- 
rálytól *), azonban 1683-ban a Bécs ostromáról Árva megyén pusztitó- 
lag hazafelé vonuló lengyel sereg által a lokozai templomban több iro- 
mány mellett & LooaánszLy család ezen emiitett eredeti czímeres ne- 
mes levele is a tűz martaléka lett ,* a niini ezt az érdeklett családok 
1722-ben az Árva megyei nemesség igazolási törvényszéke előtt hiteles 
tanuvallatások által igazolták, és annálfogva Lokcsánszky János, Má- 
tyás és Miklósnak Árva megyétől nemesi bizonyítvány adatott. 

Ismeretes a családból azon Lokcsánszky János, ki 1688-ban 
Caraűa zászló-alyjában vitézkedett ; 17Gáben az eperjesi ostrom mel- 
lett már mint Rákóczyféle insurgens elfogattatván, e fogságából Árva 
megye közbejárása folytán szábadítatott ki. A család több tagja kama- 
rai hivatalt viselt, legközelebb pedig György Árva megyei pénztár- 
nok, fia P e r e n c z pedig megyei tbzti, utóbb állam ügyész 1849, és 
és 185°/i*ben. — Flórián Árva uradalmi kerületi erdész, Vendel 
lelkész (1859-hen) mindkettő Gergelynek fiai- 

A Liptó megyei ágból ismeretes Albert ügyvéd Sz.-Miklóson. 

liOkodt család. (Homoród sz. Mártoni) Udvarhelyszéki szé- 
kely család, melyből György kir. ügyigazgatási M Vásárhelyen 
1843-ban a kir. tábla mellett. 

Sándor 1 848-ban Abrudbányán városi szószóllá 
E néven találjuk még Ignáczot, 1848-han Ktiküllő egyházi 
kath. esperest ; de talán más család sarjadékát 

*) Szontagh Dániel közi. 
*í btvaxúfy Hist. 1683 ki kiadás. 
•) Kállay Székel/ nemzet. 265. 1 
*) SsonH^L Dániel közi. 



Lombard — Longb, 155 

liOmbard család. (S*. Ábrahámi) Sz. ábrahámi L G y Ö r g y 
H. Karáosoníalván tanító volt 1683-ban. Fia Mihály 1716-ban jött 
haza a külföldi akadémiákról, és a kolosvári unit ária oskolánál előbb ta- 
nár, utóbb igazgató, és 1737-fcen püspök. Hitfelei számára több mun* 
kát írt, többi közt „Eklesiai történeteket" több kötetben, la- 
tin nyelven pedig theologiát, mely utóbb 1787 ben II. József császár 
engedelméböl kinyomatott, kiadta az Énekes könyvet és könyörgései! 
42 évi hivataloskodásai után meghalt 1758-ban. Nejétói Takács Klá- 
rától három leánya maradt ! ). 

Loncsáries család. Loncsárxcs (vagy Loncsárovios) czímere 
a paizs vörös udvarában két egymás fölött hullámzó folyam kö- 
zött jobbról egy benyúló könyöklő pánczélos kar, kivont kardot tartva, 
átellenében egy keiiós farkú oroszlán ágaskodik. A paizs fölötti sisak 
koronájából egy szakállos öreg vitéz emelkedik ki, vörös magyar ru- 
hában, derekán törökös kék övvel* íepn^ prémes zöíd föve-ggel, jobb 
kezében kivont kardot a balban zöld zászlót tartva. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst- vörös ? ). 

liOziczkrener esal&d, E család nevét néhol így is találjuk 
írva ; hiteiesnek a Lanczkröner nev látszik, és e név alatt már e 
kötet 19. lapján á!i róla ismertetés ; éhez meg jelenleg egy hiteles csa* 
ládfa után adhatjuk, hogy a nemesség szerzőben Dánielben fiágon a 
család már kihalt. Dánielnek családét a következő táblázat mutatja ; 

jüaucjtkröner Dániel 1702 
(Gittner Kata.) 






Kara f Anna Mária Eleonóra f Éva Cajetána f Julianna 
(1. Ozüinger N. (Korlátb (Pocraha (Ranscher Oraolyás (Koller 

2. Kvapill.) István.) György.) György.) apácza, György.) 

Anna Máriától Boronkay, Kesmárky, Korláth, Mentler, — 
Évától Baliaghy, Krisányi, Rauscher, — Juliannától Verleth 
csaladok származnak le ; a másik három nővér magtalanul halt eL 

Etonger c aulád. Czímere a paizs vörös udvarában kettő" s- 
íarkú ágaskodó oroszián, első két lábával buzogányt tartva, Hasonló 
oroszlán emelkedik a paizs fölötti sisak koronájából is. Foszladék jobb- 
ról arany- vörös, balról ezüst -vörös a ). 

Longh család. (Karándi.) Karándi Longh Máté 1634-ben 

') Székely Sándor az Unitana vallás története. 1839. Török Antal közlese 
szerint 

') Adami Seata grentü. tom V. 
*) Ugyanott. 



166 Lonovks ~ Lónyav. 

I. Rákóczy György erdélyi fejedelemtől nyerte czíraeres nemes leve- 
lét , ). 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren álló daru, csőrében bá- 
rom búzakalászt tartva. A paizs fölötti sisakon korona nyugszik, és a 
foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

IsOifcOvtcs család. (Krivinai.) Á család jelenleg Heves, 
KrassÓ, Csanád és Pest megyében lakik. A család alapítója Lonovics 
József (szül Miskolczon 1793. jun. 31-én) 1829-től egri kanonok, 
1834-tdl csanádi püspök, és 1848-ba egri érsek, ki 1843-ki július 6-án 
Krassó vármegyei Krivina helységre királyi adományt nyert, testvére 
gyermekeire is kiterjedőt, mely kir. adomány Krassó vármegyében 
azon évi dec. li-én hirdettetett ki 2 ). — A családfa következő : 

"... - Lonovics N> 






József N. N. 

cs. k. v»l. b. titk. tan, 
■• volt egri érsek, 

Judit Károly László József János Fáni 

(Pók N.) Makón Krassó várm. Pesten Dombegyházán (Tessenberg 

(Hollósy voUfojegyi. (Hcllóssy (Varga W.) kapitány.) 

Marja.) Makón.) Cornelia.) 

Bertalan. 

A család czímere négyfelé osztott paizs az 1. és 4-ik kék udvar- 
ban ezüst csillag ragyog, a 2. és 3. zöld udvarban arany szarvas ágas- 
kodik. A paizs föloltttti sisak koronájából két sas-szárny között szintén 
szarvas emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-kék balról, ezüst^ vörös. 

Lótiyay család. (Nagy Lónyai és Vásáros-Naményi) Tör- 
zsökös os régi magyar család, melynek eredete s nemzékrende okada- 
tolva a XIII. század közepéig, a tatárjárásig felvihető; és mint a család 
származási fája állítja a Kéme nemzetségből eredéit a ). Legelső tud- 
ható iöra^e a IV. Béla király korában élt Berenczei Na ne volt. (Nane 
de Berenche) a Szatmár megyei Berencze helységben birtokos nemes. 
Fia Jaka b, Comes, ki V. István kir. korában élt, és Szatmár várme- 
gyének 1291-ben főispánja volt *). 

*) Adami Souta gentil. tom. VI. 

2 ) Krassó várm. jegyzőkönyv. 

•) Fejér Cnd. dipl.tom. IV. Vol. I pa g. 392. közöl egy adományieve- 
lei IV. Béla királytól, mely szerint ez 1245 -ben L 6 n y * fiának László nak 
hadi érdemek tekinwtéból Erdélyben főleg Dobóka és Behö-Szolnok megyében 
fekvÖ javakat adományoz ; azonban hogy aLónya nevezetű egyén állott-e, — 
s mily vérségben a Lónyai csalid őseivel ? — régiebb okmányok Mányiban bíz- 
toian fel nem deríthető. 

•) Szirmay Szatmár várm. L8S. 



Lonyay. 



1*7 




Mint jutott a család ezen Ja- 
kabnak fiai által Bereg vármegyébe, 
és ott a család nevet adó Lón ja 
helység birtokába, arra nézve szük- 
séges a következőket eléadni. 

Lónyát és a velejáró Bol- 
trág, Bátyó, Zalonka helységet és 
Szent-Miklós pusztát Bereg megyé- 
ben II. András király alatt Bánkbán 
nádornak veje Simon főispán bírta, 
ki azonban a Gertrúd királynőn el- 
követett merény folytán hűtlenség- 
be esvén és magtalanul halván el, 
azt elveszte és így Lónya a nevezett 
helységekkel a királynéra szállott. Azonban 1272-ben Rusd nemzetség- 
ből származott Andrásnak fia Mihály főispán, főleg azon hadi érde- 
meinek következtében, melyeket Füzér királyi várnak megtartása, és 
Erney bán ellen viselt hadban tanúsított, V. István királytól nevezett 
helységeket király adományképen kapta birtokába *). 

A zonban Lónya helységet nem sokáig bírta a R u s d nemzet- 
ség sem. Mert nevezett Mihálynak, ki az oklevelekben Comes 
Michael parvus de genere Rusd neveztetik, első nejétől csak két gyer- 
meke, egy leány és egy fiu hasonlóan Mihály született, és bár má- 
sodszor a Huntpáznan nemből eredt Kozma főispánnak leányát vette 
nőül, ettől gyermeke nem maradt j hanem halála után Özvegye Beren- 
ezei Nane fiának Jakab főispánnak nyujtá kezét, ezen fölül pedig mos- 
toha leányát, kit Rusdi Mihálynak első neje szült, férjhez adta emiitett 
második férje fiának Benczencznek fiához Keledhez ; sőt nevezett Ben- 
czencznek testvére Kozma szintén a Rusd nemzetségből eredt Roland- 
nak leányát vette nőül. Midőn Rusdi Mihály főispán Özvegye, a Hunt- 
páznan nembeli hölgy, mostoha leányát, unokájához Berenczei Ben- 
ezencz fiához Keledhez férjhez adta, a női hozomány és nász-ajándokra 
400, és 100 markot fizetett magáéból, melynek megtérítéséül mostoha 
fia a magvaszakadáshoz közeledő ifj. Rusdi Mihály beleegyezésével 
nevezett Bereg megyei L ó n y a és hozzá tartozó Boltrág és Bátyó és 
Ung megyei Z&loka helységet második férje és ennek utódai részére 
fölkérvén, azokat IV. László király 1285-ben Berenczei Jakab főispán- 

*) Fejér, CocL dipl. tora. V. vol. I. p. 241—246. közölve van ez adomány- 
ievél. 



158 



Lonyay. 



nak adományozta '). így jutván Jakab birtokába Lónya helységnek, 
gyermekei, de főleg unokái már ezen ujabb birtokukról Lónyay-aknak 
neveztettek. 

Mini származik ie a család Berenczei Nánétól mostanáig, a kő- 
vetkező táblázatok mutatják : 



*o> 



I. tábla. 



Jtfane de Béresébe 

Jakab (Comes) 

szatmári főispán 

1285. 

(I. neje N. N. 

2 t Itasd i Mihály özvegye,) 



i-t61 Pousa 
3285. 



2-tól BenchencH 
f 1837. A el6 tt. 



János 
Hit 



Kozma 1285. Miklós 

(Beje Kuaái Ro- 1386. 
land leánya.) 



Jakab, 

de Lónya 

1285.1237. 



jVliklós 
1337. 1364. 



«^V.. .■.. 



László mester 
1337. 1355. 



László 
1385. 1406 



Mihály 
1390 



Miklós 
.JJÖ?-- 



jJáliOtí 

1411. 



Jakab- 



Domokos 
1411. 



Szaniszió 

de Naméjny 

1371. 



Jakab 
1406. 



Péter 1371. 
(Kállay Poientiana.) 

László K&ie 

1419. 1414. 



Miklós 
1419. 143G. 



íikSŰó 

1419. 



Rrisióf 
1613. 



Albert 1465. 
(1. Csapi fírzse 
l Anastasta 1513) 



István 1419. 
(özvegye Virág 
2eánvjl47a_ 



Péter Farkas 
1Ő13J555 1613 

Folyt, a 
k'&r<* lapon. 



István 1480. 
de Namény. 

Mária { 
1518. I 



Gergely 1480. 

1480-1541. 

í * ' i 

Bálás. György János 

1573. (TegzesAmia) 



beregi 



Miklós Pál. Jusztina Anna, JÍT.25Í Gergely 1575.>- 



! 
mJ 



nótát kap, 



Gábor Fruzsina 1589. Judit 

1570. (Homonnay Ferenoz.) 1589. 



Zsuzsa 

löm 



-~A- 



Péter 

1611-1614. 

v Bornemisza 

Erzse.) 



Farkas Menyhért Gergely 

1611 Bethlen Gábor 1611. 1614. 

Rákóczy udvarnoka. (Paxy Sárai) 

Gj Örgy (Bornemisza t 

udvarnoka. Erzse özvegy 1637.) 



Ilona 1625. 

(Kákonyi 

István.) 



*) A* eredeti okmány a csai<^ levéltárában, é ^X^ 



<. 










■ «V 



ki v 



rV't 



Léxayay. 



160 



Péter, Itt a% ittbbi lapon. 
1513. 1555. 



Ferenci 1574. 

(Segnyey 

Margit 

özv 1592. 



Krisztina 
(Ibrányi Ferenc* 
Özvegye 1587. 



Fruzsina Margit Bora 

1597. 1611. 1697. 1611. (1617, Szi- 
(Bánffy (TJgray lágyi 

János.) György.) János.) 



Albert 

1596. 

nótát kap. 



II. tábla. 



János 
1327. 138a 
de Lón y o, 



Benehenoh, l* a* h táblán, 
f 1337. 



György 

de Lónya 

1335. tÉ). 



Keled 
f 1338. előtt 
(Rusdi Mihály leánya.) 



Miklós Péter 
139a 1406. 1390. 

László 
1419. 



Ferencz mester 
13781411. 



r- ! -— * 

György 



Miklós 
1419. 1446 



Sebestyén 
1390. 

"1 



Mihály 
1398. 1411. 

I 

.n i i. i » i » A i * ■ 

Domokos 
141& 

Antal ' 
1438. 



Miklós 
1385. 1406. 



Ágoston 
1419. 



Miklós 
1419. 



István, 
vitéz. 

1326. 1385. 

(Domahidy 
Kata.) 



László 
138$. 



Gábor 
1411. 

ÍV. Jakab 

14141438. 

i " ■ ,A 1 

-, András 

1445. 



János 
1419. 



&ndrá.s 
1370. 1419. 



János 
JL435. 

András 

1462. 

Beregi 

alis pán. 



László György Antal 
1434. 1434. 1438 
(özvegye 
Ilona.) 



István 
1398. 1406 j 



István iíj. 
1419. J446. 

Sebestyén 



5a 



'■- • - 






Menyhért János .László 
1510. lő 10. ftusztina 

(Kata 1513.) f 15)7. 1524. Özv. 

/\?%*. a (Keorössy 
ftőt. /ag>on. János.) 



tJ-U^^I^ 



16ti> 



iH&nyay. 



' 



Jás>os. &« az eUbbi lapon. 
. ^ 1510. f 1517. 
öfr^Kll (7rr#Dorottya.) 



István 1547. 

Szatmári s tokaji 

kapit. meghalt 

1616. 
(Báthory Kata.) 



András 1547. 
Osobay Luczia 1585.) 

" ■ ■».. n ' mm. , i *r 



Lftrincz 
1516. 



^irase 1587. 

(Debreezeni 

Kardos Jóssá ) U- . .,r 
' Kristóf 

1592. 



István 
1616^1537. 

János 
1571. oszioz. 



László 

beregi alispán 

1611. 



István. Margit. 



Zsigmond ■ Kata. 

1523. 165& (Nyáry 
beregi 8 krasznai Bernát.) 

fóispán. 
(Varkncz Margit. 
2. n . mik Bá affy Erzse. 

1-től Margit Anna Zsazsa 

(Csáky (1. Vesselény (Bocs- 

István.) István kay 

2. Kemény István 

János fejed,) fóisp.) 



János Zsuzsa, 
f 1613. (Becsky 
Déva vár- László.) 
kapit, 
(Kendeffy Zsófia.) 



Anna 

1592. 

(Kapy 

Zsigmond.) 



András 1620. 

kallói kapit. 

(Peraeszy 

Erzse.) 



András 
1625. 



Erzse 

(1. Barkóczy 

Ferencz. 

2. Apagyi 

Miklós.) 



János, 
t 



István Judií 1625. 

1643. osztoz. (Geréb And -ás.) 
(Sármasagi 

Anna.) 



Margit 
161B. 



Gábor 
f 1683. feb. 24. 
(Gnthy ff rag*^ 



István 1646. 



László Gábor 

(KeczerJZsófi a) 1689. 
1 vCtoT* (Bagossy 
(ifj, Görgey Mtó > 
Ferencz.) 



Erzse Ferencz András 

(l. Betlen 1689. . 1689. 

János. (1. Pogány Eva (Jászay 
2. Ajíay 2.Girmesy Bora.) Bora,) 
Mihály.) 



István 
16S8. 1696. 
(I. Göeze Er2s. 
2. Darvay 

Klára.) 

Folyt. IV. lábiún. 



György. Ssigmond 
f 1735. 

(Pogánv Klára.) 

i ' . _ "V" 1 



Bora.*) 




Florentina \ 
(Lóayay Jánosné, ) 



1-tőS Menyhért. 
t 



Zsigmond. Bora 
f (Szegedy 
Ferencz.) 



Anna 
(1. Horváth 
Sámnal 
2. M&jos.) 



2-tól Ferencz 

ifj. 1746. 1705, 

Rákóczy alatt 

korm. biztos. 

(Gatembos Sára ) 

Folyt, a ül táblán. 



*) Ezeknek testvéreik még : G á b o r, isméi G á b o r, J á n o s, kik fiatal 
korban haltak el, továbbá Éva, Erzse, Maria. 






I,ény*y, 



161 






Hí. tábla. 

2.tól Ferencs ifn 1746. Ki az előbbi lapon. 
1705. Rákóczy alatt korm. biztos. 
(Galambos Sára.) 
r- 



r 



Gábor 1761. 
(Barczay Julianna.) 



János 

1782-1807. 

(Lónyay Florenrtna.) 

Gábor f 1824. raaj. 8. 
f&isp. s Sz.-Í.<»tván r. vité>. 
(báró Prónay Piroska.) 



<ró - Fiorentina Gábor Piroska 

(Lónyay Jáno3né.) követ, m. mi- (gr, Vay Ilona.) 
j£\ nísteri oszt. főnök. 






(Kazinczy Ofctilia.) 



ÉmmB, 

(fark* János 

kir. azemélynök.) 



r~ v * ír. , UÁr Í? Luiza * Ödön Gabriella. OttfHa. OÍbJ , 

7 



; V ( v i 



tábla. 



ísiván, ftt ő !#. r4££fn, 
1689. 1696. 
{I. Göcze Erzge *) 
2. Darvay Klára.) 

■jr 












2«*óUstván. Sándor. László ^} Kata. Eva András 

r 1736. (1. Keczer Istv. 1719. (Csontos 

W* V " Di <5szeghy Sám.) (Kende Anna.) Gábor.) 

— rr 



Menyhért 1769 
orsz. gyűl. köv. 

t 1816. 
(Szemére Erzse.) 



~" 



Iíona 



(Váy látván.) 



. László 1769. 
' alisp. követe 
knr. tanácsos. 
(Plathy ^A Mária.) 



István. Péter Pál. Zsófia László György Zs^aT 
(öernath f (Zolnay (Bónis (Losonczy (Morvay 
Lajos.) Teréx.) Erzse.) György.) 



í' 



György . Klára. Erzse 
(Jékey 
Kál- 



Anna. Karolina Ilona 

^___ (Wladár (Wladár 

folyt, a köv. lapon. ' JÓZ&e H Kristóf.) 

i ■ " ■■■ i i — — 

Ferencz. Zsigmond. Péter László. ' Enm i : mán > 
<Bernáthl>v f f (E ie k (Szomjasa 

[l********') Teréz.) József.) 

♦) Gccze Erzsétol füleitek Zsigmond f, Gergely f, Krisztina 
Horváth Miklósné. 

i 

4 . 



0/VtV 



yjv 



fc*M 



16$ 



Lonyay* 



m *a*n '* *m + r * C .- « — «i^ » .w. —«.. 



Menyhért 1796. fct a* «/#>& tapov 
ősz- gyúl. kÖv«t 

t 1816. 
(Szemére Erzse. 



József 
sz. 1790. jun.S. 
os. k. kamarás, 
(gr. Bathyány 
Karolina.) 



" János 

sz. 1796 dea, 15. 

val. b (»tk. tan. 

t 1859. 

(Lónyay Ftorentma.) 



Vilma. * Í 

(gr. Pongracz 

Jenó ezredes/) 
t 



András 

sz. 1802. febr. I 

(gr. Frimont Dorina 

antrodocoi herczegnó.) 

—■ * ■ — 2 1 

Tivadar. Kata. Janka. Erzse. 



Menyhért 
sz. 1822 
volt követ 



Albert 
■*'. 1823. 



János 
sz. 1829. 



Etelka 
sz 1824. 



volt követ ugocss i főisp. (Kovuaczky {J *&**"*$ 

(Kappel Emília) (Kubinyi Hóza.) Constantia ) 

i i r » j 



József 
sz. 1886. 



tíC 52i 



Sándor 
sz. 1858. 






Ilka Mária Albert Róza Flóra (Jeiza 
az. 1847. se 1848. sz. 1850. sz. 1852. sz. 1851 sz, 1B55 



Béla 
yy «k. 1846 



éz. i86o 



Menyhért Gábor /M/* 4 ^^****** 1 "^* 

sz. 1849. . n. 185Í. * t T t 

i/Vyt yír^^ ^ 

• r * lm i fi »A » i j 

Jakab főispánnak, mint már & táblázaton is láthatjuk, Őt Oa kö- 
zül csak Benczenez és II Jakab terjesztek ágazataikat. Nem lévén cze 
lünk ezeknek utódaikat illető számtalan birtok viszonyokra vonatkozó 
okleveles adatokkal e korlátolt körű munka teret elfoglalni, csak a je- 
lentékenyebb, főleg az egész családtagok életére vonatkozó adatokat so* 
rölandjuk elé. 

II. Jakab, ága mely az I. táblázaton áll, és előbb kihalva, a 
mai korig le nem terjed, osztályok útján V -Neményban volt túlnyo- 
mólag birtokos, és innen ez ág v -naményi-ágnak is nevethető Már 
Jakabnak egyik fiát Lászlót mester czímmel találjuk az 1 355 ík 
évben. Ennek egyik fia S z a n i s z 1 ó, ennek unokája Albert, kinek 
1465-ben nejeul eszeni Chapy Erzsébetet, 15 13-ban, pedig Anasztá- 
ziát találjuk. Fiai közül tudomás szerint csak Péter alkotott családot. 
Ez 1555-ben és máskor is a vele vérséges Büdy-ekkel törvénykei ik 
1556-ban pedig Zaberdino Mátyás váradi püspök arra szólítja fel Őt, 
hogy a Nagylányai kastélyt égesse föl, ne hogy a pártosok bele ve- 
hessék magukat *}, Kisasszonyfalvi IstvánfFy Magdolnától fiai közül 
Albert hűtlenségi bélyeggel sújtatván, ennek bittok.ié9zeit hogy 
meg mentse, 1582-ben fölkéré saját nevére, és azokba & leieszi con- 



') Kemény notitia Capit. Aibensis. II. 90. 



Lónyay, i6^ 

vént által beiktattatott. Mind ezen, mind pedig másik fia Ferenc, 
íi-utódnélköl halt el Nevezett Ferencxnek, ki 1575-ben Békés Gáspár 
részen Erdélyben* Báthori István ellen harczolt *), aeje Segayey Mar* 
git 1592 ben mar özvegy volt. Három leánya Fruzsina, Margit, Bor*. 
BánfTy Jánosnak. Ugrw Györgynek, és Szilágyi Györgynek lőnek fe- 
leségeikké 

Ugyancsak áz 1. táblán áll azon Pál, kihez 1492 ben II. Ulászló 
azon parancsot intéze. hogy Idek Lászlónak és aranyadi Anyás Mi- 
hálynak bár hol található javaikat, mivel ezek hanyagságuk miatt % 
kalocsai ersek za thai várát Kis Horváth Jánosnak elfoglalni engedek, 
kárpótlásul foglalja le a ). 

Istvánnak Virág leánytól második fia Gergely, ki S z a p o- 
lyai hive volt Gechey Istvánnal Kassa parancsnoka lévén, 1536-ban 
adték fel Kassát János király emberének Berzeviczy Gáspárnak 3 ), és 
hűségükért mindketten 1537-ben a mislei prépostság és széplaki apát* 
urság javaival adományöztattak ft ). Í549«ben unoka testvére atyafiával 
Andrással, valamint Uray Miklóssal volt peres baja. ez utóbbival főleg 
azért, mivel annak nejét néhai Uray Fercnoz vámagya által elfogat* 
Van, megölette* Fiai közui György 1574— 1575-ben Bereg váraié 
gye alispánja volt. Ennek 1589-ben már csak Özvegye Geszthy Bornak, 
és eüól G á b or fia es három leány gyermeke élt kik közül Fruzsina 
Homonnai Drugetb Ferencz hitvese volt. 

Györgynek testvére János, 1576-ban szintén Bereg megye alis- 
pánja volt; nejétől anarohi Tegzes Annától íia Gergely, ki vérroko 
nának Lónyay Istvánnak a tokaji várkapitánynak szolgáján Lengyei más- 
kép Zaniszlő Györgyön hatalmaskodást követett el, sőt azt a vád sze- 
rint meg is ólé t miért nevezett István őt perbe idézvén, hűtlenség! 
bélvegén javait a kir táblán magának oda itélteté 1587-ben; és mivel 
utóbb Gergely Erdélybe menekülvén, ezen javait még Ilosvay (*tvá» 
és Morvay János is maguknak igyekeztek megszerezni, nevezett Ló- 
nyay János ezen igyekezet ellen 1591 -ben Báthorí István országbíró 
előtt tiltakozott. Az így hánykódott Gergelynek egy leánya flona, Ká* 
konyi Istvánné és négy íia : Péter, Farkas, Menyhért, Gergely Erdélybe 
szorulva, ott szerepettek Báthori Gábor es Bethlen Gábor korában, kik 
tói szép jószágokkal is adományöztattak, azonban magnélkűi kihaltak. 

** Voíph. Bélien toro í 

*) Pray Mss. iom. XXXI. 67. Usd Budai Fer lex. II. 584. 
3 ) Istvánffy Hist, 1685-ki kiadás 133. p. 

*) Katona Hist. eritic, tom. XXX - Lásd ez okleveleket Kaprinaí Mss. B, 
XXIX. 193. 195.200, 309 

11* 



I6& Lóayay. 

Nevezetesen Menyhért, Báthori Gábor kamarássá volt, és ettől 
& maga és testvérei részére 1610-ben Közép-Szolnok megyében Ko- 
váts-Kapalnak helységet, mely előbb Kővárhoz tartozott, adományban 
nyerte. Ugy&n csak e fejedelemtől nyerte Menyhért még előbb 1609- 
ben a szintén Kővárhoz tartozott Közép-Szolnok megyei Berencze hely- 
séget. Ugyancsak Menyhért testvérével Gergely ly el 1614-ben a 
Közép-Szolnok megyei Cseögh helység iránt lépett egyességre, és en- 
nélfogva felerésze birtokába. 

Farkasa lovasság tábornoka volt Báthori Gábor alatt, ettől 
kapta 1612-ben adományban a Fejér megyében és Fogaras vidékén 
fekvő és ez utóbbi várhoz tartozó Alsó-Viszt és FelsŐ-Arpás hely- 
séget. Ugyan ez évben cserélte el fejedelmi beleegyezés mellett Fejér 
megyében fekvő Boros-Bocsárd helységet Dengeleghy Mihály özve- 
gyével enyingi Török Katalinnal, ennek Közép-Szolnok megyében (e\v6 
Csógh helységéért, melyre nézve testvérei Menyhért és Gergely részé- 
ről is intézkedett. 1613-ban pedig élethossziglan való birtoklásra kapta 
Báthori Gábortól Bajom, Nagy és Kis Rabé, Dancsháza, mind a két 
Szent-Miklós, Szerep, Szováth és Derecske helységek adó és dézma 
jövedelmét. Ez évben mint Báthori Gábornak hű kísérője, midőn ez 
Váradon felkonczoltatott, Lónyay F a r k a s is halálos sebeket kapott, 
melyek folytán néhány nap múlva meghalt 3 ). Testvérei Péter, 
Menyhért kinek 1637-ben már csak özvegye Bornemisza Erzsébet 
élt , és Gergely szintén magnélkül haltak el és így ez ág ele- 
nyészett 

A II. táblán Benczencz ága sarjadzik le. Fiai közül Keled, 
mfegnéikül halt el. Györgynek ámbár öt fia volt és köztök Fe- 
renc z 1401-ben szintén mester ozímzettel él, még is ez ágazat a 
XV. században elenyészett. így maradt fel egyedül Benczencz harma- 
dik fiának Jánosnak ágazata. E Jánosnak, ki a családi levéltárnak okle- 
velei szerint 1327-től 1380-ig mint élő említetik, négy fia közül csak 
ismét egyik t. i. I s t v á n terjeszté máig le ivadékát ; ez I s t v á n hadi 
téren tanúsított jeles tetteiért vitéz melléknévvel is megtiszteltetett, 
mint ezt a már halála után 1419-ben kelt, és fia András valamint a 
többi ágakon ekkor élő nemzedék részére az ősi (Nagy és Kis Lónya, 
Harangláb, Boltrág, Bátyó, Namény Beregben, és Bari Zemplénben 
fekvő) javakról kelt új megerősítő király adományban is olvashatjuk. 
Nevezett Istvánnak Domahídy Katalintól két fia volt: András és 



*) Bojtfii, Engelnél Monumeaía XTngrica p. 357. 



Lényay. 165 

István. Ez utóbbi 1398 — 1406-ig fordul elő és nagyságos czinv 
me) tiszteltetett ; ágazata benne kihall Andrásnak ága máig virágzik 

Nevezett Andrásnak négy fia volt : János. László, György és An- 
tal. Ezek közül Jánosnak fia szintén András, már 1447-ben a budai 
országgyűlésen Bereg vármegye egyik követe , ), 1462-ben pedig Be- 
reg vármegye alispánja a ). Ezen Andrásnak három fia maradt: 
Menyhért, ki magnóikul halt el, László, kinek Jusztina nevű 
nejétől és 1524-ben már özvegyétől leánya Ilona, sámsoni Kewressy 
János neje, s 1571-betí már szintén özvegye volt 

Nevezett János 15 1 7-ben halt el, nejétől Dorottyától három fiat 
nemzett Andrást, Jánost és Lörinezet; ez utóbbi korán el- 
halt Istvánnak fiaAndrás szintén magnóikul halt el, másik fia 
János 1 57 l-ben osztozott rokonaival Gyermeke négy maradt; ezek 
közül László 1611-ben Bereg vármegye alispánja volt 

Följebb emiitett Andrástól, ki Jánosnak Dorottyától született 
fia volt, sarjadzik le a Lónyay család a mai-korig. Ezen A n d r á s, ki 
1547 — 1585. évszakban élt, feleségű! Csobay Lucziát vette, ettől szü- 
letett leánya : Erzsébet, Debreczeni Kardos Józsa hitvese, a ki 
1587*ben tett végrendeletet, és fia Lónyay István. 

Most nevezett István Szatmár és Tokaj várkapitánya volt 
1567-ben. Feleségét Báthori Katalint, a hatalmas Báthori család Sza- 
niszlófi ágából vévén, ez által a gazdag hozományon felűl-családja eme- 
lésére is hatalmas szellemi emeltyűt nyert. Meghalt István 1615-ben 
Nevezett nejétől három leánya, és három fia maradt; kik atyjok halála 
után ennek végrendelete folytán anyj okkal 1620-ban osztoztak meg. E 
fiúk közül András már atyjával Istvánnal részt vett aForgách Zsig- 
mond vezérlete alatt Báthori Gábor ellen vezérlett hadakban 8 ) ; utóbb 
mint a hajdúság vezére és kallói várparancsnok szerepeit *). Meghalt 
1620. táján, Neje Perneazi Erzsébet, 1621- ben már osgyáni Bakos 
István hitvese, azonban ettől mar 1622-ben elválást tervezett, élt még 
1633-ban is. Ettől Andrásnak két fia Lónyai András és János és 
leánya Erzsébet előbb Barkóczy Fereneznó utóbb (1657-ben) Apa- 
gyi Miklósné, maradt, kik anyjokka] 1625. osztozkodtak. János mag- 
nóikul hált el, testvére András pedig — . úgy látszik — azon Ló- 



') KovachicH. 

») Gr. Teleki Jőis. Hunyadiak kora XI. kőt. 37. 

•) Engel Monnmenia Ungrica. p, 299. Honnan — úgy láissik — kath. val 
lású volt. 

*) Ugyanott 271. 380- 



tm liónyay. 

nyay András volt, kit mint Szent- István váradhegyi prépostot 1648- 
ban a n&gy-szombatí zsinaton jelen voltak sorában tataiunk. 

Andrásnak a kallói várparancsnoknak testvére volt Zsigmond, 
a család egyik legnagyobb embere, ki esze, ügyessége által a legma- 
gasabb polezokra emelkedett. Szabadelv űsége szerint az erdélyi fe- 
jedelmek részén állván, 1627-ben Kraszna vármegye főispánjává J )> 
1648-ban pedig Rákóczy György által beregi főispánnak is kinevez- 
tetett *) .* és nem csak két kibalt tekintélyes családból eredt nejei í 
nopsitzí Varkácz Margit, és nagy-mihályi Bánffy Erzsébet jogán, 
de saját szerzeménye után adományok által birtokai is tetemesen 
szaporodtak. Sőt 1649-ben april. 12-én azon legmagassabb megtisz- 
teltetés is érte, miszerint nádorul jelöltetett ki. Ügy látszik 1653- 
ban balt meg ; legalább neje Bánffy Erzsébet ekkor már özvegynek 
íratik. Leányai — mert fiai nem maradtak — szintén a legfényesebb 
családok ivadékainak lőnek hitvesei, igy Margit gróf Csáky István- 
nak, Anna előbb Wesselényi Istvánnak, utóbb Kemény Jánosnak er- 
délyi fejedelemnek, — Zsuzsanna pedig ( 1 636 ban> Boeskay Ist- 
ván zemplíni főispánnak lettek nejeikké. 

Következik Zsigmondnak harmadik testvére J á n o s, ki egészen 
az erdélyiekhez csatlakozott és Hunyad megyében Déva várkapitánya 
volt már 1607-ben, és ugyan ekkor egyszersmind Rákóczy Zsigmond 
erdélyi fejedelem testőrségének kapitánya. Hű szolgálataiért a most írt 
évben nevezett fejedelemtől Hunyad megyében Bókold máskép Boos- 
falva helységet több helységbeli birtok részekkei nyerte balásfalvi 
Bagdy György mag vaszak adtán adományba, és ugyan azokba beiktat- 
tatott. 1609 ben már mint kir udvarnok említetik Báthori Gábor azon 
adomány levelében, melyben a fejedelemtől Menyhért rokonával együtt 
a Közép-Szolnok megyében fekvő Berzeacze helységet kapja. Meghalt 
1 61 3-ban. Neje KendeíFy Zsófiától egy fia István, és két leánya J u- 
á i t Geréb Andrásné, és M ar g it születtek. 

István, ki 1643-ban osztozott meg nagy bátyjával Zsigmond- 
dal, rövid idővel utóbb maga is meghalt. Felesége Sarmasági Annától, 
ki előbb Bogdányiné volt, két íia Gábor és István maradtak; ez 
utóbbi magnélkül halt el Gábor tovább terjeszté családját. Anyjok 
Sarmasági Anna 1661-ben tett végrendeletet. Nevezett fia Gáspár 
1852 — 1680-iki időszakban élt Felesége Gúthy Erzsébet Í689 

% )é* r ) oklevelek. 



Lónyay, 161 

már Özvegyül emiitelik. Gábornak hal gyermeke maradi, etek kozűi 
László, leányában Katalinban halt ki. Gábor nejétől Bagossy Má- 
riától kilenoz gyermeke született, de ezek közöl Zsigmondnak volt 
fiaFerencz, a kinek leányát Plorentinát a másik rokon ágon 
álló Lónyay János vette feleségül. Gábornak testvére még András, 
ki magtalanul halt meg, István, kinek máig élő ágét a Í7. tábia mu 
tatja, és végre Perencz kinek első nejétől Pogány Évától született 
fiai magnélk&l multak ki ; második nejétől Girincsy Borbálától szüle- 
tett fia Ferenci, ki Rákóczy Ferencz híve, s hadi- kormányának ru- 
házati biztosa volt 1705-ben. Nejétől pongyeloki Galambos Sári tói egy 
fia maradt, G á b o r, ez nemzé Jánost, a Lónyai Florentin® férjét, ki- 
nek fia Gábor 1809. mír Bcreg vármegyei Adimnisirator., utóbb Ung 
vármegye főispánja, Szent-István rend vitéze, és a helv. hitvallásúak 
kerületi ÍŐcuratora. Meghalt 1824. május 8-án kora 46. évében Nejé- 
től báró Prónay Píroskától született leányai között ismét egy F l o- 
rentin a nevű leány, ismét egy Lónyay János nejévé lón. Fiai közúl 
pedig János magnóikul halt, másik fia G á b o r az élő, szül Der eg» 
nyón Zemplínben 1805, oct. 4-én. Zemplínben az ellenzik egyik kitti- 
nőbb tagja, és vezére volt, és egyszersmind ©megyének J 838 tói 
1840-ig minden országgyűlésen követe, 1848-ban pedig képviselője a 
nemzetgyűlésen, ugyanakkor m. ministeri osztály főnök, jelenleg pedig 
Ung megye főispánja. Nevével, főleg 1842-ben, a pesti Hírlap hasáb- 
jain alapos közjogi és politikai ozikek alatt találkozunk. Gyermekeit a 
táblázat mutatja. 

Id, Gábornak Gúthy Erzsébettől fia István alapíté a másik 
most is virágzó ágát Első nejétől született gyermekei elhaltak, de má- 
sodik hitves-társától Darvay Klárától született h'a László (entarté í %Aá^ 
Csalédát, és azt nejétől Darvas Zsófiától született két /lajTVi eny hér tUi *** 
ea L á s z l ó által két ágon törjeszté. ■ — — ' (ic/óVe^* 

László ágán, ki alispán, követ, s utóbb fcir. tanácsos volt, fiai- 
nak Péternek, Györgynek és Lászlónak gyermekei élnek, 

Menyhért nek, ki Ugocsa vármegyének 1 780-ben egyik jeles 
követe volt, és ki 1816-ban halt meg, Szemere Erzsébettől három fia 
maradt : 

József (síül 1790. jun. 5.) cs. k. kamarás, hitvesétől gr. Bat- 
thyány Karolinától csak leánya, Vilma gr. Pongrácz Jenb ezredesné él. 
— János szül. 1796- dee. 15. V.-Naményban ; a köz pályára lépvén, 
a megyei hivatalok egyik (egdiszesb polczáról az alispáni székről, mind 
följebb s följebb emelkedék, és am. kir. udvari kanczelláriánál eléadó 



168 konyay 

tanácsos, Sereg vármegye .főispáni bel j tartója, s végre val. beL titkos 
tanácsossá JŐb, Nagy érdemeket szerzett magának főleg a pesti árvíz 
alkalmával, midőn mint kormánybiztos áldásosán működött t hasonló 
minőségben működött az epemirigy idejében is. Utolsó föllépte 1857-ben 
történt, miéón az uralkodó előtt a protestánsok óhajtásait tolmácsolta. 
Meghalt 1859-ben áee. 19-én ; eltemettetett Nagy-Lónyán a családi 
sírboltba. Feleségétől Lóoyay Florentinától fiai közül Menyhért 
(szül. 1822. jan. 6-án) szintén a közpályára lépvén, 1841-ben kezdett 
résztvenni Bereg és Szabolcs megye közgyűlési tanácskozásaiban, és az 
1843- ki országgyűlésre már Bereg vármegyének országgyűlési köve- 
téül választatott ; s már ez országgyűlésen a kereskedelmi erszágos vá- 
lasztmány tagjául választatott j részt vett az úgy nevezett pénzügyi or- 
szágos tanácskozásban is, mely ugyan azon országgyűlésen 1844-ben 
gr. Széchényi István indítványára neveztetett ki j és e válaszmánynak 
tollvtvője is L. Menyhért volt Egyébiránt pedig az országos tanácsko* 
sásokban is az ellenzék sorában mint a követek legifjabbja gyakran 
hallata hatásos szónoklatát, főleg midőn a hon anyagi érdekei kerültek 
szőnyegre. Országgyűlés után külfbidön tett utazást ; visszatérte után 
pedig egy érdekes művet írt , JK azánk anyagi érdekeiről" 
(1847) czím alatt Azonfelül a Festi hírlap is több értekezést hozott 
tőle. 1847-ben szintén Bereg vármegye követe volt ; valamint 1848-ban 
a nemzet gyűlésen is mint képviselő mind végiglen részt vett. Ekkor 
irá tanulságos „Pénzügyi tevéiéit 1 \ melyek nyomtatásban is megje- 
lentek. Á forradalom után egy ideig Parisban időzött, mint menekült, 
honnan a képviselőkre kiterjesztett fejedelmi kegyelem folytán haza 
térvén, azóta is a haza közügyeiben élénk részt vesz. Legújabban pe- 
dig az Í880. oct 20- ki diploma folytán Ugocsa megye főispánjává ne- 
veztetett ki, azonban erről lemondván, e méltóságra testvére Albert 
ki 1823-ban született, neveztetett ki. Az Ő valamint testvérei gyerme- 
keit is a családfa mutatja. 

Menyhértnek Szemere Erzsébettői harmadik na András es. 
kir. kamarás, szül. 1802. febr. í-én, katonai pályára lépvén ettől mint 
kapitány búcsút vőn. Neje gr. Frimont antrodocoi berezeg leánya De- 
rína. kitől gyermekei szintén a táblázaton láthatók. 

A család ezímere — mini följebb a ruetszvény ábrázolja — a pa- 
izs kék udvarában két szemközt ágaskodó oroszlán, a jobb oldali első 
lábaival kivont pallóst, a baloldali pedig három makkot tart. A paízs 
fölötöi sisak koronáján férfi-kar könyököl, kivont kardot tartja. Fosz- 
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 



Loob - Lorántfy. 169 

Ixw>b csalid. Loob Józaef-Felix 1755-ben M. Terézia 
király asszonytól nyerte czímeres nemes levelét J )« 

Czímere balról jobbra rézsútosan kétfelé vörös és ezüst udvarra 
osztott paizs. melynek alyján zöld téren grif ágaskodik, és testének fele 
része ellenkezőleg az udvarok színeivel vörös, másik felerésze ezüst ; 
első jobb lábával kivont kardot tárt. A paizs fölötti sisak koronáján két 
egymás elfedő sasszárny emelkedik fel, vízirányosan félig ezüst, félig 
vörös színű az egyik, a másik a (háttérben álló) az előbbivel ellenkező- 
leg félig vörös, félig ezüst színű. Foszladék mindkét oldalról ezüst- 
vörös. 

Lo~PreMt enalád. (Báró.) Oly hazafiusított magyar család, 
mely hazánknak legáldozóbb honfiai közé tartozik. 

A magyar honfiusítást báró Lo-Presti Rochusaz 1764-ki or- 
szággyűlés 47. törv. czikkelyénél fogva nyerte. Utóda b. Lo-Presti 
László 1812-ben a m. Lndovieea intézetre 2000 ftot adományo- 
zott *). 

Jelenleg élnek báró Lo-Presti Álmos-Lajos szül. Merczifaiván 
Temes vármegyében 1823- ootob. 25-én, és testvére Árpád, ki a m. 
akadémiára tett nagyszerű hazafiúi adakozása által is kitünteté magát. 
Anyjok Le Roy de Rosenbrunn Jozefa már 1832-ben özvegy volt. 

Lorándy család. Szabolcs vármegye nemes családainak só- 
ban áll. 

Lóránt család. Dunántúli nemes család, melyből hajdan Ló- 
ránt Mihály 1505-ben a Rákosi országgyűlésre Soprony vármegye kö- 
vete volt 8 ). 

liorántf y család. (Serkei f.)ALorántfy (vagy néhol L o- 
r á n t h f f y) család aRatoldésOlivér nemzetségéből szármázta- 
tik *)• Nevezett Rátold és Olivér Apulia Caserta városából Kál- 
mán király korában jöttek Magyarországba 5 ), és itt birtokkal ellátva, 
egy, több családra oszlott nemzetséget alkottak. 

Már 1283-ban — midőn a nemzetség (generatio) osztozott, már 

*) Adami Souta gentil. tom. VI. és Colleot herald, nro. 

«) 1812-fci 2. törv* oz. 

*) Jásza/, A m. nemz. napjai a mohácsi vész után 157. 1 

*) Wagner C. Collect geneal. historica dee IV. p. 72 — 7?. Ugyancsak 
Wagner (Mss. Tabell. geneal. XXXV. é* XXXVl.),a Lorántfy családiak ősei egy 
két nemzedékét „de K a p o 1 y a" nevezé, de tévedve ; és igy a tnua kában is 
tévedésből történt aKapolyai oziknél aLorántfiakra hivatkozás. 

*) Kézai Simon krónikája Endiichtr kiadásában 125. L-L. Turoozi kró- 
nika fej. 



170 Lorántfy, 

négy törzs ágazatán találjuk ivadéka*, azon Baldutn mesteren kívül, 
kitől a ráthóti GyulaiTy család eredeztetik. 

Ama négy osztozó ágazatnak, a tŐlök leszármazó családok kijelö- 
lésével, nemzedék sora következőleg áll : 

Leustacb István- Olivér. Kolánd hin. 



-»-A . —■ i ■ i n i ■ -- A .. - , . ■■ ■ |A 



» r 



Roland Dvzty? Domokos László Kakae Rej- Miklós Mátyás 

mester J2S3. 1283 1283. 1283. 1283. nőid. 1283. 1283. 

a Felsdy és Hswai PasUhóy Tary cs. 8se. Kanti Putnohy 

Lóránt fy uk.cs. töriae, cs. lörtse. Knkat e$. törne. 

Ssf. cs. őse. 

£ nemzedékek közti! Mátyás, Roland bánnak fia, az osztályban 
kapta L a a p á t (Somogy vármegyében) a Pozsega megyei minden bir- 
tokot, N a g y-K emlék várát Sla voniában, N a g y-R á t o 1 d o t (Vesz- 
prémben), Halast (Szabolcsban), Kövesdct (Zemplínben). 

A többi osztályos vérségek kapták K a z á t Borsodban, Putnokot 
s Feledet Gömörben, Patát és Szent-Györgyöt Somogyban, Újlakot (?) 
Kevesdet és Oláhtelket Biharban, Szelpet Pozsonyban, Ratoldot Pest* 
ben, Csicsót és Retheket Erdélyben. 

A följebb említek Rolandtól Leustaoh fiától így fejlődött és szár- 
mazott a Lorántfy család 3 )': 

Leusiach 
de generg Rátold. 



Roland Bese-w 
1283. _ 1283. 

'tfesew I. Loránd^ ** »£* 

l orz se. ennek jut Serke vára. 

fia v agy unokája : 

Serkei I. János 

vajda* hol? 
i ■ ■■ * '■ — i 

II. Loránd 

i ' i ■ ' » « /» ■ ii ' '■ ■ ■■■-.» i n i -, 

II. János- György 

'*. 7 . • Lorántfy nivvel. 

imáéit ^iL^Zn^' 

(1. kaxai Kakas György. ( S * éoh * W > 

2. daróczi Tybold Miklós. 
3. bekényi AÍaghy Dienes.) 



! '■■•' ■ ■ — ~ "— ' , ■ «. , . - ~^- t 

III János. Tamás. I. Tóbiás Mihály 1486. Kata, Erese, Anna 
(Margit) 1495 . (B alassa Agata.) íS*échi 

JTt 1 ' la "l ' LáSziÓ). 

í> otyi. a kon. tapvii. 



') Wagner id. h. továbbá Bartholotnaeides not Cottus Gömör p. 187 — 
193. Oeneal, Authent iom. 1. — Lehoezky Stemmat II. stfo. 



Loráoffy. 



*?1 



I. Tóbiás, 4» *« előbb lapon 
1495. 



Miklós 

1606. 

güiBÖri követ 

(Csetnek i Kata). 

'~~IV. János 
1680. 

gömüri 6b 



I. László- 

(Oíetaaki Dóra), 

II. Tóbiás 



zempléni állap. 
(Derencsenyi 

Borbála) 



Kristóf Farka* 

1570. 1002. (Ráskay 

í Feledy Margit.) Magdolna.) 



V. János. 
(Víczmándi Judit) 

III. Tóbiáa. 



i 

—A- 



Zdigmond 
1599. 
(1. Pekrí Zsuzsa. 
2. Horváth Anna.) 



Péter 
1599. puínoki 
várkapu. 
(Keczer Zsuzsa.) 



Dorottya. 
(Szécsényi Péter.) 



1-tól Anna. 2-tól II. László. 
(Ba«ó Mihály) 



Orsolya. Zsuzsa. Anna III László. 

(I. Temesvári (Vécsey Sándor.) (mezős! 1511.1578. 

Mihály. Borbély Demeter*) (Horváth 

2. Bakos János.) Erzse ) 



János. 



(dévényi Melíéthey 
Margit*) 



r- 



Ertse Zsuzsanna Mária 

1610. f 1660 april. 18. (Rákóczy 

(Kákóciy György Zsigmond.) 
erd. fejed. 



Pál. Mihály 
t 1614. 
(1- Zeleméry k Borbála 
2, An drassy Kata) 

Bora 1610 



Kata f 16$!. 

(1. karatnai 

Aiia Sámuel 

2. Apaűy István.) 



A táblázaton állókra nézve megjegyezhetjük, hogy I. Loránd 
osztály útján jut Serke várához, melyről egy 1 ideig a család vezeték- 
nevét, utóbb pedig csak előnevel írá. Fia vagy unokája János nem 
tudni hol, vajda volt, ennek fiáról II Lórántrói vette fel a család 
aLóránt fy nevet Ennek egyik fia G y Ö r g y Gümör vármegye főis- 
pánja 1443-ban *), ez többször harczolt Giskraellen, ki főleg azon vidé 
ken, hol Lórán ífy György birtokai feküdtek, gyakran dúlk és pusztított, 
és kit egyszer Gedc vára alól György el is űzött, de utóbb Giskra Lo- 
rántfy Györgytől Serke várát csakugyan elfoglalta, és azt csak Hu- 
nyadi Mátyás foglalta 1460-ban vissza, és adta vissza ismét Lóránlfy 
Györgynek. 

Györgynek neje Széchy Anna lévén, ennek jogán, valamint két 
unokája a Csetneki családból nősülvén, ezek után kivált Gömőr és a 
szomszéd megyékben szaporodott a család birtoka Györgynek fiatói 
í. Tóbiástól nemzett két unokája M t k 1 ó s és I. L á s c 1 ó által két 
ágon terjedt le, de mindkettő a XV ÍL század végén elenyészett I. 

»j Teleki, Hunysdiak kora X. köt. 139. 



\1% Lorántfy 

László ágáról nincs mit megjegyeznünk. Miklósnak; ki 1505-bsn 
a '•ákosi országgyűlésen Gömör vármegye egyik követe volt *), Cset- 
neki Katalintól három gyermeke maradt : IV. János, Kristóf és 
Farkas. Ezek közül K r i s t ó ínak egyik fiaZsigmoud, kinek első 
nejétől petrovinai Pekri Zsuzsannától leánya Anna Basó Mihályne ; 
— második nejétől pedig Horváth Annától fia II. L á s z 1 ó született, 
ki magnóikul halt el. — Péter 1599-ben Putnok várkapitánya volt a ), 
feleségétül lipóezi Keczer Zsuzsannától szintén nem hagyott maradékot. 
A harmadik testvér 

IV. János 1580-ban *) Gömör és Zemplín vármegye alispánja 
volt Hitvestársától a gazdag hozományú Derechényi Borbálától három 
leánya és egy fia ni. László maradt. 

III. László, kit Bebek a császári tábornokhoz Svendihez köve- 
tűi járatott Szadváráról *), 1571—1578. évben említetik. Nejétől Hor- 
váth Erzsébettől, ki utóbb Thöke Kristófhoz ment férjhez, — többi 
közt Mihály ttint föl. Ez első neje zeieméri Kamarás Borbála után, 
kinek nagyanyja ruszkai Dobó Anna volt 5 ), bár ha nem épen az osz- 
tályos vérségek sérelme nélktfl, több szép jószágon kivűl 1608-ban a 
sárospataki és led mezei várnak is birtokába jutott 6 ). Lórántfy Mihály 
nem volt főispán, — mint némelyek vélik, — mert Ketskeméti az ő 
magyar egyházi beszédeinek ajánló levelét neki ily czímmel „Az Ne- 
mes, Nevezetes és Nemzetes vitézlő Úrnak, Lórántfy Mihálynak, Sáros- 
pataknak, Barsinak, Csetneknek stb. urának" ajánlotta ; hanem azért 
L. Mihály tekintélyes s dúsgazdag úr volt; ki 161 l-ben Thurzó 
György nádorral Tokajban a béketanácskozásokban ; és bárha fösvény* 
nek és kincs-sóvárnak iratik, de a sárospataki reform, iskolának már Ő is 
egy főpártolója a jóltevője volt. Első neje zeieméri Kamarás Borbála 



») Jászay P . H h. 

*) Baríholomaeides C Gömör. p. 191. 

•) Lehoczky Stemmat X. p. 194. János alispánságának kora sajtó hibával 
ill 153Q. évre téve 5 és így vévé azt által Barthoiomaeides is id. h. 757. lapon. De 
Lehoczky Stemmat 11. 228. lapon helyesen irja az 1580. év számot És ez évben 
volt Lórántfy János Zemplín vármegyében is alispán. L. Szírmay 0. Zemplin. 
uot. kist 89. 

») Islvánffy Hist. libro. XXV1V. 

*) Hibásan áll e szerinte munka 131. köt S28. lapján a Dobó családfán 
Dohé Anna Lórántfy Mihály nejé fii, mert Dobó Anna zeieméri Kamarás János 
neje volt Lásd erről a ZeUméty családot ; és a Pótlékkőtetben a D o b ó családok. 

•) Szirmay C Zemplin not top. 182. 197. 270. és Botka Tivadar az Új 
Magyar Mnzeum 1850. folyam 172. lap. 



fiósádi. 173 

már 1610. nem élt *) ; utána nem sokára másodszor is nösűlt, egybekel- 
vén csíkszentkirályi Andrássy Katalinnal, kivel azonban sokáig nem él- 
hete, mert ez az 1614. év lefolytával meghalt 1 ). Fiai nem maradtak, ki- 
hez mentek férjhez leányai, a táblázat mutatja, de ezen leányok közül 
különösen megemlítendő Zsuzsanna, ki 16 1 6-ban Rákóczy György- 
nek később Erdély fejedelmének lön nejévé, vele ho zomá ny képen szállott 
Sárospatak a nagy nevű Rákóoziak házára. Lorántfy Zsuzsannát pedig 
nem csak a sárospataki ref. collegium tiszteli mint iskolája egyik fŐ 
megalapítóját, de a magyar történelem is legszebb emlékű honleányai 
között mint a női erények egyik legmagasztosb példáját mutatja föl 8 ). 
Irt egy könyvet is „M ózsesésaPróféták 14 czím alatt Meghalt e 
derék hölgy 1660, april. 18-án *). 

Zsuzsannát túl élte nővére Mária. Apaffy Istvánné, ki 168 i. 
april 29-én kora #1. évében a Lóránify nevet sírba vitte. 

A család czímere, mint az már a Rátold nemzetség alapítójánál 
is volt, és mint e munkában az Ilsvai családnál is láttuk, egy gyökér 
nélküli törzsökből zöldellő két hársfa-levél ; mint azt egy XVII. század- 
beli költő latinul és magyarul is megénekelte. Álljanak itt az eredeti 
latin versek *). 

Consilio propriae, belloque insignia genti , 

Clara Lorandfíadum sumsit honore domus. 
Quippe viret foliis sine sed radice duobus 

Truncus, qui tiliae creditur esse sacrae. 
Regalique coronatur diadematc cassis, 

Haec sünt sive sági stemmata sive togae, 
Eniteat seu Marté lubet seu pace quíeta, 
Eniteat truncus pluribus ille comis. 

JLómkái család. A XV. században éltt Erdélyben közűlök Loo- 
sadi I s t v á n ; 1453-ban a Hunyadi nemzetség részére (xörgény váráról 

] ) A leleszi oonvent előtt tett egy bevallás szerint ; és így Szombatin Já- 
nos História Sehold Sárospatak p. 72. tévedve írja 1612. kőzá! meghalálozottnak, 
mert 1310. előtt halt meg. 

* Szombatin id. h. 

•) L. Erdélyi János : A sárospataki ref. iskola háromszázados ünnepe. — 
Szombatid János História Seholae Őárospatakiensis. S'-patak, 1860. — Magyar- és 
Erdélyország képekben. Kiadta Kubinyi Ferencz és Vahot Imre. IV. köt stb. 

4 J Kata Híat eritíc XXXIII. 184. 

*) Gvovara Antal : A fejedelmek serkentő órája Ford. Prágai András 
Bárt!* 1628. 2-rét j az előbeszéd ntán. £ köny v Lóránrffy Zsuzsanna és férje Rá- 
kóczy ÜjÖrgy költségén nyomatott. 



?t$- Losek '*- Lassonczy . 

László kir&iy éital adott adományievélben királyi emberül megne* 

V#ZV£ T > 9 

íosek es&!é*l. Losek József 1758-ban M. Taré?: király 
asszonytól nyerte cztmeres nemes levelét '). 

Czímere először vjziráoyosan kétfelé osztott paizs, az alsó osztály 
ezüst udvart mutat, melyoek alján zöld téren egy fekete mén száguld ; 
a paizs felső feléréssé függőleges vonallal ismét ket udvarra oszlik, á 
jobb oldali két udvarra oszlik, s a jobb oldali kék udvarban pánczélos 
kar könyököl, kivont kardot tartva, a baloldali vörös udvarban három 
fehér lóher levél látszik, A paizs fölötti sisak koronáján két, kiterjesz- 
tett fekete sas-szárny között pánczélos kar nyúlik fel, vízi rányosan egy 
vörös tollú nyilat tartva. Fosziadék jobbról ezüst-kék, balról ezüst-vörös. 

I^ossonezy család. A kihalt Ős régi Lossonezy családnak is, 
— mely a losonczi Báuffy családdal egy törzsbői ered, — származási 
rendje oklevelek nyomán teendő tisztázásra vár, Az előttem fekvő s 
alább következő nemzedékrend első két vagy három nemzedéke sem 
látszik biztosnak, és azért alább azon személyeket, kikről oklevelek 
tanúskodnak, és így összeköttetéseik ez utón igazolvák, egyenként elé 
sorolandom : — A családfa következő : 

Tamás, 

vagy Míjcl óa 1320. 



István. Tamás. 



László István. Besewde Losoncz Díenes, 

bán 1389. f erdélyi va jda 1437. ;q*nyó Anna.) 

^Í!iáL4íí!í!LL _. ,__, Albert de Losonci László ' '"TLászló . ** 

Zsimoud Disnes (Zécheny kir. asztaln. hsonczi Bánffp 

de Losoncz 1424. Adviga. 1457, névvel 

1AUI l — ' \ 

Miklós Istv, János. , * , , 



László de 1424. László 1460. István 

Losonci (Doczy Kata.) 1460. 

Urutaügyói ^"£i^P 

1605 zászlós ár. 
(Homonnay Erzse.) 



Antal Farkas. Anna István László, 

föpohárn. 1527, f 1537. f 1552. *r 

(Báthory Kl ára.) nógrádi főisp. 

Klára. "DorottyaT 1 *?p l^l ***¥' 



(Homonnay (Kisváráay ,—. (Pricry^W.) 
Gáspár.) Miklós.) Aana. Fruzsina. 

(1. Báthorv Miklós. 

2 Ungnaí Kristóf 
3. Forgáoh Zsigmond ) 



l ) Teleki Józs. Hunyadiak kora X. köt 397. 
l ) Collect Herald, nro. 64. 



Lossonezv. I?& 

Egy 1424-ben kelt ás Nógrád megyei Horpács, Verk (Berki) 
V&lkift helységek határjárását illető oklevélben *) mind a nevezett 
helységek egyikének birtokosa említetik D i e n e », L o s a o n c z y 
Lászlónak a bánnak fia, testvére Zsigmond, és etmtk Ha 
h á s z l ó, továbbá nevezett Dienesnek fiai Miklós, István és 
János. — 

1438-kán oklevélben Losonca Lászlót mint egész Slavonia 
bánját, Loííooczy ístvánt mint pedig szörényi bánt olvassuk % ) A 
Szörényi báni méltóság a következő évben üres volt a ). 

1439 ben Albert király Garai Lászlónak a raaohoi bánnak kir. 
adományban adja Nógrád megye Szügy és Csesztár (Csesztve) helysé- 
get, mini az adomány levél mondja néhai Lossonozy Zsigmond fiának 
néhai Lossonczy Lászlónak magvaszakadtan *). 

1437 ben Losonczi Dezső (Desen de Losoncz) erdélyi vajda, 
birt Magyar-Bogáthon *). 

1437-ki oklevél záradékában találjuk Losonczi Dezsőnek fiát mini 
kir, főasztalnok mestert e ). 

1 460-ban Lossonozy Albert, nejének Z é c h e n Ad v igának 
(Zéeheny László leányának) és ettől született gyermekeinek Losson- 
ozy László és Istvánnak neveikben is, és neje testvérének Zé- 
chen innának (ki Ország János jegyese volt) nevében Ország Mihály 
nádor, Gyöngyösön Bessenyei Mihálynak az országbíró előtt egy ma- 
lom feierészét adományozzák v ). 

Albert fiának Lászlónak fia Zsigmond mint zászlós ór van 
az 15ö5-ki rákosi országgyűlés végzeményének alá írva ö ). Hogy 
Zsigmondnak neje Dáczy Katalin és Gyermekei Antal, Farkas és 
Anna valának, ki tűnik csulai Móré Lászlónak (Móré György fiá- 
nak) 1514-ben kelt és és testvérei nevében is tett bevallásából, meiybóí 
Lossonozy Zsigmondot s nevezett gyermekeit megnyugtatja arról, hogy 
nékie birtokaikat, melyeket özvegygyé lett anyjuknak Dóczy Katának 

'*) Sz.-benedeki Convent 185* ki hiteles átiratában. 
*) Teleki Hunyadiak kora X. köt. 19. lap* 
3 ) Teleki iá. h. 23. 
*) A* eredeti oklevél. 

*) Ugyan ott X. köt 1 - Már !438*ban László nevűt találunk a vaj* 
daságban, ugyan ott 19, lapon. 

*) ugyan ott X, köt. 553 lap. 
*) Kaprinai Mss. 8. tom. L. p. 54. 
*) Jászai P id. h. 156. 



tT6 Lossonczy. 

feleségül vétele által kezeibe kapott, visszaadta legyen 1 ). Zsigmond* 
flak valószínűleg második neje volt Dóczy Katalin, és ettől születtek 
még fiai István és László. 

Zsigmondnak a zászlós úrnak fiai közül csak kettőnek maradt 
gyermeke, Antalnak és Istvánnak, a többi magnóikul halt meg. 

Nevezett Antal 1527-ben lett főpohárnok I. Ferdinánd kir. ko- 
ronázásakor, és ennek pártján leljük öt 1533-ban is *)♦ Később nyo- 
mait nem találjuk, s innen hihető, hogy ezután nem sokára történt 
azon borzasztó eset rajta, hogy neje Báthori Klára Őt Íródeákja által 
megfőj tata 3 ). 

Antalnak testvére I s t v á n a temesvári hős, ki 1552-ben családja 
fiágának sorát bevégezé, anyai jogon Bars megyében is birtokos volt. 
Hevesben ő bírta Nana várát is. Legelső emlékezetét 1537-ben találjuk, 
midőn Hont megyei alsószemeredi birtokrészét 200 fban elzálogosítá 
Dubraviozky János- és Lászlónak *). István eleintén Szapolyaihoz 
szított, vagy legalább I. Ferdinándnak nem volt kedves embere, és el- 
lene terhes vádak voltak emelve ; mert 1547-ben aug. 28*án Prágában 
kelt oklevélben már mint Nógrád vármegye főispánja nyert I. Ferdi- 
nándtól kegyelmet, úgy a maga, mint szolgái részére, és minden ellene 
emelt keresetek alól fölmentetett 5 ). És 1551-ben csakugyan I. Ferdi- 
nánd részérc a Szapolyaiak ellen látjuk őt Castaldó mellett működni. 
Nem sokára ezután temesi főispán és Temesvár és az ország alsó ré- 
szének főkapitánya lett, és 1551-ben Temesvárnak a török általi első 
ostromát vitézül meg állta. Hogy mily hősiesen védte a török ellen 
Temesvárt másod ízben és mint öletett meg 1552-ben jul. 27-én azt 
a történelemből minden hazafi tudja ; azért annak hosszas elbeszélése 
itt szükségtelen. De az kevésbbé ismeretes adat, hogy Lossonczy I s t- 
v á n Temesvárnak második ostroma alatt, melyjun. 27-én. kezdetett 
meg, azért folyamodott I. Ferdinándhoz hogy halála esetére, miután 
fiu gyermekei nejétől petrovinai Pekry Annától nem voltak, leányait, 
és ezek kihaltával néhai testvérének Antalnak , Klára és Dorottya 
leányait fíusítsa. A királyi beegyező okmányt I. Ferdinánd király 1552. 

r ) Sz.-benedeki Convent. Proi A. p. 182. 295. 

l ) Budai Fer. Híst Lexic. 591* és 607. két Lossonczy Antiit említ, de 
a kort összevetve, a két A n t a 1 ról írt adatai mind egyre ruházhatók, miután e 
korban két Antalt nem ismerünk. 

*) Forgách Fr. Commentarii p. 

*) Szentbenedeki Fasc 33. nro. 16. 

5 ) Kaprinai Mss. B. tom. XXVIII. 150. 



Lossonesy* 179 

jul. 20-án (tehát épen egy héttel Losonczy eleste előtt) írta alá e ) ; 
mely szerint a király Istvánnak Fruzsina és Anna leányait, úgy 
néhai testvérének Antalnak árváit Klárát és Dorottyát, nehogy 
ha István történetesen e világból kimúlnék, azok idegen hajlókokra 
szoruljanak, a következő javakban fíusítá ; úgymint egész Széesény, 
Somcskő, és Gáos várában (Nógrádban) Pankota, Senye w, Dészna vá- 
rakban (Zarándban) Szentmárton várában (Szabolcsban) és Szalancz 
várában (Zemplínben) : Zarándban a Szentdienesi, és Csanádban a vá- 
sárhelyi kastélyokban ; továbbá Sebes városában egészen, és a hozzá 
tartozó Thótvidékébe és Bekenben (Zarándban) Mandorban (Szabolcs- 
ban) Újlak és Egyaranban (Zemplínben) és Nógrádban is Újlakban, 
Beregben egész Czigány helységben, és ezeken kivűl a következő bir- 
tokrészekben Nyitrában Nagy-Tapolcsán mváros, Hontban a ) Wysk, 
Rima-Szombat, Zvinyibánya, Tiszolcz helységben ; Nógrádban Losoncz 
és tartozékaiban, Thótvidékében és Ecseken, Hevesben, Gyöngyösön 
és Abad helységben, Temesben Chama m városban, 

Kikhez mentek L. I s v á n és Antal leányai férjhez, azt a táb* 
lázat mutatja ; bennök a fényes poiczra emelkedett családnév elenyé- 
szett. 

Most még részint már a táblázaton állókra részint az ott nem 
találhatókra nézve meg kell említenünk a következőket. 

Losonczy László Zsigmond király alatt a dalmát-, horvát- és 
tótországi hadak főkapitánya és Szörényi bán volt 1387-ben. 

L. I s t v á n szintén Zsigmond király alatt temesi főispány és 
Szörényi bán volt. Szintén István (tán ez) 1421. tájban erdélyi vajda. 
L. Benedek a Rigó -mezei ütközetben esett el 
L. Rénold. Ulászló királynál Ciliéi Ulrich közbejárója, miért 
Ciliéitől Krajnában Traburg várat kapta 1440-ben. 

Végre nevezetes még Gara Miklósnak egy 1409-ben kelt iteiet- 
levele 3 ), mely szerint a birtok osztály kereső Abádi Sebestyénnek fia 
G y ö r g y az egri káptalan előtt azon eskünek letételére köteleztetett, 
hogy az ő atyja Abády Sebestyén fia Lorándnak, a ki fia Sebestyén- 
nek, a ki fia azon Jánosnak, ki Losonczy Dienes nádorral ugyan 
azon atyától származott; és igy ezeknek minden birtokaikkól Őt is il« 



*) Kaprínai B. Mas. tom. XXVIII p. 348. 

*) Tud. i. Kis-Hontfcan, de Szmőb&nya és Tiszolcz ma Nógrádban van, 

•) Oklevél. 



12 



ÍW Loaoneiy* 

leű osztály rész. E szerint az Abádi kihalt család is a Lossonczy csa- 
láddal egy torzsból eredeti. 

fiiOSonczy család. Losonczy nevű nemes család jelenleg is 
Borsod, Heves, G-ömör, Nógrád, Szatmár, Veszprém vármegyék ne- 
messége sorában áll. 

Nógrádban a Szigy ár tó (1. ezt.) családnak clŐ-ne ve a Lo- 
sonczy név, s úgy látszik ennek ágazatai is ösmeretesek néhol a Lo- 
sonczy nevezet alatt. 

A Grömör megyei Losonczy családnak néhány ízen csak e század 
elejéig terjedő leszármazása következő : 

Károly. 
(Ragályi Judit.) 

Judit. József. Klafa. Bom 



(Tornailyay 
Károly f 1822.) 



(Máriássy (Genesv 
Boldizsár.) Sámuel.) 



Karoly. László. József. András, Ferencz Janka- Kiára. LudovHfc. 

Még két újabban nemesített Losonczy családot is találunk ; az 
egftk az, melyből 

Losonczy János 1793-ban kapott nemes levelet és abban 
ily czímert : a paizs kék udvarának alyján zöld téren egy folyam hul- 
lámzik, fölötte szántó fbidek és erdőkön túl egy fehér szikla emelkedik, 
és azon egy ezüst szárnyas ló (pegazus) ágaskodik, első lábaival egy vö- 
rös zászlót tartva, melyen fekete kétfejű sas látszik, a zászló nyelének 
végén pedig zöld koszorú díszlik. A paizs fölötti sisak koronáján pedig 
egy fekete sas kiterjesztett test fcel látható, egyik lábával zöld olajfa 
ágat; a másik lábával pálma ágat tartva. Foszladék mind két oldalról 
ezüst- kék *). 

A másik ily nevű család az ? melyből Losonczy Pál 1797-ben 
nyeri czímeres nemes levelét ; ennek czimere négyfelé osztott paizs, az 
1. és 4. osztály kék udvarában hármas sziklahegy, középsőjén arany 
korona van, és abból fehér szárnyas ló (pegazus) emelkedik ki ; a 2 és 
3. osztály arany udvarában hármas zöld hegynek a középsőjéből arany 
koronából meztelen merkur piros övvel ellátva nyúlik fel, fején a szár** 
nyas fövege jobb kezében a két kígyó által övedzett békepálezát, bal* 
kezében pedig zöld koszorút tart. A paizs fölötti sisak koronájából zöld 
növény ágak között a leírt mn-eur emelkedik ki. Foszladék jobbról 
ezüst-kék. balról aranyvörös *). 

') Adatni Scuta gentü, tom. Vf« 
1 ) Ugyan ott. 



Loe&nccy. — Lovassj, 119 

liOSOnczl család. (Angyalost.) Közűlök Lajos ügyvéd 
Abrudbányán 1848-ban. 

Losy család. Ismeretes e családból Losy I m r e, ki protestáns 
szülőktói származott, de katholikus vallásra térvén, papságra lépett, és 
í 633-ban egri püspök, innen pedig 1637-ben esztergami érsek lett 
1633-ban Jászon megyei zsinatot tartott, 1638-ban az országgyűlésen 
erélyesen működött, és ez évben az esztergami érsekség részéről is 
Nagy-Szombatban £sinatott tartott. Pozsonyban egy papnöveldét ala- 
pított, mely nevéről „Emerioinum Seminarium" nevet visel. 
Meghalt 1642. nov. 9-én Pozsonyban ')• Halála előtt egy levelet kt 
Lippay János jezsuitához és a béosi Pazmaneum igazgatóságához, 
mely levélnek pecsété szerint *). 

Czímere a paizs (kék?!) udvarában egy piros szív, melyből két 
sas-szárny terjed szét. 

E családból Losy János 16ő7-ben járt & wittembergi akadé- 
mián *). 

Losy család. A czímeres tevelet Losy János és G-y ö rgy 
nyerték 1721-ben lll Károly királytól »}. 

Czímerük a paizs kék udvarának alján zöld téren egy vörös nad- 
rágos , hosszú zöld ruhás emberi hulla fekszik, fölötte balra for- 
dulva fehér lovon egy sárga czizmás, zöld nadrágos, vörös dolmá- 
nyos, zöld Öves, prém-kalpagos magyar vitéz fut, és lehajolva kardjá- 
val az alatta fekvő leirt embernek nyakát vágja. A paizs fölötti sisak 
koronája alól lefolyó foszladék mindkét oldalról ezüst-vörös és fekete 
g mű. 

Győr vármegyében Lósy János 1765-ben azon megyének es- 
küdtje. Nógrád megyében az 175ő-ki nemesi lajstromban áll Lósy 
István. 

Lovas család. Gömör vármegye nemessége sorában említe- 
tik Fényes E. Geographiájában. 

Lovassy család* Ily nevű család Bihar megye nemes csalá- 
dai sorában áll. 

Egy előttem felevő táblázat Lovassy családról következő nemzék* 
rendet tüntet elé : 



s ) Katona Kist eriti, XXXII. p. 7. 196. 911. - Slmütt Arcki &ppi Stngon. 
II 126. stb. 

*) Pra> Mss. tom, XXXIII. 

«) BaHholomaaides, Memória Unger. p. 152. 

♦) CoUeot Herald, nro. 417 

12* 



1W 



Lovász — Lovcsányt. 



Lovassy András 

1660 táján. 
(Lenkey Kata.) 



~»A. 



László. 
(Móricz Jndit) 



János. 



András 

(Szilágyi 

Mária.) 



Mária. 
(Séllyey Sámuel.) 



Mária Zanzsa. 



Andnás. 
(Szántay Sára.) 



János. 



Erzse. Zsuzsa. Sándor. 
(Knogler 
Zsuzsa.) 

t * 1 

Sándor. 



János. 
(Nagy Jadii) 



László. 
(Róva Mária.) 
I 



József. István. János. Zsuzsa. Sára. Julianna. 

Bihar megyében a Lovassy családnak székhelye Nagy-Szalonta, 
hol a múlt század végén a család egyik tagja ref. lelkész, ennek fia 
ugyan ott bíró, ennek fia István i>iharmegye volt számvevője, kinek 
IHésy leánytól egyik fia L á s z 1 ó az 1836-ki országgyűléskor fŐlség- 
sértéssei vádolt ifjúsági kör egyik főtagja j testvéré István 1848-ban 
volt honvéd százados, lakik Kis-UjszáUáson ; atyja testvérének fia kö- 
zül L á s z 1 ó szintén a följebbi pozsonyi ifjúság egyik vádolt tagja, volt 
Bihar megyei szolgabíró. 

Lovassy András birtokos Váncsodon. 

JLovász család, (ötvenesi.) Arad megyei tehetősb birtokos 
családainak egyike. Birtoka az ötvenesi puszta is, melyről előnevét 
írja a család. Közűlök Lovász Zsigmond az első franczia háborúk 
alatt két ízben nemesi fölkelési vezér, utóbb élelmi főbiztos, 1796-ban 
3000 kila búzát és zabot ajánl a hadi költségek segélyéül. Megyei hí- 
vataloskodása után a m. kir. udvari kanczellárián eléadó tanácsos és 
békési főispán, utóbb Sz.-István rend közép keresztese, val. belső titk. 
tanácsos, 1801-ben temesi gróf és főispán lett. Neje Zeke Jozefa volt. 
Testvére Imre 1801-ben Arad vármegye másod alispánja; utóbb 
(1825-ben) kir. tanácsos. Leánya gr. Zselinszkyoé. Nővérük Deseő 
Adámné. 

Lovász András nyugalra. helyt, tanácsos született Aradon 
1768. nov. 29-én. 

Ijovcs&ny I család. Gömör és Nógrád megyei nemes család. 
Nevök Lowczáuyi~nak is stb. Íratott. Nagyobbára az egész család nem- 
zedékről nemzedékre evang. lelkészi pályán állott. 

Az első törzs, kiről adataink vannak, Lovcsányi György 1570. 
táján Zólyomi ev. lelkész, hol 20 évet töltött, onnan Selmeczen a tót 



Lovesányi. 181 

ajkúak papja, végre sziléziai Teschenben lengyel szónok, meghalt 1609. 
febr. 1-én , ). Ennek egyik fia L. S á in u e l 1587-ben Wittebergában ta- 
núit a ). Másik fia Timotheus 1592-ben Tiibingben azután Witte- 
bergben tanúit. 1593-ban pappá avattatott Selmeczen, és Zólyomban 
lelkész lett 8 ). 1613-ban fiaival és utódaival nemességre emeltetett, 
czímeres nemes levele 1615-ben Zólyom vármegyében hirdettetett 
ki *). Fia kettő maradt: II. Timotheus, ki 1619-ben járt a witte- 
bergi egyetemen 5 ); és Elizeus, ki beszterczei polgár volt 6 ). En- 
nek ismét két fiát ismerjük I. Györgyöt és L Mátyást. 

I. G y ö r g y előbb Boroszlóban, utóbb Wittembergben tanúit, 
hazajővén Alsó-Sztregován (Nógrádban) lett pap, innen a török pusz- 
títás miatt haza megy Beszterczére, azután Korponán német lelkész, 
ismét Beszterczén, innen negyedfél év múlva 1663-ban Gömörben 
Nyustyán lett pap. 1674-ben Pozsonyban a törvényszék elé állíták, s 
mert térítvényt nem akart magáról adni, Komáromban közmunkára 
ítéltetett. Utóbb téri tvényt adván, 1682-ben Zólyom-Lipcsén lelkész- 
kedett három évig, azután ismét atyjához haza vonult, és majd évig 
tétlenül, míg ismét a kórház papja lett három negyed évig ; 1688-ban 
ismét egyház nélkül maradt. Végre Cserenos, innen Tamásiba hívatott 
meg, hol 1 1 évig békében lelkészkedett , a Rákóczy forradalom alatt 
Zólyom Lipcsére került vissza, és ott 1706. táján meghalt. Fia János 
Lesten volt lelkész T ). 

I. Mátyás 1681. és 1682-ben Árva uradalmi tisztartó volt •). 
Ez 1755-ben már fiával II. Mátyással és Lovosányi Jánossal a Nógrád 
megyei nemesi lajstromban említetik •). Nevezett fia II Mátyás 
született 1727. no v. 27-én. Fia négy volt, úgymint II György, 1. 
Márton, II. János és II. Sámuel, kik 1767-ben maTt. 9-én Nóg- 
rád vármegyétől nemességükről bizonyítványt kaptak. Ezek közül II. 
Sámuel Gőmörbe Jolsvára költözött 



') Bartholomaeides, Memória Ungarorum, qui Wittebergae Studuerunt, 
pag. 86. 96. 

») Ugyan ott 85. 

8 ) ugyan ott 86. 

4 ) Nógrád megyei jegyzőkönyv 1831 -ki 259. és 769. sz. alatt. 

& ) Bartholomaeides id h. 126. 

# ) Ugyan ott p. 156. 

*) Bartholomaiedes id. h. 156. 157. 

*) Szontagh Dán. közlése szerint. 

•) Nógrád megyei 1755-ki ProtokoL 



t&3 Lovcsányi. 

Nevezett I. Márton Losonczon lakott Ölik Zsuzsannától két 
üa született Tál és II. Márton, ki 1767. jun. li-én született, 1789- 
foen Wittebergában tanúit, haza jővén 13 évig Ratkovi rector, azután 
1805*ben Betlérí evang. lelkész, innen 1809-ben Gbetnefc-Bisztróra ment 
át Meghalt 1810-ben *). Testvérének Pálnak üa 

III. Timóth Nógrád megyében Szécsényben ügyvéd, 1831. 
j&n, 22-én ezen megyétől nemesi bizonyítványt vett ki. Fia Geiza 
és Béla 



A családfa következő : 



György 

evang. pa 

1570. fl r 



I. Sámuel !. Timóiheus 

1587. zólyomi lelkész 

1613-ban nemes. 



Heiizeus II. Timóth 

Besztercéén lak. 1619. 



I. György I. Mátyás 

1863, f 1706. kör. 1682, 1755. 

evang lelkész, r—**— , 

, — —— * — , j£ Gatyás 

I. János sz-1727. 

lesti pap. | 



Györgv I. Márton II. János Sámuel 

1767. lak. Losoncz. 1767. Jolsván 

(OHk Zsuzsa.) 1767. 



Fái. Márton 

ügyvéd Nógrádb. betlén ? a P* 
1858. 



./U 



Geiza. Béla. 

Ezeken felül, kik a táblázaton állanak , találjuk még Lovcsányi 
Fáit, ki 1626-ban élt *), s tán I. Timotheusnak testvére volt 

1734-ben találjuk Lovcsányi Kristófot mint alnovi predica- 
tort '*), ki tán I. Mátyásnak fia volt ? 

A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó 
oroszlán, első jobb lábával kardot tartva ; hátán pedig galamb áll, cső- 
rében zöld galyaí emelve ; a paizs fölötti sisak koronáján a leírthoz ha- 
sonló galamb áll. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös, 

Bariíiöiomaedes id. h, 285. 
*) Barikolomaeides id, h. 131. 
*) Bartholomaeides Őseinek p. 330. 



Lóriim - LöfcL 18$ 

Lov Inai család. De Lovina Ignác z 1715-ben sebenigói 
püspök *), 

Lovorovszftty család. (Löwenburgi.) Eredetileg sziléziai 
nemes család; egyik közűlök I. Leopold alatt tábornok, 1683 ban bárói 
czímet, 169 l-ben grófságot és löwenburgi előnevet nyere; és i 698-ban 
a sztreoseni uradalomnak a magvaszakadt Wesselényféle részét ado- 
mány levél mellett szerzé meg. 1723-ban a 126. törv. ozik szerint gr. 
Löwenburg János- Jakab magyar honfíusítást nyert; 1730-ban pedig 
mint a m. kir. udvari kamara tanácsosa és bizottmány i elnök, és Békés 
vármegye főispánja fordul elé 2 ). 1751-ben és 1764-ben pedig az or- 
szággyűlés rendelkezik, hogy az általa tett alapítvány fele magyar íf 
jakra fordittassék 3 ). Ez alapítvány a Bécsben létező löwenburgi isko- 
lai intézetre szorítkozik. Nevezett Jakabban és Frigyes testvé- 
rében a család fíága kihalt, mint e következő táblázat *) mutatja. 

Lovorovazky 
tábornok. 



Gr. Lövenburg Fridrilr 

János Jakab 1723. (b. Pnchberg 

(1. "Wlndisehgratz Brzse. Anna Renáta.) 

, 2Czobor ; ^ nl »Regin».) [ • Aona Margit / 

Ferdininand Antal, Aiojzia. (gr. Windifickgr&tz 

f (gr. Gaisruk Frigyes.) 

Antal.) 

I^ovrencftlch család (Máskép M i k u 1 o h i c h) L o v re n- 
csihMikulchich Lőrincz kincstári tanácsos 1798-ki jan. 15-én 
Bács vármegyétől nyert nemesi bizonyítványát, lakta helyén Krassó 
várraegyében 1801. nov. 30-án hírdetteté ki Egyik fia í gniez Krassó 
vármegye alispánja és kir. tanácsos volt. Krassó megyében Lovrinchich 
nevű nemes osalád Zágráb vármegye nemessége sorában említetik Fé- 
nyes E. Geographiájában. 

Lozonyi család. Zemplín várinegye czímerleveles nemes 
családai között foglal helyet *\ 

USbl család. Löbl. Kristóf az 1625-kí országgyűlésen a 
66. törv. ez. folyta? 1 .^üusítatott. 

E családból L >bi Mária Zsófia, második felesége, volt Zrínyi 
Miklós a költőnek. 

*J 1715- * törvény záradéka. 

•) 1730-ki hivatalos Schamatismiu. 

•) 1761 : U *a 1764 ; 1& törv> <öz. 

♦) Saoata$h Dániel közlése. 

*) Szirmay C. Zemplin. *<ot top 114. 



184 liőssey — Lőke, 

Eiöesey család. Heves vármegye nemes családai sorában áll. 
LÖflFlern CMlád. Löfflern A n t a I A n d r A s 1 728-ban III. 
Károly királytól czímeres nemes levelet kapott '). 

Czímere a paizs arany udvarában zöld téren ágaskodó koronás 
vörös grif, első jobb lábával meztelen pallost tartva. A paisz fölötti si- 
sak koronájából két arany vörös szinű strucztoll között a leírthoz ha* 
sonló grif emelkedik ki. Foszladék mind két oldalról arany-vörös. 

Ldfflter család. Löffler Ignácz Antal 1790-ben kapott 
czímeres nemes levelet ; következő czímerrel a paizs felső részéből két- 
felé domború rézsútos vonallal az egész paizs három udvarra oszlik. A 
felső jobb oldali vörös udvarban keitős-farkú arany oroszlán ugró hely- 
zetben van, és első jobb lábával kivont kardot villogtat, a bal oldali 
kék udvarban függő helyzetben két ponty, egyik fejjel fölfelé, másik 
ellenkezőleg, látható , az alsó arany udvarban vörös tetejű, tornyos vár 
emelkedik, melynek tetejéről kétfelé két kék zászló lobog, a jobb olda- 
lin arany nap, a baloldali n ezüst félhold ragyog, A paizs fölötti sisak 
koronájából kettÖs-farkű oroszlán nyúlik fel, első jobblábával kivont 
kardot tartva. Foszladék jobbról arany- vörös, balról ezüst-kék. 

E család eldŐdeibŐl volt Löffler Kereszté ly 1760-ban a ma- 
gyar kir. udv, kamaránál Rationum consultor. 

IiAhr család. Lőhr Károly 1791-ben II. Leopold király 
által adott czímeres nemes levélben nemesítetett meg. 

Czímere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldalt vörös 
udvarban három ezüst horgony látszik, kettő felül, egyik alattok ; a 
baloldali ezüst udvarban hármas zöld halmon természetes szinű kettŐs- 
farkú oroszlán ágaskodik, első jobb lábával drága köves arany gyűrűt 
tartva. A paizs fölötti sisak koronájából a leirthoz hasonló oroszlán női 
ki* első lábaival fehér horgonyt tartva. Foszladék mind két oldalról 
e2öst-vörös s ). 

li&ke család. A Dunántúl a XVI. században találunk Lóké 
családra, melynek leszármazása következő % ) : 



*) Collect. Herald nro. 314. 
•> Adarai Scata gentíl tcm. VI. 
•) Adami Scuta gcntil. tora. VI. 
•) GeneaL Autheni tom. I. 



Lökfairai — UrinU 



18$ 



Löké László 
1567. 



Boldizaár 
1646. 

fealás. Sebestyén Péter. László. 



Ferencz. 



N. Dóra. 

f (1. Burgyáni 

2. Bethe János.) 



Péter. 



György. 



Sándor. 
(1. Burgyán N. 
? Fejérviíry N.) 



1-tŐl András. György. Zsuzsa. Erzse. 



András. Erzse. Orsolya. Zsuzsa. 



2 tói Péter 

(1 Nádasdy Anna. 

2. Győry $íarm.) 



l- től Gjispár . Krisz- 2-tól Péter. Antal. Sándor. Ádáín. 
tina. (Eoczy (1. Vörös 
(Daskay) Anna.) Bora. 

2. Pathy Rebeka.) . 



László. 



Boldizsár 



János. 



István, és leányok. 



Ádám. István- László. József. Ignáez. István. György. 

U>kfalvai család. Le wkfalvai Péter 1558-ban a szepesi 
tíz lándzsás városnak szolgabirája volt ')< 

Lokds család. Borsod és Gömör vármegye nemes családa, 
birtokos Bikkszög helységben, 

Lőrintz család. 1612-ben Báthori Gábor erdélyi fejedelem- 
től kapta czímeres nemes levelét. E család egyik utóda LŐrincz Ist- 
ván Török -Szent-Miklóson jegyző, 1758. sept. 3-án Marmaros várme- 
gyétől vett ki nemes bizonyítványt, azt igazolót, hogy ő e családból 
és Marmaros megyéből Viskrőí származott Heves megyébe, hol ne- 
mességet 1763. aug. 29-én hírdetteté ki. 

Heves megyében egy ettől külömbözŐ L ő r i n c z nemes család 
az, melyből származásukat 1806-ban Heves megye törvényszéke előtt 
igazolni akarván János, Antal, Pál, másik Pál, Imre, Fe- 
rencz, másik Imre mindnyájan LŐrincz nevűek, a törvényszék 
ítélete folytán Lőrintz Györgytől a czímeres levél szerzőjétől és közös 
törzstől Mihálynak származása, és Nógrád megyei Fülekről Nagy- 
Hort és Nagy-Réde helységbe költözése ellen tétetett kifogás, és en- 
nek bővebb kivilágosítása igényeltetett. —Mihály nak fia melléknév 
képen Kis-nek is neveztetett. E szerint e család Nógrád megyéből szár- 
maztatá magát, és Nógrád megyében L ő r i n c z nevű családnak egy 
ágazata következő : 



f ) Codex Széchenyi aniM tora, X a Nemzeti Múzeumban. 



186 Lérlnte - Lorlnczi. 



L&rintz Gergely 

Mihály Mátyás 



szül Szóllói Ön Fagf/t sjk evü. 

1754. oct. 23. '~ Imre> ■ pál Tftmás ^ 




szül. Szöllósön 
1750. ju!. 16. 

{■ ' " - '■ — -^ " • ■ "*■ ■ • ■*" i 

Mártou Mihály Pal József Antal Gábor 

íz, 1777. i*. 1780. sz. 1788. n. 1790. »z. 1793. sz. 179& 

oct. 8. april. 28. jun. 1. febr. 17. aoy. 5. mart 29. 

Mindnyájan Szent-Iványon. 

LŐrliitz család. (Ál- torjai.) Székely nemes család, melyből 
Lörintz János ós testvérei Miklós és László 1703. april. 23-an 
Bécsben kelt czímeres levelet vettek I. Leopold királytól. 

LitirÍKitz család. LŐrintz István csík-széki székely több 
társával 1609. jan. 5. Báthori Zsigmondtól kapott priraipilaris le- 
velet , ). 

Erdélyben a székely földön több L ő r i n t z nevű család van, me- 
lyekből János Bereczk város követe volt az 1790/ a -ki országgyűlésen. 
Továbbá Oiáhfalván egész család van e néven, melyből időnként töb- 
ben ott hívataloskodtak *). 

lifirintzffy család. LőrintzíFy Gáspár 1587. dec. 2-án 
Rudolf királytól kapta czímeres nemes levelét, mely 1588-ban Szatmár 
vármeg) ében hirdettetett ki s ). 

E Lőrintzffy Gáspár í 595-ben Dob helységben egy nemes 
ülést kapott beiratképen Báthori Istvántól *). Benne úgy látszik, ki- 
halt a család neve. 

liőrfiiczi család. Lőrinczi János 1722-ben III. Károly ki- 
rály által nemesített meg 3 ). 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren a jobb oldalból kinyúló 
düledező vár, melyen két gömbölyű ablak, és az ajtónak fele látszik ; 
vele szemközt egy daru áll, felemelt egyik lábával kövecset, csőrében 
gyűrűt tartva. A. paizs fölötti két arany trombita fölött a leírthoz ha- 
sonló daru áll, csőrében zöld galyat tartva ; balról a koronából kinyúlva 
egy piros zászló leng. Foszladék mind két oldalról arany-fekete. 

Nógrád megyében még előbb találunk LŐrinczy családot, raely- 

*) A na. székely nemz. Con3titutiojL 101. 

») Tőrök Antal közi szerint 

•) Az eredeti Armalis Szatmár várm. levéltárában. 

•) Szirmay Szatmér várm. 11. 140. 

8 ) Collect. herald, nro, 346. 



LúrincaBi — Löventhal. W9 

bolLörinozy Ádám 1711-ben a IWkóczy forradalom után egyének 
szűkében — mint a jegyzőkönyv mutatja — választatott meg szolga- 
bíróul. 

Még az 1755 lu nemesi lajstromban Nógrádban leljük Lőrinczy 
Györgyöt. 

L&rloczi család. (Szent-Abrahámi ) Székely család, mely- 
ből az utóbbi évtizedben József M -Vásárhelyen, Mihály Sz -Ud- 
varhelyen ügyvédek ; M i h á l y Kolosvár városánál osztó bíró. 

Lörincz néven találjuk még Zilah város hivatalnokai közt F e- 
renezet és id. és ifj, Györgyöt 1840-ben, és egy másik Györ- 
gy öt Szolnok megyei és kamarai ügyvédet. 

liöwesraburg család. Lásd Lovoromzky cs. 

Löventhal család. (Báró ) Erdélyi család, lakhelye Kusma, 
Besztercze vidékén Azon adatokhoz melyek Kővári László munkája* 
ban J ) e családról közöltetnek, kiigazításul a család egyik tisztelt tagja 
báró Löventhal Sámuel a következőket írja : hogy a család eredeti neve 
Sollar de Levdal, ésa család goth eredetű, ugyan is az okmány 
szavaival élve — ugy mond a t. közlő — Osvaldus Sollar de Levdal 
cum ingressu Hunnorum et Gothorum jött Erdélybe ; altér ius Hun no- 
rum duois fíliam Gizellám uxorem duxit, vallem Kusma seu Lövdal 
cum appertinéntiis Sirtsek et praedium Demetrus piatrana occupavit *). 
E javakra kap János 1494-ben 1L Ulászló királytól új adomány 
levelet, és baronatu3t, és ez adományt erősíté meg I. Leopold király is, 
amidőn a család neve — mint a család írja — Schaller de Lő- 
vén th a 1-ra modernizál tátott. Ugyan csak ezen értesítés szerint, azon 
a családnak a (múlt szazad végén egy régi okmányának véletlen felta- 
lálása folytán) hirtelen meggazdagodása és báróság nyerésérőli monda 
is, mely Kővári által h közöltetett 3 j, — alaptalan koholmánynak 
nyilvánítsuk a család részéről 

Kővári szerint az 1784-ki Összeíráskor csak egy b. Löventhal élt: 
János-Theofil, ki Besztercze jegyzője volt. Ettől « leszármazás 
következő . 

*) Kővári László, Erdély nev. családai 175. 176. 

9 ) Óhajtottam volna ezen okmányokat eredetiben vagy legalább csak má- 
solatban látni, — és kivánatoa volna az ily messze felható okmányoknak az el- 
lene támasztható kételyek eloszlatása végett is valahol a történelmi ttészet elé 
hozása és közlése, 

*) Kővári id. munkájában e mondat Ifrhází után a Hetilap 1853. 70, száma 
után közli. 



188 Lévey. 



János 
jegyző, utóbb főbíró. 



Károly Sámuel 

82. 1798. (gr. Kún Kata.) 

(gr. Berchtold Anna.) 

< *-' 1 

Albert Adél Kari. Mária Anna 

sz. 1824. az. 1826. sz. 1828. sz. 1829. sz. 1833. 
(Licudi fóhadn. (Uschaj 
Kajatán) Leopold.) 

A család czímere vízirány osan kétfelé osztott paizs, a felső osztály 
udvarban jobbról három fenyőfa zöldéi, balról egy kastély van, középen 
egy pánczélos vitéz áll, jobb kezével kivont kardot villogtatva, melynek 
hegyére levágott török fej van szúrva j a paizs alsó osztálya kék udva- 
rában három oroszlán ágaskodik, kettő balra, a harmadik jobbra for- 
dulva. 

A család most élő két idősb tagja közül Károly birtokos Nagy- 
Sajón, Szász-Penteken és Kuzmán , testvére Sámuel birtokos Kus- 
mán, Nagy-Sajón, Vajda-Szent-Iványon és Székely-Földváron *)• 

USvey család* (Lövei.) Szabolcs és Szatmár vármegye ne- 
mes családa. 1630-ban élt közűlök Lövey Gergely, ki ipával Balling 
Jánosnak fiával együtt elfogatott a ). 

A család egyik ágának nemzékrendi töredéke következő : 

Lövey N. 
(Darvas Eszter.) 



r 



Jozefa József János. Péter. 

Szigeten (Szatmári f 
{Váradiné.) Eszter.) 

Zsófia. Klára. 

Egy másik nemzékrendeti találjuk a következőt: 

Lövey Ádám. 
(Ilosvay Zsuzsa.) 

r 



László 
1799. tájban. 

Lő vty Sámuel Szatmár megyében 1727-ben egész Szennyes 
pusztát nyeré királyi adományban *). 

E század elején Szatmár megyében birtokosul találjuk a családot 



Gothaisches, Geneal. Taschenbueh der freiherrl. H. 1857. év f oly. 649. és 
1859. év f. 706. lap. 



*) Kemény János Önéletírása, kiadta Szalay L. 225. 
•) Szatmár várm. 11. 20. 



Labik - iiiifey. 188 

Gacsályon, és Tisza-Becsen névszerint Lövey Gábort, Fáit és 
Györgyöt *)• 

A Lövey család Zemplín megye nemessége sorához is számíta- 
tik*). 

LÖvey György 16 15-ben sárospataki tanár, utóbb 16 í 8-ban 
mádi ref. lelkész 9 ). 

Xubik család. Lubik György 1746-ban 3VL Terézia király 
asszonytól nyerte czímeres nemes levelét. 

Czímere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali kék ud- 
varban zöld téren balra néző barna grif ágaskodik, első lábaival egy 
földig étő ezüst horgonyt tartva ; a jobb oldali vörös mezőben arany 
oroszlán ágaskodik első jobb lábával kivont kardot, a ballal egy vérző 
és homlokán orráig bevágott törökfejet tartva. A paizs fölötti sisak ko- 
ronájából arany oroszlán emelkedik ki, a leírthoz mindenben hasonló. 
Foszladék jobbról arany- vörös,. balról ezüst-kék *). E családnak lakhe- 
lye Borsod, Heves, Gömör vármegye. 

ILuby család. (Benedekfal vi.) Liptó vármegyei régi nemes 
család, mely 1570-ben a régi Detrichfalvai utóbb Benedekfal vai Ősi 
birtokra a Detrioh, Kiszelj stb. családdal új adományt szerzett. 

1591-ban Luby János Liptó megyei Lubelle és Dubrava hely» 
ségbeli birtokait 50 fthan elzálogosítju Casparith Gáspárnak s ). 

Adatok hiányában csak töredékes ismertetését adhatva a család 
régiebb leágazásának ; egy ily származási kimutatás néhány ízen a kö- 
vetkező 6 ). 

Luby Gáspár. 
(Koronthály Mária.) 



Zsigmond. János. Gáspár. László. András. 



Ilona. István Zsigmond. 

(Spáczay kir. táblai 

Mihály.) főpap. 

Tán e táblázaton álló László az, kit í 747— 1749-ig kalocsai 
1 770-ben pedig Luby Lászlót a szepesi kanonokok sorában ta- 
lálunk. 

Luby Gryörgy 1703-ban Rákóczy alatt harozolt 7 ). 

*) Ugyan ott II. 261. 269. 

l ) Szirmay C. Zemplín. not. top. 114. 

3 ) Ugyan ott. 213. 

fe ) Adami Scaia Gentil tora. VI. 

*) Szepesi káptalan Protocol anni 1588.-1591. fol. 338. 

«) Wagner Mss. LXX. p. 169. 

*) Szalay, Magyarország története, VI. köt 103. 



tm 



Lnby. 



Luby Antal 1749-ben Hont vármegye esküdtje volt. 
Liptó vármegyéből, hol a család jelenleg is a birtokos nemesség 

sorában áli, több megyébe elszár- 
mazott a család ; nevezetesen egyik 
ág Szatmár megyébe telepedett hol 
Luby Károly (szül. 1752-ben) 
1777-ben a nagyváradi és ungvári 
kerületi oskolák felügyelője volt, 
1779-ben kir. tanácsos lett, 1781- 
tdl 1804-ig Szatmár vármegye alis- 
pánja, 1790-ben e megye országgyű- 
lési követe, í804-ben, Szatmár vár- 
megye első alispánja, országgyűlési 
követe, a kir, táblabírája, te XJng 
vármegye administratora lett. Mh. 
í 806-ben. Nejétől tasoád-szántói 
Beesky Ágnestől nemzett gyermekei által következő családfát alkotott ; 

1. Károly 
sz. 1752. f 1805. 
kir. tábla j ülnok- 
(Becsky Ágnes.) 

| i n m ii i i.« m ii i «i m i ■ i i n ■ i »»Al»W» ■*—> II i n i iH — — mwmmmmm •■ ■ 




Imre 
sz. 1778. + 1861. 
kir. tan. és kír. figyi£. 
(Stőszel Maria,) 



lí. Karoly 

sz. 1787. f 1840. 

Szatmá* várm. fŐsz.-bíró. 

(Szuhanyi Anna ) 



Stefánia Imre. 
(Bánhídy f 
Albert.) 



József Karolina 
Heves v. (b. Fecniig 
íősz.-bira. Károly.) 
(Jankoyics 
Antqn ia.) 

Geiza. Ilka. Sarolta. 



István 

Sorsod v. 

főnök. 

(Mayr 

Mária. 



ámalía Mária Ssigmond 

sz. 1815. f 1S42. sz. 1817. sz. 1819. apr. 15- 
(1 . Desewjly Pál. (Bravecr.- ( llosvay 
2.Péchy Ign.) ky László.) Kata.) 



Ágnes 
sz. 1820- 
(Ssilcz 
Lajos.) 



-^w. 



AureKa Geiza. 
sz. és mh. sz. 1849. 
1857. oct 11. 



Gyula Lajos tSándor 
S2.1850. sz.1852. sz. 1854 
sept. 11. aprl, 13 jul. 23. 



MMNMlM^MMi 

Piroska 

sz. 1858. 

april. 29. 



János 

sz. 1822. 

(Domahidy 

Lnj z.) 

Sándor, 
sz. 1849. 
f 1851. 



III. Károly 

sz 1830. 

april. 00. 

(Péchy 

Ilona.) 

Béla 
sz. 1857. 
mart. 31. 



I. Károlynak egyik fia l ra re (szül. Nagy-Károlyban 1778. dec. 
1 9-én) cs. kir. tanácsos s királyi ügyek igazgatója, később a budai ki- 
rályi kincstárná? tanácsos, 1823-ban altárnok; végre nyugalomba lé- 
pett. Meghalt 185l«ben. Nejétől rapini Steöszel Máriától gyermekei 



liiiebef — Jifiszky. 



191 



közül J ó z e f Heves vármegyében volt főszolgabíró ; testvére István 
Heves vármegyének volt főjegyzője, 1850-ben Borsod vármegye fő- 
nöke. Gyermekeik a táblázaton láthatók. I. Károlynak másik fia II. 
Károly szül 1787-ben, meghalt 1840-ben. Szinte 20 évig volt 
Szatmár vármegye főszolgabírája. Nejétől hiripi Szuhányi Annától szü- 
letett fiat közül Zsigmond 1848-ben Szatmár vármegye főszolgabí- 
rája, János ugyan azon megyének 1850 ben főúti biztosa volt. Gyer- 
mekeikéi szintén a táblázat matatja. 

Végre a családból származott még azon Luby L á s z i ó is, kinek 
egy perbeli genealógia szerint nejétől Teszéry Fruzsinától leánya 
Ág a t a előbb Belayné, másodszor Ilia Farkasné volt. 

A család jelenleg Liptó vármegyén kivűl Heves, Fest és Szat- 
már vármegyében él ; és kath. vallású. 

A család czímere — mint följebb az ábra mutatja — a paizs kék 
udvarában zöld téren, fészkén ülő pellikán, mely melle vérével három 
fiát táplálja, ugyan ilyen pellikán van a paizs fölötti sisak koronáján 
is* Foszladék jobbról arany -kék, balról ezüst-vörös. 

&uclief család. Lásd Béczy. 

Erlicl&iat család. Zemplín vármegye czímores nemes családai 
közé soroztatik 3 ). 

lii&esiifigzky család. Zemplín vármegye czímeres nemes csa- 
ládai között áll *). 

Eiiicsky család. (Máskép L ú d s z k y). A nemesség szerzője 
Luczky Márton, ki Bécsben 1642. 
octob. 28-án kelt czimeres nemes 
levélben Ili. Ferdinánd király által 
maradékival egyetemben magyar 
nemességre emeltetett Czímeres 
nemes levele 1643. apr. 13»án Árva 
vármegyében hirdettetett ki, és lak- 
helye azon megyei Kr&sznahorka 
és Trsztene községek s az árvái ura- 
dalomban volt úrbéri birtoka 3 ). Ne- 
veztetett család Kramarcsik nak 
is. Luczky Mártontól kezdve a csa- 
lád leszármazása következő : 
—— — »i i. i n 

*) Sxirra&y C. Zemplín. not top. 114. 
*) Sxirmay C. Zeraplin. not. top. 114. 
3 ) SzcMitagh Dán. közlése. 




! 



tm 



Lueskv, 



Pál. 



Mátyás. 
(Boczkó 
Teréz.) 



Márton 

1642. 

— *■ 



György. János. 

Márton. András. 

(Ondrasek Kata.) 



István 
katona. 



Zsuzsi 
hajadon 



Teréz 

1859. 

hajadon. 



András. 
(Fura Anna. 



János 
Gyön- 
gyösre 
költözött 



Mátyás. 

(Ond re* Kata.) 



János Teréz Mária, 

kivándorolt. (Matula.) (Parkaneaik.) 



(Baeijter gata.) 

i ; — *-— ■ 

János. 



Fererenez. 

(Szkok na 

Marja,) 



Mária. 

(Bögala 
Mátyás) 



(Seftsik.) (Kristófcsák.) 



Ferenci 1859. 
(Dlabik Mária.) 



János. 



István. 



Mária. 



Dorottya. 

(Sztarek 

György.) 



Pál 
(Duia Zsóia.) 



Mária. 
(Balek.) 



József. 

(1. Balek Anna. 

2. Matula Ráta.) 



1-től József. 
(Duraj 
Teréz.) 



Teréz 2-tól János. András. 
(Matula Teréz.) 

Teréz. Ilona. János. 



Kata. Mária. 



István János Mária. Dóra. 

(Iskra Kata.) kivándo- (Obonek 

rolt. József.) 



Márton. 
(1. Iskra Teréz. 
2. Mikula Teréz 
8. Kubieaa Mária) 



i • ■ '■ - -■—* — ■ i 

1-től Teréz. Ilona. 2-tól András. Anna. 3-tól Mária. Veronika. 
(Kubicza.) 



^w 



Kata. István 

(Velink János.) (Balek 

Kata.) 

i i in in ii m ■ ni ■■ »ii ii i ii *■ - " 



János. Teréz 1SŐ9. 



István. József. András. Mátyás Mária. 

A család czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. osztály arany 
udvarában zöld élőfa emelkedik ki ; a 2. és 3. osztály vörös udvarában 
hármas zöld halmon gerlieze áll. A paizs fölötti sisak koronájából szin- 
tén zöld élőfa emelkedik ki, kétfelől két kiterjesztett sas-szárny látható, 
melyekből a jobb oldali félig ezüst, félig vörös, a bal oldali félig arany, 



Ludinyl — Lugassy 



103 



félig kék, a szára jakon az előtérben két szemközt álló gerle látható. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös. 

dadán yl CMlAd. Heves vármegye nemessége sorában em- 
líti Fényes Elek Geographiájában. 

Ludán nevű nemzetség (genus) is virágzott hazánkban az Ár- 
pádok korában, melyről maga helyén tüzetesen lesz ismertetés. 

Lndman család. Szabolcs vármegye nemes osaládai között 
foglal helyet. 

Ijiidnay család. Kihalt nemes csalid, birtokos volt Borsod 
megyében is Tisza-Kürthön 2 ). 

Lugassy család. Nemesi levelét nyerte III. Ferdinánd ki- 
rálytól 1637. octob. 30-án Lugassy Tamás, egyszersmind neje Török 
Ágota, fivére Lugassy Menyhért, 
ennek neje Csicsellye örzse 8 ezek 
űa J á n os részére is £ nemes le- 
vél kihirdettetett Szabolcs várme- 
gyében Pálfordulat után hatod na- 
pon 1639-ben. 

Czímere — mint az ábra mu- 
tatja — kék vért zöld halmán jobb- 
ra karddal vágó egész arany orosz- 
lánt, vért fölött a sisak koronáján 
szintén karddal jobbra vágó vörös 
dolmányú kar; Foszladék jobbról 
kék és sárga, balról vörös és fehér. 

Mártont, a szerző Tamás- 
nak fiát, maiglan leszármazó fiaival és unokáival* Göcsej és örségben 
találjuk. De Mihály fia J á n o s tanulni elszakad Debreczenbe, és ott 
meghal mint vásáros kereskedő és val. polgár. Ennek ü& .7 ó z s e f 1797 . 
felsőbb tanuló, 1797—8. felkelő nemea, 1806. Felső-bányai lelkes*, 
1809. egyházvidéki ülnök, 1819. főjegyző, 1832, esperes, 1848 ban ma- 
gányba vonói, Meghalt 1853-ban. — Fiai közül János mint huszár, 
korán elhalt; József (szül 1812.) m.-szigethi, majd debreczeni ta- 
nár, a m. tud. Akadémia egyik jeles tagja. F e r e n c z magány bánya- 
igazgató Felső-Bányán. 

A családfa *) következő : 




') Fényes £. Geographiai Szótár, II. 285. 
*) Családi közlés szerint 



13 



Wk Mgassy - Lngessy. 



Lngassy, Tamás. 

(Török Ágota.) 

1637. 

, . A,. _ ,, , „ . , 

Mihály. István. Ferenoz. 

I 

József. János Péter, Fereacz. Mihály és leányok 
f!789. 
((yergndássy 
Mária.) 



Jé^eí Mára. János. 

esperes (Nagy István.) 



fl853. 
(Bel&tyecsy 

Mária.) 



János József Júlia Ferencz. Katalin. Mária, Sarolta. 

fl830. az. 18lf. (Gerely f 1859. f 1853. 

debreceni László) (Széles 

tanár Endre.) 

íLú^z&mf család. (Lugosi f ) Szatmár vámegye kihalt nemes 
családá, mely hajdan azon megyei Lúgos helység birtokosa volt, 
nevszerint 1393-ban ott birtokolt Lúgassy György, kinek felesége a 
szennyesi pusztán birtokrészére új királyi adományt vitt l ). A Lúgassy 
család kihaltával Lúgcs helységet a Báthoriak Ecsed várához kap- 
csolták. 

De 1809-ben még Lúgassy Jánosra találunk, ki Szatmár vár 
megyei Kohód, és Vitka helységben részbirtokára adományt vitt a ). 

Tán e családból volt azon Lúgossy István is, ki 1567. éli 8 ). 

lúgossy család. (Magyar-peterdi.) Erdély kihalt családa *). 
János !60S-ban hajdú hadnagy, midőn Básta alatt a Karansebesre 
menekült erdélyi nemességet haza-menetelre rábeszéli *). 

Miklós 1895-ben a kolosmonstori konventtől veszi ki Dobó- 
kai és Kecsét- Szilvási elidegenített jószágaira vonatkozó okleveleit •). 

Lúgossy F e r e n c z Apa% Mihály főtitoknoka volt. Meghalt 
1692-ben, koporsóba tétetett Hosszú-Telekon dec. í7-én, eltemettetett 
Í603L maj. 25-én. Neje Barcsai Anna meghalt 1689-ben decemberben, 
eltemettetett Hosszú-Teleken , ). Ferencznek testvére, A n n a, ns. és vi- 

*) Szirmay Szatmár várm. II. 19. 20. 
*) Ugyan ott H. 91, §7, 

*) Istvánffy Bist. libro. U. az 1622-ki kiadás 501. lapján. 
*) Mikola História Geneal. Transylv. a végén 
•) Wolph. Bethlen Híst V. 52J. 
*) Hodor, Doboka várm. 107. 

*) és 5) Bárányi Pá! Imago Vitae et mortí^nalottíjpredikáozíók. N.~Szom- 
bat 1712. 



Luk*. WS 

tézlő Kerekes Tamás Özvegye meghalt í 691 -ben, eltemettetett Gyula- 
Fehérvárott april 64n. 

Erdélyben azonban most is élnek Lúgos iak, így Lugosi 
István országos számvevőségi tiszt 1836-ban, fiai József fŐkorm.- 
széki irnok 1849. Bém táborában pénztári tiszt, utóbb politikai fo- 
goly ; jelenleg szintén Kolosvár városi pénztári tiszt ; István városi 
hivatalnok Kolosvárotk 

Egy másik Lugosi család Karansebesi előnévvel él ; Hu- 
nyad megyébe az erdélyi fejedelmek korában származott be , közűlök 
Ferencz 1848-ban szolgabíró, neje dévai Nagy Eszter, ettől && szin- 
tén Ferencz. 

littka eaaBád. (Luka-nyényei.) Hont vármegye legrégiebb tör- 
zsökös magyar családainak egyike ; őse egy törzsből eredt a most is 
élő keszihóczi Dac só családéval, és első birtokuk Nyitra megye 
H y r e n o n, vagy Hernooh helység volt ; azonban a család törzsé- 
nek négy fiarDona, Wacsík, DubakésTyba,kik IV. Béla ud- 
varában szolgáltak, által engedik e birtokukat a királynak, ki azt Máté 
tárnok mester, és pozsonyi főispánnak adományozá, — e helyett pedig 
a nevezett négy testvér ugyan csak IV. Béla királytól hadi érdemeik 
tekintetbe vételével is Hont megyében az e nevű várhoz tartozott, de 
attól fölmentett Palota, Nénye, Kőkeszi, és Nógrád megye Esztergály 
helységet nyerte csere adomány képen *)• 

1260-ban IV. Béla király Esztergál yt az előbb kir. udvarno- 
kok birtokát, szintén visszavévén, azt az elszaporodott királyi udvar- 
nokoknak visszaadd, helyette azonban W a c s i k fiainak Marozei, 
Báthor, Sapkés Hrábor (Marabor} uevezetűeknek K e 1 e n y e 
földet és Terbegécz helység egy részét adta királyi adományban *). 

A négy testvér közül, — mint már e munka HL köt. 216. lapján 
a Dacsó családnál elmondatott. — Don a magnóikul halt meg, Wa~ 
csíknak maradékai hliniki H a r a b o r néven a XV.. század közepéig 
éltek, T y b a ivadéka szintén több ízen fen tartá magát ; Dubak pedig 
két fia által a Oacsó és Luka családnak iőn törzsévé 

Mint származott Dubáktól kezdve mostanáig a Luka család, a 
következő táblázat mutatja : 

*) Fejér, Cod. dipL tom. ÍV. vol. X. p. t$4u 
2 ) Fejér, Cod. dipt tom. !V.*ol.8.p <2 



13< 



106 



Luka. 



Waehik. 
1243. 



Doua. 

f 



JL 

I.Dubak. 1243. 



Laka. 
1266. 



I *— 

István. 

Demeter. 

Jakab. 

György. 



II. Dubak. 



I. János. 



I. Miklósi 
megöletett. 



Demeter. 
Dacsó cs. 

tánst. 



Tyba. 
1243. 



I. Pál. 



Lénárd. Luka. 

1423. I 

r 



II. Miklós. Mátyás. 



Margit. 



Bernát. Mátyás. Luka. (Borbély 
1462. Máté 1472.) 



Jakab 

1410. 

— ^— 



Bertalan. László. Pál. II. János. 



Dóra. 
(Szátoki 
Miklós ) 



Lőrincz 
1410 



III. Miklós. Antal 
{ Katalin.) 



Gyftj fgy- 



III. János. Tamás. 



László. Mihály. István. 



Katalin 
(1. Bacsó Mihály. 
2. Szalay András.) 



Ambrus. 

(Mocskos 

Anna.) 



Tamás. 



Albert. 



Zsigmond. Albert. 



József 
1647. 



IV. Miklós 



Pál. 



Lőrincz. 

^,. 



IV. János 
1560. 



I. Benedek 

végrendel. 1621. 

(Berky Bora.) 

W. Miklós 1657. 
török fogoly. 

(Bene Kata.> 

i A » 

István. 
(Gyürky Erzse.) 



György. Erzse. Ilona. 

(Tihanyi Erzse.) (Vajda (Horváth 



PáL György. 
1740. f 
Hont v, 

SZ.-DÍTÓ. 

(Foglár ,- 

Anna.) 



János.) Gáspás.) 



Mária. Zsófia. Zsuzsa. 
(Ko- (Báthory íRákó- 
vács Gergely.) czy 

János.) Meny- 

1726. hért.) 



II. Benedek, 

t *— *■ 1 

II József. 

(Podhorszky 

Juliána. 

i * 1 

. III. József. 

(Balogh Eva.) 



1^ i a 



Imre. 

Teréz.) Gusztáv 
, — ^ — -, sz. 1824. 

Teréz. 
(Próaay 

Imre.) 



Ferencz. László Antal Sándor 

honti főjegyző. nótlen. pozsonyi volt sz. 1802. 

(Srobszky Alojzia ) fötörv. -széki tan. volt alispán, 

(Gudits Jíbnstant.) administrator- 

1 legC törvszéki tan. 
(Tallián Francisk.) 



Lajos Nep. János, 
sz. 1825 sz. 1826. 
(Luka Már.) maj. SU 

Pál. Lajos. 



Mária. 
(Luka Lajos.) 



Mária, 
t 



György 



Luka. 



19* 



J^ 




A családfán I. Dubaknak unokája 1. Miklós az, kit Dacsó 
Miklós meggyilkolt. Ennek unokája 
Mátyás, kinek leányát Margi- 
tot 1472-ben jegyzé el feleségül 
Borbély Máté. 

I. Pálnak ágán Ambrus 
1526-ban élt, györösnyényei Mocs- 
kos Annától három fia született ; 
J ó z s ef, IV. M i k 1 ó s, és J á n o s. 
Ezek közül 

József 1547-ben a smal- 
kaldi háborúban részt vévén, Frid- 
rik János szász val. fejedelmet bal- 
arczán megsebesíté, és elevenen el- 
fogá, és annak aranyos ezüst kard- 
ját elvette ; ezen vitézségeért V. 
Károly császár ót aranysárkány tyus 
vitézzé (eques auratus} nevezte, és arany lánczozal jutalmazta '). 
Ugyan e tetteért L Ferdinánd is megjutalmazd, és 1548-ban okleve- 
lileg bíztosítá őt, hogy a királyra legelső alkalommal száiiansió száz 
telkét neki és testvérének Jánosnak adományozandja, sőt ennek eszköz- 
lésére akkori kir. helytartóját Wardai Pál esztergáim érseket is fölha- 
talmazza '). Azonban sem J ó z s e f nek, sem nevezett János testvérének 
utódai nem maradtak. 

IV. János 1568-ban kapta I. Ferdinánd királytói Csongrád me- 
gyei Serkedt helységet, továbbá Kraszna megyében fekvő Magyar-. 
Készei, Oláh-Keszel, Felső és Alsó-Szeveréa, és Zemplínallya helysé- 
geket. 1568. nov. 22-én pedig Miksa király egyenesen hozzá intézett 
levélben hívta meg IV. Jánost, mint hívet bizonyos helyre, hogy ott a 
király költségére jelenjen meg. IV. Jánosnak testvére IV Miklós 
térj észté tovább a családot, ennek unokába. 

I. Benedek 1621-ben tett végrendeletet, melybe fiának gyámul 
süvét Bene Andrást és bátyját Tercsy Györgyöt kérte föl, úgy egyszer- 
smind, hogy fiát Miklóst iskolába adják. E fia M i k 1 ó s fölnevekedvén. 
1652-ben pöre volt a b.-gyarmati vár kapitányi szék előtt a **ár őrök 
ellen, utóbb két ízben török fogságban esvén, csak nagy sarczen sza- 

■) Istvanffy História 1685-ki kiadás 187. lapon hol őt Pécsen születettnek 
írja, lehet, hogy atyja ott, idoaöit valamely ügyben e fia születésekor. 
*) L. az oklevelet Kaprinai Ma*. B. tom XXVIII. p. löf. 



J98 Lukács. 

badűlbatott, és pedig először 700 tallérba, másodszor pedig 2500 tal- 
lérba és 60 rőf csimazimba sarczoltatott, hogy e sarczot megadhassa 
kénytelen volt luka-nényei, palojtai, kőkeszi* terbegeczi és leszenyei 
birtokait elvesztegetni, de a kívánt öszveg abból sem kerülvén ki, 
b.-gyarmati Balassy Imre Pest-Pilis és Zsolt vármegyék főispánjától 
és Balássa-Gyarmat vára főkapitányától menetvéd levelet *) nyert 
melv mellett kéregeté Össze az azon időben bedéit szokás szerint az 
igényelt öszzeget. így látjuk, hogy 1655-ben Nógrád megyétől szaba- 
dulása eszközlésére 100 ftot 2 ), Borsod megyétől 50 ftot nyert ; és a 
család máig őrzi azon zöld bársony táskát, melybe a segedelmeket ösz- 
aze kéregeté. Pia István nejétől Gryürky Erzsébettől számos gyermek- 
nek lőn atyjává, de ezek között esak két fia György, és II. B e n e- 
éek maradt. 

György ága, mellyen áll P á l f 1749-ben Hont vármegye szol- 
gabírája, — kihalt e században. 

II. Benedeknek fiától II. Józseftől unokája III. József, ki- 
nek özvegye nebojszái Balogh Éva Váczon halt meg 2842.april. 13-án 
kora 79. évében. Négy fia maradt ; kik közül Peren.cz Hont várme- 
gye volt főjegyzője, még anyja előtt múlt ki. Ennek fiait a táblázaton 

láthatni, 

Másik fia L á s z 1 ő ; a harmadik Antal szintén Hont megyében 
kzzdé hivatalos pályáját, 1850-ben a pozsonyi főtörvényszék tanácsosa 
volt. Egyetlen leányát Máriát unoka öcscse Lajos vette nőül. 

I V. J ó z s e f n e k negyedik fia S á n d or születeti Luka -Nényén 
1802. mart 1-én. Hont megyében volt alispán, 1847-ben Honti főis- 
páni helyettes, legutóbb cs. kir. legfőbb törvényszéki tanácsos Becsben. 

A család czíraere — mint a Dacsó családnál már leíratott, és itt 
a metszvény ábrázolja, — egy függőlegesen kétfelé osztott paizs, a 
jobb oldali kék udvarban piros szív látszik, mely át van ütve két nyíl- 
lal, és belőle három kinyílt liliom női ki; (a Luka czímer) a baloldali 
kék udvarban zöld téren fehér egyszarvú ágaskodik, nyakán nyíllal 
átlőve. (Dacsó czímer.) A paizs fölött két koronás sisak áll, a jobb ol- 
dalin a leírt szív, a baloldaliból a leírt egyszarvú nyúlik föl. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös, 

Lakács CsaJácS, Lukács család Fényes E. Geographiájában 
található nemeasegí névsor szerint csak Gömör és Heves megyében ta- 

*) E levélben Luka Miklós „emberséges föerabe r"nek neveztetik. 
2 ) L Nógrád megye jegyzőkönyvét az illető évi*. 



Lakács. IW 

láltatnak, azonban mint látni fogjuk — több megyében is, és többféle 
Lukács nevű nemes családunk van. Egyike ezeknek azon Lukács 
család, mely nemes levelét először Borsod vármegyében hírdetfceté ki, 
és utóbb Heves, Pest és Nógrád megyébe is elterjedt. Leszármazásuk 
a múlt század közepétől kezdve következő : 

Lukács N, 

1 — ■*■ 



I. Pál I. J*no» I. Péter 

Hevesben Heveiben Hevesben 

p.blio.1749. pMJW. istTiu Mih ^ aíST" 

Andrea Heveten lak. Hevesen Moti 



1749. 1808. 1824. |^ e A|bgrf EmereRtilt g^ xv 

' réa. 

Jánoe Márton Sándor Ilona. Kata. YictoHa 

1808 1824. 1884. 1824. ra ' 



~* Peeten. kereskedő, 
éter. Imre. Jnhanna. ^^ ^j 



i . — i 

Lásiüd. István. György-Márton. 

F,-P«ncien, F.-Penczen. f 

f f 

A családfa élén álló három testvér I. P á 1. L J ín o 8, I, Pé t e r 
Heves vármegyében 1749-ben hirdettetek ki nemességüket, 

I. Péternek fia II. Péter szintén Heveb megyében Hevesen Uh 
kott ; gyermekei a táblázaton láthatók. 

I. Péternek másik fia Mihály szintén Hevesen lakott, és Heve* 
megyében 1808. dec, 6-án^ és ismét 1824 január 29-én hirdetteté ki 
nemességét gyermekeinek részére is. Ezek közül M á r t o n, ki Pesten 
kereskedő volt, 1824. sept. 2*án Pest megyében is kihirdetieté nemes- 
ségét, Három fia Nógrád megyében, hol F.-Penczen birtokuk voit ? 
1844. aug. 24-én hirdettetek ki nemességüket ; de mind a bárom mag- 
nélkül elhalt, László és István 1 850 — 52-dik év táján. 

liUkáes család. Ennek nemesség szerzője Lukács Márton, 
ki M. Teréz király asszony által 1760-ban emeltetett nsm^sségre *). 

Czímere vízirányosan kétfelé osztott pajzs, a felső osztály kék 
udvarában menő helyzetben arany oroszlán látható, szájában kivont 
kardot tartva; az aUó vörös osztályban ezüst piramis látható, A paizs 
fölötti sisak koronájából oroszlán emelkedik-ki, szájában kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról arany -kék, balról ezüst- vörös. 

I«llk4cs CMlád. Másik Lukács család 1761-ben kapóit n5- 
meres nemes levelet. 

OColteciHertld.ftro. 18. 



200 Lakács. 

Czímere következő, a paizs kék udvarában, a paizs két oldalából 
fölfelé ékbe végződő ezüst szelemen látszik, annak hegyén arany csil- 
lag ragyog, kétfelől két oroszlán ágaskodik, szemközt nézve, a jobb ol- 
dali első jokb lábával pálma-ágat, a másik kivont kardot tartva. A sze- 
lemen alatt fészkén ülő, s fiait melle vérévé! tápláló fehér pellikán lát- 
ható. A paizs fölötti sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik ki ? 
első jobb lábával pálma-gallyat, és kivont kardot tartva. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *). 

Lakács család. El Bihar megyében ; közűlök Miklós me- 
gyei táblabíró és leánya b. Radivojevieh altábornagy özvegye volt. 
Antal utódai Antal és Miklós ügyvédek. I g n á o z utódai János 
orvos N.- Váradon, Gryörgy ngjvéd ugyan ott, 1848-ban a m. minis* 
teriumnál alkalmazva. S á n d o r a forradalomba! részvétéért menekült, 
és Amerikában halt meg. Még több fí és nővérek élnek *), 

Lukács nevű család Békés megyében 1775-ben hirdette té ki 
nemességét. Zempb'n vármegyében szintén él L u k á c s nemes család a ). 

Erdélyben egy csapat Lukács család él ; közűlök kiszakadtak 
Magyarországra ia Hyen a 

Lukács család. (Futásfalvi.) Háromszéki székely eredetű, 
melyből István 1 844-ben a m. kir. helytartóságnál titkár - Károly 
ugyan ott számvevő tiszt. 

Lukács család. (Demsusi.) Hunyad megyében a Hátszeg vi- 
dékén fekvő Demsus és több helységben birtokos József több éven 
át Hunyad megye főbírája 1848 ig, és a helvét hitvallásúak kerületi 
algondnoka. Miklós, Ferenc z, Farkas megyei törvényszéki ül- 
nökök voltak, és közűlök Miklós egyház kerületi aígondnok. 

Lukács család. (Borosnyai.) Háromszéki székely eredetű, 
közűlök Dániel marosszéki dulló, János reform, tanár M.- Vásárhe- 
lyen 1843-ban. István 1840. László 1848-ban ügyvéd. 

Lukács család, (Ditrói) Csíkszéki székely ; ebből József 
Kolosvár város követe 1 79 °/ x -ben az erdélyi országgyűlésre ; György 
ugyan ott városi tanácsos. 

Lukács család. (Karczfalvi,) Szintén csikszéki székely közű- 
lök István azon szék levéítárnoka 1848-ban. 

Lukács család. (Nagy-enyedi.) Közűlök Káról y Alsó Fejér 
megyében 1848-ban. 

*) Adami Scuta gentil. tom VI. 

*) Török kntal közlése. 

3 > Szirma/ C. Zeniplin. uot. top. Ili 



Lukács — Lukáehevlen. 301 

IiUkác» család. (Illyefalvi.) Székely család, nagyobbár* 
Illyefálván lakozó ; D á o i e 1 azon város tanácsnoka, és az 1834. or- 
szággyűlésen városa követe, Mihály szintén ott tanácsos ; M ó z s e s 
is városi hivatalnok. Ferenczaz 1846- ki országgyűlésen követ. 

£ család egyik ágazata Kolosvárra szakadván, ebből közelebbről 
Jánosnak gyermekei : L á s z 1 ó főhadnagy meghalt 1851. János és 
Farkas orvos Bukarestben, Ágnes Varga Sománé. 

liilkácftffy család (N.-Küküilő-falvi.) Székely nemes család, 
azonban 1670. jun, 14-én Apaffy Mihály fejedelemtől armalist nyertek 
Lukács Bálás és testvérei I. István éa Ferencz, és a ^Lu- 
kács" nevezetet ffy taggal toldák meg. Családfájok említett I. Ist- 
vántól következőleg sarjadzott le ') : 

látván 

1670. 

r— " "•* \ 

Zsigmond. Sámuel. 

. p- — . — *- — , — , 

1 Sámuel. János. Dániel. 



•Anim^mm —■■i.iiAi 



i r 



József II. István László Elek. 

kir. pénztárnok. dalló. alkir. bíró. (Borsai 

r ■" • ' " *'- t ' i t * 1 Bora ) 

Lajos. István. Dienes. János, f 

nőtlenek. 

t 



II. Ferenoz= Sándor. 

(Imeos Anna. f) (Szalánezi Klára) 

_-*--. , , ~- *— ~< ry 



Viktor. Aurél.- Ödön. József. Sándor. Elek. 

A táblán állók közül József Udvar hely szék ben kir. pénztárnok 
volt ; fiai : Lajos Dalnokon ref. lelkész ; D é n e s az udvarhelyi tano- 
dában hely. tanár. II. I s t v á n dulló volt. 

László alkirály biró, fia János fő út- biztos, és egyház kerületi 
álgond nok. 

Dániel a német alföldi háborúban mint zászlótartó vett részt, 
utóbb táblabíró, fia E 1 e k dulló, mindnyájan Udvarhelyszékben. Egyik 
fia II. F e r e n c z Alsó-Fejér megyébe költözött, hol előbb aljegyző, 
majd szolgabíró, végre törvényszéki ülnök 1848-ig 

Lukaciie vich család* Lukachevioh Maximilián 1 763* 
ban M. Terézia király asszonytól nyerte czíraeres nemes levelét *). 

Czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. osztály kék udvarában 
arany oroszlán ágaskodik, első jobb lábával kivont kardot tartva. A 
2 és 3. osztály ezüst udvarában vörös mezű kar könyököl, arany mar- 

«) Családi közlés Török A. által. 
*) Collecl. Herald, nro. 3k 



ÍM Lakáori — Lukáesy* 

kolatú Kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronájából szintén 
arany oroszlán emelkedik, első jobb lábával meztelen kardot tartva. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

liiifcáeftl családi 1609-ben ü. Mátyás királytól kapta czí mé- 
rés nemes levelét. 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren álló pánczélos sisakos 
vitéz, jobb kezében kivont kardja hegyén levágott törökfejet, balkezé- 
ben pedig két nyilat tartva. A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos 
kar könyököl, kivont kard hegyén törökfejet tartva. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös *). 

Lukácsi család. Lukácsi Ambrus 1717-be Csapó István- 
nal együtt egy czímeres levélben nemesitett meg *). 

Közös czímerük következő, a paizs kék udvarában, mely arany 
vonalakkal vau díszítve, zöld téren egy vörös magyar ruhás férfiú ál], 
jobb kezében földre szegzett botot tartva. A paizs fölötti sisak koroná- 
ján seregély áll, csőrében leveles szőlő fürtöt tartva. Foszladék jobb- 
ról ezüst- vörös, balról arany-kék. 

Lttfeacsik család. Trencsín vármegye 1690. évi nemesi 
lajstromában mint Rozváczon lakó nemes család van bejegyezve 3 ). 

Lftkácsy család. A Trencsín megyei régiebb birtokos csa- 
ládok egyike. Előbb Lukács nevezettel élt. Ismeretes közűlök azon 
Luk ács, ki 1330-ban János grófnak a Vágh urának Trencsín megyei 
alispánja volt *). 

Későbbi Trencsin megyei nemesi lajstromok szerint 1748-ban e 
családból Zsigmond az aisó-járásban székelt 1768-ban bobrovniki 
birtokán találjuk Istvánt, és három fiát Jánost, Miklóst és 
Istvánt. 1803-ban ugyan ott lakott maga Miklós, ki 1809— 
1824-ig Trencsin vármegye alispánja, és az 1805-ki és 1808-ki ország- 
gyűléseken pedig megyei követ volt. 

Végre a* 1837-ki összeírás szerint Bobrovnikon találjuk még 
mindég Miklóst; Drietomán pedig Istvánnak örököseit, ugy mint 
Flóriánt, Diénest, Lajost, a biosei uradalmi tisztartót, és F e- 
renczeta lelkészt. 

Ii«feáesy család. (Hutirai.) Közűlök hutirai Lukácsy Sán- 
dor jelenleg a Kertészeti Lapok szerkesztője, és a kertészeti társulat 
titkára. 

*) Ad&rai Scnta gentil. tora. Yl. 

*) Collect. Herald, »ro. 508. 

*) Szonf agk Dániel közi. 

*) Szontagh Bán közlése szerint, Kaprinai Mas. iom. 43 pag. 50. 



hmkm ~» Lnkavssgg* %Q& 

Szatmár vármegyében szintén él Lukácsy család, melyből L. Fe- 
renc z e század ökőrtó, és Kölese helységben birtokos *) volt. 

Lukas család. Lukas vagy Lucas György, Toncz Már- 
tonnal együtt 1627. aug. 27-én Bethlen Gábortól nyert czíraeres ne- 
mes levelet, mely 1619-ben Abauj vármegyében hirdettetett ki *). 

liUkaviezky család. Turócz vármegyében találjuk a XVII. 
században. Ekkor élt Lukaviczky Ábrahám, kitől néhány ízen a 
családfa következőleg 3 ) jő le : 

Lukaviczky Ábrahám. 

(Szabó Judit) 

1630. tájban. 



Dorottya. Ferencz. 

(Gécqr Gttpir.) r^^p 

(Draskóczy 
Magdolna.) 

r 



Magdoina. 

(Darás Mih&lyné 

170L 



Magdolnának férje Dsrás Mihály 1701-ben felesége minden 
birtokait Egy Lázas-Maróthon és Farkasfalván Gréczy Miklósnak örökö- 
sen bevallja a turóozi Convent előtt. 

Ugyan ez időben Lukaviczky Andrásnak neje Szabó Judit. 

Lukavszky család. Horvátországi család, Lukavszky János- 
tól kezdve családfája ') ez : 

Lukavszky Jantos. 

(Jankoviea Judit) 

i ' .; ■' * ■ '—i 

Zsigm ond. 

László. 



Donát L&io*. 

al-b&n (Pewovieh 

zágrábi főispán Antónia, ) 
1 1822. 

Donát Horvátország albánja és Zágráb vármegye főispánja 
volt. Meghalt 1832. april 28-án kora 85. évében. 1791-ben még mint 
horvátországi itélő mester kir. biztosságot is viselt a Stájer és krajnai 
határokra nézve *) 



Szirmay Szateiárvárm. II. 120. 264. 

f ) Az eredeti armalia Szatmár varmegye levéltárában van 

•■) Wagner Mss. tom. LXX. p.S4 

*) Bossiayi oontra Esteriiásy per. 

*) 1791 id 63 iörv. es. 



£0& Léksy - iUkovích. 

ILúkay £»©lád (Lukai.) Zemplín vármegye kihalt családa r 
niely hajdan bírta azon megyei Laka helységet *). 

liUkenfcfe család, Sopron vármegye nemes esaládai között 
említetik Fényes E Geographiájában. 

liUkelieii etaiád, Luketich Miklós kapitány 1765-ben 
M. Teréz király asszonytól kapta czímeres nemes levelét '}. 

Czimere következő, a paizs -első részét ezüst szelemen foglalja 
el, melynek közepén kék fél hold, két szélén két piros rózsafej látszik, 
a paizs többi része jobbról balra rézsútos vonul által vörös és kék ud- 
varra oszlik , az előtérben a paizs alját elfoglaló zöld téren kettős-farkú 
oroszlán ágaskodik, első jobb lábával két nyilat , hegyével fölfelé és 
azok között egy basogányt tartva. A paizs fölötti sisak koronájából két 
elefánt ormány között, melyek közül a jobb oldali vízirányosan félig 
vörös félig ezüst, a másik félig arany, félig kék, egy daru áll, egyik 
fölemelt lábával kövecset, csőrében pedig kígyót tartva ; az ormányok 
közül jobb oldaliból fehér, a bal oldalról kék zászló lobog. Foszladék 
jobbról ezüst-vörös, a balról arany-kék. 

Ifttkils CSMtláti Lukits G-yőrgy őrnagy L Fereaez király 
által emeltetett nemességre Bécsben 1814, dec. 9-én kelt czímeres ne- 
mes levélben, mely Krassó vármegyében 1816. áoc. 4-én hirdettetett 
ki. 8 ). E megyében jelenleg a család nem létezik. 

liiakowtefi* *mélhű, Eredetileg Trencsin megyei család. Luko- 
vich (vagy máskép Luchkovitz) J á n o s és általa neje Magdolna, gyer- 
mekei János, Mihály és A n n a, továbbá testvére (e conditione 
ignohili) II. Ferdinánd király által 1625. jan. 25-én Bécsben kelt czí- 
meres levélben nemesítettek meg, és nemes levelük Trencsin megyé- 
ben ugyan azon évben hirdettetett ki. 

Családfájok kevetkező *} : 

Lukovieh N. 



János György 

1625 lett ns, 1625. lőn, na. 

(Magdolna.) 

János Mihály Kata. 

1625. 1625. 

Selmeczre költöz. 
(Simon Kata.) 



Folyt. köp. lapon. 



*) Szirmay C. Zemplin. not. top. 8. 
») Collecfc. Herald, nro. 233. 
*) Kra&só várm, jegyző könyve. 
*) Ipolyi A. közléséből. 



Lvkovszky — Laakányi, 20& 



Mihály t ki <s5 eUbbt lapén, 
1625. 
Selmeczre költöz. 
(Simon Kata.) 

Mátyás-Domoko* 

azttl. 1661 febr 22 

Selmeczen bíró. 

1). Waldreich Zsusza. 

2. Reifin Kata.) 

János József 

szül. 1722. nov, 14 

B.-Gyarmat város jefryzője. 

(Kovács Apollónia) 



JÓ2JS. Miklós Gábor 

szül. Megy érben, az. 1796. mart. 2& 
1790. Jul. 3. Nógrád várm. főügyész. 

Mint a családfáról látjuk, a nemesség szerző Jánosnak 6a M i- 
b áiy Trencsinből Selmeczre költözött, ennek ü& ugyan ott már bíró 
lett, s szerzett Hont megyében Szúd-Darázson, Tergenyén, Kia-Terény- 
ben *) és Merén kis birtok részt. Fia Ján. J 6 z s e f Nógrádba 8-Gryar- 
matra költözött, hol 1752-tŐl 1760-ig a nevezett mezőváros jegyzője 
volt Fiai közül Grábo* 1828 — 1836-ig Nógrád megyei főügyész, 
utóbb primatialis ügyész, végre birtokán Megyerbso él. 

Lukovioh Károlynak, ki Mátyásnak fia volt, Gréozy Máriától Bai 
László és István elhaltak. 

A család czímere a p&zs kék udvarában magas fehér sziklán 
nyugvó koronából leopárd emelkedik ki, kivont kardot tartva; a paizs 
fölötti sisak koronájából hasonló leopárd emelkedik ki, kivont karddal 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

li&kovszky család. Lukovszky Márton ellen 1562-ben 
Dubraviczky Albert azért tiltakozik, mivel tőle a Zólyom megyei Lu- 
kova helységben fekvő curiára és három sessióra 82 frtot felvévén, azt 
még is Balassa Jánosnak szándékozott eladni *). 

LdUlfer család. Báró Lulier J á n o s az 1715-ki országgyű- 
lésen iktattatott a magyar honfíusítattak közé s ). 

IiUnfcányi család. Krassó megye adomány os birtos családai 
között foglal helyet. 



s ) A kisterényi birtokrészt, a helység felét, nejével "Waidrich Gúzsával 
(vagy másutt Vojtracz Zsófiával) a Liptayaktól 2200. fban zálogba vette 1714- 
beii. L. Esztergám] káptalan Capsa 62. fasc. 10. nro. 2. 

*) Sz.-beneki Convent. Prot. B. p. 19£. 

•) 1715-ki 135. törv. oz. 



806 fiUKéassky. 

&uzéra&Kky£sa!&ti. (Regliczei báró.) Leügveforsaigbd] ere- 
dezteti magát a rigliczei Gladiss törzstől, a Grriffo vagy Szvoboda nem- 
böl Ezek közül Gladiss János 1468-ban Kázmér Lengyel királyijai 
kölcsönös Örökösödési egyességre lépeti Ennek fia rigliczei Gladiss 
Miklós első vévé föl a Luzénszky nevet Luzna m várostói, mely Örök- 
ségképen szállott reá. Ennek fia Ádám, ennek Márton, ki í 585-ben 
Báthory István alatt az országgyűlésről bizonyítványt nyert, hogy a 
Gladissokról eredt, kik a Svoboda máskép grif czímert h&sználák. 

Magyarországba az ausztriai házbeli királyok alatt származtak ; 
és Rudolf, s L Leopold királyoktól adományokat nyertek. 

Végre 1727-ben május 20-án III. Károly király által magyar bá- 
róságra emeltettek Luzénszky I s t v á n. L á s % 1 ó> I m r e, F e r e n c z, 
és J á n o s, továbbá Sándor és Imre testvérek. Ezek közül 

István váradi, kanonok, ozímzetes scopi püspök volt, í 733-ban 
váradi püspökké és Bihar vármegye főispánjává is kineveztetett; a 
a főispánságba be is iktattatott, de a püspökségbe tetleg be nem lép- 
hetett, mert í 734-ben a szepességbe, — honnan származott, meghalt a ). 

Utóbb találjuk báró Luzénszky Lászlót, ki pozsonyi kanonok- 
ból 1768-ban lett esztergami kanonok, utóbb ork&nonok, megyei érseki 
főhelyt&rtó, val. és fölszentelt hypponai püspök. Meghalt Nagy-Szom- 
batban 1790. nov. 4-én 8 ). 

A család teljes családfáját nem bírván, csak egyes töredékből áll- 
hat közlésünk. Egy ágazat azon Gladiss Miklóstól kezdve, ki első vévé 
föl a Luzénszky nevet, következőleg származott le magvaszakadtáig : 

Miklós *). 
(Bicznai Victorovna Dóra*) 

Ádám. 

, — -*— , 

Márton 
1585. 

Sámuel 

(Fongráez Julianna.) 

i r-y • 

Sándor. 

(Szent-Iványi Erzse.) 

Sándor 1727. 
(Bemct'ky Bora.) 

Francziaka, 

(bárd Pongrács Imre.) 

*) Adami fríg. Museí 4-r. lat. nro. 182. 
l ) Ganöteí Hísi Epp. Varad. XL 411.412 
*) Memória Basüieae Sfcrigon 172. 

*) Szontágh Baa. által közi. egy családfán e M i k 1 6 & nak atyjául J % k * 
szerbiai fejedelem. Uh I»eak lengyel királynak fia all, valószínűség aéikül 



LyQfc - Liftek. «07 

A család jelenleg él, s birtokos főleg Abaúj 7 Fejér megyében 
Móron, Szatmár- és Nógrád megyében. 

Az ujabb időben éltek közűlök báró L. Pál meghalt 1810-ben 
dee. 2-án. 

1832-ben az országgyűlésen a felső táblán részt vett b. Luzénszky 
J á n o s es. kir. kamarás, és ezredes. 

Ugyan azon időben (1826 — 1840.) élnek b. Luzénszky Pá 1 (ki- 
nek neje Szirmay grófhölgy) Antal, Károly stb. 

A Szatmár vármegyében élő ágból Frigyes volt cs. kir. kapi- 
tány a franczia háborúban vett részt, valamint tesvére is Alajos, 
mint főhadnagy ; családfájok következőleg áll : 

Luzénszky Leo. 



Frigyes báró Alajos bóró 

Ér-Endréden, volt fohadn. 

volt kupit. N.-Karolyban. 
(Qkoliesany Constanfcia.) 



Zauzsí Lajos. Kata. Róza. Etelka. 

(Becsky Ls-jos (Zambó (gr. Vay Mihály.) 

Amália ) 

A család ezimere — mint a bárói diplomában is levao írva, — a paizs 
vörös udvarában zöld téren ágaskodó fehér grif, ragadozásra kinyújtva 
első lábait. A paizs fölött bárói korona, és azon sisak, melyuek koroná- 
jából a leírthoz hasonló grif emelkedik ki, és ennek háta mögött egy 
oldalról egy vörös elefánt ormány nyúlik ki Foszladék mind két oldal- 
ról ez üst- vörös 1 ). 

Későn kapván a teljes családfát, az e kötet végén közöltetik. 

Lyuk család. Gőmör vármegye czímerleveles nemes csalá- 
dainak sorában áll 2 ). 

Lübek CMlád. Lübek Károly 1768-ban M. Teréz király 
asszonytól czímeres nemes levelet nyert. Czímere: a paizs négyfelé osz- 
tott paizs, az 1. osztály arany udvarában egyfejű fekete sas kiterjesz- 
tett szárnyakkal látható. A 2. és 3. osztály vörös udvarában arany 
oroszlán áll. első jobb lábával égő bombát tartva; a 4. osztály kék ud- 
varában arany grif ágaskodik kivont karddal A paizs fölötti sisak ko- 
ronájából két kiterjesztett és félig arany, félig vörös, (egymással ellen* 
kezőleg színezett) sas-szárny között a leírthoz hasonló oroszlán emel- 
kedik ki. Foszladék mindkét oldalról ezüst-vörös 3 ) 

*) Adatni Santa gentil. tots. VI. És Colllcfe. Herald, p? 116. 
s ) Bartholomaeides G. GömÖr p. 145 
•) Adami Seuta gentil. tora. VI. 



£08 



Lüley — La&go, 



liüley család. Bars vármegyei régi nemes család, kiterjedve 
egyéb megyékbe, mint Ung megyébe, Zemplío megyébe, hol székhe- 
lyük M i p a j helység, és Békés megyébe, hol a család 1813-ban hírdet- 
teté ki nemességét. 

Családfája a XV. század végétől következő : 

Lüley Ferencz. 
(Deménay Dorottya.) 

i — * ' ' " < 

Mihály. 



Férencz. 



Mihály. 
(Belády Bora.) 



János 

1Ö61. 

t Deméndy Ilona.) 

István. 

,,.**-■- 



K.iAua 



János 

1631 

i ~ — j 

Márton. 

(Szörényi Erzse.) 



Kaía* 

(Viszocsányi 

Gáspár.) 



Erzse 
(Hollosv 
Márton.) 



Kata. 
(Molnár 
István.) 



Márton. 



István. 

i A 1 

Ferencz. 

r~* , 

János 



Gábor. 



Sándor 
János. 



Ádám. 

(Balthazáry 

Mária.) 



János. 



Ágnes 
(Koriáth 
látván.) 



Antal. Teréz. 



János. Osvald. Pál. László. Erzse. Mária 
Lüley Ferdinánd 1839-ben Bars megye esküdtje volt. 

A sorból kimaradtak* 



Laczka család. Békés vármegyében 1 825-ben íratott a ne- 
mesek lajstromába. 

Eiaky családhoz a í 4 lapon adandó alistáli Lakj Gábor, 
Komárom város volt tanácsnoka,, született Nenies-Oosán Komárom 
vármegyében 1765. octob 18-án. 

iLangó család. Közűlök Langó Ferencz Arad megye bir- 
tokos nemesei sorába van beírva 



Langhy — Leiningen 209 

Lánghy család. Melyből L. István az iró meghalt 1832, 
mart. 27. kora 37. évében. 

liászlo családi, (Csutnai,} Közülük András és István a 
Nógrád megyei 1755-ki nemesi lajstromba jegyezvék. 

liásziótf y családhoz (a 34. lapon) adandó, hogy Lászlóffy 
Emánuel Bihar megyétől 1847- ang. 2-án vett ki nemesi bizonyít- 
ványt melyet ugyan azon évi dec. 9-én Krassó megyében hirdette- 
tett ki. 

Laszly család . Ozímeres nemes levelét 17í5-ki jul. 5 én 
nyerte, mely ugyan azon évben sept. II -én Nógrád megyében publi- 
oáltatott fi ezímeres levelet mutatá fel a család az 1732-ki nemesi vizs- 
gálatkor is ; 1755-ben a nemesi i&jstroml a Nógrád megyében beírattak 
Laszly Pál, György és János. 

A forradalom előtti időben élt Laszly Pál. 

Iiázár család. Arad vármegyében szintén honos a Lázár csa- 
lád, hol Lázár Lázár és fiai Kálmán és György 1826-ban írat- 
tak be a nemesi lajstromba. 

Lchotzky családhoz (a 83. lapon) adandó még, hogy Békés 
megyében is él a család egy ágazata., névszerint ott h. Pál 1775-ben 
írarott a nemesi lajstromba, és megyei tisztviselő volt, fiai Antal fő- 
ügyészi, Lajos főszolgabírói, István esktidti hivatalt viseltek. 

lieiníttgen család. (Westerburg.) Német eredetű ház, mely 
Németország több helyein virágzik, és két fő vonalra és több ágazatra 
oszlik, fí két fő vonal egyike a Leiningen-Hardenbur g-D ach s- 
burg vonal, mely ismét két, név szerint J. Leiningen-Hardenbarg ; 
és 2. Leiningen-Heidesheim-Falkenburg ágra oszlik, és ez utóbbi is- 
mét két fiók ágazaton u. m. <r) a Leiningen*Billigheim, előbb Gun- 
tersblum. és b). Leiningen-Neudenau, előbb Heidesheim él főleg Ba* 
denben. E vonal kath. vallású. 

A másik családi fővonal aLeininge n-W esterburg nevet 
viseli, és ez is ismét két ágra az úgynevezett idősb és ifjabb ágra 
oszlik ; az ifjabb ágazat nassaui és bajor ágazatra szakad. E vo- 
nal ágost. evang. vallású. Az idősb ágból szül. 1819-ben Károly, 
ki 1848-ban a magyar hadseregben mint Görgey had-testének egyik 
osztály-tábornoka harczolt , 1849-ben oct. 9-én pedig Aradon a kivég- 
zettek sorsát osztá. özvegye Sissanyi Erzse, kitől gyermekei maradtak. 

Minket ez utóbbi vonalból csupán a nassaui fiók ágazat érdekel, 
miután ennek két tagja gr. Leiningen- Westerburg August, Ke* 

14 



fcl# Lragyel - Upesey. 

resztéi y testvérek az 1836 ki országgyűlésen a 47, törv. ez. értel- 
mében magyar honfiúsítást nyertek. 

Az md igenált grófi ág nerazekrende *) következő: 

György Karoly An£. 
«z 171 7 a f 1787. 



Karoly Gmztáv Reinhard. 
Waíderoar f 179S. 



Keresztélv Lajoa Sándor Augmzt György Guszt. 
az 1771. f . 1719. íz. 1770 febr. 19. 

(Torczja Se ráfi n ) nihait 1849, 

Kereaztély Fer^ SeTafiT" v ' ^.SíSLÍ"- *»» i ** i »™- 
sz 1812. febr 10. sz. 1810. tSohoIz Sarolta.) 

@s. k. v. b. tiik.-tau. 
altábornagy. 

Lengyel családhoz, tán a 92. lapon a Simai-hoz adandó, 
hogy Lengyel Marton, ki 1809-ben Békés megyében kihírdetteté 
nemességét, közel negyven évig azon megye főügyésze volt. Meghalt 
1842. mart. 5-én kora $2, évében Gyulán. 

Lengyel csalid* Az armalist 1682-ben kapta, mely mellett 
Lengyel Mihály 1726-ban Nógrád megyében igazolta nemességét. 

Lenkey családhoz (a 93. lapon) jegyzendő még } hogy K á~ 
roly és fiai József és Lajos Arad vármegyében 1822-ben hirdette* 
ték ki nemességüket a megyei jegyzőkönyv 246, száma szerint 

Lestyán családból, (melyről a 96. lapon van említés) Jó- 
zsef és Károly Arad vármegyében a kétségtelen nemesek lajstro- 
mába irvák 

liétal család ( Arany os-rákosi.) Székely család Araay ősiek- 
ben, hol Péter ! 840 ben iktató. 

Xetenyey családhoz a 100 lapon pótolandó még, Lethe- 
nTe J 2 ) István szered! plébánosból 1835-ben lett esztergáira kano- 
nok, meghalt 1748-ban 8 ). 

Letheney János Pécs megyei pap, és püspöki levéltárnok 
1804-ben. 

Lfncsey család. (Bilkei.) A 119. laphoz pótoljuk, hogy idő- 
közben 1860. decemberben Heves megyében az alkotmányos első tiszt* 
választáson e családból a II. táblán álló Péter főszolgabíróvá, J ó- 
z s e f alszolgabíróvá, Tamás tiszt aljegyzővé, — a III. táblán álló 
Imre (a Jáan Ludovica férje) pedig másod alispánná választatott 

*) Goth. geo Taschenbuck. 1859. 247—248, 

*) így van a neva írva 

8 ) Memória Basiticae Strígon. 168. 



Lfpták - Loby. ttl 

I*i$»ták család. Békés megyétől 1814-ben nyert nemesi bi- 
zonyítványt 

Lypoltb család. (TernyeL) Sáros megyei család, melyből 
ternyei Lypolth Ferencz 1550-ben Siro* vármegye alispánja volt J ). 

jLodron család. Gróf Lodron Ferencz 1802-ben a 34. 
tflrv. cziknél fogva magyar honfiusítást nyert. — Jeromos 1808-ban 
a Ludoviceara ezer ftot adott. 

Lovász családhoz, melyről a 180. lapon van említés, kell ad- 
nunk még, hogy e család Borsod megyében Mártonyi helységben törzsö- 
kös, minthogy azon Lovász István, Mihályés Bálás fivérek, 
kik III. Ferdinánd királytól 1649-ben czímeres nemes levelet nyertek, 
a nevezett helység lakosai valának, és ugyan ott egyszersmind azon 
házhelyet a melyen laktanak, minden tartozékaival Mladosovieh Hor- 
váth István és neje Semsey Borbálától szabadkézre eresztetvén, öröfc 
birtokul kapták, és jóllehet idő jártával e birtok idegen kezekre került, 
az újabb időben a férfi ág abba ismét vissza jutott, és máig mint családi 
ereklyének birtokában van. 

E család egyik ága Arad megyében az ötvenesi pusztát szerezvén 
adományban, ott szerepelt és kihalt, mint már följebb említetett. 

Egy másik ág Torna megyébe telepedvén, ott több tagja megyei 
hivatalt viseltek ; mint Sámuel esküdti lajstromozói és jegyzői híva* 
talt, úgy a most élő M i k 1 ö s a forradalom előtt 20 évig majd min- 
den megyei, kivált főbb hivatalt át szolgálván, akkor másod alis 
pánságon szűnt meg, a forradalomban mint nemzetőri százados egy 
század önkénytessel fél évig több ütközetben vett részt, 1860-ban pe- 
dig a visszaállított alkotmányosság folytán Abauj megye első alispán- 
jává választatott, és az egyházi téren is mint a tornai egyház megye 
segéd-gondnoka több év óta hivatal oskodott *). 

Lőkös családhoz a 185. lapon adandó, hogy LŐkös Gábor 
Arad vármegyében 1793-ban publicáitatá ki nemességét. 

Ijtfrlncz család. (A 186. lapon.) Lőrincz Ferencz Udvar- 
hely széktől 1827-beu sept. 3-án kapott nemesi bizonyítványát akkori 
lakta helyén Krassó vármegyében 1828. sept. 17-én hírdetteté ki 

JL»l>y család. A 189. laphoz adjuk még, hogy 1309- ki családi 
okmány szerint Detriknek három fia volt .'Benedek, Tamás és Lő- 
rinc z, kiktől egy törzsből származott a Detrich, Kiszely és Luby csa- 
lád, és ezek utódai Benedekfalvára később is közös -adományt nyertek. 

1 » "Wagner, Diplom. Sáros. 84. 
*) Beküldés után. 



ftkfe Lttoorairszky — LaezJcska* 

LiptfS megyében e osaládból az utolsó időkben ismeretes főleg az 
id. Boldizsár táblabíró, ennek fia György 1 848-ban megyei 
jegyző, és ez utóbbinak fia ifj. B o 1 d i z s á r h. ügyvéd. 

ILtilMHiiIrszky esalaudL Lengyel berezegi esalád, itt miután 
hon fiúsítást hazánk kan nem nyert, csak annyiban említendő meg; mi- 
szerint a szepességnek egykor birtokában volt. Ugyan is L. Sebestyén 
158 7-ben 24000 ítért vévé meg a szepesi kerület jövedelmeit s vele 
a starosryaságot : 1607 — 1640-ig L. Szaniszló bírta azt, ettől 
166ő ig György-Sebestyén, 1675-ben Szaniszló-Berac- 
iius, 1702-ben Tbeodoaiuö-Constantius birtokolta, Á Lubo 
mirszkiak kihaltával 1742-ben Maria Jozefa lengyel királyné vette 
át & szepesi kapitányságot, és administratora lett moszczeneezi filosz- 
czemzky András y ) 7 míg végre e terület is az országtesihez vissza 
került. 

Jtatcftknssky család. (Néboi Loncsanszky.) Trenésin me- 
gyében a nemesi lajstromok szerint 1646-ban Varinban és Zolnan szé* 
keitek e nemes család tagjai, 1 658-ban Nemes-Kotessón említetnek ; 
utóbb e megyében nyomaik elé nem fordulnak % ). 

f*U€£&y csaliul. Erdélyi nemes család, ismeretes belőle azon 
Lásiiió ki I70B-ban gr. Betblen Ferencz főbiztos s mellé segédül 
ne v estetett •). 

Jta*ca;Ics&a család. (Zaszkao.) Árva megyei régi de már ki- 
halt adomány os család. Családfája következő *): 

Luczícska 
máskép Beme. 



Miklós 1350. 
máskép Huíyka. 

Marton 
(neje Margit.) 

' Mihály 1429^ 

CZaszkaliozai.) 

i * — 1 

János 

Ez utolsó János, és utóda Benedek közt mintegy bárom 
nemzedékbeli hézag áll kitölthetlenüL Valószínűleg e Benedek volt a 
család utolsó sarjadéka, ki 1595-ben gr, Thurzó Györgynek az árvái 
uradalomba történt ünnepélyes beiktatásánál mint szomszéd z asz káli 
birtokos volt jelen, 

A Luczícska család bírtok viszonyairól lásd a pótl. kötetben Bene 
czikket. 



1 ) Szoniagh Dán. közi. eaerint 
K ') *) U&yan aitöl. 



Wtacftdla - Bfachik. 



213 



91. 

TfuchaSa enalád E családról említést találunk 1354-ik évből, 
midőn Machalai Miklós (Nicolaus de Mac hala) azon sérelme végett 
fordul í. Lajos király ho7, hogy Varhegye vagy Bodolafalva nevű bir- 
toka a sároai várhoz osatoltatott 2 ). Jelenleg Sáros vármegyében M o- 
c s o l y a nevű helységet találunk és így M i ki ó s nak család nevo M o- 
csol y ai nak hangoztathatott. Hogy e család a Tekula nemből eredt, 
azt Lehoczky állítja. 

itfacltai esalád. 1769-ben kapott Mária Teréz király asszony- 
tói czímeres nemes levelet. 

Czírnere a paisz kék udvarában zöld téren a paizs bal oldala felé 
fehér ménen futó vitéz, ki vörös nyereg takaró fölött ül, nadrága vörös, 
mellét pánczéU fejét gém-tollas sisak, lábát sárga csizma födi, bal ke- 
kezével a kantárt, hátra kinyújtott jobb kezében pedig csalmás levá- 
gott török fejet tart. A paizs fölötti sisak koronájából egyenesen egy 
pánczilos kar nyúlik fel, vízirányosan vérrel áztatott kardot tartva. 
Foszladék jobbról arany-kék. balról ezüst-vörös *). 

iHachik családi. Nemességét Rudolf királytól kapta, ugyan 
isnevesett király Machik Mi- 
hály szabadost (agilis) és ál- 
tata nejét Katalint, fiukat J á- 
nőst, továbbá Mihálynak 
testvéreit Jánost és Má- 
tyás t és ezek utódait Prágá- 
ban 1599 febr. t-én kelt czí- 
meres nemes levélben nemesi 
rangra emelte. 

Czímerük — mint itt a 
rajz ábrázolja — fenálló hadi 
paizs, melynek vörös udvara 
jobbról balra rézsútosan le- 
vonuló arany szelemen által 
két részre oszlik, az arany sze- 
lemen egy fölfelé siető barna 




*) Katona Hfci. eritik. X, 93. — Wagner Diplomái Sáros. pag. 51 
*) Collett, Herald, nro. 119. 



3*4 



Macliik. 



medvét mutat, a paizs két vörös szögletében pedig egy egy kivirágzott 
fehér liliom látható. A paizs fölötti sisak koronájából fehér egyszarvú 
emelkedik ki, két sas-szárny között, melyek közül a jobb oldali vízi rá - 
nyosan félig vörös, félig ezüst ; a jobb oldali félig arany, félig fekete. 
Foszlsdék jobbról ezüst- vörös, balról arany-fekete. 
A család nemzékrende l ) következő ; 



Machik N. 

■ ■i ■■■i n — » yd ■■■■ ■■ 



Mihály 

1599 nség szerző 
(Katalin.) 



János 
1699. kózszerz*. 



Mátyás 
1599 



János 
1699. 



István. 



Benedek. 



János. 



István. András. 

István 
Hont megyében. 



i r 



András. Mihály, 
Tolna megyében. 



János, 
t 



Mátyás. 

i * ' i 

János. 

Komáromban. 



Tamás. 

i * « 

Mihály. 

Péter stb. 
Komáromban. 



János. István. 

Veszprémben. 

t *-' 

Ferenoz. 



Ferencz 

gazda- tiszt 

Pest megyében. 



1. Imre 

Rndnay érsek 
szolgálatában 
i utóbb Stájerben 
Montpreis 



Í ' 1 ■' .iii 

eraitca. Kata. III. Imre Károly. Teréz. Sándor 
f tisztartó sz. Fehér várm. számtarfri 

Fejérben, tulajdonosa. 



Békésben. 



adószedő. 

c 1 

Mária. 



i — ■■■■■ * t i 

Mihály. Teréz Luiza. Anna. 



r-— "- 1 i r— 

Károly. Etelka. Ilka. Vilma. Malvin. Anna. György 

Szék.-Fejérvárott 



II. Imre. 
1861. 
György. Ilona. Anna. Ka^T. egyetemi tanár. 



Jeuft, Béla. Gyula. László. Hedvig. Emma. Berta. Mária. Kornélia, 
t ff 

II. Imre bites ügyvéd, Zólyom 8 Zágráb vármegye volt táblabí- 
rája, elfibb a zágrábi akadémiában a magyar irodalom és irálytan ruta- 
nára, a bölcsészeti kar proseniora, s ugyan ott könyvbíráló volt, utóbb 
1851. óta a pesti kir. egyetemnél a magyar irodalom s irálytao helyet, 
tanára. 

A táblázaton álló Mátyásnak, kinek fia J á n o s Komáromban la- 
kott, ágazatához tartozik M i h á 1 y ? ki Bars megyében lakott, kinek fia 

') Családi közlés szerint. 



Bfaohula — Macsár. % 1& 

András Pest megyében tótfalusi tanító, ennek fia L aj o a köz és váltó 
ügyvéd, előbb Buda város tiszt ügyésze, jelenleg a budai országos tör* 
vényszék tanácsosa, Fia L a j o s. 

A család neve kiejtés szerint Máosik. 

Nacliula család* Túrocz megyei nemes családok egyike. 
Trencsín vármegyében szintén székeltek, név szerint Gáspár Szed* 
liesnán 1748-ban, utóbb 1768-ban ugyan ott Gáspárnak üai Péter és 
István írattak a nemesi lajstromba ')• 

Ugyan e család tagja ábrahámfaivi Mao hu la Gábor, ki 
1791 -ben Jenába tanult, onnan haza jttvet, nyitra-szerdahelyi, majd 
rákos-keresztúri, végre szarvasi evang. lelkész, és a békés-bánáti kerü- 
let seniora a ). Meghalt. 1830. febr. 24. kora 90. évében. 182ő-ben ne- 
mességét Békés megyében kibírdetteté. 

A család neve kiejtés szerint M a k u 1 a. 

Mackli család. Mackh JánosAntal 1724-ben III. Károly 
királytól nyerte ozímeres nemes levelét 3 ). 

Czímere négy részre osztott paizs, melyet hosszában vagy függő- 
legesen széles ezüst szelemen oszt el ; az 1. és 4. osztály vörös udvara 
vizirányos helyzetben két arany csillagot mutat ; a 3. és 4-ik osztály 
kek udvarait pedig vízirányosan fekvő, széles ezüst szelemen osztja két- 
felé. A paizs fölötti sisak koronáján zöld halom fölött piros lába fehér 
galamb áll, piros csőrében olaj fa ágat tartva, két kiterjesztett sas-szárny 
között, melyek közül a jobb oldali vízirányosan félig vörös, félig ezüst, 
a baloldali azcnképeu félig arany, félig kék. Foszlmlék innen arany-kék, 
onnan ezüst- vörös. 

JHack c*alá<l Mack Ignácz, ki 1840-ben a pesti vakok in- 
téseiére 5000 ftot adott, ugyan azon évi országgyűlésen magyarországi 
hon dúsított nemesnek vétetett be *). 

J&acsAr család. (Máskép Macsarovies.) A M&csár 
vagy Macsarovies (sót Meosarovics nak is írt) család Trencsín 
megye nemesei sorába tartozik. 1700-ban Márton említetik a nemesi 
lajstromban; 174B-ban István Trencsín sa. kir. városban, másik Ist- 
ván Beczkón, 1768-ban Beczkón említett István fiával Jánossal; 
és Mihály fiával Györgygyei ; továbbá idősb János fiával János* 
s a 1 ; — Kocsóozon pedig György. 



Szontegh Dániel közlés* 
') Hun Lud. Jena Hung 108. 
') Oolleot. Herald nro. 857. 
*)1846 51 és ö& íörv. oi. 



216 Macskási. 

l$03-ban Beczkón már csak István egyedül, és ugyan óit 
1837 ben nevezett István nak £a János csak egyedül találtatott *). 

MdCSfcási család. (Tinkovai.) A család bölcsője a Temesi bán- 
ság, neverétesen a kararisefeeai kerület, hol a család első ismert törzse 
Struza kenézséget viselt I. Lajos király korában ; e királytól kapnak 
Struzának íhi Román és László, továbbá Dienes ftatoli 
unokáiPéter, Síraban és Mihály, Végre Iván fiától? unokái 
Mihály, Dienes, és Zac ha rias a két Mutüok folyam tövében 
két helységet *). 

1411 ben Dienes, A ná rás ? Farkas, Koszta, Iván, 
Macskást Mihálynak fia, és másik M. i hál y, Macskási Lászlónak na 
az aradi káptalan által a karánsebési kerületben fekvő Kugbocz, Leöv- 
des, Toploczs, és T i n k o v a helységek határait járatják meg ). Ez 
utóbbi helységről írja a család előnevét, és 1411-beu már — mint lát- 
juk — Macskási névvel éltek. 

1428. Macskási Román, és Mihály Galambócz vára ostro- 
mában, hol testvéreik elhullottak, — szerzett érdemelkért, Ruginocz, 
Levdös és To-poloza helységre Zsigmond királytól új királyi adományt 
nyertek # ). 

Ezek szerint a családfa következőleg alakúi: 

Struza 

karánaabesi kenés 

1360, tájban. 

Dienes Román laszló. Iván 1380. 

i A m — » tilt Íi9ft < ■ " ■ "*" ' " '• » > "" ' " ■ " , ' * 1 

Péter Struban Mihály. I411, kWöm Mihály Mihály Dienea Zachariás 
1380. 1380. Idea 1*U. 1411. U\l. 1380. 

E családfára nem bírjuk elhelyezni az említett Andrást, Far- 
kast és Kosztat. 

Kővári L. — ki , mint érsesítve vagyok — a családfát hibásan 
közli, — e családot Struzának *) fiától Lászlótól hozza le, és pedig 
szerinte Lászlónak fia A n d r á s, ki 1411-ben á tinkovai határt járatja, 
ennek Jakab, (1464.) ennek János (1470.) ennek látván, ennek 
Péter ennek Török Hedvigától Miklós, a kivel a család Erdélybe 

*) Szontaga Dáméi közi. 

*) Fejér Cod. DipL XI. p. 446. V. ö. Acia Diaetae Transylv. 1842. p. 243. 
s köv. !. 

•) ügy ott XI. 454. 

*) Ugyan ott XI. 458. 

*) £ Stmaa nem 1299-ben volt k.-íebesi Kenéz, mint Kővári írja, hanem 
1. Lajos király korában, mini az oklevelek mutatják, 



Macskási. *lf 

Hányadba származik át Miklósnak (kit I671~ben ír roeghaltnak) 
neje Gámán Sára, kinek fiától Pétertől közli az alább következő 
családfát; azonban míg ez következnék, álljanak itt ismét a következe 
kétségtelen adatok. 

I4ő5-ben Macskási Jakabot és nejét Annát a sí Ferencz rendi 
confraternitásba fogadja CapisÉrán János '). 

I488*ban Macskási Imre magvaszakadtán Macskási János és 
unoka öcscse Fiáth László a szorényi bánságban és sebest kerületben 
több jószágra kir. adományt kap l. Mátyás királytól *). Ez oklevélben 
királyi emberül neveztetik M Jakab. A beiktatás 1481-ben az aradi 
káptalan által történt és ekkor a beiktatás nem csak Macskást János, 
hanem Jakab részére is történt 3 ). 

1489-ben mint királyi ember (homo regius) említetik Macskási 
Mihály '). 

Már a XVi században bírnak aMacskásiak Hunyad várme- 
gyébeö; tehát ha később tették }s át lakásukat, de Erdély már birtoko- 
sai közé számítá; ugyan is I53& ben rapolti Tharnok Péternek leányai 
Fruzsina *) Geriisíyei Miklósne és Kata BaládíFy - Andrásné. to- 
vábbá rápolti Bélai Barnabás leánya Anna Gyulay Miháiyöé Erdély- 
ben mind azon javakban, melyeket bakai Macskási Gáspár fiai Já- 
nos es György birnak, kérik magukat magvaszakadás czfmen beik- 
tatta t ni, de ellene mondtak rápolti Thárnok János és Macskási 
János és György 5 ). 

A következó 1536. évben a nevezett nószemélyek Mayláth Ist- 
ván vajda parancsa folytán a fejérvári káptalan által ismét beiktatást 
eszközölnek Hunyad megyei Rápolt és Öláh-Rápoit helységre, mert 
mint az oklevél szól, Rápolthi (Thárnok) János nak bevallása és köte- 
lezettsége szerint ez Ókét illeti. De az oklevélre jegyzett hátírat szerint 
ismét tiltakoztak bakají Macskási János és György 7 ). E falukhoz 
járult még Tófchfalu, Buibak helység, a bakají rész jóstág (Hunyad- 
ban) és 8 szarakszói rész jószág (Fejérben) 8 ). 

f ) Kaprinai Mas. B. tom. XVIII. p. 40. Ezt említi Mikola is t pzg 54. 
*) Teleki, Hunyadiak kor* XH. 130. 
«) Ugyan ott XII. 179. 
*) ugyan ott XII 454. 

*) Efry 1 538-k i oklevélben e F r u i a i a a (vzlóstinüleg tévedésből) Bélai 
Baraabas leányául íratik. 

*) Az oklevél Árpadia I ér 194. 195. 
*) Ugyan ott 195. 196. 
*) ugyan ott 375. 



218 Macskást 

Nevezett Macskási György élt 1556-ban is, midőn őt Petro* 
vioh Péter az I. Ferdinánd király ellen egyesítendő sereg ügyében 
Szebenben járatta *)• 

Az eddig eléadottakbót látjuk, hogy a Tinkovárál előnevezett 
Macskási család tagjai is akkori szokás szerint írták előneveiket újabb 
eg)es birtokaikról is, így már a Thárnok Macskássiak Rápoltról, 
Gáspárnak fiai pedig Hunyadban Bakaj-ról, majd ismét Gáspárnak 
unokája F e r e n c z Rápoltról, és másik Ferenoz újabb birtokáról 
Abafájárói, utóbb a Dobóka megyébe szakadt ág S z.-M ártón- 
ról; sőt — úgy látszik — maga e belvség Sz -Márton is Macskás 
nevét a Macskásy családtól nyerte. Mert a Macskási nevet a csa- 
lád, mint láttuk már 141 i-ben használta és azt nem Erdély vala- 
melyik falujáról vette, hanem a temesi bánságban a Temes völgyén 
fekvő Zaguzsen mellett folyó Macskás pataktól, hol lehet, hogy 
régen hasonnevű helység is volt. Ezekből azt is kell következtetnünk, 
hogy szentmar toni Macskásy és tinkovai Macskásy 
családok csak egy törzsnek, s mint láttuk Struza fiaiban elég terepélyes 
ágazatokua oszló törzsnek ivadékai, s illetőleg két fő ágazata 2 ). 

így a már említett Thárnok és Rápolti előnevű, vagy is 
sz.-ra ártoniMacskássy ágazatból fölmutathatjuk a következő tö- 
redék származási fát 3 ). 



ff. 



r 



Thárnok macskáéi . Jj b. Gáspár Ágnes, 

Péter * M .. Q , "~^ Macskási (Macskási Mihály.) 

I Miklá«) 



Thárnok Fruzsina. Kata. György János 

M. János. (Geriistyei (1. Baládffy 1535. 16Ő6. 15HŐ. 

ÍŐ36. Miklós.) András fT^Z 

2. Kéméndi Miklós.) 1 £™»* 



Pál. 



de Rapolt f 1803 

r 



János. György. Anna. 

II. Ferenc*. Anna Klára v mr *na*. 1 

f (FelvinczL) (Kún János.) *erenoz.j 



*) Fasehing, Nova Dacia VI. 66 

*) Mikola, Hist. geneal. Transilv. p, 54 is csak két Uneának állítja a Macs- 
kásyakat; de különböző családnak nem mondja. 

8 ) A b. Bornemisza levéltárban lévő családfáról közli Török Antal 



Macskást. BI9 

Az ezen családfán álló I. Ferencz, rspolti Macskásy néven 
fordul elő, és 1603-ban Hunyadban pestisben halt meg J ). 

A szentmárton-macskási Macskásy ágazatról Hodor Károly kö- 
zöl legtöbb adatot 2 ). Ugyan csak tőle van szerencsém közölni a követ* 
kező származási-fát is, melyet azonban egyebeken kívűi azért sem 
tartbatok hitelesnek, mivel rajta Zsófia Fousa Kristófné I309*ben 
jegyeztetik élőnek, testvérétői Balástól való unokája I. F ere noz pe- 
dig 1615-ben él, és igy a nagy néne és unoka öcs közt teljes 300 év áll. 
Ennélfogva a köv. táblázaton Bálás és fsai Boldizsár és Gáspár 
közé valószínűleg még néhány nemzedék hiányzik. 

A kérdéses származási fa ím ez : 

I. János* 



Márton 
(Gresrtrági Ensse.) 



Zsófin 1309. Anna Margit. Orsoiya Bálás 

(Pousa Kiistof.) (De*6 (Nádasy (1. r6di Csek György, (győrfalvi 
ll'fPj^S Főrencr.) János.) 2. Tomory Demeter. Henke 

Ilona.) 



-i 



I. Boldizsár I. Gáspár, 

(noizolyi G&vay Ilona ) f 



I. Mihály Ií. Gáípár. Menyhért. II. BoldíRSár. I. Ferenoa 1610-1615. 

(petr. Horváth (Kolon Kata (1. Nyaka2ö Margit. 

Klára. elóbb Ölvesi Gáapárné.) 2. Kemény Anna.) 

1609-14.) alöbb Bethlenné) 

Ilona 1640. II Ferencz Ili. Gáspár X. György. Annna U. Mihály 
(Ihidv. Mikó fejed, ud- 1660. (galgói 1640. 

József. vari alkapit. Rácz Péter.) (Bethlen 
% Daraokos Tam.) 1640; __ ÍSáíll— 

IU. Boldizsár 1686. III. Mihály 

b. saolnoki főispán. elesett. 

(L Huszár Margit. r ~ j^ iti Erzga ~~* 

£ **Py Anna.; ^HtHen Ist7án) (Rhédey János.) 



T 



1-töl III. Ferencz. I. László 2-töl Kata. 

t 1703. (Kemény Sámuel.) 

(gr. teleki Erzse.) 

Krisztina. 

(1. Bethlen László. 

2. Várady István. 

E táblázathos Hodor jegyzetei szerint adhatók, hogy M. Mik 
los 1315-ben mind vajdai helyettes említetik ögy oklevélben. — 1448 

*) Wolph. BeíMea. ton V. p Ö35. 
*) Hodor, Doboka várm. 167—172. 



$&0 Macskási. 

mart. 14-én M. Pálés György rokonok Kolosmoriostorott egyez- 
kednek az alvajdai széken, és Szucsákban birtokosok. 

I Mihályt 1.810'ben Fogaras várkapitányául írja. Az I. Fe* 
renez utódai által 1757* beit kezdett $ 70 évig folyt kir„ táblai per- 
b6l tűnik ki, hogy L Ferenez nejével Nyakazó Margittal Í8l5-ben 
Belhlen Gábortól Búzás-Bocsárdot előbb űágra, azután a noágra is 
kapja adományban EseFerencz két várafc, egy kastélyt, és 60 fa- 
lut birtokolt. 

III. Boldizsár neje brenhidai Haszár Margit jogán jutott Abafá- 
ján birtokhoz, és innen egyik üának abaf áj i predikátuma 1 ). B ilí. 
Boldizsár 1680-ban B.-Szolnok vármegye főispánja, és országos 
követ a török és német császárhoz, 1688-ban a császári hadak vezére, 
1690. jun. 23-án a kormányszék követe Szebenben liaisler tábornok- 
hoz *) 1691-ben Tökölyi elleni hadak egy részének vezére 3 ), Ekkor 
agy Macskási is elesett, de úgy látszik ex III. Mihály volt. III. Bol- 
dizsár utóbb tanács úr, de majd fiával Lászlóval együtt nótit 
kap. ettől utóbb fölmentetik : a graüonalisok 1696 — 97, évről szólnak, 
~- 1698-ban fiával Lászlóval együtt királyi hivatalos az országgyűlé- 
sen Boldizsárnak másik fia III, Ferenez, ki Szent^Márton-Macská- 
son bírt és lakott, ennek leánya Bora előbb diósiHencz Jánosné, utóbb 
(már Í691*ben) macskási Ördög Istvánné, fíz Ördög István a napa, 
Somay Bora jogán birt fodorházi birtokát gr. Székely Lászlónak zálo- 
gosítá el. Eddig Hodor. 

A táblázaton III. Boldizsárnak fiául írá még Zsigmondot éa 
Gáspárt, kik itt lehagy vák, mert az egykorú Mikola nem említi ; 
továbbá Hodor szerint E r z s e, Rhédey Jánosné, és Judit iktari 
Bethlen Istvánné, I. Ferenez leányai lettek volna, a táblázatra Mi- 
kola tudomása után az elesett Mihály leányaiul kellett ezeket ig- 
tatnunk. 

Végre Hodor K. Dobóka vármegye Esmertetésében említi még a 
sz.-mártoni Macskási családból. 1420-ik évre macskási Thárnok Ja- 
tt o s t, és ennek nejét a Bethlen családból.— 1495— 1502. évre mint sz6 - 
rényi bánt említi Macskási Pétert. 1629 ben Mihályt, és nejét 
Bethlen Katát, (vagy jobban Juditot). 

Végre Hodor szerint ez ágazat kihalt Györgyben 1720. táján *). E 

') Cserei Mik Hist. 272. 
*\ tnwédy Pálstb Napié följegy xései 119. 

4 Szsttay, Mfigyarorsüég tört. V. 456. 459. és ott ahál a jegyzet. Lásd. 
Cserei iúK 157. 

*) Hodor Doboké vára, 172. 



íNaeskási* %%% 

György nek atyját megmondani nem tudjuk de róla írja Bethlen Mik" 
lós, Macskául Györgyöt a gubernátor (Bantty Gytfrgy) üiegvereté *). 

E táblázathoz keli adnunk, hogy II. Mihály 1609-ben Szat- 
már megyei Nagy-Zsadanyban és Vámos- Orosziban birtok részt nyert 
királyi adományban ') ; és ugyan e megyében mint ecsedi Báthori Ist- 
ván egyik hagyományosa Ecseden, Dobon, Kia-Naményban egy egy 
telket nyert *). 

I. Ferencznek, hogy neje Kemény Anna volt, szintén írja Ke- 
mény János is *). Ennék fia L György 1860 ban N.-Várad védői közt 
szerepelt 5 ). 

És most már áttérhetünk a Macskásyak most élö tinkovai 
agára, mely kétség kivűl utóbb vette ismét föl e legrégiebb jogos elő- 
nevét. 

Kővári L. & tinkovai Maeskásiak esaládfájáf a följebb említett 
származtatás nyomán P é t e r en. a Toldalagi Kata férjén kezdi meg, két 
fiaui Jánost és Farkast említve, de már itt as egykorú Mikola 6 ) elle- 
nében tévedve, mert a nevezett író szerint ezen most emiitett János 
nem volt fia Péternek, hanem testvére. E hiányt Mikola szerint kiiga- 
zítván, egy más észrevételt pedig utóbbra hagyván, aljon itt a családfa 5 

Miklósf I67L 
(Gámán Sára.) 

A ...... l/W -*-— - ~ U ■ »' t 



János 1720. Péter fi 712. 

karmioezadi inspector. (Toldalagi Kain.) 

(Mikó Bora.) s 

.A. 



Farkas 



Miklós Péter Gábor. Ferencz. ezredes 1733. 

ezredes, hunyadi (Nemes Krisztina.) (Béldi Klára.) 

fóispár, t ■ ■■ * ■ ' ■ i i — " *- p 

(1. Tóta Kata György. Ferencz. Farkas. Imre Antal. 

2. Gyulai Judii.) ^íí 8 

t .i , .i ■**- -. . t T iSlíJ. 

Páter. Pál (Lugosi Anna.) 

(Keresztúri őrnagy, r - — - -r -—7 — * ,,. A — » 

Teréz.) (b.Borne- 1*™. ígnácz. Gáb- Lajos toldizsár. 

1 *— 1 misza Anna.) P* r - udv - kJ 5 ** b < x - E * de * ?. oza ' 

János. j *— -í-y (gr. Haller 2. Hollaki 

(1. Csukás Beti. Folyt, a Uv. Karol ina.) Mária .) 

^ Haggndi U t <«F*«- ^o.. PoHxena. Anna. " Kriszt. hwT 
Péter. József. (Daczó (Túri (b. Győrf- (b. Ga- (Máriafi 

o^-sz, főposta Bora.) Józs). fy Zsigra.) rcera Luiza.) 

mest 1830. Gusztáv.) 



*) Bethlen Miklós önéletírása, kiadta Szalay L. II 362—363. 

*) Szirmay Szatmár várm. II. 142. 249. 

•) ugyan ott II. 70 140. 248. 

*) Kemény János Önéletírása, kiadta Szalay 13. 27. 

*) Szaiárdy János, Siralmas krórnika. 539, 

•) Mikola id. h. 54. 



Sfcfc Wáesy. 



Pás kiás előbbi lapon, 

őrnagy, 
(b. Bornemisza Anna > 



Kí&ra. Anna Pál f 

(b. Teleki ?ái.) f 1843. koiosi főisp. 

(gr. Splényi Mihály.) (gr. Mikes 

Karolina.) 

r 



Karolina Ferínez. Pál. A.tal. Róza. Klára. 

f 2854. (i. gr< Bethlen (Morvái (gr. Lázár 

(b. Kemény Juli. Mária) Miklós.) 

Alberi ) 2. gr. Gmade- 
maaa Júlia,) 

» — "■■" - " ■"*■" # ■—— i 

l-iől Miklós. 2-tól István. Ferenez. 

E családfán álló J á n o s t es. kir. harminczadi inspectorúl Mi- 
kola írja *) j ellenben egy másik adat szerint Maeskási János Huny&d 
megyének főispánja 1698-ban, midőn egy kisfia Miklós meghalt % ). 

P é t e r r d Íj a Tokklagi Kata férjéről, Kővári írja, hogy nem 
csak személyével, de pénz és gabnáv&l is íái&ogatá a császári tábort. 
De rá következvén a karloviczi béke, a teinesi bánsággal együtt az ő jó- 
szága is a török kezébe esett. Péter szót eraeit, és í. Leopold kárpót- 
lást rendel j I. József kárát 21 ezer forintban kiűzetni rendeli, de 
meghalván; Eleonóra császárné alatt 4000 ftot csakugyan kifizetnek* 
Mire Péter a többiek reményében felindul Bécsbe, de Budán 17 í 2. 
meghalt 44 . 

„Fia Farkas 1729-ben ismét sürgeti, s 1733-ban a hátralevő 
16 ezer forintba a kormány jószágot igér. Ez ígéretet azóta majd min- 
den országgyűlésen sürgetek, így 1811. 1838. 1841-ben is" : de siker- 
telenül, és többi közt T i n k o v a jelenleg a Házi család birtoka. 

Ez alatt kapta János iscriptioban Papfal vát Kolpsvár mellett 
1720-ban. 

A család nagyobbára katonai pályát választott, és mint Kővári 
írja, szerfölötti erő, a család egyik tulajdona. Imre (f 1813.) mint 
gárdista, malomkövet elbírt vinni. A most élők közűi Pál Kolosmegye 
főispánja, Lajo3 Udvarhelyszék fő király bírája volt 8 ); Péter or- 
szágos főpostamester. 

Jüicay család. Zemplín vármegyében Lasztóczon e század 
elején a birtokosok között említetik *). 



*) Mikoia id. h. 54. ki szerint négy fia, három leánya maradt. 
2 ) Barcnyi, Imago Vitae et Mortis czímú Halotti Prédikácziók. 513. lap. 
•) E Laj os 1836. april. 14-én Krassó megyében kihírdetteté nemességét 
Krassó megyében legutóbbi időkben a család csak Bunyátrbirta. 
*) Szirmay 0. Zemplin not. top* 2€*9. 



Htacsa - Mftcztttnial. fcfeS 

lUarxa család. Nógrád megyében a múlt század elején talál- 
juk, és pedig először az 1705-ki nemesi összeírásban Macza Andrást, 
Ferenc zet, és Jánosi; 1 709-ben ugyan csak azokat, kivévén J á- 
n o s t, ki az alatt meghalt, de helyette találjuk Istvánt. 

1711-ben már András és István is a holtak közé számi- 
tattak. 

Az 1734-ki nemesi összeírásban áll idősb és ifj. István és Pál. 

1755-ben Bálint és István. Nevezett Bálint valószínűleg 
elköltözvén, 1768-ban Nógrád megyétől vett ki nemesi bizonyítványt *)• 

Maczonkai család. Valószínűleg kihalt, ismeretes belőle 
azon László, kinek neje leánya fiúsítására hamis oklevelet koholtat 2 ). 

Nógrád megyében az 1663-ki nemesi lajstromban találjuk Ma- 
czonkai Mátét 

Maczonka helység Heves megyében fekszik. 

Uftaczedóuiai család. (Kihalt) Maczedóniából eredezte- 
tik 3 ) ; Azonban Baranya megyében :3 van Maczedónia nevű hely- 
ség, és innen is nyerheté nevét. 

Zsigmond király korában már fénylett a család, 1439-ben Albert 
király alatt Maczedóniai Danchot az ország nagyok sorában találjuk *), 

Pétertől kezdve, ki Zsigmond király alatt élt, következőleg sar- 
jadzott a családfa s 



Péter. 



i — -"-• ■ " t ' " i 

Miklós. András Simon. 

(Gara Anna.) 



II. Miklós 1618. Ferencz. László Péter. 

kir. táblai ülnök. f várad i püspök i* 

(ktvánffy 1527. 1533. 

Anna.) 



Farkas Péter János. Gergely. Marg ! t Idf X 

krassói föisp. kassai f f 1553. (Liposey Dan iá*w 

Szörényi bán generális 
Í552. és ío kara. mest. 
(Velsl.j 

i *- • ■ < 

III. Miklós. Anna. 

t í 



*) Megyei jegyzőkönyv 210, sz 
*) Verböczi II. j4. 
*) Forgach. Fer, Cocimentarii 183, 
ft ) Teleki, Hunyadiak kora X. kW- 72. 



%u 



Madách, 



A családból II. M i h á 1 y főkamara mester volt , egyik fia P é t e r 
felső magyarországi főkapitány; 1557-ben kapta Szikszót. Testvére 
Gergely Szigetvarnál esek el 1553-ban. Péternek Vels leánytól 
gyermekei elhalván, a család elenyészett 

Madách család. (Sztregovai és kiskeleoséuyi.) Nógrád 
vármegye egyik legrégibb törzsökös csaiáda. Bölcsője Zólyom várme- 
gy e > hol a család első tudható törzse Radun, már II. András király 
korában & birtokos nemes urak sorában állt. A szerencsétlen muhíi üt- 
közet után a tatárok elől futó IV. Béla királyt a tengerpartokig kiséré, 
és vele ott időzött vissza-jöveteleig. Vissza-tértök után pedig Radun 

és fiai Tamás. M ad ács, 
és Tóbiás folytonosai a ki- 
rályi udvarban tartózkodván,, 
nem szűntek meg a királynak 
soksserű és különféle szolgá- 
lataikkal kedveskedni , me- 
lyeknek tekintetbe vételével 
IV Béla király őket 1250 ben 
Zólyom megyében a Garan 
vize melletti Ősi birtokukban 
új adomány utján megero- 
síté i ). 1295-ben Radonnak 
utódai, jelesül fia M i k e, ne 
vezett Madácsnak fia Ben e- 
d e k. Tamásnak fia Fülöp stb. 
említett birtokuk határjárá- 
sát eszközöltetik és abba isme ti igtatással megerősítettnek 2 ). 

Nevezett M a d á e s nak, kitöi a család vezetéknevét öröklé, fia 
Pál, ősei érdemeit még újabbal tetézé, Mint III András királynak tán- 
torithaílan híve, részt vett 1296-ban a pártos Osl Iván és Miklós 
elleni hadiáraiban, és midőn az elsőtől Kőszeg várát vívnák, dárdával 
sebesítetett meg, Miklóst pedig Sümeg várában ostromolván, ott da- 
czára a sűrű kőzápornak, mely a várból ontatott, Madách Pái a legvi- 
tézebbül előljárt. Azonban még nagyobb érdemeket szerzett ő 1298-ban 
Németországban azon hadban, melyet Albert ausztriai berezeg ÍII. 
András királyunknak ipa, a császárt trón fölött a másik praetendens 
Nassaui Adolffal folytatott. Ugyan is III. András a már folytonosan 

r ) Fejér, Cod. dipl. fconn IV. vol. 2 p. 59. 

2 ) Ugyan ott tom. VI. vol. 1. p, 278 csak kivonatban 




Madách. 



zzs 



hátráló ipa segélyére egy sereget küldvén Deiseter zólyomi főispán 
vezérlete alatt, e seregnek egyik alvezére volt Pál is. A döntő ütkö- 
zet a llajoa mellett Gfcüenheimnál történt, hol Albert Adolfot teljesen 
legyőzte, sut ellené 1, tulajdon kezével le is szúrta. A véres harczban 
főleg kitűnt itt Madách Pál, ki magát a legnagyobb veszélyeknek 
tévé ki, és a győzelmes csatából sebekkel terhelve tért hazájába. Ezen 
érdemeiért a vitéz férfiút III. András király 1300-ban Zólyom me- 
gyében Csereny nevű főiddel adományozá , ). 
A esalád nemzékrende következő : 



Comes R&dun 
1238-1250 



Voíi 



Tárna* 
1250 



Com. Madách 



Tóbiás 
1293. 



Miké 1250. 



I Wain 
*" Miklós"* 



Benedek. 
1293. 1826 



Fülöp 
I gfS' 

1233 1326 'fater Tompos' ' Tamás 
1326 

Miklós Leukea 
1336* 1338. 



Pál 
1295. 1300. 



i r 



fiitton 
1298. 



Zabracha. 
1326. 



.<*.. 



János 
133S 



Pál 1836. 

Pál 1368. 
ds Gécz. 



Péter István. 
143?. 



György 

literátus. 



j — —— 
László 



MÍMlóiU48. 

II »ll H l ^V^ ■■!.■« 



Fereuoz 
Sztregovai és de 

Kelecsén 3 448 



1470 t 1521. elfttt. 
(Ráitkay Kata.) 



Mátyás. 
1519. testvérével, 
új adományt kap. 



János 

1524 

(íjibercsey 

Anna) 



Péter 
í 524 



János 1547. 55. 

p mm t ■ ■— *» ^— iwii ■ « > 

Julianna. 
(Liberchey Pal.) 




Miklós 1547. 

r— A ~— » 

Miklós. 

Gergely 
1595. 1603. 



r~- " •""- " ' i 1595 1603 

Kristóf. Ignácz. I. Gáspár. II. János. András, /p^íg^ g ' r \ 

— ■' ■ i H ■ ~— — — , . . T. I— «^» i I ii 



Márton 

1550. 

(Bay Kata.) 



György 1550. 
(Csery Anna 1559) 



Miklós 1604. 1619. 
(Bossányi Zsófia) 



II. Péter 

török fogoly 

1585-97. 

gyalog kapitány. 

(Sarlay Anna.) 

" 1 1. . i ■ m i i a n i 



Bora. Kata, Zsófiia 



Gáspár 1SS3 1662. 



Anna. 
(Szelényi András.) 



Pál 
1707. végrendel. 
(1. Tihanyi Erzse. 
2. Palojthay Bora.) 



az 1-tól Mária. 
(Baros GyÖrgyné.) 



") Fejér Cod, Dipl. lom. VI. vol. 2. p. 295. Katona Rist. eritica torao VI. p. 
1241. — Mocsáry Ant. Nógrád vármegye Esmértetése l. köt. 88—91. 1. de jegy- 
?etében azon vastag tévedéssel, miszerint III. András m. királyunkat Albert csá- 
ssar &&ú\ írja, — veje helvett. 

15 



%%$ 



Madách, 



II. Péter , ki a* elSbbi lapon. 
török fogoly 
1585-98. 

Gyalog-kapitány. 
(Sarlay Anna.) 



Zsófia. 
(Ráday id. András,) 



II. Gáspár 1606. 

Nógrád v. sz.-biró 

alispán 1618-1656. 

(Nádori Bene Anna.) 



L György. 



/>| — ■ — - 



Anna. Zsófia. 

(Bene (1 Korom zay János. 

András.) t. Söeczky György.) 



Anna. 
(Pethő István.) 



Zsuzsa. III. János 

Nógrád v. jegyző 

1652-1656. 

követ és alispán 1666. 

(Voxith Horváth Magdolna.) 



IV. János 

korponai ka;*>it. 

honti követf 1697. 

(Szeléuyi Erzse.) 



Ádám. 



Péter 

1682. 

katona. 



Zsuzsa 1666. 
(lós. Gyürky Gábor.) 



Magdolna. 
(Bory Gábor.) 



Zsófia. 
(Baloghy 
Gáspár.) 



Borbála. II. Lá3zló. 

(Dobay nógrádi alispán 

László.) 1717—1723. 

(Ujfalussy Zsuzsa.) 



Y. János Zsuzsa. Anna. 

1750. (Fodor László.) 

(De Fabrice Eufrosina. 



Kata. Zzófia. 

(Darvas Gábor.) (Rothbard.) 



Sándor szül. 1754. 
Nógrád v. tőügyészl790- 
(Rusz Anna f 1812.) 



96. 



Imre 

szül. 1781. 

cs. k. kamar. 

(Majthényi 

Anna.) 



Klementina Amália Anna. 
sz. 1783. febr. 8. (Gyurky 
Budán apáoza. István.) 



Karolina 
(Varga 
Sándor.) 



János 

f 1833. 

Pest megyében. 



Béla. Sándor. 

(Gyurcsányi 

Mária.) 



Karolina. 
(Somogyi 
Ferencz.) 



Imre 

lak. Sztregován. 

(Fráter Erzsi) 

r * » 

Aladár. Borbála. r 



Károly 

lak Csesztvén. 

(Csernyus 

Emma.) 



Pál 
nógrádi 
alispán 
f 1849. 



Anna. Mária f 1848. 

(Huszár (1. Huszár Józs. 
Sándor.) 2. Balogh Károly.) 



lária. Manó Pál 
László. Imre. 



A XV, században nevezetesebb férfiakat mutatott fel a csa- 
lád ; névszerint Györgyöt, ki tudományossága miatt „L i t e r a- 
t u s" nevet érdemelt ; és h í s z 1 ó t, ki a oseh király ellen viselt hadban 
vitézségének sorát azon hősies tettei tetézte, hogy az ellen tábor főve- 
zére, Podiebrad üyörgy cseh király fiát Viktorint, bajtársával Jánosy 



Madách. %%7 

Gispárral elfogá, és győzelmi jelül Mátyás királynak adá át. Mely hős 
tettnek jutalmául Madách László bajtársával Jáuosy Gáspárral együtt 
í. Mátyás királytól 1470-ben Nógrád megyéi (Borsos) Berény, Szomolya 
helységet, Heves megyében Bánhalmát, Szabolcs megyében a pricsei 
és kopolosi birtok részeket kapta királyi adományban *), 

Már 1430. bírta a család Nógrád megyei Sztregovahelységet 
is, honnan egyik elónevét írja. És ez időtől, midőn a család már Nóg- 
rád és Hont vármegyében tetemesb birtok ura volt, s lakása is főleg e 
két megyére terjedt, a család maga is két ÍŐ ágazatra oszlott ; szét az 
egyik ág, mely keleosényi ágnak is neveztetik, a múlt században ki- 
halt, a másik mostanáig él. 

Az egyik ág végső sarja Pál Hont megyében Zsemberen lakott, 
ott tette szigorú vallásosságáról tanúskodó végrendeletét 1707. mart. 
8-án; és nem sokára meghalt. 

A másik ág, mely Sztregovainak neveztetik, ezzel egy időben azon 
L á s z 1 ó tói indul le, kinek 1469-ben a cseh háborúban Viktorin her- 
ozeg kézrekerítése általi vitéz tettét említők, és ki 1470-ben Nógrád 
megye főispánjául íratik 2 ). 

Krisztina — úgy látszik — Györgynek Csery Annától leá- 
nya, volt neje előbb Rimay Gyöigy deáknak (literátus) utóbb 1586. 
már Sóos Péter özvegye ; anyja Rimay Jánosnak a költőnek. 

II. Péter 1585-ben szabadult meg a török fogságból és gyalog- 
sági kapitány volt •). Nejétől themai Sarlay Annától egyik fia Gr y ö r g y 
1560 — 76-ben nógrádi alispán *). Másik fia II. Gáspár Nógrád me- 
gyénél előbb szolgabíró, majd táblabíró, utóbb 1617— 1646-ig alispán. 
1636-ban osztozkodott. Nándori Bene Annától többi közt fia 

HL J á n o s Nógrád megyének 1652— 1656. h, jegyzője, 1659. 
1660-ban országgyűlési követe, 1666-ban alispánja. Feleségétől Voxith 
Horváth Magdolnától egyik fia IV. P é t e r 1682-ben a kassai várda 
megvételében vesz részt *) ; másik fia 

IV. János 1682-ben korponai kapitány, már fiatalkorában Fü- 
leken lakozván, több ízben mutatá vitézségét a törökökkeli harczokban, 
s több törököt fogott s vágott le, 1678-ban daczára, hogy nehéz sebet 



a ) Gr. Teleki, Hunyadiak kora XI. köt. 427. lap. 

*) Lehoozky Stemmat. II. p 230. de a följebb említett donatiobaa mé& 
nincs így említve. 

*) Lehoozky Stemmat. II. 230. 
4 ) Bel. M. Notítia Nova Hung. IV. 
*) Ugyan ott 11 231 

15* 



23* *t«4áefe 

kapott, egy előkelő spahit vágott le, és ő volt első, ki a íulcki vár ka- 
puja fölé az első török fejet föitűzé ; Buda meg mállásakor az érdi harez- 
ban szintén egy ellex^ségnek — mint maga írja— végere ment, es ugyan 
az ősszel, a török segítséget akarván Budára bevinni, az szőlők közt, 
derék törököt ejte le, zászlóját *s elvévén. Ekkor Hon* megye serege 
vei harczolt Buda alatt. 1687-ben Hont megyének országgyűlési kö- 
vete volt. Meghalt 1697-ben Neje szelényi Szelényi Erzsébet volt; ki 
tol több leánya és egy fia II. László maradt. Ez 171 4-ben Nógrád me 
gye szolgabírája, 1717 — 1723-ig pedig alispánja volt. Feleségétől Uj- 
falussy Zsuzsannától, kivel falujok templomtornyába harangot is csi- 
náltattak *), leányain kívül ismét csak egy fia V. János maradt, en- 
nek fia 

Sándor szül. 1754-ben. Esztehetsege és szorgalma által atyja 
megfogyatkozott Ősi vagyonát ismét visszaszerzé. Nógrád megyének 
1760— 1796-ig főügyésze volt. Özvegye Rusz Anna meghalt 1812-ben 
dee. 12-én Három leánya és két íia maradt. Ezek közűi János Fest 
megye táblabírája volt, meghalt Pesten 1833 nov. 7-én. kora 47. évé- 
ben. Gyermekei Béla, Sándor és Karolina a táblázaton állanak, 

Sándornak másik üa I. í rnre A. -Sztregován született 1781 sept 
18-án Meghalt mint cs. kír, kamarás 1834, jan. 3-i.n kora 53. evében, 
Nejétől kesseiökeÖi Majthényi Máriától gyermekei Mária, előbb ba- 
ráthi ifj. Huszár József Nógrád megyei alispánnak, s tnnek halála 
után Balogh Károly kapitány, s utóbb forradalmi ezredesnek neje. ki- 
vel együtt 1849-ben az oláhok által íelkonczoltatott, Anna Huszár 
Sándorné. 

II. Imre volt megyei tiszt, al- és főjegyző, lak. Sztregován 
G vermekei AUdárés Borbála. 

Károly lak. Csesztvén. Nejétől Csernyus Emmától gyermeké 
Mária, Manó, és László. 

Fal 1849-ben Nógrád megye másod alispánja, röviddel utóbb 
még azon évben meghalt. 

A család czímere — mint a följebbi ábra mutatja, a paizs kék 
udvarában hátul 30 két lábán állá grif, első lábaival arany koronát 
tartva. (Másutt halmon nyugvó koronából emelkedik ki a grif.) Ugyan 
ilyen grif emelkedik ki a paizs fölötti sisak koronájából. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörős 

; > Mocsáry A. N"<5grad várm. E*merí;etésa I. 98. 

*) A család két tudói orvcw tagjáról 1. Veszprémi Biogr. Mediaor. p. 220. 
él Hurányi Mem. Huayar. II. 



JMáes? — Madarassy. tfc9 

Stfadácsy csatád Szabolcs és Arad vármegyei nemes család. 
Ez utóbbi megyében Madácsy Károly és íiai József és Károly 
1812-ben hirdettetik ki nemességüket *) 

MtoÚkr í-*;il*d. Zempíin vármegye ozímerievelei? nemes <*sa- 
ládái sorában áll *). 

Erdélybea a Csíkszékben ét a cs?k szentgyörgyi Madár 
család, melyből A o í a 1 aljegyző 1815- ben, István N-Vár&d megyei 
katb. felkész. 

madarán család (Kíbédi.) Erdélyi székely család. Már a 
XIV században eléfordúl Madaras Imre, kinek fia László., kinek 
Barnabás és Jakab Marosszékbeo főszékelyek 3 ). 

Az utóbbi időben G abor Külülló megyei szolgabíró, 1848-ban 
az oláhok áltál fel koncz oltatott Özvegye Ü«eh Julianna szélkúti birto- 
kosnó, ugyan ott birtokos J n z «* e f. 

jffadaraftsy család (Mező-madarasi.) Borsod. Gömör stb. 
megyékbe kiterjedt nemes család 

Gömör megyében több tagja főbb megyei hivatalt viselt. így 
István 1706-ban másod alispán *}. József 1770— 1780-ban fő- 
jegyzője b ) ; Pál előbb alügyész, íöGÖ-ben al- : utóbb 1814-ben főszol- 
gabíró volt. 

István nak neje Kandó Zsuzsanna, László nak Bárczay Zsu- 
zsanna volt. 

Pest megyében Madarassy László 1836 — 1847. Pest megyében 
a 3oíti járás fős zolgabi rája. 

Ugyan a megyében e század elején bir Madarassy J ó z s-e f 
Fertős-AlmásoD *) 

Szatmár vármegyében birtokos a Madarassy család Gr a o s á- 
lyon 7 ), Komárom megyében K o í t h á n 8 ) stb. 

Madaras*? család. (Gojzesti.) Előnevét Krassó megyei G oy 
z e s t helységről írja, meiyre e században nyert adományt. 

E családból volt Madarassy Peren ez előbb egri kanonok 
1814-től 1827-ig, utóbb pozsonyi prépost, majd septemvir, innen kan- 

*) Arad várm jegyzőkönyv 613. *zám alatt. 

*) Sűrmay C. Zempiin: not. top. 114, 

•) Kilíay, Székely Nemz. 266. 

*) Bartholomaeidea C. Gömör. 760. 

4 > U^yaa ott 765. 

*) Szirrr-ay C. Ugonsa 2 75. 

*) Szirma}*. Szatmar várm. 26£ 

*) Fénye*. Komarom vann* 126 



£30 Madarasa - üfaday. 

czellariat ref. tanácsos, és czímz. ansariai püspök. Meghalt 1838-ban 
aug. 3»an. 

Madarassy János az egri lyceumban jogtanár, és Heves me- 
gyei jegyző, utóbb könyvvizsgáló Budán, és helyt, tanácsos. Ptai F á l 
és Móricz. 

Madarász család. Göraör, Baranya, Somogy, Fejér és So- 
mogy vármegye nemesei közé számítatik ily nevű család. 

A XVÍI. században él eperjesi Madarász Gryörgy, ki 1629-tŐl fogva 
sokat segítette Laskai János magyar írót, nevezetesen két útjában 
Németországban Boroszlóig ; és honn Eperjesen is házánál tartotta 
gyakran Laskait, ki hálából ,*Nzetes nemes eperjesi Madarász György- 
nek" ajánlotta Lipsiusnak latinból fordított és 1642-ben Bártfán 
nyomott „Polgári társaságnak tudományáról írt hat 
könyvét". 

Göraör é$ Baranya megyékben czímeres nemes leveles család 
azon Madarász, melyből leginkább András emelkedett ki, ki is mint 
a csetneki rézhámor, ma3zuikói papírgyár, pécsi vasgyár, gőzmalom és 
kenyérsütő intézet vezetője s mondhatni nemtője a hazai ipar élénkebb 
forgalmát sikeresen élőm ozdítá. Fiai közül ismeretes Victor (Greiza) 
történelmi festesz, ki jelenleg Parisban folytatja művészeti tanul- 
mányait. Andor/ és Emil péosi vasgyáraikat vezetik. Ezeknek 
leány testvéreik Paulina Szontagh Pál né, Hermina Szontagh 
Mátyásné, E m i 1 i a Szirány iné, és N e s z t i hajadon. 

Más Madarász család az, mely Somogy és Fejér megyében székel, 
és melyből László és József 1 848 ban képviselők voltak, amaz 
a forradalom alatt honvédelmi bizottmányi tag. a vörös tollas párt egyik 
vezére, jelenleg külföldön. Pál Somogyban 1840-ben megyei esküdi, 
1843-ban al-adószedŐ ; 

Madár y család. Madáry Márton 1713-ban III. Károly ki- 
rály által nemesített meg 1 ). 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó egyszarvú, 
a paizs fölötti sisak koronájából szintén egyszarvú emelkedik ki, három 
fehér rózsát tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A Madári család 1780 — 90-ben Komáromban az udvartelki ne- 
mesek sorában fordul elő 2 ). 

Maday család. (Kis-Madai f.) Hajdan a Szaunár megyében 



*) Collect. Herald, aro. 660. 
l ) Fejér, Komárom varm. 89. 



Madassovich — Maday. 



5*31 



fekvő Kis-Mada helységet bírta 3 ), melynek toszomszédja Nagy-Mada 
már Szabolcs vármegyében van. 

1415-ben élt Maday László, Bertalan és János, kik Wit- 
kay András erdejét elpusztították ; viszont a Maday László szőlőjét a 
witkai jobbágyok pusztítáfc el. Ekkor a nevezett Maday ak a Witkával 
szomszédos Kápolna pusztán bírtak, hol részbirtokukra a három ne- 
vezett Maday 1414-ben kir. adományt vittek % ). !436-ban Maday 
László ellen Csáholyi János és László pert folytatott 3 ). E család 
kihalt 

9iadas&ovieh család. Madassovieh János 1717-ben Gá- 
bor Jánossal együtt neraesítetett meg, mint e munka IV. kötet 306. 
lapján megíratott. Czímerük is ugyan az, t. i. a paizs kék udvarában 
ágaskodó oroszlán, kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koroná- 
ján pedig arany nap két kiterjesztett sas-szárny között ragyog. 

máday család. Lakhelye Szepes, Sáros, Zemplín vármegye, 
és Budapest, sőt a családnak egy tagja 1740-ben Szászországban Hal- 
iéba költözött. 

A család egyik Óse 
Maday Mihály és neje 
Zsuzsanna 1591, május 
3-án hűséges szolgála- 
táért Perényi ImrétÓl 
Zemplín megyei Mádon 
és Borsod megyei Ede- 
lényben nemesi kúriákat 
kapott, melyre azon évi 
jun. 26-án királyt jóvá- 
hagyást nyert, 

A családot a meg- 
nemesíté3 Trencsín vár- 
megyében érte, hol Ma- 
day Mihály, az Ö és 
neje Osztroluczky Éva, 
s örökösei részére III. 
Ferdinánd királytól 1648. jun. 4-én nyert ozímeres nemes levelet azon 
évi sept. 9-én Trencsín megyének Zsolnán tartott gyűlésén kihírdetteté. 

*) Síirmay Szatmár várm. 11 9Í. 
*) Ugyan ott 94. 9B. 97. 
3 ) Ugyan oHMO. 




231 Maéocsai — Madocsányi. 

A család ezímere — mint itt ábrázoltatik — következe 1 : a pajzs 
kék udvarában zöld téren jobbra néző fehér hattyú áll ; a paizs fölötti 
sisak koronájából félig vadbőrbe öltözött ember tűnik fci. jobb kezében 
nyilat, balkezével vállához illesztve ívet tart. Foszladék jobbról vörös - 
fehér, balról ezüst-vörős. 

A család egyik tagja Miklós Sáros megyében Si rókán- birtokos. 

Ugyan e család egyik tagja M. Káról y t*szai evang. ker. su- 
perintendens. 

Madocsai család. (Gidófalvi.j Közűlök J ó ? 3 e f 184$. e&tt 
Zaránd megyében törvényszéki ülnök, özvegye ribiczei birtokosul íratik. 

Hfadocftánjri család. (Madocsány> ) A Liptó vármegyei 
törzsökös nemes családok egyike. Székhelye madocsányi 6m birtokuk, 
melynek egy felét a Kubinyi családdal kir. adomáry levél mellett bir- 
tokolja. A család nagyobb része Trencsín, Komarom és Hont várme- 
gyébe költözvén, ez utóbbi megyében nevezetes birtokokra 9 megyei 
főbb hivatalokra tettek szert. A trencséni vonalból mely Pál áltai 
jutott e megyébe, és enoek felesége miticzi Roson Margit által a Ro* 
sonféle jószágok nak egy részében örökösödött, Trencsín megyében ba- 
rom alispánt, névszerint 1573-ban Fái t, 1643-ban Imrét, 3 1690. 
Miklóst mutatott fel. Ez utóbbi egyszersmind mint Rákóczy híve ős- 
meretes ; és böróczi várában nevezetes levéltárt hagyott hátra, mely is 
magával a horóczi jószággal együtt Antal unokájának magvaszakad- 
téval annak végrendelete szerint Victoris íd. László- ra ment által e 
század elején. 

E vonal horóczi eionevet is viselt, és temetkezési helyük Treo- 
eaín sz. k. város egyházának sírboltja volt, hová névszerint az említett 
Pál alispán is mint e városban is házbírtoko3, temettetett 1750-ben 
Madocsányi Gáspár, a rózsahegyi, szintén a templom kerítésén belől 
találta Örök nyughelyét ? ) 

A trencsín megyei horóczi vonal leágazása következő : 

Pál 1Ő73 alispán. 
(Roson Margit.) 

Jáno«. Doni. Anna. MikMu. András. 

t (Ordódy (Majthény Bernát ) (Elefánty (Dávid 

Gáspár.) Kata) Erzse.) 

Erzse. Magdolna. András. 



Pál Imrft János. 

Hont megyében. 1643 alispán. 

» Fitter Zsnz&a) 



"TT <, . , r^. ,,. ,. Folyt, c követkézé lapo* 

') bzoatagh Pán. kozleae. J l 



MaAaesáuyí. )9S 



írnre, ki a* tUbbi tápon. 
1S43. alispán. 
(Fitter Zsuzsa.) 



Miklós Gá&pá/" Imre. János. Kata N. Mária. Kait*. Ilona, 

1690. Komárom 1 f (Tresz (San- (1. Mar- (Gosz* (Forgicli 

alispán raegyé- tyánstky nyogh sovszky tonyi Irart.) 

(1. Tál- ben Kata) Zsig. 2. Nozdro- Andr.) 

tésyKata. mond.) viczky. 
2. Jáky 
KriskaO 

r~ — ».' , «.. ■«■ « ■!■.— « — ■ ii i n n rtin »» ii — ni « ii— "ii ■■ ii -»■» —» ! i .... .»■—■■ « n i . ... — . i i in i i | 

l-t6r Miklós. A. Mari*. Kata. 2-tól Antal András. Imre. Klára. Kriska. 

(M«o«éry (CrhUányi 1736. 

Adum.) Pál.) arany -sarkantyús 

17414*1. 

p»— ». . i i i mi i ■ « i n i i»i» jA »i . imi i ii i m h _~. | 

Fióris Antal 

Hóróozon Misiczen 178$. 

1768. f Horócson 1603. f 

Hont megyében találjuk Andrást, tán P á 1 fiát ; ezen András- 
nak Rudnay Judittól 1660-ban fiai Miklós és L á'a s 1 ó. Ugyan csak 
Hont megyében találjuk a múlt században Rozáliát Baros Lász- 
lónak, Johannái, Baros Pálnak és Esztert Krec^máry Salamon- 
nak özvegyeit i 778-ban. 

Veszprém vármegyéből nősült Miklós, 16&% szegvári kapi- 
tány, kinek neje Rabbi judit volt 1 ). 

A liptói ág mely a madocsányi előnév mellett Kelemenfalváról 
írja magát, néhány ízen kivetkező nemzékrenddel bír 3 ) : 

Márton 1657. 
(Petri Anna ) 



Dorottya Í639 ístván. 

(esepei Zolika Ferenci.) 1664. 



Miklós Zsigmond. András. Pál. István. Erzse. Anna. 

1664. 1664. r TT~~ 1 

István. 

A liptói ágból jelenleg él Rózsahegyen Imre. kinek fia Pál 
(sefti Madocsányban 1807, dec. 14-én.) 1837»tő) Liptó megye alispánja, 
az 183%-kt országgyűlésen követe, midőn szép hírt szerze magának, 
1848-ban Árva megye alispánja, a forradalomban tevékeny részt véve, 
16 évi fogságra Ítéltetett, és ennek egy részét kiszenvedve, kegyelmet 
nyert. Most 1860-tól az oet. SíO-ki kin diploma nyomán Trencsín vár- 
megye főispánjává neveztetett ki. 

Ez ág megígért származati táblázatát mostanig sükertelenül 
várva, az taláu petlék kötetre lesz közölhető. 

*) Per újjító kir. parancs ré«zök/«. 
■) Wagner Mss. tom. LXX .. p. & 



23fc Madva — Magit. 

A osalád ozímere a paizs kek udvarában álló daru, mely eg yik fel- 
emelt lábával kövecset tart '). 

Madva család. Madva M i k 1 ó s neve bevan íry& Treocsin 
vármegye 1713. évi nemesi lajstromába, mint Nem es-Podragyon lajtosé. 
Valószínű, hogy a híres és szerencsés gyógyító rudnoi plébános Madva 
József is e család ivadéka volt. 

Magdaleniclft család. Horvátországi n mes család, melyből 
Boldizsár 1760-ban cs. k. tanácsos, báni tábia elnöke, és a zágrábi 
püspökségbén ideiglenesen helytartó volt. 

E család egyik ága 1789-ban báróságot nyert ? ); és a bárói czí- 
mer ez volt: a paizs függőlegesen kétfelé oszlik, a jobb oldali osztály 
jobbról balra rézsútosan vonuló két fehér osíkolat által három udvarra 
van metszve, a középső udvarban arany grif felfelé rohanni látszik ; a 
két szélső udvar vörös ; a bal oldali osztály ismét vízirányosan oszlik 
kétfelé, a felső kék udvarban gólya áll, csőrében kígyót tartva; az alsó 
arany udvarban három vörös csillag látható, kettő ffelül, egy alúi. A 
paizs fölött bárói korona, és a fölött két koronás sisak áll, á jobb olda- 
liból arany grif emelkedik ki, kivont kardot tartva, a balból két kiter- 
jesztett fekete sas-szárny között vörös csillag látható, Foszladék jobb- 
ról arany-kék, balról ezüst- vörös : a paizsot kétfelől telamonok gya- 
nánt két tigris tartja a ). 

Magdics család. Magdics Péter 1714-ben III. Károly ki- 
rálytói nyerte czímeres nemes levelét *). 

Czí mer e a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó kettősfarkú 
oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva ; a paizs fölötti sisak 
koronájából szintén a leírthoz hasonló oroszlán emelkedik ki, kivont 
karddal. Foszladék jobbról ezüst- kék, balról ezüs- vörös. 

Ma|h család. A ozímeres nemes levelet Magh Pál szerzé, 
saját, úgy fia B e n e d e k, és ettől származó utódai részére III. Ferdi- 
nánd királytól; és azt 1643. dec. 18-án Nógrád megyében Füleken tar- 
tott közgyűlésen kihírdetteté. 

A családfa következő : 



*) Lehoczky Stemmat. II. 232. 
') Lehoczky Stemmat. 1. 169. 
*) Ádami Souta gentíl. tom. VII, 
*) Gollect. Jfcrald. »ro. 649. 



Pál 1648. 

"Benedek 1643. 
Novajon Jakott. 



János P«.í 

J.-Apátiban Szabolcsban 

f 1772- tájt. Egy ekén. 
kom. 85. évében. 



Mátyás 

Szabolcsban Legyeken 

meghalt 1839. kör. 

kora. 77. évében. 

Mátyás. János. Márton 

Egy ekén. 

Hidegkúton szintén éitek Magh családbeliek, névszerint Ferenez- 
lek fia F e r e n c z ott született 1730-ban ; Mátyásnak fia A n t a 1 ott 
zül. 1730-ban; Istvánnak fia István szül. 1734-ben; Andrásnak fia 
j á s z 1 ó ott született 1734-ben. 

Maghy csaliul. A név a XV. században igj írva, de kimondás 
zerint bizonyosan Magyi. E család nevét a Szabolcs megyei Magy 
usztáról vette '), vagy törzse is azon koksói Magy volt, kinek fia 
4ychwa Márton 1262-ben fordul elé *). 

Maghy Demeter 1468-ben Szatmár vármegyében Császári 
lelygégben rész birtokot nyert királyi adományban 3 ). 

Valószínűleg ennek fia Maghy Pál, ki 1505 ben alnádor, 1499- 
en Szatmár megyei Szalmád és Baromlak helységben rész birtokot kap 
irályi adományban *). Gyermekei maradtak Sebestyén, II. De- 
í e t e r, G y ó r g y és II. Pá I, kik 1504-ben egyességre lépnek a Szo- 
olyi családdal 5 ). 

E négy gyermek kőzűl Demeter 1541-ben Szatmár megyei 
>ers és Hodász helységbeli birtokba iktattatott be kir. adomány mel- 
5tt •). 

Ezek közül valamelyiknek leánya Zsófia Székely Antalné, ki 
573-han Szatmárban OIcsva-Apáti, Vitka és Gyüre helységbeli 7 ) btr* 

') Jászay Pál, A m neírztt napjai az arany bulláig. 22. 
») Ugyan ott 23. 

•) Szirmay Szatmár várm. II. 81. 

4 ) Jászay P. A m. nemaet napjai a mohácsa vész után 156. — És Szirmay 
L k. II 63. 6ő. 

$ ) Mss. Musaei nat. fol. lat. 213. 
•) Síirmay Szatmár. II. 82. 86. 
*) Ugyan ott &5, 57. 101 



236 MáfBér 

tokra visz királyi adományt 1575 ben pedig férjét meggyilkol- 
ta tja '). 

Valószínűleg a följebb említett másod* k II. Pálnak leánya Lucia, 
Kenderessi Jánoané, kinek utódai 1588- bau Közép-Szolnok megyei 
Er-Szeut- Király és Orbok helységbeli rész birtokra és az egész Tárnok 
nevű pusztára > mely birtokok M agy résznek neveztettek, Bathori 
Zsigmondtól adományt vittek 2 ). 

A Magyi család kihalt. 

H&gner raalánl Erdély nemes családa. A törzs Mágner í. 
A a dr ás Klagenfurtból Karantan tartomány városából eredett, hol 
máig is élnek Mágnerek. Mint őrmester az erdélyi egyik ezrednél 1720. 
körül, Erdélyben megnősül, nŐűl veszi Ördög Fereocz leányát Annát. 
Már 1728. zsombori, 1752-ben koiosván postamester. Fial Antal, 
tán mert Zsomborban született, — hol atyja postamester volt, — zsom- 
bori előnévvel él ; — 177). Kolos vármegye actualis ülnöke, Doboka 
vármegyei árenda tárnok, 1786. zsombori-, és hu zamos éveken át koios- 
ván postamester. F*ia II. Antal 1798. FelsŐ-Báuyán bányász-mérnök, 
erdélyi nemességet nyert még 1791-ben január 11-én II. Leopold ki- 
rálytól, gyermekei és testvére Istvíi o és utódai részére is, minthogy 
azonban aczímeres nemes íevél akkor k? nem adatott, azt I, Ferencz ki- 
rály 1798. május 4-én kiadatá, és az 1799. január 22-én Kolos, azon 
évi febr 18-án pedig Doboka vármegyében kihirdettetett 8 ). E czíme- 
meres nemes levél szerint a család már előbb is nemes volt, a mit 
osztrák örökös tartományokbeli nemességre keli érteni ; miután a biro- 
dalmi nemesség sorában szintén találtatnak nemes Mágnerek *). 

A czímer -- melyet az erdélyi nemességgel a osalád 1798-ban 



*) Ugyan ott 102. 

a ) Leleszi Convent : az oklevél így szói Joannis Keadcreiii ex 
comorte Lucia fília P a u l i Magjr de eadem M a g y". 

3 ) Hodor Karoly szíves közlése 

*] 4z Europaistiiie Wappen Varsám ml nng IX. k. 30ft I. következő Mágner 
családi czímer található apaizs függőlegesen kétfelé oszlik, a jobb oldali osztályt 
alul folöí fűrész alakú fekete szelemen választja kétfelé, é« e szelemen előtt az 
előtérben egy kinyílt liliom virág látszik > a baloldali osztály vörös udvarában 
pánczélos kar, kivont kardhegyéi) csalmá* török fejet mutat, a kard két oldala 
mellett egy egy csillag ragyog. A. paiw fölötti sisak koronájából két sas-szárny 
nyúlik föl, mindegyiken a paizabeli fűrész alakú szelemen, es liliom ; ellenkező- 
leg színezve :, a szárnyak közt a pa>?s-bel) kar kivont karddal *■* törökfejjel. Fősz- 
ladek jobbról ezüst- vörö*, balról arany- fekete. A czímer felirata ez ; A r m a f ü r 
denHarru v o n M a g n ti r á c a d e 1 1 ■ Reiűhi r' a ra i 1 1 e. D í e i e r 
Stamm if t al t 140 Jan.-. 



Wagní - niagnevich. 237 

nyert, — következő: a paizs rendes kereszt vágással négy részre oaz 
Útik. Az 1. és 4 osztály kék udvarában pánczélos könyöklő kar van, 
mely pedig az eisŐ 1. udvarban fehér kettős -ke resztet, a 4-ik udvarban 
pedig arany markolatú kivont kardot tart. A 2. és 3-ik osztály arany 
udvarában balról jobbra rézsútosan í'ekvo barna delejto* látszik. A. paizs 
fölötti sisak koroaaján szintén pánczélos kar könyököl kivont kardot 
villogtatva. Foszl»dék jobbról ezüst-kék. balról pedig arany-fekete. 
A. családfa következő. 

Jtfagiier I András 

kator*. f 1?68. előtt. 

(ördög Anna f 1777) 



1. Antal Maria Ter*z. 

mk. 1791. után. (pávai Vájna Zsigra.) (1. Dobra Péter. 

(Kászoni Bora.) Dobokán.) 2. Honter János.) 

Ördög Ke rejzturott Mooson. 



H. Antal Bora. Jóssef. I. Iftntaz István Klára. Anna. 

n;ég szerzó (S/nbo^lai f pap. katona. (Lázár (Pisehné.) 

mh. 1803. József) f lilémé.) 
(He vele Róza.) 

Ferencz. HL Antal + János Róza Ignácz 

f (Hamraersohmidt f 1857. 1 1856. sznl. 1796. 

Augutta.) (Viski Eszter.) (csákói (Vialci Agne*.) 

Pap Antal) 

II. András Mária Eszter. U.János IV. Antal 

szül. 1830 (Majthény Dániel.) sz. X842 maj. 7. sz. 1847. 

sept. 28. aug. 19. 

volt kor véd. 

A törzsnek mindkét nemű ágon jalenleg 52 utóda él, és pedig I. 
Antalnak ágán 19; — Mariának — ki 17§7. april. 18-án kelt egybe 
Vujna Zsigmonddal, — ágán 11 ; — Teréz ágán 22 utód él. 

István 1787-ben Kolos vármegyei táblabíró. III. Antal Nagy- 
Bányán kamarai hivatalnok. — I. J á n o s 40 évig Dobóka vármegyét 
szolgálta mint út felügyelő. Meghalt végrendelet tétel nélkül, daczára 
német családi eredetének, a leghazafiasb magyar érzelemmel. II. I g- 
nácz 1822—1832. Doboka vármegyében rectificator biztos; 1832 — 
1845-ig szolgabíró a nagy-iklódi járásban. 

Magna család. Magni Káról y-M i k s a a<: 1687-ki ország- 
gyűlésen magyar hon fi ásítást nyerjfc *)• 

JfKaffiiovicu catalátl. Magnovics Márton 1646. octob. 2-án 
Pozsony várában kelt czímeres nemes levélben IÍI. Ferdinánd király 

■) lő$7-ki 28. torv. ozik 



£38 Magoehy. 

által nemesi tetett meg, és czíraeres nemss levele 164£Mben Pozsony 
varmegyében hirdettetett ki *)• 

^fágoclty család. tKihalt.) Volt Magoch nemzetség is, mely. 
bői 1300-ban élt M i k 1 ó s és D e m e t e r (de genere Magoch. ') Azon- 
ban e nemnek az itt tárgyalt csaíáddali összeköttetését eddig nem ismer- 
jük, A Mágochy-ak ismert törzse Mágochy Márton Porkoláb nevet is 
viselt, valószínűleg mint valamely várnak Porkolábja jutott e névhez, 
és neve így íratott : Martin us Porkoláb de Nagy Váth etMagock 
Élt 1514-ben, midőn Harkány és Karány helységet és arra 1515-ben 
mind két ágra adományt szerzé. Harkány helység Baranya várme- 
gyében fekszik, de azon megyében van M á g o o s helység is ; és így 
ez utóbbi volt fészke a Mágoohi családnak, és erre látszik mutatni 
1558-ban Veranohich levele is Mágoohy Gáspárhoz akkor gyulai vár- 
kapitányhoz, kinek a kapitányságról lemondási szándokán azért is cso- 
dálkozik a nevezett főpap, hogy miképen unhatta meg születése föld- 
jét ; mit itt természetesen az ország alsó vidékére kell értenünk, hogy 
Baranyát is bele foglalhassuk. 

Porkoláb Mártontól következőleg jő le a családfa : 

Porkoláb Márton 
1515. 1516. 

r-~' ' ' *—■ ' ~ "-\ 

Magdolna. Ferencé. I. András. I. Gáspár Dorottya. 

t 1 egri k&pit. (Móriez Péter ) 

11. András Margit iwj? iK7Q 

(Alagíi y Judit.) _ K r i* / 

r~-— — ■*- —— ^ ~ ' Fereacz. 

11. Gáspár 11. íerencz , 

1586. orsz. íőkapit. T 

föispánf 1611. 

(Dersffy Orsolya.) 

Mártonnak fiai közül I Gáspár 1556-ban gyulai várkapitány 
156öig a midőn magányba vonult Torna várába, melyet akkor pénzen 
szerzett meg magának. 1562-ben török fogságba esett, melyből 14 ezer 
aranyon válta ki magát. 1564-ben Eger vára kapitányává, és Heves 
és Külső-Szolnok megyék főispánjává neveztetett. Ugy látszik 1572- 
ben az egri kapitányságról is lemondott. 1573-ban Miksa királytól 
Munkács várát és uradalmát szerze tíz évre beíratképen 42 ezer fo- 

*) Az eredeti armalis Pozsony várm. leréltárában. 

*) Lehoczky Stemmat. 11. 232. Lehoczky it a Magócsy család nemzékrendét 
is hibásan adja, itt a Geneal. auth. II. nyomán és a gr. Keglevichek fólperes- 
sége alatti perbeli genealógiáról közöltetik. 



fliagócsy* t&9 

rintért *). fi zálogos birtokban 1579-ben Rudolf által is megerősíte- 
tett, sót miután fia már nemélt, és e birtokokat öcsosei András és 
Gáspár részére is szerzé, ezek újra erősítést nyertek 1580. és 1586- 
ban 31 ezer forintért Gáspár 1574-ben Bereg vármegye főispán jává a ) 
és utóbb Torna megyének is főispánjává lőn, 1579. táján, a midőn Bé- 
késben a kígyósi pusztát 4500 fton szerzé. És úgy látszik ez évben 
meghalt. Nejétől Massai fiuláliától a ) cj^j korán elhalt fia P e r e n o i 
született. Testvérének 

I. András fia II. András nagybátyjának halála után az ez által 
építetni kezdett, paozini kastélyt Zemplín vármegyében bevégezteté. 
Meghalt 1590. táján, özvegyét Alaghy Juditot, kitől két fia G á s pá r 
és Ferencz maradt, Rákóczy Zsigmond vette nőül, és ez mint gyámja 
a Magóchy gyermekeknek, 1691-ben miután a zálogos évek leteltek, 
a munkácsi uradalomért a már fizetett öszvegen felül még 82 ezer fo- 
rintot fizetett. 

II. Gáspár hamar elhalt, úgy látszik : már 15tf l-ben sem élt, 
testvére II. P e r e n c z pedig 1580. táján született, mert neve még az 
1573-ki munkácsi beiratle veiben nincs megemlítve, Halálának éve pe- 
dig 1611-ben kora 30. évére tétetik *). EFerenoz szintén Torna és 
Bereg főispánja, és felső Magyarország főkapitánya volt Meghalt Be- 
regszászon 1611-ben kora 30. évében Eltemettetett Tályán. Neje szer- 
dahelyi Dersffy Orsolya a következő évben, az utóbb nádorságra emel- 
kedett Esterházy Miklósnak nyújtá kezét, s vele a magvaszakadt Ma- 
gócsy, Dersffy családok szép örökségét 5 ). 

A Mágochy család czímere — mint a paczíni kastély kapuja fö- 
lött láthatni fl ) : a paizs udvarában álió vitéz, kinyújtott kezében égő 
szívet tartva. A paizs fölötti sisakon két kiterjesztett sas-szárny emel- 
kedik ki. 

Hfagócsy család. Trencsín megyében 1748-ban Magócsy 
László mint a felső járásban birtokos nemes íratott a megyei lajstrom- 
ba 1 ). ~- Tán e családból származott Magócsy Elek a sz. Ferenczes 
szerzetesek egykori tartomány főnöke is. 



*) Tabódy, Munkács multj* slb. 147. lapon az oklevél. 

») 1572 : 4. és 1575 : 33. torv. czik. 

•) Lehoczkynál és másutt is nejeűl I. Gáspárnak Kiuevich Horváth Annát 
olvasom, de ez valószín űebben 1). Gáspár neje lehetett. 

4 ) Lehoczky id. h. 

*) Az idézetteken kivűl a Magochy családról lásd: Szirmay, Ccttus Zemplín 
not. top. 61. 62. 87. 294 295. not. kis 112. 130. 165. — Budai Fér:' Húrt. lex. 11. 612. 

*) Szirmay id. h. 295. 

1 ) Szontagh Dániel közlése- 



24** flfagfimy — Magyar* 

Jf a&oray c*&«i3it<$. \ czímeres ueme>: levél szerzője Mago- 
ray György R czímere? nemes levél í $ 17 ben Porsega varmegyé- 
ben Klemen Miháiy lelkésznél találtatott »}. 

Itf&goró család. (Kézdi-vásárhelyi.) Ko^űlük Sí mm* al- 
jegyző, Sámuel erdófeiügyelő 1848-ban Kezdi- Vásárhely városnál. 

JÜQgyar eaalidbellek. Legelső, kit történelmi emlékeink- 
ben Magyar vezetéknévvel élve találunk azon Fái mester, ki !B27-ben 
I Károly király gjmesi várának várnagya volt? és ezen évben Komárom 
megyében a Konkolyi Tbege családból nősült Hindi Tamástól Konkolyt 
megvette, és arra valamint Mercse helységre is királyi adományi vitt, mi- 
végett a Konkoiyj családdal perbe keveredett. 1352 ben M. Vi\ e bir- 
tokot Hindy Tamás fiának Benedeknek ei- és illetőleg visszaadta »). 
M. Pál birtokszerzési szorgalmát mutatja egy másik 1327-rÖl Ábrám, 
Szőlős és Csopak helységről szóló ítélet levél *). Ugyan csak e Mngyar 
Pál 1328 -ban csókakői várnagyúl is íratrk *) Neje Nádaady Margit *) 
volt, ki miután fi testvére nem volt, 1322-beu atyja minden javaiban 
örökösül tétetett. M.Pál utódok nélkül halt el Özvegye 1371-beri 
tett végrendeletet s ). 

Más családbeli Magyar Bálás volt az, ki Mátyás király kor- 
mánya alatt köziegénységbölieíső magyarországi kapitányságra, majd 
erdélyi vajdaságra egyszersmind dalmát- és horvátországi bánságra 
feivergődött, és az adonyi uradalomnak adominyos birtokosa volt. 
Meghalt 1 490 -ben Kassa táján. Egyetlen leánya maradt Benigna, 
kit az atyai végrendelet az egész hátramaradt vagyon örökösévé, és az 
atyai akarafc a vitézsége által felemelkedett Kinisy Pál nejévé tett. Re 
nigna Kinisy Pál halála után Kamicsáczi Horváth máskép Miszleno- 
vich Márk királyi udva/nokb^z ment nőül ; ennek is lova felbuli í a mi- 
att történt halála után Benigna harmadszor az egyszerű nemes Kereky 
Gergelynek nyujvá kezét, azonban nemsokára e férjét meggyilkoltaié; 
miért a királyi törvényszék száműzetésre ítélé ; de 1520. april. 4-é.a már 
kegyeimet nyert. Vezeklése emlékéül egy magyar ima könyve ma- 
radt fen '). 

*) Szoxvtagh Dan, LöfAése. 
*) Eredeti okm&nyok. 

*} Fejés Cod. Bipiom. tom VIII. vol 3. p. 2£$. 
*) Ugyan ott VTii. vol ?. p, 210. 

*) $ adasd v máskép C s u p o n, vajry néhol Cuponw. 
*) Kaprina; ivtss B. tom. IV. p. 80. 

') Jászay Pál. AM fíemz. *»pjai * mohacn vési után 874— 386. 1 — Pray. 
P\ 154. - Teleki Hunyadiat kor* XII 133 



Magyar. £41 

Ismét más Magyar családhoz keli számítanunk azon Magyar 
Bálintot, ki mint jeles katona részt vett Pécs védelmében, 1551-ben 
Lippa megvételében j ), 1556-ban Babocsa ostromában. De vitézségére 
árnyat vett ragadozási indulata, mely szerint a Tóthi Lengyel család- 
tói Fonyód és Szigliget várat hatalmasul elfoglalta: de ezeknek vissza- 
adására Öt az 1563. országgyűlés*) kötelezé, és egyszersmind mitit 
nyilvános gonosztevőt is megbüntettetni rendeli. 1568-baji a Bocskay 
féle összeesküvéssel is vádoltatott, de nem sülvén reá semmi, fölmen- 
tetett. Magyar János bereczkí kenéz volt. 1426-ban 3 ). 

Magyar család E család 1654. sept 10-kén nemesíceteit 
meg III. Ferdinánd király által ; és czímeres nemes levele Bihar vár- 
megyében 1655. sept. 7-én kihirdettetett. 1726-ban e nemeslevél alap- 
ján M. Márton Nógrád megyében igazolta nemességét, és azon me- 
gyében, nevezett Márton és István 1 755-ben is a nemesi lajstrom- 
ban fölvétetett *). 

Zemplín vármegyében szintén van Magyar nevű család. *). 

MLag^yar család (FelsŐ-őri.) Egyike azon családoknak, me- 
lyek Vas megyei F e 1 s Ő-O r helységre 1582-laen új kir. adományt kap- 
tak. L. Zambó család. 

Magyar család. Magyar Gáspár és Boldizsár 1725. 
octob. 16-án III. Károly királytól kapták czímeres nemes levelüket 

Czímerük először vízirányosan kétfelé , és a felső ud^ar ismét 
kétfelé oszlik, a jobb oldali vörös udvarban fehér egyszarvú, a balol- 
dali fehér udvarban pedig vörös egyszarvú nol ki ; az alsó kék udvar- 
ban magas szikla begy emelkedik bánya nyílással, mely fölött horgony 
függ, az udvar felső jobb szögletében arany nap, a bal szögletében fél- 
hold ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett kék 
szárn) között, melyek közül a jobb oldalin kiíencz ezüst csillag, a bai 
oldalin arany csillag ea fél hold ragyog, fekete vad ember áll, jobb ke- 
zével vörös zászlót, közepén fehér 03Íkolattah bal kezében pedig há- 
rom piros rózsát tart Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék 

Arad vármegyében Magyar J ó z s e f és P á l 1 831-ben hirdet- 
tetek ki nemességüket ; de ezen följebbi M. Gáspár és Boldizsár 
utódai-e, vagy más családbeliek ? — megmondani nem tudjuk. 



*) Forpjach, Commenl. 25 

») Káltojr, Siekely Nemz. 266. 

8 ) Protokol C. Neograd. anni. 1720 1755. 

*) S«rmay C. Zemplin. not. top. p. 114. 

*) Collect Herald, nro. 311. 

16 



$4fc Mai? var — Bfegyary* 

Magyar CsalátS. (Mérei.) Erdélyország kihalt családai közé 
sorozf atik '). 

Magyart « v Salad. (Udvarhelyi.) Az armalisí udvarhelyi Ma- 
gyari Mi b ály szerzi 1 078. maj. 5-én 2 ). 

Magyart család. (N-Váradi.) Kővár vidéki birtokos, hol Fe- 
renc z törvényszéki ülnök, Sámuel ügyvéd J 8 1 5-ben. 

Magyart reálad. (Sx háromsági,) Közűlök László 1S43- 
ban Kolosvár városi szolgabíró. István 1840 körűi F.-Fejér megyei 
seborvos. Mihály fők orm.- széki számvevőségnél írnok, utóbb Kolos- 
vár városánál adóhivatalnok. 

Magyart család. (K-solyniosi.) István Aranyos székben 
biztos 1845. 

Magyari néven Erdélyben tóbb család létezik. Ezek egyikéből 
¥ ere n ez pestesi re£. lelkész és kerületi főjegyző Hunyad megyében 
1848-ban az oláhok áttal megöletett. 

így o s a 1 1 i Ma gj a r i F ere n ez 1 794-ben Kővár vidéki al- 
szolgabíró. 

Magyart család. Magyari János 1753-ban kelt czímeres 
nemes levélben M Terézia király asszony által nemesítetett meg 8 ). 

Czriicre a pahs kék udvarában ?,<Aű téren álló vörös ruhás, sár •ra 
csizmás, prém kalpagos magyar vitéz, balkezével arany Övéhez csípőire 
támasztva, jobb kezével arany markolatú kivont kardot tartva. A paizs 
fölötti sisak koronáján piros lábú fehér galamb áll. piros csőrében zöld 
koszorút tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Magyary Kossá i^alád. (N.- magyari) Mint e munka VI. 
kötetének 562. lapján Kossá név alatt már említetett, e család törzs 
őse Kossá Albert vok, máskép Magyary-nak vagy nagy-sarlói 
Kossá nak is íratott. Nevezett Kossá Albert E. -Újvárban katona, 
saját, ügy fia Gergely, és apúí testvérei Pál és János részére 
1599. april. 1-én kelt Prágában kelt czímeres nemes levélben nemesí- 
tettek meg Rudolf királytól *) A nemes levél 1666%m Nyitra megyé- 
ben k)3 Tapolcsányban hirdettetett ki. 

A család czímere kék mezőben vitéz, jobb kezében kardja hegyén 
török fejet, a balban zászlót tartva. A paizs fölötti sisak koronájából 
oroszlán emelkedik ki. 

1 ) Kftvári L. Erdély nev. családai, 271. 
* Kemény J, Kotítia €ap Aibeus. I. 251. 
•) Collecfc. Herald, aro. 247. 

*) VesipréTn mesryeí levéltar. — Cclléct Htrald. pag. 126. É* Lehoczky 
Sternroat II. 232. 



Magyar? — Maholányi. 243 

1743. raaj. 9-én Gergely és István, Mihály, Péter, Já- 
nos Fehér megyétől, 3758. jul. 19 én pedig Veszprém vármegyétől 
nyertek nemesi bizonyítványt. 

Jelenleg él a család Fejér, Tolna, Komárom stb. megyé- 
ben ; ez utóbbiban birtokos Kamoesa, Szilas helységben *) stb. 

M agy r>ry Kossá J ó z s e f Tolna vármegye egykori tisztviselője, 
ref. egyl ázi hivatalnok, és a gyönki ref. gimnasiura jótevője, meghalt 
családi székhelyen Gyönkön 1859. nov. 17. kora 54 évében. 

János gönyői posta kiadó szül Győrött 1785. dec. 27-én. 

]Ha$ yary csalid. Czímeres nemes levelét Magyary Mihály 
s neje Kristán Erzsébet nyerték 1631. oct 5-én Bécsben, és azt i63í- 
ben Abaúj megyében kihirdettetek 2 ). 

Jüttg-ysrosi máskép Szőke család. (Magyarosi.) Közutak 
József Yd varhelyen ref. lelkész és tanár 1848-ban. Márton erdélyi 
kir. táblai levéltárnok. 

Magzacsányl család. Trencsín vármegye ezímer leveles 
nemes család ai közétartozik. Az 1748-ki nemesi öszeírás szerint Já- 
n os és M e n y h é r t a hegyen túli járásban székeltek, 1803-ban M i- 
h á 1 y fordul eié három fíával Mihállyal, Józseffel és Zsig- 
monddal Latkóczon. 1737-ben is Zsigmond még ugyan ott mint 
Mihály utóda. Egyik Mihály nemesi bizonyságot is vett ki Tren- 
csín vármegyétől 1 803-ban *). 

Sfaholányi család. (Pohronez Szelepcsényi, báró f •) ElŐne- 
vét, czímerét tekintve, melyek a Szelepcsényi György esztergarai érsek 
családjáéval azonosok, ezzel egy eredetűnek látszik, sőt tán épen az 
érsek valamelyik testvérétől származott. Lásd Szelepcsényi család. 

Ismeretes a családból Maholányi János 169á-től 1699 ig, tehát 
haláláig kir, szeaiélynök *) ; ki is 1695. május 4-én báróságra emelte- 
tett. Nejétől Péterfl Judittól gyermekei Tamás, Antii, József. 
Ez utóbbi 1699-benn még Pozsonyban tanuló á ). 1730-ban m. kir. ka- 
marai tanácsos ; úgy látszik benne halt ki a család. 

Czímerük a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodé koronás 



') Fényes Elek, Komárom várm. 103. 110. 

*) Az eredeti armalis Bihar vármegye levéltárában. 

*) SzoatagU Dániel közi. 

•) Már 1699, <lfec 30-án következő oklevél kelt: Lrae divíaionales fcsatimo, 
niale* ratione baereditatii Mabolanyíanae Lásd Catalogus Mas. BibUothecae Szé- 
oheiiyi. I. 369. 

$ ) „Gaudium Európáé" czimű könyvecske. 

16* 



*** 



üfat&niii — Majer. 



oroszlán, első jobb lábával arany napot, a másikkal csillagot tartva. A 
paizs fölötti sisak koronájából egyszarvú emelkedik, három nyilat 
tartva. A paizst két oldalról foszladék környezi. 

.üf aigiiiit család. Maignin Károly Ambrus az 1 687-ki 
országgyűlésen honüúsítatot a 29. tőrv. oziknél fogva. 

M öjady család. Majady G y ö g y Szatmár megyében Kegyén 
a Báthoriak jobbágyát megölte 1423-ban 1 ). 

Ulájai eeaiád (Májai.) Törzsökös székely nemes család. Kö 
zulők májai Májai Gergely 1579-ben élt a ). 

Az utóbbi időban Küküllő vármegyében Majái Domokos szol- 
gabíró, 1848*ban pedig tizedbér tárnok. 

JUajdlovich család. Majdlovioh György szerzé a czírneres 
nemeslevelet, 03 uzt 1684, mart 26-án Arvá vármegye közgyűlésen 
kihírdetteté ; a megyei nemesség ellentmondása közben 3 ). 

Majdrda család. E családnevet találjuk Trencsín vármegye 
1728-ki nemesi lajstromában, mint nemes Podhragyon lakozó családét. 
Utóbb e név elé nem fordúi *), és így az valószinűleg valamely más 
nevű ember gúny mellékneve lehetett. 

Ha jer család. Törzse Majer Izsák beszterczebányai bá- 
nyász, ki 1 636-ban czimeres 
nemeí levelet kapott. 

Czímere — mint itt a 
metszvény ábrázolja — a pa- 
izs kék udvarban egy folyam 
hullámain lengő syrén, kinyúj- 
tott jobb kezében bárom ki- 
nyílt piros rózsát tartva ; feje 
fölött arany csillag ragyog. A 
paizs fölötti sisak koronáján 
férfikar könyököl három bú- 
za-kalászt tartva. A sisakról 
a paizs két oldalára szokásos 
- foszladék folyik le. 

A családfa 6 ) következő : 



\) Szir.nay Szatmár várai. II. 163. 

2 ) A na. székely nemzet Constitutiáji. 272. lap. 

*) és *) Szontagh D. közi. 

*) Cs. közlés szeri r*. 




Mayer - Majer 2tö 

I *sákji86 . 

andrás. 



Mátyás 

Nyákén, (Hontban) 

gazda tiixt 

György 1789. 
(Cstmyus Bora.) 



Erz*, I. József. Pál. 

(Kovách József.) (Gyttrky Horp Aoson. 

j^y**-) , Tásztó. Mária. " Antai 



II. József Anna János 1820. számvevő tiszt. 

« 1789 f 1860. (Gyürtyk.helytyt.jegyE. ■ j * ^ 

^p^T" ; Sin- Eli,. Toréi. F»- ' 

^g^ do,(Péter6 (top.) «n. 

, * — ^ t txyula.) 

Károly János Anna sx. 1834. 
az. 1830. íz. 1833. ( Jenko A.) 

II. József gyermekei közül Károly 1848-ban, valamint a leg- 
újabbi időben a hírlapi téren is működött. Irodalmi munkásságának 
eredménye tŐbb fordítmányok, mint Dumas „Fekete t u 1 i p á n" czí- 
mű regénye; „Lacordaire egyházi beszéde i", Nicolas: 
„A kereszténység bölcsészeti tanulmányozása/' Mind francziából for- 
dítva stb. 

Mayer család. Mayer Mihály 1754-ben nyerte czímeres ne- 
mes levelét J ). Czímere ez : a paizs felső részéből rézsut kétfelé húzott 
vonal által a paizs három részre oszlik, a középső gúla alakú kék ud- 
varban zöld téren arany grif ágaskodik, kivont kardot tartva ; a két ol- 
dalas vörös udvarban egy egy fehér rózsafej látszik. A paizs fölötti si- 
sak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között fehér rózsafej 
látszik. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Majer család. Majer József 1795-ben lépett a kiváltságos 
rendbe I. Pérencz királytól nyert czímeres nemes levele által. 

Czímere függőlegesen kétfelé osztott paizs, i jobb uldali vörös 
udvarban zöld téren páhczélos, sisakos vitéz áll, jobb kezével egy zöld 
koszorút tartva, bal kezével pedig egy földre támasztott lándzsába fo- 
gódzva ; a bal oldali ezüst mezőben zöld téren zöld grif ágaskodik, zöld 
gallyat tartva, a paizs fölötti sisak koronájából a leírthoz hasonló pán- 
czélos vitéz emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról ezüst-, 
zöld 2 ). 



') Oollect. Herald, nro. 26o. 

1 ) Adamx Scuta gentil, tom. V II. 



2fitf» Mf |*r — IMajerhoffer. 

IKaJer család, Ma jer J a k a b-T h e o b a 1 d magyar kir. ud- 
vari kamarai hivatalnok, és utóbb bányai kamara-gróf az 1687-ki or- 
szággyűlésen nyert honfiusítást , ). 

Mayer család. Mayer Albert és Adolf római szentbiro- 
dalmi lovagok az 1792-ki országgyűlésen honfiusítást nyertek 2 ). 

Czímerük a paizs felső" részéből kétfelé rézsútosan és kissé dom- 
borúan húzott vonal által három részre oszlik ; az alsó gúla alakú kék 
udvarban zöld téren daru áll, egyik felemelt lábával kövecset tartva ; 
a jobb oldali vörös udvarban arany oroszlán ágaskodik, első jobb lábá- 
val arany golyót tartva ; a bal oldali arany udvarban szerecsen áll, de- 
rekán vörös kötővel, jobb kezében piros rózsát tart. A paizs fölött két 
koronás sisak nyugszik ; a jobb oldaliból a leírt oroszlán, a bal oldalin 
egy kiterjesztett vörös szárny emelkedik, és azon vízirányosan egy fe- 
hér esíkolat, és azon piros rózsa látszik. Foszladék jobbról arany -vörös, 
balról arany-fekete. A paizst két oldalról két ezüst grif tartja 3 ). 

Mayerffy család. MayeríFy előbb Majer Ferencz 1696- 
ban II Ferencz királytól nyerte czímeres nemes levelét. 

Czíroere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. osztály arany udvarában 
hullámzó folyamon magyar nemzeti zászlós gálya uazik; a 2. osztály kék 
jdvarában magas zöld hegyen szántó földek és szólok közepette egy 
kis ház fehérlik, fölötte arany nap és ezüst .félhold ragyog ; a 4 osztály 
kék udvarának atyján zöld téren balra egy fehér mén fut; fölötte két 
arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából két elefánt or- 
mán y között, melyek közűi a jobb- oldali félig arany, félig vörös, a bal 
oldali félig kék, félig fehér, pánozélos, sisakos vitéz áll. Foszladék jobb- 
ról arany- vörös, balról ezüst-kék 4 ). 

MayerfFy Ferencz meghalt 1805 aug. 25-én kora 63, évében. 

HajerlsoaTér család. MajerhoíFer György és neje Kata, 
fíok Mihály, leányuk Magdolna, testvére Andrá3 1633, jun. 18-án 
II. Ferdinánd király által emeltettek magyar nemességre, és ozímere^ 
nemes levelük azon évben (feria 2-da prox. pqst festura B. M, Virg.) 
Pozsony vármegyében hirdettetett ki *). 

? ) !687-ki 28. törv. ez. 

*} 179?-ki22.iörv. ez. 

a ) Adami Scuta geritil fcom. VII. 

fc ) ögyan ott 

5 ) Az eredeti amialja Teraes vármegye leveiíáráb&a, hovi Himyady Fe- 
rencz temesvári ügyvéd irata' 1 kö7.űl kerül 1812-^en. Lead Currens Exc. Censll- 
1812. »ov. 3. aro. 27484. 



Majwsaky 



ím 



Majerszky rsrtlató Nógrád, TrencsínésPozsegastb. várme- 
gyében székel. Majerszky Jiaosés általa fiai Pál, Mihály, I s t- 
vá n és József i741, october 28-án Mária Terézia király asszonytól 
Dy érték czímeres nemes leve- 
lüket, mely Nógrád várme- 
gyében Losonczon 1742-ben 
april. 9-én hirdettetett ki ')« 

A család czímere — mint 
itt a metsz vény ábrázolja — 
víziráoyosan kétfelé osztott 
paizs, a felső vörös udvarban 
két fehér rózsafej. az alsó kék 
udvarban e£y arany rózsafej 
látszik. A paizs fölötti sisak 
koronájún két kiterjesztett 
sas-szárny lebeg, a jobb oldali 
vízirány osan félig vörli, félig 
ezüst, a bal oldali félig irány. 
félig kék. Foszladék jobbról 
ezüst-vörös , balról arany- 
kék *). 

A család leszármazása következő: 




Pál 
174i. 



Mihály 
1741. 1755 



Antal 

Kógrádból 

Zólyomba 1802. 

i -* 1 

Antal 
Poz<iegába Daru- 
várra költözött 
1831. 1841. 



János 

1741. 

nség szerző. 



Izidor-Dániel. Sándor. Izidor. 



István 

Nógrád 1756, 

Treacsínbe 1768 

(Marczibányi Bora.) 

r— -■* ' i 

Pál 1803, 

K&menosánb&n. 

(Mednyánszky 

Zsófia.) 

Kristóf 

1815} 1860 

(Gyurkovjc* 

JuJifv rvau) 



1 József. 
(Moesáiy Judit) 



Fokfi. *\ov. lapon 



Ferencz. István. Anna* Mária. 



*) Nógrád megyei 1831 évi jegyzőkönyv 

*) Collect. Herald, nro 1U. és Adami Scuta g*ntil, tom. Yü. 



248 MajlaUi. 



I. József , ki az tttbbi lapon.. 
(Mocsáry Judit/) 



János Magdolna^ Kata Teréz. 

Nógrád v. pénitárn. (Székelj Károly.) (Hanulik Mihály.) (Gécty 

(Hegyessy Róza.) András.) 



^\ i '. 



József f Ferencz Judit 

(Kostyán lak. Horpácson. (Keiemeny 

Mária) Nógrád v. al adószedő. László/ 
(Podhragyai Erzsi.) 

Matild. 
t 
Mihálynak fia Antal 1802, maj. 5-én Nógrád megyétől nemesi 

bizonyítványt vévén ki, Zólyom vármegyébe költözött, hol nemességét 
1802. jun. 3 án hírdetteté ki. Fia Antal Zólyom vármegyéből Po- 
zsega vármegyébe Daruvárra költözött, ós Nógrád megyétől saját sze- 
mélyére í 831. nov. Í 7-én, ós újólag fiai Izidor-Dániel, Sándor- 
Gyula, és Izidor neveikre is 1841 -ki január 25-én ismét Nógrád 
megyétől vett ki nemesi bizonyítványt *). 

István, ki 1755-ben még Nógrád megyében, és 176B-ban már 
Trencsín megyében mint zalusei közbirtokos íratott a nemesi lajstromba, 
nemzé Pá?.t, kinek fia Kristóf 18Ö3ban Kamencsánban lakott, 
181 5 -ben Zsigmondházán b. Balassa tiszttartója volt. El 1860-ban is. 
Gyermekei Ferenc z, István, Anna, Mária. 

A harmadik ágat I. J ó z s e í kezdi meg, kinek íia János Nóg- 
rád megyének adószedője volt; lakott Szátokon ; gyermekei közül je- 
lenten Ferencz él Horpácson, és 1861-től Nógrád megyei al-adó- 
szedő. 

Mö jláih család. (Szunyogszeghi f.) Az A k u s nembfil szár- 
mazott Lampertlstván, és fiai Miklósés Moinót, (kit Bon- 
fín Majlát-nak ír) 113 i-ben az aradi gyűlésen, mint II. Béla király 
vakságának okozói ölettek meg 2 ). Ezen nevezett Moinot, vagy Maj- 
láth-tól származtatik a Majláth család, mint PethŐ Gergely megírja 3 ). 

Azonban az Erdélyben a XVI. században szerepelt Majláth Ist- 
ván erdélyi vajda atyjául Mátyás oláh boér íratik *). Ezen Majláth 
István, ki Szunyogsxeghról írá előnevét, 1526-ban a mohácsi vész 



') Nógrád várra, jegyzőkönyv 

2 ) Bonfin Ára. Hist. és Thiuróczy Cronicon. 

*) Pethő Gergely M. Krónika, Kassán 1729. 34. lap. 

*) Ungriscli Magasin III. 174. — Forgách Commeut. 301. Fogaras vidéki 
oláb juhász-tói írja «ármazottnak, atyja később Lajos királynak szakács mestere 
volt 



Majlátu. 3*8 

után, melyből szerencsésen kimenekült, eleinte Szapolyai ellen har- 
czolt, utóbb azonban ennek partján állott, és nöűl vévén Nádasdy An- 
nát Nádasdy Tamás nővérét, 1535-ben 5 vezette Gritti ellen seregét, 
mely Medgyesnól Grittitől megmenté az országot. Utóbb Balassával 
Erdély egyik főkapitánya lŐn, mig nem a török előtt gyanúba jővén, 
ez őt Fogarasból kicsalja, és fogságra hurczolja 1541-ben. Ugyan ek- 
kor javai is elkoboztattak. Fogságban balt meg 1550. tájban J ) Két 
gyermeke maradt: Margit előbb somlyói Báthori Andrásné, 2-or 
Ifjú János né ; és Gábor, ki siive Báthori közbejárására Fogarast 
visszakapva, 1562-ben a fölkelő székelyek megfékezésében fáradozott, 
és 1566-ban Szapolyai egyik hadvezére volt. Utóbb Fogarast eladva, 
Magyarországba, és innen Morvaországba telepedett. Még 1547- 
ben nagybátyja Nádasdy Tamás erdemei iránti tekintetből 1. Fer- 
dinánd király által báróságra emeltetett a ). Meghalt Morvaországban 
1577, jul. 22-én. Nejétől álsó-lindvai Bánffy Annától két fia és két leá- 
nya maradt. Fiai Gábor és István magnóikul haltak el, nevezete- 
sen István Íö95-ben Esztergám vívásánál 1595-ben esett el 3 ). A leá- 
nyok ktfzíil Anna szentmiklósi Pongrácz Dánielnek, Ilona pedig 
előbb horkai Horeczky Jánosnak^ utóbb jeszeniczei Szunyogh Móses- 
nek lőnek hitvesei. 

M aj latit család. (Székhetyi, gróf és nemei,) Régi nemes 
család, mely a XVII. században Bars, Hont megyében élt. Előttem is- 
meretes Majláth Miklós, 1646 ban Csáky László országbíró, Zó- 
lyom és Komárom megyei főispánnak titoknoka *), 1649-ben Lippay 
György prímás titoknoka 5 ), 1662— 1673-ban a kir. ügyek igazgatója 
és a szent korona ügyésze volt e ). Neje Erőss Mária Jusztina, kitől a 
családfa következőleg *) jo le : 



') Budai F. Hifi lexio. II. 685. éU még 1550-ben is ; Lehoezky szériát 
(II. 233.) 1662-benhalt meg. De fiit Gábort az 1547. bárói diploma árvának írja, 
éf így tán csak annyiból árva, mennyiben atyj* Törökországban fogva volt. 

») Kaprinaí Mss. B. iqm. XXVIII. p. 137. 

a ) Istvánffy Hist 1685-ki kiadás, p 429. 

4 ) Fényes, Komárom várm. 64. lap. v. ö. 59. 1. 

*) Kakprinai Mss. B. tom. XXIX. p. 365. 

•) Szirmay Notitia C. Zemplin not. hisioriea 197. És 1672-ről okirat. Hor 
vath Mihály Magyarország Tört. II. köt 308. lapon tévedve nevezi Ferencinek 

*) Schönfeld Adél* Schematismus I. 280. És innen Goth. kist herald. Hand 
buch 555. Gene&I. Taschenbuch der grSfl. H. 1859. 518. stb. 



250 



Mftjláth 



l. t a b i a. 

Miklós 

1646. 1673. 

kír, tigyigazg. 

(Erőss Mária Jusztina ) 



Boldizsár. 

(Ordódy Zsuzsa). 

i — * — i 

I. József 

Septemvir f 1757. 

(Terjékfalvi Tórinosy Kata.) 



II. József i. György Auiaí 

szül. 173Ő. sz. 3752. f 1821. exjesuita 

t 1810. peraonalis. győri kanon, 
áüam-minister. (1 Ura- papoczi pre- 

178'á. gróf. bovszky N. post, böicsi 

( 1 . Bossányi 2. Szláry^ Mária.) apát 1787 

a m £ l , Folyt. //. /áA/JiT 

2 gr. bandor 9 

Anna ) 



Ferenc* 
kir. alapítvá- 
nyi ügyész. 

1787. 
(Lipihay 
Johanna ) 

Folyt. Ul. táblán. 



Júlia 
(Ualácsy 
Antal.) 



N. 

(Szabó 

sz.-bíró) 



1-iól III. Jó- Károly Julianna 

isefszül. sz. 1781. f sz. 1782. 

1735-f 1820. kamarai apácza 

m. kir. ka- tanácsos. Sz.-pöl 

marai elnök. (Revicz- ténben. 

(gr. Sennyey ky J udit) 

Antónia.) ' ^T > 

z. 1821 

(b. Mednyánszky 

László.) 



2- tói Já- M. Er- Ágnes N. Mária. 4- 

nos az író zse. (b. Med- (Stó- (Mel- . «é 

sz. 1786. (gr B* t- nyánsz- zsel ezer •* .~ 

f 1855. thyánv ky Józs.) Lás*ló.) f g 

fgr. Re- Jrore.> Alajos.) jjJE 

vav Anna.) ^ 
r— ~ 



Henriette 
szüL 1811 



Kálroan 
szül. 1815. 
Bars várm. 
aisz.-b ró 1S3U 



József Simon Antal, 
síül. 1796. szül. 1800. 
volt ni. kir. 
főkanczellár. 



II. tábla. 

I. György «. ki a* J táblán. 
szül. 1752. f 1821. 

persona! is. 
(1. Hrabóvszky N. 
2.) Szlávy Mária.) 



II György Imre 

országbíró 1848-ig, volt cs. k. 
(Uzaovits N) kapit 



III. György 

n>. k. fotárnok 

1860. 



Teréz. 
(Beniczky 

Ádám.; 



Majlálh. 



251 



r-T. tábla. 

T. j *r£noz, ki az /. láblén. 
kir. alapítványi ügyész 
1787. 
(Lipthay Johanna.) 



Tg-náoz. 

Sándor 
Nógrád várm. 
varm főbiztos, cs. k. törv. -széki 
elnök. 



Ferenci. 

Imre 
1844. Nyitra 



György János 

megöletett (Gudjtsl) 



1813. 



Lajos. 



Marin. 
(Huszár 
Jó^ef) 



Anna. 
(Baros 
József.) 



Mária. stb. 
(Brencsán.) 

Boldizsárnak ua I. Jó- 
zsef Hont vármegyében kez- 
dé hivatalos pályáját, és foko- 
zatosan a hétszemélyes táblá- 
nál) ülnökségig emelkedett. 
Meghalt 1757. Terjékfalvi 
TŐrincsy ') Katától született 
több gyermeke közül bárom 
u. m. U. József, I. György, 
és 1. Perencz terjesztek 
tovább a családot, mint azt a 
táblázatok mutatják. 

II. J ó zs e f szül. 1735- 
ben, szintén Hont vármegyé- 
ben kezdé a hívataloskodást, 
elÓbb mint jegyző, majd egy- 
szersmind követ , 1767-ben 
alispái], majd m. kir. kamarai tanácsos, a magyar és erdélyi udv. kan- 
czelláriáoál referendarius, végre állam minister, Sz. -István rend nagyke- 
resztese, 1 783-ban utódai részére is g r ó f i rangra emeltetett. Meghalt 
1810-ben. Két neje volt, az elsőtől Bossányi Máriától 13, a második 
nejétől gróf Sándor Annától öt gyermeke maradt Ezek közül : 

ÍIl. J ó z s e f gróf, cs. kir. kamarás, Sz.-István rend nagykeresz- 
tese, Verőcze városa főispánja, és a m. kir. kani. elnöke, született 1760 
Meghalt 1820-ban Nejétől gróf Sennyey Antóniától fiai József Si- 
mon szüi. 1796-ban és Antal született 1800-ban, Szent-István rend 
nagykeresztese (1841-től) cs. kir. kamarás, val. belsŐtitk. tanácsos voít 

y ) Néhol J> Törkéncsy 4 '-nek olvadóra. 




25* MajUtb 

m. kir. udv. főkanczellár, m. kir. föasztalnok mester és Zemplín vár- 
megyei főispán, 

K á r o 1 y cs. kir. kamarás és volt m. kir. udv. kincstári tanácsos, 
született 1781-ben. Nejétol revisnyei Reviczky Judittól egyetlen leá- 
nya Mária szül 1821 ben, báró Mednyászky Lászlónak 1849. óta 
oavegye. 

János gróf szül. 1786. oot. 5-én Pesten. Fiatal korában már a 
tudományokra, és főleg a történelemre adá magát. A temérdek könyv 
között, melyek munkásságának tanúságául szolgálnak, főleg kiemelen- 
dők a hazánkról írt munkák közül : 1 . „G eschichte der Magya- 
ren ki . 5. köt. Bécs, 1828 — 31. — 2. „Neue Geschichte der Magyarén" 
a legutóbbi forradalomról. — 3, „Magyarische Sagen, und Márchen". 
Irt továbbá egy ,,G eschichte des österr. Ka i s e r s ta a ts" 
3 kötetes munkát is. Iroda (mi működése nagy részben német nyelven 
történt, a azért közvetlenebbül irodalmunkra béliem folyt. A politikai 
téren nem csak mint szónok, de mint lap szerkesztő is szerepelt. A for- 
radalom alatt Bajorországba vonult, s Münchenben — mint egy élet- 
írója írja — „élet szükség és kétségbe eséstől zaklattatva, leányával 
együtt az Izar hullámaiban keresett enyhülést, pár perozel az előtt, 
midőn leányának gazdag jegyese pénzsegély lyel érkezek meg" J ) A 
tudományosságnak éífc utolsó napjáig, s tetemes vagyonát is erre ál- 
dozta föl Gr. Révay Annától üa Kálmán szül. 18 15-ben. 

Következik a Ü. táblán lejövő ag, melyet I. Józsefnek másik fia 
I. György kezd meg. Született ez Kis-Kereskényben Hont megyében 
1752. jul. 20. Már 15 éves korában a jesuiták szerzetébe lépett, de e 
rendnek 1773-ban feloszlatása után ismét világivá lesz, éa miután a 
jogi tanfolyamot és ügyvédi vizsgát is letevé, Hont megyében esküdt- 
ségen kezdé a hívataloskodást ; azonban néhány hónap múlva hercz. 
Eszterházy Miklós táblai ügyvédévé lett, és csakhamar mindég följebb 
és följebb cmelkedék. 1781-ben az ó budai kir. koronái uradalom 
ügyészének, 1784-ben a kir. ügyigazgatóságnál kir. ügyésznek, 1786- 
ban a Dunán inneni kerületi tábla ülnökévé, majd ez év végen kir, 
táblai eléadó ülnökké j II. József császár halála után helyreállíttatván 
a régi törvényes állapot, a kir. tábla számfölötti ülnökéve neveztetett 
ki; 179% -ben az országgyűlés napló könyvét fogalmazta. 1792-ben 
kir. személynöki, 179Ő-ben nádori itélőmesterré neveztetett, és e hi- 
vatalában az í796-ki országgyűlésen az országos tollat vitte ; 1798-ban 



») Danielik Józa. M. írók. Életrajz gyűjtemény. 2. köt. 186. 



Majlátli. 2*8 

kir. ügy igazgatóvá és kamarai tanácsossá neveztetett, és e hivatalt vi- 
selte hét éven át, mely időközben az 1802-ki országgyűlésen is jelen 
volt. 1805-ben udvari tanácsos és a os. kir. udv köz kamaránál elé- 
adóvá, majd néhány hó múlva e minőségben a m. kir. kanozell áriához 
által tétetett ; és e hivatalban három évet töltött s az alatt az 1807. és 
1808-ki országgyűlésen eléadó volt : és az 1807 -ki országgyűlés végé 
vei Sz,-tstván kir. rendjét nyerte; 1808-ki országgyűlés után pedig 
kir. személynökké (Personalis Fraesentiae Regiae) neveztetett ki. 
181 l-ben Tolna vármegye főispánja lett, és ezen évi országgyűlésen az 
alsó tábla elnöke volt. E méltóságos hivatalt viselte egész haláláig, 
mely Őt mell víz kór folytán tán 1821 évi febr. 19 én kora (>9. évében 
érte Első neje Hrabovszky leány, & második okányi Szlávy Mária 
volt Gyermeke három maradt: III. György, Imre volt cs kir. ka- 
pitán, és T e r é z Beniczky Adámné. 

II. György szül. 1786. april. ?2-én Pozsony megyében Zava- 
ron. Már 1821 -ben. 26 éves korában Pozsony vármegye főjegyzőjévé 
és ezen évben országgyűlési követévé, 1814-ben pedig első alispánjává 
választatott, és e hivatalt viselte 1822-ig. kz ezután következő Öt *év 
alatt mint királyi táblai ülnök, s később a m kir. udv. kanozelláriánál 
mint eléadó tanácsos működött ; 1827-ben pedig kir. személynökké re- 
veztetett , 1830-ban v. belső titkos tanácsossá, Szent- István rend 
közép keresztesévé és Hont vármegye főispánjává neveztetett ki, és ez 
évben mint kir. személynők elnökölt az országgyűlés alsó tábláján. 
1832 — 1839-ig mint állam tanácsos működött Bécsben; 1839-ben or- 
szágbíróvá neveztetett ki, és mint ilyen az l8 30 / 4<) 1844. és 184 7 / 8 -iki 
országgyűlésen a nádor távollétében a főtáblán gyakran elnökölt, és 
részrehaj lati an igazságszeretete, méltányossága alapos törvény tudomá- 
nya s tanúsított hazafiasság* által tekintélyt és tiszteletet vívott ki. Az 
1848-ki pesti nemzetgyűlés felső házának elnökévé választatván, efon- 
fontos állásról önkényt lemondott *), s azóta visszavonultan zajvari bir- 
tokán él. Nejétől, ki a pethŐfalvi Uzsovies családból származott, fia 

III. György szül. Pozsonyban í 818-ban. Politikai pályáját 
Baranya vármegyénél kezűé, hogy 1838 ban aljegyző, majd tiszt, fő- 
jegyző lőn ; 1839-ben pedig másod alispánná és országgyűlési kö- 
vetté választatott. Az országgyűlés után közakarattal első alispán, és 
az 1843-ki országgyűlésre ismét követűi választatott, hol különösen a 
nemzetiségi kérdésekben mérsékelt, s szabadelvű nézetei által tűnt ki. 

•) Lásd életrajzát Tudományos gyűjtemény 1821-ki XI. köt. 76 - 87. 
*) L. képét és életrajzit Vasárnapi Újság 1860. 28. az. 



8Si fflajiátli. 

Országgyűlés után Baranya vármegye administratorává neveztetett^ 
és az alatt Európa nevezetesebb államaiban tett tanulságos -utazást. 
1847-ben Baranya megye főispánjává neveztetett Az I848-ki ország- 
gyűlés után vissza vonult, de hol alkalom nyilt Magyarország jogainak 
érvénye mellett föllépni, mindig kilépett, igy 185 l-ben aláírta a buszon- 
négyek emlékiratát; valamint e 140 aláírással a cs. királyi Fölségnek 
1857-ben benyújtott kérvényt Erélyes és kitűnő részt vett a birodalmi 
tanácsban is. 1860-ki octob. 20-ka óta Magyarország főtárnok mes* 

tere 0. 

A Ili. tábla élén I. Perencz áll. ki 1787-ben kir. alapítványi 
ügyész volt. Ennek unokája Sándor 1848-ig a nagy-kikindai kamarai 
kerület igazgatója, 1850, után Nógrád megyei cs. kir. törvényszéki 
elnök. 

Ssiníén Ferenc z Ágán Imre 1844-ben nyi tra megye főbiz- 
tosa vos. Jánosnak Ha Lajos 1839-ben Ilont vármegye íőszolgabírája. 

A Majláth 2 ) család ősi nemesi czimere — mint itt a metszvény mu- 
tatja, függőlegesen kétfelé osztott paizs. a jobb oldali osztály kék udvará- 
ban hármas sziklahegy fölött horgony áll. melynek közepén arany korona 
van, és azon egy kivont aranytnarkolató kard és egy zöld galy van ke- 
resztül át húzva, a baloldali osztály három vízirányos és két függőle- 
ges vonal által 12 ezüst-vörös koczkát- mutat. A paizs fölötti sisak ko- 
ronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között három fehér strucz- 
toll emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüs vörös, balról arany* kék. 

A grófi ág részére gr, Majláth József által 1794. ex pediá Itatott 
bővített czímer kevéssé külömbözik az előbbitől, és csak is annyiban, 
hogy a baloldali osztály t összesen 15 ezüst -vörös koczka foglalja el; to- 
vábbá a paizsot grófi korona* födvén, azon három koronás sisak ál!, a 
középsőn három strucz-toll leng, a két felsőn pedig egy egy fekete sas- 
szárny emelkedik föl Foszladék jobbról arany-kék, bah ól ezüst vörös; 
és a paizsot két oldalról telaraonok gyanánt két arany grif fogja 3 J. 



') li. arczképét és életrajzát Vasárnapi Újság 1860 50- az 
*) A Nógrád megyei 1705 ki nemesi összeírás azon classi&ában, melynek 
czime ez : „Noniina eorum, qui a personaü insurrectione propter rationabiles 
causas immuni tantur", elé fordul „Stephanufl Majláth aarfcor circa 
confieiendum rnnudirung oceupatu s". Ugyan ezen István az 
1709 ki Összeírásban az armalista nemesek sorában áll Az 1711-ki Összeírásban 
pedig, mely Rákóczy legyőzése után a kormány rendeletéből tétetett: ez olvas- 
ható : Stephanus Majláth in fídelitate mortuus. - Valószínű- 
leg ez is e család ivadéka volt, mert más Majláth családot nem ismerünk. 
") Coltect Herald, p. 134. - Adami Seuta gentil. tom. VII. 



Major - Majfiinyi. fc§5 

Major család Zémplín vármegye czímerleveles neme3 csa- 
lásainak egyike ; e század elején birtokos Berzéken *) Közűlök Major 
Zsigmond 1788-ban Zemplín vármegye főjegyzője volt *). 

Major család. (Dicső* sz^mártoni.) Közűlök M .i h á 1 y Torda 
vármegyei adó-biztos 1815-bcn. 

Majorosi család. Gömtfr vármegye czímerleveles neme3 csa- 
ládai sorában áll 3 ). 

Majos család. Ugocsa, Szabolcs, Szatmár vármegyei bírío. 
kos nemes család. E század elején Ugoesa vármegyében József bir- 
tokos Rákolczon, Dani ei Szőlős- Veg-Ardón ; latján szintén ott; 
másik Istvánnak özvegye Szárazpatakon *) Továbbá Szatmár várme- 
gyében Sályiban, és Józsefnek neje Pátyodon *). 

Szabolcs megyében Berencsen 

Ma josházy család. Zemplín megyében e ssázad elején Me- 
gyászon köz birtokosul í ralik c ). 

MayrliofiTer család. MayrholFer György 1790-ben nyert 
czímeres nemes levelet. 

Czxmere Öt részre osztott paizs, az ötödik osztály apaiz3 alyjárói 
gúla gyanánt nyúlik he, és annak kék udvarában arany bárányfej lát- 
szik. Az 1. és 4. osztály zöld udvarában jobbról balra rézsútosan hul- 
lámzó fehér folyam, melynek kéfc oldalán egy piros rózsa látható. A 2. 
ég 3-dik osztály vízirányosan fekete és aranyszínű udvarra oszolva, és 
benne ágaskodó grif, mely félig arany, félig fekete az udvarokkal el- 
lenkezőleg színezve. A paizs fölötti sisak koronájából két elefánt-or- 
mány között; melyek kezűi a jobb oldali félig ezüst, félig zöld, a bal- 
oldali félig fekete, félig arany, szintén gri( emelkedik ki, félig arany, 
félig fekete testtel. Foszladék jobbról ezüst-zöld, balról arany-fekete 7 ). 

Majsai *'*atád. (Harakláni f.) Erd<ily ídhalt családainak 

*gy>fee 8 j. 

Majláviyi család. Majtányi János, és fiai Sámuel és 
1 1 lé a, továbbá testvére Dániel 171 Él. sept. 5-én líí. Károly király- 

*) Szimnay 0. Zemplin. not. top. 1J4.225 

*) tTgyan ott iiotJúst 331, 

*) Bartholoma'jftes, C. Gomör 145. 

*) Szirmay C Ugoesa 77 39. i$2 

s ) Szirmay, Szatmár váitm. IfcX I2$- 

r ) Sratmáry C. Zemplín. líst. tc-y>. 2$D. 

"} áclami Scutageutil. tom. VII. 

•) Kővári, Erdély nev. em! % 70. 



fc&fl Majítiényí 

fól nyertek czímeres nemes levelet '}« mely Trencsín vármegyében 
1713 jun. 10-én hirdettetett ki. A család nevét néhol M aj tani majd 
Majthányi alakban is találjuk írva. 

E czímeres nemes levél egy Majtányi tábornok özvegyénél Sa- 
bita Katánál találtatván, Komárom vármegye levéltárába tétetett a ), 

A család czímere a pajzs kék udvarában zöld téren egy púpos 
teve a paizs fölötti sisakon piros tarajú barna kakas áll fölemelt jobb lá- 
bával három piros rózsát tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról 
arany-kék 3 ), 

Majthányi János e század elején Sasvárott postamester (1810.) 

ÜAjtltényl család (KesaelŐkeői, báró és nemes.) Os régi 
törzökös magyar családainknak egyike, elterjedve az ország több me- 
gyéjében, mai nap is két bárói és a nemesi ágon virágzik. Eredetét mint 
már a Bossányi családnál érintők, — az Arpádkori 108 magyar törzs 
egyikéből a D i v ék nemzetségből veszi. E nemből származott P a 1- 
komérde Majthe (1334.) ki a Majthényi családnak és az idővel 
ebből kiszakadt Motesiczk y-aknak törzse lőn *). Palkomérnak két 
fia volt Pál és Mihály, kik közül ezen utóbbi I. Lajos királynak 
nápolyi hadjáratában tünteté ki magát. Ennek hadi erényeit öröklé fia 
Gergely, a ki Zsigmond király alatt Stibor hadosztályában egy 
zászlóalj vezénylője volt, ég vitézségeért nyeré 1434-ben Kesseiőkeő 
várát, melyről (ámbár ma már romban hever) írja a család régi díszes 
előnevét. Ugyan csak ez nyeré Jánossal, ki úgy látszik testvére volt, 
kavart és Zukot is kir. adományban. Nevezett János Csejte várna- 
gya volt és ennek védelmében tünteté ki magát Ennek fia íl. Ger- 
gely 5 ) de Majthe 1483-ban élt, a midőn őt és fiait Z o r á n d o t a tu- 
róczi prépostot, Mihályt, Jánost és R a f a e 1 1 a szent- benedeki 



f ) Collect. Herald, nro. 692. 

*) L. Current. a m. kir. helytartóság útján 1812. dec. 5. 81255. sz. a. 

8 ) Adami Scuta Gentü. V1T. és Burgstaller Coli. 

*) L. Hormayr és Mednyánszky, Taschenbuch ffir Vaterl. Geschichte. 1325. 
évi foly. 2S9— 280. — Több genealogus a Majthényi családot az I. András király 
korában Henrik császár ellenséges hadait elmerítő búvár Zotmundtőt szarru*/-tat- 
ják, merő név hasonlaton, minthogy „Zotmund de Möjteck'* Íratott; sőt 
némelyek e Zotmundot Falkomér őséül vélik, de eddig még rá bizonyító adat 
nincw. Mednyánszky ez állítmányt nem hiszi. — Tudtomra először az 1724-ben 
Kassán nyomott „Propugnaculum Reipublicae Christianae' 4 könyvecskében for- 
dul elé ez állítmány. Megemlíti Lehoczky is Stemmat. II. 233. 

s ) Pray Mss. tora. LXX. a Majthényi nerazékrendét igy találom kezdve : 
Joannes de Donna Tornya Capit. EcsegTriensis (másutt Osejteiensis) ennek 



MajUtéityi. 



2M 



oonvent előtt Bylyr Mihály és Gyevredi Ambrus tiltják Nyitra me- 
gyei Czygel helység megvételétől. 

I. Gergelytől, KesselőkeŐ szerzőjétől, kezdve & család nemzék 
rendé következő : 



I. tábla. 

Gergely 1403. 
Keasellkeőí kapja. 

i * » 

János 1435. 
csejtei várkapit. 

László 
de Majthe. 



IL Gergely 1483. 
de Majthe. 



János Zorárd 

péierváradi turóczi 

kapit prépost 
(Pongrácz 1483. 
Margit.) 



Mihály Rafael 
1433. bajrhőczi 
kapitány 

(Káínay Bora) 



Zsnzsa 

(Sólty 
Saigncu) 



Zsófia. 

t 



Zsigmond 

üe Zavar. 

(Lábat lani Bora.) 



Folyt. U iÁblán. J*»o« 



István. 

(Koríáthkóy 

Krisztina) 



György. 

I 



Fruzsina. 
(Bibi J.ukáesV) 



GergeVy 

Apollónia 

(Apponyi 

Péter.) 



György 

kir. udv. 

káplán 

1549. 



Kristóf 
Zavary de 

Majthe. 

1558. 1583. 

(Potornya; 

Krisztina 



5 



Magdolna. 
(Zichy Andr.) 



Kata. 

( Szentgyörgy i 

Gábor.) 



Gáspár. Anna. Kata 1543. Zsuza. 

(Nedeozky (páthi (Pongrác* 

József.)" Török Kristóf.) Miklós.) 



Zsigmond. Margit Dóra Zsófia. 

f (Majthényi Ákos.) 1589. (Pucheim.) 

(Kórossy Fer.) 



fia Majthe László, ennek Majthe Gergely, ennek Z o r á r d a prépost stb. 
Miután az alább idézett 1483. oklevél még ez évben élő embernek említi Ger- 
gelyt, noha már idősnek, mint négy fiú atyját, meg iseGergeiyt ^gy sze- 
mélynek nem hihetem azon GergelylyeL ki 1403-ban már Zsigmond alatt harczol, 
mert így 100 évnél idősebbnek kellett volna lennie, pedig az 1483-ki oklevélben 
még Z s i gm o n d nevű fia sincs említve, ki valószínűleg utóbb született. Ét 
csak így érthető B«U Mednyánsaky, Lehoozky stb. említése J á n o s ról ki Hu- 
nyadi János a kormányzó alatt harczolt, ha & I. Gergely fiául, és TL Gergely- 
nek, ki 1483-ban élt nagy atyjául tekintjük. 

e ) L. ez oklevelet Kaprinai Mss. B. tom. 50. p. 89. 

17 



258 



Bf^j&ényi. 



n. tábla 

János • hi a% I. táblán, 
péterváradi kapit. 
(PoagT áoz Margit.) 



Márton 

1517. 

de Nóvák 

(Kálnai 

Anna ) 



üriel 
turóczi prépost 



Imre. 



II. Üriel 
1549. 
(ThurzÓ Kata.) 

Rozina. 



Eustach. 



í. Bertalan, 
szegedi kapitány 

1528. 
(Pethő Margit) 



Ákos. 

(Majthényi 

Margit.) 

Fríg. V, táblán. 



Kristóf, 
nováki Majthényi 
{Sümiyogh S&loroea.) 



BafeeL Miklós. 



(Zichy Kata.) 



r.-rnea. 



Farkas* 
(Nyáry 
Margit) 

Zsinat 1591. 



Magdolna. 
1612. 



Fajrk&s. 



László Kristóf, 
os szerzetes. 



KriBbót, 2*§o&a. 
(Dóczi Zsuzsa 
f 1654.) 






Gábor 1568. 

(Szunyogh 

Erzse.) 



János. 



! 



Erzse, 
(Eiefanti Imre.) 



Győri 
Mihály. 



•enyhért Anna. Bora. 

1578. (Kosztolányi (Dobozi 
János.) János.) 



Krisztina. Sára. 

(Sérfy (Radvánszky 
Ferencz) Ferencz.) 



László 

de Kővaki 

Zólyomi főispán. 

(1. Pálfalvay 

Magdolna. 

2. Tardy 

Magdolna.) 



György 



László Ber- 1-tói Gábor Mag- Bora, 



báró 1831. szerémi tatán (DóczyAnnaMO <*olna (1. Békáeay 
{Sznnyogh püspök. 1570. fai m táhlát l 1570. 
inna.) ^ ' 



2- Hagymásvy 



1-tól Imre 

1599. 

(Lipchey 

Anna.) 



Á* K iáSsb bárói áű. 



^ol 2 ^ f^TlV. táblán. 



1628. 



III. György. Ferencz. Imre. Gáspár. János Zsuzsa Julianna. 

(Cziráky (Darabo s Judit) (Tömöai kir.sae- (Posár (í. Terst- 

Magdolna ^Zl tmtTÍT ' Anna,) mélynök Fer.) tyáuszkyPál. 

Özv. 



Imre. 



Mária. 



JÍL-* Y (Jászy János.) 



1670. 167^ 



Mária. 
(Sindor János.) 



*>Vr— 



Ferencz. 
(Pongrácz Erise) 



Gábor. 

t 



b György. 
(1. Révay Constantia. 
2- Sztranyay Júlia.) 



_ Krisztina, 
(b. Ritschány Fer.) 



2. Bossány 
Dávid.) 



Z& 



Mátyás 



b. Ádám stb. 

észt. kanon. 

ezímz pissp. 

Í1743. 



Sán dor, 
stb 



b. László stb. 
bajrcóczi prép. tereskei 
apát. Í760. 70. 
Ez ágat máig lehozni nem tudjuk. 



Teréz Krisztina. Éva. 
(Jaklin (Ambró 
Zsigrii,) József.) 



Mejthényí. 



%m 



ÜL tábla. 

Gábor , ki a II. táblán. 
( Dóoty Mária An.) 

Zsigmond 1657. 
(Baranyay Orsolya.) 



Mihály. 
(Pongrácz 

Zsuzsa.) 



Farkat. Gergely. 

(Apponyi Zsuzsa.) + 

Zsuzsa. Julianna. 

(Plathy (Bossányi Ferenoz.) 



László, 
t 

Bora. 
(Majthényi 
Zsigmond.) 



Magdolna. 

(Szegedy 

András.) 



Ersze. Anna. 

(1. Zabafi Imre. (Surman 
% Majláth Gáspár.) András.) 



Bora. Zsigmond 

(Szalóki.) .^719. 

(Majtbényi Bora.) 



Ignáez. 
^jistóf. 



Sándor. 



Auguszi Adolf 

Pest várro. , 

fősz -bírd; Flórián 
1845. Syitra várm. 



i — -^ » 

Zsigm. 
i " ■ — A — • " > 
Tivadar. 



Péter. 
(Rudnay 
Anna.) 



Alajos 
1844 barsi alisp. 
főúti iga/- 1860. pozsonyi cs. k. 
gató 1844. {©törvényszéki ülnök 



Lajos. Róza. K. 

(Tnreaány (Csúty.) 
László.) 



József Tádé. 

prépost. 1845- Nyitra 
várm, ns. 
pénztárnok. 




József. 



Gyula. 



IV. tábla. 

Imre 1599. te a 11 táblán. 
(Lipchey Anna.) 



II. Bertalan 

elóbh ferenczes barát, 

utóbb kir. ügyigazgató. 

(Pákai Ilona, másutt 

Tátos Erzse.) 



János. 
(1. Pakajvel Bofa. 
2. Tátos Erzse.) 



Mihály 

kamarai elnök 

1654-ben báró 

( Zolmári M. j£ata .) 

Borbála. 



Bora. 

(Schlosberg 
János Vend.) 



Eval665. 
(Révay Gábor.) 



III. Bertalan. Gábor. 

(1. Bossányi Mária. 
2 Appony Mária.) 



Erzse. 

(I. Bartakovies István. 

2. Gáfór János.) 



— - — , 
Bora. 



János 
1714 kir. ügyigazg. 
(BrogyániKlára.. 



Máris 
(Vass Miklós.) 



Anna Ilona 

apácza Pozsonyban. 1722. hajadon. 



János Károly, 
v. Antal f 
(Szörényi 

Zsuzsa 

szül. 1722 

Ki* Bábon.) 



József Teréz Luczia 

lak. Szalakúz. apácza. (Sokmidegg 
(Szörény Franciska Fridrik.) 

szül. 17*4. 



Klára. 
• t 



Mária 



Ferencz 
(Piestyánszky N. 



József. Mária. Ferencz. 



■ János. 
(Tarnóczy 
Anna.) 



Gábor. Mihály. István. FerenczJ Josefa. Klára. 



Luczia. 
(Kvassay Károly ) 

17* 



260 



Majthényi. 



V. tábla. 

Ákos , ki a II. táblán. 
(Majthényí Margit.) 



János 
1583. 



János. 
Tamás 



Mária. 

Cl- Lipthay Imre. 

2. Osztroíuczky Mcnyh.) 



Bernát 

íeao. 

(Madocsányi 
Anna. 



István 1637. Pál. 
( B ossán y \ Erzae .) 

Ferencz. 

.-, a i . 



Mihály. 



Tamás, 



Hona 1709. 
(Baross György.) 



Sándor. 
Ádám. 



András. 

f 



Miklós. 

(Mndjocsányi 

Eva. 



Sándor. Tamás. Mihály. András. Imre 



Ferencz. 
1659. 

ji . ^ — — 



Albert. Miklós. 

(Bossányi Kata.) . f 



P4l 



BáHnt. 



Ferencz. Lőrinc?.. 



László. 
József, f Bálint. 



Márton 1729. János. 
Bars v. alispán; -f* 

(Ebeczky Éva.) 



Pál 
pap. 



Károly Imre 1769 János. Gábor. Péter, 

es. k. kam. kir. ügyész, f f (Pyber JErzse.) 

septenvir (Hunyady M. Anna) 

1770. 87. • £~7~~ 

(Beiezns>.y 
Anna 



Foljt. VII. táblán. 



(Pécny Gábor.) 



Károly Pál. f Mária. Gábor. 

kir. tan. f (Beniozky (Marczibáuyi Is tv.) (Zoltán 1.) 
.1 SoósMag- Mária.) 
dolna. 



2 Dacsó V) 

- -■ - — A T ír | * 



Gábor. Anna 

(írinyi 1 ) (Madáeh Imre.) 



Folyt. VL táblán. 



i , 



*» György. *g 
2 (Be- S 



Mária 
f 1858. 



N. 
(Bu 



N. 
(Paló 



8 



3 niczky 1.) í? T.-Igaron. day.) czy) 



(Okoiicsányi 
Jusztina.) 



Pál Antal Károly János. Ferdi- Jó~ Flórián 

(Zlinszky sz. 1780. (LSoronkay f nand. zsef. Nyitra várm. 

Anna.) czíny, püsp. Anna,), (Kállny f fóadósz. 1844. 

esztergami f "U7r~ "* _1 Janka.) (Kállai N.) 

kanonok. r^.* ^ 
(nőtlen.) 



N. Antal Rudolf 

(Tarrióczy nőtlen. (Szent-Iványi 
Kázmér.)- Anna) 



rtudolf. 



Beírta. 



Ferdinánd. László. Flóra N. 
a költőnő 
(Tóth Kálmán) 

-—— — i 
N. 



Majihényi, 



*61 



vr. tabu. 



Károly , ki *s V. t áh lati. 
kir, tan. t 
Cl. Soós Magdr.ir.a. 
2. Dacsó I.) 



.Sf 



.a » 



c 
c 

.2 tej 
S « 

- a 

c> 

"» 

CQ 



1-tól Már- Mag- Victo- 
ton do2na. ria. 
1813. f (Ra- (Gosz- 
Jtov*£ki.) tonyi ) 



iinre 
cs.k. kam. 
(Barta- 

kovies 
Mária) 



2-től Ignác?. 

Pest v. fö- 

az.-bíró 

lak. Versegh. 

(Beniczki 1.) 



Pál Péter 

lak. lak Cseszt- 
Versegh. vén. 

(b. Podma- 
niczky 1.) 



Sándor 

mh. 1836- 

kora 18. évében. 



Adrianna. 

f 1837. kora 

16. évében. 



Géza. 



Albert. Matild. 

(Baloghy istváu ) 



Irén. 

^Baloghy 

Gyula.) 



Jolán. Pál. 



VÍI. tábla. 



r~ 



Zsuzsi . 
(Akács 
Mátyás. 



Andráa 

cs. k. kapitán 
f 1850. 



Péter ,ki a Y. táblán. 
Cgyerkényi Pyber 
Erzsébet. 



László 

honti alispán 

helyt, tanácsos 

f 1825. oct 13. 



Anna. 

(Baross 

Ferencz.) 



báró Antal 

cs. k. kamarás 

volt liptói főispán 

él 1861. 

(I. Ambrózy Johanna. 

2. b. Desericzky Mária.) 



báró László 

os. k. kam. 

volt barsi főispán, 

él 1861. 

(Pély Nagv 

Ludovika.) 



László 
honti főisp. 
(1. Muslay Etelka. 
1. h. Majthényi NaUlie.) 



Izidor Kamilla Klotild. Ottó NaUlie László 
cs. k. kani. hajadon, (-tíotesicisy cs. kir. (b. M&jthé- 
(b. Vrintz Kor- Móricz.) őrnagy, nyi László.) 

nélia.) 

i * 1 

Mária. 



Félix 

elesett 

Magentánál. 

1859 



m 



fifajtfetnyl. 




A család történetéből a családi okmányok kiadásáig keveset 
mondhatunk. A nemzékrend élén álló János Hunyady János kor- 
mányzónak több csatáiban vett részt, és* mint íratik, ettől péterváradi 
kapitánnyá neveztetett *). 

íl. Gergelynek fiai kőzűl Z o r á r d — mint érintők — turóczi 
prépost volt. Rafael I. Mátyás király alatt a csehek elleni hadban, 

és Szabáee ostromában tünteté ki 
magát, és a IV. Fridrik elleni 
harezra egy csapat vezére volt, hol 
szintén kitünteté magát. Erdemei- 
ért a hűtlenségbe esett Pogrányi 
Bálás javait nyerte királyi adomány- 
ban, egyszersmind pedig bajmóczi 
várnagygyá neveztetett ki 2 ), mely 
tisztet 1491. viselé 3 ) Ráfaelóak 
valamint testvérének Zsigmond* 
n a k ágazata néhány ízen tál 
kihalt Testvérüknek Jánosnak 
több fia volt: ezek közixl I. ü r i el 
15S5— 39-ben turóczi prépost volt *). f. Uriei testvérének Imrének fia 
II. Uri-el pedig 1549-ben mint csapat vezér működött Léva ostromá- 
nál oly erélylyel, hogy a vár bevételét tetemesen 6 mozdítá elé. Fele- 
ségű! TLarzó Katalint, bessei Farkas Ferencz özvegyét vetío, kitől 
azonban csak egy leánya Rozina született. 

Itt kell megemlékeznünk Majthényi Miklósról is, kinek a csa- 
ládfán helyén kimutatni nem tudjuk. Nevezett Miklós 15^2-ben a 
p&iá&tf szerencsétlen ütközetben harezolt & ). 

Visszatérve Jánosnak másik két fiához, L Űriéinek testvéréhez 

I. M á r t o n h o z, és I. Bertalanhoz, ezek által a család két £5 vo- 
nalra szak ad t. Amannak vonala az V — VII. táblán, I. Bertalan 

vocala pedig I — IV. táblán látható. 

■ i i n ii ~<^ 

*) Hormay r, Mednyáng zky íd. h. 274. 

7 ) Ugyan ott* 

*) Katoua Hm. eritio. X. 292 Pray Mss. tom, XIV. 86. 

*) Bel. M. Notit. Nova. IV. 415. Ezen I. Uriel turóczi prépostot, némelyek 
összetévesztik uínokaöescsével II. Uriellel, és azt hiszik, bogy }• Uriel odahagyta 
a papságot és megnősült, és elvévé Thurzó Katalint De ez hibás vélemény ; mert 

II. Uriel, ki hadi ember volt, vette aőül Thurzó Katalint. — Mednyánszky 
id. h. 277. 

*J Budai Fet . UlsL lexic. II §38. 



MajthéiiyL M® 

I. Mártonnak neje Nagykálnay Lászlónak leánya Anna volt, 
kit már mint czobor Czobor Márton özvegyét 1517. után vett nőül, és 
ki már 1543. másodszor is özvegy volt. Két fia Ákos és Kristóf 
ismét két ágat kezdett meg, de ez utóbbinak ága negyed ízen megsza- 
kadt Ákosnak is két fia János és Bernát két ágon kezdi a csalá- 
dot terjeszteni. Ezekből János ágán {lásd V. táblán) FerenczésAl- 
b e r t a Bars- Hont megyei ágat képezi, melyen az újabb bárói és Pest 
megyei ág is látható. 

A II. táblán Fcrencz utódai kőzött látjuk Antalt (szül, 
Bisztricsénybon 1780. febr. 2.) esztergami nagy prépostot, és czentauri 
cziroz. püspököt. Flóriánt 1844-ben Nyitra megye volt hivatalnokát. 
kinek egyik leánya Flóra az ismert költőnő, s szintén költő Tóth 
Kálmán életpárja. 

II. Márton, kinek neje Ebeczky Éva 1725-ben új adomány 
ozímen Deménden részbirtokba és kúriába, egész Lessenyébe, Apáthy 
vagy Gyarmat-Újfaluba és alsó-cseri részbirtokba iktat tátik 1 ), 1729- 
ben Bars vármegye alispánja volt. Egyik fia Károly már 1780-ban 
országbírói ítélőmester, 1770-ben már septenwir és Sz.- István rend 
lovagja. Ennek fiai közül F á 1 magnóikul halt meg, Gábor utódai 
nagyobbára Borsod megyében élnek. II. K á r o 1 y n&k, ki kir. tanácsos 
volt, első nejétŐli gyermekei, köztök Imre a kir. kamarás is utód nél- 
kül elhaltak j második nejétől három fia Ignác z, Pál, Péter szulet- 
tek, és kettejök Pest megyei Versegen , Péter Nógrád megyei 
Csesztvén lakik, hol előbb Pál testvére tartá lakását. 

DL M á r t o n harmadik fiától P é t e r tői s nejétői gytrkényi Py- 
ber Erzsébettől (lásd VII. táblát} veszi eredetét László, előbb Hont 
várm. jegyzője, 1787. alispánja, nah. Pesten 1825. oct. 13. Nejétől disz- 
nósi Horváthy Jankától három fia maradt ; András, ki mint nyűg. 
cs. kir. kapitáay 1850-ben halt meg, Antal, és László cs. ksr. ka- 
marások, kik 1838-ban bároságra emeltettek; ós kik az 1848-ik 
előtti időben a politikai pályán fényes szerepet vittek ; uév szerint An- 
tal már 1844-ben mint liptói főispán, László pedik barsi főispán az 
országgyűlés felső tábláján szép tehetségű szónokok tűntek föl. A n- 
tal fia ifj. László 1842-ben már Hont megyei alispán, 1848-ban 
ugyan ott főispán, 1849. után egy ideig cs. kir. megyei főnök volt, 
mely hivataláról azonban utóbb leköszönt, jelenleg 1860. óta ifmét 
Hont megye főispánja. 

Sí.-benedfcki Conv? Capsa H. Fa& L nro* M* többen ellentmondfek 



364 Slajíhényf. 

IdL László gyermekei közül Izidor cs. kir. kamarás. Ottó 
őrnagy, Félix pedig az olasz hadjáratban 1859-ben a magentai üt- 
közetben esett el/ 

A Majthényiak másik fő vonalának törzse azon Bertalan, 
{lásd 1L táblán) ki II. Lajos király udvarában mint apród, kesébb 
mint asztalnok volt alkalmazásban. A mohácsi ütközetben 1526 ban 
török fogságba kerülvén, csak nagy Összeg pénzért lehetett szabaddá. 
Hazatérvén, I. Ferdinánd királynak lőn állandó híve és ezért tétetett 
szegedi kapitánnyá. Ugyan csak 1528-ban Trencsín vára megvételénéi 
is kitüntetó magát. Neje a híres gersei Pethő családból Pethő Margit 
volt, kitől született gyermekei közt Gábor és János már gyerme- 
keikben kihaltak. Gr y Ö r g y zágrábi kanonok volt, kit I. Ferdinánd 
1549-ben udvari papjául nevezett ki. László, ki elónevét néha No* 
vak ir ól is irá, 1547-ben részt vett a smalkaldi háborúban, azután a hí- 
res Stansith Horváth Márk és a halhatatlan Zrinyi Miklós mellett vi- 
tézkedett. Utóbb Kanizsán mutatott vitézségeért Maximilián király őt 
kis-komáromi várkapitány ayá tette. 1582-ben pápai kapitány volt, mi- 
dőn Keszthelynél a törökökön győzelmet vívott *) legutóbb Zólyom 
várkapitányává és azon megye főispánjává tette *). 1574-ben Balassa 
János, Dobó Ferencz s többen tiltakoznak ellene a saskői birtokok- 
ban Lipcsey Orbán özvegye Chery Dorottya irányában elkövetett ha- 
talmaskodások miatt 3 ). Élt még 1588-ban, midőn Balassa Bálinttól 
Ozdint zálogba vette, de később vissza válta Balassa Ferencz *). Két 
nejétől született gyermekei közül László előbb pozsonyi kanonok, 
majd budai prépost, végre 1607-ben szerémi püspök volt; és 1619-ben 
a Bethlen pártiak által elfogatván , sokat szenvedett. György, Gá- 
bor és Imre három külön ágat alapítanak. {Lásd 6 két utóbbinak 

ágfijt üXrUh és IV. táblán). 

"György (Liszlónak fia) 1585-ban Érsek-Újvárnál Páhfy Mik- 
lós fővezérnek egyik kapitánya volt. í 63 l-ben báróságra emeltetett *), 
és ivadéka — bár táblánkon nincsenek az utolsó nemzedékek — jelen- 
leg is, főleg Somogy várraegyében virágzik. Azonban csak Györgynek 
János fiátóii ágazaton, mert a több testvér ág hamar elfogyott, Gás- 
pár vonalán az III. Györgynek leánya, V i o t o r i a, Jankó vioh Fe- 



*) Fethő Gergely, M- Krónika 127. 

») UtváBffy Hut. p. 400. — Mednyánszky id. h. Budai Fer. Lexic. III. 687. 

Pstliő G. 127. 

*) S»»-benedeki Conv. Prot. E. pag. 29. 

*) FrotokoJ. C. Neograd armi 1654. 

s ) Lelioézky Steram. II. 235. Sőt kora történetét i* leíHa L«koczky Bzzvini. 



Majthényi. 265 

renczné volt, előbb vagy utóbb Oery Sándornak is hitvese, miután ez- 
zel együtt 1755-ben Benkovits Istvánnak Sány, Karva, és Tótszék 
helységbeli zálogbirtokra felfízetést tesz *)• 

György bárónak másik fia János előbb alispán, utóbb 1670—1678. 
kir. személy nök volt. Ennek gyermekeitől származik a most is élő idősb 
bárói-ág. 

László nak másik fia Gábor nejével Dóczy Anna Máriával 
egy szintén máig lenyúló ágát alapit. Ez ágon most élők közül A u« 
gust 1836- Pest megyében alügyészi-, 1845-tŐl főszolgabírói-, id. 
Flórián Nyitra megyénél 1844-ken főúti igazgatói-, Tádé szinte 
Nyitránál 1845-ben nemesi pénztárnoki hivatalt viseltek. József 
1844-ben beszterozei plébános és beeni prépost. — • A laj os 1839-ben 
Bars vármegyei főadószedő, 1844-ben alispán volt. Jelenleg (1860.) a 
Pozsonyi cs. kir. fŐtör vényszék elnöke. 

Végre a IV. táblán László fiának Imrének ivadéka látható. 
Imre ellen 1599. az országgyűlés előtt súlyos vád emeltetett, mely tői 
azonban 1618-ban fölmentetett , ). Nejétől Lipohey Annától egyik 
fia M i h á 1 y a család egyik nevezetesebb férfia, 1 647-ben már kir. táb- 
lai ülnök, utóbb pedig kamarai elnök 8 ), 1654-ben báróságot nyert *). 
Azonban csak egy leánya Borbála maradván, e bárói ágnak benne mag- 
vaszakadt. 

Mihálynak testvére II. Bertalan, előbb ferenczes barát, és a 
fülcki zárda Gvardiánja, azonban odahagyva a szerzetet, jogi pályára 
adá magát, és mint jeles jogtudóssá vált egyén, királyi ügyigazgatóvá 
neveztetett. Nejétől Pakay Ilonától, másik szerint Tátos ErzsétŐl négy 
gyermeke született, kik közül Gábor atyja lőn azon Jánosnak, ki 
1714-ben ismét kir. ügyigazgató volt, s kinek ivadékát a múlt század 
végéig lehozva a IV. táblán láthatjuk. 

Hátra van még azokat megemlítenünk, kiket bíztosb adatok hiá- 
nyában a családfán el nem helyezhettükn. így a II. táblán álló régiebb 
bárói vonalhoz tartoznak a következők is : 

Pál báró, ki e század első felében (181 5-ben élt. 

János báró, kinek nejétől Inkey Joséfától fia István nyu- 
galm. őrnagy szül. 1788. aug. 21-éa N.-Szombatban, nejétől Kiss csa- 
ládbeli asszonytól született leánya Anna gróf Forgách Antalné. 

J ) ff yitrai káptalan Libro 8, Prot 108. fol. 159. 
*) 1599. 36 ; és 1618 : 74. töry. ez. 
•) Lehoczky Stemmat 1 L 235. 
*) Colleet. Herald, nro. 117. 



366 Jajaik. 

Báró Majthényi Antalnak Gaái Erzsébettől leánya, Erzsébet, 
Madarász László né. 

1832-ben és 1847-ben a főrendi tagok közt olvassuk I m re, La° 
jo s és 1 s t v á n bárókat. 

A nemesi ágakon nem tudók elhelyezni a derék Majthényi 
Mária Annacs. kir. és p. hölgyet, gr. Brunszvik Antal országbíró 
özvegyét. 

Másik M. Mária előbb Hunyady Ferenczué, utóbb Kelio Fe* 
renczné stb. 

Majthényi Krisztina, Ambró Józsefné a múlt század végén. 

A család ősi nemesi czímere mint följebb a metszvény ábrázolja 
— a többi egytörzsű Bossányi Budnay stb. családokéval azonos ; t. i. 
a paizs kék udvarában zöld téren egy terepély fa alatt lépő medve, a 
paizs jobb oldali szögletében félhold, a balban arany csillag ragyog. 
A paizs fölötti sisak koronájából három strucz toll nyúlik ki. Feszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A báréi czímer mind a két ágnál szintén egyforma; és ez, mint 
azt Mihály 1654-ben kapta, következő: a paizs először vízirányosan 
kétfelé osztatik, az alsó osztály kék udvarában az ősi ezímert mutatja ; 
a felső rész függőlegesen ismét kétrészr© oszlik, a jobb oldali vörös me- 
zőben aranykoronás egyfejű fekete sas látható szétterjeszteti szárnyak- 
kal ; a bal oldali arany osztályban koronás fekete oroszlán ágaskodik. A 
paizst bárói korona födi, és azon két koronás sisak áll, a jobb oldalin a 
koronás egy fejű fekete sas, a bal oldalin a koronás fekete oroszlán áll. 
Foszladék jobbról Arany- fekete, balról vörös-kék. 

Erdélyben is találunk Majthényi családot előnév használata nél- 
kül Dániel Doboka vármegyében adóíró biztos, F e r e n c z ugyan 
•/ *i*JCry, ott igtató 1848-ban. E családból M. Józsefné f í etf»J Julianna, fel-eg* 
regyi és sz.-péterfalvi birtokosul íratik, József nyerczei birtokos, 
Imre sólyomkői, m. fodorházi birtokos. M. Andrásné Kászoni Esz- 
ter hidalmási birtokos, stb. mindnyájan Doboka vármegyében. 

M«*j%fk család. Heves, Hont és Nógrád megyében lakozó 
nemes család. 

Heves megyében Majzik Imre Heves várni. fŐadószedője volt. 
Meghalt Egerben 1833. octob. 30. kora 56. évében. 

Hont megyében Majzik Sándor 1839-ben rendsz. esküdt, 1842. 
alszol gabi'ró. 

Nógrád megyében élt Majzik N. kinek nejétől Nagy máskép 



Matat - fltakay. Wt 

Labancz Rozáliától gyermekei András kozbirtokos Horpácson, és 
Mária Pletrich Mihályné. 

Maka család. (Zéthéni.) E óéven találjuk zéthéni Maka Ja- 
kabot 1458-ban mint királyi embert (homo regiust) '). 

Makay család. (Geleji.) Makay nevű család Borsod, Gömor, 
Heves, Szabolcs, Szatmár vármegye nemessége sorában említetik ; de 
egy törzsből származik-e mind ? arról felvilágosítást nem adhatni. 

Gelej helység Borsod vármegyében fekszik, és ott a Makay 
család jelenleg is birtokos *). A geleji Makay család tehát e megyéből 
származtatható. Azonbau eredetét, és meg nemesítése korát nem ismer- 
jük, ha csak azon alább közlendő nemességet nyert két család egyiké- 
ből nem eredt, melyek egyike 1613-ban Trencsínben hirdetteti ki ne- 
mes levelét, másika pedig 1754-ben nemesítetett meg. 

Bizonyos az, hogy a geleji Makay család egyik legnevezetesebb 
embere volt Makay Antal kir. táblai főpap, 1823-tól veszprémi me- 
gyés püspök, ki 1827-ben halt meg ; kinek ágazatát mutatja a követ- 
kező családfa * 

Makay Ferenaz. 

(1. Rösaöghy Ánua. 

2. Nagy Mária.) 



1-tól Elek lgnicz. 2-tól Judit Antal 

(1. Lubik Judit. (Keszler Fer«ncz ) veszprémi 
2. Kubinyi Bora.) pnapök f 1827. 

■» 



1-tol Anna. Teréz. Taddé Mária. 2-tól Magdolna. 

(Paukovics Pál.) (Csák r.-szombaíi (Kubinyi (Tomka Ftrencz) 
János.) plébános 1828 Pál) 

Más ágból származhattak a Heves megyei Makayak, kik közül 
Makay Lajos 1837-ben Heves vármegye másod aljegyzője, M. Pál 
1845- ben azon megye főpénztár soka volt. 

Pest megyében szintén találunk a múlt század végén Makay csa- 
ládot, melyből Makay Adalbert táblab. 1798. maj. 9. Pest megyétől 
vett ki nemesi bizonyítványt, és azt Krassó megyében azon évi május 
30-án hirdettető ki. Fiai Sándor Krassó megyei főjegyző, 1848-ban 
másod alispán, a forradalom utá'n Lúgoson ügyvéd, másik fia Ágos- 
ton, kinek neje Bissingen gráfnó, lakik Aradon Gyermekei vannak. 

Lássuk már most a nemesség szerzőket. 

Makay máskép Nagy Benedek 1612. dec 5-én Bécsben kelt 
czímeres levelet nyert lí. Mátyás királytól, mely 1613. Exaudi vasár* 

») Kaprinai Dipl. 11.223. 

■■) Fénye*, Geographai szótár. II 



238 Makay 

nap uíánni 4. ferián Treacsin vármegyében hirdettetett ki, és mely 
1728-ban május 29-én Veszprém vármegyében Pápán is publikáltatott. 
Czímere következő : a paizs kék udvarában zöld tér fölött fehér lovon 
vörös nadrágos és dolmányos pánczélos sisakos vitéz ül, jobb kezével 
turbános levágott török fejet tartva, és a paizs jobb oldala felé lovagolva ; 
a paizs jobb oldali felső szögletében félhold, balról arany csillag ra- 
gyog. A' paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kivont 
véres kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

1684* ben Makay Gy ör gy I. Leopold királytól úti ajánló leve- 
let kap, mint a Tcencsíní íürdőbe utazandó r ). 

Egy másik czímeres nemes levelet kapnak Makay testvérek 
1754. M. Terézia király asszonytól 3 ) : ilyen czímerrel : a paizs fehér 
udvarát közepén egy vízirányos kék szelemen választja el, és azon há- 
rom arany kereszt látszik, az alsó osztály alyján öt kopasz hegy vonul 
.jobb falé, magasságban mindenik növekedve fölfelé a felsó osztály- 
ban két vörös csillag kőzött vad récze repül. A paizs fölötti sisak koro- 
náján szintén arany kereszt van, két kiterjesztett fekete sa3-szár ny 
között, melyek mindenikén a paizsbeli hasonló arany kereszt látszik. 
Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Makay céaládot Zemplín 3 ) és Ugocsa vármegye is nemesei sorába 
számít. Ez utóbbi megyében Makay András 1722-ben megyei szol- 
gabíró volt *). 

Papi pályán találjuk 1648-ban Makay Fere nézet s.-a.-újhelyi 
reform, lelkészt s ); 1756-ban Sándort homonnai ferenczes szerzet- 
bei i zárda főnököt 6 ), 

Szatmár vármegyében Makay család e század elején birtokos 
Sonkádon 7 ). 

Bihar vármegyében vár&dí Makay családra találunk a XVIL szá- 
zadelején, ugyan is 1826ban váradi Makay János Bihar vármegye 
alispánja volt g ). 

1631. Makay Sámuel vitéz ember Kemény János hadában 9 ) 

Az irodalmi téren Makay Sámuel „Kegyességnek m I n- 

') Nemzeti múzeumi kézirat, föl. lat. nro. 2340, 

a ) Collect Herala nro. 266. és Ádami Scuta gentü tom. VII. 

*) Szirma y C, Zemplíc oot. íop. 114. 

*) Szirmay C. ügoesa. p. 60. 

4 ) Szirmay C. 2emp»m, noi top. 264. 

•) Ugyan ott. 360. 

' I ) Szirmay Szatmár rárm. Jí. 264. 

*) Történelmi tár, kiadja a M. Akadémia IV. 186. 

*) Ktméay János, Önéletírása. Kiadta Szaiay L. 205. 1. 



Makanecz — Makk. $6$ 

dennapigyakorlása" czímű Kolosvárott 17 14. nyomott műve ál- 
tal említhető *). 

Makanecz család. Makanecz Mihály 1792-ben ; jutott a 
nemesek sorába I. Ferencz királytól nyert czímeres nemes levél által. 

Czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4 osztály kék udvarában 
balról jobbra rézsútosan levonuló két sor római csatos láncz látszik, fö- 
lötte arany nap, alatta ezüst félhold ; a 2. és 3. osztály arany udvará- 
ból a paizs belső oldalából arany kétfejű sas fele test- része látszik. A 
paizs fölötti sisak koronájából természetes színű szarvas emelkedik ki. 
Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany- vörös 2 ). 

Jtlakfalvay család. Kihalt, melyből rolt Makfalvay János 
1678-ban Nógrád megyében Gács várának várnagya s ). Már 1684-ben 
mart. 29-én nem élt. Családját mutatja a táblázat t 

Makfalvay János 
gácsi várnagy 1 678 

(1 Gradéczy Éva. 
2. Tüfánszky Anna.) 



1-tól Ferencz Erzse. Ilona. 2-től Zsófia. 
1689. 

1684-ben Turánczky Anna, mint özvegy pert indít mostoha fia 
Fer encz ellen, ki a második nőtől született. Makfalvay Zsófiinak 
Gáoson és Beszterczén fekvő javakból részét letartóztatá *). 

Makk család. Makk Antal 1791-ben nyert II. Leopold ki- 
rálytól czímeres nemes levelet. 

Czímere vízirányosan kétfelé osztott paizs, az alsó ezüst osztály- 
ban egy felfordított V alakú fekete szelemen és azon három arany csil- 
lag látszik, és mellette három oldalról három arany makk zöld leve- 
leivel együtt látható ; a felső osztály függőlegesen ismét kétfelé oszlik, 
a jobb oldalinak felét arany és zöld koczkák foglalják el. és azok fölött 
vörös udvarban ezüst grif ágaskodik, első jobb lábával kivont kardot 
tartva j a baloldali kék udvarban hármas zöld téren fehér egyszarvú 
ágaskodik, szarván rózsákból font koszorút viselve; feje fölött jobbról 
arany nap, balról ezüst félhold ragyog, A paizs fölötti sisak koronájá- 
ból két kiterjesztett fekete szárny között a leírt egyszarvú nyúlik ki. 
Foszladék jobbról arany-zöld, balról ezüst-kék 5 ) 

») Danielik Józs. Magyar írók II. 188. 

*) Adami Scuta gentil. tom. VII. 

•) Mocsáry Ant. Nógrád várm. Esmért Ili. 106. 

*) Protocol. C. Neogr. anni 1684. 

5 ) Adatni Scuta gentil. tom. VII. 



1 20 Makkal — Makó. 

Makk A 11 1 a 1 Pest megyei táblabíró, Pest sz. kir. város tanács- 
noka, és főbírája, meghalt 1836. maj. 12. kora 65. évében. Unoka öcs- 
cse Loeatelli László a m. kir. udv. kanczelláriánál szolgált. 

üiakkai család Doboka vármegyében birtokos, hol 1837-ben 
Ferencz szolgabíró, S á m u e 1 adóíró biztos 1848-ban. 

Makkai néven Jánost 161 6-baa a Heltai Gáspár könyvnyom- 
dájában találjuk '). 

Makky család. Makky János Nógrád vármegyétől 1774- 
ben és 1779. dec. 19-én nyert nemesi bizonyítványt. Fia Márton 
szintén azt ismétlé 1809. sept. 16-án, mivel Csongrád megyébe költö- 
zött 2 ), 

Makláry család. Zemplín vármegye czímerleveles nemes 
családai közé soroztatik 3 ). 

Makó család. (Makófalvi.) Makófalvi Makó Gergel y 1505- 
ben Csanád vármegye országgyűlési követe a rákosi országgyűlésre *). 

Makó család. (Zethényi *{*.) Zemplín vármegye kihalt neme3 
családa. Törzse Zenthesi Makou volt, honnan a család Zenthessy, 
vagy Szentessy neve idővel M a k ó-ra változott. Makónak gyermekei 
Pál élt 1377-ben, és Szentes helységet bírta. 1423-ban Szentes elosz- 
tatott a Makó leányági utódok közt is nádori Ítélet folytán, tudniillik 
Makó Ilona, csicseri Orosz János özvegye, és Makó Katalin, Kasui Pé- 
ter deák neje, pereltek Zéthéni Makónak fiai Péter és György 
ellen *). 

1558-ban Makó János szolgabíró volt 6 ). 

Makó család. Gömör és Szatmár vármegye czímerleveles 
családai közé számítatik. Ez utóbbi megyében e század elején Vitkán 
birtokos *). 

Nyitra vármegyéből egj Makó nevű család szegényebb sorsú ága 
Nógrád megyébe szakadt a múlt század végén, de az utóbbi megyéből 
ismét át terjedt egyéb megyékbe, ez ág leágazása következő : 



*) Székely Sándor, Unitaria Vall. tört 

*) Nógrád várm. jegyzőkönyv. 1809. évi. 

*) Szirmay C Zemplín not. top. 114. 

*) Jászai A M. Nemz. napjai a mohácsi vész után 158. 

5 ) Szirmay C. Zemplín. not. top. 88. 104. 286. 289. — Megjegyzendő, hogy 
Szirmay Antal, Katona Hist. Crit XI. 493. nyomán (hol sajtó hiba van) téved- 
ve Zécheni Frank országbírót is a Zéthény Makó családdal hozta kapcso- 
latba. Egy betű csinálta a botlást ! 

•) Szirmay 0. Zemplín. not. hist. 72. 

7 ) Szirmay Szatmár várm. IT. 96. 



M akó. 



%n 



Makó N. 



György 

Nyitrából Nógrádba 

hol poblic. 1784. 



András. 



János 

kotroczői 

pigztán lak. 



József 
1822. 



János 

1822. 

Párádra 

költözött. 



Imre 

Csongrádra 
koltöz. 1822. 



Pál 

1822. 
Párádra 

költözött. 



András 

f 1800. deo. 26. 

K. -Késeiben. 

(Fodor Ilona 

mk Biró Julianna.) 



András 

K.-K eszi ben 

sz. 1789. april. 29. 

1822. 



Bálint 
K.-Kesziben 
sz. 1792. febr. 8 
1822. 



A táblán álló G y Ö r g y Nyitra megyétől nyert nemesi bizonyít- 
ványát 1 784-ben Nógrád megyében hirdette té ki. Testvérétől And- 
rástól Abauj megyei Szirmáról eredő miskolozi lakos M. András igye- 
kezett magát 1841-ben származtatni. 

Györgynek fiai és unokái 1822. évi május 1-én és a Csongrádra 
szakadt Imre újólag 1837. aug. 26-án Nógrád megyében hirdettetek 
ki nemességüket J )« 

A Jász kerületben szintén lakozik Makó nevű család, melyből M. 
LŐrincz szül. J -Apátiban 1777. april, l*én, a Jász-Kún kerület ré- 
széről országgyűlési követ volt. 

Makó család. Ily nevű családok Erdélyben is élnek. Már 
1600 ban Makó György Csík szék főkapitánya volt, előbb Mibály 
vajda részén állott, utóbb ezt mint a nemesség legyilkolását tervezőt 
odahagyja és csapatával a nemesség táborába lép, 1603-ban Székely 
Mózses mellett harczolt. Föld várnái Rácz Györgygyei összeütközik, 
•ebet kap, elfogatik és Rosnyón lefejeztetik, és fejét Radul vajdának 
küldék meg 2 ). 

Testvére Gergely Gyulafejérvár másod parancsnoka Básta elől 
Temesvárra, onnan Belgrádba fut, 1605-ben Bocskav alatt Magyaror- 
szágban harczolt, de Pozsony alatt elesik 3 ). Másik Makó György 
Hunyad várában pestisben hal meg 1603-ban *). 

Az utóbbi időkben ismeretes a dátosi Makó család, melyből 
Márton fökorm. széki ügyvéd 1848-ban. Özvegye fricsi Fekete Klára. 



*) Nógrád megyei jegyzőkönyv 1837. éVi 2079. az. a. 
*) Wolpk Bethlen, tom. IV. 604. 533. 034. 036. 566: V. 272 364. 366. 
373. 374. 

•) Ugyan ott. V. 426. 433. 4ÖC- 4*4. VI. 299. 
*) Ugyan ott T. 536. 



$?ft Makfiuii - Mfakray, 

Makói Makó László 1815-ben ügyvéd Közép-Szolnok várme- 
gyében. 

Makodl család. (Akosi.) Közűlök Makodi Sámuel 1848 ig 
erdélyi főkorm.-széki fogalmazó gyakornok, a forradalom után „K o- 
losvári L a p u czímű hírlap szerkesztője pár évig ; jelenleg (1860.) 
Kolosvár város esküdt közönségének elnöke. 

Makra család- (Felső-szilvási.) Huny ad megyei birtokos ne- 
mes család M. Péter alszéki bíró 1837. körűi. Antal 1836-ban 
Huny ad megyei főbíró, neje kadicsíalvi Török Jozefa, fiai A 1 b e r t és 
A n t a 1. E családbéliek B o 1 d i z § á r, F e r e n c z, stb. birtokosok is. 

E néven találunk már a régiehb időben is egyes személyeket, a 
nélkül, hogy a főljebbi f. szil vasi Makra család őseiül mérnők állítani. 
Ilyenek Makra Benedek, ki Zsigmond korában Ó-Budán zenebonás- 
kodott, kit Stybor vajda fékezett meg, sőt el is fogva, börtönbe juttatá 
1403-ban *). 

ilyen Makra vagy M a k r i L u k á c s, ki Balassa Menyhértnek 
Szitnya várában kapitánya volt. Midőn i 549-ben a szitnyai rabló fész- 
ket gróf Salm tábornok ostrom alá vette, az őrség Lukács ellenére is 
fel? dá magát a ). 

UEakr%y család. (Felpestesi és riz-szentgyörgy*.) Hunyad 
vármegye egyik ősrégi törzsökös nemes ésaláda. Ősi fészkük F e 1 p e s- 
tes, melyet a hozzá tartozó részjó szagokkal 1300. előtt nyerték. Lát- 
tam a családnak a Xííl, századtól kezdve nevezetesebb okleveleit Bá- 
thory Zsigmond egy hártyára írt ítéletlev elében hitelesen átírva, de 
azoknak ígért másolatát a családíávai együtt mind eddig meg nem 
kapván, kénytelen vagyok a család történetére vonatkozó adatokat és 
a családfát Kővári L családtam munkája után közölni *J : 

A család tagjai egyelőre Fel-Pestesrői írált magukat. A család- 
nak oklevelileg ismert első törzse G e c z e, kinek fia János, ennek 
László, ki I. Lajos király alatt a nápolyi hadjáratban egy osapatélén 
vévén részt, egy város ostrománál midőn jobb kezét már elveszte, bal- 
jával fcűzé föl a falakra a zászlót, miért 1350 ben Víz-Szentgyörgyöt 
nyerte maga és testvérei részére, innen á vi z-szentgyörgyi elő- 
vevet vevék föl. 

Czímerük szintén Lászlónak azon harczai jelenlétét tárgy azzá. 




*) é* *J Budai Fer. Hist. lex. II. 617. 

a )Kővári Erdély nev. családai idd. lap. — Felötlő e táblázaton, hogy két 
Péternek egymás után isméi Szalay inna volt neje, ami tan toll hiba. 



Makray £7S 

tudniillik a paizs udvarában egy várkapu vau, a fölött koronán nyíllal 
átlőtt kar, mely markában veres zászlót tart *). 

Így mega lapulva a család, mind a H u n y a d megyei, mind a v i z- 
szentgyórgyi, vagy is a Szent-Györgynek teljes elpusztulása után 
széplaki jószágát megtartva, a mai napra két ágban jött le : egyikének 
Hunyad megye (fÖleg Felpestes), másikának Szamos-Újvár vidéke 
lett hazája. 

Az oklevelekkel ok adatolt családfáról Kővári az oldalvást megsza- 
kadó ágakat lehagyá, e megjegyzés mellett álljon itt a családfa, mint 
azt nevezett irónk közié, következőleg : 

I.TábU 

Geqze. 
János. 



->»— . 



László János 
13Ö0. 1350. 

ügyed 
1375. H27. 



~>%_ 



I. Péter 
1413. 1450. 

Tamás 
1427-90. 

Bertalan 
1505-44 

i ■* 1 

László 1555. 
(Barcsai Zsófia ) 



Bertalan Kata. 

1694. (Török Máté.) 

(Bethlen Ersse.) 



»-— ■ — ^« 



Bora. Péter Ilona. Istvaa* 

(Orbai Miklós.) 1614. (Balyesdy látván.) f 

(Szálai Anna.) 



Anna Péter Erzse. Bora. 

(Dobaji Tstnáa.) 1644. (Valkai László.) (Malittly Miki.) 

(Szálai Anna ) 



Péter 1680. Zsófia István. 

(Toldal^hy (Erdélyi János.) (Barcsai Éva) 



-i 



Kata.) r 



» ■**- 



Ferenc/, f 1733. Kata. 

(Alvinczy Krisztina.) f Naláczy József.) 



Fotyf. ö /í. iábián. 



*) Oliíjíofcram volna egy jó rajz, vagy használható pecsétnyomat útin e 

ciimtr ábráját ; a közölni 

18 



*n 



iMakripo<Ur>. 



II. Tábla. 

István | ki a% J. táblán, 

(Barcsai Eva.) 



(Bethle n Éva.) 

* Elek. 
(Csíkos Jolia.) 



Zsigmond. 
(CroWEva.) 



Laios. 



Zsófia. József. Zsigmond Éva- Sándor. 

(Bolia (Csikó s Klára.) (Váradi (Váradi (SziWásj Anna.) 
Soma.) « Fruzsi ' Sár *^ Danicl ) 
(Torma Miklós.) 

r 



Sándor. 
(Buda Emerenezi.) 



Alom*. 
(Barcsai Ákos.) 

III Tábla. 

Ferenci *k*a* I. táblán, 
f 1733. 
(Alvinozy Krisztina.) 



Berta. 



Péter 

1775. 

(Alsó Krisztina.) 



Klára. 
(Alsó Mihály.) 



Zsuzsa. 
(Salánki József. 



László 

szftl. 1766. f 1789. 

( Va sárhely i Re bek.' 

Teréz. 
(Marillái András.) 



Elek 
(Posta KI.) 

László f 1840. 
(Cserei Klára.) 

I 



Péter. 
(Bobik Bora.) 

., János. Anna. 

Hányad várm. al- (Brádi János.) 

sz.-bíró 1794. 
(Szentpáii Teréz.) 



László. Kóza. 

(Torma Ltiiza.) 

Aladár. Etelka. 



Druzsi. 

(Kakucsi 
Farkas.) 



Domokos. 

f 1849. 

(Mara Mária.) 



Klára. 

(Buda 

VenozeL) 



Kálmán. 



Kővári s/,eriot I. Péter fiától is egy ág származott le, mely azon- 
ban csak hamar 1576-ban Györgyben és Boldizsárban kihalt 

Közhivatalt a család nem igen viselt. Pályájok inkább ahadmezá 
volt* Bertalan 1 594-ben mint országos adópénztárnck említetik *) Ist- 
ván 1602-ben egyike azoknak, kik Báthori Zsigmonddal Csehország- 
ba, vonultak *). 

A most élők közül László 184% -ben a forradalomban magyar 
lovassági osztály vezér volt. 

HfakriJfOdary család. Pozsony megyei nemes osalád, hol 
Czifer helységben volt (s van tán ma is) birtoka közűlök Makrypodary 
J á c z i n t 16Ő9. 1662-ben csanádi püspök volt. 



*) 1594. ang, 17. art. 13. 

*) \volpb. Bethlen, toro. V p. 165. 



Malawi. £75 

Ezután élt Makripodáry Sebestyén 1678— 1688-ban *), kitől 
egy ideig így ágazik a család : 

Sebestyén 

1678 -60. 

(Sohlosberg Borbála ) 

i « i 

Ferencz 1740. 

(Szegedy Anna.) 
Antal. 

Makripodáry Miklós 1786-ban Pozsony vármegye alispánja 
volt. 

A osalád 6z ímere négyfelé osztott paizs ; az 1. és 4-ik osztály kék 
udvarában koronás oroszlán ágaskodik, a 2, és 3. osztály arany udvará- 
ban a paizs belső oldalából kétfejű sasnak fele része nyúlik ki, a paizs 
fölött koronás sisak áll stb. 

Maknai család. (Ny arád tői.) Neve és előneve útmutatása 
szerint székely eredetű osalád. M a k s a helység Háromszékben, N y á~ 
r á d 1 6 pedig Marosszékben fekszik. A család neve a régi írásmodor 
szerint gyakran „M a x a i"-nak is íratott. A XV. században már talá- 
lunk Maksai-akat, de hogy ezek Őseiből valók -e? — nem tudjuk. A 
JMaksai osalád 2 ) megalapítói közt előbb M a k s a i utóbb nyáradtői 
előnévvel élt M a k s a i Bálás deákot kir. aligazgatót 8 ) nevezhet- 
jük meg a XVII. században, ki nŐűl Pán Dorottyát vévén, e házasság 
útján nyerte családjára nézve NyáradtŐt, t i. Pán Dorottya dsŐ férje 
Borbély Kristóftól maradt az Pán Dorottyára, s róla a Maksaiakra. 

A múlt században a M a k s a i ak egyik tagja Dávid elhagyja 
Ősi nevét és Mária fi nevet vett föl, ivadékát e néven lássuk a 
Mdriafi ez, alatt. 

Maksai Balástól a osalád leszármazása következő *) : 



*) Pray Mas. tom. IV p. 324. 326. 

*) 1676 febr. 15-én Maksay András (néhol roszúl Mokezay, Mokchay- 
ikak irva) lett erdélyi püspök, ki ha e csalid ivadéka, úgy Balásnak 6a lőhetett. 
L Fancsali Dán. Series Episcoporum. pag, 31. 

*) Káliay székely nemjtet. 266 

•) Hodor Doboka varm. 172-74. 1. és Kővári Erdély nev. családai. ISO. 



18» 



%W Maksay — Maleknez>. 



Bálás 1628. 
(1 Pán Dorottya. 
2. Ózdi Borbára.) 



Ferencz I. Mihály. 

1660. (Keresztúri Judit. ) 

krzsej ^ (Balogh Ziigm.) 



Baláo Bora. Ferencz 
1697-1714. (Daraokos Fer.) 1686. 
(Daczó . ( Barcsa i Anna.) 

' András. István. Ferencz. Zsuzsa. Krisztina. György, 

f 1726. f 1745. f 1765. (Kun Zsigm.) (Torma (Kovács Mária.) 

László.) 



~~i 



Erase. Dávid II. Mihály Gábor. 

(Dobta Mária.) ' f 1762. végrcadel. 1763. (Szereday 

a Mária fi név felvevője. (Dindár Júlia.) Mária.) 

1 r* ' ■ — i 

Eva 

(temesvári Hácz 

János 1. neje.) 



-*- 



László Teréz Klára Anaa. Zsuzsa. 

1 1771. (tem. Rácz (Papp Miklós (Muntyaa (Szilágyi.) 

(Bojtha János 2. neje.) deagelögi Iiup.) 

Anaa.) gfcr. e. lelkész ) 

IStuzaa. Róza. Anna. 

(Jeleli Károly.) (Bojtha Antal.) (Semvert Mihály.) 

A családfán álló II. Mihály Doboka vármegyében 1743 — 1745. 
alispán, 1745 — 1750. főbíró volt; testvére Gábor 1756—57. árenda 
tárnok, 1757-63. sz.-bíró, 1769—71. helyett, főbíró, 1771—73. alis- 
pán volt 1 ). 

A család Ősi czímere — úgy látszik — a paizs udvarában egy 
könyöklő kar, író tollat tartva; legalább Máriaffi Dávid 1756-ban D 
M. betá? pecséten ezt viselé. Ellenben testvére Mihály, ki megmaradt 
Maksainak, 1763-ki oklevél szerint M M. betűs pecsétén a paizs ud- 
varában első jobb lábával kardot villogtató ágaskodó oroszlánt használt. 

üf akula család. L. Machvla cg. 

Malaca család. (Máskép Tóth.) 8 néven találjuk Györ- 
gyöt, kinek, ha a roszúlt írt adatokat jói olvassuk , következő négy 
gyermeke maradt: 1. János, 2. Margit, losonczi Bánffy Jánosáé, 
3. Petronella Zólyomy Dávidné, 4. és L á s z 1 ó *)* 

Malakoczy család. (Szomszédvári báró f .) Kihalt csa- 
lád. Szomszédvári Malakoczy Miklós 1614-ben aug. 23-án bárósá- 

«) HodoriAh. 

*) Geneal authent. tora Jí. 



Malatinssky. 

got nyert i ). Nejétói Konszky Dorottyától fia szintén Miklós, kit az 
1635-ki országgyűlés a slavoniai és horvátországi száraz vámok eltör- 
lése ügyében bizottmányi tagúi nevezett a 73. törvényczikkben. Ennek 
fia szintén M i k 1 ó s, a ki nerazé Évát, Czindery György feleségét, 
kiben a család kihalt. 

Legelői nevezett Malakóozy Miklóst 1579-ben Zriny György 
a Kanizsa vize mellett Bajosa vár kapitányává tette *) ; és ez évben 
M Miklós a Berzenczei törökökét megveré, 1593-ban hasonlóan szép 
győzelmet aratott a törökön ; és egy krónika írónk őt a legjelesebb 
emberek közé sorolja, ,j e 1 e s, okos, hadviselő vitéz ember, 
— úgymond — ennek mássát én magyar fő emberben 
még nem láttam sohon"*). 

Ez ág családfája ez : 

Miklós 

1679. 1614. 

(Konszky Don..) 

Miklós 
1636. 

'MíklÓ..' 



Sva. 

(Ciiiiflery György.) 



malattnszky család. (Malatim.) Liptó megyei curialis ne- 
mes család. Székhelye még most isaMalatini birtok Liptó várme- 
gyében. 

Jelenleg Liptó vármegyén kivűl Gömör, Heves, Zala, és Zemplín 
vármegyében is élnek Malatinszky-ak. 

Gömör megyében a pongyeloki Roth család után Örökösödött egy 
ág, és hívatalbeli kitüntetésben is a többi ágakat meghaladta. Ezekből 
malatini és rimabrezói Malatinszky János > Hont, Grömör, Abauj, 
Zemplín, Sáros vármegye táblabírája, és gróf Csák y ak Direc tora 1794. 
Ferenoz pongyeloki birtokos, 1 839-ben Gömör várm. alszolgabíró, 
aa rporjesi kerületi tábla ülnöke 1847-ben, neje Zmeskal Borbála. Fe- 
re űrinek testvére István Zemplin vármegyei táblabíró. 

A múlt századbad M. József az udvari kanozelláriánál írnok 
1787-ben. 

Zala vármegyében M. Ferenoz 1839-ben főszolgabíró volt. 

') Adatni Mm. a xizti múzeumban 4-rét lal nro. 182. és hthoczky Stcmmai 
I 16^ 

') Pethő Gergely, M. Krónika 126. 
*) Ugyan ott 127. 133. 



••* Malatestá — Málesa>. 

Heves megyében e század elején bírt Mal&tinszky János Pásztó- 
hán. — Ez ágból József 1842< — 1848. Nógrád megyei rendszerinti 
esküdt 

Mal&tinszky néven (tán e család egy ágát) a bárók sorában is ta- 
láljuk, azonban e báró család már kihalt. Néhány ízen nemzék rendé 

kővetkező J ) : 

B. Mkklóa 

(duboczi Dnbóczy 

Ilona.) 
i " A i 

János 
(b . Bersevjczy Bor a.) 

Zsuzsáiica 
(gr. Draskovich 
József-Kázmér.) 

]W ala*esta család. Malatesta Fridrik olasz eredetű, titoknoka 
I. Ferdinánd királynak, az 1560-ki országgyűlésen magyar hon fiúsí- 
tást nyert ;i ). 

Hfátczay család. (Kihalt.) A Máiczai család, — mint e 
munka II. kötet 266. lapján meg van írva — a Buthkay, Ráskay, 
M á r k y családdal egy törzsből és pedig a Guth- Keled nemzetségből 
(genus) vette eredetét 3 ). Czímerük is e családokkal közös, t. i. kék me- 
zőben három farkasfog, és azok fölött félhold és csillag láthatók. 

Mint az idézett helyen a Buthkai családfán kimutatva van, a 
Málczay család a közös törzstől III. Istvánnal szakad ki, ettől mint 
terjedt tovább egész kihalásáig a család, a következő táblázat *) mu- 
latja : . II. Ist ván 1300. | 

András Miklós István. Fábián. János 1346. 

1346. f t t r ~~~j£ Q ~ a — ' 

iChaláryis •*■*•, otttál/b. 

lettet Máíc » át * 9*™***"' 



László. _ 

János. Tamás. György Benedek Barnabás. Antal. Miklós. István, 

1487. 

Zemplíu várm. esk. 

(ííejeK^ta.) 



JVlihajg; Péter. .János 

íloim. ~"kata I,átx!ó7" ,Jj^JfeL. 

(Komísné.) 1560. J*nos 1675, 

Telván, Pál 1568. (aejeBora.) 
f (Ungvári Krisztina ?.J 



') Sehöníekl Adels Suíiemat. I 204. 

■) 1650:73. lörv. ez. 

3 ) Wagner, Dec. Hl. 

^ Wagner Tab. gensai. tafc. £6, 27. 



M alenfegft - Mállk 2?9 

A Málczai család Zemplín vármegyében az osztályos vérrokon csa- 
ládokkal több várat, és ebez tartozó jószágot bírt, ezek közt M a 1 c z a t 
is, honnan e család nevét vévé. Mint e birtokról az 141 í. és 1426 ik évi 
adatok szólnak 1 ). 

1426-ban osztály útján Szatmár megyei lik és Bacsó helység 
birtokában is találjuk a Málczay családot '). 

Kihal a család Pál ban a XVI' század második felében 

BI aleiticza család. (Nagy-Gáji.) Torontál megyei adoma- 
nyos ujabb nemes család Nagy Gáj helység, honnan a család elő- 
revet írja, Torontál megyében fekszik, ^zenkívűl bírja ö ) a család K i s* 
G á j t is (Temes várm.) és Bozsurt (Krassó várm.) 

Malenicza Péter 1825-ben ezer forintot ada a Ludoviceára. 

ül aleez család. (Vagy Malicb) A nemes Michalek 
családnak Trenesín vármegyében egy vonala e vezeték néven volt is- 
meretes, és e néven az 1636-ki nemesi összeírásban Szkala- Újfaluban, 
1781-ben Szűcsön és Velcsiczen fölvétettek a nemesi összeírásba. Lásd 
Mickaleh <*. *). 

Mállk család Malik Pál és János 1628-ban kapják ozíme- 
res nemes levelüket. Ezeknek fiaik J á n os, György és Rudolf, 
amaz 1640-ben legrádi harminczados kath. vallású, ez pedig Szent- 
Györgyön város bírája volt. Nővérük Koller János-Kcresztély kamarai 
hivatalnok neje volt *). 

Czímerük függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali arany 
mezőben koronás egyfejű fekete sas látható kiterjesztett szárnyakkal, 
a bal oldali vörös udvarban jobbról balra rézsútosan vonuló két fehér 
csíkolat látszik. A paizs fölötti sisak koronájából arany koronás grif 
emelkedik ki, első jobb lábával egy csomó nyilat tartva. Foszladék 
jobbról arany -fekete, balról ezüst-vörös •>. 

Mállk család. Malik Mihály 1760-ban M.Teréz király 
asszony által emeltetett nemességre 7 ). 

Czímere, a paizs felső részéből két rézsútosan és domborúan bú- 
zott vonal által három részre oszlik, a két oldalas udvarokat négy arany, 



') Ssirmay C Zemplin not. top. 74. é« not. Kist. 42* 

*) Sxirm&y Sz&tmár virro II. 93 94 

•) Fénye* E. Geographiai Siotár I. 161 Tf. 3$. 111. 129. 

4 ) Szont&gh Dániel közlése. 

4 ) Lehocsky Stemmat. II. 235. 

•) Burga tallér Collect Insignium. 

*») Collect. Herald, nro 98. 



£30 Bfalko - MalJfftieh. 

négy kék csíkol&t foglalja el; az alsó gúla alakú osztályban zöld téren 
daru áll egyik fölemelt lábával kövecset tartva. A paizs {feletti sisak 
koronájából két elefánt ormány között, melyek közül a jobb oldali 
arany-kék, a baloldali ezüst-kék, bárom arany kalász nyúlik fel. Foszla- 
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék *). 

jffalko család. (Vagy Melko.) Trenesín megyei necnes 
családok egyike* 1647. Melko János ezímeres nemes levelét Trenesín 
megyében kihírdetteté. 1690-ben Melko család a Lie tavai uradalomban, 
1754^ben pedig Rajeoz mezővárosban íratott össze. — Malko név 
alatt ,az 1666-iki összeírásban Okrutb helységben fordul elő. Később 
Trenesín megyében nyoma nincs 2 ) 

jMfollenicIl család. Horvátországi család. Neve íratik Mai- 
lenicz-nak w. 

Mallenich György 1647-ben Várasd megyei követ, 1655-ben a 
horvátországi harrainczadok megvizgálására kiküldött országgyűlési 
biztos a ). 

Mallenich György 1684-ben Nógrádraegyében a divényi várban 
horvát katonák századosa *). 

Mallenich Miklós alezredes, 1723-ban biztos a varasdi genera- 
latustól visszacsatolt darabföld iránt *). 

E család egyik ága az, melyből kurilóozi, vagy k u r i 1 o v e- 
azi előnévvel György-Sándor 1760-ban Zágrábi kanonok veit. 

Kurilóozi báró Malenich Sándor-Mihály 1770-bea a hor- 
vátországi helytartóság egyik tanácsosa volt; Ez és János 1762-ben 
M. Terézia királyasszony áltat magyar báróságra emeltettek •). 

Ozímerük négyfelé osztott paizs egy közép paizszsal, melynek 
kék udvarában hármas halmon szemközt farkas és grif ágaskodnak, 
első lábaikkal meztelen pallost tartva Az 1. és 4. osztály vörös udva- 
rában fehér szikla halmon nyugvó arany koronából egy emberi tenyér 
nyúlik ki, mindenik újjá fölött egy arany csillag ragyog. A 2. és 3 ik 
osztály arany udvarában jobbról balra rézsútosan fekete szelemen vo- 
nul le, és azon fehér rózsafej látszik. A paizsot bárói korona födi, azon 
két koronás sisak nyugszik, a jobb oldaliból két elefánt ormány közt, 



*} Adarai Scuta g«ntiL tom. VII. 

% ) Szontagh Dániel közi. 

•) 1666. lOOki torv. ez. 

•) Protoool C. Neograd. anni. 1726. 1755. 

$ ) 17?8-ki 88. törv. ex. 

") Adfeiui Scut* gentil. tom. VII. 



ftfaller - Malonyay. B8I 

melyek közül a jobb oldali félig arany, félig v6t6s, a baloldali félig vb- 
ros, félig arany, a leírt tenyér fölötte öt csillaggal látható ; a baloldali- 
bél arany grif emelkedik ki, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról 
arany- vörös, balról arany- kék. A paizst telatnonok gyanánt két orosz- 
lán tartja *). 

Malter család. Malter Ferenoznek nejétől Szoboszlai Ju- 
liannától leánya, Zsófia, Báthory István kecskeméti ref. tanár neje 
volt; meghalt 1839-ben 

Mái násl család. (Málnási.) Bodoki Málnási János 1609. 
nov. 1-én Bethlen Gábortól nyert ar malis levelet *) y de e család előd- 
je-e ? azt nem tudjuk, miután emez nem Bodokról, hanem Málnáról 
írja elÓnevét. 

A málnási Málnási székely családból Elek kir. táblai ügyvéd 
M.- Vásárhelyen 1815 ben. F e r e n c z Alsó Fejér megyében hí vatalos- 
kodott. özvegye Herepei Éva, jó reményű egyetlen fia Ferencz 1851- 
ben elhala. 

Malobiczky család. I. Maloviczky cs. 

Malom család. Malom Zsigmond erdélyi főkormányszéki 
titkár, utóbb (már 1816-ban) tanácsos-, nemességre emeltetett. Neje 
Komis Amália, kitől az irodalmi téren is ösmeretes leánya Malom 
Lujza született, meghalt 1847-ben. 

Malonyay család. (Kis-malonyai és nyitra-vicsapi, báró f .) 
1709-ben találjuk Malonyay Évát Komolya Ferenczn ét *). 

1 720 ban Malonyay László Bars vármegye álispá ja. Czímere 
a paizs udvarában jobbról tgy madár, balról egy vitéz, kivont kardot 
tartva. 

Malonyai János e század első felében élt, 1815-ben már es. kir. 
kanczelláriai ref. tanácsos, Nyitra vármegye főispánja, majd kir. ajtón- 
átió és alkanezelhír, meghalt 1837-ben nov. 10-én Bécsben, s benne a 
család kihalt. 

E század elején Zemplín vármegyében a malonyai Malonyay csa- 
lád Rad, Varanó, Csemernye, Vehécz, Bánócz és Alsó-Hrabóoz hely* 
ségben birtokosnak íratik *). 

Malonyay család. 1825-kijul 1-én kapta czímeres nemes 
levéléi, mely 1326. jul. 17-én Krassó vármegyében kihirdettetett. Kö- 

') Ad a mi Seuta gentil. tom. VII. 

T ) Kemény Józs. Notitia Capit Albens. p. 238. 

") Kaprinai kéziratai közi 

*) Szirmay C. Zemplio. not top. 286-301. 



2$£ Kfaloviczky — Managetta. 

zűlök M. Pál Krassó megyében voít birtokos, és táblabíró, de már « 
megyében magtalanul kihalt Nevezett Pál egy gyűlés alkalmával va- 
lakit megsérte, miért ügyészi keresetet rendeltek ellene, erre lefizette 
a 25 ftot, és kivett egy ezeres bankjegyet, és fel állva annyiszor ismé- 
tel é sértését, aliány 25 ft foglaltatik az ezeres bankóban. A pénz az ak* 
kor felállított gymna^iumnak rendeltetett adatni. 

ÜAloviczky család. (Bohuszlavrczi.) Ezen előnévvel emlí- 
tetik Malcviozky Miklós 1581-ben a Rosonmiticzi László adomány le- 
velében *)* 

Trenesín vármegyében e családból 1690-ben egy özvegy a közép 
járásban íratott össze a nemesi lajstrom szerint. 1725 — 1733-ban pe- 
dig Malobiczky János fordul elé, kinek Zemplín vármegyétől volt 
nemesi bizonyítványa 2 ). 

Malyevácz család. Malyeváez György 1766ban M. Ta- 
rézia király asszony tói nyerte czíraeres nemes levelét 3 )« 

C/j'mere következő : a paizs felső részében fehér szelemenen két 
vörös csillag látszik, a paizs balról jobbra lefelé búzott vonal által két 
részre oszlik, a jobb o!dal kék, a bal oldaf vörös, a paizs alyján zöld té- 
ren az előtérben egy vörhenyeges galamb áll. a paizs föttí sisak ko- 
ronáján vörös mezű kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék 
jobbról ezüst-kék, balról ezüst-vörös *). 

Maiunclta család. Mamucha Márk-Antal az 1687-ki 
országgyűlésen magyar houfiúsítást nyert *). 

ülán család. (Sajói.) Marmaros megyei ismeretesb nemes 
család. Közűlök László 1 836-ban Marmaros vármegye első alispánja 
és iilŐbb már országgyűlési követe, született Sajón Marmaros megyé- 
ben 1780. jan 2-án. 

M. Péter 1838 — 1844-ben ugyan azon megye esküdtje. 

Jelenleg József 1860 tói Maramaros vármegye-főispánja. Neje 
báró Sztojka Klára. 

ftfanagetta család. Managetta János-György gyer- 
mekeivel együtt magyar honfiúsítást nyert az 1723-ki országgyűlé- 
sen *). 



*) Eredeti oklevél Csery Józs. tulajdona. 

? ) Szontagh Dán közlése. 

3 ) Collect. herald. 

*) Adamt Sentagentit. torn. VII. 

*)1637\- 29 törv. oz 

•3 3723: 128 törv. ez 



Manaafrea — !J5andk>&. 283 

Manassea család Zemplín vármegye czímerleveles nemes 
osaládai között toglal helyet *). 

mancMmt család. Emlékezetét Trenesín vármegyében csupán 
az 1 686 -ki nemesi Összeírásban találjuk, a midón mint Drskóczon la- 
kozó említetik. Utóbb ott nyoma elé nem fordult *). 

Mancz család. (Marienseei.) Mancz Vincze az 1846-ki er- 
délyi országgyűlésen a 24. tőrv ezikknél fogva bon fiúsitatott, Kolos 
megyében Berkenyes birtokot stb. megszerzé. Egyik fia b. Huszár Il- 
kát tartja aóul. 

ülancsikovteh család. A czimeres nemes levelet III Ká- 
roly királytól 1711-beu Manczikovich Pál nyerte •). 

Czímere a paizs vörös udvarában zöld halom fölött egy gyűrő 
alakban farkát szájában tartó koronás sárkány. A paizs fölötti sisak 
koronáján két barna elefánt ofmány között arany kereszt ragyog. Fosz- 
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös. 

Jlandell család Közűlök báró Mandell K ár oly az 1327-ki, 
Lajos pedig az 1836 ki országgyűlésen íratott a magyar bonfíúsítot- 
tak közé. Amaz a Ludovicea tekéjéhez ezer, Laj os pedig tiz ezer fo- 
rinttal járult *). 

Haiidelly család. A roúlt század másod felében 17C0 — 1770- 
ben Mandelly Károly a m. kir. udvari kamara tanácsosa volt. 

Czímere a paizs udvarában kettóafarkú ágaskodó oroszlán ; a pa- 
izs fölötti sisak koronájából egyfejű sas emelkedik ki. 

Idaiidlcli család. Mandich Mátyás 1720-ban III. Károly 
királytól nyerte czimeres nemes levelét 5 ) 

Czímere a paizs kék udvarában zöld iéren fehér ménen zöld nye- 
reg takaró fölött üiŐ magyar vitéz, vörös nadrágban és mentében, pár- 
duc* panyokában, sárga csizmában, fején vörös tetejű kaipagot v kel ve, 
jobb kezével kivont kardot, a balban a kantárt tartva, előtte egy piros 
bugyogojú, sárga foszlánya, fekete fövegfi török janicsár katona fut. A 
paizs fölötti sisak koronáján páncrélos kár könyököl, barogányt tartva 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst vörös 

Utódai Bács vármegyében Csávolyou, Tataházán, Katymáron bir- 
tokosok azon megyei 1825- ki összeírás szerint. 



') Scirm&y C. Zemplin not. top Mi. 

■•) Szoatagh Dén közi. 

•) Collect Herald, nro 721 

*) 1827 : 12. torv. c* 1836 48. törv ez 

*) Collect. Heraid nro 435 



284 Bfáfidy. 

Mandich Antal 1 787-ben Zágrábi kanonok és pristini ezímze- 
tes püspök volt. 

.Handy család* (Mándi.) Szatmár vármegye egyik legrégibb 
oáaláda, Szirmay szerint *) e század elején birtokos Mándon, Máté- 
szalkán, Sándöríaluban, Fejér-Gyarmaton, Krassó faluban, Vámos-Oro- 
sziban, Nagy-Szekeresen, Borzován. 

A család eredetét és nevezetét Szirmay a Béla király névtelen 
jegyzője által említett magyar vezértől g m á n d-tól származtatja a ). 
Elhagyva azonban e puszta nev hasonlatosságra épített és okmányilag 
nem igazolható állítást, csupán az okadatolható tényekre szorítkozunk. 

így látjuk már 1379-ben Mándy Tamást, Istvánnak fiát a 
Szatmár megyei M á n d helység birtokában *). 

1481-ben Mándy Bernát a Sasváryak adománylevelében ki- 
rályi emberül van megnevezve ft ). 

1489 ben Mándy Ambrus Kraszna megyei alispán bírta Ilosva 
helység egy részét & ). 

1551-ben Mándy Péter Ugocsa megyében bír Tivadarfalván *). 

1582-ben Rudolf király Mándy Ambrusnak, Benedek fia, 
más Benedek idősb Ferencz fia fiának, Mándy Bernátnak, 
Györgynek, és János- és másoknak Mánd helységre új királyi 
adományt ád, melybe a következő 1583-ban ellentmondás nélkül be is 
iktattattak 7 ). 

1602-ben Mándy János Ssatmár vármegyei szolgabíró 8 ). 

1 666-ban Mándy Miklós Ugocsa várm. esküdtje *). 

1784—1790. Mándy Pál Szatmár várm. alszolgabíró 10 ). 

1755-ben Mándy János Mánd helységbe birtokára újólag meg- 
erősítő adományt vitt li ). 

'Mándy Pálnak Darvay Évától gyermekei Imre, Péter, Teréz 
Dienesnő. 

*) Szirmay, Szatmár yárm. 1 13 —285. 
*) Ugyan ott 242 
•j Ugyan ott. 

•) Oklevél : lásd Teleki Hunyadiak kor* XII. köt 361 
5 ) Szirmay , Szatmár várm. II. 152. 
•). Szirmay C. Ugocsa p. 126. 
') Szirmay Szatmár várm. II. 245. 
«) Ugyanott í. köt 131. 
•) Szirmay C. Ugocsa p. 60. 
") Szirmay Szatmár várm. I. 135. 
") Ugyanott II. 243. 



Manfredí — 91 anno. t&$ 

Az újabb időben Máüdy Péter 1840-ben Szatmár vármegye 
másod alispánja 

Mándy Elek 1840-ben Szatmár megyei alszol gabíró. 

Mándy Bertalan 1840-ben ugyan ott esküdt; 1850. után cs. 
kir. járásbíró Szinyervárallyán, utóbb Fejér-Gyarmaton. 

A család két tagja irodalmi téren is működött, így M . János 
1803-ban Szatmár megyei esküdttől sajtót láttak 1. Magyar Simád, 2. 
Phönix rcdivivus, 3. Maxima grmvaminis, 4. Magyar Kornelius. 

M. P é t e r pedig a volt alispán 1857-ben a magyar nyelv elő- 
nyeiről egy értekezést adott ki. 

Bfavtfredi család. Báró Manfredi János az 1715-ki ország- 
gyűlésen íratott a magyar honfíusítottak közé 1 ). 

üfftnfredini •* ^aSAd Manfredini A l a j o s az 1802-ki ország- 
gyűlése* *)i 

Manfredini Frigyes őrgróf pedig az 1791 -ki országgyűlésen nyert 
honfiúsítást *). 

Manfiry család. Mann József 1791-ben ezímeres nemes lé- 
vé] ben II. Leopold király által nemesítetett meg, s egyszersmind neve 
Manffy-ra változtatta tott. 

Czímere következő : a paizs felső részében vörös udvarban ezüst 
félhold, közepén arany nap, balról arany csillag ragyog; a paizs alsó 
része függőlegesen kétfelé oszlik, a jobboldali arany udvarban ugró 
vagy támadó helyzetben egy zöld sárkány látható, nyilvégű farka előí- 
rói gyűrűt képezve, bátra van kondorítva ; a baloldali kék udvarban 
jobbról balra rézsútos fehér csíkolat vonul, és azon három kinyílt piros 
rózsafej díszlik. A paizs fölötti sisak koronájából két elefánt ormány 
között, melyek közül a jobb oldali félig arany, félig zöld, a másik félig 
vörös, félig ezüst, — egy arany öves, vörös ruhás, prém kalpagos ma- 
gyar vitéz emelkedik ki, jobb kezében kivont kardot villogtatva. Fősz* 
ladék jobbról arany-zöld, balról ezüst- vörös '). 

Hfannó család. Mannó Apostol 1712-ben III. Károly ki- 
rály ált&l emeltetett ezímeres levélben nemesi rangra *). 

Cí.imere a paizs arany udvarában egy ezüst gyűrű, mely fölött 
három virágú piros növény díszlik, a gyűrű előtt két hegyével fölfelé 

') J7i5 l3S.törv. ez. 

l ) ifctf : 34. torv. <*. 

•) 1?91 : 74. törv. o*. 

*) Adarai Scutag«ntil. tom. VII. 

*) Colleot. Horald. nro. 093. 



286 Bfanussy — Manyéky. 

fordított és keresztbe helyezett nyil látszik. A paizs fölötti sisak 
koronáján egy fejű sas áll, szétterjesztett szárnyakkal Fosziadék mind 
két oldalról sárga-fekete. 

Manuuy család. Manussy János 1827. maj. 11-én nyerte 
czímeres nemes levelét, mely aug. 17-én Krassó vármegyében kihir- 
dettetett. Krassóban a család már nem létezik. 

Manassy György Temes vármegyében Hodonyt bírja *). 

WLkn ya család. (Máskép M a n y u 1, rákösd i.) Sándor, J á* 
nos, György, Teodor és testvérei Hunyad vármegyétől 1832. nov. 
14-én kelt nemesi bizonyítványukat Krassó vármegyében 1833. január 
8-án kihirdettetek. Krassó vármegyében jelenleg is léteznek, azonban 
1835-ben aug. 19-én keit közgyűlési 3307. számú végzés folytán a ne- 
mesek sorából kitörűl tettek. 

Hányat család. A XVII. század elején élt Hont megyében 
Mányaí Pál, kinek Peres Borbálától leánya M. Anna, elóször Csúthy 
Mártonné, másodszor Szabó máskép Horváth Andrásné; 1633. előtt 
második férjének török fogságból i kiváltására Hont megyei A.-Sipek 
helységbeli bírtokrészét elzálogcsítá, melyre nézve utóbb 1633 — 1642. 
első férjét/Síi leánya Csúthy Anna előbb Köteles Istvánné, utóbb Rá- 
kóczy Lászlóné intézkedett 2 ). 

Mányaí család kihaltán a Dúló család igrattatá magát az alsó- 
sipeki birtokba *). 

íffanyóky család. Manyóky Ádám és Sámuel és Gro- 
csith-Károlyi Erzsébet, Bárczay József özvegye 1730-ban részint új 
adomány, részint a Tassy és Fogacs család magva szakadta czímén az 
egész Pöstény és Fogacs pusztákba (Nógrád várm.) beiktattattak ; el- 
lent mondván az Egry, Baloghy stb. család *). 

Valószínűleg a följebbi M. Ádám, egy volt híres magyar képíró 
Mauyóki Ádámmal, ki magyar nemes családból származott, s kit Döl- 
fer német tábornok Komáromból Németországba vitt, s gyermektelen 
lévén, fiául fogadott. M Ádám 1703 ban Berlinbe ment, 1707-ben 
11. Rákóczy Ferenczné , ki akkor ott mulatott, maga mellé vette, 
1709-ben Rákóczy párto ása folytán Hollandiába ment, 1713-ban Var- 
sóba hívta őt a lengyel király és évi díjjal udvari festészévé nevezte- 



*j Fényes Geographiai Szótár II. 112. 

2 ) Sz.-benedeki Conv. 1633. faac. 9. nro. 6. 163ő. faao. 348. nro. 18. itb. 

») Sz.*bened«ki Onvent 1633. Capaa D Faac. 3. nro. 10. 

*) Ugyanott Capaa H. faac 7. nro. IS. 



Mara. 



287 



Sok fejedelem arczképét festé M. Ádám, s festészetében a termeszét 
hű utánzója volt ')• 

Mara család. (Felső-szállágpataki.) Erdélyben Huny ad vár. 
megye egyik legrégiebb családa. Közös eredetű a f. •szálláspataki Ken* 
deressy családdal, és mint e munka VI. köt. 196. lapján látható, — a 
Mara család, Koszta fiától Danichy-tól szármázta tik. A családtól, de 
évszámot és okadatolás nélkül beküldött nemzékrend következőleg ter- 
jeszti elé a leszármazást. 



Koizta 
de F.-Szálláspatak. 



Danichy 
Mara nevet vesz föl. 



Gergely, 
t 



Jakab 

1498, 

— -*■> ..... 



Miklós, Slanchí.f 



Kenderes, f Kostta. 

Jankó. 



Untakó. 

i ír ^~> ^llii_ 



Kendre*] 

/. a Kenderesig 

családot. 



László. 



János ? 



Mihály Jakab. 

(Csula Anka.) 



Péter. 

Boldizsár. 



János, f 



Ger S eIv ' László. Jakko. Anka. Kendre*. Mihály. Gáspár? 



Izsák 
kurucz 



István. 



Bálint 

vezér g5 , , . 

^ — . főbíró 



Miklós. 



Izsák 
főbiró*. 



i 



hol? 



Pál. 

t 




Denesák 

v. Pániéi. 

Gergely. 

(Vitéz 

Anna.) 



János. 



Mihály. 
(Zeyk jLlára.) 



Lajos. 

t 



László. 

t 



Mátyás 

Perczeptor 

t 



Mihály. 



Zsigmond 
lobíró, hol? 



László 

Doboka v. főbíró 

1744-1766. 

Qdósb Dániel Kata.) 



László Gergely Klára. Kata. Bora. Lórincz. 
<ss. kir. 1790 kir. (Balog (Veer lOLŐ. kir. 
alezredes, híva- Fer.) Farkas.) tib. ülnök 
' *-'- 1790. kir, hiv 



>éter 
Peroeptor. 
(Ramasz 
Mária) 

Gergely 

sz.-bíró. 

r 



István. 



Mi- 
hály. 




Lajos. 



talos. 



László. Lóriaoz 
f os. kir. kapii 



János. Péter. Miklós. 

József Sámuel ' 

(DáoielKata) u 18 A 7 Á 
.i *— 2Z — ^ Huny ad v. ar- 

József vaszéki tbíró. 

aranyosszéki 

fó kir. bíró. 



Miklós 

1858. 

(1. Antal Póli 

elvalt. 
1 N. N. 



Lfirincz Károly 
1858. 1859. 
(Lukács 1.) 



Gábor Sándor 
honvéd cs. kir. 
órnagy. hadn. 



György ÁgnéB 
cs kir. (b. Kemény 
hadnagy, látván.) 



') Mindszenty L. Advocat texieon V. köt. fii. lap. 



$3$ Maramaros. 

4 követezőket nüm tudjuk a táblázaton kimutatni: Miklós 
1771-ben Huny ad megye számfölötti táblabírája. 

Mara Klára 1760-ban Falatkái Lászlóné. M. Kata Toldy Sá- 
rauelné, M. Mária, Makray Domokosné, él özvegyen ; — M. Z s u- 
zsáona Miske Sámuelnő mh. 1821. előtt. M. Róza él, 1-ször b. 
Bánffy Ferenczné, 2-or Fejér fmréné. 

A család — mint íratík — 1453-ban László királytól Prágában 
kelt új adomány által erősitetik meg Hunyad megyei bátszegi kerü- 
letben fekvő birtokaiban, Alsó -Magyarországban a törökök ellen viselt 
hadi érdemeik jutalmául. 

Á család még Zsigmond király korában csak a F.-szálláspataki 
névvel él, röviddel utóbb veszi fel a Mara nevezetet , az előbbi uév elő - 
nevűi maradván. Okmányaikat a kuruoz világban Izsák kuruoz vezér 
korában a f.-szálláspataki kastélynak feldulásával írják elvesztettek- 
nek j hasonló sors érte — ugy mond — a fenmaradtakat az 184%-ki 
forradalom idejében Mara József székely- földvári birtoka kirab- 
lásával 

A család egyik ága Doboka várra, viselt hivatalok a t ) a másik Ősi 
fészkében Hunyad megyében. Legtöbben a hadi pályán szolgáltak. 

Czímerük a paizs udvarában koronán könyöklő és kivont kardot 
tartó kart Wsel a család, — a paizs fölött korona nyugszik, két oldal- 
ról pedig a paizst két ágaskodó oroszlán első lábával fogja. 

Mftraiuaros család. Maramaros ifjabb Kajetán 1797-ben I. 
Ferencz király által nemesítetett meg. 

Czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4 osztály arany udva- 
rában jobbról egy kopasz szirten fenyőfa zöldéi, a szirt alatt zöld 
téren kék nadrágos, sárga czizmás, vörös zubonyos, vörös turbános tö- 
rök áll, egy ketté tört nyílnak egyik darabját a jobb a másik darabját 
a bal kezében tartva, az udvar jobb oldali felső szegletében az 1, ud- 
varban kék félhold, a 4-ik udvarban kék nap látható, a paizs 2. és 3-ik 
osztályának ezüst udvarában zöld téren egy vörös nyelű vörös zázazló 
a földbe szegezve lengedez, rajta kétfejű fekete sas látszik, a zászló 
nyeléhez egy felnyergelt fekete mén van oda kötve, A paizs fölötti si- 
sak koronájából kék lepellel övedzett, szárnyas sisaku Merkúr nyúlik 
ki, jobb kezében öi búza kalászt és zöld koszorút, a bal kezébeu a béke 
pálozát (melynek felső gombjából két szárny nyúlik szét, és melyre két 
zöld kígyó tekerődzik), tart. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- 
vörös *). 

*) Adarai Scuti geutí! tom. Vlí. 



Marat — Marczali. 



28Ö 



marat család, (töészkői.) Mészkőí Marat Gál 1569-ki mart 
16-án János királytól Erdélyben Hadrezin, Priszta, Egres és Berkes 
helységbeli részjavakra megerősítő adományt kap *). Úgy látszik e 
család kihalt. 

Maravicit család. Hovát eredetű , közűlök Maravich M a- 
rián 1649 — 164ö-ben bosniai püspök. 

marczaü csal&dL (Marczali f.) Történelmi kihalt sarjadék. 
Eredetét azon Péoh vagy Péoz nemzetségből veszi, mely a XIII szá- 
zadban már Győr, Veszprém, Zala, Somogy, Nyitra megyékben terje- 
delmes és egy részben első foglalású földbirtokkal volt ellátva, és 
melyből Móriczhidai, Péczi, Berzenozei, Marczali és 
Gusztáni kihalt család ágakon kivúl, a most is élő C s ú z y és Á p 
p o n y i családok is eredetüket veszik. 

A XIII században íí. András és IV. Béla király alatt élt Mó- 
ricz Ispán (Comec Mauritius) ki Győr vármegyében Rába és Mar- 
osai folyók mentében, Téth szomszédságában fekvő erdős birtokában a 
a Rába vízen egy hidat és mellette egy falut épített, mely nevéről 
Móriezhid á-nak neveztetett *). 

E Móricz nak két fi* volt, az egyik Móricz, kitől a M ó- 
r i o z h i d a i család eredt, {látd Móriczhidai ce.) a másik volt Márk 
Ispán (Comes), ki Győr és más vármegyében széles hatalmas birtokú 
és nagy tekintetű vala, élt 1251. 1263-ban, mint oklevelek mutatják. 
Négy fia maradt, kik közül mindenik külön, de már kihalt család 
alapítója lón. Közűlök Gergely lett törzse a Marczali családnak ; a 
többi háromról annak helyén leszen emlékezet, ezért itt csak Gr e r- 
g e l y utódai, mint a Marczali család tagjai adatnak elé : 

A nemzékrend következőleg mutatja a származást : 



Móricz 

1261. 1263. 

ny itrai j föispán. 

Lásd M6ric%hidai 
etaiád. 



Opur 
a Pécti c*. 



Móricz Ispán. 



Márk 
1251 1263. 



Légii István Gergely ici. Lukacs 

<& Berienczei c*. 1283. a Gusztáni c*. 

törne, maohói bán törzse, 

a Marcutli cs. törzse. 



Lukacs mester 
1322. 



Ivakou. 
Marczeli de 
Hosszúfalu. 



Folyt, a köv. lapon. 

■) Kemény Józj. Notitia C&pit. Albens. 219. 
•) Gyurikovits Öy, a Tudományos gyűjt. 1836. XI 3-29. 1. 

19 



290 Maresali. 



ívakou , ki as előbbi lapon* 
Marczely de 
Hosszúfalu. 



Eohius István János if Lukácsi. 
1374. de Marchely de Ma r chely • . J ,.» 
mester. 1341. bán. • ^ .. *~ 1jlAjt ' uzszio. 
(Bethl en N.) € y or *T 14Q4 

bienes 1404-1417. Miklós Borbála Péter mester 

de Marczaii de Marcsal (Báthori István.) de Marczal 

bán, Székelyek és 1403 - 1412. 1404. 

Somogy v. fóigp. erdélyi vajda. r í t. ■ 



, -« -, 



György István. István. László Imre János 1457. 

1436. püspök. 1435—40. kir. ajtón. ! t <s« i/ ia7A y 

(Báthory kir. ajtónálló somogyi "f -A* 1 

Kata 1461.) somogyis főispáí «omogyi fóispán. 

verőezei fóisp. 1449. 

Gergely, kitől a Marczaly család származik, IV. Béla király 
alatt machói bán volt, V. István király alatt a bolgárok ellen küldött 
sereg főkapitánya, a midőn Vrchov várát elfoglalta, és a bolgárokat 
legyőzte. IV. László alatt jelen volt Győr vára visszavételénél, midőn 
ezt Ottokár cseh király 1273-ban ostrommal maga alá hódította, mely 
alkalommal Gergely a cseh fejedelem ellen vitézül vívott, pusztító se- 
regeinek verésében tetemes részt vett, számos németet a maga kezével 
elfogott, és a királynak bemutatá, mint ezt IV. László király 1283-ban 
kiadott oklevélber* dicsérőleg elismeri *), Gergelynek két fia maradt 
Lukács és I v a k o v. 

Lukács mester Károly király alatt mint vitéz bajnok több üt 
közelben vett részt, nevezetesen Maghvár ostromlásánál a király szem*, 
láttára és Erdélyben Dósa erdélyi vajda vezérlete alatt a pártütő Ko- 
pasz s annak ez i na bórái ellen történt csatában veszélyes sebeket kapott 
B hadi s egyéb számos érdemeiért Károly királytól Szabolcs megyében 
a Tisza mentében fekvő Egyházas, Ibrány, Ub, Zoth nevű egész hely- 
ségeknek és Falu- Opa- tavaknak birtokairól, melyeket Gergely atyja 
bírt vala, új adomány levéllel i 322 ben megajándékoztatott, és a vá» 
radi káptalan által beiktattatott 2 ). 

I v a k o v vagy tán helyesebben Ivánka, elhagyva az ős nem- 
zetségi „degenerePecz" nevet, magát „ívakou Marczely de Hosz- 
szúfalu" íratá. ivadéka pedig a Somogy megyében fekvő, akkur nyert 
marczaii birtokról következetesen Marchely — Marchali s végre 
Marezaiinak íratott. Fia három maradt :Echius, János és István. 

*) Fejér, Cod. difii, tom. V. vol. 3- p. i75. 
f ) Fejér, Cod áipl lom. VIII. vol. 2. p. £24. 



MarrzaD. 291 

E c h i u s vagy Ek mester élt 1374-ben, a midőn közte mini Mar* 
czali helységnek földes ura és Péter Domokosnak íia, mint szomszéd 
Beryegh falu birtokosa közt fent forgó hatór villongások a sümeghi 
convent előtt békességesen elintéztettek. 

J á n o 8 (Ivakounak második fia) nemzé G y ö r g y ö t, kiről egy 
1404-ki okmány emlékezik. Utódairól semmi sem iudatik. 

Ivakounak harmadik fia István, nagyatyja hivatalában örökö- 
södött, miután 1341-ki oklevélben őt bánnak olvassuk. Nejétől Bethlen 
János leányától négy gyermekét ismerjük: Dienest, Miklóst, 
Borbálát Báthori István országbírónét, és Pétert 

D i e n e s 1402-ben mint erdélyi vajda,, 1414- ben mint székelyek 
bírája és bán tündöklött, 1417-ben Somogy vármegyének főispánja 
volt, mint ezt és érdemeit Zsigmond király 1417-ben kelt okmá- 
nyában említi *)> mely szerint testvérével Miklóssal az erdélyi vajdával 
s az ország több nagyával Temes vármegyében, Somlyó ra város táján, 
Nyarad folyó mentében, Tóth-Chak falu mezején és Maráz mezőváros 
előtt a törökökkel viselt négy véres csatában vett részt, és 141 7-ben 
Zsigmond királyt a kosztniozi egyházi zsinatra fényes seregével elkí- 
sérte. Roppant jószágait két fiának Györgynek és Istvánnak hagyá, 
kikről az 1436-ki oklevelek emlékeznek. Györgynek neje Báthori Ka- 
talin volt 1461-ben, s valószínűleg utódai is maradtak, de ismeretlenek. 

Miklóst, Marczali István bánnak második fiát az 1403 — 1412. 
évi időszakban erdélyi vajdául talajuk. Temes megyében testvérével — 
mint említők - - négyszer harczolt a török ellen , utóbb Istriában és 
Friaulban a Velenczések ellen mint a magyar hadseregnek fővezére, 
midőn Veleneze alatt nyert sebe folytán életét is veszté 2 ). Ő építé Ba- 
bocsa és Szegesd várát Somogy vármegyében, Szegesd mvárosban s 
hozzá tartozó uradalomban, melyet Dienes és Péter testvéreível együtt 
Zsigmond királytól, kinek Sárfeneki Fridrik kezéből 8020 arany forin- 
tért kiváltott Tátika várát és Keszthely mezővárost, több faluval együtt 
visszaeresztette, csereképen ugyanazon Összegben zálogba kapott Mik- 
lósnak négy fia maradt . László püspök, István, Imre és János. 
Ezek közül. 

Imre 1434-ben kir. főajtónálló mester, 1440-ben kir. fŐasztalnok 
mester lett. 1437-ben sept. 15«én Prágában kelt adomány levélnél fogva 
Zsigmond királytól hűséges Mzolgálatai jutalmául János testvérével 
nyerte VerŐozc várát és » hozzá tartozó uradalmat örökösen, s egy- 

Kktona. Hist. Crític XII. p. 272. 
f J Ugyan ott. 

19* 



%9Z Marczaly — Marczaif&lvy. 

szersmind azon megyének főispánjává neveztetett} később 1 440-ben 
már Somogy vármegye főispánja volt. Élt még 1447-ben ía , h midón 
mint kir föajtónálló mester vett részt a budai országgyűlésen 1 ). 
Testvére 

János v. Jankó, testvére halála után a somogyi fóispanságban 
Örökösödött, és 2449-ben már szintén fő ajtónálló mesternek is olvas- 
suk, 1457-ben V. László király halálával &z ideiglenes kormányt al- 
kotó országnagyok sorában látjuk 2 ). 

Istvánnak harmadik fia P é t e r mester volt j ez nemzé Ádámot, 
kinek fia volt László 1474-ben Somogy vármegye főispánja. 

Marozali Imre és János magvaszakadtával Babocsa és Segesd 
várakat I. Mátyás király Báthori Istvánnak ajándékozta volt. De azért 
még 1526-ban emlékét találjuk Marczali Albertnak, ki a mohácsi csa- 
tában Sámboki kéziratainak tanúsága szerint vitézül harczolt; s váljon 
az egész család végképen kihalt-e ? — - arról okleveles bizonyságaink 
eddig még nincsenek 3 ), 

Marczaly család. (Marczali +.) Nógrád megyében szintén 
van Marczál helység, erről vevé-e nevét ezen Marczaly család? 
vagy a följebbi dunántúli családból származott ? — megmondani nem 
tudjuk. Néhány ízen leszármazása következő : 

Marczaly Máté. 

Miklós. MátéT 1 



Pál 1646. ZsóBa. György 

(Buday Sára.) 1657. végrendel. 

i «- . 

János. István. 

Miklósnak fia Pál, nejének Buday Sárának temérdek birtokot 
átírt 3000 pfban. Kihalt magnóikul. Jószágait Dersfiy kapta ado- 
mányba, noha még unoka testvére G y Ő r g y és ennnek fiai mint tör- 
vényes örökösök - — életben voltak. 

A másik ágon Máténak fia György 1657-ben tesz végrende- 
letet ; fiainak Jánosnak és Istvánnak kihaltával ezeknek birtokaikban 
az Uzsovics családbeliek örökösödtek. 

Nógrád megyében meg 1726-ban élt Marczaly Pál, ki több me- 
gyei tagok elismerése alapján a nemesek lajstromába íratott. 

Marczalfalvy család. (Zaszkaliczi.) Árva megye régi csa- 

') Kovachich Vestígia Comii p. 265. 

*) Kaprinai Hist dipl. II. 110. ég Kaprín ' Mss. B. tom. V. p. 126. 

8 ) Lehotzky Steinmat. II. 238. 



JMarezalthói. 



203 



ládainak egyike, mely 1387-ben Zaszkalicza földére adomány levelet 
nyert. Jelenleg többé ott nem létezik, valószínűleg kihalt. 

Af orcatalthői család. A nemrég kihalt gróf Amadé családdal 
egy torzsból , a Gutkeled nemzetségből eredő Homodeus Niger de Lindva 
nevű Comestó! származik. Első ősei de Bagamér írattak, utóbbi 
nevük lőn MarczalthŐi, míg végre ez is valószínűleg az A ra a d e 
nevet vévé föl. 

A Pótlék kötetben az Amadé család teljes családfája lesz kö- 
zölve, azonban a MarczalthŐi családnév miatt álljon a tulajdonképen 
M arc z alt hőinek nevezett ágnak leszármazása itt mint követke- 
zik f Jj : 

Comes Homodens 

Niger de Lindva 

1242-1257. 



Lothard mester 
de Várkony et 

Karcha 1274. 
ax> Amadé 

család tor&sc. 



Omodeus 
Niger de Lindva 
nádor l308. 



Lásd Amadé 
család. 



örapud 

de Bagamer 1242. 

(Gutfa Lukács 

leánya Luezia.) 



Péter f 
1316. 



Bertalan 
de Marczalthő 
et Baga n ger 1292. 

Miklós István 

Síavónia bánja mester 
1316-1325. 1325-1354. 



István f 
1290. 



Péter 
1350. 1373. 

-A- 



János -f- Láasló f 
1414—1430. 1414. 



Egyed mester 

literátus 
1394-1453. 



János f Miklós f György -f 
1350. nádor 1371. 

1350-1400 



Bereczk f János 

1421. 1398-1421. 

(Szentgyörgyi Vincze 
Borbála.) 



Miklós 

cseszneki 

várnagy 

1447-1510. 



István .+ 
1447. 



Mihály 
1447—1486. 
(Adviga.) 



Zsigmond f 
1474. 



Potentiana 

1507. 

(Szapo Tamás.) 



Fruzsina 

1514 

(Újházi Péter, j 



Mihály 
1474-1486. 



Demeter 
1474-1522. 



Kata. 
(Fiissy 
Mihály). 



ZsóBa 

(Cziráky 

László.) 



-i r 



Folyt, a köv. lapon. 



*) Fejér Cod. dipl. tom. X. vol. VIII. p. 477 erre vonatkozó oklevél 



284 fttarcseil - Rfarrcfóányi, 



Demeter , ki tu elSbbi lapon 
1474—1522. 



Ágoston + János f Gergely f Miklós. B"at» 

1514. 1514. 1514. 1541-1579. (1 Mestery János, 

1574. 159Ö 
veszprémi alispán. 

1 



Miklós 

1609. 1629. 

veszprémi &Msp. 



István Miháiy J f Ann« 
1629. 1845. 1629. 1645. 

A kihalt Manczalthőiek után a másik ágazat t, t az Amadé család 
Örökösödött, és írta magát Marczalthő Örökös urának. 

Marcxeif családi. (Vagy Marscheil.) Eléxordúl Tren- 
csío vármegye nemesi összeírásában í 666-ban Dezsericzen mint Mar- 
c ze ! \ i0 és 1773-ban Marsehell Ádám, valószínűleg ugyanazon egy 
család tagja, Az 1 803-ki összeírás Ádámot és Istvánt, említi Ko- 
csóczon lakozókat, kik még í 837-ben is ugyan ott írattak Össze *)' 

ZempKn vármegyében Zsadány helységet 1321 -ben már Mar- 
c z e 1 (és J u o h e) bírták, de e Marczel valószínűleg más nevű csa- 
lád ősei közé tartozik 2 )= 

Március család. Grömör vármegye nemes családai sorába 
tartozik a ). 

M arcsibányi család. (Puchói és csókái.) Eredetileg Tren- 
esín megyei, további birtok szerzés után Csongrád, Csanád, Torontál 
Ó3 Szerem megyékbe is kiterjedt régiebb és gazdagabb neme3 csalá- 
daink egyike. 

A család nevének vég szótagja (bán) után ítélve, eredetét Hor- 
vát, Slavonia és temesi bánságból a tatárjárások korában az ország felső" 
részébe húzódó osaládok sorában keresik. OkleveÜleg bizonyos az, hogy 
a család első ismert törzsét Puchói Istvánt már a XV. században 
Trencsíu megyében találjuk, kinek fia Márton, a nép nyelvén M a r- 
czi már 1469-ben — mint a családnál levő okmány tanúsítja, — Tren- 
Csín megyei puchói és nimniozi Ősi curialis birtokba uj adomány ozí- 
men be igtattatott Márton vagy Marczi-nak, kinek nevéből két- 
ségtelenül utóbb aMarczibán családnév vette eredetét, és pedig 



*) Szoniagh Dán. közi. 

*) Szirraay C. Zemplin. not. top. p. 88. 133. 

*) Barthoiocű&eides C. GömÖr 145. 




Wareilbányl. *9S 

legvalószínűbben aMarczipán (Márton úr) alapján, fia András 
még előbb 1467-ben Budán Mátyás király által kiadott kiváltságos le- 
vél által nemesi czímerrel ajándékoztatott meg. £ ozímer a paizs kék 
udvarában zöld halmon fenálló helyzetben, 
hátulsó lábain üiÓ medve, szájában és első lá- 
baival egy kivont kardot tartva ; mint azt itt 
a metszvény ábrázolja 1 > 

A osalád okleveleinek eme tisztes ma- 
radványa t, i. az eredeti czímeres nemes levél, 
egyéb régi okmányokkal egyetemben, va- 
lószínűleg a haza közérdekeiben, harczaiban 
résztvevő családi Ősöknek táborozása, vagy 
a török dúlások alkalmával székhelyének 
földúlása alkalmával elveszvén, idegen ke- 
zekre jutott, s mindaddig lappangott, míg 
végre Tolna vármegye levéltárába kerülve, 

holléte a múlt szazadban végén feltaláltatván, I?97-ben május 2-án a 
ra. kir. helytartóság útján köröztetett *) ; és így a családnak az ok- 
mány tudomására esvén, ahoz a törvényes igazolás után visszakerült *). 

A család nemzékrende következőleg indult virágzásnak : 

Pucbói István. 

r— ' — •* i 

Márton 

népszeróleg Marczi 

1469-ben pnchói és 

nimniozi curíára új adom. 

András 
1467. czíroerlevelet kap. 

A család levelei elveszésének kell tulajdonítanunk azon hézagot, 
mely így a XV. század közepétől a XVII. század elejéig a nemzék- 
rendben ki nem tölthető. Csak 1615-ben találunk ismét a osalád egyik 
ősére Marczibányi J á n o 8 r a, ki máskép puchói Kejkovicsnak is íra- 
tott s kinek egyik íia György, a másik András volt Ez utóbbi 
Trencsín megyének esküdtje, 

l ) E czímer ujabb vésetű pecsét után van adva. Valószínűleg az eredeti 
czirnor levélben a paizs más alakú, és a paizs fölött sisak, és a fölött is még va- 
lami lehet, tár ismét medve. 

T ) 9373. sz a. kelt helyt, intézvény. 

•) Ua jól vagyok értesülve, a ezímerlevé! agykori jogtalan birtokosa hami- 
sító szándokkal vakarásokat tett az okmányon, de melyek mellett az igazi birto 
kosnak, a Marczibányi család ősének nevére még rá leket osmerni 



£9ti Mareglbányf, 

Valószínűleg nevezett Györgynek fiai volt István, II. 
G? ö r g y, János, és Ádám, kikről mindjárt szólandank. 

Nevezett II. György 1650. és következő éhekben miot a led- 
niözi várnak kapitánya említetik. Á Ledniczi vár és uradalom t. i. előbbi 
bitorlóik névszerict a Bjelik, Podmaniozky, és Telekessy, kezeikbői 
ruszkai Dobó, Rákóöasy s Zeleméri családok birtokába jutott, de 1643- 
b&n L Rákóczy György ellen a császári kormány által emelt hűtlen- 
ség! gyanú miatt zar alá jutandott, a midőn Marczibányi György az 
uralkodó ház és anevezett erdélyi fejedelem közti viszonyok szakában 
magára vállalá, hogy e várat kirekesztőleg csupán Rákóczy György- 
nek özvegye, Lorántífy Zsuzsanna és ennek örökösei részére úgy kül-, 
mint bel ellenség ellen megvédendi, és megtartandja, mire nézve Med- 
nyánazky János fejedelmi biztos által Priíeszky Miklós szolgabíró és 
Markó András eskütt előtt ünnepélyesen és szigorúan megesküdtetett, 
a mint ezen magyar nyelven szerkesztett esküforma Trencsín várme- 
gye 1 650. évi jegyzőkönyvébe egész terjedelemben beiktatva van J ). 
És hihetőleg e körülménynek köszönhető^ hogy Lednicze vára s ura- 
dalma sértetlenül II. Rákóczy Ferencz birtokába 13 eljutott, míg végre 
ettől hűtlenségi bélyegen a felerész leánya Julianna kezével 1702-ben 
gr. Aspremontra, a másik felerész pedig kir. adomány útján Mattya- 
sovszky László nyitrai püspök és kanczelíárra háromlott. 

Marczibányi Györgyöt a hadi pályán követte Ádám — mint 
írtuk, valószínűleg — testvére, ki a török háborúban lábát elvesztvén, 
az ellenség fogságába került. 

Ugyan ez időben élt István, i 664-ben Trencsín vármegye 
szolgabírája, kitől a családfa mostanáig következőleg terjedt le *) : 

István 1664. 

Trencsín v. az -bíró. 

(1. Ghillányi Kata.) 

2. Ottlik Anna.) 



{János. Anna. ■ I. írare 

1 IMmre Erzse A. Mária ^ 1727 - is P" 

bir Puchon s (1. Orbán N. (1. M^kovényi János. 

KÍobu8Íc20n. 2. Szulló Pál ) 2. Fraokner N. 

(Vranyay 3. Rédeky Józs. 



Jadit.) 



i 



I. Lőrinc* Borbála. N. N. N. 

Csanádi alispán (1. Piacsek Ant. Miki. (Sznbányi (báró (Tarkó.) 

i- 1769. 2. Majerssky István.) ezredes.) Czetvicz.) 
Kvassovszky Jud.) 

Folyt, a kön. lapon. 

és) *) Szoufagh T>án. közlése szerint. 



flffarczibátijri. 



%3f 



l. Lorincz , ki o» előbbi tápon, 
csanádi alispán 
fl76& 
(KVassovszky Judit.) 



István 
azii! 175*. t Í&IO. 
vak -bel. titk.>tnn. 
(Majínényi Marin.) 



IL i»6r?iioz 

Toron tát v, 

abapán f 1786. 

(&vassay 

Franciaka.) 



Judic 
(b* Kerekes 
Zsigmond > 



Márton 

szül. 1785. nov. 1 1. 

&zerém v. kövcic 

(gr. Groohovszka 

Jozefa.) 



Lajos. 
s*. 1786. waj. 22. 
(Mciesiozky 
Vince neia / 



II í. Imre 

kir, tanácsos 

Tre/icsía v. alisp. 

1790.1824. 
(Huszár Anna.) 



K. 



Mvina Hermina (b. Weiaz "Würaos.) 

Kameninzen fffr. Rozumovszky.) 

1 1850 



Mária. 
(Vagyon 
László.; 



Teréz. 
(Nado* 
csányi 
Imre.) 



Judit. 

^ftor- 

sicxky 

István,) 



János. 

Ca&nád, 

Torontál 

v. követ 

1812. I82Ő, 

t 



Antal. 

sz. I7d3. 
cs. k. kain. 

tren csini 

főispán 
18*1. 46. él. 



Amália. ÍÍL Lőrinc*. 

(Jnszíh cs. k. kani. 

János.) feir. táblai úlft. éh 
CKállay 
Antónia) 

I 



Mária 

(gr. Karácsonyi 

Gnído.) 



A»*onia 

(gr Migazzi 

Vilmos.) 



II. Imre 1700. táján a Klobusiczi birtokot szerezvén, ezt Bor- 
bála leányával Piacsek vejének átengedte, 3 többi vejének is, név- 
szerint Majerakynak, Czetvioznek t Szuhányinak, és Tarkónak neveze- 
tes vagyont juttatott. Fial. Lőrincz (1740 — 1750.) pedig már a 
tornyai és kameniczi birtok szerzője lett; később pedig t. i. 1781-ben 
II. L 6 r i n c z és III. Imrea csókái uradalmat, és ez utóbbi azonkívül 
Ara4- megyében a nádaai uradalmat, ennek fia Antal pedig Trenosín- 
ben a kocsóczi uradalmat egyéb birtok rés 2ekke 1 szerezte. így gya- 
rapodott vagyonosságban e család. 

II. I m r é n e k kortársa volt Marosiban (így írva) György, 

1711-ben Trencsín megyében Rákócyy híve *)• de kinek fia volt e 

G y ö r g y. a táblázaton ki nem tudjuk mutatni, E György talán 

u^yan az, ki 1690-ben Gömör vármegye aljegyzője volt *), a midőn 
szinten Marczibá n-nak van írva. 

L L 6 r i n c z (II. Imrének fia) 1743—1769. közt szerepelt; 22 

érea korában már Csongrád vármegye főjegyzője, utóbb Csanád me- 

*) Kaprinai Mss. tóm. X. p. 1. 

*) Bartbolomaeides G. Gömör. 764. 



£98 fflarczfbátoyí. 

gyei alispán, országgyűlési követ, és királyi tanácsos. Hitvese k vassói 
Kvassovszky Judit segedelmével a tornyai és kameniczai uradalomnak 
lett szerzője. Meghalt 17G9. Aug. 20-án Tornyán s ugyan ott eltemet- 
tetett. Egy leánya és három fia István, II. L Ő r i n c z és III. lm re 
maradt. 

István szül. Csanád megyében Makón 1752. jul. 25-én. Iskoláit 
elvégezvén, s azalatt anyját 1769. aug. 20-án, röviddel utóbb atyját a 
halál elragadván, miután 1777-ben Majthényi Máriát (M. Károly 
septemvir leányát) elvévé, szülőitől reá maradott és Csanád, Arad, 
Szerem megyében fekvő javait átvevé, és minden tehetségét az uradal- 
mak gyors helyre állítására fordította, s néhány év alatt Tornyán (Csa- 
nád várra.) a legízletesb lakást és kertet készíteté. Az 1779-ki porosz 
háború alkalmával hét lovas-, hét gyalog katonát állíta, nem különben 
30 ló, s ezer pozs. mérő árpa, s rézsint zab, úgy készpénzbeli adako- 
zással is járult az állam segélyére. A temesi bánság visszakapcsoltat ása 
alkalmával az e fölötti tanácskozmánybau részt vett, s noha hivatalt 
vállalni nem óhajtott, 1780-ban a kir. bizottmány ajánlatára a temesi 
kerületben tartományi biztossá és királyi tanácsossá neveztetett ; mely 
hivatalban mind a polgári mind a katonai rend teljes megelégedésére 
járván el, időközben a megüresedett Csanád megyei alispán székbe 
emeltetett. 1800 udvari tanácsos lőn. Utóbb kora elŐhaladtával lan- 
kadván ereje, lakását Pestre, és innen Budára tévé által, és törődött 
egészsége daczára is a tudományos és egyéb jótékony intézetek ápolá- 
sára fordítá figyelmét. Budán az Erzsébet apáczáknak tágasabb lakhe- 
lyet épitetett, s a szerzett, valamint általok ápolandó 18 beteg és 12 
szegényre nézve is tetemes alapitványt tett ; Trencsín megyében Pu- 
ohó ra városban, származási helyén négy elszegényedett nemes személyre 
tett* alapítványt ; a Ludo viceára 50,000 ftot adott, azonkívül a katonai 
növelés előmozdítására nevezetes ajánlatokat tett. Budán egy magyar 
oskola tanárt, hogy állandóul taníthasson, 6000 ft adományával meg- 
alapított. Nem lévén pedig Budán akkor rendes kórház , hogy mind a 
polgároknak, mint az ideiglenes lakóknak betegség esetében ménedé- 
kök legyen, a behozandó irgalmas szerzet részére állandó telekül a 
császár-fürdőt, az ahoz közel fekvő más házakkal együtt 1806. oct. 
15-én örökösen megvette, és állandó alapítvány által a betegek ápolá- 
sára és zárda kitartására hagyta, és azonfelül még a klastrom felépíté- 
sére tetemes összeget áldozott. Ezenkívül családjáról és a nemzeti di- 
csőségről is megemlékezvén, nagyszerű t drágaság- és régíségi gyűjte- 
ményt is szerze, mdynek egyrésze családjának, egyrésze a m. muze- 



Afauatbányi. «9& 

umnak jutott Léván gymnasiumot alapított, Csanád, Nyifcra, 9*erém, 
Toroutál, Trencsín megyékben a szegények gyámoiítására és oskolákra 
pénz Összeget rendelt. Ezen ember baráti ritka érdemeiért a fejedelem 
is megelégedését nyilvánítva, őt 1806-ban val. belső titkos tanácsossá 
nevezte. Utóbb az egyházakra is tetemes figyelmet íbrdíta, így Pest 
megyében a vörösvári és solmári, Szerem megyében pedig a kameni- 
ezai templomnak részint megújjitására, részint tágítására nagy öszve- 
geket fordított. Meghalt magtalanul 1810." dec. 21-én Budán, hol a 
Szent-Erzsébetről nevezett apáczáknál a meg életében készített már- 
vány koporsóban eltemetteteti *). Özvegye meghalt 1814. oct 4. kora 
60. évében. 

II. Lőriuoz 1781-ben Torontál várraegye alispánja volt. 
szerzé Imre testvérével együtt a osókai uradalmat. Meghalt Csókán 
1786. jan. 8-án kora 33. évében Csókán, és ott az általa építetett kápol- 
nában eltemettetett Nejétől Kvaasay Franciskától két gyermeke ma- 
radt : M á r t o n és L a j o s. 

M á r t o n szül. Csókán 1785. aov. II -én. Szerem vármegyének 
országgyűlési követe volt Bírta a kameniczai és tornyai uradalmat. 
Neje gr. Grochovszka Jozefa, utóbb herczeg Wrede neje lőn. Két 
gyermeke marad : L i v i u s, ki Kameniczen 1850. meghalván, benne 
ez ág fíágon megszakadt ; és H e r m i n a gr. Rozumovszky neje 

L aj o s született Csókán 1786. maj. 22-én. Nejétől Motesiczky 
Vincén tiától csak egy leánya báró Weisz Vilmosné maradt. 

III. 1 m r e (I. LŐrincznek fia) Trencsm megyében volt alispán, 
majd kir tanácsos. Szerzője Arad megyében a nádas i uradalomnak. 
is atyja és bátyja nyomdokain járva, jótékony alapítványok által orö- 
kité nevét; ugyan h 60.000 ft alapítványt tett oly czelból, hogy abból 
1815. óta 12 szegény sorsú kath. gyermek oskoláztassék, 3 nemes ifjú, 
s ugyan annyi leány növeltessék, ezenkívül 12 katonai özvegy gyárao- 
lítassék. Ezenkívül a puchói korház is neki köszöni lételét. Élt az 
1790—1824. időközban. Nejétől Huszár Annától — mint a táblázat 
mutatja — négy leány s három fiúgyermeke maradt Fiai közül 

János 1810-ben Csanád megye főjegyzője, 1812-ben azon me- 
gye országgyűlési követe, 1825-ben pedig Torontái vármegye követe ; 
végre kir. tanáosos. Meghalt 1 830-ban Becskereken, uiagnéíkül. 

Antal a kameniczai, tornyai és kocsóczi uradalmaknak birto- 
kosa, cs. k kamarás, szül. Fuchón 1793. május 28. Már 20 éves kora- 



"j L. életrajzai Tudományof gyűjt. 1818. VII. köt 111. lap. 



bftn Í8í2-bsn Trenosin vármegye szolgabírája, 1816— 1824-ig fttezol- 
gabirája, 1824-ben föadószedö, az 1S25. 1880. és 183% -ki országgyű- 
lésen Trencsin vármegye követe, 1836-ban alispánja és 1839-ben ismét 
követe volt ; ugyan ez országgyűlésen a határszéli országos választ- 
mány egyik tagja ; 1841-ben Árva vármegye fÖÍ3páni hely tartója, 1845- 
ben pedig Trenosin vármegye főispánja lett, 1848-ban a magyar kor- 
mány által is megerősítve, 1849-ig e méltóságot viselé. Mint a sza- 
badelvű párt egyik érdemes harczos* több nemzeti intézet tagja, és a 
tudományoknak 53 előmozdítója ismeretes ; testvére 

ÜL Lőrincz a nádasi és csókái uredalmak tulajdonosa, Nyitra 
megyében viselt első alispáni hivatalt, 1838-ban lett cs. kir. kamarás, 
1841 -ben kir táblai ülnök. Tetemes vagyona mostoha körülményeknek 
és ármányoknak áldozatául elett. Nejétől Kállay Antóniától született 
két leánya Mária gr. Karácsonyi G-uidónak és Antónia gr. Mi- 
gazzy Vilmosnak lettek nejeikké 

A Marczibányi család hazánk leggazdagabb nemes családainak 
egyike, jelenleg fiágon már csak Antal és LŐrincz testvérekben 
virágzik, s bennök valószínűleg a férfiágnek magvaszakad ; de a csa- 
lád által jól s nemesen felhasznált vagyonosság, ama számos nagyszerű 
és jótékony alapítványok J ) a család jó emlékezetét századokon át ál- 
landóan fentartandják. 

]$f&s > C2in család. Zemplin vármegye ozimerleveles nemes 
családa 3 > 

lüSarczy család. Trenosin megyei curialis nemes család *). 
Az 1748-ki nemesi összeírás szerint találjuk Gábort, fiaival együtt 
Alsó-Hlubokén, 1768-ban ugyan ott Lászlót és két fiát Lászlót 
és Györgyöt; ugyan akkor Zolnán P á 1 1 s ennek négy fiát : Pált, 
Józsefet, Ignáczotés Jánost. Az 1 803-ki nemesi összeírás sze- 
rint Zolnán lakott P á 1 és J á n o s és ez utóbbinak fia I s t v á n, Alsó- 
Hlubokén M á r t o n, s fia F erén ez. 1837-ben Zolnán István és 
fia J á n o 3 ; Alsó-Hlubokén Mártonnak fia Ferencz a lelóczi lelkész. 

Marecz család. Szatmár megye nemesei sorában áll Fényes 
E. Geographiája szerint. 

Már ff y család. Dunántúli nemes család, melyből a XVII. 



x ) „V ílajr" pol. kirl&p 1842. 57. saám. 
*) Szirmay C, Zemphn not top. 114. 
s ) Szoutagh Dániel közlése. 



fflargal — itiargalits. SOI 

század végén élt MáriFy í ere a ez, kitdl nelcány ízen ily neinzékrend 
veszt származását ') : 

Ferenez 
1690. 



Sándor. 'György. 

József, tló. György. Krisztina 

t?*^ G (b. Babocsay 

várm. szolgabíró. Fii.) 

Ignácz Kíára 1781. 

(mesterházi **>*.*» (mesterházi 

»íagy Erzse.) Kata.) -fcTagy Sáador.) 

Valószínűleg ezek utódai közül volt 3zent* király szabadjai Márffy 
József 1825-ben hadi kormányszéki írnok Budán. 

A múlt század végén találjuk MárfFy Istvánt, ki Krisztina 
fŐhzgasszony bélyei uradalmának praefectusa és a gazdag Gludováoz 
József kir. tanácsos sógora volt Tőle következő ágazat terjedt le : 

Isivár. 
uradalmi igazg. 
.(Gludováoa Magc. ) 



József Kata f 1842. 

Toroctál v. ali^>. (Kováck Imre.) 
cs. kir. ían. 3.825. 



, ,_. , r_ , , 

Bienee Jószef 

lak. Hencsen, (rígyiczai Kovách 

Mária.) 

Béla. József. Emi). Gizella. Mária. 

Ezen utóbbi ágazat Verség k-rŐl igényli előnevét, és így a fbl- 
jebbi királyszabadjai Márüyakkai egyek-e? nem tudjuk. Jelenleg D le- 
nes és József testvérek élnek Somogy megyei Hencsén, osztatlan s 
mintegy Ö000 holdra terjedd jószágaik kezelésévei foglalkozva. 

Czímerök a paizs zöld mezejében vörös ruhás, sárga csizmás ma- 
gyar vitéz, jobb kezében három búza kalászt tartva. 

Margal család. Közűlök Ádám birtokos Hunyad megyében 
Alsó-Város vizén. 

Margallés Cftalád. Margalits János 1751~ben M. Terézia 
királyasszony által nyerte czímeres nemes levelét 2 ) t 

Czímere a paizs fe\$6 részében ezüst udvarbau vörös mezű kar, 
arany markolatú kivont kardot tartva ,; az alsó osztály kék udvarában 

J ) Geneal.auth. tom. II. 

*) Collect. Herald, és Adami Senia gcaíii tom. VII. 



302 Margara^sevich — IHargeaíhaler. 

fehér koszorú látszik, négy résben belé négy píros rózsa van tűzve, a 
koszorú között, üres téren egy kinyílt arany liliom van. A paizs fölötti 
sisak koronáján a leírthoz hasonló liliom látható, két kiterjesztett fe- 
kete sas-szárny között. 

Margalits János az 1790-ki országgyűlésen a közigazgatási 
ügyekben kinevezett választmány tagja *). 

3M argarassevieh család, Margarassevich György 1797- 
Len í. Ferencz királytól nyerte czimeres nemes levelét. 

Czímere következő, a paizs először vízirányosan kétfelé oszlik, az 
alsó udvar kék udvarának alyján fehér folyamon vörös zászlós, fehér 
vitorlás gálya úszik, fölötte jobbról arany nap, balról ezüst félhold ra- 
gyog ; a felső udvar függőlegesen ismét két részre oszlik, a jobb oldali 
ezüst udvarban egy levágott vérző fej, és kaponyájába egybelevágott 
meztelen kard látszik, a baloldali kék udvarban pedig egy ágaskodó 
arany oroszlány ezüst horgonyt tart A paizs fölötti sisak koronájából 
arany szarvas emelkedik, első két lábával háromszál arany búza kalászt 
tartva ; kétfelől két fekete szárny terűi szét, a jobb oldalin arany nap, 
a baloldalin ezüst félhold ragyog. Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról 
arany- kék a ). 

Iffargaritovics család Margaritovics Jephtim 1791. 
IL Leopold király által nemesitetett meg czimeres nemes levélben. 

Czímerpaizsa előbb vizirányosan kétfelé, és az alsó függőlegesen 
ismét kétfelé oszlik ; a felső osztály zöld udvarában vízirányban egy- 
más fölött két fehér folyam hullámzik, hanem ez osztály alsó részéről 
fölfelé egy gúla alakú arany udvar ékezi be magát, melynek közepén 
repülő fekete sas csőrében kettős vörös keresztet visel. Az alsó jobb ol- 
dali kék udvarban magas fehér sziklás hegyei', vörös fedelű tornyos 
kastély díszlik, fölötte jobbról arany csillag, balról ezüst félhold ragyog 
a baloldali vörös udvarban arany oroszlán ágaskodik, első jobb lábával 
kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronájából szintén arany 
oroszlán emelkedik föl, első jobb lábával kardot tartva. Foszladék 
jobbról arany-fekete, balról ezüst-zöld 8 ). 

Marf^entlftaleír család. Trencsín vármegye nemesi össze- 
írásában eléfordúl 1838-ben Margenthaler Fülöp V). 

A családnak igazi reve talán Morgenthaller, o névre szóló 



*) 1790:67. törv. ez. 

*) Adámi Souía genfcil. te*n. VII. 

*) Ugyan ott 

•) Ssontagh Dan. köxL 



Mftrgtfey - Mariaifi 303 

crímeres nemes levélnek hoJJ<*tét 1793-ban hírlel tette a m. kir. udvari 
tanács. Egyébiránt e család név eléfordúl hazánkban már a XVII. szá- 
zad elején, a midőn 1601 — 1605-be Morgen tallér Fülöp ezredes, Nóg 
rád megyében B -Gyarmat várának parancsnoka volt *). 

ftiargitay család. Szabolcs vármegye nemessége sorában 
említi Fényes E. Geograph iájában. 

Sfarguiy család Marguly András és Mihály 1720. apr. 
29-én III. Károly királytól nyertek czímeres nemes levelet *). 

Czímerük a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó, kettŐsfarkú 
oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva ; fölötte három arany 
csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján vörös mezű kar köoyö- 
köl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany- 
vörös. 

Marhát h család. (Bikfalvi.) Melyből Sámuel c«. Sándor 
1837. körű! Zilah városi hivatalnokok váltak. 

üláriaffi család. (Maksai.) Hogy e család a nyaradtól M ak- 
a a i családból veszi eredetét, e kötet 275. lapján már megvan írva. 
Tudniillik, a múlt században Maksai Dávid, ki 1730. mart. 23-án fő- 
kormányszéki titoknokká neveztetett, 1733. fobr. 5-én ős magyar ne- 
vét mint az oklevél mondja, a szent szűz iránti tiszteletből „M á r i a f- 
fi"-ra változtatá; előbb a nyáradtŐi előaevet tartva meg, de még 
ugyan azon évi dec. 23-án azt is Miksaira cserélte té. 1 73C. jul. 31. 
már mint Máriaffy Dávid Kolos vármegyei főispánná neveztetett. 
1742. jan. 6-án ősi czímertt Is meg* áltoztatá 3 ) T éa az a következő lett: 
a paizs kék udvarában zöld halmon két korona áll, a jobbfelőli koronán 
könyöklő, vörösmezű kar, író tollat tartva; s fölötte M. D, betű és nap, 
és abból e szó ,M ár i a," a balfelőli koronából napraforgó virág emel- 
kedik föl, az átellenében ragyogó napfelé hajolva, virágjában M F. 
betűk lathatók ; a paizs felső részében a nap fölött e mondat áll : „et 
ad me conoersio ejtu." A paizs fölötti sisak koronáján szintén az írótol- 
lat tartó kar könyököl. A paizsot foszladék veszi körűi. 

Dávidtól kezdve a családfa következő : 



J ) Orteliufl Redivivuu II. 66. é* Nógrád v. jégyzfik önyvo. 

«) Collect. Herald oro. 418. 

») Kővári, Erdély nev. Családai. ISO. 



i 



294 



■h-Jtib fii. 



i 

József 
ss,- új vári 
varaagy. 



Antal 

Döboka £6i£u 

helyette*. 

(Földvári 

Anna.) I 



Máriaffi Dávíd 

koiosí alispán 

mb. 1762, 

(Száva Rris*tít>a ) 



Lászlój 178Ő. 

Zfcí áudi fóisp. 

(1. Torma Teréz. 

?. Berzenczei Aga. 

3. Barcsai Krisztina.) 



Lajos 

t iöl9* 

Kincstári 

t&ttácso»» 

(S/eredai 

Áana.) 



II. Dávid. Zsigmond. 



Dávid 

(gr, Pefcki 
Maria 
1*35.) 

,jrg. aibcrtc 



Jőzsei 

táblai tiln. 

(Moiaar 

Lujza.) 

József. 



Amália Áíojziá N. 

(b. íiosen- (Maesháai (Som- 

féld Imre.) bory.) 
.drás.) 



Anna. 



Dávióoak fia hiszi 6 1750-ben számfölötti, 1770. febr. 1-én 
valóságos tábla* ülnökké, 1777 dee 31 -én Zaránd várraegye főispán- 
jává neveztetett. Meghalt í 783-ban, eltemettetett Körösbányán a bol- 
gár ferenctes barátok sírboltjában. Sírját a Hóra Kloska féle korban 
az oláhok íeltörék *). E László második nejéül Berzenczei Ágnest ol- 
vassuk, ki a Berzenczei család cziknél (Kővári tévedése után írva) Ka- 
tának és ugyan ott férje neve „Máriáífy u helyett „Máriássynak c< 
antik. 

Ennek testvére, úgy látszik A n t a l is, kit 1771-ben a magyar fcir. 
festórseregben találjuk. 

Lajos 1777 beo parajdi. 1785-ben tordai és parajdi kamarai is- 
pán, 1796-ban kincstár? titoknok, utóbb tanácsos. Mint Erdélyi Zsuzsa, 
Daczó Istvánné Ős unokájának terve volt az Erdélyi családjogon 1785- 
ben néhány ^ többek közt Zsuk, M. Kályán (Kolos v.) falvak iránt pert 
kezdeni. Meghalt 1819-ben. Szeredai Annától áai 

Antal 1831-től Doboka vármegye alispánja, 1833-tól főbí- 
rája *). utóbb főispáni helyettese, és legutóbb kir. táblai ülnök 1847-ig. 
meghalt 1855-ben. Testvére 

József 1826-ban udv. kanczeliáriai fogalmazó, 1839-ben táblai 
ülnökké lett. 

III. Dávidnak fia Lajos 1847-ben udv. tiszt, fogalmazó, utóbb 
Albert testvérével együtt honvéd. 



l ) A Species facti de Janién is pergentem Valachorum in J. Cottu Husyid 
cum Zaránd unito anno 1784. commissit> C^ramissario regio Comiti Antonio Jnn- 
kovich exhibiia, pag. 165. írja : proxime p ra e t e r 1 o anno re c o a d i- 
t ura D. L a d i s 1 a i M a r i a f f i, dtt ffi v i x i s s e t Supremi o m i . i s 
Sepulóhrum violaront. 

*) Hodor K. Boboka várm, 4&0. <i42. 



Márián — MáHáasy. 305 

A család leginkább a kihalt Erdélyi család után örökölte birto- 
kát, mely a horogszegi Szilágyi családról háromlott az Erdélyi családra 
Mostani birtok fészkök Gyulatelke Kolosvár közelében. 

lHáriau család. Márián János 1719-ben III. Károly király- 
tól nyerte czímeres nemes levelét *). 

Czímere a paizs kék udvarában zöld tér fölött fekete ménen balfelé 
lovagló vörös ruhás, sárga csizmás prémkalpagos magyar vitéz, jobb 
kezében kivont kardját leeresztve, alatta a előtte egy sárga bugyogós, 
barna vörös foszlányos török hulla, és annak levágott feje fekszik. A 
paizs fölötti sisak koronáján vörös mezű kar könyököl, kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék 

IHárian család. Márián János 1791-ben II. Leopold ki- 
rálytól kapott czímeres nemes levelet. 

Czímere elóször vízirányosan kétfelé, és a felső rész függőlegesen 
ismét kétfelé oszlik Áz alsó kék udvarban zöld téren fehér ménen vörös 
ruhás, sárga csizmás magyar vitéz nyargal, jobb kezével egy magyar 
nemzeti zászlót tartva. A felső jobb felőli arany udvarban kétfejű fe- 
kete sas, kiterjesztett szárnyakkal látható ; arany lánezon, arany érem 
függ i * balfelőii vörös udvarban arany oroszlán ágaskodik, első jobb 
lábával kivont kardot, a bal lábával pedig levágott törökfejet üstöké- 
nél fogva tart. A paizs fblötti sisak koronájából szintén a leírthoz ha- 
sonló oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-fekete, balró* 
ezüst-vörös 2 ), 

ma ria&seyicb család. Mariassevich Antal 1755-ben M. 
Teréz királyasszonytól kapta czímeres nemes levelét s ). Czímere a 
paizs kék udvarában arany koronán álló koronás egyfejű íekete sas ki- 
terjesztett szárnyakkal. A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesz- 
tett fekete sas-szárny között arany csillag ragyog. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös 

máriás*? Család. (Márkus- és Batizfalvi ) Egyike a legré- 
gibb és legtörzsökösebb felső-magyarországi nemes családoknak, ős? 
fészke Szepes és Gömör vármegye, hol későbben fíágra szabályozott 
és a XII. századon túl már birtokolt, Gömörben Berzéthe, Szepe3 vár- 
megyében pedig a markus- és batizfalvi uradalmakból álló örökségei 
fekszenek, szaporodva a Sáros, Borsod, Heves, Nógrád és Pest megyé- 



*) Collact Herald nro. 38 J . 

') Ad ami Scota gentil. tom VII. 

») Collect. Herald, nro 279 

20 



306 ftfárlásfty. 

ben fekvő birtokokkal A család törzse — mint azt a család kinyo- 
mólt történetében olvadhatni l ) — a magyar hét vezérek egyikének 
Lehelnek csapatából eredeztetik *) Azonban elhagvva ezen eléggé 
nem indokalbaió állítmány t, kétségtelen oklevelek alapján a családnak 
első ismert törzsét azon ít András király korában élt Márk nevű f<6- 
ispánban *} találjuk, kinek őa Com.es Botyz (Batiz főispán) IV. 

Béla király és ennek fia István f6- 
berezeg, (utóbb V. István király) 
alatt a csehek ellen harozolt, és 
midőn a szerencsétlen hadban a 
nagy zavar miatt a nevezett íBher- 
czeg holléte sem tudatnék, Batiz, 
ki valószínűleg a fŐherczeg oldala 
mellett maradt, első vivé meg a fia 
sorsán nyugtalankodó királynak az 
tirörahírt , hogy fia életben van. Ez 
és egyéb hadi érdemeit Baüznak IV. Béla király azzal jutalmazá, hogy 
neki és utódainak a Tartol hegy tövében elnyúlt Csetenye nevű erdő- 




*) Oosttpendiam Históriáé Famíliáé M á r i á s a y de Markusfal *a, k x ma- 
nuseprito snb decursn rogestrationia arekivi ejnadem fida manu <jonoinn&io ex- 
cerptunt per egre?iura Mícliaeleis Kayier, juratam utriusque fori Advocalum. 
Anno 1803- Posonii 4r. 

*} A L e h e 1 1 6 i i wederftei** &z idézett cs aládi történetben egy Imre ki- 
rálynak tulajdonított 1108-ki oklevélnek „daTrub (vagy Triba) h t v h e o 1" 
kifejezéséi?, alapszik. Ugyan ott egy I. m%y Szene László királytól is 1094-ik évi 
oklevél „N o s í L a d i a l a u s u kezdettel közöltetik, melyben várépiiés enge- 
dély adatik. Miután már e két okmány belső alakjánál és tartalmánál fogva 
is az oklevéltári ítészei előtt meg nem állhat, és némely tekintetben a család ké- 
sőbbi okleveleivel hallgatag ellentétben áll, — azoknak érvényt nem tulajdonít- 
hattunk, nem is hivatkozva egyéb, a családnak a XVII. századtól egész 1803-ig 
folytonosan figyelemben tartott s halotti beszédekben ki ia nyomott származási 
történetére, melyekben mégis eg/éb tévss állítmanyok mellett e két oklevél tar- 
talmának emléke elé neas fordul. Az oklevél-tudományban nem jártas BartLoío- 
maeíde* Notítia C. Gömött p. 157 K,Rys«r M művét föltétlen bizalommal követte, 
Fejér Gy. az első okmányt gyűjteményébe b« nem igtatta; a másiknak tartalma 
ügyeimét elkerülte. Wagner K. mellőzte micdakett&t stb. 

*) Fejér, Cod dipl. tora. V, vol. 1. p. 4«. V . Utván királynak agj X270. ok- 
levele szerint ezen I. Márk atyja ,,GaladeSzep ei" volt , H ez oklevél sze- 
rint 0ala-nak két idősb fia az országból kikÖlíbkSf i oly kötést tévén testvéreik- 
kel, hogy valamint ezek a? ő keresményeikhez semmi jogot ne tartsanak, úgy ők 
<» — netán visszatérve, esak az apai örökséghez tartják fei jogaikat, lemondván 
azon idő alutt a tesvéreik által sí őrzendő javakról- 



Márfassy. 30? 

séget különös kiváltságokkal királyi adományban ajándékozta f ). 1275- 
ben B o t y z egyéb érdemein kivűl azon vitéz tetteiért, melyek azerint 
Szepes várát a pártos Rolandtól hadi ostrom folytán, hol veszélyes 
sebet is kapott, visszas&erzé, IV. László királytól Z.a l o u g és M a t 
haei helységeket (villás) kapta adományban *). 1279-ben Botiz test- 
véreivel együtt a IV. Béla királytól adományban nyert Csetenye hely- 
séget be népesíteté mint ezt a szepesi káptalan előtt kötött telepítő 
szerződvény bizonyítja *). 

1328-ban V i li e r m szepesi és abauji főispán elnöklete alatt tar 
tott birtokjog vizsgáló törvényszék előtt I. Márknak fiai Mihály és 
Jánosnak, nem különben a II. Márknak (vagy Máriásnak) fia Ist- 
ván kimutaták Szepes megyei Szent- Mihályúr (utóbb Markusfalva) 
Lizquan és Wagendriizel helységekre nézve ősi jogaikat 4 ). 

1344-ben I. J nkab, II. Miklós és Szaniszló, és I. István 
birtokaikban aranybányákat fedezvén föl, szokta nézve Lajos királytól 
bányai jogokat nyertek s ). 

III. P é t e r és hú III János és István részt vettek Zsig- 
mond királynak h&rczaiban, mint azt e királynak 1391 -ki oklevele ta- 
núsítja *)♦ 

A család későbbi történeteit a nemzékrend után hagyva, a család 
leszármazása következő * 

I. tábla. 

Gála 

de Szepeii 12C0. körül. 

t ■ ■ * . i 
I. Márk 

1230. mb. 1279. alött 

■ ^i ii » ■■ — i — - ■■■■■ ■■■■.■■,■ ■ -■■■»■■■■■, Win i mfl \— p— — ■ ■■■■■■ n ■■■ ^w iW i n» i mw i i ^ W i ^mi i »- ■ ^ ii ■ ■ . 



Botiz Mik- Péter II. Márk Mihály Jtaoe 

főispán lós. díeíus vnfcy Mariái 1323. t dicfcws 

1274.1279. f Dond. r {~u!Z72 Kassa*. 

, ^>.». — , i. István j i., n «i . , i ■ ■> ■%.... .... % 

I. Mikló* 1327. II. látván Ganns Szaniszló Miklós 

I. Jakab. 
1344 




') Comp. Históriáé Pam. Máriáasy. — Fejér Cod. <JipL 
') Ugyan ott, és Fejér, Cod. dipl, tom. V. viA. 2. p- 23S. 
*) Bárdosyi Suppl. Annál. Scepus. p. 134. éf F«jér, Cod. dipi. tom. V. vol. 
2. p. 598. 

•) História fana, Maríassy és Fajér Cod. dipl. 
*) Hist Fara. p. 25 26. 
*) Ugyan ott p. 2b\ 

20* 



20& 



JHárbbsy. 



I. István , ki ö* előbbi Utfo*. 
1327. 



Máriai 
1344. 



III. Miklós 
1354. 



Márk 
1354. 



Kelemen 
1354. 



III. Péter 

1391. 

— — . » 



III. János István 
1391. 



László 1417. 

de GöraÖr 
(Veres Bora.) 



II. Jakab György 
1417 de Ma rk uafalva. 

II, László 

(Cseh Anna.) 

i i « i , 

III. István de Máriás*. 

1504. ez í mert kap. 

Szépe* és Sáros várkapu. 

H alispán f 1518. 

(Zcanibai Luozia.) 



h Ferenoz T 1526. 

(nagymihályi 
Pongrácz Zsófia.) 



I. Pál f 1687. 
Szepes v. követ 
(Signér Anna.) 



Anna f 1592. 
(Csetneky Mihály 
f 1586.) 



r~ " 

II. Ferenoz 
1 1613. 



._/*— 



I. András 

sz. 1558. f 1608. 

katona. 



I. Zsigmond 

az 1564 -f 1822. 

szepesi alísp. 



Éva 
(Monoky 



ILPál. 

M ■ <!■ i i 



IH. Pál f 1614. 



(Gorgey ^Margit. ) (Sz myei M erse Rrzse.j \&ih Mária.) 

i?0/yí. II. táblán. Folyt. Uh táblán. 



István 

Erdélyben 

(Szent* fványí 

An na.) 

János, f 



Imre f 1698. 

1671. szepesi alisp. 

(Bakos Bora.) 



Ádám. 
t 



Anna. Bora Zsuzsa. Klára. 



IL t á b 1 a. 

I. András , ki a* í. táblán, 
sz. 1558 t 1606. 

katona. 
(Görgey Margit.) 



III. F^rencz •ft? 

szepesi alispán a 
f 1649. I 

(I, Debreczeni 2 
Judit. 
2 Palágv iPris ka.) 

IV. Ferenoz 
(Gehóc zy Éva .) 

P»/y<. ff fctVr. /aporr. 



i ' 



György Zsófia IV. Jánoá Anna. 

(Szokoly|(D. Ujfalussy szepesi kov. 
Klára.) Gergely.) f 1655. 
t íPalugyai 

Zsófia.) 



Erzse Zsuzsa 
(Ijssse- (Ke ezer 
nyer.) Menyhért.) 



Já- Kata Zsófii 
nos, (Rad- (Stansíth 
f vánszky Horváth 
Györgye Márk.) 



II András 

(Korláth 

Ju dit.) 

Mária 

(GynlsJBfy 

László.) 



llárlássy. 30$ 



IV. Ferenoz , ki a* elóbói lapotu 
(Geliőczy Eva.) 



-» 



V. Miklós Eva. Kata. I. Gábor 

kathol. . (Szmresányi 

(Pftincház y Éva.) Anna*) 

Sándor Farkas István- Ti boroz V. Ferer.cz 

«z. 1686. r 1755. nőtlen, nótlen. (Szontagh Zsuzsa.) 

egri kanonok f -f 
szepesi prépost. 



TI. Ferencz VU Miklós 11. Farkas Janka 

1803 (Özv. Radváuszky Anna.) szepesi követ 1790. (Péchy ísrván.) 

lak- Batiz- 1 (Dráskóozi 

la) vau. Kraezneo z Klára.) 

Sfc .Horváth V'i- in^a +- Dienes~ Eugen Róza ÜTJ 

i & Í i í'OessewiTy ^ (gr Unverth (gr Feste- (Berzeviczy g * 

$ Bora.) S N.) tich Mária) Ambrus.) £ j 

- 1 ^ Franciska •"» 

r ~ía^ ^eloT tm|. kor. 
(Pessewffy f lö ev * 

Zsófia) 



II. Sándor 11. András V U. Ferenes 

Berzétnen sz. 1750. f 1847* f ifjan. 
(Okoiiojányi táborszernagy. 



Borbála.) 



*►; 



Imre Antal József Sándor 111. András Zsuzsa 

alezredes kapit fóhadn. főhadru (Szirmay (Szirmay £ 

(St. Horváth f f f Adói.) Zsigmond.) 4> 



Bor*0 



András Albert. Gyula. t>» 

Gusztáv cs. kir. (1. Prónay Paulina. (Szirmay 4s 

ca. kir. kam. ezredes. 2. Dtssewffy Paulina.) Anna.) j£ 

Luiza ) Aladár. Ilona. Gyula H 



i ' — ~i X 

Ferencz « 



es. k. f6badn. 
1868. 



H 



""u" 


«o 


> 


»— ? 


A 


N 


Nrt 


M 


^ 


'« 




>-« 


b 


S 


e 








<& 


^-^ 


-4 





III. tábla. 

1. Zsigmond , ki a* í. táblán. 
szül. 15&. f 1822. 
szepesi alispán 
(szinyei Merse Erzse.) 

fii. László 1649. György II. Zsigmond 

szepesi alispán ns. fölk. kapit. szepesi alisp. 
(Bajcs y Judit) szepesi alisp. 1624. 10 évig 1669. 

T^Leszló"" 1 TsívTr? .(PéchyJfrLtaO 

(Véer ffária.) f Folyt. IV. táblán, 

111. Pí] 1704-8. 
göruöri aliapán. 

Foiy a köv, fapon. 



$i$ 



Wárótesy, 



Hl Pál l?«4-170a , 'te a* mii lapon. 
G-ömöri alispán 



nAi 



Márk 

jnsurg. kspii. 

Gömórben 



Uiván. 



Bora iCrisstin* 



IV, Ltk*t\6 
(Uonozy (l.0»rv»» Mária. (Fáy fVattay 

krzse.) g St HorvAth Klirmt András ) Pál.) 
3. St Horváth 



A. Mária.) 



y. Láwic 

(Szepeay jtr is ztiaa.) 

!fitva& Anna 

kapitány (Fiy 

1808. Sámuel) 
(Fáy Kate.) 



íf-idí Boldizsár 
lak. Kazinezon 
(sussai Losoaczy 
Kiára.) 



Zsigmond 
(Szontaglx 
A Mária.) 



3-tói Károly 

iasarg. tisafc 

Szspesbeii 

Borsodban. 

1 1 ii ./V^.^.^.^-^.,.^.. 



Gcr^eiy 
f Bónis jBrzse.) 

VIÍ. István. 



Gergely, Karoly 



(Spóner 
Ti vad) 



l£duárd» 



jMapoieoou Aim 
(Spóner í. Szemére 

Luíks > Miklós) 

r~ 



**-i 



Pál. 
t 



Szidónia. Zsófta 
<Lá»czy (Krajnyifr 
Jakab.) Ferenez.) 



Paulina 
(Badányí.) 



Menyhért László Boldizsár. Ilona 

nőtlen. {. Szathmáry Mária ) ( Fáy Ferenc*.) 

László. Malvína. 



„X 



József 

kapitány 

(gr. Kun Mária.) 

r~— . i ■■ . . -.ip^i-. » — ii . . «~j 

Adása. József 

f (Fáy Eszter.) 

r 



ÍV. Pá? 
iminaji Bí>r« 

aemis*a r ~Karr*/ 
Ztuam.) , ak . Hoi ; orod 



Lajos 
(Patay Judit 1803. 



(Ssontagh*) 



Dániel 

tI834. 

(Darvas Klára.) 



Zsuzsa Jó- Eszter Fáni 
(Liptay zsef. (Tom- (Samar- 
Janos.) f űsáuyi.) jay.) 






íiSJoS 

(Császár Mária.) 
Lajos, f Ferenot. 

Jób Tt- Má~~JuTÍa iWBet 
(Bárezay ré* ria. (Bay Sánd.) 
Janka.) 

Móricz Amália 

iSzirmay Anna.) (Spóuerné) 
Berzethen. 



István f 1830. 

178Ő - 1793. 

g&inöri alisp. 

(Csorna Zsófia.) 



V. Pal 

Göraör v. 

Percepfor 1806. 



Márk. Zsófl . Zsuzsi Julianna 
-f- (Osemíczky (Zmeskal (Madarassy 
PáL) Gábor.) P»i.) 



Zaófia Zsuzsi Julianna Zsigmond "Vf. Pál -f 18B8. 

(Cse- (Zmes- (Macía- gömört alisp f I8S7 . (Fáy ^etrona.) 

Pál.) Gábor.) Pal.) *"- 7-1 fHAmoi , 



István 

(Uik 

Petrona.) 



>n» Gi- 
Béla mán (Hámos Józ*.) zella. 
(1. Sturman Henrietté . ^_ 

*• ^f^iA^Arpád Gejz* Ida. Ilona, indoTIr? 
Manó. Bila.) 1 fökadn. pád. 



Mariássy 



31! 



IV. tábla 



II Zsigmond 9 mim Ili. tébtán. 
st&pusi aiisp. 1859. 
(Péohy Kata.) 






SJL Zsigmond 

(L íteezer Bora. 

9. Sxent-lványí Borít.) 



1-*61 Eva 2-tól IV. Zsigmond. H. János 

(Beraevícív (Stensith Horváth 

János.) 



Zsófia) 

r— * » 

Imre 
(Övári Pongrác* 



Klára.) 

—A. ^ 



< 

Fancas 

Harasztiban lat 

(Andaházy Anna.) 

József-István 

Ssepes v. jegyző 1803. 
( Jönn^Fá ny.)^ 

József. Márta 

f (Görgey Antal.) 



III. István tort. 

szepesi alispán 

1729-1749. 

(gapyjSsófia.) 

Ferenci Xav. 

szepesi és gomöri 

alisp. 1764—1770. 

(I. Dessew£y Zsuzsa.) 

2. Kaiutz Bora.) 






Pál 

j»ÖmÖri snsurg. 
kapit 11)03. 
(b. Psiocssy H. 
Anna . ) 



Minály 

1S03. 
(J&oetó 
Anna.) 



2-tól Ignácz 
(Zoíián Janka.) 



Ferencz Xay. 

ker fcáb. ülnök. 

(Gerhard Krisztina.) 



Alajos. 



Dienes. 
t 



(Kray (Ber- 

Viksa ) zevi- 

czy.) 



Mihály 
szepesi 



Antal Ferón ez 

sárost követ 

íl>revenyák Mária.) 

*■■ í * í 

Ágoston 

sárosi követ 

s alispán 

(fezinyti Mer se 

Regina.) 



Károly 
"-.lezredea 



Ferencz Gábor 
nemzetöri egri 
őrnagy, kanonok alfsp 

1847-t61. (Jetelfa- 
Insy 
Krisztina ) 



János 

1£03. 

(Görgey 

Zsuzsa) 



Miklós. 

t 



Mihály. Brúnó. Miklós. János Atilla. László. 



Antal. József. 



Ágnes é Gyula Ádám Tt : 
(Ke ! száza- abauií borcz 
ezer.) ^ dos cs k-fe- stá- 
f nők zados. 
(Raisz 
epomncdna ) 



s János Eduárd 
g fórra- honvéd 
1 dainii százados. 
£ tábornok f 

(Szinyey 

Emma.) 



Sándor Kata Zsuzsa 
huszár (Berze- (Berno- 
száza- viezy Iák 
dos. | Istv ) János.) 



51* Máriássy, 

I. Márknak — roint a táblázaton láthatni — Öt fia közül bá- 
rom hagyott utódokat, azonban ezek közül is a kettő kihalván, a csa- 
lád csak II. M á r k (vagy némely okmányok szerint Máriás) vonalán 
terjedt le napjainkig. 

1327-ben — mint a szepesi káptalannak 141?-ki átiratában ol- 
vassuk — említett II. Márk vagy Máriás-sak fia T. István mester, 
a neki osztályban jutott Grömör megyei Berzethét, a hozzá tartozó Kö- 
rös, Kátorháza 5 és Ruudna Szénégető nevezetű birtokokkal együtt Ba- 
tiz fiának I. Miklós mesternek csere osztályképen adá át, 6 viszont 
Miklóstól a Szepcs megyei Szent-Mihályt máskép Márkusfalvát, a 
TeplicsLát, Leszkovánt, Goldébaoh és Vagendrüszeli birtokkal kapta 
cserébe ] > Idővel azonban a gömöri javak is a más két ág kihalásával 
II Márk vonalára vissza száltak. 

[L Márk ágán II. Lászlónak, ki már szép atyjáról Máriásynak 
neveztetett, fia I s t v á n (az oklevél szerint Stepbanus de Mátyás) ér- 
demeinek tekintetbe vételével II. Ulászló királytól 1504-ben családja 
részére czímert nyert, mint leírása hátrább olvasható. István 1511- 
ben már mint márkusfaiví Máriássy, Grömör megyei Gömör helység- 
ben fekvő részbirtoka elfoglalásától tiltja pelsóczi Bebek Jánost. Má- 
riássy I s t v á n, ki Szepes vár kapitánya és a Szapolyaiak hű embere 
volt* — meghalt 1516-ban, eltemettetett april. 30-án Márkusfalván a 
templomban 3 ), Neje — mint sírkövén olvashatni — Zcambai Luczia 
volt Fia 

í. Ferencz — minta család történetírója állítja — 1526-ban 
a mohácsi ütközet áldozata lett. Halála után a Bebekek és mások által 
elfoglalt családi birtokokat Özvegye nagy-mihályi Pongrácz Zsófia, ós 
ettől született fia a derék I. P á l igyekezett vissza szerezni, és szerzett 
nagyrészben vissza. 1569-ben Miksa király keresé még levelével, hogy 
a megyénél a végvárak megerősítésére szükséges megyei ingyen mun- 
kák kiállítására befolyását használja föl; az 1583-ban ellene, úgy 
Thurzó Szaniszló Szepes megyei főispán ellen is, a szepesi kapitány- 
ság alatt való városiak panaszt emelvén, Rudolf király hozzá paran- 
csot menesztett, hogy a nevezett városiaknak semmi sérelmet ne okoz- 



*) Hiet. Famíliáé M. p. 28. - Kár, hogy Kayser emtf szerkesztője — nem 
tudom — mi okból, e levelet sem közié egész terjedelemben. 

*) Wagner C. Analeota Soepns. II. 353. - Kayser a sírkő teljes főlíratát 
nem közle, elhagyva azon sort, hol M. Istvánnak neje említetik ; tán azon okbóli 
mert ó Istrannsk nejéfii Csaholyi (és nem Zcambai) Lncziát állította. Egyébiránt 
lehetett mind a kettő is. 



üffáriássy. 319 

Mm, egyszersmind afenforgó határkérdésekre nézve Lengyelország felé 
biztosokat nevezett ki , melynek folytán ugyan azon évben Máriássy 
L Pál a lengyel király Báthori István által is levéllel tiszteltetett meg. 
Azonban ugyan ezen évben I. Pál az országgyűlésen mint Szepes vár- 
megye követe jelen lévén, a nádori helytartó előtt tiltakozott Rueber 
János felső-magyarországi főkapitány ellen, ki a nevezett városiakat 
(a Késmárkiakat stb.) felbujtogatta az Ő birtokai határainak lerombo- 
lására, s óvást tett a királyi biztosok által véghez vitt határjárás el- 
len ; melynek következtében ez ügy — úgy látszik — Ernő főher- 
czeg közbejövetelével egyenlítetett ki *). 1585-ben már mint a Kés* 
markon tartandó törvényszék Ülnökéhez írja Rudolf király levelét, 
hogy Tökölyi Sebestyénnek a Késmárkiak és Laszki Albert elleni ügyé- 
ben bíráskodni kötelességének ismerje, 1586-ban pedig a Rueber örö- 
kösök, Ferney György közti ügy eliotézésére bívatik fel Ernő főher- 
czeg által 2 ) Meghalt 1587-ben, jan. 19-én kora 58. évében. Sírköve a 
markusfalvi egyházban látható 3 ). Neje Sighér Anna, kiuek anyja 
Meoskey Krisztina volt, ettől fiai II. P e r e n o z, I. A n d r á s, L Z s i g- 
m o n d, és II. P á 1. 

II. Ferenoz, kit 1608-ban Mátyás főherezeg az általa kitűzött 
országgyűlésre külön levéllel hívott meg; — magnóikul halt meg 
1613-ban. 

II. Pálnak fia volt III. Pál, a ki kijárván iskoláit, sőt a tör- 
vényt is elvégezvén, Nádasdy Ferencznek szolgálatába állott, utóbb 
pedig 10 évig Thurzó híve volt, majd törvényszéki ülnök. Meghalt 
16 14- ben aug. 7-én kora 70. évében *), Nejétől Stansith Horváth Má- 
riától két fia maradt István és Imre. Az előbbi Erdélybe költözött, 
s nejétől Szent-Iványi Annától származott fiában Jánosban kihalt. 
Imre pedig Wesselényi Perencz nádort szolgálta, utóbb 1671-ben 
Szepes vármegye alispánja. Meghalt 1698-ban, mint temetési lobogója 
tanúsítja & ). Neje osgyáni Bakos Borbálától esak leány gyermekei ma- 
radtak, némelyek szerint azonban fia is A d ám, ki Rákóozy részén áll- 
ván, Törökországba bujdoklott, és ott magnóikul halt meg. 

így a két testvér ág kihalván, térjünk I. Pálnak másik két fiához, 
kik mindketten máig virágzó vonalat alkottak. 



>) Hint. Fara. 32—35. 

') ugyan ott 35. 38. 

•) Wagner Analecta. Scep. II. 356. 

*) Wagner C. Anal. Sceput. II. 353. «ír- irata. 

*) Ugv» n ott 356. sír- irata. 



3tt Máriássy 

A ndr ás nak vonalát a II. táblázaton, I Zszigmondét pe- 
dig a Ili. és IV. táblázaton láthatjuk. 

András vonala. 

A u d r ás szül I558ban : fitá&i korában a hadi pályára lépett, és 
szolgálatát Báthori Istvánnak ajáalá fol, és azt & lengyel királyságba 
is követé, utóbb Báthory Gábor erdélyi fejedelemnél szolgált , míg 
végre hon megvonult. Meghalt 1608 mart J9-én J > Feleségétói Gör- 
gő* Marsittói, (ki utóbb Bossányi Mthálynej gyermekei lettek: Mi- 
riássy István, György, III. Fírencx, András- IV. János, 
Zsófia és Anna. Ezek közül a két első egészen magtalanul, And- 
rás pedig leányában Máriában, Gyuiaöy JLászló nejében halt ki. 

IV. János több ízban Szepes várraegye követe, mint az 1647 -kt 
országgyűlés 72. és 1649-ki 28. fcörv. czikk tanúsítják. Meghalt 1655- 
ben, szintén mint követ az országgyűlés tartalma alatt kora 60. évében, 
eltemettetett Mar kuszálván *). Neje Palugyai Zsófia férjét 1674-ben 
kora 55. évében követte. Ettől egy magnéikül elhalt fia, és négy ferj- 
hezment leánya született, mint a táblázat mutatja. 

III. Ferenoz szüL 1597-ben, Már 1636-ban Szepes vármegye 
alispánja -volt; egyszersmind gyámja felső- vadászi Rákóczy Pál árvái- 
nak. Meghalt io49-beu nov. 9-én, kora 52. évében. Első nejétől deb- 
reczeni Debreezenyi Judittól egy fia IV. F erén ez maradt, második 
nejével paiagyí Palágyi Prískávali házassága gyümölcstelen v&la. 

IV. Ferenci nek nejétől Gehőczy Évától két fia : V. M i k I ó s 
és I G á b o r maradt. Ezek közül Miklósnak Petneházy Évától egyik 
fia Öán d o r J? 15— 45-ig egri kanonok, azután szepesi nagyprépost, 
és tínnini czímzetes püspök. Meghalt ! 755-ben spril. 19-én 8 ). lent vé- 
rei Farkas és Istvá n-T i b o r c z nőtlenül haltak meg, 

I. Gábor Szmresányi Annától többek közt nemzé V. Feren- 
czet, ki Sfeontagh Zsuzsannától VI. Miklóst, ki fiágon kihalt, VI. 
Ferenezetéé II. Farkast. 

II Farkas 1790-ben Szepes vármegye követe volt. Dráskóezi 
Krasznecz Klárától számos gyermeke maradt, ezek azonban oagyob- 
bára elhaltak, gyermekeikkel együtt, és így fiágon ez ág kihalt. 

VI. Ferenc znek Stansith Horváth Annától fiai II. Sándor, 
II. -Andrásé* VII. F e r e n c z, ki ifjú korában elhalt. 



f ) Sír-irata agyán ott. 354. 

*) Wagner, Analecta Soepns. II. 354. 

*) Ugyan ottlil. 14). 



Máriás??. 3!5 

II. Andrásaiul. 1753- tan. Már 16 éves korában katonai pá- 
lyára lépvén, résztvett a porosz, török és minden frsnczia hadjáratban, 
és mindenütt boai vitézséget tanúsított, a lipcsei ütközetben ezredének 
álén veszélyes sebet kapott Már 1803-ban ezredes volt, és 06. kir. ka- 
marás lett, végre táborszernagyságíg (Feldzeugmeister) emelkedett. 
Kilenoz nyílt sebe daozára hosszú életet élt. Meghalt 1847-ben Kassán 
kom $4. évében, mint nőtelen Testvérének 

II, Sándornak — ki Berzéihén lakott, nejétől Okolicsányi Borbá- 
lától kKenez gyef raeke maradt. Ezek közű! Antal, József, Sán- 
dor a katonai pályao szolgáltak., és magnóikul haltak el. Imre alez- 
redes volt ennek íía Gusztáv (vagy Ágoston) os. kir. kamarás, atyja a 
most jfzmtén hadi pááy&n álló Ferencznek. 

András (lí, Sándornak fiaj Szirmay Adelf ól nemzé Andrást 
a 03. kir. alezredest továbbá Gyulát és Albérlet, kiknek fiaik a 
-táblán látnátok* Ezeknek nővére Valéria Baloghy Mihálvnc, 

| I. Zsigmond vonala. 

I. Zsigmond (I. Pálnak üaj szül 1564-ben, Sz-Dienes nap- 
ján, iskoláit a külföldi akadémiákon többi közt W'íttebergában végzé. 
1600. Szépe* vármegye alispánja volt Meghalt 1622 nov. í5-én *). 
^Nejétől szinyei Merse Erzsébettel fiai III. László, Győr gy és ÍL 
Zsigmond. Ezek közül György Szcpes megye fölkelő nemessé- 
gének kapitánya, és 1624-ben Szenes megyei alispán, István fiában 
kihalt. III. László pedig, és II. Zsigmond két mostanáig virágzó ágnak 
lőnek alapítóivá Amannak ága a III. táblázaton, & 11. Zsigmond 
ága pedig a IV. táblázaton van fölmutatva. 

0) ill Lá$iló ága. 

III. László a Thurzó udvarában hét évet töltött, azután 1649- 
ben szepesi alispán volt. Hitvese Bajcsy Judit, Bajcsy Péter Árva me- 
gyei alispánnak leánya volt, ettől nemzé IV. Lászlót, a ki Vér Má- 
riától nemzé III. Pált, ki miután Hjú korában az erdélyi fejedelem 
udvarában forgott, és anyja utáni rokonságnál fogva az akkori kor- 
mányzó Bánily György kedvezéseiben is állott, haza térvén 1704 — 
1708-ig Gömör vármegye alispánja volt. Nejétől Várad y Annától nem- 
zett fiai közül István korán elhalván, M á r k és V. László ismét 
két al-ágon terjesztek családjaikat 

Márknak, ki Gömör vármegyében a felkelő nemességnek kapi- 



■) Wagner, Analecta Scepta, IL Ö64. sírköve » tnarkusfal vi templomban. 



tárna volt, Dobozy Erzsébettől isrnefc bárom fia: József, Pál és La- 
jos lón családapává 

Józsefnek, ki kapitány veit, gróf Kun Mariától származott 
utódai közül, Dánielnek, ki 1834, mart. 15-én kora 39. évében halt 
m*g Berzétén, csak leányai élnek. 

IV. Páln ak fiai közül V. Pál e század elején GömÖr vármegye 
perceplora voít, István pedig (ki 1753-ban született), 1783— 1793. 
alispánja, és kilenczszer országgyűlési követe, meghalt 1830-ban. Mint 
jeles hazafinak arczképét GömÖr megye tanácsteremébe fuggeszté. 
Ennek ragyóczi Csorna Zsófiától három fiának Zsigmond, Pál és 
Istvánnak gyermekeit é& utódait a táblázat mutatja. Nevezett 
Zsigmond Gömör vármegye rövid ideig alispánja, meghalt 1837-ben 
Fia B é 1 a született 1824 he n. Első nejétől Sturman Herminától 1352. 
szili, fia Manó- Béla; — 2-ik neje Blaskovich Anna. Lakik Pest megyé- 
ben béoyei birtokán. 

Istvánnak iia VI. Pá 1 Gömör vármegyének főjegyzője és az ágost. 
ev, egyház ülnöke volt. Meghalt 1856. jun 22-én kora 59. évében, 
Berzéthen. Fáy Petronellától született gyermekei Gömorben élnek. 

Istvánnak ísák Petronellától gyermekei a táblán láthatók, 
köztök G é z a a Vasa ezredben főhadnagy. 

Lajosnak (a Márk fiának) Patay Judittól származott utódai, 
kik a táblázaton láthatók, laknak szintén Gömör vármegyében. 

A másik alágat, mely reform, vallású, III. Pálnak fia V, László 
nejétől Szepessy Krisztinától származott gyermekei által alapítá. 
V* Lászlónak fiai közül István a nádor huszároknál kapitány. Gyer- 
meke nem maradt. VI. Lászlónak két utóbbi nejétől, (első neje Darvas 
Mária magtalan lévén) származott gyermekei közül a Boldizsár gyer- 
mekei Borsod megyében laknak. 

b) 11. Zsigmond á$a> 

II. Zsigmond (I. Zsigmondnak fia) fiatal korát Homonnán 
JDrugeth János udvarában tölte, utóbb Szepes megyei insurgens kapi- 
tány *±s azon megyének 1650 — 1665-ig alispánja volt. Nejétől péchúj- 
faiusi Pechy Katalintól fia III. Zsigmond, kinek első nejétől lipóezi 
K*czer Borbálától leánya fi v a Berzeviczyné, kitől Róth vonalon gr. 
Telekiek származnak, második nejétől Szent-Iványi Borbálától Z s i g- 
m o n a, ki magnóikul halt meg, II. J á n o s és III. István. 

II. J á n o snak Stansith Horváth Zsófiától fia I m r e, ennek óvári 
Pongrácz Klárától fia F a r k a s és ennek Andaházy Annától József- 



iüáriatsy. Stt 

István, a gróf Csákiaknak volt jószágigazgatója és szepesi jegyző; en- 
nek Johny Francziskától fia I s t v á n magnóikul halt el , leánya Gör- 
gey Antalné. 

III. I s t v á n Szepes vármegyének 1729 — 1749-ig alispánja, és 
négyszer követe ; nejétől kapivári Kapy Zsófiától származott utódai 
kath. vallásúak. Fia Feren ez Xav. népszerű és tehetséges férfiú, 
egyszerre Szepes és Gömör megyének (ez utóbbinak 1764-től 1770-ig) 
alispánja ; s négyszer Szepesnek országgyűlési követe. Két neje volt, 
1. Dessewffy Zsuzsi, 2. Eanitz Borbála. Első nejétől született fia Pál- 
József, ki Gömör megyének két ízben nemesi fölkelés! kapitánya volt, 
és báró palocsai Horváth Annátóli két fiában Alajosban és Dieneshen 
kihalt, — és M i h á 1 y , második nejétől fiai I g n á c z, F e r e n o z és 
János. 

Mihálynak esztelneki Jancsó Annától fiai Károly alezredes, 
és M i k ló s nőtlenül haltak el. Antal Sáros vármegye követe, kinek 
Dtssewffy Annától fia Ágoston, két országgyűlésen Sáros várme- 
gye követe, 1848-ban első alispánja. Lakik Sáros vármegyében. Nejé- 
től szinyei Merse Reginától több gyermeke van. 

Ignácznak, kinek neje Zoltán Janka, — magvaszakadt, 

FerenczXavérnak, ki kerületi táblai ülnök volt, Gerhardt 
Krisztinától több gyermeke közt F e r e n o z volt Máriássy ezred béli 
kapitány, 1848-ban a szepesi nemzetőrség Őrnagya. Gábor 18474Ő1 
egri megyei kanonok, és volt kir. táblai főpap. Mihály 1848-ban 
Szepes vármegye alispánja. Lakik Márkusfalván. Nejétől Jekelfalussy 
Konstantiától több gyermeke van. 

János Görgey Zsuzsannával több gyermeket nemzett ; ezek kö- 
zül Ádám előbb Szepes, utóbb (1859.) Abaűj vármegye cs. kir. fő- 
nöke, nejétől Raisz Nepomueenától három fia ós hat leánya van. Fiai 
Márk, Mátyás és György, a két előbbi dragonyos főhadnagy 
(1868.) 

Jánosnak másik fia Tiboroz szepesi ezimzetes kanonok, 1848-ban 
a papságot odahagyva, honvéd lett s százados ; — Gyula mint hon- 
véd százados esett el Bicskénél. Sándor huszár kapitány 1848-ban. 
Ján os született 1822-ben Sándornevű gyalog ezeredből mint száza- 
dos lépett át 1848-ban a honvéd sereghez, augusztusban a tiszántúli 
mozgó nemzetőrség parancsnokává neveztetett, mint ilyen Arad cerni- 
rozásával bízatott meg, innen utóbb Görgei és Dembinszky hadjáratá- 
ban mint osztály parancsnok vett részt, Buda ostrománál egy vo]t az 
elsők közül, kik a várfalait meghágták. Többször tíintetett vah/inrő vi- 



*t6 



jHámsstfc — 9fariefi, 



iézségeén a forradalmi kormány által ezredessé, 1849-ben Szegeden 
tábornokká neveztetett, és érderajellei is földf&zítetett. A forradalom 
ntán halálra ítéltetett, ez kegyelem útján 1$ évi várfogságra vál- 
toztatván Olmüczben töltött hat évi súlyos fogság után haza ereszte- 
tett, a midőn is Dessewffy Arisztid özvegyét Szinyei Szidóniát nÓűl 
vévén, Szepesbe megtelepedett 

Testvérének Jeromosnak neje Bobeszt Zsófia. 
A család ozímere — mint följebb a metszvény ábrázolja — a 
paizs vörös udvarában hármas természetes színű domb emelkedik, két- 
felől három, három rózsa virít, a középső dombból pedig egy pánczé- 
los, és zárt sisakos vitéz emelkedik ki, jobb kezével feje fölött vízirá- 
nyosan buzogányt emel; balkezével mellén kettős keresztet tart , ). 

máriás«ifc család. Csak agy ága a Medzihradszky 
családnak Árva és Liptó vármegyében, mely ágnak tagjai 1660. év tá- 
jától kezdve Már iássik néven lettek ismeretesekké, és 1674— 1711-ig 
az a.-kubini egyház könyvében is e néven írattak be. Jelenleg ez ág- 
nak tagjai Czin- Szent-Kereszten Liptó vármegyében székelnek, és a 
család igazi nevét veszik használatba, Közű lök volt azon Mihály, ki 
Rákóczy Ferencz alatt 1704 ben Eperjesnél elfogatott és az Árva me- 
gye zászlója alatt kiszabadhatott *). 

Marlcl* evaiáii. (Szolga-egyházi.) Fejér vármegyei adomá- 
nyos nemes család , melyből Marich Tamás arany sarkantyús vitéz 
es. ki r. kamarás, és udvari tanácsos született 1746-ban, Fejér várms* 
gyének 1780. főszolgabírója, mint első alispán 40 évig hí vataloskodott. 
Meghalt 1831. octob. 14-én kora 86. évében »). Nejétől románfalvi Fe- 

hérvárv Katalintól fia István-Dáviu született 
1777. déc. 30-án. 1795-ben szintén Fejér megyé- 
nél mint tiszteletbeli aljegyző kez&é híva&los pá- 
lyáját, és e megyénél mint aljegyző, főszolgabíró, 
másod alispán, S8Í3 ban első alispán 1832. évig 
hívataloskodott, és e közben az 1805. 1825. 1830. 
és 1832-ki országgyűlésen mint Fejér megye ktt- 
vete vett részt; ismert tapasztal tsága és higgadt 
éles belátásánál fogva a sárvíz lecsapolásánál ki- 

i ) A család alapítványáról Iáid l82Ő-ki országgyűlési jejm^kanyv III. 
köt, 1252. lap. 

t ) Szontagli Dániel közi. 

*) Í8ö9-ben többek közt fiával együtt á nemesi fölkelésre 1000 ffot aján- 
dékozott. L. H*z*í tudósítások 1809. 1. 24. sz. 




NarUMvsfifcy, SJ9 

ráljri biztonság tagjául és a sárvíú úgy neverett nádor csatorna tár- 
sasig központi bizottmány inak elnökéül vá!s*%tatott ; ugyan csak 
181 l-ben cs. kir. kamarássá neveltetett. Nem kevesebb érdemet szer- 
zett 1811 — 1832-ig mint Székes Fejérvár sz, kir, városánál működött 
kir. biztos. 1836-ban Lipto vármegyének főispáni helyettesévé nevez- 
tetvén, e méltóságtól saját kérelme folytát* föltnenletett ';■ de a követ- 
kező 1837. évben mart. 31 -én Torna, 1841 sapt 16-án Győr, 1845- 
ben pedig Veszprém vármegye főíspánságával tiszteltetett meg, és ez 
utóbbi alkalommal egyszersmind cs. k. val. belső tfítkos tanácsossá nevez- 
tetett. A Veszprém megyei Alispánságot köz tisztelet meilott viselte 
1848-ig. A legújabb időkben az alkotmány vissza állítása hajnalán 1860. 
apr, végén ismét Veszprém megye főispánjává neveztetett k\ t azonban 
előre haladt kora miatt saját kérelme folytán e méltóságtól a Felség 
által íölmentötvéo, 186CL évi nov. 26-án a Szent-István király rend 
közép keresztjével díszítetett föl ; jelenleg Fejér megyei birtokán él. 
Nejétől topolyai és krajovai báró Kray Franciskától egyetlen Búsított 
leánya Mária csillag keresztes hölgy, ro. szögyényi Szögyény-Ma- 
rich László alk&nczellár hitvese. 

A család czímere — mint itt a metsz vény mutatja — a paizs kék 
udvarában repülésre készülő madár, csőrében gatyat (vagy jrótollat) 
tartva 

E család tagja volt M a r i c h J i n o s is, szül. Budán 1 764-ben 
maj. 20-án; papi pályára lépvén, sz.-fehérvári kanonok utóbb ott nagy 
prépost, soutari ozímz. püspök és a hétszemélyes tábla ülnöke lett. 
Meghalt Pesten 1837. febr. 21. kora 72.. évében. 

Valószínűleg szintén e család egyik ágazatából származott Ma- 
rich Lajos kir. tanácsos és a zágrábi iskola főigazgatója, kinek nejétől 
Jellachich Borbálától születelt leánya Amália Pásztbory Károlyné. 

Marich néven találunk még Trencsín vármegyében is a múlt szá- 
zadban nemes osaládra, nevezetesen Ma r ic znafc írva az 1721 -ki ne- 
mesi összeírásban eléfordul A n d r á s és Is t v án. Talán ezekből szár- 
mázott Marich Ágoston Nógrád megyei n.-oroszi kath. lelkész, és en- 
nek testvérei is. 

Mart kovraky CMt&d Gömör vármegye csímerleveles ne- 
mes családa. 

Czímere a paizs kék udvaráben hármas hegy fölött fészkén ülő 
és fiait mellevérével táplátó pelÜkán, fölötte jobbról arany nap, balról 
félhold ragyog. A paizs fölölti sisak koronáján daru áll, ^gyik felemelt 
lábával kavicsot tartva, nyaka nyíllal van átlőve. Foszladék jobhról 
arr,ov- ! Írói ezüst- vörös. 



328 Marilla* 

E csalid 1686-ban Trencsín megyében Csuklá3zon lakott, mint 
azon megyei nemesi összeírás mutatja. Gömör megyében ismeretes volt 
fóleg Marikoyszky Márton orvos, ki 1730-ban szülét tt Rozsnyón, 
előbb Szatraár megyei Nagy -Károly ban, utóbb 1771-tól Pesten telepe- 
dett meg. Több orvosi munkát írt *)• 

Rozsnyón lakott Marikovszky Jónás is, kinek Scblosser Rá- 
cáéitól fia Gry örgy, szintén az orvosi pályára adta magát, és 1797- 
ben Bécsben nyert orvostudori oklevelet *). Több tudományos érteke- 
zései között a „Mentő-himlŐ terjesztéséről" is adott ki egy értekezést. 
Ennek valószínűleg fia Gusztáv 1839-ben Gömör megye másod fő- 
orvosa, 

ismeretes még e családból Gábor Gömör megyének hosszabb 
ideig (1832. 1848-ban) levéltárnoka. 

Marillay család. (F. szil. vasi.) Hunyad vármegye nemes 

csaiáda, mely több családdal együtt F.-Sziivásra nyert adománynyal 
nemesítetett meg. 

A múlt századtól kezdve következő leszármazást 3 ) mutatnak : 



György. Pfcj^kó. 



r-. "- ■ t rr— — -^ > 



— A- 



Gáspár. György. Lőrinoz. Andrai. 

(Makrai 



Ignácz Teréz. Ábrahám. Benj&nia. Lflrinpz. Kata. Teréz.) 

Anna.) A»na,) Blak « G* '**- 



j — . 



Jozefa Bora 

(Bár Gábor,) (Csolnokcsiné.) 



Jw, 



1 ■ ■.»...., 

Cecília Emüia Jusztina. 



(Pára Antal) (Koncz Imre.) 



Ferencz Lajos Róza. Jozefa. Anua 

(Báesi Karolina) (Miske DruzaL) f (B.Józsika 

"VT — * 1 < - /w * « 

Ákos. Gyula. Irén. Leopold Karoly. 

honvéd 
elesett 1849. 



József.) 



A családfán illók közül ignácz vasbányai hivatalnok. B e n j a« 
m i n törvényszéki ülnök. Ferencz szolgabíró Hunyad vármegyében 
1848-ban. Lajos FelsŐ-Pejér megyében törvényszéki ülnök. 

E család valamelyik ágazatából még egy Ignácz, ki jelenleg 



*) líoráísyi Memória Haog, lí. Veszprémi Biogr. Medíc. 
*) Ear.tholomaeídes ííot C. Gömör p. 411. 
*) Török Aní. kczlesa szerint. 



üfArltt — Markba tv 3£1 

(1860-ban) is bánya hivatalnok Zalathnáu- Bálás nyiresfaiVi birto- 
kos Hunyad vármegyében. 

Mariit c«Al4d. (Karánaebesi.) Karánsebesi Marin Péter, 
és atyafiai Marin Péter, István és Pál 1668-ban I. Leopoid ki- 
rálytól nyertek czímerea nemes levelet , ). 

Marjay család. Doboka vármegyében 17024>en nvüerzsei 
birtokos volt, és a só jövedelemben részesült *). 

Mark család. (Egerpataki.) Közűlök F e r e n c z erdélyi kir. 
kincstári hivatalnok 1848-ban; fia Ferenez ugyan ott gyakornok, 
1860-ban pénzügyi hív. biztos. János adó hívat, ellenőr, ki Öcsesével 
Adolffal 1819-bca honvéd. 

Márk családi. (Sepsi-Sz.-györgyi.) Közűiök László Kolos 
megyei számvevő biztos 1848-ban; A r o n Sepsi-Sz.- Györgyön városi 
hivatalnok 1845-ben e 

Markházy család. (Felső-büki f.) Komárom vármegye ki- 
halt esaláda. 1584-ben egyrészről felső-büki Markházy János, Imre, 
György mint kir. adomán yosok és föl peresek, más részről pedig Só- 
lyom Bertalan hitvese Borbála Apponyi Mátyásnak Virthy Annától 
származott leánya peralkut tesznek és felét Kurta-Keszi helységnek a 
nevezett asszonynál hagyják *). 

1616-ban Markházy Márton Komárom megyei Path helységbeli 
egész nemes udvartelket zálog ezimen szerez Pathy Miklóstól 4 ). 

Nógrád megyében van Markháza nevű helység, melyet hajdan 
szintén Markházy nevű család bírt 6 ). azonban egy volt-e ez a Komá- 
rom vármegyeivel ? el nem határozhatjuk. 

Ügy látszik — ezen utóbbiból származott azon híres Markházy 
P á 1, a ki Hajnácskő várát elárulván a töröknek fi ), Erdélybe szökött, 
hol Báthori Kristóf udvarában ügyessége miatt kedvességbe jött, és 
nőül vévén Mojzin havasalföldi vajda leányát Saphirát, Niszovszky 
Szaniszló, Isabella királyné és János Zsigmond tanácsosa leányát, mely 
által vagyonra és még több tekintélyre tett szert. Utóbb azonban Tö- 
rökországba szökött, és a fejedelemség elnyeréseért mesterkedett 7 ). 

*) Ung várraegye levéltárába tétetett 1792-ben az eredeti czímeres levél. 
l ) Kodor Doboka várra. 175. 
■) Fénye* E. Komárom várra. 126. 
*) Ugyan ott 132. 

*> Bel M. Notifcia nova Hang. III. 121. 
•) Wolph Betlen ÍL 440. 

n ) Arpádia ; honi törtenetek zsebkönyve I. év. 301. 318. V. ö. Tömény Not 
Cap. Albens 11. 95. 98 

21 



3g2 Marklovszky - Markos. 

Neje Z a fira 1580-ban halt meg és Kunyad megyében F. -Szíváson te- 
mettetett el, hol sír -kövének föl irata még 1633-ban olvasható volt, és 
tán most is az f ). 

l&arklovsxky <!*a&iul. Trencsín vármegyében az 1690-ki 
nemesi összeírás mint dubniezai lakosokat említi *). 

Ffarkó család. Szintén Trenosfn vármegyei ezínierleveles ne- 
mes család, Közűlök 1650-ben Markó András azon vármegye es- 
küdtje volt. 1652-ben Markó Simon ugyan azon vármegyétől ne- 
mesi bizonyítványt vett ki. 1686-ban sőt, még 1754- ben is Trencsín 
megyében Fuchó mvárosban laktak a családtagjai; a későbbi összeírá- 
sokban azonban már e megyében uevére nem akadhatni •). 

E század közepén Nógrád megyében találunk Markó revü családot. 
Marké család, (Kií-bajorai.) Közűlsk Sámuel 1337-ben, 
Elek Í845, körűi Erdélyben Törd a városi hivatalnokok. 

Ezen kivűl olasztelki predicatumraal találjuk Marka Pált (635- 
mint Bardócz szék követét. % j, és ily nevű család birtokos Olasztelken 
Benkő szerint s ). 

Markocftany család. Marmaros és Ugocsa vármegye ne- 
mes családé. Ez utóbbi megyében Markoosány Imre e század elején 
birtokos Szőlős- Vég- Arilón, és Csépén 6 ). 

Szatmár vármegyében e század elején Vetésen birtokos Marko- 
csán Péter 1 ). 

Hunyad megyében szintén a birtokos nemes családok sorákan áll 
ily nevű családi és a legutóbbi időkben e családnak tagjai közé számí- 
tandók Sándor* Demeter, Péter, Lajos, Zsigmond, Bor- 
bála, Elek, Benedek éo Ákos. 

$f árkolt család. Heves vármegye nemes családai sorában 
olvassuk nevét Fényes E. Geograpb iájában. 

IHarKos család. Pest, Szabolcs vármegye nemesei sorában 
említetik. Az előbbi megyében élt Markos Antal tbíró, meghalt 1836. 
jttn. 18-án, kora 60. évében. 

Szabolcsban bedői Markos György főügyész, és pénztárnok, 
utóbb Debreczenben tanácsos. Mh. 1832. deo, 23. Gyermekei maradtak 



Az Arp&diab&n id. h. a wr-írat közölve yia. 

*) éx *) Sztatagh Dán. közi. 

M JUllay Székely nemzet. 265. 

*) Traii8jlv*nÍR sp^oialia. 163. 

•) Szirmay C Dgueaa 77. 137. 

') Szirma y Szatmar várm 1! 136 



Mark** — Markovié*. 32t 

Szabolcs megyében Szakojban született bedői Markos M i b á 1 y 
h. Ügyvéd és táblabíró 1783. oct. 3-án. 

markos család. (Szent iványi.) Székelyföldi csatád, melyből 
Mibály 1505-ben Szék bíró volt Udvarbely-Székben *)• 

M. Dániel külföldön tanult 11 évig. 1668-ban kolosvári iskola 
igazgató, 1672-ben unitárius püspöki belyettes, 1684-ben val. püspök. 
Hittani munkái kéziratban maradtak. Fia V é t e r s leánya Erzsébet 
Tcroczkai Lászióné '*). 

M árkos nevű nemes család, mely gelenczei előnévvel él, 
Zemplín vármegye nemes családai között is található *). 

Szintén Markos nevű nemes család Báes vármegyében Baján 
is lakozik. 

Hl árkos család. (Ramocsai.) Ramocsai Markos Péter 
1578-ban kapott czímerea nemes levelet. Czímere a paizs kék udvará- 
ban hármas zöld halmon álló, vörös ruhás, fekete süveges és csizmás 
férfiú, balfelé fordulva, jobb kezével a szélső halmon álló kereket 
fogja, bal kezével bárdot tart A paizs íölötti sisak zöld koszorú- 
jából az előbb leírthoz hasonló férfiú emelkedik ki, két kezét kétfelé 
azétterjesztve. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös *). 

91 arkovcfticli család. Czímere a paizs kék udvarában zöld 
téren álló, és egyik fölemelt lábával kövecset tartó daru,* a paizs két 
felső oldala bárom szögletes két arany udvart mutat, melyekben egy 
ogy piros rózsafej látható. A paizs fölötti sisak koronájából két kiter- 
jesztett fekete sas-szárny között arany oroszlán emelkedik ki, vörös ke- 
resztel tartva. Foszladék jobbról arany-vörös, balróJ ezüst-kék *). 

Btarkovlch család. Alapítója Markovi eb Miklós, a 
ki és általa gyermekei István, János. György, A mi a, K r i s z- 
tina, Margit és Katalin Prágában 1601. aug. 24-én kelt czíme- 
res nemes levélben Rudolf király által nemesítettek meg. Czímeres ne- 
mes levelük 1 603-ban Trencsín vármegyében hirdettetett ki 6 ). 

Czimerük a paizs kék udvarábau zöld téren ágaskodó grif, első 
jobb lábában kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronájából 
szintén olyan grif emelkedik ki. 

Úgy látszik e család egyik ágának töredék nemzékrende a kö- 
vetkező : 

Kállay Szekoly nemz. 265. 
*) Székely Sándor Unitari* vallás tört. 
•) Szírm&y C Zemplin. not top. 114. 
4 ) Adami Scota gentií. tom. Víí. éa Collest Herald.. 
*) Ugyan ott. 

•) Az eredeti arraalis Nógrád megye levéltárában őriztetik. 

21* 



3$4 JWarkovich — Markoviéi. 



Markovifcs János 
(Mesko Mária ) 

Saudor 1750. körül Ilona 



(kaniaai Borbély (Miknlaj 

Judit.) Péter.) 



Judit Krisztin* 

(Somogyi (Benioz- 

Ferenez.) Nagy Sándor.) 

Üfarkovtch Cftalád. A nemességet Markovich Mátyás 
szerzé í 74 l-ben M. Teréz királyasszony által kiadott czímeres nemes 
levélben *). 

Czíraere következő, a paizs jobbról balra rézsútosan húzott vonal 
által vörös és kék udvarra oszlik, a paizs alyján zöld téren az elől érben 
oroszlán ágaskodik, első lábaival három ezüst búzakalászt tartva. A 
paizs fölötti si3ak koronájából hasonlóan arany oroszlán emelkedik ki. 
három ezüst kalászt tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- 
vörtfs. 

jff arkovich <**alad. (Cserneki.) Horvátországi nemes család 
Közűlök András 1833 ban kir. udvari tanácsos, horvátországi albán, 
született Pécsen 1766. oct. 10-én. 

Ugyan e családból volt Gr e r g e l y, kinek leány* Jozefa Os- 
sesovich lstvánné, 

Markovié* család. Eredetileg Boszniából származik 2 ), 
honnan a XVII. század vég éveiben a törökök üldözéseitől menekü- 
lendő, Magyarországba költözködött, és egyik ága Pesten telepedvén 
le, az idők viszontagságainál fogva nemesi jogai gyakorlatából kiesvén, 
azokba ismét II. Leápold király által részesítetett, miután nevezett ki- 
rály által Markovics Mátyás Antal 1791-ben érdemei elismeréséül 
és jutalmául magyar nemességre emeltetett . miért nevezett M. Má- 
tyás Antalé család alapítójául tekinthető. 

M. Mátyás Antal született Pesten 175 1. sept. 4-én. Bölcse- 
leti tanulmányainak Pesten a kegyes-rendieknél történt befejezése 
után, a bécsi egyetemnél a jogtudományokat hallgatta, 1774-ben 
a nagy-szombati egyetemnél a törvény-tudományi kar segédjévé , 
1776-ban jogtudorrá lett, és meg ugyan azon évben az újonnan fel- 
állított győri akadémiához a természet és magyar közjog ny. rend. 
tanárává neveztetett; 1780-ban az akkoriban Budán lévő magyar 
egyetemhez az egyházi jog rendes tanárának hivatott meg , itt ki- 
tűnő sikerrel működvén, nyolczszor dékánná, kétszer az egyetem ree- 

») Collett. Herald, nro. 281. 
*) Családi közié* 9/eriot. 



3far kortes. 



326 



torára választatoltt ; es íí. Leopold királytól — mint érintők — - 1781. 
magyar nemességet, — 1. Ferencz királytól pedig 1802-ber kir. taná- 
csosi rangot nyert. 1806-ban a magyar kir. helytartó tanács tanulmá- 
nyi bizottságának eléado ülnökévé és a m kir. egyetemi nyomda igaz- 
gatójává Ion; ez utóbbi hivatalt 1830-ig, az elóDbit í 832. július 23-án 
bekövetkezett haláláig viselte. Honi jogirodalmunkat következő mun- 
kákkal gyarapította: „L Díssertatio inaug. de iontibus 
juris hungarici. Tyrnaviae 1776. — 2. Principia Juris 
ficclesiastici Reg ui Hungáriáé. Buüae 1786. *). Fiai: I, 
János, 2. Károly, 3. Ferencz, 4. J ó z s e i\ leányai Ő. Antónia 
Hajnik Pál, egyetemi jogtanár özvegye mh. 1848. 6 Anna Schuster 
János egyetemi tanár f\\f\Í/1 

hitvese mh. 18 16- ben 7. V ^V! 

Mária Kalmár József- 
né mh. 1844. és 8. Te- 
rézia Pauler Antal cs. 
kir, hadi titkár és iroda 
igazgató özvegye, aöyja 
Pauler Tivadar pest; 
egyetemi jogtanáruak. 
János szül. 1785 
a pesti egyetemnél 1 802 . 
bölcselet tudorrá, jog- 
tanulmányai befejezése 
után ügyvéddé és gróf 
Wenkheim Ferencz jog- 
ügyi igazgatójává lett. 
1814. a dunántúli ke- 
rületi tábla számfölötti 

Inöke, 1816. jegyzővé, 1825 rendes ülnökévé, 1829 a királyi tábla 
bírájává nevertetett. — 1 830, az egyetemi törvénykar elnökségével és 
igazgatóságával bízatott meg, 1833-ban királyi tanácsosi ozímet nyert 
Meghalt 1834. oot. 4. Munkái ezek rl. Epitomelnatitutionum 
Juris privati Hu ng. Bud ae I819. u Második kiadás 1822 — 
2. Adumbratic Históriáé jurisPriv. Hungarici — Bu- 
dáé 1836. 44 az ország minden tanintézeteiben tanítási vezérfonalul tű- 

') L. ÉWtrajs&t Merkur von Kovmchich L 773-774. 1. Ö»t. National 
Eucyciovftdie Ví. kőt. 560 ~ 551. I. és Statu* praeseni Reg. Civ. Univ. Hm»g. 
Ba<i»e 1330. 12—13. 1. 




fttt* 



üti A r kavics* 



zctett ki *) Nejétől Sághy Jozefától egyetlen fia L ász 1 o (szül. 1816.) 
Esztergám megyénél mint tiszt, aljegyző kezdett hí vakoskodni utóbb 
a magyar kir. udv. kanczellaria tiszt, fogalmazója, majd az államtanács 
hivatal tisztje volt; 1848-ban a magyar kir. külügyi, majd kultus mi- 
nisterium titkárává, később tanácsossá lett. — 1851-ben sopronyi ke 
rületi utóbb helytartósági tanácsossá neveztetett, 1854-ben nyuga- 
lomba lépett, 1860-ban kir. tanácsosi ranggal az név. kir. kanczellaria 
titkárává lett 

Károly szül. 1790-ben ; Esztergám megyei áldozár, hittudor, 
középponti papnövelde tanulmányi felügyelője, nagy-szombati hittanár 
és utóbb kéméndí plébános. Meghalt 1829. 

Ferencz szül. 1793-ban; a nemes felkelő seregbe Tépett 1809 
utóbb a nyolezadík huszár ezrednél szolgált és mint őrnagy nyugal- 
mazta tván, 1846-ban halt meg. 

József szül. 1804. a magyar kir. helytartó tanácsnál szolgált 
és annak 1834. fogalmazója, 1843- titkárává neveztetett, 1848. a ma 
gyár kir. hadügy ministerium tanácsosa, utóbb a közalapítványi bízott 
mány eléadója, majd az országos pénzügy igazgatóság tanácsosa lett, 
1853-ban nyugalmaz tatását nyerté. 

Mátyás- A utalnak testvére volt József, ki Bács vármegyébe 
Szabadkára szakadt. Ennek két fia maradt: Pál és Mátyás, kik ér- 
demeik tekintetéből 1795-ben II. Lebpold király által szintén nemes 
séget, és a Mátyás-Antal ágával közös czímert nyertek. Nevezettekből 

Pál (szül. 1758.) jogtudor; tanár 1784— 1811. a zágrábi kir. aka- 
démiánál, c közben 1797-ben a horvát- tótországi nemes felkelő sereg 
hadbírája; 1811 — 1829. a pesti egyetemnél a természet és magyar 
közjog nyilv. rend. tanára : 132% -ben az egyetem rectora, 1829-ben 
kir. tanácsosi czímmel nyugalomba lépett, és 1832. nov. 22-én meghalt. 
Gyermekei nem maradtak Testvére 

Mátyás Szabadka sí kir. város főügyésze, majd tanácsosa, és 
országgyűlési követe volt Meghalt 1826-ban. Három fia maradt: 1. 
János, 2, Dánie Íj 3. Lászlóés két leáoya 4. Teréz báró Scotti 
Lörincz cs k. őrnagy neje^ mh. 1856. és 5. Paulina Spelletich Bódog 
} 848-ban szabadkai orsz gyűl. képviselő neje. 

János (Mátyásnak fia) os. kir. huszár ezrednél szolgált ; gyer- 
meket Árpád tanuló, és Jalia Beké Gyuléné. 

Dániel C Mátyásnak fia) a 3. os. kir. huszár ezrednél hadnagy, 



! ) FJetrajza Öst oaiional Eucyol VI. 550. 



ftfarfcoWes. 



m 



utóbb 1848-ban a Boo?kai huszároknál kapitány Leánya Flóra, Voj- 
nita Nándorné. 

László (Mátyásnak fia) előbb Bács megyének esküdtje, jelen- 
leg Szabadka város község-tanácsnoka. 

Ezen családból származott Markovics Antal (szül. 1790.) eldbb 
vaskúti plébános, utóbb bácsi prépost, kalocsai kanonok, ki jótékony- 
sága és alapítványai által országos nevet vívott ki magának; és 1858. 
aug. 5-én meggyilkoltatott. 

A család közös czímere — mint följebb a metszvény ábrázolja — 
négy részre osztott paizs, az 1. és 4. osztály zöld udvarában arany ko- 
ronán daru áll, egyik fölemelt lábával kövecset tartva ; a 2. és 8-ik 
osztály zöld udvarában jobbról balra rézsútosan vonuló három kék sze- 
lemen látszik A paizs fölötti sisak koronáján a leírthoz hasonló daru 
áll, két kiterjesztett sas-szárny között, melyek közül a jobb oldali víz- 
irány osan félig ezüst félig zöld, a másik ellenben félig kék, félig ezüst 
Foszladék jobbról ezüst-zöld, balról ezüst-kék 1 ). 

A család nemzékrendi kimutatása következő : 

Markovios N. 



János Mátyás 

sí. 1751. f 1832. 
jogtanár * kir 
tanácsos 
1791. nemes. 



Pál 
sz. 1758. f 1832. 
egyetemi jogtanár 
s kir. tanácso? f 



József 
Szabadkán lak. 

Mátyás 
szabadkai 

fóügyési 
f 1836 



János 

▼olt katona. 

» " ■■— ~ — — 

Árpád. 



Júlia 

CBeke 

Gyula.) 



Dániai 
▼olt kap itány . 

Flóra 
Vojnits 

Nándor.) 



László Teréz Paulina. 

Szabad- (b. Scotti (Speüe 
kán városi Lőrincz tích 

tanácsos, őrnagy.) Bódog.) 






János 
sz. 1785. 
1834. 



Karoly Ferenoz József Antónia Anna Mária 

sz.1790. t%. 1798 sz. 1804. f 1843. f 1815 f 1344. 

i 1829 il.846. pénzügyi (Hajnik (Suhuster (Kai- 



Terézitf 

(Pauler 

Antal 

es. k hadi 

titkár.) 



kir. tábL plébános, őrnagy, tanácsos Pál Jánow már 

üln. és kir, jogtanár ) egye- József) 

tanácsos. texni 

(Sághyjozé fa.) tanár) 

László sz. 1818. 
kir. tanácsos és 
kanozelL titkár. 

9farko%fC9 cstfilád. Markovics György 1790-ben nyert 
czímeres nemes levelet. — Czimere négy részre osztott paizs, az 1. és 



') Adami Scuta gentil tom. VII. 



$28 Markovié* -- Markevtts . 

4. osztál} ismét vízirányosan íblül kék, alól vörös udvart mutat, az 
előtérben gr if ágaskodik, első jobb lábával kivont kardot tartva ; a 2- 
és 3-ik osztály zöld udvarának közepén vízirányosan íehér szelemen 
van, s abban galamb repül. A paizs fölötti siaak koronájából vérrel be- 
fecskendezett fehér lórgó nyúlik ki Foszladék jobbról arany-kék, bal- 
ról ezütt vörös *). 

Markovics család. Markovies Miklós 1796- ban grófsá- 
got nyert s ekkor ilyen ezímert : a paizs arany udvarában egy vár áll, 
két szögletén két bástya toronynyal, melyeken szemközt két természe- 
tes színű oroszlán ágaskodik, egy balra néző, szétterjesztett szárnyú 
fekeie sast tartva első lábaikkal i a vár fölött vörös kereszt van. A 
p&izsofc grófi korona fedi, 3 azon barom koronás sisak áll, a. középsőn 
a leírt fekete sas $ a két szélsőbül két oroszlán emelkedik ki. Fosz- 
ladék középről arany fekete, két oldalról ezüst vörös. A paizsot jobbról 
egy fejű sas, balról medve tartja *) 

Markovits Miklós grófnak magyar honnúsítását az 1820 ki or- 
szággyűlés a 34. törv. czikbeo fogadta el. 

flarkovits család. Markovits Arzéa és Axentius 1791-ben 
II. Leopold király által nemesítettek meg 3 ). 

Czímefük következő, a paizs először vízirányosan kétfelé oszlik, 
a felső függőlegesen ismét kétfelé oszlik, a jobb oldali vörös udvarban 
befelé fordulva arany oroszlán ágaskodik, a bal oldali kék udvarban 
fehér egyszarvú látható. Az alsó arany udvarban zöld téren hegyre 
épült vár, és abban vörös fedelű kastélyok és tornyok látszanak A paizs 
fölött? sisak koronájából oroszlán emelkedik. Foszladék jobbról arany- 
vörös, balról ezüst-kék. 

Markovits család. (Zsénai.) Markovits József I803ban 
Krftssó vármegyében Zséna helység egy részét nyerte királyi ado- 
mányban, és ugyan akkor megneraeeítetett. 

Czímeré négyfelé osztott paizs, az 1. és 4-ik osztály vörös udva- 
rában fehér hármas sziklán fehér grif ágaskodik, első jobb lábával ki- 
vont kardot t tartva ; a 2. és 3. osztály kék udvarában öt arany csillag 
ragyog, négy a négy szögletben, ötödik az udvar közepén. A paizs fö- 
lötti sisak koronájából a leírt fehér grif, emelkedik ki, kardot tartva. 
Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék a ). 

*) Adami Scuti gectil. fcora. VII. 

*) Ugyan ott. 

a ) Ugyanott. 

*; Adami Scuta gentil. tora. VII. 



Markovfcsky - Márkus. 

Az adományszerző M. J ó z 3 e t kincstári praefectus volt Aradon, 
első" neje Frummer Rozália, kitel ti* József előbb Krassó megyei 
alispán utóbb kir. táblai ülnök, legutóbb a legfelsőbb törvényszék ül- 
nöke. Gyermekei vannak. A szerző Józsefnek második nejétől gyerme- 
kei: Zseney Mór cs kir. megyei törvényszéki ülnök Becskereken. 
Mária Bittó Ferenczné, N i n a Sánka Lajoiué (meghalt), Paulina 
Jakabffy Gergelyné. 

II. J ó z 9 e f bir Zseuán, Kricsován és Priszákon Krassó várme. 
gyében. — A leágazás ez : 

József 1803. 
kinosUri prefeofai 
(1. Frcmraer Róza. 

2 N N.) 

1-tói Markovica Józaef 2-tól 7#«ney Mór Mária Nina Paulina 

1SA0. legfőbb törv. ülnök cs. kir. lönr. az. (Bittó (Sanka (Jababffy 

f Törok Clemeotina .) ülnök 1859. Fereaez.) Lajos ) Gergely.) 

Gyula. Ödön 

cs. k. hadnagy 

Csanád vármegyében szintén van Markovios n^vn család. mely- 
Mi M. Sándor 1848-ban Csanád vármegye első alispánja volt. 

JHarkovtczky család. Trencsin varmegyében az 168* 
nemesi Összeírás szerint Beszkón székelt. Később azon megyében nyoma 
elÓ nem fordul ''). 

Cziroere a paizs v^rös udvarában arany koronából kinövő arany 
szarvas, szügyén nyíllal átlőve, hasonló szarvas emelkedik ki a paizs 
fölötti sisak koronájából is. Foszladék mind két oldalról arany -vörös *). 

Markovíczky József Nógrád vármegyébeu 17C4. aprü. 9-én 
hirdet tété ki üemessegét. 

Marfcoviczky Pál 1770-ben a m. kűr. udv. kanczellár iánál írnok 
• hitet jegyző. 

llarkwft c*£lád. (Eőri.) Vas-, Veszprém megye nemet, csa- 
láda, közűlök József 1809-ben kir. táblai ülnök lei 

Ignác z 1825-ben a m. kir. udv. kanczellár»ónál referendarius 
tanácsos és titkár, és Sz.- István rend vitéze, el még 1844-ben is. 

Lajos 1843-ban Veszprém megyében aljegyző. 

Valószínűleg ez azon Marlcus nevű etalád, melybői Márkus 
György 1655. június 12-én III Ferdinánd magyar királytól Nagy- 
Mán helységben egy curiára adományt nyert. 

1750-ben deo. 22-én Fozsonban Márkus J ánosnak nemességé- 

*) Szontagh Dán. kösl. 
1 ) Sei»ta gentil. tomo. Vli 



330 



Márkus. 



ről erdódi gróf Páiffy J á a o s bizonyítvány t ád, mely 1751. febr. 8-án 
Veszprém vármegyében kihirdettetett — Családfájuk következő: 

Péter 
jtaég azeno . 

György 
JS55. 

Mihály. 



János 
1750. 



Utván. 



István. 



Imre- 



János, 
János. 



János. 



György* István. Ferencz. 
Márkus család. (Thomori.) Márkus Pál agilis, és általa 
neje Kovách Margit, és fiaik Mihály, János, Bálint és István 
1610. aug. 20-án Bécsben kelt czímeres nemes levelet nyert, mely 
1641. jun< 7-én Szabolcs megyében Petneházáo kihirdettetett. 

E családból Márkus István felső-őrsi reform, lelkész 1743. 
aug. 27-én Borsod vármegyétől Miskolczon nyert nemesi bizonyítványt. 
A család czímere a paizs kék udvarában hármas zöld halmon 
ágaskodó, kcttősfarkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva ; 
ugyan ebez hasonló oroszlán emelkedik ki a paizs fölötti sisak koro- 
nájából is. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Márkus család Gtfmör vármegyei czímerleveles nemes 

család. Alapi ta Márkus 
Mátyás, a ki Beat- 
ben 1609. apr. 4-én kelt 
ezímeree nemes levélben 
II. Mátyás király által 
emeltetett nemességre, 
és egyszersmind általa 
atyja Márkus Mihály, 
és ennek testvérei B á- 
lint, és Benedek, 
továbbá Mátyásnak fiai 
Mátyás és Dávid , ). 
A család czímere, 
inintitt a metszvény mu- 
tatja, (üggólegQsmi két- 
felé osztott paizs, a jobb 
oldali fekete udvarban 
J ) Családi íratok közlésé szerint. 




Márkus, 3dt 

oreszian ágaskodik, a baleldaü osztály vízirány osan két részre oszlik, a 
(eisó kek udvarban repülő sas csőreben gyűrűt tart; az alsó fehér ud- 
varban zöld dombon fehér liliomok virágzanak. A paizs fölötti sisak ko- 
ronájából gríf emelkedik ki, első jobb lábával pálma ágat tartva. Fosz- 
ladék mindkét oldalról arany -kék és fekete. 

A czímeres levél Gömör vármegye közgyűlésen 1609. feria 4-ta 
proxima post festum corporis Christi Pdsöozön tartott közgyűlésen 
hirdettetett ki 1 ). 

A családfa így kezdődik ; 

Márkus N. 



Mihály Bálin* Benedek 

160*. 1609. 1609. 



_A,» 



Aiátya* 
1809. nség szerző. 



, — — —_ , — ~-— ^ 

Mily ás T)%vid 
1609 éi 1609. éí. 



Itt hiányozván az Összeköttetés, csak azt tudjuk; hogy a család- 
nak egyik tagja János 1703-ban Gömör megyében Jolsván lakozó, 
muiata be a megye előtt nemességét *). 

Ennek ágazata mostanáig következe ; 



Jánoa 
1703. f 1727. cíótt 



Jánt>* 1727. György 
(N.W) J727. 
1111 »■ 



Pál 

aznl Joisvan 1759. jan. 2. 

Sajó Gum őrön evaag. kint. 

i — ' ■*''■■■ t 

László 

az. S.-GomÖrön 1785. juo 12, 

meghalt 184,?. 



Ágoston, éi Károly 

inarmaresi, sxlatínai, 1860. Termesvárt 

sóakna praefec*ns. pénzügyi titkár. 

_ ^* 1 

Lajos. Guszti. Károly. 
1800-ban élnek 

Vallásuk ágost. evang. 

Márkus család. Nógrád megyei czimerleveles nemes család, 
melyből Márkus István s általa neje Stanno Ilona, JSok Bálás, leá- 

*) JP rutocol. C. Goanffr. anni 1609. Íoliol7. 
a ) Ugyan ott ana. 1705. Folio 01. 



332 



Márkás. 



uyaik Erzse, Dorottya, Hona és Anna, továbbá a szerző Ist- 
vánnak testvérei J á n o s es A n d r ás és ez utóbbinak hitvese Szeke- 
res Dorottya, és ettől vaJó gyermekei Já n o s, K a t a 1 i n és Dorot- 
ty a és mind ezeknek utódaik I Leopold tarálv által 1667 seot 10 -én 
kelt czűneres nemes levélben nemességre emeltetlek ; és czimeres ne- 
mes levelük Nógrád varmegyének 1668. íeria 2-d& proy post domini- 
cam Septuagesimam Füleken tartott közgyűlésen hirdettetett ki. 

Czímere a paizs kék mezejében zöld téren álló, vörös ruhás ma- 
gyar vitéz, sárga czizmában, fején prémes föveggel, jobb kezében zöld 
gAÍyat tartva. Ugyan éhez hasonló vitéz emelkedik ki a paizs fölötti 
sisak koronájából is. Foszladék jobbról arany kék, balról ezüst-vörös. 

Egyik ág leszármazása követkézé ; 

sr. 



«■— b itiem ■ 



András György 

Nógrádban 1772. nsi bizonyítói 

Tam ásiba n lakott, kapott Nógrádtól s 

~a2Ss ' Szaooiosba költözött. 



Ráinóa lakott 



Mihály 

Nógrádtól 1828-ban 

as bizonyítóé kap, és 

Nyíregyházára költözött. 

Í 755-ben Nógrád megyében a nemesi lajstrom szerint e Márkus 
családból öt tag élt, id. és ifj. István és id, és ifj. J á n o a és középső 
István Penczen. 

A táblán látható Gy Örgy 1773* jun. 1-én vett ki Nógrád me- 
gyétől nemességi bizonyítványt J ) és azt azon évben Szabolcs megyé- 
ben lakása helyén kihírdetteté. 

Mihály szintén Szabolcs vármegyébe költözött Nyíregyházára 
és Nógrád megyétől 1823-ba ír vett ki nemesi bizonyítványt 3 ). 

Ugyan e családnak egy másik ága a közszerzőtől Márkus And- 
rástól kezdve következőleg vette származását : 

András 1667. 

(Szekeres Dóra.) 

i * 1 

András- 



János 

Kukio nevezetű 

1769- Nóyra dMljQsjJ^ony. 



i r 



János. Pere n ez. 

István. Pál Mikályl837. János 

r^T< ázécsényben rj£^ 1837. 

1837. 1837. 

*) Megyei Jegyzőkönyv pag. Sí 7. 

*) Mágyei jegyzőkönyv 534. szám alatt. 



Mihály. 



Pál. 



id. Ferenoz 
1837. 



ifj. István 
1837. 



Márkus - Márky. 838 

A végső nemzedék, kiket az I837-ik év jelel, ezen említett év- 
ben január 21. Nógrád vármegyétől nyertek nemesi bizonyítványt J ). 

Márkus nevű család van Zemplín vármegye czímerleveles neme- 
sei sorában is 3 ). 

Márkus család. (Várdádfalvi.) Közűlök Ferenoz Erdély- 
ben marosszéki ülnök 1815. körül. 

Márkus család. (Csík-somlyói.) Ebből Mihály 179% . és 
1792-ben az erdélyi országgyűléseken királyi hivatalos volt 

Markuss család. A ezímeres nemes levelet Markuss János 
1690. július 23-án nyerte I. Leopold királytól, és azt 1691-ben Bars 
vármegyében kihírdetteté. Utódai közül hihetőleg Bihar megyében is 
laknak. Az eredeti nemes levél Bihar vármegye levéltárában őriz- 
tetik 8 ). 

Markuss család. Trencsín vármegyében az 1686-ki nemesi 
összeírás szerint Csuklaszon, 1690-ki lajstrom szerint pedig Beczkón 
székelt Markuss nevű nevű nemes család 4 ). 

Márkus család. (Kerékszállási.) E családból ismeretes P é- 
ter, ki Grarai Lőrincz leányát vévén nŐűl, Slavoniába ment lakni, 
és buzgó híve volt János királynak I. Ferdinánd ellenében. 1529-ben 
Zágráb város Górni nevű részét akará elfoglalni, mi nem sikerűivén 
Szent- Erzsébet várát, a Móré László birtokát dúlta föl. E család kihalt. 

Márky család. (Márki, f) Mint e munka II. kötetének 267. 
lapján aButhkai család, továbbá a Chatáry családnál és e kötet 
278. lapján aMálczay családnál érintetett, a Márky család a ne- 
vezett családokkal egy közös törzsből eredt, és azokkal közös czímer- 
rel s közös javakkal bírt ; és a többi családágak közül Istvánnak 
fia Am d r á s által vált ki, kinek fia J a k a b a neki jutott Zemplín me- 
gyei Márk helységről Márk y-nak neveztetett utódaival együtt. 

Nevezett A n d r á s tói — ki e kötet 278. lapjain is látható ki- 
halásáig következőleg származott *) a család. 



Ugyan ott 1837. évi 865. azám alatt. 

*) Szirmay C. Zemplin. not. top. 114. 

•) Szontagh Dániel közlése. 

% ) Szontagh Dán. közlése. 

*) Wagner Tab. geueal. tab 27. 



384 Marmel-lMegyevsy — Marécay. 



Andra* 
1346. 



Péter }xktb 
a Chláry c$. Hclvt d cMárh 

Antal Láaiió. Gorird 

1433 r^ ' 

(Zsuzaanaa.) í>Tmoft ' 



I/as aó Gergely János. Margit* 

Sírnod , ( í b ? n ?\ 

látván ne.) 



A család a XV. században kihalt l ). 

Zemplín vármegyében azonban e század elején a czimerleveles 
nemes családok sorában találunk M á r k y családot *}. Valamint Sza- 
bolcs vármegyében is él ily nevű nemes család. 

Komárom megyében pedig Márky János es Mária 1 695-ben 
Udvard városában fekvő nemesi udvartelköket Molnár Györgynek zá- 
logosíták el 3 ). 

M arinel-BEeg yeujr család. Ugocsa vármegyében e szá- 
zad elején birtokos Fertő- Almáson *). 

Afarnavich csalid Eredetileg bosnyákországi család. Is- 
meretes közűlök Marnavich Tomko György, svoniki gróf, ráczor- 
szági Starosta. Marnavich János boszniai püspök volt 1630-ban és írt 
e családról & }! A család leszármazását közli Kaprinai ö ). 

Hlarocaay család. (Kihalt.) Nevét valószínűleg a slavoniai 
Marocsa helységről vévé, Marocsay F erencz 1505-bec személynöki 
itélŐmester volt *>. 

Hlaróczy család. Maróczy Pál 1625. r.ov. 15-én Sopronban 
kelt czímeres nemes levél által II. Ferdinánd király által nemesítetett 
meg, és nemes levele Győr vármegyének 1627-ben Laetare vasárnap 
utáni szombatján hirdettetett ki 8 ), 

Maróczy Kristóf 1816-ban főjegyző a tiszai kor kerületben ; 
— tán e család ivadéka volt. 

•) Wagner Coll. geneal. hiat- dec. (I. 11. — Szirmay, C. Zemplín. not. top. 
73. 74. 101. 371 — Szirmay, Szatmrir varra. II. 93. 94. 

*) Szirmay C. Zetnplin. not. top- 114. 

*) Kényes E. Komárom várna. 131. 

*) Szirmay C. Ugocsa. p. 175. 

s ) Lehoczky Stemmat. II. 236. A Törvénykönyvben M a r o v i ch-nafc 
van írva. 

•) Kaprinai Dipl. II. 631. 559. 6b5. és a családfa az 570 lapon. 

J ) Jászai Pál, A M. N*niz. napjai a mohácsi véaz után 167. lapon. 

•) VeBtpréra vármegye levéltárában van az eredeti armalis. 



Marokin — Marétiri. 



33* 



Bfarokln csal Ad. Marokin idősb János 1713-ban Brozi- 
novich Mátyással együtt nyert czímeres nemes levelet III. Károly 
királytól *). 

Czímere a paizs kék udvarában zöld halmon nyíló fehér liliom, 
melyet két oldalról két kettős farkú, ágaskodó oroszláo fog. A paizs fö- 
lötti sisak koronáján szintén hasonló két oroszlán áll, vörös fehér zász- 
lót tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst* vörtfs. 

Marosi család. (Zilahi.) Közűlök Sándor Hunyad megyei 
törvényszéki ülnök 1837. körűi. Megöletett az oláhok állal 1848-ben. 

Tán szintén e oaalád tagjai Károly, ki Kolos megyében nyi- 
resi birtokos és, M. J ó z s e f n é Pálfi Julianna veresegyházi birtokos né. 

Szabolcs vármegyében szintén lakozik Marosi nevű nemes család 
Fényes E. Geographiája 9zerint. 

Jlarórhl család. (Kihalt.) A (ruthkeled nemből származik. 
131 9-Len élt Maróthi István ispánnak fia Mihály mester, ki III. 
András királytól Albert osztrák ás stájer berezeg elleni hadban muta- 
tott vitézségeért adományt nyert l ). Mihálynak utóda (tán unokája) 
János és Dénes Zsigmond király alatt értek. Az utóbbi Nikápoiy- 
Dalesettel 1396-ban j János pedig, ki a nikapolyi csatából szeren* 
esésen megmenekült, Zsigmond királynak hűséges embere volt. főleg 
a Horvát János pártja ellenében ; és több csatában hadi vezére volt, 
rendszerint győzelemmel járt, sokszoros érdemeiért Valkó, Szerem, 
Bács, Bodrog, és Pest megyében fek vő javak kai adományozhatott 1404- 
ben, 1427-ben pedig Kőrös megyében Yelike varasát kapta adomány- 
ban *). Már 1405. machói bán volt. Meghalván, a nyitrai templomban 
temettetett el, mint az 1435. 24. törv. czikk bizonyítja. Leánya Anna 
1437-ben Korogni Jánosnak jegyeztetett el, de ez egybekelés előtt a 
két fél rokonsága közt támadt viszály és vérontás folytán Eugen pápa 
engedélyével a pécsi püspök a jegyeseket elválasztá. Fiai János és 
László voltak. 

László 1438-ban szintén machói bán volt. Ujlaky családból 
származó., nejétói két fiat nemzett, Lajostés Mátyást, kiknek Bé- 
kés megyei Szilé mérés falujokat Szilágyi Mihály elfoglalván, lerontatta 
és Királyság név alatt ugyan azon határban újra ép/tette, mely erőszak 
ellen a Maróthiak Mátyás királyhoz folyamodtak és viszgálatot kértek, 

») Collect Herald, nro. 694. 

») Fejér Cod Dipl. tomo. VIII. vol. II p. 209—210 

s ) Katona Hiit. eritic tora. XII. p. ASZ L**d életét Rndai Vtr. Hist lux. 



886 Maróthy. 



a mi meg is történt *)• Lajos 1464-ben aláírta a Mátyás király és 
Fridrik császár között kötött szerződést is. Egy leánya maradt M a g- 
d o 1 n a, ki 1 53S~ban guthi Országh László neje volt, s a Maróthiak 
családját sírba vitte. 

Csatádfájuk tudomásunk szerint 2 ) következő: 



MaróHii. 



János Dieues 

mackói bán elesett 1396. 
1405—1436. 

Anna László János. 

(Koroghy machói bán *f- 

János 1438. 

jegyese.) (Ujíaky N.) 

Lajos Mátyás 

1461. 1461. 



Magdolna 1638 

* (guthi Országh László.) 

Maróthy család. (Marófch-egyházi.) Szatmár vármegye ne- 
mes családa. mely tán azon Mar out nembői származik, melyből Á 1- 
mosnak fia C i r i l 1261. ben Bihar megyei Almosd helység birtoká- 
ban V. István király által megerősítetett 3 ). 

1657-ben Maróthi Ferencz Nábrádon nyugtatja ráthoti Gyu- 
laíFy Lászlót 55. ft, lefizetésérői *). 

1 687-ben M. Mihály Szatmár vármegyének szolgabírája 5 ), Ist- 
ván pedig 1693-ban adó rovója volt ö ). 

E század elején Maróthy Perencznek özvegye bírja Szamos- 
Újlak ! / a részét, továbbá bír Banyádon 7 ) j a Maróthy család azonkí- 
vül birtokosnak íratik Sály, Méhtelek, Zajta, N. és Kis-Hódosan 8 ), 

1816-ban éi Maróthy Pál táblabíró. 

Maróthy néven a tudományosság terén találjuk az 1714. Debre- 
czenben született Györgyöt, ki Számtant írt, ós a szegedi szü- 



') Teleki J. Hunyadiak kora XI. köt. 13. lap. 

*) GeneaL auth. I. és Lehoczky II. 236. Ez utóbbi tehát tévedve eredezteti 
a családot Bosniából, vagy épen Szvatopluktól. 
*) Szirmay Szatmár várm. II. 22. 

4 ) Regestrum G-yulafianum Mss. a nemzeti múzeumban. 
*) Szirmay Szatmár várm. I. 133. 
•) Ugyan ott 137. 

') Szirmay Szatmár várm. II. 216- 222. 
• ) ugyan ott II. 124. 202. 276. 



Martini — Mflrsíiipv. 337 

letésű Marothy Mátyást és Istvánt *), de ezek valószínűleg más 
család béliek voltak. 

Alaróthí esísffftl (Dobófalvi) Közűlök István az 1792-ki 
országgyűlésre a kir hivatalosok rorában állott 

JVlár előbb ig találunk e család névre Erdélybea, hol I627*ber> 
Maróthy György Udvarhely szék alkirály bírája volt 2 ). 

91 arscfialko család Szepes és Zemplio vármegyei nem <?s 
család 

Köz ülök M. Károly 1844- ben a m. kir udvari kanczelláríánál 
fogalmazó- Czimere a p&izs kék udvarában zöld téren ágaskodó kettoV 
/arkú oroszián zöld galyat tartva, A paxzs fölötti sisak koronáján két 
kiterjesztett sas-szárny között e%y lábon daru áll. másik felemelt lábá- 
val goíyót tartva. A paizst foszladék veszi körűi. 

Marftínöy csatád {Marein&i.) Krassó vármegye kihalt ne- 
mesi csalada, mely azon megyei Mai sinai helységtől vette nevét, s mely 
még a karánsebest vagy sebe&i, halmosi és míháldi kerületekben bírto- 
kos és több azon vidéki el6kel6 családokkal rokon, elé fordul a XVI. 
%/Ái&d végén is J>leve gyakran Morsinay-cak is íratik 

E családból volt Marsinay Sándor, kinek leánya Erzsébet Hu- 
nyadi Voyk Butinak hitvese és a halhatatlan Hunyadi János Magyar- 
ország kormányzójának pedig édes anyja volt 3 ). Sándornak atyafi, 
vagy unoka testvérei voltak Marsinay Fsrencr., Sándor és 
Gáspár. 

Ezen három testvérek közül vátósztnűlng Ferencz volt az, kinek 
neje Gerlistyei Katalin vala, kitől született — s ez már bizonyos — 
Mar.sínay Ferencz, ennek íla G y ö r g y, ennek fia ismét Ferencz 
ki 1666. és 1569-ben hiteles okiratban mint fóiperes említetik 4 ). Ké- 
sőbbi időkben nevezetesen a XVI1JL század elején is találunk még 
marsinai JVLarsínay családra^melybol Marsinay Menyhért (élt 1640- 
beii) magát saját jegyzetei szerint az erdélyi (jobban krassoi) Marsi- 
nay családból eredczteté. 

Ezen említett jegyzetek szerint *) ezen ágnak története és a le-ága* 
zása következő : 

f ) Laaá életíralaikat Maffyarírók iL 1ÖQ. 

•) Kaltay, Székely nemzet. 266. 

•) Teleki Hunyadiak kora L köt 48-44. 

4 ) Arpadia L évfoly. 200. lap. 

*) Kaprínai Mss. JL tom. XhV. p. 3. és B. tom. XLT p. 121 — 135. A jegy 
jelek eredetileg tótul írvak, jele hogy írójok "Marsinay Menyhért, mint Pozsony 
Nyitra megyei lakos jobban tudt* mar e nyelvet, mint a magyart. 

22 



388 Marsinal 

Marainay István Erdélyben élt, s ott báli meg, fia Bertalan, 
ki még Erdélyben Gyula- Fejér vár körül harezoH a törökkel, Magyar- 
országra költözött, é$ itt nősült meg. Ugyan ia a Zala megyében hét 
íáluval bíró Ormándy Bálintnak árva leánya Anna Kaboldon egy 
Lisztinek gyámsága alatt növeltetvén, utóbb Balassa Istvánnak neje 
kit *), majd meg Özvegyulvén Ormándy Anna. Maíaczkara vonult, bol 
6t Marsinay Bertalan vette nőül, mivel pedig Marsinay Bertalan 
a Balassáknak hasznos és hűséges szolgálatokat tett, ezektől Detrekőn 
insrriptionalis birtokrészt nyert, melyre Rudolf király kir beleegyezést 
adott M. Bertalan meghalván, Detrekeőn a Sz.-Mikíós egyház alá te 
mettetctt, nej* pedig Ormán di Anna Nagy-Tapolcsanyban & nagyol- 
tár előtti sírboltban nyugszik. Bertalannak fia volt 

M e a y h ért, ki 1615-ben adatott tanulásra, mire nagy kedve 
nem lévén, 16 1 8 han Balassa Zsuzsannához adatott, hol másfélévig 
volt, midőn Balassa Zsuzsanna Pethe Györgyhöz férjhez menvén, Mar* 
sínay Meny kért is Petiié udvarába állott, és midőn Pethe a Bethlen 
pártiak által elfogatván, Szatmárra, Ecsedre, és Szamos -Újvárra bel- 
jebbeztetett, ada is követé őt Menyhért; miután pedig Pethe meg- 
szabadult, Menyhért is oda hagyván e szolgálatát, Tornára Móricz 
Marton szolgálatába, innen nem sokára SzuLára Páífly Jánoshoz ál- 
lott, majd innen is Balassa Péter ÖzVegyéhez ; es innen is végre Becsbe 
utazott- 1623-ban Morvaországban Grőding védelmében vett részt. 
Utóbb Gutibona német ezredbe állott, és ezredével Komáromban, SzÖ- 
gy énben, Érsek- Ujvárott állomásozott. Végre II. Ferdinánd király 
hadseregébe állván, 1624-ben négy lóval szolgált, 1626-ban zászlótartó 
lett Radies Őrnagy zászlóalyjában. 1628-ban Lozi ezredben kapitány 
1633. Őrnagy, ugyan ez évben alezredes, 1636-ban a berlini csata után 
honnan 28 zászlót szolgáltatott át II. Ferdinándnak, és Major Koszts 
Svéd tábornokot is elfogta, — ezredessé emeltetett. íEzután Morvaor- 
szágban szer zé a nezdeniczi uradalmat, s ott lakott 1639-ben, majd 
egy ideig Szakolczában, és ismét Nezdeniezén 1640 január 20-án II. 
Ferdinánd király Őt római az. birodalmi es az örökös tartományokbéli 
nemességre emelte a ) , ésczímerét is megbővíté, mi következő lett; t. i 
négyfelé oszlott paizs az 1, és 4. osztály jobbról balra rézsútosan két- 

*) Ez elknfraondásbati áll a Detrekőt bírt Balassa István viszonyaival, 
mennyitam enueíc legutolsó neje nem Ormándy leái:y\ hanem devecseri Cscftm 
Anna volt, & lialussa családfa szerint. 

•) Kapriuai Msi. B. lom. XIX. p 1 — 11. e nem.es levélben „Meíckior 
Marsinay de e a d e m'*-itek neveztetik a szerzi. 



Marsé. 339 

felé oszlik, (az l«ben jobbról ezüst udvarban két vízirányos szelemen 
látszik, a 4-ikben a bal oldalon vaonak a szelemenek) ; az 1-sÓ osztály- 
ban balról és a 4-ikben jobbról arany udvarban félig kinyúló korona? 
egyfejű fekete sas látszik. A 2. és 3. osztály kék udvarában zöld halmon 
oroszlán ágaskodik, elsÖ jobb lábával zöld galyat tartva. A paizs fölötti 
jobb oldali sisak koronáján egyfejű koronás sas áll , t baloldali sisak 
kronájából a leírt oroszlán emelkedik ki Foszladék jobbról arany-fe- 
kete, balról ezüst- vörös, 

Menyhértnek nVFeren.cz 1676. nov, 18-án I. Leopold király- 
tól csehországi honiiusítá^t. (incolatust) nyert *). 

A családfa következe : 

Iitváli 

rab. Erdélyben. 

i « 1 

Bért* Un 

roli. Magyarországban 

(Orrnándy Anna ) 

Menyhért 
1615 -U'40 



r 



1. Ferencz Gáspár. 
3676 f 



II. Ferencz. János. Ádám 

III. Farenez. 7 

, * , 

János József, 

eirca 1740. 

TU Ferenc z volt, ki é család genealógiáját írta, mely a Kap 
rinai kézíratok közt található. Többet a családról nem tudni. 

Jflarsó család. Heves vármegyei nemes család. Gzímere a 
paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó oroszián, elsó jobb lábával 
kivont kardot tartva ; a paizs fölötti sisak koronájából szintén hasonló 
oroszlán emelkedik ki Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-Vörös. 

A családfa a múlt század végén élt M. György tói kezdve kö- 
vetkező : 

György 
Heves v. az. -bíró 
(Putnoky Klára.) 



János György László 

(Szm rcsányí Kr isztina. ') (Szrűrcsányi (Kovéch 

Józief "István András Bo?. , &22LÍ , , I?!&i , 

(Oláh Mindszenfop katona, düzsar. Sámuel Ant») Folyi tikot Jap*n- 

Klára.) (Bornemi \ \ Heves v. volt fíeveav. 

sza N.) nijejryzó. volt sz. -bírd 



? ) ' 7 syan ott. 



22 J 



340 



Marsöv&zfcy. 



László , kt a* tlóbbi fappu. 
(Kovách Teréz i 



r-— 



György 
Maozonkám 

(Kovách 
Franc iska.) 

Amália 
(Kúrián László- 



László Julianna. 

(Stűcsi Feni.) 



Lodovikji.. Anna. István. 



Lorincz. 



»tb. 



M a r s ó családnak nyomaira Trencsín megye 1 728-ki nemesi 
összeírása is nyújt adatokat, a midőn ily nevű család mint melcsiori la- 
kos íratott be ; továbbá 1755— 1 767-ig Mareó György és Miklós 
fordulnak elé a nemesi fisseírásokban, 

JÜArtówssífey e«»3ÍMdL (Marsófalvai.) Trencsín vármegye régi 
nemes esaláda, melynek törzse Buthor Péter XIV. a század végén élt 
Zsigmond király alatt, és 1400-ban bolondóczi Stibor vajdától, a Vág - 
völgye urától, a beszterczei biróság Örökös jogaért a jablon falvi (jabJo- 
nowei) birtokot kapta cserében, mely csere levél a család levéltárában 

található. Ezen 
csere 1410. Stibor 
vajda által új ado- 
mány levélbe q is 
megerŐsítetett, és 
1411-ben ugyan 
az Zsigmond ki- 
rálytól is megerő- 
sítést nyert *). 

1430 jabio- 
noviButhor Gás- 
pár, Bálás nak 
fia Zsigmond ki- 
rálytól a maga , 
úgy atyja Bálás, 
testvérei M e n y- 

hért és Boldizsár és nagybátyja! Jablonoviczi Miklós és J á* 
nos és mindnyájok utódai számára czímert kap 2 ): tudniillik balra 
dőlt paizst, melynek kék udvarában hármas halomból fémtesttel grif 
emelkedik ki, a paizs fölötti sisak koronájából szintén oiyan grif. Fesz- 
iad ék mindkét oldalról fehér-kék ; mint e czímert a metsz vény mutatja. 

') Családi közlés szerint. 

*) Láttam a* eredeti okmányt 




JVfargóvszlcy. 341 

1 434-ben G á s p á r új adomány levelet nyert Zsigmond király- 
tól M*rsova (vagy is most Marsófalva) Miksova, Kvassó, Plevnicz jó 
37 agaira, mivel családi irományai elégtek ; Butbor Gáspár mint lévai 
Chöh Péter machói bán barátja, irományait nagyobb biztosság okáért 
Léva várában tartotta. Ez adomány levél szerint Butbor Gáspár Cbeh 
Petér társaságában életét és vagyonát feláldozva, főleg a bussiták el- 
leni harozokban hűségét és bátorságát tanusíta. Es ezeknek következ- 
teben 1439-ben Aliiért királytól is adományt nyert Udiche helységre. 
1456 baft pedig V. László királytól a marsófalvai, jablonfalvai, mikso- 
vai, kis-csernai, k vassói és kolacsini jószágaira nyert megerősítő kir. 
adományt. 

Azután a család királyi jóváhagyás mellett marsófalvai 
(vagy is M a r s o v a) birtoka után Marsóvszky nevet vett föl, noha ké- 
sőbben is még több adomány levélben a család tagjai ,,M araóvszky 
máskép B ut h o r u nevezet alatt is élé fordulnak. 

Márton Ulászló király alatta törökök elleni csatában esett el. 

György i 520-ban Lajos király alatt Nyitra megyei Sook és 
Átrak jószágokat kapta, elesett Mohácsnál 1526-ban. Halála után test- 
vérei Zsigmond, István, Miklós 1 527-ben J Ferdinánd király- 
tól ugyan «zon birtokokra új királyi adományt szereztek 

1612-ben Thurzó György nádor Marsóvszky Istvánnak, Miklós- 
nak és Györgynek Cherubin-Cherna falut adományozza. 

A család időíolytán, a XVI. század végén négy ágazaton több 
megyébe elterjedi,, és tagjai közül sokan megyei, és egyéb hivatalokat 
viseltek, részint Ősi fészkükben Trencsín vármegyében, hol Bálint 
alispán volt, részint egyebütt Is. Osi birtokaik az idők viszontagságai, 
s szapora osztályok által eldaraboltattak, és nagy részük elzáiogosíttat* 
ván, idegen kezekbe jutott, míg a III. táblán álló II. K á r o 1 y a fran- 
czia háborúk megszűntével mint tiszt 181 6-ban haza érkezvén, Ősi bir- 
tokainak csekély maradványát által vette s részint saját szorgalma, de 
ÍŐleg hitvese Vachtler Karolina nagy értékű hozományával ősi jószá- 
gait kiváltotta, egybekapcsolta, és rendbe hozta, úgyhogy most a mar- 
sófalvai. miksovai, jablonfalvi, s cherubin-csertiai regi Ősi birtokok is- 
mét a család birtokában állanak, és említett Károlynak 1857-ben tör- 
történt halála után utódai állal bíratnak. Károlynak Vachtler Karoli- 
nától sziiletett gyermekei közül Bernát Trencsío vármegye egyik 
jelesebb tisztviselője (1840 ben aljegyző), és országgyűlési követe meg- 
halt 1855-ben kora 35. évében. Testvére Móricz 1840-ben alszolga- 
btro, az 1848 — 49-ki mozgalmakban! részvétele miatt küifbidre mese- 



tk% 



Warsovszky 



külvén, bét é> alatt Európa aagj részét beátaga, többi közt Norvégiát 
és Laplandot is. érdekes tapasztalatok kai térvén ha/a 1857-ben meg- 
kegyelmezed következtében 
A családfa kivetkező" : 

I, tábla 

Búikor Pttcr 
1370-1411. 



Anta,l. Tamás 
t 



Ba!á« János Miklr*>A 

(430 1430. 1430. 

(Ec2ey Es/ter.) 



Márton 

1504. 

(Kvassny CecHia. ) 
P» — *.- .~— — , 

János 

CVeliczay Anna.) 



Gáspár 

U30-1456. 

cz'tmer szerzi 

(Sóky Margit,) 

Venozel. f 



Menyhért 
1430. 



Boldizsár 
1430. 



László 
1500. 



Mi Györary. #*>g- Éliás. Péter. János l*t- György. 
hály. f 1626 moVl t f t ván. r 

t t 



György. 



Rafael. 



Félix 



ía/yl. IL táblán. Folyt HLiáíUu. Pvlyt. IV. tál>!án t 



Mihály. 
Mikios. 



Mihály. 

r 



An drás. 
Miklós. 



Miklós. Mifcáiy. András. 



János. 



János, f Gábor. 



! 



Dávid. 
Kristóí. 



Dávid 



II. Tábla. 

György , JW ■ s» / táblán. 
(Orecsaj Dóra.) 

Jáaos 

(G-örogh Anna.) 



Jómás. 



Menyhért. 

János 

(Szunyogu 
Zsófia) 



Samae!. Kííroly. József 

Karoly KaipiHó. 'DojdoVos. 

* Gyula. 



Folyt ** Sör iavms. 



M»rft6v»aky. 



348 



La** ló. 
t 




János , fts «* előbbi lapon 
(Szunyogh Zsófia.) 



Lázár. 
+ 



Ádám. 



Lajos. 

t 



István 

(Piacsek 

Kata. .• 



Ödön. Vencz^I. Lienes, ísfvSn 



Járni*. Antal István. 

(Marsóvszky 7 

Krisztina.) 



Miklós Karoly. 

(ördódy Magdolna.) f 



Karoly I*jos Ara*'. Miklö* Flöri 

(Kvassay 
Anna.') 



Feraocx. Flórián 



Alajoe. 
Trericain v 
•akadt 1840. 



HL t A b 1 1. 



Gyö rgy. 

András 
Adíu*í 

(Pof,urnayK**a ) 

Ádám 1693. 

( i*iae*ek Kata ) 
i 

1 

. — *>— ... . .. 



itatási , á» <ita / táblán. 



Miklós. 



Márton. Zsigmond 
t i 



Fál^ Jáaot. 

JóitAm, János 



Rain*. Mi hály. Sándor. 

fgnacz. József, 
t t 



Jen6. Jóaaef János, Miklós. 

(Tajnay Anna.) f f 



látván. Tatná*. I. Karoly Ádám. Imre Jussai*. 
f f (Berdovics f f f 

Magdolna ) 



István. Antal 

f (1 Hodossy 

Janka 
2 Marsóv^zky 
Fraucziska) 



Ferdinánd. 
J?aó. 



Józsei Károly 

Ferdinánd , v , í 18 £j . , 
^Vaclttler Karol ma ) 

Bernát Móricz. Jusztin. 
, volt követ 

fcazier. f 1855 



a«4 



Mtarsóviesfity* 



IV. tábla 



Fclix. W a* /. táblán. 



János 

Pál. 

Imre. 



Mfljáljr. 



Istv, Gábor. 

t t r 



István. 
Pál. 



Mihály. György, litván. 



János. István. 



László. Ibire 

t + 



Gáspár Ferenci 

Gáspár. István 
~ *" > 4 
Gáspár. ■ 



Zsigmond. 




Irare. 



László. 



Gáspár. Ferenci. 
Károly. 



Pál. Sándor, 



János, 
f 



Mihály, f Imre. f 



Ist ván. 

György, 
t 



« r *~ 

István 






Gyö rgy. 

f Miklós, 

János. 
í 



Antal 

~A- 

József. 



József Zsigmond György, 
t 1 t 



Zsigmond 



Gáspár 

Treaosín v. 

fősz.- bíró 1836, 

(Novákx V ilma*) 

Vibua. 



András. 



Kamille. 



András. 



Zsigmond. 

t 



Bálint^ 
Miklós. 



György. István. 

t t 



Danid. 
^PáTT 



?ái. 
f 



Pál. 

t 



Aadrás> 



Azonban e családfákat teljeseknek nem mondhatni, azokról a 
a családnak több érdemes tagja, és a leányok, és hitves társak átalá- 
ban lemaradják, és meg ezeknél is sajnosabb az. hogy az évszámok 
hiánvában kevésbbó tájékoztató. 

Különösen nem találjuk, vagy részint ki nem mutathatjuk a csa- 
ládfán a következő* családtagokat : 

Ma rsóvszky Józsefet, kit 1526-ban a mohácsi csata előtt II. 
Lajos király levéllel mint futárt külde Bécsbe ')• 

Memtudjuk a családfára illeszteni a következő nemzékrendi tö- 
redéket : 



») Engel Monnmenfca Ung. 197. 202. 



üfarsévsisky. 345 



Marsovszky Gábor. 

< RaiiovssVy Magdolna.) 
r— 



Klára Liazlc Gábor. József. 

(Etthre Gáborné.) j anyai örökségükben osztoznak 174&. 



József. Gábor. Borbála. 
1772. (Reviczky 

G*borné.) 

Nem találjuk a családfán a Nógrád megyei ágat, melyből M 
Imrét 1684-ben Kékkőben találjuk, és ugyan azt azon évben a ne- 
mesi felkelők sorában, 1705-ben szintén a nemesi fölkelésre zsol- 
dost állított. Ennek utódai valószínűleg Marsovszky Gábor, ki 
1 7 14-ben Nógrád vármegyei szolgabíró, 1725 — 1727 ig másod alispán ; 
és ennek fiai lehettek azon Marsovszky László és Gábor, ki- 
ket a Nógrád megyei 1 755-ki nemesi összeírásban találunk ; végre 
ezek közül valamelyiknek fiai lehettek azon János és István, kik' 
közül az előbbi 1818-ban Nógrád megyei alszolgabíró volt; testvére 
1 s t v á n pedig előbb rozsnyói kanonok, majd királyi táblai ülnök, s 
nagyváradi olvasó kanonok, és végre a hétszemélyes tábla ülnöke. 
meghalt ugyan azon napon, midőn e legutóbbi méltóságra történt ki- 
neveztetéséről értesítetett ; t. i. 1819, január 21 én kora 62, évében. 
Eltemettetett Pesten a Ferenczes barátok sírboltjában. 

Nem találjuk a családfákon Lajost, ki budai kerületi altarto* 
mányi biztos volt, 1760— 1770-ben ; ez utóbbi évben már jubilatus. 

Györgyöt 1770-ben Csanád vármegye alispánját. 

Miklóst ki 1787-ben az árvái és íie tavai uradalom kincstári 
ügyésze volt. 

Józsefet 1810—- 1825-ben am kir. udvari kanczelláriánál fo- 
galmazót 

Andrást az 1838. jan. 18-án kora 58. évében meghalt rozsnyói 
kanonokot 

S végre Lászlót, ki Csongrád megyétől 1809. jan. 19-én nyert 
nemesi bizonyítványát lakta helyén Krassó vármegyében 1819-ki oct. 
4-én kihirdettette. Főbíró volt Krassó vármegyében, és 1848-ban a 
forradalom alatt a föllázadt oláhok által csaknem agyon üttetett. 
Gyermekei vannak. Ugyancsak Krassó megyében má3 György 
volt aljegyző , 1858-ban törvényszéki segéd Temesvárott, és ifjabb 
László segéd Lúgoson. 

£ század elején Szatmár vármegyében is találunk e család tag 



846 Martincsek - Martinovics 

j&ira, a nmlön Sályiban birtokosul iratnak, és ugyan akkor Marsovszky 
S a m u e i Porcsalraán vok birtokos *). 

Martincsek család E családból János szkaia- újfalvi la- 
kos Í813 ban Trencsín vármegye előtt nemességét igazolni igyeke- 
zett r ) 

Martinéra család Trenesín megye czimeres nemes osaiá* 
d»mak egyike. 1721 ben Mihály lakott Beozkón, 1748-ban J anos 
Míticzon a nemesi összeírás szerint Később Ádám 1781 ~ 1805-ben 
Trencsín meqye ei5tt nemessége igazolásában, fáradozott a ). 

MárlinJRj család. 1762-ben M. Terézia királyasszony által 
notoesíteiet/t meg.; czímere ez, a paizi fefeŐ ket szögletéből fefelé ré- 
suumn húzóit két vonal által a paizs három rés2re osziik. a két l'e\%6 
osztály kek színű, a középső veres, ueiyben arany csillag ragyog. A paizs 
fölötti sisak koronájából két kiterjesztett vörös sas-szarny között arany 
Csillag rö gyog. Foszladék jobbról arany *vörÖs ? balról arany-kék *). 

Martintdes család Abauj, és Torna megyei nemes család, 
közűlök László Ábauj vármegye esküdtje 1838-ban, alszolgabíró 
1846-ban. 

Martinik család. Grömör vármegye armalista nemes osalá- 
&hí sorában áll *). 

Marti nKovies csatád. Ily nevű nemes család Trencsín vár- 
megye nemesi összeírása szerint í 78 i-ben Latkóczon lakott 9 ) 

Martinovics család. Martinovics Vincze, Tamás, lg- 
nác z.Márk, Jó?nef és» Mária 1791-ben nemesítettek meg II. 
Leopold király által, 

Cziraeriik yi/irányosao fekve' Coíkolat által két részre osztott pa- 
irs, a vörös esífcolaton ezüst fél bol, és arany csillag ragyog; a felső 
osztály ezüst mezejében Teher mén nyargalj az alsó osztály arany me- 
zejében hármas íebér balom középsőjén kék mezű kar, kivont kardot 
Urt s annak hegyen levágott törökfej vérzik. A paizs fölötti sisak ko- 
ronáján a leirt kar könyököl a kivont karddal, két sas-szárny közölt, 
melyek közül a jobb oídah telit; ezüst, féljg kék, a másik félig kék, fé- 
lig arany. Foszladék jobbrej e/ust-kék, balról arany-kék '), 

f ) SzirniRv Saatmár várm ü 123 —124. 

*/ í.í ■) S? mrngh Dán. közi 

*) AáAmi Seata génül, tom. VII. ' 

a ) BartlioioniaeMed i). Gouaor p. 144. 

e > SznnKgh hun. K>zi. 

'') Áda?n Sóul* gentil. tom. Vil. 



Marttaszky - Martnon. 247 

A nemesség szerzők közül I g n á c z a sasvári apát szomorú tör* 
iéneimr nevezetességre tett szert, miután mint összeesküvéssel vádolt 
felségsértő Budán 1 796-ban hóhér pallós áítaí végzé életét. 

Marit nszky családé E néven Trencsín vármegyében a Fri- 
valdszky család egyik ága ismeretes *). 

JÜartinyi család. Trencsín vármegyében í 690-ben a közép 
járásban létezett a ). 

Egy-e ezen család a Kovács- Mar fcinyi családdal? melynek 1830- 
ban egyik fagja pozsonyi ^vang. tanár volt, — nem tudjuk. 

martitiiv/.yt c$;ii;td / Vtjesenirk c*. 

Martiss vagy Hlarcziss család. Trenc3Ín vármegyei czí- 
merleveles nemes család, alsó-hricsói lakhelyén. Közűiök az I748ki 
nemesi Összeírásban olvassuk >dösb G y ö r g y ö t, azután Istvánt, 
J á n o s t, ifj. Györgyöt és Mihályt, 180o-ban találkozunk mir 
Istvánnal és Pállal Jánosnak fiaival : azután id. Istvánnal és 
ennek négy fiával Istvánnal, Györgyei, Ádámmal és Mik- 
lóssal, ugyan akkor egy másik Miklós udicsei plébános, középső 
György belai lelkész, Zsigmond és ennek fiai Mihály és Já- 
nos; — ismét másik István, kinek fiai János, György. József 
és András. Végre Andrásnak örökösei János és György. 

Az 1837-ki nemesi összeírás már 37 férfia tagját sorolja elé a 
családnak. 

Valószínűleg e család tagja azon nemes Marsisko is, ki 1754-ben 
Trencsín megyében Szádeosnán székelt 3 ), 

márt hon család. (Hetbeni f . ) Ugocsa megyében bírtak He- 
tény ben, melyet 1547-beu M. Tamás éz Antal magvaszakadton 
Zoltán Mihály és Fejes Gergely kaptak adományban *). 

Ezek Őse volt hetbéni Márthon Ambrus. 

narthon család. Marthon István 1622-ben II. Ferdinánd 
királytól nyerte czimeres nemes levelét *), 

Czíraere vízirányosan kétfelé osztott paizs , a felső keskenyebb 
osztály kék udvarábau két kinyílt fehér liuoru látszik, az alsó vörös ud- 
varban zöld téren fölemelt szárnyakkal fehér galamb áll, lábai, és csőre 
pirosak. A paizs fölötti sisak koronáján szintén a leírthoz hasonló ga- 
lamb áll, csőrében zö(d galyat tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös 
balról arany-fekete "). 

*)*)&* a ) Szontagh Dan. közlése. 
*) Sziimajr C Ugoc*a 134 147. 
*) Collect. Herald, p 127 
•j Adami Scuta gcntil. tom. VII. 



34* 



Márton. 



ítt&rlofft CüüládL ( Zsarolyáni és mándi ) Szatmár megyei régi 
adomanyos esalad, mely már a XIV. szazadban Zsarolyány helység 
egy részét bírta, és egy ága birtokos ott Szirmay szerint e szazad ele- 

jen is. Pkz okleveles adatok azonban 
csak a XV. század végéig nyúlnak fel, 
amidón 1487 ben Szekeres és Zsaro- 
iyány helységek határ kérdései eliga- 
zítatván, az akkori többi birtokosok 
sorában ott találjuk ÍM ártón Pétert 
is ') ; kinek J. Tamás natoli unokái ál* 
tal a család két fő vonalra szakadt- 
miután Grergel vés Alberttól a 
mándi, í 1 Tamástól pedig a zsaro- 
lyányi vonal származott. 
Pétertói kezd ?e a család leszármazása következő 3 ) . 

I Péter 
14$7 

Tgmág. 

Simon. Gergely. 




II. Tamás íl Gergely Albert 

1590, IWZ. 1582- 

tij <ttlomáey köziízerzője. « jtfefatk' <*$ fffrzíei. 
Zsuroldnyi «jf #Sr**e. 



Péter. 
1613. a«.-bfró. 



Mikid* 



János. 



Albert 



-A«»— 



N. 



Imre 
1763. 



Ist ván. 

4 Péter. 

Mihály- ' 

József 
Átoson 1763 



Miháiy 

Szoboszlőra 

költöz. 



111 Tamás 
1633. sz.-biró. 



Já nos. 

Mihály 
Szoboazlay 
nevezeté 
Czeglédre költ 

i — • ' " * 

Folyt, a hőe. lapon. 



Mihály 
(Csanády Kata.) 



látván 



János. 



János. István. Mihály- 
1763. 



M*l fe 



István. 



János. Bálint, istván Dávid. Sándor. 
1763. 



Mihály. 

t 



István 

Hajdú ker. 

aJkapit. 



Mihály. Ist^ái^ 
János. 



István. Bálint. Mihály. János. 

>) Szirmay. Szatmár várai. II. 218. 

*) Családi közlés, és II. Tamástól 1763-ig Szatmár megye levéltárából! hi- 
teles kiadvány szerint. 



Márton. 



349 






Mihály , ftí ú* etibbi lapon. 
SzoboszWy nevezetű 
Czeglédre költözik. 



János. Sámuel József 

Szoboszlai debrec/.eni 
1763. ref. lelkén 



Sándor. 



Gábor. 



Mihály 
176S. 



Mihály. József. 
Mihály. 



Lajos Mihály János. 
Béla. r . 



Sámuel, 



J^rsef. Mihály. 



Benó. 



Károly. Lajos. L ászló, 
Imre. 



István. József. Sá muel. 
Lajos. 



i 1 -^ - 



.-.*v_. 



József István, ferenez. Benő. Sárauel, Mihály. László. 
- — , r~~ /^ — i r 



József. Kálmán. 



Ferenez. 



JFerencz. 

Audrás. 




László. 



Ádám. 



A táblázaton álló L G e r g e 1 y nek fiai II. Gergely és Albe rt t 
Mándy leányokat bírván feleségül, 1582-ben Mánd heiységbeli birtok- 
részükre adományt nyertek *). Ez ág leszármazása melynek egy ága 
Dunántúl szakadt, s ott most is él, hiányozván táblázatunkon, a mándi 
Márton utódok közül megemlítendok, mint ismertebbek: Marton Ist- 
ván az 1 7 90-óta pápai ref tanár, ki Fejér megyében Iszka-Szent- 
Gy&rgyön született 1760-ban nov. 23-án. (Atyja ref. lelkész volt), Ist- 
vántól a magyar irodalom több nyelvtani és hittani munkát mutathat 
fbl. Meghalt 183I*-ben *). Testvére József született Iszka-Szcnt- 
Gytfrgyftn 1771. mart. ^-án, Beesbeu a magyar irodalom tanára, s a 
magyar akadémia levelező tagja volt. Irodalmi munkássága, főleg a né- 
met nyelvtanok és szótárak által érdemeit szaporiták. Meghalt Bécsben 
1840. jul. 26-án 3 ). Gyermekeinek egyike Kovács Gyula múzeumi or 
és természet tudósnak hitvese. 

A zsarolyányi Márton ágat II. Péter alapítá, ki 1590-ben zsa- 
rolyányi birtokára új adomány levelet nyert. Négy fia közül Péter 



*) Szirraay Szatmár vármegye II. 242. 
*) Magyar írók H. 101 



•) Ugyan ott. I. 313. 



S50 Marion. 

1 613-ban Szatmár vármegye szolgabírája volt '). Fiának János nak fia 
íí I. Tamás 1 633-oan viselt szolgabíróságot *). Ez ágazat Szatmár me- 
gyében él, ámbár leszármazását adatok hiányában nem közölhetjük. 
Ez ágból volt- azon Márton László öreg űr, ki még 112 éves kofá- 
ban a megyei ünnepély alkalmával oly szilaj lovat megült, mely 
előtte való napon e^y kgerŐteljesb 30 éves fiatal embert lehányt a 
nyergéből Miklósnak egyik /Iá I s t v á n, kinek égin József Ákoson 
élt 1763-ban, másik fia Mihály Szoboszlóra költözött. Ennek három 
fía maradi ; J á n o s, M i h á 1 y és István. Ezekközűl a két utóbbi 
ivadéka Szoboszlón maradt , és a Hajdú kerületben és Pest, Heves 
megyében terjedt el, közűlök István — mint a tábla megjelöli — 
a hajdú kerület alkapitánya volt ; 

Jánosnak fia pedig Mihály Gzeglédre , és innen utódai Pest 
megyébe költöztek ; nevezett Mihály, valamint utódai is a Szoboszlai 
melléknévvel éltek abusive. Ez ág tagjai közül egy némely az ügyvédi, 
mások birtokaikon a gazdászati pályán voltak foglalatosak. Ez ágból szár- 
mazott többi közt M i h á l y n a k fia J ó z s e f is, ki Debreczenben re[. 
lelkész volt Sámuel ágán Lajosnak, ki Nógrád s Heves megyei 
táblabíró volt. fia F erén ez született Abonyban 1833-ban. írói néven 
A. bony i La j os, kedveltebb regényíróink egyike, s 1861. januártól 
Pest megye aljegyzője. 

A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren álló pánozé- 
!os és sisakos vítéz, jobb kezével buzogányt tartva ; a paizs fölötti si- 
sak koronájából ugrásra készülő, természetes színű zerge emelkedik 
ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Marton család. Márton István és György 1633-ban 
kaptak czímeres nemes levelet a ). 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld halmon három üát 
melle vérével tápláló fehér pellikán ; ugyan ez látható a paizs fölötti 
sisak koronáján is Foszladék jobbról arany vörös, balról ezüst kék *). 

Márton nevű család Békés megyében 1803-ban hírdetteté ki 
nemességét, de ezen nemesség szerző ivadéka-e ? nem tudjuk. — Ma- 
gyaroszágban ezen kívül még m e s z 1 é n y i és borzovai elö nevű 
Márton családok is v&Dnak. 

') Siirmay Sz&tme várm. I. köt. 132. 

*) Ugyan ott. 

; ') Colkiot. Herald, pa*. 127. 

% ) Adami Scuta gealií, tom, Vll. 



Márton - Mártonfalvay 9&t 

Zemplm megyében szinten van Márton nevű nemes család, e 
század elején birtokos Kohányban *). 

Gömör megyében szintén lakik Márton család Ochtinán, mely- 
bél János 1848. előtt Szolgabíró volt. Fiai Rudolf és Kálmán 
eh t inán 

Márton család. (Somlyói.) Székely eredetű nemes család ; 
közúlök Scmlyói Márton János 1591-ben több társával lóföi (pri- 
mipilaris) levelet kapott Báthori Zsigmond fejedelemtol a ), és az 1609- 
ben Gyergyó székben kihirdettetett. 

Márton család. (Markod!,) Törzsökös székely osalád, 1573- 
ban élt közűlök Márton Tamás s ). Jelenleg S á rí d o r ismeretes mint 
képzett gazda és technikus. 

Márton család. (Csik-szeredai.) Közölök Farkas 1815. 
József 1836-ban, Dávid í 848-ban Csik-Szereda város tanácsosai. 

Márton család. (OJáhfalvai.) Melyből Péter Oláhfalu vá- 
rosbírája 1846-ban. ifj. Péter és András ugyanakkor , ott tanács- 
béliek. 

Mártonfalvay család. (Mártonfalvai f ) Kihalt dunántúli 
(úgy látszik Somogy vármegyei) régi nemes család, melyből Márton- 
falvai Istvánnak és örököseinek ügyeik elintézését az 1 715. 103. 
törvényezikk rendeli el. 

Ismert törzsük Lukács (dictus Lacza de Martonfalva) J 449-ben 
ben élt ; kitől a családfa következőleg sarjadzott le '*) 



Lukác? 
1449. 



i rw ■ t 

Bálint 1480. 

(Véwey Margit 

mint Özvegy 1554.) 

Bertalan I. Imre 1494. Gergely. 

1535. soraogyvári várnagy. íTTÍ ' 

O.Tuf Anna. Boldiwir 

2. Zoltai Zsófia. 1586 

3. Deseö Er^e. ) 



Folyt, a kör. lapon. 



Szinnay C Zemplin not. top. 114. 273. 
2 ) A tm székely nem* Coufttitnticjj 101. 
») Ugyan ott 271. 
•} Geneal. anthent. I. 



3&3 



Mártont?*. 



T. Imre 1494. ki ot eUkb* lapon. 
aomogyvári várnagy 
(1. Tul Anna. 

2. Zoltay Zsófia. 

3. DeseÖ Erzse.j 



l-tölll. Imre 
(két neje volt.) 



Gertrúd. 

í 1. Kovácli Péter. 

2. Blagay Gábor.) 



Lás-iló Mihály 2- tói Pruka 

(EördögU (mezólaki (Kaldy Györgj ) 
Zsófia.) Zainbó Kata) 



Bálint. Péter. György. Zsófia, w £f 
1599.1004. 8 5 



György. 
1851. 



Judit 
(Tyerer Mihály.) 



István. 


György 


Agatha. 


f 


1621. 
(1. Horváth Erzae 




r— 


2. Balog Jüras* ) 


i.i i , 



Márton. Imre István. 
(Bécky Mária.; 



Fereiíca. 

1604. 
(a. boraai 
Csorba .Anna.) 



Fruzsina. Anna. 



r~ 



Ist ván. Ádám László 

-7~' v ~— -i ({L. Darabos Bora. j«?suita. 
Anu ** % Saantbenedeki ' 
Erzse.) 

2-tól Julianna. 

(1. Amadé jjenárd 

2. Orbán Pál) 



Ádám. László. Zsigmond. Magdolna Krisztina 

(tótlii Lengyel (f.-büki Nagy 
Miklós.) István 



1. Imre, ki Somogy vár várnagya volt 1494-ben, szerzé a leg- 
több osaládi birtokot ; első neje Tul Anna 1535-ben, leány ágról a le- 
szenczei tomaji Tomaj családtól ered t, 2-ik neje Zoltay Zsófia, a 3-ik 
Deseő Erzse mint tevegy élt még l£98*ban is. 

MÁrtonWy e«&i4at (Csík-szent-györgyi.) Csikszéki székely 
eredetű nemes család, beszármazva Magyarországba is. Ismert törzse 
Márton máskép littera tus Mátyás, ki a csikszéki lastralis köny- 
vekben 1712-ben a lovas székelyek között van beírva, ennek egyik íla 
Mihály, ki atyja vezetéknevéről már Mártonfiynak neveztetett, az 
1740 — 1750. évi időközben Magyarországba költözvén Zemplin me- 
gyébe Monokon telepedett meg.; négy fia teözül í. A n t *1 Borsod me- 
gyébe teszi át lakását, s ott a megyénél al-adőszedőí hivatalt viselt. 
Maradt három gyermeke, e^y leánya Egerben ment férjhez II. Antal 
szintén oda telepedett, István M.-Kovesden maradt. 

Nevezett II. Antal, előbb Heyes' megyénél tiszti al ügyész, majd 
táblabíró, és a franczia háborúk alatt a Heves megyei felkelő seregnél 



Mártooffj US 

kapitány, majd ismét Egerben ügyvéd. 1805. febr 5-éuCsik,Gyerg^o. 
és Kászon székektől nemesi bizonyítványt vett ki . mely nemesi bizo- 
nyitványt azon évi juL Il-en Borsod, aept. 26 án pedig Heves es Kin- 
ao-Szolnok vármegye közönsége, majd ismét István testverevei 
együtt 182 l-ben május 18-án ismét Heves megyében, í822-kí febr. 
13-&n a Jászkúo kerületben, és 1824~ki nov. 23- r m Nógrád varmegyé- 
ben hirdettetett ki. Négy fia és két leánya maradt, mint itt a táblása* 
láthatni, a fiúk közül 
ígnácz Alajos Pest megyének volt alszolgabífája. lakik Do- 
monyban, 1844, mart. 30-án nemességét Fest, Pilis és Solt egyesült 
megyékbeu is kihirdeti eté. 
A családfa következő : 

Marton Mátyás 

1712. 

Cbikszékbem. 



Mártonffy Mihaiy 

1764. kör. Z*roph'nbea 

Monoton. 



í. Antal Ferenez. József. Imre. 

Borsod várni 

adószedő 
{ . /v.. — ~ j 

II. Antal István 

Egerben 1805.-1822. M.-Köv«sden. 

ügyvéd. 



Antaí Sávoly. Lajo« Itrnácz Borbála Vilra* 

iJomonyban 1860. (Itovsck (Bizony Tnmáa.) 

(Máthyús Teréz.) József.) 

A osalád czímere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali 
vtfrö.s udvarban egy fejű fekete sas, kiterjesztett szárnyakkal [átható, a 
baloldali osztály kék udvarában vörös ruhás magyar vitéz ált, jobb ke- 
zével kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronájából kon vöké- 
ben meghajolt és nyíllal átlőtt bal kar nyúlik ki, lefelé kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

MártOttffy c&alád. (Csik-karczfalvi ) Szintén székely és szin- 
tén csikszéki eredetű esalád ; áll-e az előbbivel vérségben ? nem tud- 
juk; egyébiránt pusztán név hasonlatnál fogva e következtetés túl me- 
rész is volna, miután a Márton kereszt nev eléggé közönséges, eb- 
ből pedig egyik helyen épen úgy, mint a szomszéd helységekben, tá- 
madhatott természetes felfogással a Már tonffy nevezet, a néikUI. 
hogy a két egyforma nevet fölvett családnak vérrokonságban kellelt 
volna állania. 

28 



3&& Sf'rtonffy - mrUmfi. 

A osikkarezfalvi Mártonff yak közt ismeretes azon György, ki 
1 7í 3-ban esztergaroi kanonokból erdélyi püspökké lón, mely püspöki 
szék az akkori főkormányszék által a2 országból kiköltöztető határoza- 
tánál fogva Illyés Andrásnak püspöksége óta, 1697-t6l üresen állott. 
íHártonffy. G-y'örg y az ekkor harmadszor visszaállított püspökséget, 
ennek jószágait, s a káptalant rendezte* 6 új állomási helyekkel gyara- 
pította, Meghalt 1721. aept 5-én, Ö neveztetett, mint erdélyi püspök, 
először Jiber bárónak 

H&vtonffy család. (Cstk-mind szenti) igénytelen székely 
család, melyből Tamás és neje Jósa Katalin rokonuknál Adorján Já- 
nos szentkirályi lelkésznél voltak szolgálati alkalmazásban ; három Síi 
és négy leány gyermekük levén, ezek küzűl József, ki 1746-ban szü- 
letett, a Jesuita szerzetbe lépett, 1770-ben Budán tanár, és a híres 
Révai barátja i a szerzet feloszlatása titán 1776-ban kolosvári tanár. 
1779. pedig az erdélyi rom. kath. tano Iák főigazgatója, s kormányszéki 
eléadó, később ugyan ott tanácsos, mint a könyvizsgáló választmány 
biztosa eszélyes szabadelvű eljárásával közméltánylást aratott 1793-ban 
szerbiai ozimzetes, 1739. pedig erdélyi püspök lőn* és egyike volt £r 
dély legderekabb püspökeinek, emlékét nem csak egyházak, árvaházak , 
tanodák állítása, jobb karba helyezése, de egyebeken fölül a Batthyány 
által emelt gyuiafejérvári csillagda megerősítése, a kolosvárinak eme- 
lése, könyvtár és pénzgyüjtemény gyarapítása is tartósan fentartják. 
Mirifc $z -István rend közép keresztese, s belső titkos tanácsos 70 éves 
korában meghalt 1815. mart. &án. Több munkája nyomtatásban, szín- 
darabjai s versei kéziratban maradtak *). 

A nélkül, hogy e családból származottaknak állíthatnék, megem- 
líthetjük, hogy a gyuiafejérvári kanonokok sorában még két M á r- 
t o n f fy t találunk A* egyik M. A n t a 1 csillagász kanonok, meghalt 
! 799-ban, másik M.Péter kanonok meghalt 1808-ban. Mindkettő 
székely nemea családból származott. 

Itt íkTtontit csaliul. (Qláhialvi.) Szintén székely eredetű, i eszi- 
1 á h f a 1 b Udvarbelyszékben fekvő kiváltságos helység, bennan az 
í 8a4-kl országgyűlésen János követ volt József b/r tokos és Kü- 
kül ló vármegyében erdőgondiiok 1848-han. 

ffiártonft család)* fNagy-enyedi.) flasonlólag Küküllő me- 
gyében fordul elé hol Sándor 1837. korál törvényszéki ülnök és 
számvevő, özvegye Sperjesi Anna Szélkúton 9 több helyen birtokos 



*) Vaááraapi Üjaág lő68>ki ev folj <* Magyar Ir*> II. köt 



Mari onitx — flf arussy, S&S 

E két utóbbi Mártonfi családok valamelyikéhez számíthatók még 
Gergely, gogánvárallyai, Ignáoz birtokos, Antal adó -íro biztos 
Kolos megyében 1848-ban. öy örgy Hunyad megyében birtokos, ki- 
nek fiai Sándor, János, Albert és Benedek. 

nartonlte család. (Báré.) Közülük báró Martonitz And 
rás hadszernagy született Győrött 1757. juL 16-án 

Wártonl család Mártoni Ferencz 1717-ben III. Károly 
királytól kapta ózímeres nemes levelét, Gsimere a paizs kék udvarában 
zöld tér fölött fehér ménen lovagló, vörös ruhás magyar vitéz, vállai- 
ról párduca bór függ, prémes kalpagjának teteje vörös, csizmája sérga, 
öve kék, nyeregtakaróba vörös, jobb kezével kivont kardot, a ballal a 
kantárt tartva A paizs iblöit koronás sisak áll. Foszladék jobbról 
ezüst-vörös, balról arany-kék *)• 

Mártony cMlibd, Mártony Bertalan 1790-ben II. Leopold 
király által nemesítetett meg. 

Czímere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldalt arany 
Udvarban magas sukia csúcsán fekete zerge áll ; a baloldali vörös ud- 
vart jobbról balra rézsútosan folyó víz választja kétfelé, és a folyam 
alatt, 3 fölötti osztályban kinyílt arany liliom virág díszlik. A paizs fö- 
lötti sisak koronájából páöozélo* és sisakos vitéz nyúlik ki, kivont kar- 
dot tartva. Foszladék jobbról arany fekete, balról ezüst-vörös. *) 

M ártonyi család. Nógrád megye 17öfcki nemesi összeírá- 
sában előfordul Mártonyi János, ki 1781 ben Nógrád megyétől ne- 
mesi bizonyítványt veti. ki *% 

Nógrád megyében lévén Mái tonyi, máskép Nagy nevezetű csa- 
lád ia 7 lehető hogy eme Mártonyiak azcn Nagy család ivadékai. 

Mártonyi esalád. Lásd Ntgy-Mártonyi e*. 

Jttavussy csalAdL (Fejérvarí.) Marussy András 16 13-ban 
solosi os. kir, harminczados, a midőn Forgách Zsigmondhoz latin ver- 
sekben új évi köszöntést írt és Kassán kinyomatott *) j melyen akkori 
ozímere metsz vényben ° is t átható, t. a. a paizs udvarában egy szikla 



') Cólleot HjbraUL arc. 565. 

*) Adamí gcota gcntil tom. V'UL 

*) IVotoeoi C fteograd. Anni 1763L pag, 84. 

*) F&nstus, Félix, et fortnnata* Novns Amtns Iiirao. JD. Dotnmo Comüi 
Sigbmnndo ForjrAch de Gímea Comiti Coinitataam fteogradieu. c* de Zabolch 
GenersH Cfigritaneo Hunoariae Sup«riorís. Judioi Coria etet. oblaiu? per ..... 
Andreám Marussy, Sac, Ca.es Regiaeque Mattb Tri. So) ősien C*iso 
Taeiei3 

2a* 



3*6 Masztftk 

hegyről a másikra ugró szárnyas pegazus , ugyan az emelkedik ki a 
paizs íoiocti sisak koronájából is, két kiterjesztett szárny között és fö- 
lötte három esilíag ragyog. 

Később> mintegy 36 év múlva találjuk Marussy Aadráat 
(tán a följebbinek fiát) Erdélyben & Maros váradgyai révben harmin- 
ezadosí állásban, fej érvári (de Álba Júlia) előnévvel, a midőn Őt, 
mint már különben ks nemest, de kinek oklevelei elvesztek , éiákóczy 
György erdélyi fejedelem. Erdélyország és a részekre nézve nejével 
Kerekes Annával, fiával Györgygyei, és utódaival együtt újólag 
a Demesség sorába emelte. Mely czímeres nemes levél kelt Fejérvárott 
1648 deo. 10-én; és 1649. febr. 29-én a fej ér vári országgyűlésen, azon 
évi június 9 én pedig Fejér megye törvényszékén N.-Enyeden hirdet- 
tetett ki *). 

A család czímere, melyet a fentebbi nemes levélben nyert M. 
András, következő : a paizs kék udvarának aiyján arany koronából ki- 
emelkedő oroszlán, első jobb lábával kivont pallóst tartva. A paizs fö- 
lötti sisak koronájából ket kiterjesztett sas szárny között lándzsára fe- 
szített vörös zászló emelkedik föl. Poszladék jobbról arany-kék, balról 
ezüst- vörös. 

Marussi családnéven találjuk Erdélyben a következőket : k o- 
bori előnévvel M. Mihály t gereadi ref. lelkészt és egyház kerü- 
leti jegyzőt, kinek fia István kolosvári jeles orvos és tanár az or- 
vossebészi intézetben. Meghalt 1857-ben. Neje Bárra Ida 

A Nagy vajdaíalvi M a r u s s i-akbói Sámuel erdélyi udvari 
ágens Bécsben 1849-ig; — Fa^kasktr. táblai ügyvéd M, Vásárhe- 
lyen 1848-ban Tán ezekkel egy ágból valók Mihály volt m. -vásár 
helyi tanácsos, és Laj os ugyan ott városi hivatalnok 1837 körül. 

Kolos megyében alsó-simény falvi előnevu Marussiakból 
találjuk Jánost 1848-ban Kolos megye számvevő tisztjét. 

Zemplín megyében szinten az armaltsta nemesek sorában- áll Ma 
russy család *) 

ftf aaziift ca»a£ad. Bars és Komárom megyei kihalt nemescsalád 
ftars megyében M&szlik Albert 1611-ben alispán volt 3 J 
1643-ban élt Maszlik Dávid, kinek neje hrastyání Horváth 
Zsófia. 

Ma?zlik Pál 1647-ben kapta királyi adományban tej falvi pusztá- 
ul Kodor Károly közli & nála lévő eredetiből. 
*) Szirma? 0. Zeiuplin not. top. J!4 
a ) Eredeti okirat 



*fasehg<» — "ítalay S$l 

részt, 1 (559-ben pedig Komárom megyei Madár es V ék helységbe ik- 
Vatlatik '); *it még 1679 ben is. 

1670-ben Maszlik Kata Horváth Pcrenoz neje. 

Azonban Maszlik névre jelenleg is találunk. így Maszlik Ru- 
dolf 1842-ben Turóez vármegye főorvosa; — de e esaládivadékae? — 
nem tudjuk. 

Maacligo család. Emlékezik e családról Bel Mátyás. Notitia 
nova ÍV. köt. 206. iap. 

Üassay fn«»lá«i. (Kihalt ) Olasz eredetűnek tartatik. 1305-ben 
találjuk Massay Miklós nak 6 át Jánost *). 

A XVI. században éltek Massay I m r e. L á s z i 6 és J a k a b s kik 
Bihar, Békés és Arad vármegye ieg vagyonosabb birtokosai közt állta ,k, 
Imre bírta Biharban Somos helységet rokonai val együtt • Váradon 
derék palotája volt 1552 -ben az akkori összeírás szerint 3 ). Aradban 
bírt Eleken 1561-ben, ugyancsak ekkor Aradban Ottíakán bírt Massaí 
András is, valamint Imre is *}. Ezektől száműztek E u 1 á 1 i a Má 
goc«y Gáspár neje, és Margit Pázmány Péter érsek anyja h. 

UfaaztfCfcfus csalati. £ családból Masztíezins Sámuel 
1801 -ben Trenosín vármegye nemesi összeírásában fordul elé s >, 

H% skía csaiati* Szabolcs vármegye nemessége sorában említi 
Fényes E Geographiajában. 

jMLatatovJsxky család, Matavovszky Lajos i 697-be o I- 
Leopold királytól nyerte ozíraeres nemes levelét 6 ). 

Czímere ez, a paizs kék udvarában zöld téren természetes szinü 
grif ágaskodik, üátuisc jobb lábává? egy nyitott könyvét tapodva, első 
jobb lábával szintén nyitott könyvet tart. A pajzs fölötti sisak koronáján 
sryren látható, kétfelé nyúló halfarkát két kezével feltartva. Fején ró- 
zsa koszorú van. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezü&t- vörös 7 ). 

Szepes vármegyében Matavovszky János 1845. sz biróvolfc . 

üfatay család. Fényes E. Geograpniája szintén Szatmár vár- 
megye nemessége sorában áll 



3 ) Vényes £. Komárom 127. 133 

l ) Letesz/ Conveni oklevélben : Jfa annes filiu.t Wicolaj de 
yí a s s a. vt 

3 ) Bélik, majort* Hungarorum. 
♦) Fábián, Arad várna 2a atb. 
5 ) Szonragh Dániel közi* 
b ) Collect. herald, pag, 128. 
7 ) Adami Scuia gentil. tom. VTU 



35fc Málé - Maféfly, 

Háté családi. Erdélyien több ily nevű család van, a betii 
rend végett harább hagyva azokat, kiknek neveiket Matti énak talál- 
juk írva. 

Elősoroljuk itt a M á t é családokat ismert előneveik szerint : 

Vaesaresi Máté Péter í 59 Z-ben többekkel együtt Báihon Zsig- 
mondtól nyert primipiliris levelet j). 

Bikafaivi Máté Gry öt g y ud varhelyszéki duljó 1837-ben. 

Zeteiaki Máté J 6 z s e f főkormányszéki számvevőségi üsa 1845 
kőrfil 

Előnáv nélkül találjuk Máté Pétert mint valderű, Lajost 
mint ocsfalvi, Jánost mint martonfalvi birtokost 

Máté András (Homorod-oklándi) unitárius tanár Kolos váróit 
Máté János unitárius lelkész Homorod Almáson . 

Zemplín vármegyében szintén van Máté nevű nemes csalid z ) 

Mkté&y család, Á carimeres nemes levelet Mátéffy István 
nyerte 17i6-ban Itt Károly királytól *> 

Ozímere a paizs kék udvarában zöld tér fölött fésikén Uté fehér 
pellikán, fiait melle vérével táplálva. Á paizs fölötti stsak koronáján 
vörös lábú fehér galamb ül, piros csőrében zöld olajágat tartva. Fősz - 
ladék jobbról arany -kék, balról ezüst-vörös. 

Csanád vármegyében Mátéfty Lajos Csanád vármegyei liszt, 
aljegyző 1842-ben. 

Bara megyében Siódén székel Mátéffy család , melyből János 
1 827-ben ügyvéd, nemes-esetei előnévvel élt, ennek czímere — 
mint a nevével ellátott peesélén látjuk, a paizs advarában zöld téren 
ágaskodó' kettőefarkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva. 
A paizs fölötti sisak koronáján férfi kar könyököl, kivont kardot vil- 
logtatva. 

Komárom várraegyében is birtokos Mátéffy család , nevszermt 
Koltbán *), és Csehiben. 

Egy Bars megyei ágnak leszármazása *) következő : 

') Ns. Sxékely nemx. Coitstítulutíójí 191. 

*) Szirmay O. Zemplín not. top, 114. 

3 ) Collacf. Herald, nro. 48a 

*) Fényes, Komárom várm. 12S. 

s ) Perben felmutatott nem&ék*efié s*erint. 



Mátlfiy - lWálés. 3S9 

Sámuel 
(Gál Katalin) 

y M i ... ii. ■ ■ nV i i- m^~, •• i II I ■■■ ■ | ■ II II i. i ^ 

Imre Istvá n Judit Kata Borból* Am« 

£*J &ro. r . MihMy. Itol #£, <&> %S? < 552S' 

Láxár. 

Matóflfy család. (Kis-solymosi) Szakoly család . mely több 
ágasatokban él ; közúlök Sándor hosszú évek során Kükül lő várme- 
gye szolgabírája. 1848-ban Hosszú -Aszón az oláhok által meggyilkol- 
tatott. Gyermekei Pál, Júlia, Ágnes és Fereuez. 

István ÍTd varhelyszéken aljegyző és egyház kerületi álgond- 
nok 1848-ban, Ez tán fí& azon Istvánná k, ki az 1791 -ki országgyű- 
lésen Udvar helyszék követe volt, 

Ferenci tartományi számvevőségi tiszt 1 848-ban , ennek fia 
Ká r o 1 y 1848-ban Kolosvár városi írnok, 1 860-ban megye törvény- 
széki hivatalnok, f kitűnő hegedűs.) Több testvére is él. 

József Kolos vár városi tanácsos volt 1848-ban. Gyermekei: 
L a j o s városi szolgabíró, korán elhalt : Karolina özvegy Szí lágy i 
István oé ; Eszter Nappendruk Károlyné 

Dániel 1815-ben kolosvári hivatalnok, ugyan ott Sámuel 
1847-ben. 

Mátéf'fy család Kászon al-ezékben a primipilus családok 
sarában éi, közűiök Antal 1837. körűi azon szék törvényszéki ülnöke. 

ftfaátirjesfli csatiad. Árva megyei nemes család. Matejcsik 
IVI i h á 1 y az A rva megyéből Turóozbs vezető kralován-szvinkai szo- 
roson az országút nyitásának föeszközlője volt. főleg ez érdemeinek 
tekintetne vételével Mária Terézia királyasszony által 1773-ki nov. 
9-én nemességre emeltetett 1 ). 

Czímere következő, a paizs kék udvarának atyján egy folyam 
partján két fehér szikla között egy bányász áll, fehér ujjasbán, vörös 
nadrágban, és fekete bőr hátulkötővel, balra fordulva, egyik kezével a 
a baloldali sziklára illesztve vésőt, jobb kezében pedig ütésre készen 
kalapácsol tartva: fölötte jobbról arany nap , balról félhold ragyog. 
A paizs fölötti sisak koronájából egy meztelen hölgy nyo'lik ki , ágyé- 
kán és feje fölött egy piros lepelt tartva. Foszladék jobbról arany-kék, 
balról ezüst-vörös 

jflittétj csmI&é. A czímeres nomes levelet ftíátes György 
nyerte Hí. Károly királytól 1718-ban 3 ). 

*)CoUeci Herald és \dami Sauta gentif kom. VII. 
•)CsUect.Bert!<inro 517. 



3$0 Mfttttfteidesz. 

Ozimere a paizs kék udvarában a baloldalból benyúló pánezélos 
kar, kivont kardot a zöU téren levágott török fejbe szúrva. A paizs fö- 
lötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, buzogányt emelje. Fősz- 
ladék jobbról ezüst- vörös, balról arany-kék 

ittgatltaeides család Árva megyében revisnyei székhelyén 
birtokon nemes Ma ty ej eoz családnak egyik vonala, mely az igazi 
családnév elhagyása mellett, csupán Mathaeides vezeték névvel él '). 
Ezek őse azon alsó-kubini bíró Jakab, tííső lehetett, ki "Árva megyétől 
172] jul. 2L Mathaeides névre nemesi bizonyságot nyert. Egyébiránt 
a Mathaeides névnek fóikapása azon időszakra esik , midőn a német 
földi akadémiákon tanuló evacg. magyar tanulók nevei áiaíában meg- 
deákoHÍttattak j s ez eme családnál a XVH. század első felére esik. mi- 
dőn I, Sámuel s ennek János, Sámuel és András nevű fiai 
mindnyájan a külföldi akadémiákon járók , már lYtathaeidesz névvei 
éltének ; és e néven előfordul a család már 1666-ban Trencsín megye 
Oiszüírá^ában is Okruton. 

A család nevezetesebb tagjai voltak : 1654-ben János mester, 
(magister) az eperjesi evaug. Collegium érdemdús tanára, előbb sárosi 
lelkész. Testvére 

András 1654-ben árvái evang lelkész, hiíes egyházi szónok. 

1 €9 l-ben Sámuel bártfai evang lelkész 

1700-ban Ja Ifab, Alsó-Kubiu város syndícusa, a ló i 722-ben 
lemondott a revisnyei fekvő bírtok iránti igényeiről a többi revisnyei 
közbírtokosöág javára. 

17í l-ben Sámuel, az V-ik, lŐn az eperjesi evang. Ooilegium 
tanára Ennek köszönheti az eperjesi Collegium akkori fényét. Több 
rendbeli egyházi értekezései kőzött nevezetes a „Roma et Gene- 
v a Hungáriáé írreconeiliabili s.' ■ 

1 82 ) ben nyert Karoly ésDávid Árva megye közönségétől 
Mafcbaeidesz névre nemesi bizonysa glevelet. Jelenleg M a t b a e i- 
de szék Sáros és Zempl/n vármegyékben lakoznak. Lásd Maiyejsct 
csatád Egyébiránt van Mathaeides család Lá*d ezt helyén. 

A. ÍVÍ a t h a e i d e 5 z e k y mint a Matyejeoz család egyik vonalá- 
nak leszármazása következő: 

( ) Saontagb D&aiel koriéi 



Mité> Mt 

Matyejeez András. 



- i i i ír r ■ 

Ttfatkaeides Sámuel 
1609. 



János mester 1854- H S ámuei, __^ András J654 

eperjesi ev. tanár, í , 71 fxr . . ' sarosí Jelkész. 

. — iLJ « , Urael. János. IV. Sámuel. /pii. a -p.,,*,.- * 

Pál. III Sámuel. ^"^7^7 ^^JfetarO 

1691. J * n05 ' ^ ,,sm - Jakab 1700. 

bártfai ev lelkész. ^isó-kubinl bíró 

(1. Migyeika Anna. 
t Matbezy Mária ) 



V. Sámuel 1711 Jánot. András. Ist- 2 tol Zsuzsa Dorottya g* W W» 

eperjesi^ tanár . ván. (Jesze- (Párniczky a jj. ? 

novszky Tamás) * ? 

János.) 



VL Sámuel. Dániel János. 



Dániel. Xároly. István ' *~ p ., Jfiwf 

1821. kstona. . £ÍÍ , r ± 6 3£L 




KaVoly. Gusztáv- Antal. József. G**** UivÁn > J6zgeí &Z&SZ; AndráK ' 

Dániel. Vilmos. jfÍEiíL 

Mihály János. Pál György. DánieL 
í 
János. 

nátlté család Mátbé latrán 1686-baa I. Leopoíd király 
által emeltetett nemességre , ). 

CV.imere a paizs kék udvarában zöld téren álló fehér galamb, pi- 
ros esőrébcn zöld olajfa ágat tartva, Ugyan ilyen galamb áll a paizs 
fölötti sisak koronáján is, Foszladék jobbról arany -kék , balról ezüst- 
vörös. 

Máttté család Máthé Mihály 1718-ban Iíí. Károly ki- 
rálytól nyert czíraeres nemes levelet *) 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren álló, vörös ruhás, kék 
öves, sárga csizmás, kalpagos, magyar vitéz, kinyújtott jobb kezében 
píros szőlői ürtot tartva. A paizs fölölti sisak koronáján piros mezíí kar 
könyök 0], három búzakalászt tartva. Foszladék jobbról arany-kék, bal- 
ról ezüst- vörös. 

Máthé néven Erdélyben is többféle székely nemes család lete- 
lik. Ismeretesebbek ezek közül a következők 

Az ernyei Máthé család 1579-ben a ) 

A vargyasi Máthé családból Sámuel törvényszéki ülnök 
Bardocz alazékben 1837-ben, Dániel aranyosszéki ügyvéd; Zsig- 
ái Collect Herald, nro. 818 

*) Ugruí <rtt fiOf, 

') Ns. Székely nemz Constit. p. 271 



362 fttaflié&y - MÁtte* 

mond ugyan ott hivatalnok í 848-ban. L ö r i n o z írnak F-Fejérben 
1847 -ben. És talán fílek írnok Háromszékben 1837. körűi 

AkispolyáuiMáthék közül P é t e r a kolosmonostori ala- 
pítványi uradalomba* ellenőr 1848-ban Özvegye Szabó Karolina. 

A ha vádi Mátbé-k közül Izsák marosszéki törvényszéki 
ülnök, útbiztos és ref. egyházi kerületi Ülnök. 

AszékesiAíáthék-k közül Sándor 1848-ban aranyosszéki 
sdóí'ró biztos. 

Máthé Farkasné, Jósinozy Ágnes *Kühüllő megyében s iöbb 
bei ven birtokos 

ZenipHn vármegyében a Máthé család szintén a czírneres nemes- 
ség sorában áll % 

M&thésy család. (Vagy Mathésios.) A muh szárad utolsó 
tizedében Árva megyében találjuk, hol Mihály 1790—1797. Árva 
megye esküdtje volt 1794 ben Istvánnak mint Zemplin vármegyébe 
költözőnek Árva megye nemesi bizonyítványt ád. 1797-ben Maihésy 
1 s t v & b, és na M. i k 1 ó s, leánya Janka IL Ferenez királytól meg- 
erősítő czírneres nemes levelet nyert, mely Árva megyében 1708-ben 
kihirdettetett. Utóbb Árva megyéből a család eltűnt, valószínűleg 
Zemplin vármegyébe szakadva. 

A család czímere az 1797-ki armalis szerint következő: a paizsot 
vízirányos&n egy sárga szelemen osztja kétfelé melyen három rózsa fej 
látszik; a felső vörös udvarban zöld téren oroszlán ágaskodik, első jobb 
lábával kivont kardot tartva ; az alsó kék udvarban egy ágaskodó fe- 
hér egyszarvú látszik, melynek szarván arany czirkalom van. A paizs 
fölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között pán- 
ezélos kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany 
vörös, balról ezíist-kék *), 

Pta&htttgy c$al&4. Zemplin vármegye ezímerleveles nemes 
esaláda 5 ). 

liatho család. (Cseleji f.) Zemplin vármegye kihalt csap- 
dainak egyike *}. 

Mktis család* Erdélyi székely család Csikszékben, közűlök 
Mátis János ráki főkapitány 1603--I60& körűi *). 



f ) Ssirmay Cl Zemplin. »ot top. 11 4 
*.} Adamt Scuta gentil tem. VII. 
*) Szirmay O. Zemplin. not top 114. 
*) Ugyan ott. 88. 
*> Káilay Székely n«m*. S«5. 



Jláría - Matólesy. * 6 * 

A batolykai Mát is családból Mihály ac 1792-kí országgvü 
lésre Háromszék követe volt 

Kátis család. (Aiistáli.) Pozsony megyei régi nemes csalid, 
úgy látszik, csak egy ága az alistali Máttyua családnak. 

Mátis-ok közül Pál 1629-ben a Pozsony megyei Ka rab 
szigetben részbírtokba adomány útján beiktattatik 

Mátiss György 1764—1765. Győr vármegye föszolgabírája 

volt. 

Maiké család. (Kézdt-vásárhelyi ) Előneve után ítélve hé- 
romszéki székely család. Ismeretes közűlök la t ván, a híres hittani vi- 
tázó és ref. lelkész; szül. 1625-ben; tanár, majd hitszónok Borberek* 
ben, Karánsebesen, majd miután Barcsai Ákos fogságából kiváltatott, 
Fogarason Zilabon, és végre Kolosvá rótt. Meghalt 1693-ban. Sémbár 
Mátyás jejuiiávali vitatkozásai irodalmi nevezetességek *) 

Afatkavícs család. Fejérj Győr, és Zala vármegye nemes- 
sége sorában említi Fényes E. Geographiájában. Közúlök Pál 1787- 
ben a dunántúli kerületi tábla ülnöke, 1810— 20-ban cs. kir. udv, ta- 
nácsos, és azon kerül, tábla ülnöke. 

István 1 787-ben Pozsega vármegye alispánja. 

Jé nos IH 10 ben esiéki kamarai ügyész. 

István 1815 — 20*ban királyi ügy igazgatósági ügyész, utóba 
királyi táblai ülnök 3825-ben. Leánya Apollónia gróf Beleznay Fe- 
venczné. 

József 1 815-ben Zágrábban hadi irodai írnok. 

Matolay család- Czimere a paiss kék udvarában zöld téren 
álló barna galamb* csőrében bárom feüaa kalászt tartva, ugyan ilyen 
gerle (vagy galamb) ill a paizs fölötti sisak koronáján is, zöld olaj ágat 
tartva. Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst vörös 3 ). 

Ily nevú nemes család Zemplín vármegyében lakozik *). 

itfalélcay család, Szatmár vármegyéből eredő nemes család 
Nevére It megyében fekszik Matolcs helysége, melynek azonban birto- 
kosai között a családot nem találjuk, 1645 — 1675-ben Matóczy 
Cigy) Sámuelt a Szar már megyei szclgabírák sorában olvassuk s ) 



*) Pozsonyi káptah Capsa 3 Fasc. $.54. 
*) Magyar írók II köt 
9 ) Bufgsialkr Colíeciio Insigníom ete. 
♦) Siíemay € Zempürt. not top. 114 
*) Szirmay Sxafrmár várrn 1. 134. 135. 



30* tfattachirii - *Ia«eovieb 

} 700-ban Mától csy L ászl ó és neje Torday Éva Bereg várme- 
gyei Kaszon helységben egy szőlőre nézve szavatosságot vállalnak 1 ) 

Mátelosy Györgynek Fáy AnnáfcóHeánva. Anna, Kandó 
Zsigmondné, 

Kraszna vármegye birtokosai közt alefordúlnak Matólosy D a- 
n i e I. JL á s z l ó, Ágnes, ú^y Zsigmondnak örökösat Károly, E a z- 
t e r és Mihály. 

tlaiiaeilleli család. (LesztakoveczL) Zágráb és Várasd me- 
gyében honos, birtokos nemes család. Nemességét Rudolf királynak 
köszön?, ki 1602. mart. 29-én Prásrában kelt és & kapcsolt részek köz 
gyűlésen 1 rX)7-ben kihirdetett czímeres levele által Mattachicb Pé- 
tert, és általa Fal, Mátyás, Grergely, János és György 
6a it magyar nemességre emelé 2 ). Útónjai részint a katonai pályán ré- 
szint megyei hivatalokban, főleg Várasd megyében működtek. 

A XVIIL században Jánosa cs. kir. hadseregben mint hadnagy 
szolgált ; fia István Várasd várra ioszolgabirája volt. Ugyan azon hi- 
vatali viselte ennek fia Bertalan, kinek fia Mattachicb Tamás Vá- 
rasd megye szolgabírája, utóbb Zágráb megye számvevője, 1850 utána 
zágrábi úrbéri törvényszék segédbirája, 1861 , január 8-tól pedig Vá- 
rasd megye főszo Igabír á ja; a műit év tizednek elv tusaiban a megyei 
élet terén az ország és kapcsolt részei százados kapcsának testvéries 
fentiirtása es dzilárditása mellett rendületlenül működött, testvérével 
A 1 a j o s s al együtt a ki Várasd megye számvevője, és a túrmezei ke- 
rület alügyesze volt. jelenleg pedig 1861. január 8-tól. Várasd megyé- 
nek szintén főszolgabírója. 

Czímerök következő, a paizs vízirányosan vonal által két udvarra 
oszlik, a felső kék, az alsó udvar arany , a paizs atyján zöld mezőn az 
előtérben fekete medve hátulsó lábain ágaskodik , ekő jobb lába? 
val kardot villogtatva. A paizr fölötti sisak koronájából a leírthoz egé- 
szen hasonló medve nyúlik föl. Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról 
arany- kék. 

Mattenclolt család, Báró Mattenoloit Gottfrisd es. király 
nyűg kapitány az 1840. országgyűlésen hon/iűsítást nyert a ). 

Maiteovieh család. (Máskép Baíogovich.) Czímeres nemes 
levelét í. Leopold királytól nyerte 1682-ben 4 ). 

") Oklevél szerint 

'*) Családi kö*!é« u/aa. 

') 1840: 51 törv. q& 

*) B*r*fiya rcegre ievéli&i'ibín van ai eredeti armalis 1842. oU 



Mattba* Utes — JMattyasovszky. 



36* 



Afateovtch vagy Matteoviclí család ozímere — mint azt M. 
Józsefinek peobétéu látjuk — a paizs kék udvarában zöld terén igaz- 
kodó, kettősfarkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva. A 
paizs fölötti sisak koronájából három kinyílt liliom virág emelkedik ki. 
Fos«,iadék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Matthaef de* CMlád. Matthaeides M i h á 1 y 1719 ken 171. 
Károly királytól nyerte azinieres nemes levelét *). 

Czíouere a paizs kék ndvanlban zöld mezon álló, pánczélba öltö- 
zött vitéz, sisakján vörös strucztollak lengenek ; jobb kezében három 
nyilat tart, bal kezét csípftire hely ezé A paizs fölötti sisak koronáján 
pánczéios kar könyököl kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst- 
kék, búiról arany- vörös. 

Mattymovszky család, (F.-Afattyadoezí.) Liptó várraegv* 
legrégiebr családainak egyike, székhelye ott Mattyasóoz. 6^ ado- 
mány útján birtoka. A család elterjedt több vármegyébe is. 

Czímere a paizs kek udvarában koronából kiemelkedő medve, el- 
só" lábaival buzogányt tartva ugyan az emelkedik ki a paíz* fölötti 
sisak koronájából is Foszladék íobbról &rany-kék > balról ezüst-vörüs. 

A család egyik ágának leszármazása a múlt század végéig kö- 
vetkező : 

Dávid. 

r 



László 

nyitrai püspök 

és kanczellár 

1 1706 



Ferencz. 
(Jezerniozky.) 



Mikioa 

Ledaicze 

Mátyás s 

Haiiusfalvn 

birtokosa. 



Ilona 
(Ghiliáiiyiioé.) 



György. 



Anna 
(Okolicsányi.) 



Mária 
(Paiugyai 

Ádám.) 



Zsófia 
(Kubinyi Feranez.) 




Borbála 
(gróf Forgách 

István.') 



Bora 

(b. Huayady 

Antal.) 



N. 

^Baranyay.) 



Jó*set' 

1748. 



Jozefa 
(b. Lusénszky 
Alajos.) 



N. 
íb. T> •»- 
t&wfff.) 



Ez ágat László, 1690*tó1 szepegi prépost, 1696-tól nyitrai pÜ5~ 
pök, tfi kanczellár és val. belső titkos tanácsos emelé föl, ki 1704. dec. 
4-én tett végrendeletében úgy ebez 1706. mart. 5 én Becsben tett 
toldalékában rokonai részére dús szerzeményéről rendelkezett *) ; és 



') Collect Herald, nro. 404 

*) Hevenessi Mss. tomo XXi. és XXV t. 



3fi£ Wáttyus, 

többi közt Miklós testvérének Ledniczfc várát, és Mattyás- ás Hans- 
falvai hagyá, nővérének Ilonának. GhiHány inénak Lueska felét bagyo- 
mányosta* 

Tán testvére F erén ez volt az, kft 1671-ben a Nógrád megyei 
jegyzőkönyvben mint ügyvédet találunk, és kinek nejeűl Toldy Kata- 
lint olvassuk. 

1643-ban Mattyasovszky Gry*rgy Szepes vármegye jegy- 
zője volt. 

Treacsín vármegyében M. Menyhért 1648 — 1657-ig alispán- 
volt. Az 1748-kí Trenosín megyei nemesi összeírásban találjuk a táb- 
lán álló Lászlót és Józsefet. 

A táblázaton álló Miklósnak volt talán neje Báan Erzse , ki- 
tői fia £ y ö r g y , kinek leánya Apollónia Soultéty Józsefné. 

Mimre 1730-ban kir. táblai ülnök. 

1780. táján M. Erzsébet Kubínyi Ezeohiel neje. 

Liptó vármegyében, M. János 1837-ben alszolgabíró. 

Szepes megyében M. Bol'dizsár 1835-ban főszolgabírót ugyan 
akkor I n c z e alszolgabíró, János esküdt, 1842-ben Vincze ugyan 
ott számvevő, János alszolgabíró. 

Zemplín vármegyében e század elején birtokosnak iratik a Mat- 
tyasovszky család Zombor mvárosban, Varanó-Csemernye-, Kaniena- 
Poruba-, F. és Alsó-Ösva helységekben *). 

H áiiyuft c«al4d. (Alistáli és padányi.) Egyike Csallóköz azon 
6b régi nemes családaiimk, melyeknek okleveles emlékeik a tatárjárás 
utáni legközelebbi évekig fölterjednek. Mint e kötet 31. lapján már em- 
lítetett, közös törzse azon Zelege Mihály de Padány volt, ki 1235 táján 
élt, s kitől aBodó, Kosár, Lászlóés Szakái családok is ered- 
nek ; a mint ezt Máttyus István, Márton és Ferencz 1725-ben 
Pozsony vármegye előtt is igazolták ; mint a L á s z 1 ó családnál a me- 
gyei jegyzőkönyv kivonatából olvashatjuk. Zelege Mihály 1236-ben 
Bodon, Tenk, azaz Padény helységgel adományoztatott, és fiától bes- 
nyŐi és padányi Salamontól származó unokái Pál és Saul pedig IV. 
Béla, IV. László, V. István, és 111. András királyoktól vérrokonaikkal 
együtt ősi birtokaikban többször megerősítettek. 

Nem bírván a család teljes leszármazását a Xííí. századig sza- 
kadatlanul kimutatni, miután a család időjártával több megyébe is el- 
terjedt, s egyes tagjai érdemeik tekintetéből időnként adományokkal 

*) Burma? C. Zemelín not top. m 335. 943. 844. 



Máttyva. 367 

jutalmaztattak, csupán, a család ismertebb egyes tagjait kell fölemlít? 
nttnk, azon óvatossággal még is, hogy más hasonnevű, és vagy csak 
kereszt néven így nevezett '), vagy más torzsokból eredett Mátty us 
nevezetűeket e vérzéghez ne vegyítsünk , 

1473-ban taláij uk Mátty us Andrást ^s Pált, kik Nagy-Padá- 
nyi György fiának Balásnak beiktatására nézve ellent mondanak *), 

1 552- ben Mátty us János ellentmond Késeijén Ferenez beik- 
tatásának Kis-Jókán, s ugyan ez évben A is Kis-Jókára adományt 
nyert. 3 ) 1566-ban várak parancsnoka volt. 

2579-ban nagy-padányi M. Imre ellentmond Iider-Tejed és 
Közép -Telek eladományozásának *). 

1588. Máttjns János Kossuth helységre nyert adományt *)• 
1599-ben elzálogosítja Pozsony megyei Lócz heíységbeli birtokra 
szét •). 

1 6 16-ban M. János Kis-Jokán, M Albert Kossuthon fordul 
eW *l 

1629-ben M M á t y a a Mell-Fejeden 1625-ben Pál Sík- Abony- 
ban *) 1658-ban Ferenez Farkasdon (Nyílra megyében) emlí- 
tetnek »). 

Legnevezetesebb azonban a család élő ágai közt jelenleg azon ága- 
zat, uaely Csallóközbői a XVI11. század elején. Komárom, Sopron, Győr 
megyékbe, innen végre Pest megyébe szakadva, virágzik. JEzen ágazat 
leszármazását mutatja a következő táblázat : 

Zelege Mihály 
de Padiny. 1235 

Salamon 

de Besseuyö et Pedány 
1266. 

Pál 1299. Saul. 1 
/// hé*9g van. 



J ) Mint Treneeiui Mátyás, Palóety Mityái, aráz Máfé vagy Máfy áa 

■) Pozsony meg?€i levéltár. 

*) Porsonyi káptalan Paso. 3. 2. 25 éi a kir. kanczelíáríánál Líber regíus. 

*) Ugyan ott Faso. 6. Cape* 3 (• 41.) ' 

*) Ugyanott Cap. 2. Faso. 2. 13 

•) Pozaony megyei levéltár. 

S Eszkrgami káptalan libro 12. fol. 279. 286. 

•) Pozsony megyei levéltár. 

•) Esztergám! káptalan libro 15- folio ?05, 



368 IHáttyug. 



K&sfibb igy foly a rei**ékrexd 

l&lvan 
szül 166*5 f.1715. 

O&thalmy En.) 

.iözaeí nz. 1700. f 1742. 

urad ügyész Tüskevárt. 

(Baranyay Katalin.) 

< * , 

Laazlóaz. 1741. r 1817. 

Győrött lakott, 
(b. Onterperger Erise.) 



Károly Nep. János 

volt hadnagy inr. udv. s tsrt. biztos 
f 18i4. ' szül. 1794 

' r^JV (borfóiBo ryMiri..) 

őrmester, Iz'dor Klctilda. Arisztid 
kilépett jogász. 

hadnagy 

Az e iábiázatüf. állók közül István, mint baoáerialis kapitány 
Komáromban teniei,ttrtett el. Fia 

•J ó z s e f Esterházy herczeg uradalmi üg vésze s Soproa megye 
táblabírája volt Tüsfcevárott halt meg. Ennek fia 

Lá siló Csornán született 1741 . május 20-án. Volt Győr me- 
gyei ügyvéd s táblabíró, utóbb több uradalom ügy igazgatója. Meghalt 
i8i 7-ben Kéjétől báró Unterperger Erzsébettől egyik fía : 

Károly gyalogezred! tiszt, az 1798 évtől 1808. évig részt vé 
vén az olasz háborúkban, 1809-ben mint a Győr megyei fölkelt nemes- 
ségnél lován hadnagy a győri ütközetben kitüntete magát; meghalt 
1814-ben. Egyetlen fia József Hessen-Hombourg gyalogsagoál őr- 
mester halt meg, és Bécsben temettetett el. 

Lászlónak másik Ha Nep. János szül. 1794 aug. 15-én Győ- 
rött. Jogi pályáját befejezvén 1813 ban a Győr megyei jegyzői hiva- 
talban alkalmazva, ezen évben a cs. kir. hadseregbe nevezetesen a 
Császár huszár ezredbe beálltán, 22 évig szolgált, résztvévén a lefolyt 
í'ranczia háborúkban is ; míg végre mint főhzg. Ferdinánd huszár ep- 
redben kapitány 1834-ben leköszönvén, a budai kerületbe aitartomány 
biztosnak neveztetett ki ; 1840. kir. udvarnoki ezímet nyert, az altar - 
tomáhyi biztosságot 1850. május l-ig annak feloszlatásáig viselte. Ne- 
jétől borfői Bory Máriától három gyermeke él: 1. Izidor szül. 1836- 
ban, ki 1850-ben tüzér kadétnak beállván, 1856-ban liadnagygyá ne- 
veztetett, 1859-ben a vezérszállás karhoz osztatván, a solferinoi csata 
után ezredéhez visszatért, 1860. sept. 1-én pedig a hadseregből veg- 



■Éttiir 369 

képen kilópett i K lotilda. és 3 íti dor szili. 1S40-W A jogi 
pályán mivel: mag? 

Magyarors/ágbin még a foljebbiekeo kivűi több Miityus oerú 
nemeseket is nlaíuok úgy a régiebb idókben. valamint jelenleg is ki- 
ket azonban réizmt axert. mert más elóceveket használtak, részint mert 
»z ország távolabb vidékein tűnnek fel egyenes összeköttetéseiket pe- 
J g az aiistaliMáttvus osaladáal oklevelesen kimutatni nem le- 
hat, e családnak tagjaiul vitatni nem merek, ha bár lehet* hogy egy 
torzsokból eredtek- 

ilyennek talalaijuk a sz.-király-sxabadj&i Máttyus csaiádot, 
melyből A nd re s 1550-ben nyert \ esaprém megyei Sz.-Kirá!y-Sza- 
bad ja helysagre királyi adományt Miksa királytél; továbbá 1576-ban 
ugyan azon királvtol Ve«zprém il Szent-Márton és Mátyasháza 

pusziara nyert kir adományi. 

Isroet 1499 bto ősegei Mathus Mátyásnak fiát Lászlót ki 
Rett helységben iktattatott be. 

1 55 J ben Máttyus máskép Ziiasi Cséplő Mihály Komirom me- 
gyei Szilsaon iktattatott be s ). 

la&l-ben ziiasi Máttyus Bálintnak fia Benedek, éj gyer- 
mekei IslvánésAnna ellent mondanak Somogyi Gv ek Po- 
isonv megye? Karcba és Erdöhát heíységbeci beiktatására nézve *> 

Borsod megyében alsó-báhoni Máttyus család fordul elé, neveze- 
tesen. 1579-ben eít Köxúlök Tamás 3 ). Valószínűleg eazei áll kapcsa- 
latban azon Máttyus is, ki 1551-ben I. Ferdinánd királytol Neroeabik. 
Iklad, Koromháza, Egyháza helységekre nyert adományt *) EbbM 
eredhetett azon Máayu5 (Mathius) Demeter, ki 1565-ben bcendró 
varában kapitány volt *). Ez ág nyalhatott be Szabolcs, Zemplin és 
Szatmar megyékbe is. Legalább a következőket adatok mutatják.: 

1597-ben Máttyus A n na és Polyay Péter közt egyesség törté* 
nik Szabolcs megyei K a r a z és Borsod megyei I g r i e z e helységbe) i 
birtokra nézve. 

16l4*ben Mattvus Jancs réaiérc bevallás történik Zemplin 
megyei karosai helvaégbeli 3 telek iránt. 1618-ban szintén ezen Ja- 



! ; Qy6ri káptal&n Ft*c *2. ara 12. 
r ) Pottocyi Jeveltar C&psa 1 iaae- 3. 13. 
*) Borsod megyei levéltár. 
♦) Líber fUgia* a m. udr. kaaenUáriáni). 
HliBsTj tiist p.i'73 

24 



370 Bf attika — Waíaznay. 

nos és Kmkas Erzsébet nevezett Karosa helységben béig tattá* 
tik. 1620-ban előfordul János Tisza- Szőlősön *). ' 

1653-ban Mátyus Feresoi említetik Lasztóemn Zempíín 
vármegyében *). 

1663-ban M János Zemplín megyei Karosán curiája felét s 
fokiját elzálogosítja Sennyey Ferencinek *). 

Sz&troár megyében 1609-ben M. Gergely említetik H oda szón. 

KcvesésPest megyében 1620-ban M. János özvegye Ü o- 
rottya, elzálogosítá egész bírtokrészét Igar-Oiöserbeu (Közép-8zol- 
noi? v.) Nyéken (Borsod v.) Alattyán, Pázmán) ás Fogoton (Heves v.) 
Ocsán (Pest m.) Győrfy Gergelynek és Mocsáry Eleonórának *). 

1 641- ben M. Ferenc z elzálogosítja Vezekény és ágói bictok 
részét Heves vármegyében *). 

1751-ben M.László adományos birtokos Szatmár vármegyé- 
ben Rapat, ököritó, Danyád és Domahíd helységben. 

Ezenkívül van még Borsod, Pest. stb, megyékben cztmerltvetes 

nemes M á 1 1 y u s család, mely nevét M á t y u s-nak írván, ezen néven 
alább iát&ndjuk. 

M&fwka e*fiilád. Trencsín váraiegye 1754-ki Összeírásában 
Podhragyou említetik ily nevű nemes család. 

Matt&lay család. Czímere a paizs udvarában balról kinyúló 
kar, mérleget tartva. A paizs fölötti sisak koron íján egy női alak áll 
derekán és feje fölött fátyolt tartva. E czímert viselé 1835 táján Pes- 
ten lakos Matulay István. 

Tán e család ivadéka Matulay Dániel is, kinek Mátyus Karo- 
linától fia Frigyes, Beszterczén cs. k. megye törvény3*éki elnök, 
férje Steinbach Karolinának. 

MatttftOirieli család. Trencsín megyében a Kolacsanyi csa- 
ládnak oinevesése. 

M&tm%KiMy c»alád.(Kovaszói f .) Eloneve uUn ítélve, Bereg 
megyei család. Azonban e Kovaszó tán egy Kávás várával , melyet a 
Matuzn&y család bírt e ) már 1426-ban, és még 2645-ben is, egyéb 

f ) Leleszi Convent Protoc. 52. Jtol. 8G. 

») Ugyan ott Prot. 91. fol 47. 

*) A curi%i íavéltár szerint. 

*) Lftletzi Convent Prot. 52. fol. SS. 

5 ) Ugyan ctt Prot. 56. fol. 80. 

■) Szirma/ 0. Ugoosa y . 1. 16. Istváany libro XX. 



Mátyás - Watyajecz. 3tt 

Ugocsa megyei helységekkel, sőt Szatmár megyében már 1417-ben 
birtokos volt Géberjén és Czégény helységben is *)• 

1493-ban Matuznay Miklós Charnavoday Egyedtől a sárii és 
szigethi rész jószágait zálogba vette 2 ). 

Matuznay Tamás 1521-ben Bosnyákországban a zreberniki, 
tesseni és szokolyi várak kapitánya, hanyag figyelmetlenségé miatt e 
várakat elvesztvén, jószágai elkoboztattak és számkivettetett a ). 

Matuznay Sebestyén 1552-ben Teufel Máfcyás vezérlete alatt 
indult a palásti mezőre, honnan a bányavárosokba álgy ükért külde- 
tett, oda járása alatt megtörtént a szerencsétlen palásti ütközet. 

A család név gyakran Mathusnya i-nak is íratik. 

Kihaltak a Matuznyaiak a XVI. század végén. 

üKátyas c*alád (Pávai) Közülök Sámuel közügy igazga- 
tósági ügyvéd 1815 ben, Pál ref. lelkész a számos-újvári országos fe- 
nyítő intézetnél 1848-ban. Talán e család ivadéka K á r o 1 y is, Közép- 
Szolnokban birtokos. 

Tán e család elei közül volt az 1579-ben élt Mátyii3 Benedek is 4 ). 

Mátyá&sy család. Nógrád megyei család. Heves megyéből 
jőve Nógrádba. Az, ki Heves megyei Szuháról Nógrádba költözött, Má- 
tyássy János volt, kinek nejétől Gál leánytól fia Károly, ennek 
fia I s t v á n Nógrád megyében 1842-ben esküdt, majd alszol gabíró j 
1850-ben egy ideig cs. kir. járásbíatos. 

Czímerük a paizs udvarában valami aj tó féle, a paizs fölötti sisak 
koronájából oroszlán emelkedik ki, zöld gaiyat tartva. 

Nemzékrendük következő : 

János 
(Gál N.) 



Károly 

(Pampucli Mária.) 

r— * 1 

István 

volt szolgabíró 

lak. Kar.Kesziben 

(Voxíth Horváth N.) 

m , ■ «wi (» i A n niit i i m< i^ 

András. Ilona. 

Matyejecz család. Az Árva megyei régi curialís birtokos 
családok egyike 5 ) j közbirtokos a Reviczky és Csutka családokkal Re- 

*) Szirmay Szatmár várm. II. 228. 

*) ugyan ott 283, 285. 

8 ) Istvánffjr Hist 

% ) Székely nemz. Constit. 272. 

*) Szontagh Dán. közlése. 

24* 



872 



Matyejecs* 



visuyén. Egyik vonala Stefauovics névvel is élt, másik vonala pe- 
dig Math&cides nevezettel, mint c vonalról följebb külön ozik ta- 
lálható. 

Eredetét bizonyos Hoozimírtól hozza le, ki 1272-ben Revisnye 
földbe beiktattatott. Ennek három fia után több rokon család keletke- 
zett, névszerint Luchantól mások szerint Lcdántól, (Laudanus) 
Reviczky, Dedinszky, és Matyejecz, — Wodurtól a 
Z s u í f a, Burián, Kuposo, Kangyerka, — Miklóstól a C s u t- 
k a családok származtak. 1355-ben Lédán fiai Márk mester, Dienes, 
Benedek, János, Orbán és Péter Hotocsin és Iv&tra-pataka k&zöiti 
földnek 12 ekényi területét, Wod urnák fia Domokos pedig a följebbi 
patak -közbea hat ekényi földet kaptak L Lajos királytól adományos jo- 
gon. ÍTésŐbbi osztály éa kölcsönös kifizetések utján Domokos utódai 
(Zsuffa. Burián, Kupcsó és Kangyerka) a hotochini birtokot egy fe- 
lébe, Péternek utódai pedig (a Dedinszky család) más felébe osztály 
illetékökfcen elvállalták, s ezen bírtok jelenleg Nemes-Dedina név 
alatt ismeretes. D i e n e s és fia B á 1 i n t, vagy is a mai Reviczky csa- 
lád eldődei, nem különben az Orbán, Matyejecx, Baíás és Csutka csa- 
lád állítólagos örökösei a revisnyei birtokot megtartották, és maiglan 



A Matyejeoz családból főleg azon vonal, mely Matbaeidesz név 
alatt ismoretes (tó** dfathaeidesz c*.j mutatott föl nevesb egyéneket A 
jelenleg é!6 Matyejeoz család fiaiból főleg említendő János, a ki 
1850-beu Árva megye főgyámnokául választatván , az árvák ügyéi 
mind addig kezelte, míg ez ügy a járá3bírákra bízatott; jelenleg 
( 1860<) a sopronyi helyt, kerületben egyik megyei számvevői állomá- 
son hívataloskodik. 

Leszármazási táblázata, mint az a Mathaeides vonal nemesség 
igazoló pőréhez csatolva áll; következő: 



Waiur. 
Domokos 




tiotttimir 

1272, kapja a 

revisnyei birtokot. 



IVSarton 

Ziuffa, Buridn, 

h'updfó é$ Kun- 

gyerka c$. törisc, 



Lodán 
(Laud&nas 
v. Luoh&n.) 



Foly. * köt. lapot* 



Miklós. 

i A t 

B&iis 

jim. 

János 
állUóiagos I6r*u. 



Mályfalvy — Mátyás. 



373 



Lodán , ki at előbbi íapon. 
(Ii*nds>nns 
v. Luchán ) 



Márk 
mester. 



Disnes 

Ns-Dedirnán 

6 ekényit 

ím 
i — * — » 

Bálint 
JRevúulty r*. t&rtse, 



Péter 

1355 ben 
Ns.-Dedinán 

12 ekenyit. 

■* ii 

Ded*n*&hy c*. 



Benedek. János. 



Orbán 

dlUtótaQ <$ 

Mat yejecj, o%. törzse 

István. 

Ist ván 

János 

Mátyás 

MMyejecz: 
Mátyás. 

Máívá«. 



András 

Sámuel 1609. 

lásd tt&h**tá*& 
niv&n folyt. 



János. 



György 



György Isivan. 



András. 



Aüdrás. 



András 
vulgo Funtik. 

István, János* 



István 

vulgo iStefftnovícs. 

3097. 

András. 



1 8 s v á n, ki köznéven Steíanovios néven volt ösmerete** 
1697-ben a maga revianyei birtokát Reviczky Jánosnak eladta. 

Mátyfalvy család. Ismeretes kö2Űíök Illés, 1417-ben 
marmarosi só-aknák alispánja '). A család kihalt 

Matyók, család. Matyók J á n o s, és fiai István, János 
és Gergely és apái testvére szintén Gergely 1622-ben kapott 11, 
Ferdinánd királytól czímeres nemes levelet 

Matyók Márton a följebbi arma^s alapján Vas vármegyétől 
1768. jun, 2Ö-én nemesi bizonyítványt nyert, mely 178$. april. í-én 
Veszprém vármegyében hirdettetett ki 

Matyó vay család. Matyovay István 1718-ban a Balog 
ás Molnár családokkal egy czímeres levélben neroesítetett meg 7 ) 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren egy lábon átló daru. 
másik felemelt lábával kövecset tartva. A paizs fölötti sisak koronáján 
kiterjesztett szárnyakkal galamb áll, csőrében zöld ágacskát tertva 
Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról arany-kék. 

Mátyns család, Borsod, Heves, Pest stb megyében lakozó 
cziroerleveles nemes család. Neve az armális levélben M á t h y us pak 



f ) Szirmay C, Ugoesa p. 69. 
•) Collect. Herald, nro. 53& 



m 



Éfátyua* 



íratilt. 1598. mart 12. Prágában Rudolf királytól kapták a czímeres 
nemes lehelet Máthyus A ntal. és fia Ambrus, továbbá nagybátyja 
L u k á c 9 és ennek fia JVf i k ] 6 s ; mely nemes levél 1603-ban Sáros és 
Abauj megyében hirdettetett ki. 

1724-ben e czímeres nemes neme? levél alapjaié Mátyus János 
Borsod megyében igazolta nemességét. 1754-ben pedig Keséiben lakó 
János, fia Jánosnak unokája az 1724-ben producáló Jánosnak 
Borsod megyétől ismét nemesi bizonyítványt nyert. 

A család leszármszása következő : 



Lukács 

1598 

Miklós 
1598 



Antal 
na. ixer/ó 1598. 
(Hevesy Ilona) 

Ambrus 
1598-1603. 




jáníW. 



János 
&c<eíben 1764. 

fK*fou Erzae) 



Ferenc*. 

Domottyban 

<Xo*ma Nagy 



Márton 

a na. rnüíticz-í, 

ónodi, fe-ptispoki ág^ 



Antal 
Szelnnyben. 



Tál 

Domony ban 
(Margarica 

Johanna ) 

Pál 
Brunner 
Ar.n&O 



Ferenc* 
Domonyban. 



Antal 
Ecsejfeen 

íttvün 
Abrányban. 

Jáno*. 



Jano« 
Szetényben- 

György, 



Lázár. 



László. Ferenci. Xerox Lajos. 
f í Mérfe>nffy 

IgnAei.) 



j 

AnniÉ». 



Fal 

Mesén. 

Lajos. Pál 



Karolina 
(Matalay 
Baniel ) 



Hont megyében is találunk Mátyás nevű családot, melyből 
Adolf azon megyének 1839ben rendszerinti esküdtje. 

JfRáijruff család (Kibédi.) Erdélyben Székely család. Már 
1566-ban találjuk Mátyus Jánost, mint aggerum rnagistert *>. 



Kállav, SaeVeiynem* 266 



ffaudks. 



S7& 



1605-ben M atyus (vagy Máttyus) János Csík-Gyergyó és 
Kászonszékek főkapitánya volt *). 

Kifaédii Mátyús István m.-vásárhelyi tanár, Utrechtben orvosi 
oklevelet nyert, több orvosi munkát adott ki 1756— 1787-ig. Egy ideig 
a „Magyar Hrrmonáó^-cak is szerkesztője volt *); 1794*ben Maros- 
szék orvosa 

Máté 1 öl 5-ben szintén Marosszék orvosa. 

István m. -vásárhelyi hivatalnok, valószínűleg szintén e család 
ivadéka. 

Egy másik ágazat Kr aszna vármegyében birtokos, hol Dénes 
pénztárnok, Lajos árvaszéki ülnök 1843. körül, neje Sebess Zsuzsi. 
— Sándor szolgabíró 1848. — Ferencz birtokos. 

Eíiuclii eMlad. (Far kasfalvi.) Eredetileg Szépes megyei csa- 
lád ; elterjedve Árva, Zemplín, Nógrád s több megyébe is. Alapítója 
Mauehs Donát Késmárkon 
bíró, ki 1635-ben július 6-án 
Bécsben kelt czímeres nemes 
levélben ÍL Ferdinánd király 
által Donát, Dávid, Já- 
nos, Izrael, Zsigmond, 
Ev a, Ágnes és Margit 
gyermekeivel együtt elóVoi 
nem nemes állásukból magyar 
nemesi rangra emeltettek. 
Mely eziraeres nemes levél 
Szepes megye közönsége előtt 
Lőcsén 1685. sept. 3-án tar- 
tott gyűlésen kihirdettetett. 

Czímerük — itta metsz- 
vény ábrázolása szerint — r kö- 
vetkező ; a paizs vörös udva- 
rában hármas halom tetején 

nyugvó koronából fehér zerge emelkedik ki, fölötte a paizs jobb oldali 
szögletében arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából a 
a leírthoz egészen hasonló zerge emelkedik ki; előtte szintén csillag 
ragyog. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 

») Wolpk Bethlen tom. VI. 289. 270. 287. 319. 326. Gr. Mikó Imre, Erdélyi 
Tört. adatok. L 67. 

*) Magyar írók. II. 193. 




*76 



Mavcfes. 



Nem bírván a család teljes leszármazását , a nevezett alapítótól 
I. Donáttól 1635-től 1713-ig így kezdé leágazását s> c$aládL 



1. Donát 
késmárki bíró 
1633. nemes, 



II. Donát 

1435. 

(Filkó Bora. utóbb 

BorA»82Ícy Jánotné.) 



Dávid. János. Izrael. Zsigmond. 
1636 1685. 1635. 1625. 



Éva. 
1635. 



Ágnes. 
1636. 



Margit 
7635. 



UI. Donát. Tóbiás 
1691. kap 
Farkasfatvár* 
adományt. 



I. Mihály 

1691. 1703 

Lócaén 

(Buoávaltm 
Margit) 



TG 



*y j* r gy - 



II. Mihály. 



111. Mihály 

ím. 



IL György 
1714. 



(SaUenraíaK ^.^ lA^ráa. 
Mána.) 171A 



1714. 



Zsazai 

(Chrls topkori 
János.) 



IL Donátnak íelesége'Filkó Borbála, nevezett férje halálával nu- 
sodszor férjhez ment Horánszky Jánoshoz, ki Farkasí&lván, Pikóezon 
és Rókuszon birtokos volt; azonban magtalanul halván el, ezen java- 
kat mag vaszakadás jogán a kamara elfoglalá; mivel azonban Filkó 
Borbálának első férjétől* íh Mauohs Tóbiás és Mihály testvéreik 
neveikben is kimutaták, hogy mostoha atyjuk Horánszky János után 
terhelő adósságok maradtak, és így a jószág lefoglalása után azok is a 
kamara által lennének fizetendők, a kamara az igénylő Mauóhs örökö- 
sök kel kiegyezett, és a birtokot 1500 m. forint letétele mellett nekíek 
viaszaboesátá 1 690-ben, és ezen javakra, melyek Farkasfal rán egy kúria, 
vagy barnás ház, két zsellér telek, halastó, egy kőre malom, és kertből, 
Pikóezon három nemes házból és néhány zsellérből, Rokuszoa öt zsel- 
lérből állottak, Mauehs T ó b i á s és M i h á 1 y s testvérei 1691. máj, 
í l -én I. LeopoUi királytól adományt vittek, s azokba a szepesi kápf-aten 
által 1692. évi mart. U<én be is iktattattak , ). 

1702-ben Mauehs Györgynek fia II. Mihály a följebb érintett 
birtokokhoz! jogát eladta nagybátyjának I. Mihálynak és utódaiaak J >. 
Hasonlóan a Beretky család és a Horánszky-ak többi leány utódai is a 
följebbi javAkbozi jogukat bevallák Mauohs I. Mihálynak ^aki 1714- 
ben mind ezeu részbírtokot fiára III. Mihályra és nejéről SeUeáreich 

') Srepesí Káptalan Frotoool ásni 1685 fol. 422. 
2 ) Szepesi kápl Prot 1703. fol. 78. 
•) Ugyan ott folio 186. 



Ufanrai 



an 



Mártától származott utódaira átíratta *% mely átíratás és bevallás eK 
len II. G y ö r g y, fiai neveikbe© Is mindjárt azon évben a szepesi káp* 
talán előtt tiltakozott '*). 

Később azonban a Gtfmtfr megyében lakozó runyai Soldos család 
az említett íarkasfalvi sib. bírtok iránt, melyeket eleik még Zsigmond 
királytól adomány mellett bírtak, a Maachs család tagjai ellen pert 
indítottak, míg végre 1760-ban a pert megszüntetve, s jogsikról le- 
mondva, JolGzetés mellett a birtokokat Mauchs Donát örököseinek 
Mauchs Mihálynak, Cornides Tamásnak, és Vjeland Jánosnak, és 
ezek feleségeiknek Várady-Szakmáry Anna Máriának és Borbálának 
bevallották *). 

Miképen származik le most éló ivadék a följebbi táblán állók- 
tól, adataink hiányában nem tudhatva, csupán a Szepes és Zemplín 
vármegyei ágazat következő nemzékrendét közölhetjük. 



Mauohs N. 



r 



Gábor. 



Károly. 






Gábor. 
Ferensz. 



Mihály. 




Norbart 
él 1861-ben. 



Mihály, f Józaef Albert, 

mh. A,Rrabócaon f 

18Ö5. dec. 10. 

t\ Ai . 4 (báró Véc»ey Jvlía 

u *° tt - *16bb Malonyayné.) 



i -"■ i 

Láailo. 

r | "» A " " ■* 
László 

él 1861. 



Elek. 



Elemér. 



Árpád. 



E táblázaton állók közül csík Józsefnek három Ga, továbbá 
Norbert,és László vannak életben, Atalában a család tagjai — 
mint történetök mutatja — többnyire rövid kort élnek. 

Árva megyében szintén találunk e család tagjaira, hol Mauohs 
Jí nos, és két Simon gyógyszerészek voltak, es 1806-ban Árva ra«*» 
gyében hirdettetek kiczireeres nemes leveleiket. 

Nógrád megyében szintén él a család , és Muhorán birtokos; a 
három testvérek közül György megyei tiszti alügyész 1842-ben, 
már meghalt , élnek még Mátyás jelenleg 1861 t6l alszoígabíró, és 
Antal 

Ulaurer CMiiui. (Ürm3su) Erdélyi nemes család, úgy lát- 
szik oda a Szepességbol származva. Erdélyben elsó megtelepedőnek 



•) ugyan ott.Prot 17 10. fel. 908. 
*) Ugyan ott. Prot. 1710. Col 309. 
•) Ugyan ott. Prol anai t75& fol. 185 



S78 



Sfaurer. 



M aurer Mihály tartatik, ki 1630. táján szakadt Erdélybe '), és I. Rá- 
kóczy Györgynek udvart embere volt ; mint ilyen 1642 jul. 27-én az ölt 
partján fekvő Ürmös helységet kapja adományképen. 1644. táján or- 
szágos követ a lörök portánál, hol roszúl végezett dolga miatt végzé 
ki magát *). Ez alapítá meg családját, melynek leszármazása követ* 
íei6 : 

Mihály 1642. 

(P. Horváth Anna.) 

t f » 

Mihály 

(Mikő Erzse.) 



István 1706. 
(b, Bánffy Mari*.) 



Ferenoz 
fl733. 



József 

(Donáth Anna 

Szabó Anna ) 

1 ■ »ii^— émt mi i ni i 



£rsM 

(Szent- iványi Zsígm.) 



Ferencz Anna 

1727. (Siraén 

(Geréb János.) 
Eva.) 



László 
(Símén 
Anna.) 



István 

(Ugrón 
Zsófi.) 



Sámuel 
Petki 
B qra.> 

*»..-na 

(gr. Hemes 

György) 



Zsófia' 
(Földvári 
György.) 



Gábor 1709. 
(Soky Klára,) 

i m -** 1 

István 
(Sándor Kata.) 

I ^ — " " " •—! 

Sándor 
(P. Horváth Zsuzsi) 



Sándor Mária 
(Ugrón (Daczó József.) 
Májj^O 

Jozefa 
f Székely Gerg ) 



irtván 



Bora Mária Károly 1847. 

(Iszl&i (Bí aurer táblai ülnök 

Imre.) Mihály.) (i. Toroczkai Júlia. 

2. gr. Xoldy Karolina.) 

Károly. 



László Elek. 
Óraágy. f 



József 

(Bocskor Klára.) 

r— *"7 1 

Mária t 

Imre.) 



Mihály 
(Maurer 
Má ria ) 



Júlia 
(g*. Kálnoky József.) 



Klára 
(Benkó 
János.) r 



Mácia 
(Csongrádi 
Mária.) 



Mihály 1847. 

F. Fejér v, fóbíró 

(gr. Kálaoky Juüa.) 



ístvÉn 

(Tűri Teréa.) 
*_ , 

András 

(Dánie l^ Teréz.) 

' Gábor 1847. 



Viktor. Mihály. 



A család most élő tagjai többnyire gazdaságaikkal foglalkoznak. 
István 1705-ben a szebeni biztosság tagja 8 ). József előbb Rákó- 



O'KÖvári L. BrdéJy nev. családai 182 lapon említi az alaptalan szó ha- 
gyományt, mely szerint a Maurer. HalTer, és Trauzner osalád elsfc törzséi egy- 
szerre mentek volna Erdélybe ; holott a Hall erek egy századdal előbb, a Tranz- 
uerek is egytizeddel előbb már Erdélyben voltak. 

2 ) Ötvös Ágost. Rejtelmes Levelek. — és Szalárdy Strnimas Krónika 219 1. 

■) Hodor Doboka vám. 176. 



Maurovfes - Mazur. W9 

yval kibujdosott, de ismét visszatért, és 1711-ben nőül vette Donáth 
Annát '). K á r o 1 y 1847-ben kir. táblai ülnök, ugyaA akkor Mihály 
FeUo-Fejér várm. főbírája; Gábor ugyan ott tiszt, jegyző. 

Af aurovicc csatád. Komárom vármegyei Radvány helység- 
ben birtokos *). 

írtayer család. Lásd Major ci. 

iüaygraber család. Szepes vármegye nemessége sorában 
áll Fényes E. Geographíája szerint 

üVIaylberg család. A Trencsín vármegye 1702-kí nemesi ösz- 
szeírásában találjuk Maylberg János-Ernőt és Imrét; utóbb 
nyomaik sem találhatok. 

Uayr család. Mayr József kapitány Békés vármegyében 
1801-ben bírdetteté ki nemességét 

Mazakcsáni család. Mazakcsáni Dániel és Mihály 
1686-ban I. Leopold királytól czímeres nemes levelet kaptak *). 

Czímerük a paizs kék udvarában zöld téren álló grif, első jobb 
lábával három fehér liliom szálat tart. A paizs fölölti sisak koronáján 
kiterjesztett szárnyakkal fehér galamb áll, piros csőrében három arany 
búzakalászt tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék, 

Slazáry csal td. Mazáry Péter, Keresttly és János 
171 3-ban III. Károly király tói czímeres nemeslevéllel dlszítetett föl '). 

Czímere a paizs kek udvarában hármas szikla halom közül a kö- 
zépsón szany korona van, s azon vörös mezű kar könyököl, kezében 
írótollat tart ; fölötte jobbról arany nap, balról ezüst félhold ragyog. 
A paizs fölötti sisak koronáján kiterjesztett szárnyakkal galamb áll, 
piros csórében zöld ágacskát tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, 
balról arany-kék. 

Zemplín vármegyében van M a s z á r y osalád '), tán e családdal 
azonos. 

Mazur család. Mazur János és András 1790-ben II. 
Leopold király által czímeres nemességre emeltettek. Czímerük a paizs 
kék udvarában ágaskodó, kettŐsfarkú arany oroszlán, első jobb lábával 
kivont kardot, bal lábával rózsa koszorút tartva. A paizs fölötti sisak 
koronájából arany grif emelkedik ki, első jobb lábával kivont kardot, 



') Ceerei Mihály Hist. 422. 43 479. 

*) Fényes £. Komárom várm. 1. 

*) CoIIect. Herald, nro. 819. 

•) CoIIect Herald, nro 661. 

*) Szlrmay C. Zemplín not. top. 114. 



380 Mecsérv - Meda- 

ballábával bárom píros rÓ2sát tartva Foszla&ék jobbról arany-kék, 
balról arany vörös *> 

Mee»éry család. (Mecséri,) Danántúli nem?s család, mely 
böl M. Dániel 1 728 — 1 7&2-ben Gryőr vármegyének szclgabtrája volt. 

Tán e följebbt Dánielnek fia volt azon István, ki hzg és gr. 
Baükyányiak ügyésze volt, s kinek nejétől Kuttel Zsuzsannától fiai 
József ügyvéd Pozsonyban, és D á n í e 1, ki Kóareghen szül. 1759-ben 
sept 29-én, katonai pályára lépvén, a franczia háborúk alatt kimuta- 
tott ügyessége és vitézsége folytán 1807-ben a M. Terézia kat. rendjét 
kapta, és az által báróságot; 1809-ben tábornokká, végre 1813-ban 
fŐhadi tanácsossá neveztetett. Meghalt 1823, dec. 30-án. Első neje- 
tői Fiseber Johannától egy fia Ká r o l y 1803-ban született, de tanuló 
gyermekkorában meghalt. Második nejétői Szirmay Teréztöl gyermeke 
nem maradt. 

1825-ben találjuk báró Mecséri János tábornokot Eszéken, 
mint a M. Terézia és Orosz sz. Anna rend keresztesét, cs. kir. kama- 
rást, és az dl. az. gyalog ezred tulajdonosát. 

Trenosin megyében találjuk Lajosnak örököseit Meoséry Kih 
mánt és Ágostont 1 837-ben, kik közül az utóbbi szintén katonai 
pályát választa, 

Mecséry Károly 1 846-ban m. testőr volt. 

A legújabb időben (1860 ban) báró Mecséry az osztrák minist e- 
riumban a legfőbb rendőrséggel bízatott meg. 

Mecseiilczl család. Iáid Garázda, Szilágyi é$ Teleki 

Mechkey Cftdláii Kihalt család, melyből Meohkey Györ- 
gyöt 1494-ben megerősíti a szepesi prépostságban Ipoly esztergami 
érsek *). 

Meeskey Lajosnak leánya Krisztina előbb Sighérné, utóbb 
Mathésy neje 3 ). 

E családból volt a?on ismeretes bős Mecskey í st ván, ki 1552- 
ben Dobó Istvánnal Eger várát védelmezte *) ; s kinek nevét Neskei 
s Mítskeinek is elferdítve találjuk krónikáinkban. 

Jtlede család. Mede Fercnoz és András 1755-ben M* 
Terézia királyasszonytól nyerte czímeres nemes levelét *). 



*) Adnrai Scufci gentil. tom. VII. 
*) Kaprinai Mss. B. tom. 52. p. 247. 
■) Genaal. Familiae Mariároy. 
*) Tatvánffy Hisfc. 

olleok. Herald, nro. 287. 



Bfedeváry *- Medíánszky. 3^1 

Czímorpaizsa elAbb vízirányosan kétfelé, és a felsf/ osztály függő- 
legesen ismét kétfelé oszlik. Az alsó osztály zoU udvarában egy karó 
mellett szölöfürttkkel megrakott töke emelkedik fői, az udvar két ol- 
dalából két me2telen kar nyúlik be, kiront kardot tartva. A felsó jobb 
oldali kék udvarban araöy csillag ragyog ; a baloldali ezüst udvarban 
repülő pacsirta látható. <V paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesz- 
tett fekete sas-szárny között a leírt arany szőlőtöké emelkedik fel. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst zöld. 

91 edeváry család Zemplin vármegye nemes családainak 
egyike E század elején birtokos Nagy- és Kis-Azáron *). 

üfedgyes csillád. (Nyarad szent-imrei.) Törzsökös székely 
család melyből seármazott Medgyes Sándor M.- Vásárhelyen ügy- 
véd. Családot következőkép alapított : 

Sándor 
ügyvéd. 

Lajos Ksrenoz Bálint. lliaály Miklós. Marin. Kata, Róza. 

wöi 1817. f 1860. kora 36. 

ref. leikéi a (oseruátoni 

éw költó. Beké Laura) 

Ezekközf Lajos szül. 1817-ben M. -Vásárhelyen, 1B45. óta 
Dézsen ref. lelkész, 1848-ban tábori pap, ezért 1851-ig várfogoly. Mint 
író és költő egyéb dolgozatain fölül 1846-ban kiadott költeményei, úgy 
egyházi beszédei s főleg protestáns nők számára írt Jraakönyve 
által lón ismeretes. 

Testvére Ferenoz ügyvéd Szászvároson 1 860. mart. 20. kora 
36. évében balt meg. Ennek özvegye csernátoni Beké Lóra, kinek ne- 
vével az irodalmi téren is találkozunk. 

Medgyesallyi, latd Móricz család. 

9&£dgye*2 család. (Makói.) Erdélyben, Alsó-Fejér megyé- 
ben Eíek 1837-ben írnok. 

IRedgyeftt család. (N.-cnyedi.) Közűlök S á n d o r 1848-ban 
N.-E n y e d város levéltárnoka. 

iHedgyessy család. Zemplín vármegye czímerleveles nemes 
nemes családai sorában áll a ). 

tfediántzky család 1751-ben M. Teréz királyasszony ál 
tal nemesítetett me,g. 

Czímere a paics kék udvarában hármas zöld halmon álló eiüst 
oroszlán, első lábaival arany zászlót tartva. Ugyan ilyen zászlót tartó 

») Sz rmay C. Zemplín not. top. 114. 279. 
*) Szi rmay C. Zemplín not. top. 114. 



3H3 



Mednyánsseky. 



ezüat oroszlán emelkedik ki a paizs fölötti sisak koronájából is. Fos?.- 
ladék jobbról ezüst-kék, balról arany-kék '.) 

StednyánszKy család (Mednyei és raedgyest nemes és 
báró.) Egyike legrégiebb nemesi és bárói ágon virágzó családainknak* 
Törzsének nyomai az Árpád kórszakban mosódnak el. Trencsín várme- 
gyében már 13 12-ben okleveles emlékét leljük azon M e d o e i, erede- 
tileg Meznei Jánosnak, kit a család első tudható törzséül ismerünk. 
Ennek fia Jakab 1344-ben I Lajos király alatt él, és a nápolyi had- 
járatban vett részt, érdemeiére 1 356-ban adomány nyal jutalmaztatva. E 
Jakabtól kezdve a család leszármazását a következő táblázat deríti föl *> 



Miklós, 



I. tábla. 

Jakab 
de Medne v, Mezne 

János. 

v». .... ■ - — ■ 

András- 



Tamás. 



I—- 



Jánoí 



Tamás. 

t 



Simon. 



Antal. 



György 



Bernát. 
1412. 



Györ gy. 

János 1600 
(Némák Bora.) 



Miklós. __ 



r» 

János. 



Márton. 



JÖSlSZ: 



János. 



Gjörgy. 
János. 



Folyt. //. táblán. 



Miklós. 



János. 

Mikióa. 
Imre. 



Pál 

Mednére 

uj kir. 

adományt 

i A - ■ * t 

János. 

f 1548. 
Mátyás! 



Benv lek. 
t 



István. 
1412. 



Mátyás. 



Folyt. ííl. táblán. 



_A_~ 



István. 



And rás. 



Pál. Mária 

f (Niczfcy Tamás.) 



Ferencz 



András. 

j " • 

Ferencz 
Sissón 
(Balogh N.) 



Zsuzsi 

(iirstenay 

János.) 



György. 

Mária 

(1. Subán y 

2. Toraasko.) 



Kata 
(Bozenek.) 



János 
Grassalkovich hzg directora. 
(Hazucna N.) 



N. 



N. 



Tivadar Ede János 

(Hamar N.) (Rojko (Sándor 
Mária.) Esztera.) 



Berta. 

(Sándor Lajosné 

Slavniczán.) 



M Ad ami Scuta gentil. tom. VII. 

3 ) A család levéltárából vett táblázat szerint L* e családról Adámi Ms. 
Musaei. Schönfeid Adels Schem. II. 136. — Hormayr Tesshenbuch 1841. évfoly. a 
394-404. — üj m. Múzeum 1863. foly. 202. lap. 



M«Uyáttftiky. 



?S$ 



II. tábla. 

György , ki «s /. táLlán. 



András. István. János. György. 



Irars. 



Pál 

1718. 

(Marsóvazky 

Mária) 



György 
(Jeszenszky Polexina.) 

György 
(Györy Eva.) 



János. 



Imre. György. 



r— — ; 

László 

Trencsín várm, 

esküdt 

(Dióasy N.) 

Borbála 

(Ordódy 

István.) 



István 
(Ladis- 
laidesz 
Mária.) 



3 K 

1 "8 

T3 "0 



Kriska Joiia 

(Ladislai- (Balogh 

desz Sándor.) 
Ágoston.) 



Franciska 

(Lokácsy 

litván.) 



Júlia 

(Társz* 

tyánszky 

Láiár.) 



Magdolna 
(Petri- 

kovice.) 



Anna 
(Súgd 
János.) 



Bora 

(Melcsiflz- 
ky Sán- 
dor 



Igu&cz Antal 
Rado- TrencHa v. 
sócz*m szolgabíró 
pap. (Marsovszky 
Zsuzsi.) 



Zsófia 
(Majemky Pál ) 



Károly 

(Piaosek 
Mdria.) 



István 

1«47. 

Trenosín v. 

iossu-biró 

(Zama- 

róozy 

Anna.) 



Lajos Alajos 
Bnaán cs. kir. 
(Nozdro- törvszéki 
viozky 1.) ülnök 
(Gnzmér 

Albertina.) 

, * 



Vinoze Júlia Kriska 
kapi- (Mitticz. (Prónay 
tány. ky Flóris ) János.) 



Fióra 
baja- 
don. 



Mária 
(Bedjács 
Lajos.) 



Mária. Nepomuoena. 



Márton Miklós Kálmán. Lajos. Mária. Fhilo- Malvins. Jozefa, 
áidozár. áldozár. raena. 



Mária 
(Szilvey 
Xárojy.) 



Sándor 

szolgabíró 1S48. 

(Kozubszky 

Erailia.) 

N. N. 



3B* 



Mednyánsaky 



III. tábh. 



M Aty ás , fa «* Í táblán. 




Márton. 



Mátyás 

Miklós 
Tr«noshi var in. 
főjegyzője IfiÖI. 
(Petron Kata.) 



Hívj* \m. 

pálmai aapilány 

C2tmcrb&vf|<tt 

UJBfk 



i — 

András 



Jáaoa 
(Láazlóffy Judit.) 

' Pál IM8. 
itélöuaester. ható 26S8. 
(Ordédv Kata.) 



János 1834. 
trencöÉni kovai 
(Posgay Judit.) 

György. 






Pal 

btró 1702. 

kan ozeH áriaizítkár 

Antal 
végrend- )7$8. 
(Pajadicfi £va ) 

Fürencz. János 

t»». k. v. b. tiík. 



püspök 
f 1736. 



József 1730 

kauaarai tanádsos 
(Dupf n 8f. ) 

János 



János 

1684 

taegoczi 

Huszár 

ZlttAM.) 



tan. | 



L833. 



Gáspár Já~ György* Mi- Judit Bora Mária 

{Dub- nos. hály. (Farkas (1. Bei- (Labsánsz 

níczky Sándof.) - z*gb. ky János ) 

Anna) Gábor. 



István Imre 

(Me&zlényt Rozália.) 



Símdor. 



Miklós András. Julianna 
(Liptíiay. ; 

— í 



, Kraudy 

Jánof? ) 



Antal 
szül Ui2 fl796. 
báró J.7$0. c». k. kam. 
(Hávay Rozália ) 



Zsófi* ikrek László 

szÜL 1752. r 1803. saul I7tó.f 1702. 

(b, Bneuow György) r.s, klr. bam. 

(gr. Esterházy Jozafin.} 



A tajos 

Síül. 1784. t 1844. 

nyttrai fóisp, 

(1. gr. Bolza Antónia 

2. gr Majlatft Ágnes ) 



József 

sziit 1787. 

(Richert Eleonóra.) 



iiászló Edvard 

szül 1819. siv\ 1823 

ki vég. 1849 (Síirmay 

(g r. Maj)»J fa Mária) Horváth. IV ) 

Árpád 
szik). 184$ 



Sándor Caesar 
szül. 1824- 
I <349. 



Károly 
•tfil. 1606. 



Jozefa Utvan Hedvig Gejzt Dienes 

szűk 1800. Bznt és szül. 1321 szül. 1623. »ul. J830. 

tnh. 1809. (b. Lederer cs. kir. udv (Ghyozy N.) 

Móricz) tanácsos. 



Weiliiyaiinzky. 



385 




Zsigmond király korában élt Istvánnak fia Zsigmond, ki a 
csatában lábát vesztvén, 1426-ban a királytól a személyes felkeléstől 
felmentő levelet nyert. 

A Beczkót birt hatalmas Sty- 
bor vajda családjának magvasza- 
kadté val leányágon az erdélyi Bánf- 
fyak lőnek örökösei és ezek társasá- 
gában költözött a Mednyánszkyak 
egyik őse Erdélybe, hol Medgyest 
nyervén kir. adományban, a med- 
gyesi Mednyánszky ház új 
ágának lŐn alapítója, mi által az ere- 
detileg egy család a máig virágzó, 
két küiömböző mednei és raedgyesi 
Mednyánszki ágra szakadt. De I. 
Ferdinánd és János király korában 
ismét Magyarhonban leljük Őket a 
már is velük rokonul t BánfFyakkal, mint a Sty bor-Bán ffy nemzetség 
leányági egyik örökösét. 

Mednyánszky János I. Ferdinánd korában Palota várkapitánya 
lévén, a törökök elleni hős- és hű szolgálataiért régi nemességében 
megerősítését, és ősi nemesi czímere bővítését nyerte 1561. jan. 20 án, 
mely oklevél szerint a nemesség még sógoraikra is kiterjesztetett. 
Ugyan ez időtájban a másik ágon Pál, Mednyére kapott új királyi 
adományt. 

Jánosnak testvérétől Mátyástól való fia Miklós, Tren- 

csín várraegye jegyzője 1593. aug. 26-án királyi adományt nyert aki- 

<»it Szentpétery család jószágaira, és 1600-ban megerősítést kapott '). 

Ennek Petrón Katalintól született két fia János és Jónás által két 

ágra szakadt ezen vonal is. (III. tábla). 

Jánosnak nejétől thardi Lászlóffy Judittól született fia Pál 
1678-ban itélŐmester, utóbb m. kir. udvari kanczelláriai tanácsos I. 
Leopold király által 1688. dec. 20-án magyarországi báróságra emel- 
tetett 2 ) ; azonban e bárói ág nevezett Pálnak unokájában Jánosban, 
ki egykor m. kir. helyt, tanácsos, cs. kamarás, és valóságos b. titk. ta- 
nácsos volt, Budán 1Ö33. febr. 9-én kihalt. 

Ez ágon a báróságot nyert Pálnak .fiai közül Ferenc z-L á s z 1 ó 



') éa *) GeneaL TaschenJbucU d. freykerrl. H. 1853. 2Ö1. 



25 



886 Mednyáaseky, 

1707-ben esztergám) nagyprépost le vei (v. cattariói) püspök, földvári 
apát, meghalt 1733-ban > testvére József 1730-ban kamarai tanácsos 
volt, a harmadik testvér 1702-ben kanezelláriai titkár volt. 

A másik ág kezdődött Jónással, ki 1634-ben Trenesín várme- 
gyének jegyzője volt, és élt még 1678-ban is *). Ennek Posgay Ju- 
dittól egyik fia István regóczi Huszár Zsuzsitól nemzé többi közt 
Gásp ár t, kinek nejétől nemes kocsóczi Dubniczky Annától ismét 
egyik fiaistván meszlényi Meszlényi Rozáliától nemzé Antalt, ki 
1712-ben május 12-én született, és a ki 1760-en ez ágnak is báróságot 
nyert. Meghalt 1796. mart 18-áiu Ennek báró Révay Rozáliától két 
iker gyermeke maradt : 

a) Zsófia szül. 1752-beu april. 16-án; mhalt 1803. jun. 20-án. 
Neje volt báró Buocow Györgynek. 

b) László azüL 1752. april 16-án cs. kir. kamarás. Meghalt 
1792. april, 10-éa »). Hitves társától gróf Esterházy Jozefinától ismét 
két fia maradt : Alajos és József. 

A la j os os. kir. tanácsos és kamarás, és val. belső titk. tanácsos, 
kir. kincstárnok és a m. kir. kamara elnöke, a tanulmányi bizottság, és 
középponti könyvvizsgáló választmány elnöke, Nyitra vármegyének 
főispánja, Trenesín vármegyének főispáni helyettese, a m. akadémia 
igazgató és tiszt, s több külföldi tud. társul, tagja szül. Priekopán Tu- 
rócz vármegyében 1784. április 20-án; iskolai bevégzése után 1804- 
ben a kanczelláriánál kezde hívataloskodní, és már 1805-ben tiszt, 
fogalmazóvá, 1806-ban római császári kamarássá, majd e császári 
ozím változtával új királyi okirattal cs. kir. kamarássá neveztetett. 
Utóbb a rendes hivatalos pályáról lelépvén , és a politteai téren 
működvén, csak 1830-ban lépett ismét a m. kir. helytartóságnál 
tanácsosi hivatalba, és innen — mint följebb czímei mutatják min- 
dég magasabbra. Hivatalos körén kivűl mint történet búvár, és Ha- 
bár többnyire német nyelven, — egy jeles történelmi értekezések- 
nek szerzője, s gyűjtemények kiadója maradandó emléket hagyott 
magaután tudományosságunk történetében. Meghalt utazásközben 
Galgóczon 1844. június 17-én *). Első nejétől gróf Bolza Antóniá- 
tól, kit 1805-ben vett nőül, és ki 1810-ben halt meg, született két 
gyermeke meghalván, másodszor 1820-ban házasodott, nőül vévén 
gróf Majláth Ágnest, (gr. M. József államminister leányát), kitől lett 

«) Prai Mm. IV. p. S22. 

*) Tán ennek testvére volt báró Mednyinszky M i 1 1 on b, kiről gr. De* 
eetrüy József emlékezik. Hagyományú II* köt. 83?. lapján. 

') L. életrajzát Ipolyi Arnoldtól Új M. Múzeum. lSöd, 199-232. 



Medve. 981 

fiai közül csak Gej z a (szüL 1823 deo. 19.) c* kir. kam. Csejthe és 
Beozko vár ura, a kassai helytartóság volt udv. tanácsosa és a pozso- 
nyi úrbéri törvényszék volt elnöke, és 

Dénes (szül. 1830. nov. 19.) cs. kir. kamarás, élnek. 

Alajosnak testvére József szül. 1790. aug. lö. Apponyban *), 
előbb huszár kapitány, utóbb cs* kir, kamarás. 1818-ben kelt egybe 
Richert Eleonórával, ki tői három fia született. Ezek közül László 
(szül. 1819. jun. 28.) a forradalombor a császáriaknak Leopoldvára 
feladása elleni hazafiúi erélyes tiltakozása miatt 1849. jun 4-én kivé- 
geztetett. Nejétói gr. Majláth Máriától egy fia Á r pád maradt. 

Eg)ik testvére Sándor-Caesar (szül. 1824. jul 9.) szintén 
1849-ben halt meg. Él a harmadik testvér Eduárd báró (szül, 1823. 
febr. 20.) ki a Szirmay Horváth házból nősült. 

A nemesi ágazatból — mint a táblázaton megjelölve van — 
tobber viseltek megyei (főleg szolgabírói) hivatalt, a legutóbbi időkig. 
Többen a papi pályán állottak, és állanak ma is. 

A család ősi czímere a paizs kék udvarában egy királyi korona, 
átütve három nyíllal, melyeknek hegyik fölfelé állanak. A paizs fölötti 
sisak koronájából fehér egyszarvú emelkedik kj. 

1561-ben a család czímere — mint följebb említők -r megbővf- 
tetett, ekkor jutott már a paizsba is a két egyszarvú. 

A bárói czímer — melyet a metvény is ábrázolt — függőlege- 
legesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali udvar kék, a bal vörös ; a 
paizs zöld alyjáról két szemközt álló fehér egyszarvú ágaskodik, kö- 
zöttük (az Ősi czímer) a királyi korona, és azon átszúrt három ezüst 
nyil látszik. A paizst bárói korona födi, és azon ismét koronás sisak 
van, melyből fehér egyszarvú emelkedik ki, két kiterjesztett sas-szárny 
között, melyek közül a jobb oldali vízirányosan félig kék, félig arany, 
a másik félig vörös, félig fehér. Foszladék jobbrúl ezüst-vörös, balról 
arany-kék. 

medve család. Bihar, Szatmár vármegye nemes családa; 
Bihar megyében Medve Márton, és Medve DámelnŐ birtokos Ottó* 
mányban % ). 

Már a XIV. század végén is találunk Medve családra, melyből 
János 1380. táján horvátországi bán volt 



') As 1859. Gothai Almanach sterint 1789. jttn. 21. született. 
s ) Fényes Geographiai Szótár III. 173. 

25* 



388 Nfedveeiky. 

Medveczky család. (Medveczei és kis-biszterczei.) Árva 
vármegye Ős régi nemes családaiból való, melyek a nevezett megyének 
ős erdeit a magyar honfoglalás korában megtelepítek. 

A jelenleg is terjedelmes ágakon virágzó családnak tagjai , sőt 
egyes ágai gyakran az ősi , valódi Medveczky vezeték nevet el- 
hagyva, más elnevezések alatt is éltek, a nélkül, hogy ez által jogaik- 
ban csorbát szenvedtek volna. így egyik ág U r s z i n y i , a másik 
Medve és Medvesy, a harmadik B a e r, negyedik K a f t á n, az 
ötödik Tomovics, a hatodik Laurovics stb. vezeték neveket 
használtak hosszabb ideig, azonban az újabb időben többnyire mind- 
nyájan visszaatértek az Ősi Medveczky név viselésére. — A család 
főképen két fő vonalra oszlik, az egyik kath., a másik evang. vallású; 
ama vonal főleg a medvedzei, ez utóbbi a kis-bisztereczi birtokokon, és 
ezen fölül mindkét vonal egyéb megyékben is elterjedve. 

A XIII. század végén élt család törzsek közül ismeretesek íőleg 
Miklós és Gergely 1280— 1290-ben Medvepatakán, Geras 
1290-ben Kis-Bisztereczen. 

A család története és főleg birtokviszonyait tárgyazzák a követ- 
kező okleveles kivonatok *}. 

1370-ben A rvai Orbán, Gergelynek fia, a maga testvérének 
Opilió nak (juhász), minthogy az Lajos királynak ez ügyben kelt ado- 
mány levelében nem foglaltatik, a többi rokonok arányához képest ha- 
sonló birtokrészt vall be a medvepataki erdei telepből. 

1386 ban kisbesztereozei András, Bekének fia, a Medzihradszky 
családnak medzihradnei curiába teendő beiktatására királyi emberül 
kiküldetik. 

1393-ban sz. Imre ünnepén, Mária királyasszony Andrásnak a 
maga apródj áriak, máskép kis-besztereczi Beké fiának , nem különben 
kis-be8ztereczi Mikech fiainak Péternek ésVitusnak a már azelőtt ado- 
mányozott egy kis-besztereczi telken kivűl még más, az Árva vári bir- 
toktól elszakított három telket adományoz. 

Mielőtt a család történeteit folytatnék, a család leszármazást kö- 
zöljük. 

A terepélyes családfa, mennyire még a kéznél lévő okmányok és 
adatok nyomán összeállítható volt *), — következő táblázatokon lát- 
ható : 

') és ') Sitotitagh Dániel közlése. 



Dfedveezlcy. 



389 



I tábla. 



Miklós 1280. 
Medve- Patakán. 

László 
1365 Medve-Patakon 
10 ekényi földet kap. 



Medve- 
Patakán. 



Geras 1290. 
Kis-Bisztereczen, 



Jakab 
1355. Tarnó 
Patakán. 



Mikech Orbán 1355. 

1365. Medve- Patakán. 

Tarnó- Patakán. 



Vitus Péter 

1393- Kis- 1393. 1406. 

Bisztereczre Kis-Biszterczére 

uj adom. nj adományt. 



Opilio 

1370. Medve- 

Patakán 

Folyt. IX táblán. 



Beké 

de Kis-Biszterecz. 

i — """ — * 1 

András 

1393. új adom. 

I ■ " ■ ■■ - — A— r , 

Hálás János. Jakab. Tamás. 



János. 



Mihály 
1439-ben. 



Andráa. 



Theodor 
1414. uj ad. 

Jakab. 

i *~ — i 

László. 



Ja kab. 

László 

Medweczky 

néven. 



István 

Medvedzén 
1423. 



Orbán. 



— - — i 
Jakab 
1423. 



András 
1558-ban kezes. 

ni— i A^>- 



Péter-Pál 
1 54 7. elzá l ogosító. 



Tamás. 



László. 



Péter. 



Folyt, Vll táblán. 



Ferenez András. 



PáL 



Tamás János 

1574. 1574. 

Folyt. 11. táblán. 



Mátyás Mihály 

1574. 1574. m$. 

harminczadi elísnŐr. 

Folyt. 2 V. táblán. 



Péter 
1576. 

nótáztatik 



Gáspár Mihály. István. János. Mátyás. 

lö/ * ístván. 

i * 1 

Mátyás. 



xviatyö 
Mátyás, 



ístván. 



János. 



Jeremiás. János. 

Jeremiás, 
r — -^-~ — i 

Jeremiás. 

Jónás f 1SÖ2. 
Treuosíhbe költóz. 



Ferenez 
1574. 

— -. — — «.A ,— , ■>■» 



Folyt. V. táblán. 



Zsófia. 



Lotti. 



800 



Medvectky. 



II. Tábla. 



András. 
1 



János , H ns í .táblán. 
1574. 



János. 



i 



r — " * " 

Lénárd. 

Miklós Mihály. 
I 

. , ,All I. I 



Mihály István. 
1814. í 



Já nos. Gy örgy . 



Mátyás. Mikklós 
Árva v. s; 
bírót 1689. 5 



1 









Folyt. III. táblán. 



András 



András. 



János. Mátyás 
Rorponán 
Medve név alatt. 



János György. 
Eperjesen 1664. 
1 1683. 



Mátyás. 

János 
f 1730. 



Mihály. 



János. 



Mátyás András. 



bíró 1693. 




András 
t 1760. 



Jakab. 



Já nos. 

János 

Eperjesen 

Ursiinyi 



Sándor. 



János. 



András. Tóbiás. 



(Fornet Zsuzsi.) , — JL~U 



József, 
t 



József. 

i " " * » 

József, 

i — -* » 
Mátyás. 




Miklós. 



Pál. Mihály. 
"f 



Mihály. Jónás. 



Lajos. 

r 



János. 



Jdxsef 

os. kír. úrbéri 

törv.-széki 

ülnök 
Eperjesen 

1869. , 

(Berze- János 
viczy erdész k. beszt. bíró. 3 S-* g- r* 5 
Antó- f 1.837. g£- 



Jónás Pál 1859. István. Mihály f 1931. 

f 1S25. árvái esküdt urad. várnagy. 

árvái ispán, törvsz segéd- 

E^k 3 3 5 5 5" 



Leopold 
t 1853. 



tón . ia:) Mik- La- Mó- 
los, jos. ricz< 



i M 1 



András 
árvái le- 
véltárnok. 



Jenő. 



István. 



Béla Árpád 

Eperjesen. Budán kap. 
auditor 1859. 
(Pintér Róza.) 




Dániel. János. 
Vendel. 



Árpád. Zsig- Fri- Anna. Gizella, 
mond. gyes. 



Simon. 
Simon. 



Sán- Utván. 
dor. f 



Sámuel, 
Mihály. 



János. 



Dániel. 






Fereacz. Sándor. Elek. Mihály. Jónás. Gáspár. József, 



Hfodvetsky* 



89! 



IIL t á b I a. 



János , ki a II táblán. 



Péter. Pál. 
Véte*. 



Benedek. Pál. László. Gryörgy. 






• "• - .... . - — l 

Lénárd. Miklós. Mihály. Mátyás, iáim. 

András. 



Mihály. 



Mátyás. Ádám Miklós, 
i cs- k, kapit. 



János. Mátyás, (Zsitray 
Julianna.) 



Alexandra 

f 1836. jan. 7. 

(Andreanszky Miksa.) 




Tóbiás. 



IV. tábla. 



Mihály , « « /. *á6M». 



Dávid. 
1683. 



M&rgií 




Dávid 

l?ő$-ban ellent 

atcnd Árva eloit 

a többi rokon 

vonalaknak. 



Gyö rgy. 
Ferenw. 



József. 



S9t 



Medvecuky. 



V, tábla. 



Ferencz, ki «5 /. táblán. 
1574. 

Ferencz. 



János. György. 



Mátyás 



János. György. Ferencz. András. Mátyás. 

I 



„A- 



András. 



Folyt. VI, táblán. 



György. 
György. 



Benedek. Kristóf. 

.János, 



György. 



János. 

I 



Mátyás. György. András. 



Jakab. 



András 
Kukla. 



Jái\ó*. 



András. 



Í2£L 



Mátyás 

1756. 

ellentmond. 



József. 



János. 



— i r 



György András Mária. Kata. Ilona, 
az alföldön. 



József. 



András. István. János 



Ferencz. János. 



József. János. Antal. András. Mihály. 



István. 



István. András. Józs. József. 



Józ sef. Já- 

' nna 



Ignácz. 



nos. 



Mária. Ilona. 



And- Zsu- 

rás. zsa. 



Mátyás. 



András 
Páterek. 



János 
Janeseh. 



József. 



István. 



Jozefina. András. Teréz. 



József 
Rnpáh. 

Raj>ákN. 

Mátyás. 



Józaef 

Rapák. 



József. 

i 

A 



János. 



József. 



András. 



János. 



, János. Ignácz. Zsuzsa 



Antal. 



Máté. 



György 



-i r 



József 



* *■ "m | 



János. József. György. János, ignácz 



András. István. Ta- 
1 más. 



Antal. 



r— " p ( — " 

Ilona. János. Antal. József. Mária. András. József. János 



1 András. Jó- 
zsef. 



József. 



János. 



István. József. Mária. János. József Antal Karolina. 

katona, katona. 



János. András. 
-, 1SÖ9. 



Medvccjckj. 



893 



József. 



Mária. 
1859. 



VI. tábla. 

András , ki az V. láb fán. 
András. 



Látaló. 

i ,A » 

János. 
Vulgo Lacika. 

i A 1 

Józse f. 



Teréz, Mária. András. 



Márton, 
r— — A > 

Márton. 

1738, 

| -*A , t 

Mátyás. 
Mar fittek. 



András. 
1859. 



János. 

„. „A.. ■■ 



1 



József. Antal. 

* _. 



András. 
András. 



József. 



András. József. István. György. János. Mátyás. 

1859. 



VII. tábla. 



r— 



Gy ö>gy_ 
János. 



András. 



Péterl606. 

T "~Pái.~~~ 1 

László 1671. 

i * 1 

János. 



Pál 
vulgo Pnulik. 



Folyt. VIIL táblán. 



János 
Patro. 

f .A . , 

Ádám. 

i * 

József. 



Tamás , ki tf,z I. táblán. 



Ferencz. 



Miklós 

1558. 

cctavalis perben 

kezes. 



Péter. 

Mihály 

r- — * 1 

János 

Michalek. 



József. 



András. 



Ilona. 



András. János Mária. 



István. 



I József. 



Benj ámin. 

Jakab. 

i -*- — » 

Jakab. 

Ecnyo- 

György. 
— ^ _^ 

Mária. Ilona. 



Iftváo. Tamás. Mátyás. József. Zsuzsi. Róza. Teréz. István. Mária. Anna. 



r 



Antal. Veron*. 

i 



Lórin ez. András. János. 



Mária. István. József. Róza. Zsuzsi 



09* 



Medveeaky, 



Pál. 



György. András. 



József. 



István. 



Mátyás 
Knsnyer. 



József 
18Ő9. 



VIII. Tábla. 

Pál , ki a Vll táblán, 
vulgo Paulik. 



Gáspár. 



János 
Gasper, 



János. 

■* i i - 

János. 



r 



András. Jgnácz. Ilon*. 



János 

Baohar. 

— - A-». 



Jáaras. Zsnzsa. József. Mária. Teréz* 



JL 



Teréz. Ilona. Zsuzsi. Anna. 



Teréz. 



József. 



Zsuzsi. 



Anna. 



■n 



József. 



István. 



József. 



András. 



J 



Lajos. Mária. Sidonia. 



János 

Mus8 inán 

Gallicziában. 



Károly. Ignácz. Fereucz. 



János. István. József. András. Mária. Teréz. 



IX. tábla. 



Az. h táblán álló Qpilio~tól jő le, de megszakadva, a kővetkező wmal 

Nemes Bálint 

de Myedzwych. 

1466. 

(Rosalia. ) 



Mihály 
1503' 



N. 
László 



N. 



N. 



N. 



Bálint János kír adom. 

1604. 1504. 1503. 

beiktatnak Medvedzén. 



János György. 
1503 1603. 



Balá*. 



András 
1603. 



Tamás. 



Péter. 
1503. 



László. 



Bertalan. 



N. 



Bálás 
1603. 



Ezen vonalon állóktól j5»ek le az úgy nevezett Opilio utáni, 
vagy is Zápotoesni féle ágazatok ; azonban a táblázaton hézag lévén, 
a szakadatlan családfák csak az 2680. táján élő nemzedékektől mu- 
tathatók ki, mint a következő táblákon láthatni. 



ftedveczky. 



395 



X. tábla. 



Gábor 1680. 

,— ~~A - 



Gáborcsik. 



Gáborcsik. 

i 1 

írebenár János. 



Lőrinci 1680. 

« ' -* 1 

Laurovics. 

r— * 1 

Adacs% József. 



Mátyus 1680. 



Resztek. 

f " A ■ i 
Rosztek. 

-, ..A ...., , 



Huród György. 



András Józs ef. Mátyás. 

| i n A.. , ZSSl. 

N. N. 



Igtiácz 



£ •• S? X H 



O* 5^ ^ 



IMM 



| ' ■» ■ ■»i.r^— — »»»— — mmmm i i.— ■ .— m , 

András. János. Marin. Teréz* Róza. 



József. András. 

József. 



István- 



István. 

« — --* 1 

Ignácx. 



József. András. Teréz. 



József. 

1869. 



János. Zsuzsi. 



Teréz. 
1869. 



XI. tábla. 



Márton 1680, 
fcaftanik. 
kaftanik. 

Martú János. 

János 
Árva várm. 
fóogrisz. 



György 



1680. 



Zatyovecz. 
Zatyovecz. 

"György. 

I 

n ■ /V» i ii. ■! 



János 
Mucka. 

A— i 



Dóra. Zsófia. 



r— — 



Tamás 1680. 



Tomovscs. 
< ■ * ^ 
Toniovics. 



"■— I 



András. János. György. Mtk- 



Tinka Ferenoz 
(Medreczky Árva v. 
Gyórgy. t. ügyész. 



Vinozenczia 

(Medveczky 
József.) ' 



Matejek 
▼. Szilarik. 

János. 

■^^ — - ^ — i - - i i H ■ ■ 

Teréz 
(Medveczky 
K&kla András ). 



300 



Sfedveeaky. 
XII. Tábla. 



Albert. 



Abertovecz. 
f 



Opilio 1680. 
röviden Olio. 



Oló. 



János György. 

1738- pörlekedik. -~ — ^^ 



András Miklós 

1738. m& 



Mátyás. 



István. 



■ ._/\ i. ,,i ■ n| i J0 f . i n -- — ... i 

István. János Mária. Verona. Ilona. Zsuzsi. 
gyógyszerész gyógyszerész 

Szarvason Náraesztön. 

j [ _^ 

Mária. István. János. György. 



József 



Antónia. Henrik. Zsófia. 



János. GyÖrgry. József. Mátyás* István. András. 



Hona. Nepomucena 



Zsófia. Mátyás. 



t M > í " ■ — i g. 

—A-**—, Vétet. Zsófi. Mária. SL 



B 5 



1399-ben Mária menybe menetele ünnepén Zsigmond király 
megerősíti Mária királyasszony följebb említett adománylevelét, mely- 
nél fogva a beiktatás isztebnei Fáinak fia János és a túróczi Convent- 
nek kanonokja János által minden ellentmondás nélkül megtörtént. 

1406-ban (12, Calend. maji.) Kís-besztereezei András, Péter, 
Vi tus rokonok kérelmére Zsigmond király, a neje Mária királyné, 
és maga adományleveleit a kzs-besztereczeí birtokra nézve hiteles alak- 
ban újonnan kiadatja, névszerint az 1393. ég 1399. évieket. Ezen kia< 
vánvban az összetört, és elveszett királyi pecsétek végett a Mária 
Zsigmond király kiváltságos leveleik 1408-ki Sz. -György napjáig elé- 
mutatandók voltak, és azokhoz képest — a mint találtatni fogott vall 
■— a megerősítés elrendeltetett. 

1423-ban Sz.-Márton püspök és hitvalló ünnepe előtti legközí 
lebbi harmadik ferián Medvezei M i h á 1 y fiának Tódornak, azutái 
András fiainak Istvánnak, Orbánnak, és Jakabnak, továbl 
Domokos fiának Mártonnak mint atyafiaknak Ősi snedvedzei birt< 
kukra Zsigmond király új beiktatási parancsot ád, mely szerint a bei] 
tatás felső-kubini Benda Mihály mint királyi ember és a turóczi coi 
ventbeli Vilmos pap által minden ellentmondás nélkül megtörtént. 

1439-ben Medvedzei Péternek fia Mihály, mint nádori emb( 
a Zaszkaliczei Bene Luczicska és Bessenv-féle családoknak birtok elkü 
lönzési ügyökben járt el. 



Medveezky. 397 

1503-ban b. Zsófia ünnepe előtti legközelebbi hatodik ferián kelt 
II. Ulászló király iktató parancsa, melynek erejével nemes medvedzei 
Mihálynak fiai János és Bálás, nem különben László, Pál, 
György és M á t y u s, valamint Péter, -ifj. László, Bertalan 
és Bálás Mátyusnak fiai, Tamás, A n d r á s, és B a 1 á s Pálnak fiai, 
mint Medvedze helységnek birtokosai ezen birtokokba beiktattatni ren- 
deltettek ; a minek folytán a beiktatás Máté királyi ember, és turóczi 
conventbeli kiküldöttek által minden ellentmondás nélkül meg is tör- 
tént. 

1533-ban (Sectinda die Corporis Christi) János király Medveczky 
János udvarnokának azon kis-besztereezei részt, melyet Szmrcsányi Pál 
Özvegyének második férje Spotygar Péter zálogban tartott, ez utóbbinak 
hűtlensége bélyegén adományozta. 

1537-ben Medveozky János atyafiaival együtt kiváltják a 
Szmrcsánszky Simon és Benedeknél zálogban volt kis-bisztereczi bir- 
tokrészt 150 fton. 

1547-ben Medveczky Pál kis-bisztereczi birtokrészét, elzálogo- 
sítja Pokrolioz Ulrichnak 170ftért. 

1555-ben Medveczky Pál mint Z m e s k a i Venczeszló megha- 
talmazottja fordul elé a Koróda — Bendoviczféle nyolczados perben. 

1558-ban M. András és Miklós kezeskednek a Kóroda-Ben- 
deviczféle octavialis perben. 

1558-ban M. András, Gáspár, és Péter szomszéd birtoko- 
sok, gróf Thurzó Ferencznek az árvái uradalomba lett beiktatásánál 
mint tanúk voltak jelen. 

1560-ban M. Tamá 9, Mihály, Ferenoz, Máté, Lőrincz 
és Miklós mint szomszéd birtokosok a Kubinyi családnak madocsáni 
és stepanój birtokba lett beiktatásánál tanúkképen voltak jelen. 

1574-ben M Péter hűtlenségi bélyegen elveszti kis-besztere- 
czei és medvedzei birtokait, melyeket nevezetesen a kis-besztereczeit 
Jezerniczky Kristóf, impetrálja, és Czobor Imre nádori helytartó 
által oda Ítélve megkapja Ellenben a medvedzei részt új adomány színe 
alatt Medveczky András Jánosnak fia , Ferencz, ifj. András és 
Pál Péternek fiai j továbbá Tamás, Mihály, Mátyás és ifj. Fe- 
r c n c z, Lászlónak fiai, és Gáspár Radecius István egri püspök és 
m. kir. helytartótól kiadott adománylevéi mellett birtokukba veszik. 

1574-ben M. Gáspár és András Jezerniczky Kristóf ellen a 
nyolczados törvényszék előtt pörölnek a Medveczky Pétertől elkobozott 
és ujjolag adományozott ki^biaztereczei és medvedzei birtokrészek vé- 



8U8 Medveczky. 

gett Czobor Imre, Istvánffy Miklós alnádorok eljárási rendével 1579 — 
1591-ig. 

1575-ben M. G á s p á r elfoglalja testvére M. Péter után a Jezer- 
niczky Kristófnak adományozott kis bisztereczei és medveozei birtokot. 
1582. és 1 583-ban Medveczky Gáspár Árva vásmegye alis- 
pánja é» Medveczky István szolgabíró előtt átveszi gr. Thurzó 
György árvái uradalmát gróf Thurzó Szaniszló gondnokától. 

1583-ban M. Margit és testvére Dávid a nyolczados tör- 
vényszék elótt perelnek Klarics György ellen a medveczei birtok iránt 
1583-ban M. Mihály Árva megyében Turdosinon volt harmin- 
czadi ellenőr • 

1593-ben M. János jelenvolt mint szomszéd birtokos gr. Thurzó 
Györgynek az árvái uradalomba történt beiktatásánál 

1593-ban nemes Medveczky J á n o s és neje Somogyi Kata, és 
leányaik Anna és Borbála ozímeres nemes levelet nyertek Rudolf 
királytól, mely kelt Prágában febr. 1-én ; ez oklevélben ily czímer 
adatott: az 1. és 4-ik osztály arany udvarában elvágott fekete sas-fe- 
jek kinyújtott nyelvvel láthatók ; a 2. és 3-ik osztály kék udvarában 
hármas ztfid hegyen három fehér rózsa virul. £ czímert jelenleg a 
Medveczky család nem használja, hanem azt, melyről alább le- 
szen szó. 

1605-ben május 11-én lápispataki Zegnyey Miklós mint II. Ist- 
ván (Bocskai) Magyarország és Erdély fejedelmének főkapitánya, azon 
Medveczky — Jezerniczkyféle Árva megyei birtokrészt , mely Med- 
veczky Péter hűtlenségéből a fiscusra szállt, daczára annak hogy mkr 
is Mesko Györgynek ádományoztatott , oly módon osztja kétfelé, 
hogy a kis-besztereozeit Medveczky Mihály és János testvéreknek, 
mint M. Péter unokáinak, a medvedzeit pedig a följebb említett Meskó 
Györgynek meghagyja. 

1610-ben Medveczky családnak egyik kitűnő tagja ti. János, 
az Árva megyei Törvényszéki bíró eléfordú! azon nevezetes nádori bí- 
róság személyei közt, kik a vérmosdással vádolt Báthori Erzsébet el- 
leni ügyben Csejtén eljártak. Ez eljárás eredeti iroványai névszerintaz 
Ítélet, a Trenosín megyei Madocsányiféle horóczi levéltárban látható. 
1 630-ban id. M. M i h á 1 y és id. M. János Árva megyei tör- 
vényszéki bírák, mint eljáró bírák eléfordúlnak a Reviczky, Zsuffa, 
Burián és Kangyerkaféle birtokrész iránti igénypörben. 

1646— 1674-ben id. M. Miklós volt Árva megye esküdtje. 
1681. M. István szintén Árva vármegye esküdtje. 



Medveczky. 899 

1678-*-l 692-ben M. J e r e m i á s szintén Árva megye esküdtje 
volt. 

1687-ben Caraőa tábornok alatt sajnosán találkozunk Eperjesen 
a híres mészárlás eszközei közt e család egyik tagjával Medveczky 
Mátyással, eperjesi városi tanácsossal, ki odahagyva protestáns 
hitét raég a vérszomjas bíróságnak is tagjául szegődött Ellenben a 
család egy másik tagja Medveczky Sámuel, szintén eperjesi városi 
tanácsos, ki mert még neje rimánkodásai mellett is evangelika vallá- 
sától el nem akart tántorodni, 168 i-ben mart. 15-én hóhér pallos által 
esett el. 

1689-ben M. ifj. Miklós volt Árva megye szolgabírája. 

1692-ben a följebb említett M. Mátyás Eperjes sz. kir. város 
bí rajává nevezett. Utóda U r s z i n i-ra változtatá nevét, hogy benne 
az utálatossá lett Medveczky Mátyás vérére reá ne ismerjenek. 

1 699-ben M. M á t y á s, ki Korponán lakott , Medve vesétek 
nevet vesz föl. 

1732-ben Laurovics András, id. és ifj. Kaftanik János, továbbá 
Tomovics Márton, Mátyás, János és György igazolván, hogy 
Ók & Medveczky családnak valóságos, vérszerinti tagjai legyenek, és 
mint ilyenek a medvedzei curia birtokában is részesek, daczára, hogy 
a család valódi nevével régolta nem éltek, Árva megye által a Med- 
veczky család igaz vérséges ivadékainak megismertettek. 

1730-ban M. János szepesi kamarai titkár volt. 

1757-ben M. László Árva megye közönsége előtt ügyvédnek es- 
küdtetett föl. 

1810-ben M. János az idősb, Árva megyei esküdt, utóbb táb- 
labíró. 



1824-ben középső János Árva uradalmi kerületi ispán volt. 

1827-ben M. János Árva megyei tiszti ügyész. 

1830-ban M. Mihály Árva uradalmi várnagy. 

1845-ben Ferencz, Jánosnak fia, Árva megyei tiszti ügyész. 

1848-ban M. Pál Árva megyei ügyész, utóbb es. kir. törvény- 
széki segéd A -Kubioban. 

1849-ben M. György volt az Árva megyei önkénytesek kapitá- 
nya, később a turdossini szolgabírói hivatal tisztje. 

1853-ban M. Leopold volt Árva megyei törvényszéki írnok 

1854-ben M. András Árva megye törvényszéke s régi megyei 
levéltarnak tárnoka. 

1859-ben M. József Eperjesen úrbéri törvényszéki ülnök. 



400 



Medveczky. 



1860. M. Árpád cs. kir. kapitány éá hadi ügynök Budád. 
Nógrád megyében már 1 760-ban Medveczky Márton, János 
és András nemesi bizonyítványt nyertek *)< 

Egy másik ágazat, — mély úgy látszik — a II. táblán álló ága- 
zathoz tartozik, következő leszármazást mutat : 



Mátyás 
János. 



János 
1829. Árva 
megy é ben. 



Vincze 

1830. 

Nógrádban. 



János. József. 



Mih ály. 

'"Idám 
,1828. 
Árvában- 



Ezek közül Mihálynak fia Ádám 1828*ki sept. 18-án, nagy- 
bátyja János pedig 1829. dec. 28-án Árva vármegyétől nyert nemesi 
bizonyítványt, melyet Vincze 1830-bao Nógrád vármegyében hír* 
dettetett ki 2 ), 

Krassó vármegyében Medveczky Antal Árva megyétől 1818. 
május 27 én nyert nemesi bizonyítványt 1819. dec. 13-án kihirdetteti 
Egyik fia Béla állami hivatalnok Temesben 1859-ben. 

A ÍV', táblán álló Medveczky 
Ádám ca. k. kapitánynak Zsitvay 
Júliától leánya A 1 ex a n d ra Andre- 
ánszky Miksáné mh. 1836. jan. 7-én. 
Medveczky J óz s e f előbb Má- 
ramaros várm. törvényszéki elnök , 
1856. óta a kassal úrbéri főtörvény- 
szék elnöke, mh. Kassán 1859. mart. 
24. kora 73 évében. — A család czí- 
mere — mint itt a metszvény ábrázol- 
ja — a paizs kék udvarában ágas* 
kodó medve, első jobb lábával ki- 
vont kardot, a balban kettős keresz- 
tet tartva. Ugyan ilyen medve emel- 
kedik ki a paizs fölötti sisak koroná- 




*) Protocol anni 1760. p. 80. 

z ) Jegyzőkönyv 660. szám. alatt. 



Medvés — Merizihradszky. 401 

jából is. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst vörös. Azonban e 
czímert így csak a medvezei székhelyen lakozó kath. ág használja, a kis- 
bisztereozei evang. vallású ág a medve által tartott keresztet czímeré- 
ben nem viseli. 

Medvés család. (K.-kászoni.) Közűlök Mihály 1848-ban 
erdélyi főkormányszéki írnok és a kolosvári Lyceumban helyettes ta- 
nár, utóbb 1859-ben megyei törvényszéki ülnök. 

ffltedzihradszky család. (Medzihradnc ; ) Árva megye tős 
gyökeres, adományos nemes családainak egyike. Nevét a m e d z i h- 
r a d n e i pataktól, mely Ősi birtokát átfutja, veszi, e patak pedig nevét 
fekvésétől nyerte, minthogy az Árva és F,-Kubin várak között fekvő 
Medzihradne (magyarul Várköz) nevű földön foly végig , mely 
földtől a telepítők Medzihradszky-aknak neveztettek. 

A család alapítói élén bizonyos Almán de Árva áll, fiával 
Jánossal. Ez utóbbi I. Lajos királytól 1354-ben (in ootavis beati Jacobi 
apostoli) Visegrádon kelt adománylevélben nyeri a medzihradnei patak 
mind két oldalán fekvő erdőnek hat ekényi területét. Ennek nyomán 
az adományozott erdő, mint A.-Kubin határához tartozó birtok rész 
Árva vára tartozókai közül Lajos király által eximaltatván, ezen kiha- 
sítás új határjelek emelése mellett Orounicz Tódor mester és akkori 
árvái gróf (tán főispán) által, végrehajtatván, 1386-ban (festő beati 
Urbani Papae proxime praeterito) Zsigmond király beiktató parancsa 
folytán a beiktatás Dávid Pálnak fia János által a Turóczi convent ál- 
tal minden ellentmondás nélkül megtörtént. Ezen beiktatás által 
László Haab-nak (Joab) fia, T a m á sésLeusták Jánosnak fiai, és 
L 6 r i n c z meg Péter, Pálnak fiai, mint Almán Jánosnak unokái be- 
vezettettek a birtokba ; miről az eredeti oklevelek a család levéltárá- 
ban máig is megvannak ')• 

A XV. és XVI. században a család történelmét az okmányok hiá- 
nya miatt homály födi, miért a család leszármazása e század kivételé- 
vel következőleg mutatható fel : 



') Szont&gh Dán. közi. 



26 



km 



SSedzihrftdsEky. 



X. tábla. 



H&ah v. 



László 
de Medzihradne 

1386 

i — ^"" i 



N. 



Almán de 
Árva. 



János 1354 
Medzihranen 6 ehényit 



Jakab. 

i — -*- • > 
Mátyás. 



János. 



János. 



Tamás 
1386. 



LeuMíák 
1386. 



Pál. 



Lorinoz 
1386. 

i >— i 

N. 



Pái 
1386 



Dániel- J á^oi. 

Mihály. 



II. tábla 



Mátyás 



2 



Máié, 

Szaniszlő 
1G23U 

Jánoó. 



János vnlgo Krcko 
szül. 1715. 



Mátyás 1774. György, 
családi direotor. 



Sándor, Kreko, 



Borbála. Mária. 



Simon. Ilona 
1850. 



Eszter. Anna. 



Medaluradg&ky. 



403 



III. tábla. 



Já nos. 

Mihály. 






János. 
* \ , 

György 

1677. 



Simon 1723. 
családi director. 



György 1750 



áj 
Gi 



SÁmuel. 



yurioovje. JJ^ -^.^ J<w 



Dienes. 

János. 
1360. 




Ezcchiel. 



Gáspár, 
vulgo Bussák 1860. 



Ezechiel. Simon. 

, | , a . • , 

István. György. Tamás. 



Pál 
1860. 



IV. tábla. 



Dániel. 

János. 

a , 

László 
1718. 



János 

director 

1760. 

r~^ 1 

János. r 



György. ^ 

György? "lífiklós. 

i 

József. János László. 

Getka. 



Miklós 1764. 



i — 



Lés jgló. 
Károly. 



lgnácz 
Z8?0 



János. 



Dántel. Sándor 
Matula. 

>!■■■ ■ — — -»A ■llll 



lgnácz. 



György 

családi 

director 

.JZZÍL 
György 
Zorssku. 



András. 

i , ■* 1 

András 1774. 
vulgo A ndrás ka . 



János. 



Dán iel. 

Dániel 
Losonezon. 



János. 



Blek. János. 



István 
móniök. 



Jó*j*ef. 

Péter 

1860. 



Dániel. 

18J50. 

i A ' i 

Jáno«. 



János 
Zorssku 
director 1343. 



János. 

n i a . ^ 

Mihály. 



Sándor. 



26* 



40fc 



Mcdzihradszky. 



András 



V. Tábla. 

Mihály. 



Mátyás 
1631. 



János. 



István. 
Mátyás. 



György 
1677. 



János. 

Juli ab. 



Folyt.Vl.UtU,, -— 



Mihály. 



Má tyás. 

István 
Pec slgovje. 



György. Jónás 
lelkész 
fl846. 



András. 

András. 

Árva megyei 

pénztárnok 

1774. 



Illés 
m. kir testőr. 



Gábor Tóbiás, 
családi 
direct or 183 2. 

János. 

i * 1 

János. 



Dániel. 

i * 1 

János. 

i * 1 

János 

1774. 



Sándor. József 

Sándor Károly. 
1840. 



Mihály. 



Mátyás. 



Mihály r András 

traspár. JsJek. ha j du badnagy# 

i — -* \ 

Mihály 
m. k. testőr 
f 1813. 



Görgy. Tamás. 



Jónás 

Árva v. 

pénztárnok. 

f 1826. 



1 — ' " 
Sámuel 

1765. 

i •* 1 

József. 

j a , 



János. 



VI. tábla. 

3työr; 
|167 



György, ki at V. táblán. 



Gáspár 

családi director 

1696. 

Jónás 
vulgo Gasskovje 
családi director. 

1730. 



János 
lestinei oskola 
tanító 
1836. 



Gábor 



Lóri n ez. 
Mihály. 



Elek. 



Elek. János. Gá spár. Lajos. Péter. 

Ágoston. Gyula. 



György. 



Miksa. 



Gyula. Fridrik. 



Miksa. Fridrik. 



rr 



Adolf. Gyula. Rudolf. Károly. János. Elek. 



Mecrwald — Megyery. %A5 

A család tagjai közül leginkább Ösraereiesek János 1676-ban 
a Máriássík féle vonalból lelkész; András 1774-ben Árva megye 
al-pénztárnokaj János 1802-ben Lestinén volt evang. tanító; Mi- 
hály 1808-ban m. kir. testtör, elesett 1813-ban Drezda mellett; vele 
együtt E I e k cs. k. hadnagy is ott esett el. 

Illés 1820-ban m. kir. testőr ; J ó n á s 1830-ban volt Árva me- 
gyei alpéiiztárnok. 

István mérnök és a regálék Inspeotora meghalt 1 835-ben. 

Jónás kath. lelkész meghalt 1846-ban. 

Laj os 1850-ben volt lestinei evang. iskola tanító. 

Adolf 1859-ben lett Lesztinén evang. tanító. 

Miksa Árva megye volt esküdtje, meghalt 1858 bám 

Gáspár 1859 ben telekkönyvi biztos. 

A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren álló pellikán, 
három fiát melle vérével táplálva. A paizs fölötti sisak koronáján kö- 
nyöklő kar, kivont kardja hegyén vérző törökfejet tart. Foszladék jobb- 
ról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Jüeerwald család. Czímere következő : a paizs arany udva- 
rát egy széles fekete szelemen osztja három részre, a fekete Szeleme- 
nen kettŐsfarkú, aranykoronás oroszlán lépeget, első jobb lábát raga- 
dozásra fölemelve ; a paizs fölötti sisak koronájából szintén arany orosz- 
lán emelkedik ki. Foszladék mindkét oldalrúl arany-fekete *). 

Ulegyery család. Ily nevű nemes csatád Komárom, Nógrád, 
Szabolcs, Ugocsa, Zemplíti stb. megyék nemessége sorában áll. 

E néven ismertebbek Megyery Imre 1588— 1606-ig többféle 
országos kiküldöttség tagja 2 ). 

Pál 1604-ben országos biztos a határok igazítása ügyében 3 ). 

G á b o r cs. kir. tanácsos, a kassai neo-aquisticai bízottság tagja 
stb. *). 

János telke az evang. egyház részére rendeltetik s ). 

Följebb említett Pál, valószínűleg az, ki 1633-ban Komárom 
megyei csehi helységben bit tokrészét Zádory Andrásnak elzálogo- 
sítá •). 



') Burstaller, Collectio Insignium. 

•) Láfd a törvénykönyvet. 

») 1604 : 15. 1613 : 26. törv. ez. 

*) 1715 : 10. stb. törv. ez. 

*) 1647 : 6. törv. törv. ez. 

•) Fényes Komárom várm. 120. 



406 Megyfi — M éfees, 

A Szabolcs megyei Megyery családból Megyery Gábornak 
Jármy Klárától leánya Dorottya, Olasz Gáborné. 

Zemplín megyében birtokos a Megyery család e század elején 
Gesztelyben *)• 

Nógrád megyében Kallón lakik Megyery nevű nemes család. 
Ezek elődeiből volt Gábor 1709-ben kurucz kapitány, Czímere a 
paizs udvarában egyszarvú, a paizs fölötti sisak koronájából kiemel- 
kedő oroszlán. 

Megy i család. Kihalt család, melyből Megyi János 1505- 
bcn a rákosi országgyűlésre Zsolt széki követ *). 

Megyessy család. Szabolcs, Ugocsa, Zemplín megyei nemes 
család. Az utóbb említett megyében e század elején birtokos Csábó- 
czon •>. 

1632- táján Megyessy Pál pataki protestáns lelkész % ). 

Erdélyben Megyessi Megyessy Ferencz kanonok és dobokai 
esperes 1553-ban a vallásos viszályok korában párnái közt foj tátott 
meg s ). 

Tán ezen Megyesy család törzse azon Megyesy István, ki Ko- 
vács Bálinttal együtt 1625. oct. 29. Sopronyban kelt czímeres nemes 
levélben II. Ferdinánd által nemesítetett meg. És e czímeres levél 
1626. május 13-án Szattnár vármegyében hirdettetett ki. Jelenleg Bi- 
har vármegyei levéltárban Őriztetik 6 ). 

Méhes család. (Nyéki.) Pozsony megyei csallóközi egyik ró- 
giebb nemes család, mely nemes levelét III. István királytól 1165-ben 
a Nagy, Végh. és Kosa máskép Zeke családok törzseivel egyntt 
kapta ; mely nemes levelet legutóbb 1609-ben II. Mátyás király is 
megerősített. Lásd Nagy c8. 

1715-ben élt a családból Nyéken Méhes Bálás. 

^Nyéki Méhes Péter áldozó pap született 1790. mart. 18-án, 

Méhes család. Szabolcs ésJBihar megyei czímerleveles ne- 
mes család. A czímeres levelet Méhes Ferencz 1629. június 14-én 
nyerte, és azt 1630. aug. 9-én Szabolos megyében hirdette té ki. Je- 



*) Szirraay 0* Zemplia not. top. 227. 

*) Jáuvay A in. nemzet napjai 157. 

8 ) Szirraay C. ZempHn not top. 114. 273. 

*) Ugyan ott. 219. 

*J Erdélyi Egyházi Névtár 1848. LXIIL lnp. 

*) Szontagh Dán. köz!. 



Méhes - Merced 40* 

lenleg az eredeti czíraeres nemes leve! Bihar vármegye levéltárában 
őriztetik 3 ) 

Méhes család. Erdélyi nemes család, melyből M. Sámuel 
született 1785-ben. Kissebb iskolái után Bécsben az orvosi pályára, 
készült, majd ezt abba hagyva, Hp ; delbefgben a tanári pályára képezé 
ki magát. Haza érkezvén, Kolosvárott a re£ collegiumban a Mathesis 
és természettan tanárává lett. 

Az 1834. — 1846. és 1848 -ki országgyűlésen Kolosvár város kö- 
vete, és ez utóbbi évben a pesti nemzetgyűlésen képviselő. Anacharsis 
utazásait tőle bírja fordításban irodalmuqk ; a H i r a d ó t 16 éven át 
szerkeszté ; kiadta külföldön tett „u t i j e g y z e t ei t" is, valamint egy 
„Elemi Algebra t". Meghalt mint Kolosvár város választott pol- 
gára és a m akadémia tagja Kolosvárott 1852. mart 29-én 8 ). Tete- 
mes vagyonát jótékony alapítványokra hagyományozta. 

Méhest család. (Kis-bűni ) Közűlök László Topánfalván 
1815-ben kamarai ispán; József Belső-Szolnok várm. szolgabíró 
184S'ban. 

Méhesi Já n o s kolosvári tanácsos, és 1846-ban országgyűlési 
követ, talán szintén e család ivadéka ? 

Jféliessy család. Mébessy József a múlt század vegén 
nyert czímeres levelet. Czíraere következő, a paizsot egy vízirányosan 
folyó víz kétfelé osztja, a felső vörös udvarban arany grif ágaskodik, 
első jobb lábával kivont kardot tartva; az alsó kék udvarnak alyját vi- 
rágzó mező fogla\ja el, fölötte hat arany méh röpköd. A p&izs fölötti 
sisak koronájából szintén arány grif emelkedik ki. Foszladék jobbról 
arany-vörös, balról ezüst-kék a ). 

JHeiczer család. (Keilemesi.) Sáros vármegye régiebb nemes 
családai közétartozik. Hajdan előnevét Grönczről isírá, mint alább 
Mátyásnál látandjuk. 1526-ban már Melczer Boldizsár Eperjes város 
bírája volt. Ugyan ez időben néhány évvel később , 1532-ben Melczer 
András Kassa város jegyzője *). Ugyan ez időben gönczi Melczer 
Mátyás Kassán bíró, e városnak a Szapolyaiak részére történt áta- 
dására nézve fő tényezőül íratik *). 

1558-ban élt Melczer Kristóf, ki nejével Verner Sabinával 



') Szont&gh Dán. közlése. 

») L. Magyar írók I. köt, 

■) Adami Scuja geatil. tom. VII. 

*) Sperfogeluél, láad Wagner Ánaleota Scepua II. 169. 

*) ugyan ott 185. 



408 



Jtfelczer, 






Eperjesen volt házit eladá Tordai Zsigmond atyafianak *)• E Kristóf- 
tól kezdve a osaládfa részint perekben, részint cs. kir. czíraer vizsgáló 
hivatal előtti kimutatás szerint következőleg igazoltatott : 



Kristóf 1558 
(Werner Sabina.) 



Péter 

(Seldner Áfra.) 

i f 1 

I. János 

(Berzeviczi Klára.) 

t ; 1 

II. János 
(Kékedy Kata.) 



r- 



W. János 1673. 

Heves v. ali3pán 

félakasztatott 1684. 

(Serédy Krisztina ) 



MiUály 
(Dívány 
ZsiB ssi) 



Mózses 
septemvir. 



1. Pál 

kamarai 
tanácsos. 

ir.PáP 

kapitány, f 



IV. János 
kapitány 
nngi követ 
1712. r 



Antal. 



György 

(Borsy Kata 

utóbb 

Fáyné.) 



Rozália 

(G öcsi th -Károlyi 
Sándor.) 



Gyógy Ferenoz Mihály Anna 

abaúji főjegyző, f (Szőllősy (jesuita.) (Fáyné.) 
Teréz.) 



kgae* László 

(Zombory Zsigmond ) septemvir f 1823. 

(gr. Majláth Mária.) 



Rozália 
(Bogáthy.) 



Mária 
(Okolicsányi.) 



Mária 

(gulácsi 

Farkas 

Antal 
ker. tábl. 

ülnök-) 



Ignátíz 
kamarás 

huszár 
föbadn. 

t 



Alajos 
Abaúj v. 
f6sz. -bíró 
(Szentim- 
rey Ludo* 
vika.) 

r— — * 1 

leányok. 



I. András 
a itá bor n. 

lí, Andor, 



János Flórián 
kamarás Borsod v. 
tart. főbízt. szbíró 
(Soós (Szeutiro- 
Fran- rey 

ciska ) Anna. f) 



István 

k. táblai 

ülnök. 



Fran- 
ciska 
(Szabó 
Imre 
pesti 
fötorv, 
tanácsos. 



K r i s t ó f I. Ferdinánd királytól nyerte a czímeres nemes leve- 
let. Ennek neje Werner Sabina, Werner Györgynek a hazai tudomá- 
nyosság történetében ismeretes „De admirandis*Hungariae 
a q u i s a munka szerzőjének, Sárosvár parancsnokának, és szepesi ka- 
mara tanácsosának fiusított leánya volt, mint ilyen szerzé Miksa király 
alatt, a Sáros megyei magyar-jakabfalvai, somi , és alsó-szalóki a Mel- 
c^er család által jelenleg is birt jószágokat 

I. János Paduában tanúit, s törvénykezési értekezést nyoma- 
tott j később Báthori István lengyel király alatt Litvániában elesett 

II. J á n o s özvegye Kékedy Katalin, az utolsó Kékedy Balásnak 



') Kovachich, Scriptores Minor. 1. 112. 



Melczer. 



409 



dúsított leánya, szerző gyermekeinek I. Leopold király alatt a család 
elönevét adó és máig birtokolt K e 1 1 e ra e s i jószágot. Ez időtől írja 
magáta család kellemes! előnévvel, az előtt Eperjesről és némely 
ág GönczrŐi írván elönevét. 

III. János 1673-ban Heves és Külső-Szolnok vármegyék má- 
sod alispánja, 1 684-ben mint Tökölyi Imre híve, horaonnai Drugeth 
Zsigmond által felakasztatott Egyik 
fia I. P 4 1 szepesi kamarai tanácsos 
fiában II. Pálban férfi ágon kihalt: 
Azonban ez ágnak fiúmaradékai van- 
nak most is Szatmár vármegyé- 
ben. III. Jánosnak másik fia IV. 
János, ki XIV. Lajos franczia ki- 
rály szolgálatában állván, huszár 
csapatot állított, de utóbb Eugen 
tábornagy fölhívására visszatért, és 
1712-ben Ungvármegye országyű- 
lési követe volt, és már mint ilyen 
nyert a királytól amnestiát. 

M ó z s e s a hétszemélyes táb- 
lánál III. Károly király alatti szer- 
vezésekor az elsők k kőzt mindjárt 
ülnökké neveztetett. 

László 1790. és 1792-ben Borsod vármegye országgyűlési kö- 
vete volt, s egyszersmind alispánja, 1796. részint királyi táblai ülnök, 
részint itélő mester 1810-ig ; mint a hétszemélyes j tábla ülnöke halt 
meg 1823-ban J )« Több gyermeke életben van Ezek közül Andor 
1848-ban magyar hadügy ministeri államtitkár, utóbb altábornagy, 
István előbb volt kir. táblai ülnök, jelenleg kir. személy nök. 

A család egyik ágából Melczer Lukács Krassó vármegyébe 
származott, hol Szepes megyétől 1798. jul. 17-én nyert nemesi bizo- 
nyítványát 1799. deo. 5-én kihirdet tété. Fia János Krassó megyei 
számvevő volt, utóbb Facsádon cs. kir. járásbíró. 

Zemplín vármegyében, hol 1786-ban kellemesi Melczer Károly 
főjegyző volt 2 ), hajdan a Serédy Krisztina jogán birt a család Egre- 

*) Láad az országgyűlési naplókat ma illető évekről 1790-1808. ö volt 
egyik tagja a rendszerei országos munkálatokban is az iskolai ügyekre nézve ki- 
küldött bizottságnak 

2 ) Szirmai C. Zemplin not. hifi. 331. 




410 



Melegh. 



sen, és Kis-Uj lakon, e század elején pedig birtokos Rátkán és Bánsz- 
kán >) 

Szatmár vármegyében e század elején M. György birtokos 
Tibold-Daroczon *), és Sárköz-Újlakon, 

Sáros megycben székhelye M.« Jalíabfaiva, Borsodban Sajó-Örs, 
Abaújban Alsó-Kéked. 

A család czímeve — mint följebb a metszvény ábrázolja — vízi- 
rányosan kétfelé osztott paizs, a felső vörös udvarban egy térdig látszó 
pánczélos vitéz, jobb kezében hétlevelű arany ágat, baljában kivont 
kardot tart. A paizs alsó fekete udvarában barna hármas halom fölött 
két rózsafej van, A paizs fölötti sisak koronájából arany gr if emelkedik 
ki, szintén hétlevelű ágat tartva. Foszladék jobbról fekete-vöröa, bal- 
felől fekete-barna, (egykor ezüst ?). 

Van az országban más Melczer család is, de ettől különböző. Más 
Melozer család bírta Baranya megyében a Bakóczai javakat, melyeket 
e család kihaltával Majláth György egykori személynök nyert királyi 
adományban. 

Trencsín vármegyében Melczer János armalisát 1660-ban 1iír- 
detteté ki, és 1686-ban Trencsín szkír. városban lakott 

Mjfele$lii család. Ismeretes ily nevű családból Boldizsár 
egykor e#zi6rg*mi kanonok, egri nagyprépost, s végre csanádi püspök, 
ki 1588. mart. 22-én halt meg, és Leleszen temettetett 8 ). Valószínűleg 
ennek oldalas rokona volt Melegh András, ki 1637-ben több társával 
Tisza- Nana helység birtokába iktattatott, az eszterganii érsek ellent- 
mondván *). 

1742-ben Siraky Gáspár tiltja osztályos rokonát Melegh Jánost és 
leányát Magdolnát Nógrád megy Szent-Ivány helység határában osz- 
tatlanul fekvő Pagonynak más valaki részére teendő átruházásától 5 ) 

Melegh István 1790-ben Ugoosa megyében Fancsikai kath. 
lelkész «). 

Jelenleg Melegh nevű család Heves és Liptó megye nemessége 
sorában állj ez utóbbi megyében székfcalye Párisháza ; közűlök Má- 
tyás 1844-ben ügyvéd. 



*) Ugyan ott not. top. 108. 164. 280. 284. 343 

2 ) Szirmay Szatmár várm. II. köt. 147. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 321. 

*) Szentbenedeki convent, Capea D. fase. 4. nro. 24. 

*) Ugyan ott prot CC pag. 80. 

•) Szirmay C. Ugocea 97. 119. 



Meliktus ~ Meüth, Ml 

Melákluft család. Gömör vármegye czímeres nemes csa- 
lád* ')• 

Ilellntzkl család. Közűltfk Ferenczet 1815-ben Kük üllő 
vármegye teremi járásbeli szolgabirájául olvassuk. 

Afeltorlsz család. Liptó, Sáros, Árva s több megyében szé- 
kelő birtokos nemes család, ósi fészkük a deményfalvai birtok. Közűlök 
László 1775-ben Árva megyei alügyész, 1781-ben főügyész, később 
Árva uradalmi ügyész. Ennek fia Lajos 1837-ben Árva megyei es- 
küdt ; szék helyük Poruba volt 

Liptó megyében János ügyvéd 1831-ben. A sárcsi ág, melynek 
birtoka Radács, leginkább emelkedett vagyonban. Ismeretes közűlök 
László, kinek nejétől Zmeskal Rózától Hai D i e n e s és Aurél*) 

Itftelifh család. (Bribéri f ) Kihalt régi nemes főcsaládaink 
egyike. Eredetét Horvátországból ve3zi. 1223-ban Ií. András király 
Melíth Gergelynek és István nak (Comitibus) adományt ád Hor- 
vátországban bizonyos Domaldnak javaira a Corca vizétől egész a ten- 
gerig és Zadurig 8 ). Zemplín vármegyében birta a osaléd a ozékei és 
radi várát, s egyebeket. 

1547-ben élt Melith Gr y Ö r g y *) kinek neje Csáholy i Anna volt, 
1552-be Ugoesa megyei Kis -Palád és Uszka helységből leáuynegyedet 
fizetett '). 1564-ben Szatmár megyei Kis-Mada, Pókatelek, Kápolna 
helységekre több társával kir. adományt nyert *). 1566-ban részt vett 
Gyulavára védelmében és az átadáskor a föladási pontok megalapítá- 
sában 7 ) Élt még 1580-ban is, a midőn Czékét és Radot bírta, és ez 
utóbbiban a ferenczes barátoknak zárdát alapított 8 ). Tőle a család 
tudható leszármazása ez : 



') Bartholomaeides C. Crömör 145. 
•) Szontagh Dán. közlése. 
■•) Szirmay C. Zeraplin. not top. 88. 
*) Szirmay Szatmár varmegye II. 81. 
*) Szirmay C- Ugoosa p. 30. 
•) Szirmay Szatmár várm. Ií. 92. 93. 98. 
») I.tvánffy História 1688-ki kiadás 309. 
») Szirmay C. Zemplín. not top. 232. 28&. 



41* 



Melkó ~ Meltsiezky. 



György 

1547. 1580. 

(Csáholyi Anna.) 



lat van 
1568. 



Pál 
1568. 1637. 
(Chapy Kristina.) 

i * 1 

Tamás 

(gr. Cfáky 

Eleonóra.) 
f— 



Péter 

1568. 1638. 

szabolcsi főispán 

(Zokolyi Erzae.) 



— n 

György 
1638. 



Mária 
(gr. Zichy István.) 



Mária 1670. 
(Csáky 
Péter.) 



Sára 

(EödönJBy 

István.) 



Kata 

1650. özvegy 

(szentmihályi 

(Bánffy Ferencz.) 



György aek fiai, anyjuk után a csáholyi és osengeri birtokba be- 
iktattattak '). 

István 1572-ben Rudolf király koronázására Zemplín várm. 
követe a ). 

Péter 1611-jben nejével Zokolyi Erzsével együtt Szatmár vár- 
megyei Janka, Gyügye, és Ricse helységre, 1633-ban pedig Darah 
helységre nyert kir. adományt 3 ). 1637-ben T.-Bodrogon a ferenczes 
szerzeteseknek zárdát alapít. 

György 1638-ban Kocsordon kastélyt építtet, melyet Öcscsé- 
nek Péternek hagyományozott *). 

1622-ben élt Melith Ge rgely, kinek neje Chapy Zsuzsanna 
volt, kivel együtt jelen volt ez évben a Zemplín megyei főispán beik- 
tatásán 5 ). 

Ugyan ez időben találjuk Melith V i d e t, kinek neje rosályi Kun 
Anna volt 6 ). 

A család a XVIÍ. század végén kihalt. 

Mclkó család. Trencsín vármegyei czímeres nemes család. A 
czímeres levelet Melkó J á n o s szerzé, s azt 1647-ben Trencsín vár- 
megye közönsége előtt kihirdettető. 1690-ben a család tagjai a lietha- 
vai uradalomban laktak, 1754-ben pedig Rajecz városában. Jelenleg 
Trencsín vármegyében nem létezik 7 ). 

Heitsiezky család. (Melcsiczi) Régi birtokos család Tren- 
csín vármegyében. Székhelye Melcsicz helység. Csupán a Trencsín me- 



*) Szirraay Szatmár várm. II. 111. 131. 

*) Szirmay C. Zemplín. not. hist. 87. 

•) Szirmay Szatmár várm. II. 206. 214. 217. 252. 

*) Ugyan ott II. 117. 

*) Szirmay C. Zemplin not. hist. 154. 

•) Szirmay, Szatmár vár várm. II. 275. 

*) Szoniagh Dán. közi. 






ftlénasági «— Meníler. 418 



gyei nemesi lajstromok szerint a családról a következő adatok ismere- 
tesek *): 

1646-ban Márton vulgo Sztanák van beírva a nemességi 
lajstromba. 

1748-ban S á n d o r az alsó járásban, János pedig Melcsiezen 
székelt. 

1768-ban Melcsiezen János és fia Miklós, és más részről 
Sándor lakott. 

1803-ban Melcsiezen találjuk Jánost és fiát Miklóst, nem 
különben Sándornak fiát Jánost, ki gróf Pongráoz János ügy- 
véde volt. 

1837-ben Ivanóczon lakott Vendel fiával Jánossal. — Mel- 
csiezen pedig Jánosnak Örökösei Flórián, József, László, Ist- 
ván és Miklós; — úgy szintén Sándornak Örökösei is Melcsi- 
cien székeltek. A följebb említett László Trencsín vármegyének 
szolgabírája volt. 

Ménasági család. (Méuasági) Székely eredetű család, 
melyből György Torda vármegye altörvényszéki ülnöke 1837-ben. 
Másik György 1848-ban főkormányszéki írnok. 

Ménesei család. Ung vármegye nemessége sorában említetik 
Fényes E. Geographiájában. 

Menszáros család. (N.-kereki.) Bihar megyei nemes család, 
azon megyében fekszik az előnevet adó helység is. Azonban a család 
egyéb szomszéd megyékbe is elterjedt. 

Bihar megyében Menszáros Eszter, Papszász Lajosnő, és M. 
Berta Péchy Albertnő birtokosak Nagy-Kerek, Pelbarthida, — és 
Ádámi és Artánd helységekben 2 ). Birnak B.-Szolnokban is. 

Szatmár vármegyében e század elején Sándor birtokos Mező- 
Petri és Tatárfalva helységekben 8 ). 

Ezenkívül Erdélyben Bel sŐ -Szolnok vármegyében és Kővár vi- 
dékén is birtokos, és mindkét hatóságban M. Károly derékszéki ül- 
nök 1837. körül; 1834-ben a főkormányszék által országgyűlési kir. 
hivatalosul fölajánlva. 

Zemplín vármegyében szinten ismeretes a család a ). 

IHeiitler család. Fejér vármegye nemes családa. A czímeres 

*) Szontagh Dán. közlése. 

*) Fényes £. Magyarország statist. szempontból I. 199. 202. 

•) Szirmay Sxatraár várra. II. 29. 210. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 114, 



*u 



MenyjWrd — MeraS. 



nemas levelet Mentler Mihály és Mátyás nyerték 1755-ben M. 
Teiézia királyasszony tói. 

Gzímertik a paizs kék udvarában a baloldalból kiemelkedő magas 
szikla, melyre egy fehér zerge szarvainál fogva felakadva függ, a paizs 
fölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között pán- 
czéLos, sisakos férfiú emelkedik ki, jobb kezében kivont pallóst tartva. 
Fo?2ladék mindkét oldalról ezüst-kék. 

menyhárd család. Doboka vármegye kihalt családa, állító- 
lag az ördög és Teke osaládokkal testvér és jelesen a Teke családból 
származott 1 ). 

1396-ban élt a családból Menyhárd János, fiaival Sándor* 
ral, Mátyással és Osválddal; ezek hárman 141 l-ben ellene- 
mondottak a sólyomkövi Boros Erzsébet 8arkady Lászlóné felkérésének, 
mely által a sólyomkövi, újfalvi, fodorházi, nagy-esküllői, keresztúri, 
kttblttsi, szentkatalinfalvi, szótelki egész falukat nagyatyja jogán ma- 
gának kérte adományoztatni. 

1569-ben sólyomkövi Menyhárd Mátyás nagy-esküllői rész 
jószágát 150 forintért zálog czímen vallja be Menyhárd Lászlónak. 

157 l-ben említetik Menyhárd János, mint atyja Gr e r g e 1 y- 
nek ás A n t a 1 n a k. Nevezett János 1573-bzn lakott Sólyomkő vön. 

Ugyan ez időben élt Menyhárd Gáspár, hasonlóan Sólyomkö- 
vtfn, Meleg-Földváron, és Gyekében birtokos. Első neje Tegzes Anna, 
a második Liptay Magdolna volt ; gyermekei voltak : Péter, László 
(1 579. táján) István, Gá.spár és Anna, ki előbb meredjói Ficz 
Istvánnak, utóbb Ebeni Gábornak hitvese volt, és anyja Ebeni Zsig- 
mondnak. 

1602-ben élt Menyhárd S z e r á f, kinek sólyomkövi, kovácstelki 
(ma kovácsi) fodorházi, újfalvi, és szótelki jószágait bírta és tartotta 
Ebeni Zsigmond ; de az ördög fiak és leányok ellene mondottak. 

Nem sokkal utóbb — úgy látszik — e család kihalt. 

Bfeniiyey család. ZempUn vármegye czímerleveles ucmes 
családaiuak egyike *). 

Mér a család. (Hétbükkj.) Közűlök A n t a 1 Hunyad megyé- 
ben 1648-ban seborvos és táblabíró. 

Hérái család. Merai Miklós deák, üa Lászlónak, unokája 



*) Hodor, Doboka várm. 176. 

') Szirmay C. Zempliu not. top. 114. 



Bferez — Mérey. 



»14> 



Merai Pethőnek, 1482-ben Zsigmond királytól testvérévei Lászlóval, 
és Merai Mihálynak fiával Fülöppel czímeres levelet nyert •). 

Zemplín vármegyében Méray család a czímer leveles nemes 
családok sorában foglaltatik 3 ). 

IHe*?Ci& csaliul. Szepea vármegye nemessége sorában említetik 
Fényes E. Geograph iájában. 

Merczel család. Somogy vármegyei nem^s osaládai között 
foglal helyet. 

Mérey család. (Kapos-mérei.) A legrégiebb törzsökös magyar 

családok egyike ; erede- 
tét Somogy vármegyé- 
ben a Kapós vize mel- 
lett fekvő M é r e (vagy 
Mér 6) helységtől ve- 
szi, és innen is írja elő- 
nevét E helységet a 
család ősei 1246-ban 
nyerték IV. Béla király- 
t°l; úgy látszik Mérei 
János személyében, ki 
1280-ban is élt, és kitől 
a származás rendje kö- 
vetkezőleg jő le nap- 
jainkig a ). 




I. tábla. 

János 1280. 



János, 
t 



István 
de Karán. 



Gábor. Tamás Mihá ly. 

I Nagy Leukus ■ Márton Domokoa De ^ 

1 • Í376.T 13U ' I 1811. 



Péter 
14X1. f 



Folyt, a köt. lapon. 



Benedek 
1343. 



István Silvester. 
1401. f f 



László 

mester 1343. 

Öa vegye éi 1401 



Miklós. 
1369. f 



János, 
f 



Bálint. 
1401. f 



«) Fejér, Cod. Dipl. tom. X. vol. VII. p. 432. 
*) Szirmai C. Zemplín. not top. 114. 
•) Családi közlés szerint. 



416 



íférey. 



János 
1367. 

t ./Ni,-. 

László 

mester 

bír Szo- 

majomban 

is 1387. 

i *■ » 

Gáspár 

1450. 
< * j 

János 

1475. 

(Hányi 

Margit.) 



István , ki a* előbbi lapon. 
de Karán. 



Péter 
1343. 



Jakab 
1317. 

A.. ..- 



Miklós. János 
1371.91. 1391. 
t t 



Lórincz 

alias Leukus 

de Karán. 

I 

A-. - 



Gergely 
augustinus 
barát 1341. 



Mihály. István. 
f 1391. 



János 
1393. 

Gábor + 
1391. 



Miklós 

1396. 

nótát kap- 



Len . . . 



Hona 

kifizettetett 

1371. 



Gáspár. 

Péter 

máskép 

Fecske 

(Erzsébet) 



János 

máskép 

Virágos 

H96. 

'""KataT"' , J 

(Kutas János 

János) máskép Fecske 
de Mére 
1496. 
r 



Tamás 
1475. 

t 



István. János 
1 f de Fecske 
(Apollónia.) 

Dorottya 
(Pár János.) 



Veronka 

(Zolád 

Gáspár.) 



Erzse 
1524. 



Imre 1469. 

másképen 

Fecske 

t 



László 

1497. 

t 



György 

Fecske 

de Mére. 

t 



Gáspár 

(sároafalvai 

Keméndy Orsolya,.) 



Folyt. II. táblán. 



Mihály 

1543. 1571. 

alnádor, kir. 

helytartó. 

(Forgách 

Julianna.) 



János 

1535. 1550. 

(Faiszj Sára.) 

Folyt. III, táblán. 



István 

1543. 

(Zichy 

Kata.) 




Kata Mihály. János. 

1576. f f 

(Perényi 
János.) 



István 
J589. 

István. 



Imre 
kir. táblai 

ülnök 
1574. 1582. 
(Zay Mag- 
dolna.) 



Kata 
(1. Zichy N. 
2. Jármy N.) 



Anna 
(1. Szeredy 

Gáspár. 

(2. Balassa 

András.) 



Anna 
(Bánffy 
Kristóf) 



Zsófia 

(Czubor 

Pal.) 



Bíérey. 



417 



II. tábla. 

Gáspár , ki az I. táblán. 
(Keméndy Orsolya.) 



Gáspár 
1567. 
(Csúzy 
(Borbála.) 



Zsuzsanna 
(1. Platky Fernncz. 
2. Rottal András.) 



Magdolna 
(Justh.) 



Gáspár 
(Plathy Eva.) 



Zsigmond 

(1. Fabricius Judit. 

2. Pongracz Zsófia. 

3. Bory Ilona) 



Gergely 
(Jaksin Kata.) 



Mihály 

vegliai püspök 

1715. 



Imre 

i « 

István 

1702. 

< *T"i 

József 

1739. 

. -A - ■ 



N. f 



O László 

d* (Simon - 

71 tsics 

•+ Bora. ) 



Karol v 



Agotha Teréz 
(Plntny (Lelug (1. Gorícz < 
Ferencz.) János.) Klára. P- 

2. Névedy.) 

r- 



Sándor 
(Dávid 
Mag- 
dolna.) 



Gáspár 
(Orbá n Klára .) 

Zsigmond 1748. 

Trencsín v. 

Ádám Mihály. Menyhért Lóra György. Róza alispán 

(l.HávorKata f (Gaál (Í.Olivér. f (Morvay.) kir.táb. üln. 

2. Séllei Krisztina.) 2. Fonyó (Hunyady 

Mária.) Pál.) A nna.) 

i 



Antal. 



Rozália 
(Csúzy.) 



Júlia 

(Szobek 

László.) 



Ignácz. Tamás. János. Zsófia. András. Antal. Antónia Lajos 



Pál 
(1. Benyov- 

szky N. 
2. Takács N.) 



Jozefa 
(Paternos.) 



Júlia. Floris 
(Búzn a N.) 



Floris. János. András. 



cs. kir. tan. 

kir. táblai ülnök 

(Dióssy Anna 

•f- kora 68.) 



Ágoston 



Vincze 

IÍL£i 



Adel. 



Ottó. 



Lajos. 



Sándor 
szül. 1779. f 1848. 
kir. szeraéiynök 
somogyi főispán 
(1. BóbicsÉva. 
2. Tall ián Júlia f 1823. 
3. Strada Matild. 



László f 1850. 

táblabíró 

(Földv á ry Teréz . 

Móricz 

szül. 1813. f 1852. 

mh. Angliában 

(Heinbucher Constantia.) 



Béla. Lajos. Ilka. Teréz. 









c 



Károly 

ízül. 1816. octob. 15. 

kamarai titkár 

(Novak Kati.) 



Miklós 

szül. 1817. 

nov. 15. 

ezredes. 



a 
o 



Ale- 
xandra. 






9 P I 



27 



418 



Btárwj. 



III. tábla. 

János , ki t»s J. táblán. 
1585. 15ÖO. 
(Faiszy Sára .) 

N y i t r a i ágazat. 



György 
1567. 



Ferencz 
1567. 

t 



Gergely 

1570. 



János 
1630. 



Mihály 1699. 

(Ujfalussy Anna.) 

> * ' '< 

János 1713. 

(Trencsényi Anna.) 



Anna 

(Kubinyi 

János.) 



Zsófi 

(Petróczy 

Miklós.) 



Kata 
(Farkas 
Tamás.) 



Imre 

1739. 
I 






Anna 

(Nagy 
György.) 






Ferencz 
(Nyitrai 
JKata.) 

Lajos. 

t 



VAX. 
t 



József 

(Velits 
Mária.) 



Lajos. 
t 



István. 
Í694. f 



József. Teréz 

(Spissioh 
Sándor.) 



Fran- 
ciska. 



Krisztina 
(Guzits.) 



r- 



József 1769. 

Somogy v 

fóadószedő 

(Márffy 

Teréz. ) 



Antal. 
1768. 



Ignácz. 



Zsigmond. 



Jáuos 1802. Anna 

Sfoíöogy v. (Mihaiovics 
gen, Ferceptor József 
(Farkas kir< tan. 

Teréz.) 




Sándor. Antónia Lénk* 

(Somogyi (Rumy Per.) 
Ádám) 



Gáspár. 



Borbála 
(Záborszsky 

Miki óf né.) 



PáL Lőrinoz. Mária. Ilona. Etelka. 



József 
Somogy v. 

alispán 

1840-1849. 

(I*da Jozefa.) 

I 



Miklós Ignácz Kristóf. Gyula Emília 

(balásházi nyűg. cs. kir. (Záborszky (b. Majthény 

Kiss Zsuzsi.) kapitány. Ilona.) István.) 



Ida. 



A család őseinek némelyike de F e c s k c, L e u k u s, és „de K a* 
r á n a neveken is eralitetuek a régi okmányokban. 

1263-ban László nádor itélt a Mérey László, és M. L e u k ti s közti 
versengésekre nézve. 

1343 ban Pál országbíró M. Bálintnak Somogy megyei Pap- 
szara és Szomajom helységeket adományozza. Ez utóbbi helységbe 
1393-ban M. Já n o s is beiktatást nyer. 



Werejr* 419 

1476-ben Mátyás király Mérey Jánosnak Somogy megyei 
Mére, Tholka, Ruma, Súlya helységekre uj kir. adományt ád. 

Az 1475 — 1526-ki időközben élt János, kinek neje Hányi 
Margit, Hányi Györgynek leánya, Nagy Mois nádor családjából vette 
eredetét, és így leányágon szánnazatát az Arpádházi királyokhoz vi- 
heté föl, miután Mois (v. Mojufl) nádornak neje Szabina. IV. Béla 
király leánya volt — Jánosnak Hányi Margittól három fia maradt : 
Gáspár, M i h á J y és János. Mihálynak, kiről mint a család legne- 
vezetesebb tagjáról mindjárt lesz szó, — vonala unokájában magba 
szakadt. Gáspár ivadéka a somogyi javakban maradva, somogyi ; — 
Jánosnak ága pedig Nyitra vidékére szakadva, nyitrai-vonal- 
nak nevezhető. 

.Nevezett Mihály fiatal korában Thurzó Elek kir. helytartó ud- 
varában a hazai törvényekben különös jártasságot szerezve, a hivatalos 
pályán érdemei által a legmagasabb polczokra tört magának utat, és ezek 
folytán kir. tanácsos, és 1544. sep. 29. már királyi személynök lett, mely 
méltóságot a törvénykezési és országos pályán különféle eljárások *) 
közepette 1562. sept. 26-ig viselte, akkor nádori helytartóvá neveztet- 
vén. Még 1543-ban Somogy megyei jószágaira uj kir. adományt vitt, 
1546-ban TVencsín megyében Eberhard várát nyerte, 1552-ben a For- 
gács családtól elkobzott háromszáz telek is neki adatott, azonban ezeket, 
mivel Forgách Péter süve volt, a családnak önként visszaadta. Rését 
vett a híres „Q uadripartitum' ; szerkesztésében is. Meghalt 1572, 
év táján. Egyik fia Imre szintén a kir. tábla bírája volt. 

Gáspár ágán (II. tábla) találjuk a korunkban élő Sándort, 
ki Duna-Fentelen szül. 1779. sept. 18-án; és ki már fiatalságában mint 
író a magyar színészet körül is érdemeket szerző, » hivatalos pályára 
lépve, szép esze, s tehetségei által utóbb mint kir. személynök, Somogy 
vármegye főispánja, a helytartó tanács alelnöke, az országos tartomá- 
nyi biztosság igazgatója, cs. kir. kamarás, a valóságos belsft titkos ta- 
nácsos 1822-tÓl 1848-ig folytonosan a közpályán növelte sokszoros ér- 
demeit Meghalt Pozsonyban 1848. oct. 9-én Három nejétől maradt 
gyermekei közül. 

K á r o 1 y szüL .Esztergomban 1816. oct. 15-én, mint a m. kir. 
kincstár titoknoka szolgálta 1848-ig a hazát ; testvére Miklós szül. 
Esztergomban 1817. nov. 15-én, a katonai pályán exredességig emel- 
kedett. 

*) Laed emlékezetét a Corpüs Jurieban, é* életét FsUő-Magyarorezagi 
Minerva 1832-ki folyamában. 

27* 



4*0 Mérgts. 

Sándor személynök testvére László Pest megye előkelő" táb- 
labírája volt. Meghalt Pesten 1850 ben. Fia Mór (szül. 1813) ellen- 
zéki tag, az 1848-ki forradalom alatt a .,R*dical iap c: szerkesztője, 
s később a m. kormány párizsi követségének tagja, meghalt mint me- 
nekült Angolországban 1852-ben. 

János ágazatán (III. tábla) többen viseltek Somogy megyében 
főbb megyei hivatalt. A legutóbbiak közt József 1848-ig e megyé- 
nek köz szeretetű alispánja, a forradalom alatt honvédelmi bízottmányi 
tag. Piai közül Miklós (szül. 1819.) mint a forradalom részese An- 
golországba menekült. 

A család által hajdan Somogy, Pozsony, Nyitra megyékben fe- 
küdt tömérdek ősi birtokokból a gyakori osztályok s lcányágra háram- 
lások által alig egy kettő van a család kezeinél, úgy hogy jelenlegi 
szintén tetemes birtokaik ujabb szerzemény és házasság által lőnek a 
család tulajdonaivá. 

A család czímerét 1474-ben (feria sexta proxima ante fostura 
Pentecostes) Mátyás királytól nyerte, nevezetesen Mérey Gáspárnak 
fia Tamás deák , testvéreivel Jánossal, és Péterrel, továbbá 
Istvánnak fiával Jánossal E czímer — mint följebb a metsz vény 
mutatja — következő : a paizs kék udvarában kiterjesztett szárnyú, 
zöld tollú, vörös csőrű és lábú pellikán , meghajtott lejével mellét 
vágva föl, és azzal fiait táplálva ; á pellikán alatt arany nap, és csillag 
ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján szintén a leírt képlet ismétlő- 
dik. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. A paizst két ói- 
déiról telamonok gyanánt két grif fogja, azonban ez úgy látszik, a 
a czímerhez újabb járulék. 

mérges család. (Pöki.) Győr vármegye kihalt régi nemes 

családa, melyből 1410-körűl Miklós éltes Mérgesen közbirtokos 

volt. Tőle e nemzékrend jő le : 

Miklós 1410. 

Péter v. Pető 

1436. 

(l.Poky Erzsébet. 

2. Katalin.) 



Péter Jakab Mátyás 2-tól Ferenci 
1436. 436. 1436. 1436. 

Péter 
1463. 

Péter vagy P e t Ő, Pöki Ferencznek leányát Erzsébetet vé* 
vén nőül, ez által Pokiban is birtokos lett, és innen a pöki előnév föl- 
vétetett. 



Nerklein — Jferse. 421 

1436-ban Pét érnek fiai Péter, Jakab és Mátyás eltiltják 
Mérges Pétert Ond, Zaka, Dániel-Czenk, Agyagos és Hídvég-Chalád, 
Sopron megyei helységeknek elidegenítésétől : az 1458-ki esztendőben 
szintén e Péter nejével és fiaival Pokiba menet útjában megtámadta* 
tott Ugyan ez évben Mátyás Győr, Veszprém, Esztergám és Sop- 
ron megyei javait eladja. 

1463-ban Péternek hasonnevű fia raérgeai, uthali, réthi és pöki 
birtokrészeit eladá a Sz.-györgyi grófoknak *). 

A család a XV. század végefelé kihalt. 

Si'.ros vármegyében pósalaki Mérges család élt, melyből M i- 
hály 1378-ban miután fiu gyermeke nem volt, javait, köztök Pósala- 
kát is leányának Annának és vejének hagyományozta 2 ). 

JVerklelii csal&d Merkleín János- Joachim. és általa 
neje Kromerecz Anna-Kata-Erzse, és fiók János-György, leányaik Jo- 
hanna-Borbála- Julianna , és Anna-Márk-Szabina Bécsben 1688. jul. 
17-én kelt czímeres nemes levelet nyertek, mely 1688. évi octoberben 
Pozsony megyében hirdettetett ki. 1781. táján Merklein N. főhadnagy 
volt 3 ). A család valószínűleg kihalt. 

Merode család. Gróf Merode Ernesztaz 1649-ki ország- 
gyűlésen a honfiusítottak közé íratott *). 

Mer se család. (Szinyei.) Sáros vármegye legrégibb törzsökös 
nemes családainak egyike. Törzse Benedeknek fia M erse, ki több ér- 
demei mellett főleg a Bolgárok elleni hadjáratban, hol testvére M i k- 
lós elesett, — tünteté ki magát. Erdemeiért IV. Béla királytól 1262- 
ben Sáros megyei Sanefalva (utóbb Szinye) Újfalu, és Jernye birtokot 
nyerte királyi adományban 5 ), és alapítója ion a most is virágzó szi- 
nyei M e r s e családnak, mely nevét is a törzsnek nevétől kölcsönözte ; 
«lőnevét pedig említett Szinye helységtől nyerte. 

A családfa Benedektől a M e r s e atyjától kezdve a múlt század 
végéig — minthogy a családtól nemzékrendet nem nyerhettem — kö- 
vetkezőleg sarjadzott szét 6 ). 



") Tudományos gyűjtemény 1829. XII. köt. 42. — Teleki Hunyadiak kora 
X. köt 687. 

») Wagner Dipl. Sáros p. 348. 

*) Győr vármegye levéltárában van az eredeti ar malis, mely mint gazdát- 
lan 1805-ben a m. kir. helytartóság által 20494. az. alatt hírleltetett. 

*) 1649 : 102. törv. ez. 

*) Wagner Dipl. Sáros. p. 286. — Lásd Fejér Cod. dipl. tomo IV. volum. 3. 

•) Wagner Tab. geneal. Ms. tab. 39. 



\%% 



Jftrse. 



\ Benedek. 



Merse 1262. 



II. Benedek 1268. 
(Klára.) 



Miklós. 

t 



Miklós mester 

dictus Touth 

1320. 



Péter 
mkép Petheucz. 



Anna 
(Pereozi 
Miklós.) 



Erzse 1345 



J^oraoi^lg^ 

lienedek 1377. * 

(Haraszthy 

A.gatha ) 



II. Merne 
1320. 



János 1851. 

W II ■ H l . I 



Domokos. 



yed 
71. 



István. 



Erstfs. Anna Hona. Sebe. 



Péter 1412. 

(Csazy Beáta.). 
i " ■' ■■■ — ■■ *■- ■ - i 

János 

1437. 

( Berze viczy 

Erzse.) 



ilona Lo" 
(Dobai rincz 
Miklós.) 1384. 



a 

«0 



Gáspár 

1471. 

(Modrár 

Bora.) 



János 
(Zgólüa.) 



Potenüana. 



Ist 

ván. 



László. 



Margit 1503. 
(1. Butkay Mihály. (Bajoni 
2. Rakóezay Gábor.) Lénárd.) 



Apollónia 
(Hatvani 

Fo^entiaTa M *** > 



Máié 
1471. 



István 151*0. 

— i , i i*V», ii ■ ii 



Máté 1551. 
(Soos ilona.) 



István. Margit 1589. Bora. Sára. 



László 
(1. Izbugy&i Krisztin 
. 2) Bac s kay Ka ta ) 

Zsigmond 



Mátyás. 
1566. f 



Kata. Erzse. 



1553. 
(Bánffy Kata.} 



2-iól Fruzsina 
(Püzy György) 



Kristóf . 
kir. -palotai 
udvarnok. 

'Kristóf.' 



István 

1574. 



Gáspár. 



György. 



Gyö rgy. István. Gá- 



Miklós. Erzse 

(Paloosay 
György.) 



Ferenez. 
t 



Kristófi 

(Péchy 

Mária.) 



Kristóf Zsig- 

(Bárczy Hona.) mond. 
v ^ ^ 

Bora 

(Fáy István.) 



(Körtvéfressy N.) fi£j£. + Ugl!o . 

sm&Y' ___ : l 



£*£> 



László g* 'g £» 
(Máríássy cíj'g'fe* 
Anna.) 




3 ^ ©» 
o * r»» 



Zsigmond. 
(Hedry 
Zsuzsi.) 



Imre. 
(1. Király Anna. 
2. Yerbo ysaky N.) 

László 
E (Berthóti Klára.) 



László, f 



Miklós. 
I 



György 

(Semberv 

Zsuzsi.) 



B 
o 
» 



Tamás 
(Péohy Klára.) 



Zsigmond 
(Kubinyi N.) 



Já- István Miklós 

nos. (Stepán Zsuzsi.) (Keczer 



L&ajó 

Imre. 

(Dravecz 

kyN) 



Zsigmond Miklós István 

(Szontag jt Mária. (Snaj- (Hóth 

i g^— der Bora) 

(Keczer Hona.) ^^ 



Sándor. Imre. 



György, 
t 



László. 

4. 



Zsigmond. Kristóf. 



II. Benedeknek fiai, I. Mersének unokái , névszerint (Thouth) 
M ik 16 a mester, Pét er, Domokos ós II. Mer se 1320-ban osz- 
tóinak a szepesi káptalan előtt az említett ősi, és azon időtől is szapo- 
rodott családi birtokokban f ). 

1327-ben Miklós, Péter, Domokos, és II. Mer se a sze- 
pesi káptalan előtt megegyeznek Gyula fiának Mihálynak fiával Já- 
nossal bizonyos köztök fenfbrgó viszályokra nézve, minthogy nevezett 
János említett P é t e r t el is záratta, ez okból János egész birtokré- 
szét Zilva nevű helységben a párbaj fölötti ügyben tett egyezkedésnél 
fogva is Benedek fiainak vállá be *). 

1364-ben Péter (vagy is Petheueh) fiának Jánosnak, és fiá- 
nak Istvánnak Lorándfia Miklós mester végrendeleti leg visszaha- 
gyom ányozza Heves megyei Urussy (Oroszi ?) helységet, mely a Merse 
osaládot örökség útján már előbb is illette 3 ). 

A család ősi birtoka S z i n y e jegyajándékképen 50 nehéz marka 
fejében II. Merse fiának Lő rincznek özvegyéhez jutván, erre nézve 
1377-ben Domokosnak fia III. Benedek Szepesi Jakab országbírótól 
50 markár, és egyéb kiváltandó javaira nézve még 600 arany forintot 
kölcsönözvén, ez Összeg fejében Szepesi Jakabnak átadá Sáros megyei 
Sendler helységet *). 

1514-ben István (Máténak fia) még mint ifjú a király kanozel- 
lárja mellett Csehországban foglalatoskodván, itthon az ellene folyó pe- 
reire nézve késleltető királyi parancsot nyer *). 

15 1 9-ben ismét a oevezett István, és testvére László Te- 
mesváré tt lévén elfoglalva, Lajos királytól ujjolag pörkésleltető királyi 
parancsot kapnak *). 

1602-ben szinyei Merse György kir. udvarnak, a laterani szent 
Palota grófia, aranysarkantyús vitéz, és a királyi nagyobb kanczellária 
pecsétjének. őre, í*íván, Kristóf, Miklós és Erzsébet testvéreivel együtt 
Rudolf királytól regi nemesi czímerük megerősítését nyeri 1 ) ; ez okle- 
vélben a család a franczisországi Merse családtól állíttatik eredetinek, 
valószínűleg merő név hasonlatosságnál fogva. 

') Wagner. Diplomát Sároa. p 323. ét Fejér Cod diplora. tora. VI IL vol. 
II. pag. 271. 

*) Wagner Dipl. Sároa p. 330. 

•) Ugyan ott 343. 

*) Wagner Dipl. Sároa p. 346. 

•) Ugyan ott 400. 

•) Ugyan ott 401 

') Ugyan ott 429. 



4S4 



3fers?c<*. 



A C9alád czímere a? említett diploma szerint a paizs kék udvará- 
ban hármas zöld halmon álló arany korona, melyből fehér mezií szár- 
nyas angyal emelkedik ki, fején borostyán koszorú van, mellén keresztbe 
helyezve piros stóla látszik, lebocsátott két kezével, egy a koronán 
keresztbefektetett nagy halat tartva. Ugyan ilyen angyal látható a hal- 
lal együtt a paizs fölötti sisak koronájából is. Foszladék jobb oldalról 
arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A család már a régiebb okmányokban is gyakran „S z i n y e i" (de 
£winye) előnevét használá vezeték névül is. És e név hangzatosabb- 
sÁga miatt korunkban isaMerse előnév egyedül (vagy is a S z i- 
n y e i előnév nélkül) alig használtatik. 

A család legutóbbi nemzedékeinek sorát nem ismervén, közűlök 
csak néhányat említhetünk föl : 

László volt Sáros megyei követ, és az eperjesi váltótörvény- 
szék elnöke szül. Eperjesen 1789. april. 25-én. 

Jelenleg tehetősb birtokosok a családból Bertalan lakik és bír 
Szinyén, Félix -László lak. Jernyén, birtokos több helyen, V i c- 
tor volt megyei tiszt, ügyész, lak. Szinyc-Lipóezon, bír Jernyén és 
Szinyén ; és M i h á 1 y n a k Örökösei bírnak több helyen *)• 

Ülerstcs család. A család legrégiebb múltja adatok és okle- 
velek hiányában ismeretlen. 
1635-ben Mersics Tamás 
nemessége II. Ferdinánd ki- 
rály által megújítatott 3 ). Szó- 
hagyomány szerint nemessé- 
gét már előbb, Jurissich Mik- 
lós korában (tehát 1532 tá- 
ján) nyerte volna a kőszegi 
vár védelmében szerzett érde- 
mekért. A család sok ideig 
Soprony és részint Vas várme- 
gy ében székelt. Származási 
fáját így mutatja fel : 




') Fényes E. Magyarország stat. stb. szempontból I. 345- 
*) Beküldött családi tudósítás szerint. 



Jlersics. 



M5 



Merica Tajmás 

1635. 

(Megyeri Frrtzsina.) 



Ferencz. 

t 



Milrlós 
(Hetyei Erzsébeté 

jAnos 
(Török Bábi.) 

Mihály. 



Katalin. 




Mihály János 

1769. 1771. 

(EUer Anna.) 



Lajos 
sz. 1806 fl840. 
(Donászi Mária) 

Júlia. Lajos. 



Ignácz 

szül 1808. 

(Kopácsy Emerentía ) 



Miklós 

szül. 1821. 

(Noszlopi Borbála.) 

i f * i 

Dezső. 



József. Flóra. Bianka. Gabriella. Adorján. Jenő. 

Mer8ÍC3 Tamásnak négy gyermeke közül Gryörgy és Mik- 
lós fia szaporította tovább a családot. Ez utóbbi Hetyei Erzsébetet 
birta doűI, kitől Pál nevű íla született. Erről semmi adatok nem ma- 
radtak fen ; hanem fiáról Jánosról a család között azon monda ke- 
ring, miszerint neje egy akkor Vas megyében székelő előkelő töröknek 
leánya lett volna, kit Mersics János egy kalandos, kirándulás alkal- 
mával rabolt volna el magával, a miért is a környék Török Bábi- 
nak nevezé el. Ennek fia és unokája is Mihály, ez utóbbi eleintén 
Vas, utóbb Veszprém várraegyében a gróf Soraogyi-ak jószág-igazga- 
tója volt; és nemességét 1835-ben Sopron megyében kihírdetteté. En- 
nek mind a három fia a jogi pályára szánta magát. így Lajos Szóm* 
bathelyen ügyvédeskedett, és 1840-ben halt meg; kés gyermeket 
hagyván maga után. 

Ignácz jogi tanulmányait bevégezve, 1839-ben nősült meg 
Kopácsy Emerentiával, néhai Kopácsy József esztergami érsek unoka- 
húgával. Eleintén a pannonhalmi apátság főügyésze, s több megye 
táblabírája, utóbb az esztergami érseki uradalmak igazgatója volt. 
1854. óta Győrött lakik. 1861-ben Győr megye főjegyzője lett. 

M i k 1 ó s Győrött végzé be jogi tanulmányait, 1848-ban nőül 
vette Noszlopy Borbálát. 1850. óta Győr megye államügyésze volt, míg 
1861-ben Kőszegre a ker. táblához ülnökké lőn kinevezve. 

A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain 
ágaskodó grif, első jobb lábával zöld olaj-ágat tartva, első bal lábát 



4S6 



Hertb — Meske 



pedig ragadozásra nyújtva ki. A paizs fölötti sisak koronájából a leírt- 
hoz mindenekben hasonló grif emelkedik ki. Foszladék mindkét oldal- 
ról ezüst-vörös. 

Merth család. (Felsó-Őri.) Vas vármegye azon hatvannégy 
családaioak egyike, melyek Felső-Őr helységre 1582-ben Rudolf ki- 
rálytól új kir. adományt nyertek. Lásd Zámbó cs. 

Merzt család. Merzi A n t a 1-Ignácz-Károly-Ágoston 1741- 
ben , C 1 a u d i u s Florimund pedig 1723-ban magyar indigenatust 
nyertek *). 

91 esko család. (Felső-kubini, nemes, s széplaki enyiozkei , 
báró.) Árva és Liptó vármegye legrégiebb adomány os nemes caaládainak 
egyike a ), a Kubioyi családdal ugyan azon Comes Hudkont 

(Hudko és Hutko) nevezető, 1222- 
ben élt törzstől veszi eredetét. Tud* 
miilik Hudkontnak 3 ) egyik fia J u- 
c h e-tól , a Kubinyiak, — G y u r- 
k e-tól máskép S y n i k-töl pedig a 
Meskó-k származnak. Ez utóbbiak 
közül a bárói vonal 1721-ben Abauj 
vármegyében Szépiákon, Enyicz- 
kén, Kernád-Nemptiben, Kokon stb. 
ujabb királyi adomány útján szer* 
zett fekvő birtokot ; és czímerét is 
megbővíteté. Ezen gyökeres, 8 iva- 
dék aiban napjainkig szélesen elága- 
zott nemzetségnek története és vi- 
Víesko nemes -szonyai, a oaalád kezénél lévő kir. 




*) 1741 : 70. és 1723 : 125. törv. ez. 

*) Szontagh Dán. szíves közlése szerint 

*) A Kubinyiak és Meskó-k ezen kpzösfcörzse, az 1222-ki 5s okmányban 
Hudkont, Comesnek neveztetik ; — 1233-bac egyszerűen Eudkon t-nak 
íratik. Az 1362-ki okiratokban, melyek szerint Hudkontnak unokái, névszerint a 
a liptói András, másik rokona literátus Salamon ellen közöl adomány-levelek eli- 
degenítése miatt a visegrádi nyolezados bíróság előtt pöröl, a* egem tárgyalás 
folytán Hudko és Hutko néven fordul elé. Hutkonak találjuk ót írva 
átalán a Mesko csalid régi okmányaiban is. nevezetesen az 1238. 1274. 1288 
1328. ét 1433-ban; a nélkül, hogy valahol mellette a kitétel „de genere 
Hun t-P a z n á n" olvastatnék. Ezek szerint aHudkont vagy H n d k o, és az 
1281- 1340-ben élő Páznan v. Poznan e helyütt csupán kereszt nevek ; és 
a Hunt-Paanán genussal össse nem zavarhatók. 



Me»ko 4tY 

adomány levelek és más köz kiadású hiteles okmányok alapján kortant 
rendben következő : 

Már az 1222-ken II. András király rendelete folytán János ér- 
sek keze által kiadott iktatási parancsból világos, hogy Conies Hud- 
kont adományban nyervén Lip tó megyei Rebucze (moai Revucze) föld- 
jét, e birtokba Radun Pristaldus által beiktattatni rendeltetett. 

1233-ban II. András király a följebbi adományt a három ekényi 
Revucze földről Hudkontnak (Hudko) és utódainak részere ünnepélyes 
alakban kettős pecsét alatt adja ki, az oklevél szavai szerint: „ifjú 
kora t ) óta mutatott hűséges szolgálatiért. íl 

127 l-ben V. István király megerősUé László nak és Domo- 
kos n a k Miloslau fiainak s Hudko unokáinak részére II. András ki- 
rálynak Revuozére szóló ado mányieveiét, és azonfölűl még oly széles- 
ségű szomszéd erdővel toldá meg a milyen hosszú volta már birtok- 
ukban létező Revucze patak melléki föld. 

Miloslau (mások szerint Milos)ou,sŐt Milóstou is) Hudkónak 
harmadik fia volt. ebbő! eredeztetik magukat a többi felső-kubini csa- 
ládok. A Miloslau-ra szóló eredeti okmány az Országh családnál léte- 
zett, jelenleg csak a szepesi káptalannak egy 1433-ki feria 4-ta Cine- 
rum kelt hiteles átiratát bírják, melyet közlő is olvasott. 

1274-ben (XII. Calend. Septemb ) IV. László király Hudkónak 
Mii uslou fiától nemzett László és Domokos unokáit a Revucze 
patak melléki föld és erdei tudományos birtokban megerősíti. 

1288-ban Miloslounak fiai László és Domokos, továbbá 
Lászlónak fiai Tamás és J á n o s, és Domokosnak fiai Péter és 
Márton eladják a turóczi convent előtt J u c h e és G y u r ke nagy- 
bátyjaiknak Revuczei birtokukat 40 nehéz arany márkáért örökáron. 

1325-ben (in octavis festi b. Joh. Bapt.) a turóczi convent előtt 
a zólyomi főispán Donoh mester cserét teszen Juche fiaival Miklós- 
sal, Péterrel és Fülöppel, nem küKmben Gyürke máskép Synik 
fiaival Mihályival és Adorjánnal, mely szerint ezek revuczei birtokju- 
kat a rózsahegyi kincstári uradalomhoz engedték csatoltatni, helyébe 
pedig az Árva megyei felső»kubini (az akkori okmányban Kolbin) bir- 
tokot kapták. 

1327-ben (in dominioa Invooavit) a turóczi convent előtt ellent- 
mond felső-kolbíni (Kubini) Salamon^ literátus, Miklósnak fia, Ju- 
cbenak unokája, maga s testvérei nevében azon adománynak, mely sze- 

*) 1f A primaevii fuae p n e r i i i a • axuiia." - Itt a p a e r i t i a szó alatt 
i f j;u kort, mtm padig gyermeki kort keli érteni. 



428 Mesko. 

rint I. Lajos király bizonyos Jánosnak, Alraan de Arwa fiának, a med- 
zihradnei patak mindkét oldalán fekvő erdőséget adta, minthogy ezen 
erdőrészek a felsŐ-kubini határhoz tartoznak. 

1338-ban — (mások szerint, 1388-ban in festivitate Pentecostes) 
felső-kubíui Salamon literátus, Miklósnak fia, Juchenak unokája ; és 
ifj. Miklós Márknak, s A n d r á s LŐrincznek fiai ; — nem különben 
Bálint Mesknek fia, J á n o s Istvánnak fia , mindketten Adorjánnak 
unokái egy részről, más részről pedig felső- kubini Jánosnak fia Mik- 
lósa turóczi convent előtt bevallást tesznek arról, miszerint Lajos ki- 
rálynak a felsŐ-kubini és revuczei birtokok fölcseréiéséről kiadott ok- 
mányban helytelenül vétetett volna föl f.-kubini János, máskép if- 
jabb Miklósnak az atyja, mintha t. i. ez Adorjánnak fia lett volna ; 
mert valósággal az nem volt, hanem hogy ezen ifj. Miklós valóság- 
gal Jánosnak a fia, ez pedig Mihálynak, ez pedig Gyurkenak a fia vala. 
Adorján tehát szintén Gyurkenak fia, Mihálylyal egytestvér atyafi volt 

1339-ben (in ootavis festi b. Mich. Arcb.) Pál országbíró felső- 
kubini Adorján fiának M e s k ó-nak, és Miklós fiainak Márknak, 
Gergelynek és LŐrincznek a revuczei birtok miatt Donch zó- 
lyomi főispán elleni nyolczados perükben a tárgyalást in octavas epi- 
pbaniae elhalasztja. 

1351-ben (die festő beati Michaelis Archangeli) Szent-annai Lász- 
lónak fia Mihály és Istvánnak fiai János. László és Jakab 
egyrészről, másrészről * -kubini Miklósnak fia Lőrincz, és Adorján- 
nak fia I s t v á n, a Jaszenova-rét és f. -kubini közötti határvonalok 
megalapításában választott bírák előtt megegyezvén, ezen határjárási 
okmányt maguknak a turóczi convent által kiadatják. 

1355-ben (feria 3. prox. ante fest. ascens. Domini prox. praeterita) 
felső-kubiiii Adorjánnak fia Mesk a zaszkaliczai határjárásnál zaszka- 
liczai Bene fiának Miklósnak biztosítására és abba leendő bevezetésére 
Lajos király által királyi emberül neveztetvén, e megbízásban a tu- 
róczi convent tanúsága közbejöttévei eljárt, és az illetőt minden el- 
lentmondás nélkül beiktatván, erről nevezett évben az Ur menybeme- 
neteli ünnepén jelentést tett. 

1355-ben (Feria 6-ta prox. post festum b. Lucae evang.) Lajos 
király Visegrádon kelt adományában f-kubini Miklós fiainak M á r k- 
nak, Gergelynek, Salamonnak, és LŐrincznek, továbbá 
Adorján fiainak Mesknek, Istvánnak, Ivánkának, és Já- 
nosnak Felső-Kubint, — az Árva vári birtokhoz tartozó helységet 
adományozza, viszont a megnevezett adományozottak Revucze nevű 



Mesko. 429 

birtokukat, mint a rózsahegyi kamarai uradalomhoz hasznosabbat be- 
keblezni átengedik. 

1355-ben (in vigilia Apostolorum Simonis et Judae) Visegrádon 
kelt Lajos királynak iktató parancsa, melynek tartalma szerint felsŐ- 
kubini Márk, Lőrinc z, Gergely és Salamon, Miklósnak fiai, 
Juciiénak unokái ; és Mesk, István s Ivánka Adorjánnak fiai, 
Gyurkénak unokái, nem különben János, Mihálynak fia, s Gyurkénak 
unokája a már előbb neki csere-adomány czímen adott felsŐ-kubini 
birtokba törvényes módon beiktatandók voltak ; mely iktatás (feria 
3-tia prox. ante festum beati Martini confessoris) Maczknak fia Gay 
Miklós és Lőrincz kanonok által minden ellentmondás nélkül teljesí- 
tetvén, ez úttal egyszersmind a bírtok határai is megjárattak és újít- 
tattak. 

136 l-ben (Octavo Calendis maji.) Lajos kir. ismét megerősíti azon 
kir. adományt, melyet f.-kubini Miklós és Adorján fiainak felső- 
kubini birtokaikra adott, mely adománylevél egyszersmind Gergelyre, 
Márknak fiára Miklósra, Lőrincznek fiára Andrásra, Miklósnak 
unokájára, valamint Fabus fiára Tamásra, Péternek unokájára, Fülöp- 
nek fiára Balásra, Kis-Mártonnak fiára Istvánra, István fiára Péterre, 
Jánosnak fiára ifj. Miklósra, Gyurkénak unokájára is kiterjeszkedik. 

1362-ben (octava die octavarum festi beati Mich. Arch.) Bubek 
István országbírónak Visegrádon kelt ítélet levelében azon nyolezados 
pör folytán, mely egyrészről Miloslaunak egyenes utóda és férfi roko- 
nai, másrészről f.-kubini Salamon deák és ennek vére között a Revü* 
oze s f.-kubini birtok, vagy is tulajdonképen ezeket illető okmányok 
tárgyában folyt, (calumniális ítéletet hozva) a panaszlókat örök hall- 
gatásban elmarasztalta. 

1365-ben a turóczi convent bizonyságot teszen arról, hogy Donch 
mester, zólyomi főispán és fiai László János és István cserébe adták 
az árvái várhoz tartozott f.-kubini helységet Revucze helységért Iuche 
fiainak Miklósnak, Péternek, és Fülöpnek, valamint Gyürke fiainak 
Mihálynak és Adorjánnak. Ezen és szintén a turóczi conventnek 1288-ki 
oklevele szerint Hudkont ivadéka következőleg sarjadzott le : 



430 



Dfeftko. 



Coxnes Hudkont 
Í222. 



Juohe 
a Kubinfici. törzse. 



Péter. Miklós. 



Fülöp. 



Gyürke 
v. Synik 
a Mtik.6 cs. 
törne, f~ 



r 



Miloslau 
de Ijípttf . 



Mgrk. 

Miklós. 



Salamon Gergely. Lőrinez 
literátus 1362. 
panasz lőtt 
alperes. 



András. 



Péter 



Domokos 

Marion. 

1 



László 



István. 



Ado rján. 



Meak 

I3g5. 

i — -*^-— i 
Bálint, 




János 

máskép 
Ivánka. 



Ján os. 
Miklós. 



András 136?. 

panaazló 
fölperes. 




iwian. 



1381-ben (in festő b. Bartholomaei Apóst.) Visegrádon kelt La- 
jos király ótalom levele a felsŐ-kubíni birtokosok részére, névszerint 
Miklósnak fia Salamon deák (literátus), Gergelynek fia János, 
Márknak fia M i k l ó s, Lőrincznek fia A n á r á s mint Juohenak uno- 
kái ; továbbá Benedek és Bálint, valamint Jánosnak fia M i k 1 ó s, ki 
Istvánnak unokája volt, mind Mesk unokái, részekre, mely ótalom le- 
vélnél fogva a medzihradnoi patak mindkét oldalán fekvő brabakő 
birtokaikat a szomszéd birtokosok, névszerint medzihradnei Haab 
L á s z 1 ó és Almán és felső-lesztinei Mártonnak fia Mihály ellen min- 
den hatalmaskodó foglalás ellenében pártolásába veszi, s nevezetteket 
e részben minden hatalmaskodástól eltiltja. 

1386-ban (feria 4. prox. post dom. Quasimodo geniti) Zsigmond 
király felső" -kubini Mesknek fiát Bálintot medzihradnei Haab fiának 
Jánosnak s rokonainak a medzihradnei birtokba leendő iktatásnál ki- 
rályi emberül nevezi. 

1390 ben (in festő omnium Sanctorum) felső-kubini Salamon li- 
terátus tiltakozik a turóczi oonvent előtt bizonyos Ráss tokai Fábiánnak 
fia Demeter és egyéb rokonai ellen, eléadván mikép liptói Benedek- 
nek fia János literátus, Domennek unokája, Leschina helység megte- 
lepítése felől Béla király neve alatt költ hamis levéllel a felső-kubrai 
határt elfoglalni szándékoznék a följebb! rásztokai Demeter és egyéb 
Domiehka nevű rokonság részéré Erre nézve nevezett literátus János 
ládájában Béla királynak és egyéb káptalan-, és konventeknek hamisí- 
tott pecsétéi föltalál tattak a Liptó vármegyei alispán által. Melynél- 
fogva felső-kubini Salamon literátus nevezett Demetert és rokonait a 
koholt bamis okmány melletti telepítéstől, és ez által a felső-kubini ba- 
tárnak megcsonkításától érdektársai neveikben is eltiltotta. 



Mesko. *3* 

1417-ben Mesko Janódnak fia M i k 1 ó 8, és ennek fiai András 
és L á s z 1 ó, leányénak s illetőleg testvérüknek negyedet adnak a felső- 
kubini birtokból. Innen származtatik a harmadik, vagy is vegyes curia 
F.-Kubinban. 

1418-ban Zsigmond király f.-kubini Bálintnak fiát Mártont, 
Mesknek unokáját királyi emberül nevezi azon beiktatáshoz, mely sze- 
rint nagy-bisztereozei Bethlen János soltészt (Mártonnak fia) a nagy- 
bisztereozei soltészságba bevezettetni rendelé. 

1422- ben f.-kubim Márton volt Árva vármegye szolgabírája, 
Gcrinuila de Lossius Árva vári burggraf alatt E Márton nemzé 
Tamás és Benedek nevű fiait, kik közül az előbbitől * Torna, 
s o v i o s-é, az utóbbitól a Bendovioz nevű Meskó családi vonat 
származott 

1423-ban f.-kubini Benedeknek vulgo B e n d á n a k fia M i- 
h á 1 y, mint királyi ember beiktatja Medveczky Theodorts rokonait 
a inedvedzei ; birtokba Zsigmond király parancsa folytán. 

1424-ben (Tredecimo caiendas febr.) Zsigmond király megerősíti 
s megújítja a feiső-kubiui birtokról szólő előbbi adományokat, névsze- 
rint felső-kubini Miklós fiának Andrásnak, másik Miklós fiának 
Lászlónak, Bálint fiának Lászlónak, és Mihálynak Istvánnak és Be- 
nedek fiainak, István fiának Jánosnak, mint Juche s Gyürke unokáinak. 
1426-ban (die dom. prox. post fest nativ. Domini) f.-kubim Mik- 
lósnak fia András, marczaifalvi bessenyŐi István fiának Jánosnak 
nevében ellentmond ama iktatásnak, mely szerint Bagyon L 5 r i n o z 
és Tamás testvérek mint Istvánnak fiai Zaszkalioza helység birtokába 
bevezettettek. 

1433-ban (die Cineruna) f.-kubini Miklósnak fia András a sze- 
pesi káptalantól kiveszi hiteles átiratban maga részére Lajos királynak 
1355-ben kelt adománylevelét. 

1433-ban (die Cinerum) ismét f.-kubini Miklósnak fia András, 
Gyurkénak unokája a szepesi káptalan által hitelesen átíratja az 
András király által 1233-ban, és László király által 1274-ben Hudkó- 
nak, később pedig Miloslau fiainak Lászlónak és Domokosnak, (Hudko 
unokáinak) részére a revuczei patak melléki 3 ekényi szántóföld-, és 
erdőről szóló adományleveleket. Ezen nevezett András magtalanul 
halt meg; és az általa 1433-ban átíratott okmányok eredetije jelenleg 
a felső-kubini Ország családnál létezik. 

1437-ben (die festi b. Margarétáé Virg.) Mesknek fia István 
mint királyi ember működött Reviczky Benedeknek és Lászlónak 



63* 



Mesko. 



Nagyfai ügyi Fái és János ellen bizonyos letartott jobbágy visszafogla- 
lási ügyében. 

1475-ben (feria 6. prox. post fest. Visit. B. M. V.) Mátyás király 
által a revisnyei birtokba új adomány jogán beiktatni rendelt Reviczky 
Benedek fiainak Mátyásnak és Jánosnak részeikre kiadott iktató pa- 
rancsban királyi emberekűl neveztetnek: f.-kubini Benedek vagy 
János avagy Péter, vagypedig Bálint vagy végre Gaskó nevű 
György, f.-kubini Meskó ivadékok. 

1503-ban Ulászló királynak a medvedzei birtokosok részére adott 
új adományi iktató parancsában királyi emberekűl kijelöltetnek felső- 
kubini Pál, vagy Péter vagy Bálint vagy Benedek vagy végre 
Máté. Ezen utóbbi (t. i. Máté) Meskovicz vulgo Bendovicz Ádám- 
nak a fia, — Péter és Benedek testvérek pedig Tamásnak a fiai 
voltak ; mindnyájan Mesko családbeiiek. 

1509-ben Mesko Ádám és testvérei Márton, L á s z l ó és Já- 
nos Bendeviczoknak neveztetnek, atyjok Benedek (máskép Benda) 
után ; és ez elnevezést ők elvállalták és használták. 

1520-ban Mesko Jánosnak fia A n d r á s, Jandur a-nak elne- 
veztetvén, ez elnevezést fölvevé és utódaira is átszállítá. 

1537 — 1540-ben felsŐ-kubini Tomasovics (Mesko) Orbán 
volt Árva vármegye alispánja, Dubove János főispán alatt. Ezen r- 
bán volt Rakovszky Szaniszlónak sógora, ki nőül Mesko Borbálát bír- 
ta. És ez Orbán eddig valószínűleg azért nem volt a Mesko család szár- 
mazati tábláján felhozva, minthogy Tomassovics néven fordulván 
elé, ugyan e név benne, mint ki magnóikul halt meg, elenyészett ; 
egyébiránt, hogy a két testvérnek Tamás és Benedeknek a fiai Toma- 
sovicz- és Bendovicz-oknak neveztettek; és hogy Orbán alispán a 
Tomasovics név viselése mellett is valósággal Mesko családbeli volt, 
kétséget nem szenved. 

1550-ben (feria 5-ta in octava festi sacratlssimi corp. Christi) az 
akkori Árva megye kir. bízottság élőt Zedlniczky Venczeszló bitorlásai 
s határfoglalásai ellen a többi panaszok sorába f.-kubini János és 
testvérei dictiBendovicz panaszaik szintén eléfordúlnak, és ügyei- 
ket egészen a kir. curiára felviszik. 

1558-ben Felső-Kubin főbbjeinek, névszerint pedig Kubiny Kris- 
tófnak, Zmeskal Venczeszló és neje Maróthy Borbála ellen a nyolcza- 
dos törvényszék előtt folyt pörük ; melyben a véghezvitt tanúvallatá- 
sokból kiderül, mikép Juche és Gyürke utódjai már ekkor különféle 
vezeték nevekkel bírván, ezeket családnevekűl használták. így találjuk 



Mesko. 433 

Kubinszky Lőrinczet, Gazda Györgyöt, Matyasovicz Ivanist, Polgár 
Bernátot, Stephanovicz Mátét, és Bertalant, Laukovich Mihályt, Bálás 
Mátét, Michalovicz Orbánt, Galko Jakabot, Galgovichot és Valen- 
tics-ot, Benkovicz Mihályt, Bendovicz Jakabot, és Mátét, Koróda Pé- 
tert, és Bertalant, Jandura Jánost, és más több felső-kubini közbirto- 
kossal és vérrokonnal. 

1560-ban (festő b. Gregorii Papae prox. praet.) I. Ferdiuand ki- 
rály által nagy-palugy&i Plathy Mihály és Jánosnak Palugya, Csini- 
kova, Turócz-Divék, és Káinok helységre adott új adomány levélben a 
Csirakovába leendő beiktatáshoz királyi emberül f.-kubini Jan- 
dura János és András máskép Meskovicz jelöltetett ki, és e 
megbízatásban Jandura Meskovics A n d r á s el is járt 

1579 — 1591-ben a Medveczky György és Jezerniozky Gáspár 
között folyt nyolczados pörnek végrehajtására t. i. a kis-bisztereczei 
és medvedzei birtok visszaadására Mesko György és Miklós kir. 
emberekűl neveztettek ki. 

1583-ban f.-kubini Mesko Miklós, Árva megyei törvényszéki 
táblabíró, valamint Mesko Mátyás, Lőrinc z, András, .Mihály, 
István, J á nos, és Jakab, mint tanúk és szomszéd birtokosok for- 
dulnak elé a gróf Thurzó György ellen nővére által, az árvái uradalom- 
hoz jogegyenlőség alapján támasztott igénypörben. 

1591-ben Mesko György és Mátyás (Balassovicz) mint tanúk, 
Mesko Miklós pedig mint törvényszéki táblabíró említetnek a Jeze 
niczky Medveczky féle perben. 

1595-ben Mesko György, mint szomszéd birtokos fordul elé 
gróf Thurzó Györgynek az árvái uradalomba történt beiktatásáról 
szóló jelentésben. 

1595-ki dec. 18-án Rudolf királytól új adományt nyert felső ku- 
bini Walentich máskép Galko Jakab a felső-kubini birtoka azon ré- 
szére, melyen a fivér kihaltával Pálnak fia, amo3t nevezett Jakab, és 
W a 1 e n t i c h Györgynek fiai Mátyás, András, Benedek és 
Flórián székeltek. Azonban 1596-ban a beiktatásnál, melynél a nyit- 
rai káptalan egyik papja mellett a királyi ember felső-kubini Qrszágh 
Miklós volt, ezen adománynak mint igénytartók ellentmondtak : felső- 
kubini Mesko Kristóf, Albert, György, és András, nem kü- 
lönben f.-kubini Országh Máté, id. és if. György. 

1605. május 11-én lapis-pataki Segnyei Miklós, (Bocskai) István 
királynak hadi főparancsnoka Mesko, Györgynek adományozza azon 
kis-bisztereczei és medvedzei birtokrészt, mely Medveczky Péternek 

28 



434 



Me&ko. 



hüiltsségi bélyegén Jezerniczky István kezébe jutott ; utóbb kiegyezés 
által csak a medvedzei birtokrész maradt Mesko György birtokában. 

1606— 1617-ben Mesko Gytirgj Thurzó György részeiül a* 
Árva uradalmi ügyek igazgatója volt. 

1607-ben Mesko Mik ló 9 Árva megye szolgabírája, ugyanak- 
kor Mesko Mátyás Árva vármegye esküdtje. 

1609-ben gr, Illésházy István nádortól adományt szerez f.-kubini 
Mesko Mátyásnak fia György és Turánszky Dániel, magvaszakadás 
extmen egy felső-kubini birtokrészre, melynek a beiktatásnál (hol a 
nyitrai káptalan küldötte } egy káptalani tag, és Országh Miklós mint 
nádori ember működött), ellentmondtak a következek : I v a n o v i o z 
Mátyás, K o r o d a Péter, Simon, Félix, Benedek és Bertalan, Ste- 
phanovios Jakab, Lauko György és Mihály, ifj. Mesko György, 
Dániel, Ádám és Jakab, Országh máskép Gazda Lénárd mind- 
nyájan „f e 1 s ő - k u b i n i" előnévvel élő, odavaló birtokosok. 

1611-ben Mesko M áty ás, atyja az ifj. Mátyás után Ma- 
tyejovich elnevezéssel különböztetett, és az e nevű vonalnak ala- 
pítója lett 

1613-ban Mesko Dániel, Balásnak unokája, minthogy a nagy- 
apai házban benmaradt, B a 1 a s i k-nak elneveztetett, és az e nevű vo- 
nalnak ősévé lön. 

1618 — 1625 Mesko Miklós Árva megye szolgabírája és Mesko 
Mátyás esküdt az álsó-kubini és medzihradnei erdei kihágások bírói 
szemléjét végzik. 

1631. id, és ifj. Mesko György közbenjárók a nemes Zsuffa, 
Burián, Kangyerka és Kupcsóféle nemes-dedinaí Reviczky család elleni 
határjárási levelek kiadatása alkalmával. 

1633— 36-ban Mesko György az árvái uradalom ügy igazga- 
tója, gr. Illyesházy Gáspár főispán kedves embere. 

1634-ben Mesko Miklós Árva megyei szóigabíró. 
1635-ben ifj. Mesko György szintén Árva megyei szolgabíró, 
valamint 1638-ban is, a mi dón Mesko Simon esküdt volt. 

1640-ben Mesko Albertnak fia György, „Albertovje" el- 
nevezéssel különböztetik, és innen az Obertovje, helyesebben Al- 
bert o vj e vonalnak lett eldŐde. 

1646— 47-ben Mésko György Árva megyei szolgabíró, idősb 
és ifj- János pedig esküdt volt. 

1652-ben Mesko M i klós az Árva megyei följebbviteli törvény- 



Mt*ko. 406 

szék bírája. Ugyan akkor Albert megyei szolgabíró ; idősb János 
táblabíró, középső János pedig törvényszéki ülnök volt. 

1653-ban líesko György Árva megye szolgabírája. 

1652 — 1660-böu ifj. Mesko János Árva vármegye jegyzője 
volt. És ez okon e Jánostól kapta a Balásfélc vonalnak egyik ága a 
„P i s z á r o v j e" elnevezést. 

1660-ban ifj. Mesko Albert gr. Tököly Istvánnak a likavai 
uradalom részérc ügyvéde, ki hű szolgálatai jutalmául Tököly tői a 
Lucskei erdőségekben közös faízással adományoztatván, utódainál ma- 
gának hálás emléket szerzett Idővel ezen közfaizás majdnem az egész 
családra nagyban kiterjesztetvén, a kír. kamara, mint a likavai urado- 
lom birtokosa, már épen pör útján keresi az e részbeni szabályozást. 

1660-ban Mesko Andrásnak fía Mátyás, unokája idősb Má- 
tyásnak, Matyejasovje elnevezéssel kezd élni, ez által ő lett a 
Matyejasovje nevű vonalnak az eldőde. 

1661— 1662-ben Mesko id. Albert Árva megye szolgabírája, 
János pedig esküdtje. 

1664-ben Mesko György,-*- hivatalára nézve 1664—1665- 
ben szintén Árva megyei szolgabíró, — a közte s a Medveozky család 
között felforgó birtokváltási ügyben a beruházási összegekkel inteti 
Medveczky Mátét, Györgyöt, Andrást és Dávidot 

1665-ben Mesko ifj. Albert Árva megye aljegyzője volt 

1668-ban Mesko György birta Nógrád megyében nagy-kür- 
tösi erdőt a Géczyekkel együtt Sóos jogon. 

1671— 1677-ben Mesko János Árva megye esküdtje; 1672- 
ben Mesko Albert Árva uradalmi ügyek igazgatója voltak. 

1680-ban Mesko András, M. Kristófnak fia, a K r i s t o f o- 
v i o b elnevezéssel különböztetett, és az e nevű ágnak alapítója lőn, 

1684-ben f.-kubini Mesko Sándor tapasztalás kedveért utazá- 
sokat tett. 

1 685-ben Mesko Miklós deák (tótul zsák) Simonnak fia, atyja 
nevéről Siraunovje elnevezést nyert, s tőle veszi leágazását a 8 i- 
munovjecsZsákovje nevű ivadék. 

1698. és 1699-ben f.-kubini Brtoss György és István ellen vér- 
es jogkirekesztő panaszszai léptek föl Árva megye előtt Kubinyi András 
és Mesko Simon Zsakovicz. 

1709-ben Mesko családnak egyik Nógrád megyében lakó ága a 
Rákóczy fölkeléshez egy zsoldost állított. Ugyan akkor és ugyan ott 
Pala fülek i járásban csekély jövedelme miatt nem állított. 

28* 



436 Mesko. 

1 7 1 1 - ben Mesko János Nógrád megyének pereeptora, 1716 -ban 
szolgabírája volt 1721-ig. 

1713. april. 10-én a fclsŐ-kubini közbirtokosok a Chocs és Danje- 
loveoz nevű erdőségekben és legelőkben lehozandó arányosításra 
nézve III. Károly királytól osztoztató parancsot eszközölnek, melynek 
foiytán a felek közt létesített arányossági osztály szerint az egész felső- 
kubini közbirtokosság bárom kúriára osztatott, ezek egyike a KuBTnyi, 
Brtoss-Stephanoviez, és Koróda családok illetékébe, a második és har- 
madik a Meskó, Or3zágb« Gazda és ívanovicz családok birtokába szár 
mítattak ; végre a Kubinyiak jobbágysága a faizás és legeltetés tekin- 
tetéből egy negyedik kúria haszonvételében részesítetett. 

1719-ben Mesko Mátyás 15n Árva vármegye legelső tiszt- 
ügyésze, és 1723-ban 30 for. évi fizetéssel e hivatalban raegerősxtctett. 

1721. július 2-én Mesko Ádám báróságot nyert, cs ekkor kö- 
vetkező czímert, a paizs függőlegesen kétfelé oszlik, a jobb oldali osz- 
tály ismét balról jobbra lefelé rézsútos vonalokkal három udvarra osz- 
lik, a felső kék udvarban félhold, &z alsó kék udvarban arany csillag 
ragyog ; a középső vörös udvarban balfelé menő kettősfarkú oroszlán 
látszik ; a paizs baloldali osztálya ezüst udvart mutat, melyben jobbról 
balfelé rézsútosan vont két vörös szelemen látható, ez utóbbi már a 
paizs alyjáig ér. A paizs fölötti bárói koronán két koronás sisak áll, a 
jobb oldaliból kettősfarkú oroszlán emelkedik ki, kivont pallos hegyén 
koronát tartva, a baloldaliból pedig zöidelő pálmafa nyúlik föl. Foszla- 
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös '). 

Ezen báró Mesko Ádám 1730 ban aranysarkanytyűs vitéz, a m. 
kir. helytartóság tanácsosa és iroda igazgatója volt. Testvére 

Jakab szintén báró, nejével Hegymeghy Borbálával szép vagyont 
szerzett, és berezeg Lobkovicztól a Rákóczyféle birtokok közül Enytcz- 
két és a felső-vadászi uradalmat megvévén, ezekre valamint Abauj 
megyében a Hernád-Nempti , Széplak-, Kak nevű jószágra királyi 
adományt nyert. Ezenkívül birt még Felső- Osván , székhelye pedig 
Enyiczke volt, melyről, valamint Széplakróla Meskó bárói ág 
előnevét is írta. Ezen említett Jakab 1733-ban királyi tanácsossá ne- 
veztetett. 

1731. május 7-én f.-kubini Mesko András és János, Má- 
tyásnak fiai, Árva megyének gyűlésén ügyvédekül felesküdtettek 

1732. dec 2-án a m. kir. helytartó tanács intézkedett, miszerint 

*) Colleot. herald, pag. 117. és Adami Scuta gentil. tom. VII. 



Mesko. *#* 

az ezen családban használatba jött kettős vezetéknevek, u. m. Mac 
tyejovich, Istvánovich, Albertovich stb. iránt nyomozás 
tétessék, aBrtoss máskép Stephanovic h-féle vonalra nézve pe- 
dig ennek bővebb igazolása kívántatott 

1734— -1755-ig Mesko Sámuelt találjuk a Nógrád megyei 
birtokos nemesség lajstromában. 

1742-ben Mesko Mátyásnak fia Mátyás (a Matyejovje vonal- 
ból) Árva megye egyik tiszti- ügyésze volt 

1749-ben ifj, Mesko András Árva megyei esküdt, az alispán 
és egyik szolgabíró val a medzihradnei erdők felosztásánál működik. 

1750, febr. 12-én Mesko Stephanovich János, azon felső-kubini 
b irtok részre , névszerint Sikuloszka-féle nemes udvarra, mely 
Mesko P á 1 magvaszakadtán a koronára szált, ésaGreskouszka 
máskép Laukouszka curiára, mely Mesko György kihaltával szabad 
adományzás alá esett, valamint a Stephanoviosféle nemes telekre is, 
melyet Mesko Stephanovies András kihalása által örökség útján ka- 
pott, — gróf Pálffy János nádortól adományt szerzett. 

1753-bAn Mesko idősb András Árva megyei esküdt, mint szom- 
széd birtokos Ambrózy János és Mihálynitk a kis-besztereczei birtokba 
történt beiktatásánál jelen volt. 

í 759-ben (sub termino generalium judieiorum regni po3t pascha 
28. maji.) Mesko J á n o s , Chnstophori fölperessége alatt id. és ifj. 
Brtoss Mesko ellen vér és jog íagadá3Í pőrében bővebb bizonyítékokra 
útaltatik. 

1769-ben nemes Gaikovics G y r g y és Mesko György S t e- 
p ha növi eh, Árva megye előtt maguké mint a f.-kubini Galkovich- 
féle bivíokjogriak egyedüli s legközelebbi képviselői igazolják. 

1772-ben a Mesko család származási tábláját 1222-től 1772-ig 
okmányokkal igazolva Árva megye eléterjeszti ós hitelesíti. 

1772-ben Mesko Illés (Stephanovies) Árva vármegye főszolga- 
bírójává választstik ; 1781-ben e hivatalban megerődítetik. 
1774-ben Mesko Jónás Árva megye esküdtje, 
1780-ban Mesko M í k I ó 3-nak, fia Jónás Árva vármegyétől 
nemességérő! bizonyítványt vévén ki. azt 1781-ben Nógrád várraegyé- 
ben (lakhelyén) kihírdetteté. 

1788-ban Mesko Andrásnak na Jónás a Matyejovje vonalból, 
Árva vármegye szolgabírája volt 

1794. jun. 7-éa í.-kubini Mesko Illés Zemplín vármegyétől 
cyert nemesi bizonyítványt, melyet 1795. május 6-án Krassó várme- 



438 



BSesko 



gyében kihirdettetett, mint lakhelyén, hol megyei esküdt volt. Utóbb 
Temes vármegyébe költözött, hol utódai most is élnek. 

1796. jul. 5-én Mesko Sámuel Nógrád vármegye főszolgabíró- 
jává választatott. 180ő-ben főperceptor volt. 

1800. Mesko Gáspár a Matyejovje vonalból Árva megyei ne- 
mesi pénztárnok, feleségétől Kubinyi Karolinától gyermekei : Károly, 
Júlia, Franciska, Tamás. 

1800. Mesko Kristóf ágából Kristóf hites ügyvéd F.-Kubinban- 
Ugyan okkor az Albert vonalából Mesko Mihály volt Árva me- 
gye érdemes levéltárnok a. 

1802-ben Mesko Mátyás, ki Csetncken lakott, Árva várme- 
gyétől nemesi bizonyítványt vett ki. 

1805-ben f.-kubini báró Mesko J ó z 8 e f M. Terézia rend vitéze, 
és egy magyar lovas ezred ezredese. 

Ugyan ekkor Mesko János nak Özvegye Maríkovszky Mag- 
dolna. 

1808-ban Mesko András (Andrásnak fia, a János ágából) volt 
Árva vármegye tiszti ügyésze, később Árva uradalmi ügyész, és az 
árvái evang. esperesség jegyzője. 

Mesko Jónás (Albert ágából) Árvamegyei esküdt és táblabíró. 
1809. Mesko József a most említett Jónásnak testvére (Albert 
ágából.) Ez ifjú korában mint cadeiaz Alvioczy ezredbe lépvén, Nándor- 
Fejérvárnál vitézül vívott, és részt vett ezután 1809-ig a török és olasz 
hadjáratokban, ö volt első i 798-ban a cereai ütközetben, hol vitéz ez- 
redével dicsőséget aratott 1 797-ben a rivoli, 1800-ban a marengói, 
1805-ben a oaldierai csatákban, á talán mint ezredének egyik legelszán- 
tabb hőse lett ismeretes. 1809 ben Ferenoz Károly ezredébe főtisztül 
áttétetvén, egész a párizsi békekötésig számtalanszor barczolt. 1819 ben 
noha még teljes erejében állt, nyugalomba tétetett; és nejétől likai 
Persicb Emiiiától született József, István, Antónia és Szido- 
tt i a gyermekei növeléséről gondoskodott Meghalt 6 ratzban 1847-ben. 
1809-ben Meskó E í e k (a Stephanovica Brtosovicsféle ágból) 
katonaságra lépett, éa tiszttársai által fölötte magasztalt cs. kir. kapi- 
tány volt. Nejétől báró Luzénszky leánytól Vendel és Arisztid 
Sakat nevelt. 

1815-ben f.-kubini Mesko Miklós Erdélyben Küküllő várme- 
gyében ügyvéd. 

1828-ban Mesko Sámuel (Albert ágából) hites ügyvéd Felső- 
Kubinban. 



Meefc*. 4*> 

1838-ban május 2-án Mesko István hites ügyvéd Nógrád vár* 
megyében Bágyonban lakozó, nevezett megye előtt nemességét j ki hí r- 
detteté, fiai Sándor és István részökre is. 

1842-ben Mesko Károly, (a Matyejovje ágnak egyik kitűnő 
tagja) ; előbb Árva vármegyének tiszti főügyésze, utóbb Árva ura- 
dalmi ügyész, lelkes hazaGságárói, és magyar szívűségérŐl ismeretes. 
Feleségétói Reisz Borbálától született Gabriella, Bor bálaéeJu- 
1 i a leányainak gondos atyja. 

1842-ben Mesko id. V e n d e ] (Stephanovies ágból) Árva megye 
főszolgabírója, utóbb alispánja. 

! 845-ben Mesko Jonathán (Albert ágából) Árva megye szám- 
vevője, hét kitűnő íl-magzatnak páratlan gondosságú atyja. 

— Mesko E z e c h i e l (ifj. Bálás ágából) Temes vármegye szol- 
ga bírája. 

— Mesko Dicnes (Albert ágából) Temesvárott hites ügyvéd. 

— Mesko József (Albert ágából) Árva megyei esküdt, később 
adószedő, és 1 860-ban várnagy. 

— Mesko Tamás (a Matyejovje ágából) Árva megyei esküdt, 
utóbb adószedő, 1860-ban szolgabíró ; különben rokkant huszár tiszt. 
Feleségétől fancsali Jóob Vilmától fia Tivadar. 

1846-ben Mesko Albert (Albert ágából) Árva megyei esküdt, 
utóbb útibiztos. 

— Mesko Boldizsár a most említett Albertnak testvére, 
ugyan ott csendbiztos, 

— Mesko Lajos (Albert ágából) Árva vármegyei esküdt, utóbb 
számvevő, 1856— 1860-ig aisó-kubini törvényszéki tiszt. 1 860-ban is- 
mét számvevő. 

— Mesko ifj. Vendel (János ágából) Árva megyei szolgabíró, 
utóbb föadószedő. 

1848-ban Mesko Arisztid (Stephanovies ági) Liptó várme- 
gyében szoigabíró, később jegyző, 1858-ban illavai cs. kir. járásbíró, 
meghalt 1860-ban. 

— Mesko Pá l (a Piszarovje ágból) orvostudor, és Szabolcs me- 
gyei nyíregyházi és kis-várdai r. orvos » 

1854-ben Mesko A de ódát, (Albert ágából) Árva megye fő- 
szolgabírája, — 1860-ban tiszti főügyésze. 

— Mesko A ni and (Albert ágából) hites mérnök és ügyvéd. 
1860-ban Árva megye rendes mérnöke. 

1860-ban Mesko Frigyes (Albert ágából) cs. kir. főhadnagy. 



440 



Meskík 



— Mesko V i n c z e, ugyan azon ágból. Árva uradalmi tiszi — Mesko 
Károly, Árva megyében kerületi jegyző. 

— Mesko Gyula és Kálmán (ifj- Bálás ágából) Temesvárott 
székelnek, az egyik ott a volt úrbéri bíróság ülnöke, a másik ügyvéd. 

i86i-ben. Mesko István cs. kir. tábornok (Albert ágából) Jó- 
zsef katonai főtisztnek Persieh Emíliától Zágrábban 1807-ben született 
fia, Atyja nyomdokain indulva, a becs- újvárost hadi-intézetben végzett 
tanulmányai után a hadseregbe lépett, és kitűnő szolgálatai által tá- 
bornokságig emelkedett. Egész szolgálati ideje alatt szüntelen magyar 
ezredekbe osztva, legtöbbmyire Olaszországban szolgált, és ott az 
1848. 1849. és 1859-ki hadjáratban tényleges részt vett; és magas ál- 
lása által családja régi fényét a hadi téren ujj olag emelte. Testvérbátyja 
József 1 805-ben Bécsben, nővérei Antónia 1809 ben és Szidó- 
nia 1813-ban Zágrábiján születtek; ez utóbbi 1827-ben Grátzban 
meghalt 

A család leágazása a különböző nevű ágazatok szerint a követ- 
kező táblázatokon látható : 



L t á b 1 a. 



Hudkont 1233. § 
Revucze föld szerzója. 



Ice, máskép Juche 
a Kubinyi cs, törzse. 



Miklós. 



Péter. 
eíb. 



Fülöp. 



Adorján. 



Ivánka. 



Miklós. 

t r 



Mesk. 
i 



látván. 
István, -f 



Márton 
törpe 1361, 

Péter, f 



Gyürke 

v. Gwrke 

a Mesko cs. 

torzsé. 



Mihály. 
János. 



r 



1 



Benedek. 



Mihály. István. 



Bálint. 

Márton 
UU. 



Ist ván. 

János. 
1424. 



András. László. Kata. 
-, 1417. 



Tatp ás, 

Péter 1509. Benedek. 

(Margit) 



Bálás. Bora 

3 Wuí^ ti TlZtlP (Rakovazky Janévr*. 



Benedek. 

János 1509. Ádám Már- László. János. 
v. Jandvra. v. Meskovics ton. f f 



is 

9 






András. György. Mátyás. 
X. IV táblán. * L. V. táblán. 



Folyt. VI. táblán. 



Meslio. 



*U 



II. tábla 



Bálás vonalán a Simunovjej Zsákovje és Pisza- 
rovje ágak. 

Bálás , ki az I. táblán. 
1512. 



György 
1545. 



Mihály. 



Mátyás. 



Mátyás. Mihály. András 



Foiyt, UL táblán. 



Péter. János, 
t t 



r— 



bimon. 

Miklós 
3685. 



Jáno3. Mátyás. 



Simon. 
1 



György. Mihály. János. Simon. 

r 



Sándor. Mihály. Ádám. József. r 



János, 



Dániel 
1617. 

János 
Árva várm. 
főjegyzője. 
Ptezitrovje. 
t — - A " 1 

János. 

— v- 

Mihal 



Andráe Simon. György N. 

(Mlinarij j: Anna ) (Gregovics ^^ 



Mihály. János. N^N. 
András. 



János. 
Mihály. 



János. 
_f 

Pál András. Mihály. János. 

Nyíregyházán. -f* f *J- 



Jónás. Gáspár MikáíP. J\t SálDuei ' 
kovács orvos ' 

(Ludovszky 
Zsófia. 
f 



Péter. 



Miklós. 



István. 



Péter 



János. 



László 
1781. 



Elek 



Sándor. Albert. Tóbiás. 
Benjámin. ' 

Absolon. 



könyvkötő Juthai. János. Miklós. Mátyás. Jakab. György. András. 
_1J4S. _ J 

Ezechiel. Péter. István. András. László. István. 



Eugen. 
szül 1860. 



Elek. Náthán. 



József. Elek. Míhálv. 

T o. 



Ezechiel. PáL 



József. Jónás. 



44* 



fóeske, 



III. tábla. 



Ba lás vonalán a M aíy ej o v je és Balaskovjeágak. 



Mátyás , ki * II. táblán. 
1545. .1585. 



-/C 



Gyorgy. Mátyás Miklós. 
f a Matyejovje f 

raelléknevű. 

t 



r 



Dániel 

a nagyapai ház 

oián Balátik nevű. 



Miklós, f Mátyás 
1665. 



Miklós. 



György* 
r— 






Mátyás 
1689. 



Mátyás 
1631. 



János. 



Gergely 
n 1617, f 



András. 



János, 



Mátyás János. István. András. 

1713. I r 

TaZ 7>~IZ TtTT^ %l&> József. Miklós. 

Jónás. Gábor. István. • . 

r— 



Mátyás 
1754. 



András Mátyás 

1754. Árva v. tigrist 

1742. r 



József. Pál. 



_A_ 



Sándor, 



Jón* Gáspár Gábor i G *fP ár - 

^Tiü"' j™Ii £#% EÍechiel. Gásp.' 
sz.-bíró. adószedő költözött. ' 



Ezechiei. 
Temes v. 
$z.-bíró. 



Mátyás. 



se 






(Rubinyi 
Karolina.) 



Gyula Kálmán 

Temesben Temesben úrbéri 
ügyvéd. i&rvezéki ülnök. 



3 
*5* 



Károly 

Árva v. főügyész 

(ReUz Bora.) 



f , — i, f r , 

Gabriella. Bora. Júlia. Teodor, f 



Mátyás. 

» i á. ii . A m i i II l l ■ l ,i ■■' ' — »— — ■ ' ^ 

József. &y fogy» Gáspár, f 

Illés. Zaohariás. 



Tamás 1849. Júlia. Franciska. 

Árva v. adószedft. (Csíllaghy 
(Joob Vilma.) Sámuel.) 



János. 



Zeraplín megyében 



János. Mátyás. 

i ■ "* i 
Mátyás. 



Jónás. 



József, f 




János. 



Gáspár, f Péter, f Mátyás. 



Benjámin. . 



Károly. Elek. 



Sándor. 
Sándor. 



Mátyás. József. 



Vendel. Gáspár. József. 



Meslco* 



441 



IV. tábla. 



Benedek vonalán az enyiczkei és nógrádi ág. 



János , ki a* í. iáblá*. 

1517. 

Meskovicz 

• Bendovicz 

melléknévvel. 



-. — %■ 



András* 



Jakab. 



András 
béréi ág 



János. 

t 



Jakab Adátn. Katalin. r- 

Enyiezket szerzi 1721. báró 
i báró lett 1721. 
(Hegyroeghy 
Borbála.) 

Jakab 



György. 
Boldizsár. 



Márton. 

p— ~A — — 

Sámuel. 



Mátyás. 

*Wy*. F. táblán. 



Judit 

(Horváthy 

Pál.) 



Sámuel 

1734. 17ÖÖ. 

( Po dmaniczky N ) 

János 
(Gcdey J ohanna.) 



Jakab. 



Jakab Vinoze 

(gr. Fáy F.-Vadászit 

Mária bírta. + 
fl«60) 



József 

■ , 1806. 

Antal, tábornok 
M. Terézia 
r. lovagja 
báró. 



Sámuel 

Nógrád várra. 

főszolgabíró 

s fóperceptor 

1797—1806. 

(Czeglédy Teréz ) 






János 
(Mari- 

kovszky 
Magdolna ) 

MikkSe? 



N. Irene 

f 1Ö38. (gr. Zichy 
Henrik.) 



Zenaide 

f 1861. apr. 

(gr, Pécky 

Emánuel.) 



Janka 

(Desericzky 

József.) 



Sándor 

lakott Erdfi- 

Taresán. 



A múlt század végén Nógrád megyébe szintén egy ágazat sza- 
kadván, ennek származati táblája ez: 



Miklós. 



t- 



János 

1780. Árvától 

nsi bizonyítványt 

I " ■ ^N^^~w—» 

István 

tbíró, ügyvéd 

lak. Bágyonban 

pnblio. Nógrádban 1838. 



Sándor. István. N. 

(Szabó Károly.) 



444 



ISIeské. 



V. Tábla, 

Benedek vonalán az Aibertovje ésJancaovje 
ágazatok. 



Mátyás, li a IV, iáblán. 



Aibert. 



György. 



Miklós. János. 



János. 



Zsuzsa. György. Pál. 

t , f t 

Medziiiradnén. 



György. Jób István 

(Radvánszky vulgo Jancsovje. 

^' UU " ; utódai Sárosban. 



László. W' 
t 






Gábor. An.ua. Krisztina, 



János. Fái 

(Szílassy Julianna.) '"".T,* 
P-i Us í™, G-ábor. 

György. András. 



György Mária 

1668. (Kanizsai 

Borbély Zsigmond.) 



János c 



Mátyás. 



Mátyás 
Aibertovje. 



György 
Aibertovje. 



Simon- 



Miklós. György. 



Ján*s, 

n t 



Márton. 



I 




Albert 

1669. Öbertovich 

gr. Toköly ügyésze. 

Aibert. f 



János. 

i T"~~" 

András. 



János. 

i — ■ — *• — "", 
Sámuel. 



Miklós. 



1 
^» — 



Albert. 



Mihály 



Árva v. leváltam 
Bálint. 



i 



Illés. Sa- An 
muel. tal.*f 



Diejics 
ügyvéd 
1 Temes- 
várt 
1 1848. 



Lássló. Albert, 

— JL-, Gábor. 
Fru- f 1831. 
zsina. 

jsj( Jonatkán And- 
Ai*va v. ré£. 



András. György János. 

Illés. T T 

I 



György. 



p. 



Ferdinánd. Jób. Gábor. 

Jób. József. 



szám- 
vevő. 



György. 

Jónás. György 

f 



Jakab. 



A ndrás . " Sin dor. 

Lász- Jó- And- Adeodát 
ló. f zsef. f rás. f Erdélyh. 




Jónás László. Józseí 

Árva v. esküdt *}- es. kir. ezredes 

(Lissovény N) (Persich Emília) 



,i..ajos 

Árva v. 

számvevő. 



József Antal 
adószedő e3kiidt 
1846. 1848. 



Rudolf. 



P W g >fl 
S s ii r 



Boldizsár 

úti biztos 

1848. 



T18b0 - íhjmK' 



c- 



József István. Anto- Sidonia 

sz. 1805. sz. 1807. nia szül. 1813. 

tábornok, sz. 18g . 



- 

o 



^g-N S. 



Mesko. 



445 



VI tábla. 



A Jandura vonalon álló M atyas o vj e, Janovje, Kri- 
stóf o v j e vagyis Istvanovje ágazatok. 

András, ki a I. táblán* 
vagyis Jandura. 



Mátyás Dánie l. János 

1626. ' T\« • i -l r> •• ' Jítnovje. 

teM '« Dámel - t György. , 



György, 
t 



Matyasovje 
ág. 



András. Mátyás. János. 

András. György. György. 



István 
hlvanovjc ág. 

György 
Istvanovje. 



József, f Kristóf. György. 



Mátyás. András 

i H u * — -i 

Mihály. Mihály. 



ban. 



László. 



András. 

i— ■ i Awi. mm. 

N. 



N. 



György 
f 1J>50. 

HFéter. 

t 



n .. Ar^+xTTT György. Tamás. András. 

György. Mátyás. . *' . rmtm§mÉmmt 



József. Mátyás. 

János. 
f 1860, 



József. Sándor. 
T Gá bor. 

József. 



t 
András, 




Kristofovje. 

Já nos. 

Kristóf. 
f 



Mátyás. 



György. 



Kristóf 
ügyvéd. 

t r 



János. 

i A > 

János. 



András. Mátyás. 

András ? 

Árva v. fő- 
ügyész 1813. 



Já- Miklós. And- p-JÖlíi^ 



nos, 
I 



rás. f Pál. János, 
t 



György. 



János. 



Vendel 1852. 
Árva v. pénz- 
tárnok. 



Mihály. 
György. 



János. 
Fái. 



Mihály. 



András, 
t 



Sá muel. Gyö rgy. 
Gáspár. Gábor. 



Móricz. Vilmos. 



Miklós. Elek. Antal. 
^£ » Erdélyben. 



Jónás. 



i 



János 

Gsz&dán. 

r- — rt i 

Pál 

r— -* \ 

János. 



Elek. 
I 



Miklós, f 



Károly. József. Elek. 
Károly. 



András. 



László. 



László. András. Mihály. 
f * i? 



Mátyás, 
t 



Mátyás 
Kordotaník. 



András 
avttrár. 



Zsuzsi Teréz Mária 

(Mesko Mátyás.) (Mesko (Mesko 

Sándor.) György.) 



Hiklós. 

i ■ * — i 

József, 



Mihály 
Sty& v niczán. 

János 
Kis-Selmeczen. 



446 



fflfóSRO. 



VII. tábU. 



ASimunoje ágnak töredéke. 



N. 



N. 



András. György. 

Jónás T 

katona. 



Jó zsef. 



Sándor. 



József. 



MibáSy 

— _^ «... 



-Sándor József. Pál. Ö Jóssef Mihály. © £ 
1860. & 1 1860. * b 

8* F 



VIII. tábla. 



A Stephanovich, névszerint G- r e s n o v 1 h, Laukovich, 
Brtoasovich ágazatok. 

Meek , ki at h táblán, 



Miklós. Benedek. Bálint. Istyán. 



János 
1 — í 1 



JL 



N. 



István. 

1 ^ ' 1 



N. 



* ■■■ ■■ www »ii » m Aw 



Gergely 
vulgo Qret&o 
máskép Gressovich. 
t 



Bertalan 
vuljro Brioss. 



András 
Stepha- r ^X 
novica. J. 



N. 



Lórin ez 

vulgo Lauko 

vagy Laukov ich. 

György. 
1 kihalt. 



ybrgy. 

liléa 
Árv» várni, 
sz.'bírő. 1* 



János X732. 

vulgo Brtossovicii 

má skép Ste ji hanovich. 

János 
(Okoliesányi Mária) 



Pál. Elek 

f ós. k. kapitány 

(b. Luzaénszky N.) 



Zsuzsi. Anna. Kriíztinc 

( Joob Gáspár.) 



Vendet 1847. 

Árva v. alispán 

(Szentiványi Vilma.) 

1 — - ■*'• ""i 
Eduárd f„ 



Arisztid 

Liptó v. jegyző 

utóbb os. k. szolgabíró 

lllaván 

(Dercaeny Klára ) 

'"ÜT" N.~ ií7 



Messer — Mester. 



447 




A kihalt bárói vonalnak ezímere, — melyet í 72 l-ben jul. 12. báró 
Meako Ádám szerzett, — következő : a paizs függőlegesen kétfelé 
oszlik, a jobb oldali osztály balról jobbfelé húzott két rézsútos vonal 
által ismét három kissebb udvarra oszlik > melyek közül a középső vö- 
rös udvarban kettŐsfarkú arany 
oroszlán jobb felé megy ; fölötte a 
kék udvarban arany félhold, alatta 
szintén kék udvarban arany csillag 
ragyog ; a paizs baloldali osztálya 
pedig jobbról balra húzott három 
vonal által Összesen négy t. i. fehér 
s vörös területekre (plagas) oszta- 
tik. A paizsí bárói korona födi, és 
azon két koronás sisak áll ; a jobb 
oldaliból kettŐsfarkú oroszlán emel- 
kedik ki, első jobb lábával pallóst, 
és azon egy arany koronát tartva ; 
• baloldali sisak koronájából zöl- 
dellő pálmafa nyúlik föl. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vö- 
rös. Az egész czímert itt a metsz- 
vény ábrázolja. 

Hesaer CMlád. (Kürtösi.) Nógrád megye magvaszakadt csa- 
ládái közé sorolja Lehoczky '). 

Messe y család. Gróf Messey Lajos az 1840-ki országgyű- 
lésen magyar honfíusítást nyer *). 

Messich család. Messich Simon 1710 ben I József király- 
tól kapott czíraeres nemes levelet 8 ). 

Czímere a paizs kék udvarában hármas zöld halom középsőjén 
könyöklő vörös mezü kar, író tollat tartva , fölötte arany osillag ra- 
gyog. A paizst két oldalról zöldellő pálma ágak környezik. 

1767-ben Messich István, Paksy Julianna és Horváth Ágnes 
Örök bevallást, és illetőleg erőtienítő pert kert kezdenek gróf Gyulay 
Ferencz ellen Komárom megyei Madár helységre nézve 4 ). 

üléstér család. (N.-enyedi.) Kö2Űiök Mózses 1815-ben 

Alsó-Fejér megyei seborvos ; ugyan az volt Károly N.-Enyed váro- 

% ) Lehoczky, Steminat, II. 242. 
f ) 1840 : öl. törv. ciikk. 
■) Collcot. Herald nro. 729. 
•) Fényes E. Komarom várm. 127. 



Mesko bárói czímer. 



448 Mesterházy — üfcstery. 

sánál 1840. körül. Fiai közű! Károly ügyvéd, közszeretetben álló, 
mívelt férfiú, és jeles zeneszerző ; szerzeményei közt a „S z ó z a t"-ra e3 
„H y m n u s z vt -ra is új dallamokat szerze. 1858. május 2-án Nagy- 
Enyeden épen midőn a S z ó z a t-ra szerzett dallamát egy barátságos 
körben éneklé, hirtelen szélhűdés vete véget életének ; — alig zengé 
el az „i 1 1 élned, halnod kell" szavakat, és ajkai örökre lezá- 
ródtak. Testvére Ede gyógyszerész, a forradalom után Oláhországba 
Bukarestbe, és onnan annak környékére telepedett. Gyermekei vannak. 

Mesterházy csaliul. Sopron vármegyei nemes csaiad. 
A XVII. században Vas megyében Mesteri helységben is birto- 
kos, a Poky, és Mesteri s egyébb családokkali összeköttetésénél 
fogva. 

Nem birván teljes családfájukat, 03ak a következő töredék-ada- 
tok közlésére szorítkozom : 

Egyik családfai töredék ez : 

Mesterházy Péter 
(Zomay Zsuzsi.) 

1638. táján. 

, o , 

Péter. Anna 

1661. (Darás György.) 




János 
szigetin kapitány. 

1659-ben élt M. Mihály. — 1724-ben M. András birtokos 
Mesteriben ; és M. K a t a 1 i n 1720-ban Siklósy Mihálynak Özvegye. 

1700. táján élt M István, kinek Szelestey Annától fia Ber- 
nát 1738. tájban, 

A család egyik tagja Mesterházy Imre Vas vármegyéből Pest 
megyei Tapió-Sághra költözött, ennek íla Antal 1830-ban Nógrád 
megye várnagya, utóbb pesti lakos, Nógrád megyében 1813-ban ') ne- 
mességét kihirdetteté Egyetlen leánya Katalin maradt. 

A család czímere a paizs kék udvarában hármas zöld hegyen álló 
galamb, csőrében nyilat tartva. Ugyan az látható a paizs fölötti sisak 
koronáján is. Foszladék egyik oldalról arany-kék, a másikról ezüsfc- 
vörös. 

Mester y csaiad. Vas vármegyei alsó- és felső-mesteri hely- 
ségben veszi eredetét. Egy nemzékrendi töredéke ez ; 

! ) Megyei jegyzőkönyv. 185 száns. alatt. 



Bfesfrovieh — Mészáros, 449 



Mesteri János 

(MarczaltÖvy Kata 

özv. 1600. utóbb 

Sitkey Jánosné.) 



Anna Bora Erzse Orsolya 

(Loránth (Kőrössy hajadon. hajadon. 

Ferencz Özv ) Miklós.) 

E négy leány 1600-ban osztozott az apai hagyományban. 

Mestrovicll család. Mestrovich Pál Krassó vármegyei 
alügyész, 1791. aug. 11 -éa II. Leopold király által czímeres nemes le- 
vélben nemesítetett meg, és czímeres levele 1793. april. 29-én Krassó 
várraegyében kihirdettetett. Jelenleg a család Krassó vármegyében 
már nem létez. 

Czímere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali kék ud- 
varban zöld téren arany oroszlán ágaskodik, első jobb lábával kivont 
kardot, bal lábával gránát-almát tartva ; a baloldali vörös udvarban 
zöld téren arany grif ágaskodik, első bal lábával kivont kardot villog- . 
tátva ; e két állat szemközt áll. Á paizs fölötti sisak koronájából a leirt 
oroszlán emelkedik ki, kardot és gránát-almát tartva. Foszladék jobb- 
ról arany-kék, balról arany-vörös ')• 

Mestyánelt család. Trcncsín vármegyei czímeres nemes 
család; az 1646. 1666. és 1781-ki nemesi összeírások szerint folytono- 
san Kis-Birócz helységben találjuk. Utóbb e megyében nem fordul 
elé 2 ). '■; 

mészáros család. (Bodóbaári és nagy-lucsei.) Pozsony me- 
gyei csallóközi eredetű nemes család, elterjedve több megyében. Bodó 
báarón még 1476-ban a Bodóbáariakat találjuk 3 ). Azonban N.-Lucsén 
birtokrészt a Mészáros család Dersffy Istvántól nyert, és arra 1568-ban 
Miksa királytól beleegyező kir. adományt vitt. 

A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó 
oroszlán, első jobb lábával kardot tartva, hasonló oroszlán emelkedik 
a paizs fölötti sisak koronájából is. 

Nevezetesebb tagjai voltak a családnak I g n á c z, a korában hí- 
res „K a r t i g a m" írója ki 1 721-ben a Csallóközben született ; és előbb 
gr. Batthyány József kalocsai érsek titkára volt, később Budán az 
irodalomnak szén télé idejét, s több könyvnek szerzője lŐn *). 

*) Adami Scuta gentil. tom. VII. 

2 ) Szontagh Dán. közi. 

*) Kaprinai Mss. B. tom. L. p. 74. 

% ) Magyar írók. Életrajz, gyűjtemény. II. 197. 

20 



450 Bféssároa, 

Mátyás, a pesti m. kir. egyetemnél statisztika és bányajog 
nára. MegLalt 1808. mart. 38. évében *). 

F e r e n c z szül. Nagy-Lucsén 1780. jan. 28-án és Mosony ví 
megyének főadószedŐje volt. 

Komárom megyében 1715-ben a Mészáros család birt Kis-Ig- 
mándon, és Szent-MibáIyou> mely birtok részeit megcserélé 2 ). 1780. 
1790-ben a komáromi udvar telkes nemesek sorában találjuk 8 ). 

Mészáros G y ö r g y 1755-ben Pozsony vármegyében a nemesi 
vizsgálatnál bemutatá kétségtelen nemességét, és azt, hogy Nagy-Lu- 
cáén Ősi birtokában ül. Ivadékának leszármazása ez : 

György 
1755. 

.. . ... ..<V» . ^V 

Ferencz 

N. -Luca én. 



Ágoston 

Nógrádba Berciéire 

költözött 1822. 

(Pálma Johanna.) 

András Lajos 

1825. 1823. 

plébános 1861, 

Az e táblán álló Ágoston N. -Lucáéról Nógrád megyei Bér- 
eiéire költözvén, Pozsony megyétől 1822. oct. 15-én kelt nemesi bizo- 
nyítványát Nógrád megye előtt fiai részére is 1823. april. 18 án ki- 
bírdetteté *) 

Egy másik ágból volt Sándor, kinek Szegedy Juliannától fia 

Káról v. 

é 

Ismét egy másik ágból eredt M. Mihály, ki Pest megyei 
Abonyból vette származását, és 1738 febr, 2-án feleségül vévén Gra- 
lanthán Bosnyák Imrének Szép Judittól 1716. máj. 9-én született leá- 
nyát Bosnyák Annát, ez által Nógrád megyei P.-Szántó helységben 
lett küzbirtokos. Meghalt 1753. sept. 31. kora 54. évében, neje pedig 
1781. dec. 15én. Ivadékaik férfi ágon következők: 

*) Andásy Jőzs. „Threnus" czímtí gyász versek. Pozsony, 1808. 

*) Fényes E. Komárom varm. löl . 184. 

•) Ugyan ott. 89. 

') Jegyzőkönyv. 406. szám alatt 



Mészé ~os. 



451 



Mészáros Mihály 

f 1753. 
(Bob nyák Anna.) 



Zsigmond, 
t 



István. 
t 



Imre 

(Bálás 
Rozália 
t 1829) 



Luczia 

(Vinoze 

Márton.) 



Klára 

(Bálás 
József.) 



Gábor 
f 1750. 
oot. 19. 



Antal 

(Tertztyánssky 

Julianna.) 



László 
(Salamon 

Verona.) 



József. Pál f 

t P.-Szántón 

(Kasza Antónia 
1823-tói. 



Pál Mária Róza. Anna. 

szül. 1825. szül. 1826. t 

t (Kasza Károly.) 



Bora. Károly. Róza. Lajos. Sándor. 




László. Antal. 



Anna 

(Vaczlalovics 

József.) 



Franciska 
(Rédli 
Antal.) 



O S 

S" S. 






f 



A másik ág Mészáros FerencztŐl jő le, ki — úgy látszik , 
— testvére volt , vagy legalább közel atyafia az előbbi említett Mi- 
hálynak. Nevezett Ferencz szintén Bosnyák Imrének leányát 
Bosnyák Zsuzsannát, ki 1721. ocfc 11-én született, vette nóul és ez 
által szintén P.-Szántón lett birtokos. Tőle a következő ivadék szár- 
mazik : 

Ferencz 
(Bosnyák Zsuzsa.) 



Mátyás János. József. 
(Pethő f 

Zsuzsa ) 

|l ■ . f\m, ( 



Bora. Eszter Brigitta 

+ (Pogány János.) (Csókás József.) 



Margit. 
(Tóth 

Antal.) 

■ ■ »mS^m. * ■ ■■■ 



Mátyás 

(Tóth 

Cziozelle.) 



Teréz 
(Szécsenyi 
Dienes 



T 



Zsuzsa 

(Falk János.) 



Tóth Cziczeüe 

(Mészáros 

Mátyás.) 



Mária 

(Széoséayi 

Miklós.) 



Anna Alojzia. Mátyás. Péter. Elek József Imre. Gábor 

(Munkácsiné.) Jakab szül. 1880- 

szül. 1823 

A harmadik ágat alkotó Mészáros Márton, az emiitett Mihály- 
nak és Fereneznek rokona, szintén Bosnyák Imrének leányát, az 
1719. mart. 23-án született Bosnyák Mária Erzsébetet vette feleségül ; 
ivadéka azonban íiágon kihalt, mint a következő 1 táblázat mutatja, r 

M. Márton 
(Bosnyák M. Erzse .) 



Pál. 



Krisztina 
apáoza. 



Rózát K 
(Bodooyi Antal.; 

29* 



452 



Mészáros. 



mészáros család. (Szoboszlói.) Szabolcs megyei, nagy-kun- 
sági nemes család, eredetét szoboszlói Mészáros Jánostól vette, a ki 
1603-ban született ; kitől a leszármazás következőleg mutattatik ki: 



János 
szül. 1603. 

i — - *—- 1 

Dienes István. 
162S. 

János 
szül. 1654. 



János András 

szül. 1688. Dacián s2ül. 1691. 

mh. 1765. jul. 19. Kun-Hegyesen 
(Jakó Bajdán Erzse Dadáról.) 



Ferencz 
az. 1742. f 1774. 

(Károlyi Mária.) 

í *- ) 

Ferencz 

szül. 1773. 

(Simon Mária.) 



János Márton 

tábornok, báró sz. 1725. f 1776. 
sz. 1731. f 1801. (P»PP Kata.) 
(Diószeghy Mária.) 

Johanna 

csiil. ker. hölgy 

(gr. Teleki László.) 



Ferencz 
sz. 1794. 



Mihály 
sz. 1796. 



Sándor 
sz. 1800. 



József 
szül. 1803. 



András 
sz. 1720. f 1774. 
(Kerekjártó 
Anna. 



András 

sz. 1756. dec. 16. 

Kun-Hegyesen 

(N. Sára szül. 

K.-Hegyesen 

1764. mart.) 



Mihály 
szül. 1756. 
(Baranya 

Erzse) 



István 

szül. 1761. 

(Veres Erzse.) 



János sz. 1756. 
(Tarnóozy Teréz.) 



Sára 
(Kávássy.) 



Károly 
sz. 1815. f 1834. 



Márton 

szül. 1785. 

(Szentpétery Kata.) 



Mihály 

szül. 1780. 

(Szabó Erzse.) 

Mihály 
szül. 1809. 



János Dávid 

szül. 1787. szül. 1789. 

(Major Klára ) (Koczó Sára). 

i * " ■■ i 

, István 

Gábor sz. 1782. szül 1814. aug. 13. 

(Karmas m Erzse.) 

Gábor Bálint 

szül. 1810. szüi. 1812. 



István Járában 
(Balogh Zsuzsi Gáváról.) 



Erzse Ferencz András 

(Bezdédy ( Szálai Zsuzs a Tolesváról.) tokaji harmin- 

György.) ' ' p ., ' czados 

O&oltey ErLeApagyról.) ( Jene y Bora) 

István. Ferencz. Mária. Erzse. 
Kis-Létán. 



Dénea 

szül. 1780. mart 17. 

(Szabó Sára 

sz. K.-Hegyesen 

1788 sept. 5.) 

Foly. a köv. lapon. 



Mészáros. 4&9 



Dénes , k s a* előbbi lapon. 
szül. 1780. mart. 17. 

(Szabó Sára 

síül. K-H egyesen 

1788 sept. 5.) 



Sámuel Sándor 

sz. 1305. febr. 21. sz. 1807. jan 22. 

I 



Mihály Klára András Sándor Sára 

(Biró Erzse.) (Császy István.) (Danka (Jeszenszky (Rásó 

I Zsuzsa.) Anna Bálint) 

Lajos. Rebeka. Mihály. Erzse. Bálint József. Juli- j^*? 
Nádudvaron. anna.) , '' 



Erzse. János Anna. 

(Jármy Antónia) 



Ugyan e család egy másik ága ez : 



N. 



- - ■■■■ — rw — n 

András . János.' 



(Yaji Nagy Eva. 
Szalókon.) 



János Dávid Sándor András 

(Gaal Erzse ) (Varsányi (Molnár (Papp 

Irtván. Sin. Klarai ^SSSSJ, Erzse '> Anna: > 

János. 

Jánosnak a törzsnek fia Dienes, kinek fia ismét János, en- 
nek fia szintén János, ki Szabolcs vármegyében Dadán született 
1688-ban. Ugyan ott nősült meg, feleségül vévén Jákó Bajdán Erzsé- 
betet. Meghalt Kún-Hegyesen 1765. juüus 19-én. Következő négy 
fia volt : 

á) András szül. Dadán 1720. decemberben. Meghalt 
Kún-Hegyesen 1774-ben, neje Kerekjártó Anna szül. Csaton 
1732. májusban ; meghalt 1774-ben. Ettől fia András szül. 
Kún-Hegyesen 1756. dec. 16-án. Felesége N. Sára szül. K.-He- 
gyesen 1764. martiusban. Ennek két fia maradt: István és 
Dienes, ez utóbbi szül. 1780. martius 17- én j felesége Szabó 
Sára szül. Kun-Hegyesen 1788. sept. 5 én. Mindkettőnek utódait 
mutatja a táblázat. 

ő) Márton szül. Kún-Hegyesen 1725-ki hamvazó szer- 
dán; meghalt 1776. jul. 14-én. Neje Papp Kata, szül. Rofibn 
1731. meghalt 1806. nov. 4-én Három fiók maradt: 



45 \ Mészáros. 

1) Mihály S2ül. K. -Hegyesen 1756. nov. 15-én. 
Nejétől Baranya Erzsébettől két fia lett : Mihály (szül. 
1780. apr. 17-én) ki Szabó Erzsébettől (szül, 1788. sept.) 
nemzé Mihályt, a ki 1809. június 30-án született; és Gá- 
bor (szül. 1782. aug. 1 ) kinek nejétől Karmasin Erzsé- 
bettől (szül. K.-Hegyes. 1788. nov. 1.) két fia született: 
Gábor 1810. jan. 1. és Bálint 1812. febr. 21. 

2) István, szül. 1761. dec. 21. nejétől Veress Er- 
zsébettől (szül. 1759. sept. 30.) lettek fiai a) M á r t o n szül. 
K.-Hegyesen 1785. aug. 28. kinek neje Szentpétery Kata 
szül. 1791. sep. 29. — b) János, szül. 1787. aug. 7., en- 
nek neje Major Klára szül. 1793. martiusban. — ^Dá- 
vid szül. 1789. nov. 25. neje Koczó Sára szül. 1793. mart. 
kitől fia István szül. 1814. aug. 13 án. 

3) János szül. 1756. apriL 29-én, nejétől Tarnó- 
czy TeréztŐl két gyermeke maradt:. Sára Kávássyné, és 
Károly szül. 1815. máj. 20. meghalt 1834. 

c) János, a család legnagyobb embere, és dísze, sz. 1732- 
ben Kún-Kegyesen. 1756-ban katonai pályára lépve, vitézsége 
és a török háborúk alatt szerzett érdemei folytán fokonként tá- 
bornokságig emelkedett , és 1794-ben egyszersmind báróságot 
nyert, *) következő czíaaerrel, a paizs négy részre osztatik, egy 
közép paizszsal, melynek kék udvarában pánczélos kar, kivont 1 
véres pallóst tart ; a nagyobb paizs 1. és 4-ik osztálya öt viz- 
irányos vonallal összesen hat, vörös és fekete szelemenekre osz- I 
Ük ; az előtérben egy kétfejű arany sas látzik, kiterjesztett szár- 
nyakkal, jobb lábával kardot, a ballal levágott törökfejet tartva; 
a 2. és 3-ik osztály ezüst udvarában zöld téren fekete elefánt : 
halad, hátán arany szegélyű kék takaró fölött, melyen arany li- 
liom virít, vár tornyot visz és abból két oldalra kinyúló nemzeti } 
zászló leng. A paizs t bárói korona födi, és azon három koronás 
sisak áll, a jobb oldalin a leírt kétfejű arany sas, a középső sisa- 
kon a pánczélos kar, véres karddal, a baloldali sisakon pedig a 
leírt